15411

Test Bank for Principles of Economics
2nd by Openstax
Go to download the full and correct content document:
http://testbankbell.com/product/test-bank-for-principles-of-economics-2nd-by-opensta
x/
More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...
Test Bank for Principles of Micro-Economics 2nd by

Openstax
https://testbankbell.com/product/test-bank-for-principles-of-
micro-economics-2nd-by-openstax/
Test Bank for Introduction to Sociology 2nd by Openstax
https://testbankbell.com/product/test-bank-for-introduction-to-
sociology-2nd-by-openstax/
Test Bank for Principles of Economics 2nd Edition

Coppock
economics-2nd-edition-coppock/
Test Bank for Principles of Economics, 7th Edition
economics-7th-edition/
Test Bank for Principles of Economics, 5th Edition
economics-5th-edition/
Principles of Economics Mankiw 6th Edition Test Bank
https://testbankbell.com/product/principles-of-economics-
mankiw-6th-edition-test-bank/
Principles of Economics Mankiw 7th Edition Test Bank
https://testbankbell.com/product/principles-of-economics-
mankiw-7th-edition-test-bank/
Test Bank for Principles of Economics Version: 3.0

Rittenberg
economics-version-3-0-rittenberg/
Solution Manual for Principles of Economics, 5th

Edition
https://testbankbell.com/product/solution-manual-for-principles-
of-economics-5th-edition/
Test Bank for Principles of Economics 2nd by Openstax
Full download link at: https://testbankbell.com/product/test-bank-for-principles-of-
economics-2nd-by-openstax/
This file is copyright 2018, Rice University. All Rights Reserved.
Chapter 1 Test Bank
Multiple Choice Questions
1. In countries like _ the command economy predominates.
A. China and Vietnam

B. Cuba and North Korea
C. South Africa and Kenya
D. Germany and France
Answer: B Reference:
Explanation:
Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Remember
2. In which of the following countries will the national government have the greatest influence
with respect to the nation's economy?
A. China
B. Cuba
C. Canada
D. Chile
Explanation:
Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Analyze
3. In a command economy, the _ either makes most economic decisions itself or at least
strongly influences how the decisions are made.
A. government
B. market
C. firm
D. business sector
Answer: A Reference:
Explanation:

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Understand
4. Because of their relatively small national economies, which of the following is most likely
considered to be the most important factor for Belgium, Korea, and Canada to take full advantage
of specialization?
A. division of labour
B. international trade
C. economies of scale
D. command economy
Explanation:
5. In a discussion of economics, which of the following would exert the most influence on an
individual firm's decision to hire workers?
A. wage levels
B. the macroeconomy
C. the firm's income
D. household income
Explanation:
Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Analyze
6. In a , most economic decisions about what to produce, how to produce it,

and for whom to produce it are made by buyers and sellers.
A. market-oriented economy
B. macroeconomy
C. microeconomy
D. command economy
Explanation:

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Remember
7. Which of the following best denotes the reason for the existence of substantial black markets?
A. a market-oriented economy
B. a command economy
C. government laws and rules
D. the microeconomy
Explanation:
8. Which of the following is generally accepted as a valid criticism of the production of useful
goods and services?
A. government involvement
B. the black market
C. environmental pollution
D. economic freedom
Answer: C Reference:
Explanation:
Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Evaluate
9. In the first chapter of The Wealth of Nations, Smith introduces the idea of the , which
means the way in which the work required to produce a good or service is divided into a number
of tasks that are performed by different workers.
A. division of labor
B. interconnected economy
C. task economy
D. modern economy
Explanation:

10. If macroeconomics looks at the economy as a whole, it focuses on which of the following?
A. households
B. business firms
C. unemployed people
D. the division of labor
Explanation:
11. In the , households work and receive payment from firms.
A. financial investment market

B. financial capital market
C. labor market
D. savings market
Explanation:
12. In the , households receive goods and services and pay firms for them.
A. labor market
B. financial capital market
C. goods and services market
D. savings market
Explanation:
13. Which of the following best describes a monetary policy tool?
A. interest rates
B. taxes

C. household savings
D. government spending
Explanation:
14. Which of the following best describes a fiscal policy tool?
A. government spending
B. bank lending
C. financial capital markets
D. household spending
Explanation:
15. The two main tools of macroeconomic policy include monetary policy, and fiscal policy, which
involves _ spending.
A. business
B. government
C. household
D. capital market
Explanation:
16. When nations desire a healthy macroeconomy, they typically focus on three goals, one of
these being:
A. balanced budget
B. prudent monetary policy
C. low inflation
D. assuring competition between firms

Explanation:
17. The basic difference between macroeconomics and microeconomics is:
A. microeconomics concentrates on individual markets while macroeconomics focuses primarily

on international trade.
B. microeconomics concentrates on the behaviour of individual consumers while macroeconomics
focuses on the behaviour of firms.
C. microeconomics concentrates on the behaviour of individual consumers and firms while
macroeconomics focuses on the performance of the entire economy.
D. microeconomics explores the causes of inflation while macroeconomics focuses on the causes
of unemployment.
Explanation:
18. Which of the following is most likely a topic of discussion in macroeconomics?
A. an increase in the price of a hamburger

B. a decrease in the production of DVD players by a consumer electronics company
C. an increase in the wage rate paid to automobile workers
D. a decrease in the unemployment rate
Answer: D Reference:
Explanation:
19. Which of the following statements most likely lies within the realm of microeconomics?
A. Unemployment rises during a recession and falls during an expansion.

B. An increase in government spending will increase the aggregate demand for goods and
services in the economy.
C. A rapid acceleration of the supply of money may create inflation.
D. An increase in labor costs will increase the additional cost of producing another bus.

Explanation:
20. Macroeconomic topics do not usually include:
A. the profit maximizing decisions of an individual manufacturer.

B. the rate of inflation.
C. the rate of unemployment.
D. economic growth.
Explanation:
21. Macroeconomics primarily examines:
A. the behaviour of individual households and firms.

B. how prices are determined within individual markets.
C. broad issues such as national output, employment and inflation.
D. the output levels that maximize the profits of business firms
Explanation:
22. Specialization:
A. leads to greater self-sufficiency.

B. can lead to an increase in overall production.
C. allows workers to develop skills by working on a large number of tasks
D. is always the result of an inefficient use of resources
Explanation:
Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Understand

23. In a market-oriented economy, the amount of a good that is produced is primarily decided by
the interaction of:
A. all consumers.
B. buyers and sellers.
C. producers and input suppliers.
D. producers and government planning committees.
Explanation:
24. Which of the following statements most likely lies within the realm of macroeconomics?
A. An increase in the price of automobiles will lead to a decrease in the quantity of automobiles
demanded.
B. Due to process innovations in computer chip manufacturing, the market supply of computers
increased.
C. Due to an economic recession, manufacturing firms began implementing layoffs of their
workforces.
D. Anticipating that the benefits would outweigh costs involved, an undergraduate student
purchases the course textbook.
Explanation:
25. Which of the following lies primarily within the realm of macroeconomics?
A. a study of the demand for gasoline

B. a study of how tax cuts stimulate aggregate production
C. an analysis of supply and demand conditions in the electricity market
D. a study of the impact of "mad cow" disease on the price of beef worldwide
Explanation:

26. Macroeconomics:
A. is concerned with the expansion of a small business into a large corporation.

B. is narrower in scope than microeconomics.
C. analyzes mergers and acquisitions between firms.
D. is concerned with the expansion and contraction of the overall economy.
Explanation:
27. The basic difference between macroeconomics and microeconomics is that:
A. microeconomics looks at the forest (aggregate markets) while macroeconomics looks at the
trees (individual markets).
B. macroeconomics is concerned with groups of individuals while microeconomics is concerned
with single countries.
C. microeconomics is concerned with the trees (individual markets) while macroeconomics is
concerned with the forest (aggregate markets).
D. macroeconomics is concerned with generalization while microeconomics is concerned with
specialization.
Explanation:
28. The circular flow diagram of economic activity is a model of the:
A. flow of goods, services, and payments between households and firms.

B. influence of government on business behaviour.
C. role of unions and government in the economy.
D. interaction among taxes, prices, and profits.
Explanation:
29. Which of the following best characterizes the circular flow of income?

A. Businesses buy resources from the government, and households buy goods and services from
businesses.
B. Businesses buy resources from households, and households use their income from the sale of
resources to buy goods and services from businesses.
C. The government purchases resources from businesses and households and then sells goods
and services to businesses and households.
D. Households buy factors of production from businesses, and businesses buy goods and services
from households.
Explanation:
Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Understand
30. In the circular flow diagram model:
A. households receive income from businesses in exchange for providing inputs and use that
income to buy goods and services from businesses.
B. businesses receive revenues from households in exchange for providing goods and services
and use those revenues to buy inputs from households.
C. households receive revenue for selling goods and services to businesses, and use that revenue
to buy inputs from businesses.
D. Both (a) and (b) are correct.
Explanation:
Type: Multiple Choice Difficulty: Hard Category: Understand
31. Regardless of whether you are looking through the microeconomics microscope or the
macroeconomics telescope, the fundamental subject material of the interconnected
doesn’t change.
A. market
B. economy
C. production
D. firm
Explanation:

32. - a term referring to the fact that for many goods, as the level of production
increases, the average cost of producing each individual unit declines.
A. Skill
B. Specialization
C. Economies of scale
D. Division of labor
Explanation:
33. Economic models like the are not physical models, but instead are
diagrams or graphs or even mathematical equations that represent economic patterns or
theories.
A. financial capital market

B. circular flow diagram
C. financial investment market
D. Specialization Model
Explanation:

Essay Questions
1. What is a black market, and under what economic condition is it most likely to thrive?
Reference:
Explanation: Even the most command-oriented economies operate with substantial black markets,
or underground economies, which are markets where the buyers and sellers make transactions
without the government’s approval.
Type: Essay Difficulty: Medium Category: Understand
2. When nations desire a healthy macroeconomy, they typically focus on several goals:. Three are:
Reference:
Explanation: Growth in the standard of living, a low level of unemployment, low inflation, and a
sustainable balance of trade between countries.
Type: Essay Difficulty: Medium Category: Remember
3. How does microeconomics relate to macroeconomics?
Reference:
Explanation: Microeconomics primarily examines the behaviour of individual households and

firms, whereas macroeconomics concentrates on the behaviour of consumers and firms in the
aggregate. Macroeconomics studies economic problems as they influence the whole of society.
Type: Essay Difficulty: Medium Category: Understand
4. Clem Oatley could grow wheat and barley. He could grow 75 bushels of wheat or 125 bushels
of barley using the same resources on an acre of his land. The price of wheat is $2.00 per bushel
and the price of barley $ 0.80. Show the benefits to Clem from specialization. What should he
specialize in?
Reference:
Explanation: Clem could make $150 if he grew only wheat and just $100 if he grew only barley. By
specializing in wheat production he will be better off. Even though he can produce more bushels
of barley than he can bushels of wheat.
Type: Essay Difficulty: Hard Category: Apply

5. The two main tools of macroeconomic policy include monetary policy and fiscal policy. Briefly
describe the main components of each.
Reference:
Explanation: The two main tools of macroeconomic policy include monetary policy, which involves
policies that affect bank lending, interest rates and financial capital markets, and fiscal policy,
which involves government spending and taxes.
Type: Essay Difficulty: Easy Category: Remember
6. Recent decades have seen a trend toward globalization, which means that buying and selling in
markets have crossed national borders to an increasing extent. As a result, firms and workers from
different countries are increasingly interconnected. Globalization has occurred for a number of
reasons. List three reasons and briefly describe their effect contributing toward globalization.
Reference:
Explanation: Improvements in shipping and air cargo have driven down transportation costs.
Innovations in computing and telecommunications have made it easier and cheaper to manage
long-distance economic connections of production and sales. Many valuable products and
services in the modern economy can take the form of information. These products and many
others can be transported over telephones and computer networks at ever-lower costs. Finally,
international agreements and treaties between countries have encouraged greater trade.
Type: Essay Difficulty: Hard Category: Understand
7. Each year, researchers at the Heritage Foundation and the Wall Street Journal look at 50
different categories of economic freedom for countries around the world. In each category, they
give each nation a score based on extent of economic freedom in that category. What sorts of
questions regarding the level of economic freedom might these researchers have asked within
this survey which would help rank nations' economic freedom? Please list at least three
questions.
Reference:
Explanation: Who’s in control of economic decisions? Are people free to do what they want and
to work where they want? Are businesses free to produce when they want and what they choose,
and to hire and fire as they wish? Are banks free to choose who will receive loans? Or does the
government control these kinds of choices?
8. How can a group of workers, each specializing in certain tasks, produce so much more than the
same number of workers who try to produce the entire good or service by themselves? Adam

Smith offered three reasons. List them and briefly describe the rationale behind each.
Reference:
Explanation: First, specialization in a particular small job allows workers to focus on the types of
production where they have an advantage. People have different skills, talents, and interests, so
they will be better at some jobs than others. The particular advantages workers may be based on
educational choices, which are in turn shaped by interests and talents: for example, only those
with medical degrees qualify to become doctors. Second, workers who specialize in certain tasks
often learn to produce more quickly and with higher quality. This pattern holds true for many
workers, including assembly line laborers who build cars, stylists who cut hair, and doctors who
perform heart surgery. Third, specialization allows economic agents, or actors, to take advantage
of economies of scale, a term referring to the fact that for many goods, as the level of production
increases, the average cost of producing each individual unit declines.
9. The formal study of economics began when Adam Smith (1723-1790) published his famous
book The Wealth of Nations in 1776. In the first chapter of The Wealth of Nations, Smith
introduces the idea of the division of labor. Define "division of labor" and illustrate with an
example.
Reference:
Explanation: Division of labor means the way in which the work required to produce a good or
service is divided into a number of tasks that are performed by different workers.
To illustrate the division of labor, Adam Smith used the example of how the tasks of making a pin
were divided in a pin factory. He counted the multiple tasks involved with making a pin, including
the steps involved in drawing out a piece of wire, cutting it to the right length, straightening it,
putting a head on one end and a point on the other, and packaging pins for sale. In observing pin
factories, Smith counted 18 distinct tasks that were often done by different people. Students can
use a restaurant example or a modern factory example as well.
Type: Essay Difficulty: Easy Category: Apply

Another random document with
no related content on Scribd:
kívántatik, a rab halála bizonyos, főkép ha – mint mindenből
meglátszik – a biráknak egy része azt személyes érdekből kívánja.
– Szörnyűség! – szóla Kálmán, fel s alá járva a szobában – s e
levél, melyet Tiszarétről kapok. Meg kell őt mentenem, ha még
százszor halálra ítélték.
– Levelet kaptál? az alispántól? – kérdezé a másik.
– Nem, – válaszolt Kálmán, – tudod, Ákosnak jobb karja sértetett
meg s helyette Etelka írt. Olvasd magad, – tevé hozzá, a levelet
általadva, míg arczai Etelka nevénél elpirultak.
A levél így szólt:
«Az irományok, melyek Tengelyitől elraboltattak, a legnagyobb
fontosságúak. Okunk van hinni, hogy Ákos, talán egész családunk
szerencséje, ez irományok feltalálásától függ, melyek most egy
alávalónak kezei közt vannak. A rablást nem Viola követte el.
Minden, mit hihetőkép e tárgyban vallott, való. Viola ez egész
ügyben nemesebben viselte magát, mint hasonló viszonyok között
akárki a világon; szörnyű volna gondolni, hogy ártatlanul halált
szenvedett. – Némelyek mindent el fognak követni, hogy
elítéltessék, mert ha Viola nem él, Tengelyi irományai iránt senki
tanubizonyságot nem tehet. Mentse meg őt! Az első kérés, melyet
éltemben önhöz teszek s a nemes mód, melylyel magát a tisztujítás
alatt Tengelyi irányában viselte, azon reményre jogosít, hogy nem
hiába tettem s valamint Ákos, úgy én örök hálára leendünk
lekötelezve e nemes tetteért.
Etelka.»
– Látod, meg kell őt mentenem, ha éltembe, ha üdvösségembe
kerül, meg kell mentenem, – szólt szenvedélylyel Kálmán, fel s alá
járva.
– Itt nagyszerű gazság történik, – mondá Völgyesy gondolkozva
– e levél megerősít mindenben, mit a törvényszék alatt gyanítottam.
– De mit tegyünk? szólt, mindig növekedő nyugtalansággal, a
másik. – Lemegyek egyenesen a törvényszékhez s megmondom
Macskaházynak: hogy gazember, hogy a tolvaj ő, hogy – –
– Nyugodtan, barátom, – mondá Völgyesy, megfogva Kálmán
kezét, ki már az ajtó felé indult, – mindent, a mi zajt üthetne,
kerülnünk kell. Azok után, miket eddig e dologban hallottam,
Macskaházy maga is csak eszköz s félek, oly emberek vannak
érdekelve, kiket te s még kevesebbé Etelka és Ákos, büntető perbe
keverni nem akarhattok.
– De talán mégis, ha lemennék, – mondá Kálmán, ki e
megjegyzésnek helyességét érzé, – hisz csak egy felmentő szó
szükséges.
E pillanatban lépett be János a hírrel, hogy a teins urak már
jönnek s Viola halálra ítéltetett.
Kálmán kétségbeesve csapott homlokához. – Átkozott! – kiálta, –
hogy épen ma kelle távol lennem. Ákos kérésére, mert tudtam, hogy
gulyásunk Violának jó embere s talán az irományokat
megszerezheti, tegnap este haza jöttem. Miután gulyásunk azt
mondá, hogy Violát nem látta, virradatkor kilovagoltam pusztánkra,
hogy csikósunkkal is szóljak. Mikor elmentem, Viola elfogásáról s
hogy ide hozzák, még szó sem volt. A puszta jó három órányira van
s csak miután ott lovamat jól kipihentettem s már visszafelé jöttem,
jutott e levél kezembe.
– Persze, mert nem tudtam, hogy a teins úr a pusztán van, –
mondá János, – egész reggel lovagoltam ide s tova, míg egy
pásztorembertől hallottam, hogy arra nyargalt.
– Kend, János, nem tehet róla, – mondá Kálmán – átkozott
végzetünk! Ha honn vagyok, Violának baja nem lett volna, arra
esküszöm; de most miután halálra ítéltetett – –
– És hát aztán? – kérdé János, bajszát pödörve.
– Kend tudja, mi áll e levélben, – szólt Kálmán, – miként
mentsem meg most, miután el van ítélve?
– Ha a teins úr Etelka kisasszony, akarám mondani, Ákos úrfi
kedveért, – javítá ki magát János, midőn a pirosságot, mely Kálmán
arczán elfutott, észrevevé, – Violát meg akarja menteni – –
– Akarom-e? életemet adnám, ha tehetem.
– No akkor ez a kis ítélet nem nagy baj. Hej, teins uram! – tevé
hozzá János – ha mind az, ki Magyarországban akasztófára
ítéltetett, függene, nem győzné az ember kötéllel.
– Kend elfelejti, – szólt közbe Völgyesy, – hogy statáriumról van
szó, ez más dolog, de – –
– Persze, persze – mondá János fenszóval; – teins uram, – tevé
hozzá halkan, Kálmánhoz – ne beszéljünk ily dologról idegenek előtt.
– Völgyesy úr előtt bátran szólhatsz – mondá Kálmán fenszóval,
– ő mindent tud. S ha módot találhat kend, mely által e szegény
embernek életét megmenthetjük, mindent el fog követni, hogy
becsületes szándékunkat elősegítse.
– Már ez más – mondá János mosolyogva, – a teins urak
különben nem szeretik, ha valakit akasztófára szántak s más
beléelegyedik. Megharagszanak néha, ha gratiát kap, hát ily
emberre hogyne haragudnának, mint én!
– De hát mily módon akarja kend Violát megszabadítani? – kérdé
Völgyesy érdekkel.
– Azt még nem tudom, – válaszolt ez, – előbb ki kell menni
recognoscirungra; de majd találunk módot. Ma nem akasztják fel
Violát s mégis fura dolog volna, ha egy egész hosszú éjszakán át
nem tudnám őt megszabadítani. – Hisz a teins úr itthon van,
pinczéje tele borral, pénz is mennyi kell, kulcs, lajtorja, kötél, ló, hej!
– tevé nevetve hozzá – nem hallották-e soha Trenk történetét?
– Öreg János, ha ezt véghez vihetnéd! – kiáltott Kálmán,
örömében nyakába borulva. – Parancsolj mindennel, mire
szükséged van, ne kimélj semmit, rám is foghatod az egészt.
– Jól van, jól – mondá János, bajszát simítva, – az öreg János
sem oly bolond, mint sokan gondolják. Mikor az ember annyi
esztendeig a császárt szolgálta, csak tanul valamit. De csengetnek,
menjenek a teins urak enni, máskép észreveszik, hogy meuterungot
csinálunk, én lenn körülnézek s majd ebéd után szólunk.
– Számolhatsz hálámra, míg élek, – szólt Kálmán Völgyesyvel
kimenve.
– Jól van, jól, – mormogott az öreg huszár, – mikor az ember a
császárt szolgálta annyi esztendeig és az asperni ütközetet
megnyerte és azután Párist is elfoglalta: az embernek nincs
szüksége háladatosságra, főkép ha oly ura van, mint az enyém s
öreg napjaira nem kell kenyeréről gondoskodnia. No ugy-e, de
Kálmán úrfinak jól esnék, ha kisasszonyunk ő iránta volna háladatos,
– gondolá magában tovább, midőn a szobából kiment – azt se
bánom; derék fiú, úgy megüli lovát, majdnem mint az én uram, pedig
az tőlem tanulta. Kálmán s Etelka szép pár, a fiú jól illik házunkhoz. –
S ezzel a tiszttartólak felé indult, hol Peti jöve elébe.
Az ebéd, mint olvasóim a történtek után gondolhatják, nem vala a
vigabbaknak egyike. Völgyesy s Kálmán elmerülve gondolataikba,
ültek székeiken. A vendégszerető háziasszony nem kinálá ételeit
senkinek s nem kért engedelmet a rossz főzésért, ámbár a sült, mely
jó három órával tovább forgattatott, mint közönségesen, hogy sokat
ne mondjak, a legbarnábbak közé tartozott; s az öreg Kislaky, ki a
nején történt változást észrevevé s megérté a szemrehányó
tekintetet, melylyel e jámbor asszony őt éltében először fogadta,
szótlanul ült tányérja előtt. Nyúzó s Kenyházy, kik most ismét
hivatalos szokásuk szerint egymás mellett ültek, elkövettek ugyan
mindent, hogy a jókedvet, mely kívülről jönni nem akart, belülről
azzal pótolják, mi a szentírás szerint az emberi szivet felderíti, de a
nélkül, hogy a hatalmas poharak, melyeket kiürítének, a két érdemes
úri emberre más hatást gyakorolnának, minthogy az első mindig
mérgesebb ránczokba szedte arczát, a másik nagyokat ásított.
Mindenki örült, midőn a hosszú ebédnek vége lett, s főkép
Kálmán, ki az utolsó ételeknél alig titkolhatá el türelmetlenségét,
mihelyt a többiek felkeltek, Völgyesyvel oda hagyá a termet.
– No, hogy’ vagyunk öreg János? – mondá Kálmán, mihelyest az
öreg huszárt meglátá, ki a folyosón pipázva állt.
– Jól, teins uram! – válaszolt a megszólított – jerünk szobájába,
ott elmondok mindent.
– Hát azt gondolod, hogy a szerencsétlent megmenthetjük? –
szólt az előbbi, midőn a szobába jöttek.
– Semmi kétség, – válaszolt János – a kit a commandans valami
várba be akar ereszteni, vagy mit is mondok, a kit a profusz, mert
hisz most teins uraimék a profuszok, ki akar ereszteni: annak kutya
baja.
– De, hogy’? miként? szólj!
– Hát csak úgy, – mondá a huszár halkabb, majdnem suttogó
hangon. – Tiszaréti tiszteletesünk itt van, s mihelyt látta, hogy Viola e
hideg novemberi éjtszakára szabad ég alatt van kikötve, alatta csak
kis szalma, hogy lefeküdhessék, mellette szegény felesége s a
gyermekek. Úgy dideregnek szegények – pedig Isten ugyse szép
gyerek mind a kettő, a kisebbik mindig mosolyog s kapkod bajszom
után, az ember nem győzi nézni. – Hát a mint mondtam, mihelyt a
tiszteletes úr ezt látta, mindjárt mondta, hogy ez nem szabad, hogy
valóságos kinzás és a királyi parancsolatban az áll, hogy ha hideg
van, a rabot szabad ég alatt tartani nem szabad. Gondolom
magamban én: ej, be okos ez a parancsolat! mert már töprenkedni
kezdtem magamban, ha itt a fészer alatt marad, hogy’
szabadíthatjuk meg? mikor a szamarak négy lámpást állítottak
melléje, hogy minden mozdulatát láthassák. De erről persze nem
szóltam semmit, hanem csak azt mondtam a tiszttartónak, ki maga is
ott volt, hogy jobb is lesz, mert bizony csak biztosabb, ha a rabot zár
alatt tartják.
– De mit használ ez? – mondá Kálmán türelmetlenül. – Ha Violát
bezárják, mivel vagyunk közelebb czélunkhoz?
– Ej, sokkal, teins uram, igen sokkal, – válaszolt János
mosolyogva. – Mikor az ember maga van s csinálhat a mit akar, s
nem látja senki: akkor az ember sokat vihet véghez. Egynek sokszor
több esze van, mint száznak és az ember egymaga erejével is
csudákat tehet, csak meg lehessen próbálnia erejét. De mikor az
embert mindenfelől nézik és látják, a legerősebbnek is elvész
bizodalma. Mihelyt mozdul, tíz rohan rá, s az egész bátorsága csak
arra való, hogy kinevessék. Csak tegyék egyszer Violát a
polyvakamrába, mert a tiszttartó mondta, hogy más helye nincs,
holnapig – – kereshetik.
– De hogy’? – kérdé most Völgyesy, szinte türelmét vesztve a
huszár hosszadalmasságán.
– Hát úgy, teins uram, – szólt a huszár, még halkabban suttogva,
mint azelőtt. – A polyváskamara a tiszttartó házának tulsó végén
van. A magtárból, mely a ház másik oldalán áll, ajtó nyílik egyenesen
a tiszttartó pallására, nemde?
– Úgy van, úgy! – válaszolt Kálmán érdekkel – tovább.
– Nohát a magtárból a tiszttartó pallására, mint mondtam, ajtó
nyílik. Ha a magtár az enyim, nem csináltattam volna, de a tiszttartó
úrnak commoditására van, s most nekünk is.
– Tovább, tovább, – mondá Kálmán, mindig türelmetlenebbül.
– A magtárkulcs – folytatá az előbbi nyugodtan – édes anyjánál
van, azt a teins úr megszerzi, úgy-e?
– Meg.
– Más nem is kell. Éjtszaka, ha valamennyien a házban
alszanak, elmegyünk a magtárba, onnan az ajtón keresztül a
tiszttartó pallására, onnan a kamara fölébe. A kamara csak úgy
ragasztatott a házhoz, s pallása csak deszkázva van. Peti czigány
mindezt ismeri. Lassan felszedünk két deszkát, létrát eresztünk a
szobába, melyen Viola feljön s velünk vissza ki a magtár ajtaján. Ha
egyszer künn van, a teins úr gulyása, kihez Peti már elment, lovát
készen tartja és az egésznek vége.
Kálmán örömében összecsapta kezét, Völgyesy megvallá, hogy
a terv kétségen kívül a legjobb, mit e körülmények között kigondolni
lehetett, hogy azonban kivitele még annyi dologtól függ, hogy most
már örvendeni idő előtti volna.
– Ha Viola a kamarában és a magtár kulcsa kezemben van –
mondá János, – a többiért jót merek állni. A kamarának nincs
ablaka, melyen beláthatnának, s ha Viola mindenkit elküldött s aludni
ment, csinálhatunk, a mit akarunk.
– Igen, de az őrök? – jegyzé meg Völgyesy. – A tiszttartó, ki a
padláson minden zajt meghallhat, s lármát üthet?
– Az őröket magamra veszem, – válaszolt megvetéssel a huszár.
– A commissarius betegen fekszik, s ha a teins úr a főbirót s
esküdtet leitatja, úgy, hogy inspectióra nem jön, a mi nem nehéz
dolog, s mint jó háziúr a strázsáknak bort adat, hogy a hideg éjszaka
meg ne fázzanak: a tiszttartó lármát üthet, a mennyit akar. De ettől
nem kell félni; a tiszttartó, ha egyszer fekszik, nem könnyen kel fel
ágyából. Csak a kulcsot kapjuk meg, s azután hogy Violát oda
zárják, máskép baj.
– Ha más nem kell – mondá vigan Kálmán, – nincs baj, – s ezzel
Völgyesyt magával híva, ismét a terembe visszasietett. – Mégis jó fiú
az a Kálmán, – gondolá az öreg huszár magában, míg lassú
léptekkel a tiszttartólak felé indult, – vétek volna másnak adni
kisasszonyunkat. Igen, de ha nem szereti? lehetetlen! – vigasztalá
magát belsőképen – nem ül paripáján senki szebben, mint ő. Ily úrfit
nem mindennap találunk kisasszonyunknak.
A teremben az előbbieken kívül az ifjak Vándoryt találák, ki
miután kérését a törvényszék tagjai elébe terjeszté, élénken czáfolá
az ellenvetéseket, melyeket főkép Zátonyi s a báró kérése ellen
tettek; az első, mert mint mondá, a nép fogalma szerint statarialis
gonosztevőt szabad ég alatt kell tartani; a második, mert ez úri
háznak még több nyugtalanságot okozni nem volna illő. De a
tiszteletes kívánata Kálmán szülei s főkép anyja által oly hévvel
pártoltatott, hogy az ifjak közbeszólása e czél elérésére szükséges
sem vala.
– Nem tartom ugyan szükségesnek, – mondá Macskaházy
nyájasan, – hogy a rab szobába zárassék. Az utasítás világosan téli
időről szól, s Viola, úgy hiszem, a hideg szelet, mely künn fú,
megszokta.
– Ha nyaka megfázik – gunyolódék közben Nyúzó, – holnap
nyakravalót kap.
– Ne enyelegj, – folytatá Macskaházy sóhajjal, midőn a rossz
hatást, melyet a főbiró szavai, esküdtjét kivéve, mindenkire tettek,
észrevevé, a – dolog nagyon is komoly. A mint mondám, nem tartom
ugyan szükségesnek, főkép a felsőbb utasítás értelmében nem
tartom annak, hogy a rab más helyre tétessék által. Ha azonban
tisztelt háziasszonyunknak ezzel legkisebb kedvet szerezhetünk,
épen nem ellenzem Vándory úr kívánatát, – feltéve, hogy a
biztosságról gondoskodva legyen. Az ablakok rostélyozva, az ajtó
bezárható állapotban, s hogy a szükséges strázsák felállítása el ne
mulasztassék.
– Ha a teins urak parancsolják, – szólt most közben a tiszttartó, ki
Vándory után szinte feljött, – én a rabot oly helyre tudom tenni, hol
semmi ablak nincs.
– Igen, pinczébe – jegyzé meg Zátonyi, – mindjárt gondoltam, ez
lesz a legjobb.
Vándory felsóhajtott.
– Nem, nem, – mondá a tiszttartó – pinczéinkben bor van, oda
nem ereszthetek senkit, a teins uraságnak jószágára, mi rám
bizatott, vigyáznom kell; de a pelyvás kamarába. Az lakattal zárható,
köröskörül nincs ablak, s ha az ajtó elébe csak egy strázsát
állítanak, Viola oly biztos, mintha Munkács várában volna.
Vándory s főkép Kislakyné felszólaltak a terv ellen is, de miután
megjegyzésök, hogy a kamarát nem fűthetni, még Kálmán által sem
tartatott fontosnak: határozattá lőn, hogy a rab a kamarába
zárassék, s maga Nyúzó esküdtjével s Macskaházyval, ki a rab
biztosságáról tulajdon szemeivel akart meggyőződni, elkisérék
Vándoryt a tiszttartó házához, hogy az áttételnél jelen legyenek.
– Vigyázz magadra, – mondá Völgyesy Kálmánhoz, midőn
hátrább maradva a többieket követék, – mikor a hideg kamara
mellett nyilatkozál, Macskaházy gyanakodó tekintetet vete reád.
– Igazságod van, – szólt a másik, homlokára csapva, – mihelyt
politikára van szükségem, mihelyt csak egy kis ész kell: kész az
ostobaság. De majd helyre hozom, ha meglátjuk a kamarát, annyit
mondok ellene, hogy –
– Ez is hiba volna, – szakítá félbe Völgyesy mosolyogva, – hadd
őket magokra, s ha pelyvás kamarátok a legrosszabb hely
házatokban, bizonyos lehetsz, hogy Viola oda záratik.
Völgyesynek e jóslatát a történet igazolá; s miután Macskaházy
túlvitt óvatosságból kérdezé, jó materiából épültek-e a falak? s a
tiszttartó méltósággal megjegyezte, hogy teins Kislaky úr curialis
épületeit sárból rakni nem szokta, egy asztal, pad s kevés szalma
vitetett a kamarába, az ajtó elébe két strázsa állíttatott, s Viola
minden jelenlevők teljes megelégedésével a jéghideg kamarában
maradt Vándoryval, ki miután rabjának több testi kényelmet szerezni
nem tudott, legalább vigasztaló szavával akará deríteni éltének vég
pillanatait.
Az öreg Kislaky azalatt nejétől követve fejfájás ürügye alatt
szobájába vonult, s míg Zátonyi s a báró fel s alá járva egy másik
szobában, háziurok nevetséges gyengeségéről, Vándory bolond
philanthropiájáról s Völgyesy szemtelenségéről szóltak, nem egy
vágyó tekintetet vetve az asztal felé, hol a tarokk-kártyák feküdtek, s
csak Macskaházy és Nyúzó váratott, hogy játszáshoz fogjanak:
addig a háziúr fejét kezére támasztva ült kandallója mellett, mély
gondolatai között felejtve még azt is, hogy pipája régen elaludott.
– Trézsi lelkem, – szólt végre az öreg, nejéhez fordulva, ki
szokása ellen munkátlanul ült mellette, s majd férjét, majd a kandalló
ropogó tüzét nézve, szinte szomorú gondolatokba mélyedett, – én
szerencsétlen ember vagyok.
Kislakyné felsóhajtott, de nem szólt. A jó asszonynak magának is
úgy látszott, hogy derült életökre sötét felhő borult, mióta házukban
egy ember fordult meg, bármily gonosztevő lett légyen is, kinek
Kislaky életét megmenthette volna.
– Úgy-e Trézsi, – folytatá az öreg szomorúan, – te sem fogsz
szeretni úgy, mint eddig, még Kálmán sem? Mindig az fog eszetekbe
jutni, ha láttok: lám, ez az öreg ember megmenthette volna életét s
nem tette.
Kislakyné néhány vigasztaló szót monda közbe, férje szomorúan
csóválta fejét. – Nem, nem, Trézsikém, én jól tudom, én
megmenthettem volna ez embert, s ő mégis meghal. Vére lelkemen
fekszik.
A jó asszonynak szive megesett szomorúságán, s a helyett, hogy
mint akará, szemrehányásokat tegyen, azzal vigasztalá, hogy a
feleletteher, ha csakugyan az itéletért valakit felelet terhe nyom,
egyaránt fekszik mindenik biró vállain, hogy egyébiránt már többször
életében vett büntető törvényszékekben részt, s bizonyosan mindig
a törvények s meggyőződése szerint itélt.
– Az más, egészen más! – válaszolt Kislaky szomorúan. – Más
törvényszéknél az ember kimondja voksát tiszta meggyőződése
szerint, s a mit a többség határoz, az történik. Oly eset, hol a rabnak
élete csak egy ember szavától függne, nem fordul elő. Az itélet
feljebb megy a királyi táblához, a felséghez, s ha végre a gonosztevő
a legkeményebb büntetést kapja is, senki szemrehányást nem tehet
magának, hogy a rab halálának ő maga volt oka. De itt, ha
meggondolom, hogy csak felmentő szavazatom, sőt nem is az,
hanem csak annak kimondása kivántatott, hogy a rab rendes
biráinak adassék által, s hogy én halálára szavaztam, hogy én
tulajdon kezeimmel adom át hóhérjának e szerencsétlent: ez
borzasztó! Teheti-e ezt oly ember, kinek szive van, érdemli-e az, a ki
tette, hogy valaki szeretve közelítsen hozzá?!
– De ha így veszed a dolgot, – mondá Kislakyné, kinek szemei
könyekkel teltek, – miért szavaztál, az Istenért, halálra?
– Miért? – szólt a háziúr felkelve székéről s fel s alá járva
szobájában, – mert gyáva, haszontalan ember vagyok, mert midőn
körülöttem mindenki azt mondá, hogy magamat nevetségessé
teszem, ha a zsiványt el nem itélem, nem tudtam ellentállni; mert
Macskaházy s a többiek azt kiabálták, hogy ha Viola vallomása a
perhez csatoltatik, a Rétyek még inkább megboszankodnak reám, s
eszembe jutott, hogy azon esetben Kálmánunk Etelkát nem kapja
meg. Völgyesy is elment s magamra hagyott, mintha minden
összeesküdött volna ellenem.
– Én Rétyékről ily gazságot nem tehetek fel, – monda
gondolkozva a nő.
– Én sem – válaszolt Kislaky, – Macskaházynak alávalósága az
egész,… s én becsületes nevemet, lelkem nyugalmát vesztem
általa!
– Nyugtasd meg magadat, – szólt felesége, megszorítva kezét, –
becsületes nevedet nem fogja senki megtámadni.
– Dehogy nem. Völgyesynek talán igazsága van; most, midőn a
dolgot nyugodtan átgondolom, magamnak is úgy látszik, hogy a
jegyzőkönyv nem rendesen szerkesztetett. Kinek fogják ezt hibául
tulajdonítani, mint az elnöknek, nekem. De hagyján; mondják, hogy
szamár vagyok, mondjanak akármit, én nem bánom, de ha kimegyek
házamból s e szerencsétlen embert látom, kit künn határomon
felakasztottak, s kinek életét megmenthettem volna, ha eszembe jut
felesége s gyermekei, kik lábamhoz borulva könyörögtek életeért:
éltem nyugalma elveszett.
– Nem fog elveszni, – szólt közbe Kálmán, ki az alatt halkan a
szobába lépve, apjának végszavait hallá. – Ha atyámuram nem
ellenzi, Viola szabad még ma, s vére ez egyszer senkinek lelkét
terhelni nem fogja.
A szülék bámulva megfordultak. – Ne tréfálj fiam, – mondá az
öreg Kislaky, – a mit mondasz, lehetetlen.
– Meglehet törvényesen az, – válaszolt az ifjú jókedvüen. –
Valamint törvényesen lehetetlennek tartatik, hogy két tanu szintúgy
hazudjon, mint egy, vagy hogy biró részrehajló lehet s csalódhatik;
azonban hála az égnek, vannak még más lehetőségek is.
– A statáriumnál nincs felebbvitel, – sóhajtott az apa.
– Dehogy nincs – mondá a fiú, – azon felebbvitel, mely minden
földi dolgoknál megvan. A felebbvitel a jövőhöz.
– Nem értelek, – szólt az öreg bámulva.
– Én értem, – vága közbe anyja, kinek szemei az egész idő alatt
kedves fia mosolygó arczain függtek – el akarod szöktetni, nemde
fiam?
– Úgy van, kedves anyám. Felebbezzük a pert. Ha Viola
kiszabadul, vagy más biró, vagy végre élete végén Isten elébe kerül,
s ott a mai törvényszéknek itélete új biró által fog megvizsgáltatni. A
dolog törvényesen lehetetlen; de valamint sokan censurára úgy
megtanulják hazai törvényeinket, hogy azokat, melyeket kebleikben
a világra hoztak, elfeledik: úgy én e nem tanult törvényeket tartom
eszemben, s nem bánom egy cseppet sem, ha az egész világ azt
mondja is: Viola megmentése törvényes tekintetekben nem helyesen
történt,… csak belsőm mondja, hogy jól cselekedtem.
Kislakyné imádta fiát, s olvasóim képzelhetik az érzést, melyet
ezen mosolygó arczczal, de mély érzelemnek hangjaival kimondott
szavak benne gerjesztének. – Igazságod van, – mondá
örömragyogó szemekkel, – embertelen törvény, mely azt rendeli,
hogy egy szegény szerencsétlen embert itt tulajdon határunkon
akasztassunk fel. Isten is megáld érte, ha megmentheted.
– Igen, de – szóla közbe az öreg Kislaky, kinek arczán a rövid
örömsugár után, mely rajta átfutott, midőn Viola megmenthetésének
lehetőségéről hallott, most ismét azon bizonytalanság vala
észrevehető, mely e becsületes embert, valahányszor tőle valaminek
elhatározása kívántatott, elfogá – én nem látom át, miként –
– Azt bizd rá, – szakítá félbe a szólót neje, – mihelyt Kálmán első
szavait hallám, meg valék győződve, hogy termékeny fiatal eszével
valami módot gondolt ki – –
– Ez egyszer édes anyám csalódott, – szóla nevetve Kálmán – a
termékeny fiatal ész, mely Viola elszöktetésére módot talált, az öreg
János s a vén Peti czigány esze volt; hanem a mód azért jó marad. –
S itt Kálmán elmondá János tervét, melynek végrehajtása Violának a
kamarába záratása által már megkezdetett.
– Hát azért ellenezted úgy, hogy Viola jobb szobába ne tétessék?
– mondá Kislakyné, – nem foghattam meg.
– És mi másért? – válaszolt Kálmán. – De a mint látja, nekünk
tervünk kivitelére két fontos dolog szükséges: a pincze- és a
magtárkulcs. Magyarországban, főkép törvényes dologban, e kettő
nélkül nem mehetünk semmire E kettőt, édes anyám, ez egyszer
rám kell bízni.
– Teljes szivemből, – mondá az asszony, ki most egész
derültségét visszanyerte, s asztalfiókjából sok közül két nagy kulcsot
vett ki, melyet Kálmánnak általadott. – Ne kimélj semmit, igyák ki
egész pinczénket, adass tokajit a hajdúknak, ha szükséges, csak
mentsd meg e szerencsétlent.
Az öreg Kislaky azalatt nagy léptekkel, látszólag a legnagyobb
felgerjedésben járt fel s alá szobájában. – Mi bajod, öregem? –
mondá neje nyájas hangon, midőn utána ment s kezét vállára tevé.
– Arról gondolkozom – szóla az öreg megállva, – mi szörnyű
helyzetbe hozott gyengeségem. Hatalmamban állt, hogy a
szerencsétlent megmentsem, egészen a maga rendén, törvényesen
tehettem azt, s most, hogy hibámat jóvá tegye, fiam valóságos
criminalitásba keveredik, talán elrontja élete szerencséjét, s én nem
is mondhatom, hogy ne tegye.
– Ne gyötörje magát agyrémekkel, – mondá Kálmán, – már
miként ronthatnám el éltem szerencséjét az által, hogy e
szerencsétlenen segítek?
– Ha Rétyék megtudják, hogy Violát te mentetted meg, –
válaszolt apja, – ismered az asszonynak szenvedélyességét. Már
azt is, mit a tisztújításnál Tengelyiért tevél, ki tudja, fogja-e valaha
megbocsátani?
– A mi azt illeti – szólt Kálmán nyugodtan, – nincs mit
aggódnunk. Én sem Rétytől, sem nagyságos nejétől kegyelmeket
nem kívánok; s a mi Etelkát illeti, e sorokból látni fogja, hogy e
dologról máskép gondolkozik. – S evvel a János által vett levelet
apjának átadá.
– Angyali teremtés! – szólt anyja, ki férjével együtt olvasá Etelka
sorait. – Igazságod van fiam, Violát meg kell mentened.
– Az első sorok, miket Etelkától életemben kaptam, – mondá
Kálmán lelkesülve, – ha gonosztettet kívánna tőlem, én megtenném,
s hát még ezt!
– Isten mentsen meg, hogy visszatartóztassalak, – szólt az öreg
visszaadva a levelet, – czélod szent s nemes. De mindamellett
törvényeink szerint mégis büntett. Ha nem sikerülne! Ha megtudnák!
Remegek.
– Ha nem sikerülne? – válaszolt Kálmán jókedvűen – de hát mi
szükséges sikeréhez más, mint hogy a hajdúk lerészegedjenek s
hideg éjjel Nyúzót s esküdtjét a szobában tartsuk. Az ajtó, mely a
magtárból a tiszttartó padlására vezet, a mi oldalunkról van bezárva;
nincs nehézség, nálam van a pincze- s magtárkulcs!
– De ha mégis megtudják? – mondá az apa még mindig
nyugtalanul, – ha criminalis pert kapsz?
– Criminalis pert? Nem tudja, édes apám, – mondá Kálmán
nevetve, – hogy a büntető kereset közgyűlésen határoztatik el? S mit
féljünk? nálam van a pincze- s magtárkulcs! – S ezzel Kálmán a
kulcsokat, melyeket elébb diadalmasan felemelt, zsebébe dugva,
elment.
– Boldog fiú! – mondá anyja, szeretetteli tekintetet vetve utána –
hogy is ne lenne szerelmes Etelka belé!
– Boldog! – sóhajta Kislaky, a kandalló mellé ülve, – csak ne
tudja meg senki e tettét; szép tett, igaz, de criminalitas.
– Ne kinozd magadat ily gondolatokkal.
– És ha eszembe jut, hogy mindezt elkerülhettük volna, ha
felmentő itéletet mondok.
– Minek törődni ezen? Viola megszabadul s nyugodt lehetsz.
– Mégis szörnyű törvény, – sóhajtott az öreg háziúr, – mely
becsületes embert annak tesz ki, hogy ha teljesíti, egész életében
többé nyugodtan ne aludhassék.
És a jámbor házaspár hallgatva ült egymás mellett, míg az
asszony, a vacsorára teendő készületekre emlékezve, kiment, s
Kislaky, pipára gyújtva, tarokkozó vendégeit keresé fel, kik számos
contrájok között a háziúrról s főfájásról, mely állítólag távollétét
okozá, rég megfeledkeztek.
XXIV.
Mondják, nincs nehezebb dolog, mint embereket észre hozni, s

meglehet, igaz. Hisz mióta a föld tengelye körül forog s rajta
emberek körüljárnak, hány kísérté meg e nehéz feladatot! s hány
tapasztalta, hogy hasztalan fárad! – Nehéz dolog embereket észre
hozni; de vannak alkalmak, midőn az is nehézséggel jár, hogy őket
eszöktől megszabadítsuk, – s Kálmán ez este százszor átkozá
végzetét, mely úgy látszott, nem engedé, hogy Nyúzót
lerészegíthesse. Macskaházyról nem is szólok. Az ügyvéd azon
teremtések közé tartozott, kik mindig józanok. – Ennél Kálmán még
kísérletet sem tett. A többiek, a bárót sem véve ki, nagy erőltetés
nélkül, mintegy önként teljesíték fiatal gazdájok kívánatát. De a
főbiró, mint szikla, melyen a zápor nyom nélkül patakzik le, mint
sziget, melyet a tenger árjai hasztalan mosnak, a legjobb vörös s
fehér bor hatalmának ellentállt. Nyúzó közönségesen kerti borral élt,
s Kálmán pinczekulcsát arra használta, hogy azon jó, de
közönséges vörös s fehér bort, melyet Kislaky vendégei máskor
kaptak, a legerősebb egri s hegyaljaival cserélje fel. A főbiró nem
tartozott azok közé, kiken – mint mondani szoktuk – soha a
gyengeség erőt nem vesz, s magok olvasóim Garacson oly
állapotban látták őt, minőbe őt most Kálmán helyheztetni kíváná; de
a gyűlölt Völgyesynek jelenléte Macskaházynak intései, leginkább
pedig a nemes dicsvágy, hogy eddig szerzett hirét, mint Taksony-
megyének legerősebb ivója, ne koczkáztassa, oly tökéletesen
ellensúlyozák a bornak hatását, hogy ivási remekletei után is a
részegségnek még semmi nyomai nem mutatkoztak.
– Le akarsz részegíteni, úgy-e? – mondá Nyúzó, miután ismét
egy pohár vörös bort ürített ki, oly képpel fordulva Kálmánhoz,
mintha keserű orvosságot ivott volna. – Hagyj fel ily bolondságokkal.
Nincs ember, ki engem részegen látott.
– Láttalak bruderkám, – szólt az esküdt, barátságosan
mosolyogva, – s pedig emberségesen részeg voltál.
– Kicsoda? – kiáltott Nyúzó.
Zátonyi, ki két könyökére támaszkodva, mély gondolatokba
merülten nézé Macskaházyt, ki ép a kártyákat keveré, a lármára
felnézett s megjegyzé, hogy csakugyan szép statarialis eset, melyet
ma láttak. – A tizenhatodik, melynél életemben jelen vagyok s
mindeniknél végeztünk valamit.
– Az nem tartozik a dologhoz, – mondá haragosan Nyúzó, – én
kérdeni akarom ezt az én esküdtemet –
– Nem tartozik a dologhoz? – szakítá félbe Zátonyi, mindazon
elevenséggel, melyet nehézzé vált nyelve engedett. – Nem vagyunk-
e most is statarialis eljárásban? A törvényszék együtt marad, míg az
ítélet végrehajtva nincs.
– Bolondság! ez sem tartozik a dologhoz, – válaszolt a másik,
fejét haraggal rázva – mikor én Kenyházyt akarom kérdezni –
– Bolondság! – szakítá félbe a táblabiró, a kiosztott kártyákat,
melyeket épen kezébe vett, méltósággal az asztalra csapván, –
mikor én mondom… mit is akartam mondani… igaz, ez nem
bolondság, domine spectabilis, kövesse meg magát, gondolja meg
kivel beszél s hol szól. A hely szentségét vegye figyelembe, mi itt
statarialis sedria vagyunk.
Nyúzó mindig türelmetlenebbé vált. Kálmán, ki egy becsületes
veszekedéstől czéljának elérésére többet remélt, mint még hegyaljai
borától is, helybenhagyást integete Zátonyinak, míg ez nagy
önmegelégedéssel folytatá: – Igen, igen, semmi tréfa! semmi
nevetség! míg a gonosztevő kivégezve nincs, mi mint statarialis
biróság ülünk együtt. Benn áll az instructióban; mint statarium
eszünk, mint statarium tarokkozunk, mint statarium –
– Ne kiabáljon a teins úr úgy, – harsoga a főbiró betartva füleit.
– És én akarok kiabálni és én fogok kiabálni, – folytatá Zátonyi
mindig hevesebben, – s szeretném látni, ki fog megakadályoztatni
benne. Én Taksony-megyének oly táblabirája vagyok, mint bárki
más; most harmadikszor candidáltak alispánnak.
A báró, ki a vitatkozás alatt kártyáit megnézve hatalmas játékra
készült, a lehető legnagyobb türelmetlenséggel játszásra inté társait,
de hasztalan. Minden tárgyak között, melyek felett emberek
vitatkoznak, nincs egy, melynél több lárma s keserűség támadna,
mint ha az forog kérdésben: ki józan köztök? s sok ember, ki soha
életében egy pohár bort nem emelt ajkaihoz, hajba kapott legjobb
barátjaival, csakhogy józanságát senki kétségbe ne vegye. Ki várja,
hogy akár Nyúzó, akár Kenyházy ez alkalommal oly könnyen
megnyugodjanak, főkép miután Kálmán mindent elkövetett, hogy
vitájok keserűségét nevelje, s a főbiró Völgyesy ajkai körül
gúnymosolyt vélt észrevehetni, melyet nem tulajdoníthatott
egyébnek, mint hogy e gyűlölt ellenség azon merész ajánlkozásának
kivihetőségén kételkedik, miként ő, Nyúzó Pál, minden pohárra,
melyet Kenyházy iszik, hármat ürítend ki, a nélkül, hogy
megrészegednék.
– Már barátom, a mi sok, sok, – mondá Kálmán, – ezt soha
életemben nem hiszem.
– Nem hiszed? – kiálta Nyúzó.
– Nem én, – válaszolt Kálmán, – fogadok akármibe.
– Jól van; két fejős tehén, agaram ellen.
– Nem bánom, noha az agár nem sokat ér, úgy is elveszted.
– Áll a fogadás, ide a poharakkal.
Kálmán alig titkolhatta el belső örömét. Macskaházy mindent
elkövetett, hogy a fogadás visszavonassék; Kenyházy azonban
nevetve kiüríté első poharát. Nyúzó, igérete szerint, felhajtott utána
hármat, s a játék valamivel lármásabban tovább folyt.
Míg Kálmán ily módon az urakkal foglalatoskodott, addig János
nem kisebb sikerrel működött a hajdúk s őrök között, úgy hogy egy
kislaki parasztot s egy vén hajdút kivéve, ki maga is katonaviselt
ember vala, nyolcz óra után alig találkozott valaki az udvarban, kit a
legnagyobb hizelgő józannak mondhatott volna.
A rabnak kamarájában, melynek ajtaja elébe épen e két józanabb
őr állíttatott, mély csend uralkodott. Miután Vándory, ki őt a vallás
vigasztalásaival a halálhoz elkészítette, távozott, neje ment hozzá, s
azóta az őrök, ha néha fülöket az ajtóhoz tevék, csak a halk
suttogást vevék észre, melyben a két szerencsétlen egymástól
végbucsút vett, a főbirónak szigorú parancsolata szerint csak kilencz
óráig levén megengedve akárkinek, hogy a rabbal szólhasson.
E külső csend leirhatlan nyugtalansággal tölté Violának s nejének
szivét. Sokszor gondolt életében azon halálra, melynek most elébe
megy. A pillanattól, hol a szentvilmosi erdőben megfogatott, sorsa el
vala határozva, s ő nem kért, nem mentegeté magát birái előtt, nem
annyira büszkeségből, mint mivel tudta, hogy minden ebbeli
fáradsága sikertelen. A halál végre mi más, mint éltünk elvesztése, s
vajon az élet e szerencsétlennek mit nyujtott olyast, minek veszte
felett kesergenie lehetett volna? Maga, neje s gyermekei, kiknek
szeretete azon egyedüli kincs, mely neki e világon megmaradt, nem
lesznek-e boldogabbak vagy legalább nyugodtabbak, ha a
szerencsétlenség, melynek szüntelen fenyegető veszélye egész
éltöket egy hosszú kínná teszi, végre megtörtént? Hisz mit tehet ő
nejeért, ki általa házi boldogságának örömeitől megfosztatott s
földönfutó koldussá tétetett? Mit tehet gyermekeiért, kiknek atyjok
neve szégyenbélyeget süt életökre, kiknek nem kivánhat, kiktől nem
kérhet mást, mint hogy példáját soha ne kövessék? – Ha majdan
nem leszek, – így gondolkozott magában – senki e vidéken Violáról
szólni nem fog. Ki tudja? talán nőm is végre el fogja felejteni az
elátkozott teremtést, ki egész életére csak kínt s szégyent hozott.
Gyermekeim megváltozott névvel máshol fogják keresni
szerencséjöket, s minden jó lesz ismét. Jobb ma, mint holnap
meghalni – s Viola oly nyugodtan várta sorsát, mint kit egy hosszú
ideig előrelátott csapás ér, melynek gondolatával rég
megbarátkozott. Ez élet iránti közönyösség nem oly ritka népünk
között, mint azt olvasóim talán gondolják. – Valamint a rosszabb
római imperatorok korában bámulattal látjuk a könnyűséget, melylyel
annyian öletöktől majd önként, majd a zsarnok parancsolatára
megváltak s valamint e tüneménynek okait nem annyira a stoa
tanainak befolyásában, mint azon practicus meggyőződésben
kereshetjük, hogy az életen nem sok veszíteni való van: úgy népünk
könnyen válik meg életétől, hol napibére vajmi sokszor nem éri fel a
fáradságot, mellyel érte szolgált. – Maga Violának neje, mikor a
halálos itéletnek meghallása után ismét eszmélethez tért,
nyugodtabb vala, mint előbbi kétségbeesését látva, valaki
gondolhatá. A fenyegető vész, mely fejök felett annyi ideig lebegett,
lecsapott, – e világon nem vala többé semmi, mitől félniök kellene; –
s a végső reménynyel eltünik nyugtalanságunk is.
Az öreg János jó hirei felzavarák e nyugalmat. A vén katona
eleinte feltette magában, hogy az egész megmentési tervet az utolsó
perczig Violával nem közli. – Isten mentsen meg! – így szólt
Kálmánhoz, midőn ez azon szándékát nyilatkoztatá ki, hogy a
szegény embereket tovább reménytelen állapotukban hagyni nem
akarja, – a teins úr mindent elrontana. Ha az asszony megtudja,
hogy férjét megszabadítjuk, nem fog uralkodhatni magán,
észreveszik és akkor vége mindennek. Legjobb, ha utolsó perczig
nincs reményök, akkor legalább senki változást rajtok észrevenni
nem fog.
Jánosnak okoskodása oly helyesnek látszott, hogy Kálmán által
ellenmondás nélkül elfogadtatott, s az öreg huszár később önmagán
tapasztalá, mennyire veszélyes valakire titkokat bizni, midőn vén
bolond létére – mint később többször életében mondá – alig
találkozott Violánéval magányosan, alig látá ez asszony szótalan
kétségbeesését, midőn az egészet maga kilocsogá, s a leirhatlan
boldogság kifejezését látva, mely a szerencsétlennek arczán
egyszerre átsugárzott, örömében észre sem vette, hogy ha e
pillanatban valaki a szobába lép, Zsuzsi szerencsés mosolygásából,
melylyel Jánosra tekintett, igen sokat gyaníthatott volna. Ki tehet
róla! az élet, bármennyit beszélünk tervekről s előre tett
számításainkról, nem sakkjáték. A legildomosabb játszó tudva, hogy
nyerése nem kizárólag ügyességétől, hanem nagyrészint a sorstól

15411

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

15411

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

15411

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Test Bank for Principles of Economics

Test Bank for Principles of Micro-Economics 2nd by

Test Bank for Introduction to Sociology 2nd by Openstax

Test Bank for Principles of Economics 2nd Edition

Test Bank for Principles of Economics, 7th Edition

Principles of Economics Mankiw 6th Edition Test Bank

Principles of Economics Mankiw 7th Edition Test Bank

Test Bank for Principles of Economics Version: 3.0

Solution Manual for Principles of Economics, 5th

Multiple Choice Questions

1. In countries like _ the command economy predominates.

A. China and Vietnam

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Remember

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Analyze

This file is copyright 2018, Rice University. All Rights Reserved.

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Analyze

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Analyze

6. In a , most economic decisions about what to produce, how to produce it,

This file is copyright 2018, Rice University. All Rights Reserved.

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Remember

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Evaluate

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Analyze

This file is copyright 2018, Rice University. All Rights Reserved.

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Understand

11. In the , households work and receive payment from firms.

A. financial investment market

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Understand

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Understand

13. Which of the following best describes a monetary policy tool?

This file is copyright 2018, Rice University. All Rights Reserved.

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Remember

14. Which of the following best describes a fiscal policy tool?

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Remember

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Remember

This file is copyright 2018, Rice University. All Rights Reserved.

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Remember

17. The basic difference between macroeconomics and microeconomics is:

A. microeconomics concentrates on individual markets while macroeconomics focuses primarily

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Understand

18. Which of the following is most likely a topic of discussion in macroeconomics?

A. an increase in the price of a hamburger

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Analyze

A. Unemployment rises during a recession and falls during an expansion.

This file is copyright 2018, Rice University. All Rights Reserved.

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Analyze

20. Macroeconomic topics do not usually include:

A. the profit maximizing decisions of an individual manufacturer.

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Understand

21. Macroeconomics primarily examines:

A. the behaviour of individual households and firms.

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Understand

A. leads to greater self-sufficiency.

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Understand

This file is copyright 2018, Rice University. All Rights Reserved.

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Remember

Type: Multiple Choice Difficulty: Easy Category: Analyze

A. a study of the demand for gasoline

Type: Multiple Choice Difficulty: Medium Category: Analyze

This file is copyright 2018, Rice University. All Rights Reserved.