Jogrendszer

Uniós jog (elsőbbség:

1. Felsőbbség – ütközés esetén

2. Közvetlen érvényesség – nincs szükség belső aktusra
3. Közvetlen érvényesíthetőség és alkalmazhatóság – közvetlenül
hivatkozható nemzeti bíróság előtt, mert alanyi jogot érint)

Egyezmények:
(implementáció magyar jogszabállyal: nemzetközi szerződést kihirdető
jogszabály)
Törvények: Sarkalatos törvény (elfogadáshoz és módosításhoz a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges

Rendeletek:

• Kormányrendelet
• Miniszterelnöki rendelet
• Miniszteri rendelet
• A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
• Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
• Önkormányzati rendelet
• A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején kiadott rendelet
• A köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete
 Jogi nyelvezet alapvető jogi fogalmak

A jogi nyelvezet sajátossága:

• Évszázadok alatt, folyamatosan megújulva fejlődés

• Az egyenes jogágakra, szűkebb területekre vonatkozó fogalomrendszer
• A szakos jogi nyelv használata az általános műveltség része

Példák tipikus hibákra, fogalomcserékre stb.:

• Törvényhozás (=Országgyűlés törvényt fogad el)

• Törvény (Országgyűlés)
• Hatályosság
• A jogszabályi rendelkezés hivatkozása:
o §: nem a paragrafus, hanem szakasz
o (1): nem a pont, hanem a bekezdés
o -: nem bajusz, hanem francia bekezdés
• Törvénykezés (=bíróság egy ügyben dönt)
• Rendelet (kormány, miniszter stb.)
• Érvényesség

A jogszabály értelmezésének alapelvei:

• A magyar nyelv általános nyelvtani szabályai alapján

• Azaz többnyire a jogszabály szöveg is azt jelenti, amit a köznyelvben
jelenthetne
• Gyakran értelmező rendelkezések
• Ilyenkor a jogszabályi fogalomhasználat (értelmezés) felülírja a
köznyelvit
• Az egyes jogszabályi rendelkezéseket önmagukban soha nem
szabad értelmezni, mintha az adott jogszabály egészét, sőt
gyakran a szabályozás területére vonatkozó többi jogszabályt is
figyelembe kell venni

A jogi nyilatkozatok:

• Joghatást kiváltó nyilatkozat

• Egyoldalú (pl. lemondás, utasítás, munkáltató szabályzata) [a másik
fél hozzájárulása nem szükséges]
• Kétoldalú (megállapodás=szerződés)
o a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata
A joginyilatkozatok formája:

• Szóbeli
• Írásbeli (papír alapú, de ma már az elektronikus is elfogadható)
• Jogszabály kötelezővé teheti az írásbeli formát
• Kötelezően írásba foglalt megállapodás megszüntetése, módosítása is
CSAK ÍRÁSBAN
• Írásbeliség elmaradása érvényességi ok lehet
o Bíróság előtt megtámogatható

A formai követelmények megteremtése: érvényesség – érvénytelenség

Semmisség

• Jogszabályba ütközik
• Jogszabály megkerülésével jött létre
• Jó erkölcsbe ütközik
• Részleges is lehet (csak egyes elemekre kiterjedő)
• Bárki hivatkozhat rá, írásbeli korlát nélkül
• Bíróság hivatalból észleli

Megtámogathatóság

• Valamely lényeges körülmény tekintetében + azért volt tévedésekben,

mert azt a másik fél okozta vagy felismerte
• Megtévesztés
• Fenyegetés

Lényeges körülmény: Amelynek ismeretében a fél nem vagy más tartalommal

tett volna jognyilatkozatot.

Megtévesztés: A másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejtette vagy

tévedésben tartotta.

Jogellenes fenyegetés: Pl.: amikor a munkáltató kikényszeríti a közös

megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetését.

A megtámogathatóság lényege, avagy mi a megtámadás?

• A joginyilatkozatot bíróság előtt lehet megtámadni

• Határidő: polgári jogban (pl. szerződések) 1 év, munkajogban 30 nap
• Határidő kezdőnapja (nem számít bele a 30 napba, de az 1 évbe igen):
o Tévedés felismerése
o Jogellenes fenyegetés megszüntetése
 • Munkajogban 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
• A megtámadására irányuló jognyikatkozatot e határidőn belül írásban
kell a másik féllel közölni
• Ha a megtámadás sikeres volt, a megállapodás érvénytelen, ha nem –
Bíróság

Az érvényesség jogkövetkezménye:

• Az érvényesség megállapításig úgy kell tekinteni, mintha érvényes lett

volna a jognyilatkozat (vö: dominó-elv)
• Érvénytelenség okának elhárítása
• vagy
• Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött jogviszonyt a
haladéktalanul, azonnali hatállyal meg kell szüntetni
• A vétlen féllel úgy kell eljárni, mintha egy érvényes jogviszony szűnne
meg (ld. munkaviszony)

Érvénytelenség elhatárolása:

Érvénytelenség

- a jognyilatkozat formai vagy tartalmi fogyatékosságban szenved

- alkalmatlan joghatás kiváltására

Nem létező jognyilatkozat

- nem volt meg az egybehangzó és/vagy kölcsönös jognyilatkozat

Hatálytalanság

- Még vagy már nem „hat”

Hatályosság:

• Időbeli hatály: mettől meddig tart

o Még nem hatályos: a kezdő időpontja még nem jött el
Ezért is hívják a kezdő időpontot szabatosan hatályba lépésnek
o Már nem hatályos: megszűnt

Az időbeli hatály kezdete és vége között áll fenn a hatály

• Személyi hatály: kikre

• Tárgyi hatály: milyen tárgykörökben
 • Területi hatály: mely földrajzi területen (ország, megye, település, vagy
egy intézményi szabályzat esetében intézmény) váltja ki a hatást

A jogi nyilatkozat közlése:

• A jognyilatkozat akkor váltja ki a kívánt joghatást, ha azt a címzettjével

megfelelően közölték: részére igazolt módon átadják

• Az elektronikus dokumentum részére hozzáférhetővé vált

• Figyelem: a tértivevényes küldemény akkor is kézbesítetté válhat, ha
az ún. helyettes átvevő (egy lakcímen lakó, erre jogosult személy) veszi
át, de akkor is, ha az átvételt a címzett vagy átvételre jogosult más
személy megtagadja vagy szándékosan megakadályozza (ez az ún.
kézbesítési vélelem, amikor a megtagadott vagy megakadályozott
átvételtől számított 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni a
küldeményt)

A határidők számítása:

• Napokban
• Kezdőnap: ami a számításra okot ad
• Lejárat:
o Napokban --- kezdőnapot követő naptól számítva
o Hetekben --- elnevezés szerint (kedden induló két hét köv.
keddjén jár le)
o Hónapokban --- ami a számánál fogva megfelel
o Években --- ha nincs olyan nap: a hónap utolsó napja
• Ha a határidő utolsó napja az általános munkarend szerint heti
pihenő- vagy munkaszüneti nap, akkor a határidő az általános
munkarend szerinti következő munkanap végén jár le
• A jogi nyilatkozatot a határidő utolsó napjáig közölni kell, azaz meg
kell érkeznie a címzetthez. Nem elég akkor postára adni!
• Kivétel: ha eljárási szabályok ezt kifejezetten megengedik, de akkor is
ajánlva (egyre ritkább az elektronikus ügyintézés miatt)
Az elévülés:

• Amikor az idő múlása a jog érvényesítését kizárja

o Polgári jogi igény
o Munkajogi igény
o Állam büntető igénye
• Az elévülés a jogot magát nem szünteti meg
• Amikor maga a jog is elenyészik az idő múlásával, akkor jogvesztésről
beszélünk. Az ezekhez kapcsolódó határidőket hívjuk jogvesztő
határidőnek. Csak az a határidő jogvesztő, amelyet a jogszabály vagy
belső szabályzat kifejezetten ilyennek minősit

Hatáskör és illetékesség:

• Az egyes ügyek, feladatok egyes szervek, hatóságok, személyek közötti

megoszlását, felosztását határozzák meg.

• Beszélhetünk még joghatóságról is:

o valamely ügy melyik állam hatóságaira tartozik,

o valamely ügyben adott állam jogosult-e eljárni vagy az kizárt

o Például: külföldön diplomáciai képviselőként eljáró magyar

állampolgár elleni eljárás

o Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró külföldi

állampolgár elleni eljárás

o a gyermekek családi jogállása, örökbefogadása, a szülőkkel való

kapcsolattartás, gyámság

• Hatáskör

o vertikális megosztás (jogszabály, belső szabályzat alapaján):

o elsőfok, másodfok stb. (utóbbi pl. az elsőfok határozata elleni

fellebbezések esetén)

• Illetékesség

o Horizontális (területi) megosztás (jogszabály, ritkábban belső

szabályzat alapaján):

o azonos hatáskörű szervek, személyek, hatóságok közötti

ügyelosztás
 Jogalkalmazás – jogértelmezés

A jogalkalmazás: a jog érvényesülésének fontos eszköze

A másik a jogkövetés: a jogszabályok címzettjei (jogalanyok) megtartása

eredményezi a jog normák előírásainak a megvalósulását

Mikor van szükség jogalkalmazásra?

• A jog érvényesüléséhez erre feljogosított szervek által kényszerítő

eszközök alkalmazása szükséges
• A jogalanyok magatartása ugyan jogkövető, DE az állami szervek
közreműködése is szükséges
• A jogszabályok előírása alapján a konkrét jogviszonyok keletkezése,
módosulása vagy megszüntetése az illetékes állami szerv egyedi
döntése nélkül nem lehetséges (pl. engedélyezési eljárások)

Mikor van szükség jogalkalmazásra?

• Ha a jogalkalmazás kényszerrel jár --- állami monopólium

• A közigazgatási szervek tevékenysége csak akkor jogalkalmazás, ha
annak során az hatóságként lép fel

Kivétel:

• köztestületek, kamarák, szakmai önkormányzatok jogalkalmazása

• a választottbíráskodás
• a jogalkalmazás során mindig az általános szabályok konkretizálására
kerül sor
• a jogalkalmazás során a jogalkalmazó szervek egyedi jogviszonyokat
létesítenek, szüntetnek vagy változtatnak meg, illetve egyedi
jogviszonyok létezését, megszüntetését vagy megváltoztatását állapítják
meg
• jogilag szabályozott – típusonként eltérő sajátos – eljárás keretei között
megy végbe
• a jogalkalmazáshoz minimális szakismeretekre is szükség van
o nem azonos a jogászi vagy igazgatási szakképzettséggel
o két legfontosabb mozzanata
§ a hatályos joganyag ismerete, az abban való eligazodás
képessége
§ a jogalkalmazás technika különböző elemeinek az ismerete
A jogalkalmazás fajai:

A csoportosítás alapja --- milyen szerv végzi

• bíróság
• ügyészség
• rendőrség
• közigazgatás

A jogalkalmazás műveletei:

1. A vonatkozó jogszabályok hiteles szövegének

• kikeresése
• megállapítása
• kötelező erejük vizsgálata
o ide tartozik az érvényesség vizsgálata
o hatály vizsgálata
o összeütközés, kollízíó felismerése és feloldása (lex speciális
derogat generali)
2. A tényállás megállapítása
3. A jogszabály értelmezése

A jogszabály-értelmezés fajtái:

a) A jogszabályi vagy legális jogszabály-értelmezés

§ másik jogszabály értelmezi: azonos, alacsonyabb (pl. végrehajtási
rendelet) vagy magasabb színtű (nem jellemző)
b) A jogalkalmazói jogszabály-értelmezés
§ jogalkalmazkodó szerv értelmezi
§ konkrét eset eldöntése
§ általános formában megfogalmazott (bíróság – Kúria,
alkotmánybíróság – erga omnes)
c) A jogirodalmi
§ tudományos igényű állásfoglalás

A jogszabály-értelmezés módszerei:

• Nyelvtani értelmezés
o a jogszabályban szereplő fogalmának és kifejezésének szótani,
illetve
o a szövegszerkezet mondattani elemzése útján
• Logikai értelmezés
 o a formális logia szerint
• Rendszertani értelmezés
o más jogtételekkel, jogintézményekkel, az adott jogággal és
jogrendszerrel fönnálló összefüggéseinek vizsgálata
• Történeti értelmezés

Összegző kérdések és megállapítások:

- Egy pl. pedagógiai asszisztens jogalkalmazkodó

- nem
- Akkor mit csinál?
- Közreműködik a munkáltató, mint jogkövető szervezet munkájában
- Milyen módon?
- A jogalkalmazáshoz hasonló, jogértelmező technikákkal

A köznevelési rendszer és irányírása

Az intézményfenntartás fogalma:
• A fenntartó és az alapító gyakran azonos: aki jogosult alapítani, az
lehet fenntartó is.
• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Nkt.):
o Fenntartó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy, amely
o a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte
vagy azzal rendelkezik, és
o a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről
gondoskodik.
• sem az alapítás, sem a fenntartás nem állami monopólium
• Aki erre jogosultságot szerez: az erre irányuló eljárásban az engedélyt
kap az államtól
Az állam fenntartói kötelezettségének alapja:
• Alaptörvény
o az ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára
hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog az
Alaptörvény garantálta alapjog
o Ezen alapjog biztosítása a magyar állam közszolgálati feladata
• NKT.:
o Az alapjogot a magyar állam
o Az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló
törvényben meghatározott feltételek szerinti második
szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga
befejezéséig
o Köteles biztosítani

Az állami intézményfenntartásban közreműködők:

• Miniszter (Köznevelésért felelős, jelleg BM)
• Oktatási hivatal
• Kormányhivatal
 • KK
• A köznevelés ágazati irányítása
• köznevelés teljes területének állami felelőse
• a miniszteri ágazatirányító hatáskör az intézmény fenntartójának
személyétől, az intézmény típusától, a tevékenység jellegétől független,
általános
• a szakképző iskolákban folyó szakképzés - a szakképzésért felelős
miniszterrel együttesen
• Oktatáspolitika
• köznevelés-fejlesztés
• nemzeti alaptantervvel kapcsolatos feladatok
• ágazati szabályozás előkészítése, ellátása
• Ellenőrzés
• Jóváhagyás
• az intézményhálózat működtetése (intézmények létrehozása,
megszüntetése)

Oktatási hivatal:
• Miniszter ágazatirányító jogkörének segítése
• Állami intézmények
o nyilvántartása
o működésük engedélyezése
o Konkrét ellenőrzés ellátása
• Fővárosi és a Megyei Kormányhivatalok
• köznevelési feladatokat ellátó hatóság
• A miniszter köznevelési feladatai megszervezéséhez szükséges
döntések
• Előkészítése, végrehajtása
• nem állami költségvetési szerv vagy települési önkormányzat által
alapított fenntartott intézmények
• nyilvántartása
• működésük engedélyezése
• a konkrét ellenőrzés ellátása
• A tanulók felvétellel, átvétellel, érettségivel kapcsolatban előterjesztett
jogorvoslati kérelmeinek elbírálása

Klebelsberg központ:
• a Kormány által az állami intézményfenntartó központ feladatainak
ellátására kijelölt szerv
• az állam fenntartói jogainak gyakorlása
• szervezi és ellenőrzi a tankerületi központok
o Működését
o költségvetési- és vagyongazdálkodását,
o költségvetési javaslatuk és beszámoló
 o munkáltatói jogkörök gyakorlása

Egyházi és magán fenntartók:

• Jogköreikben nincs lényeges eltérés
• Az állami intézményekhez képest nagyobb szabadság
• Különösen a vallásgyakorlás és ennek felvételi és alkalmazási
követelményként érvényesítése, oktatásba illesztése (kötelező)
kivétel: állami intézmény hiánya
• jóváhagyásával válik érvényessé az intézmény SZMSZ-e, házirendje,
valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja
- A köznevelési feladatokat ellátó hatóság legalább kétévente végzi az egyházi,
magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által
fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi
ellenőrzését, amelynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást
folyósító szervet.

- A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a törvényességi ellenőrzés

keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az
alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak
szerint működteti-e.

Iskolatípusok:

Pedagógiai munka szakaszai Iskolatípusok

• Mind a pedagógiai munka szakaszainak fenti elhatárolása, és

különösen az intézménytípusok ahhoz részben igazodó megnevezése
elsődlegesen kodifikációs célt szolgál, az intézményekkel és a
pedagógiai munkával szembeni szakmapolitikai, szakmai, tudományos
és társadalmi elvárás ennél egyaránt tágabb
A köznevelési alapfeladat fogalmát az Nkt. határozza meg oly módon, hogy
felsorolja az egyes alapfeladatokat. Eszerint alapfeladat: a köznevelési
intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt
köznevelési feladat, amely a következő lehet:
1. óvodai nevelés;
2. nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése;
3. általános iskolai nevelés-oktatás;
4. nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása;
5. kollégiumi ellátás;
6. nemzetiségi kollégiumi ellátás;
7. gimnáziumi nevelés-oktatás;
8. szakgimnáziumi nevelés-oktatás;
9. szakközépiskolai nevelés-oktatás;
10. szakiskolai nevelés-oktatás;
11. készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás;
12. nemzetiséghez tartozók gimnáziumi nevelése-oktatása;
13. nemzetiséghez tartozók szakgimnáziumi nevelése-oktatása;
14. nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai nevelése-oktatása;

15. kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás;

16. Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás;
17. felnőttoktatás;
18. alapfokú művészetoktatás;
19. fejlesztő nevelés-oktatás;
20. pedagógiai szakszolgálati feladat;
21. a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos
nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-
oktatása;
22. azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai
nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra
létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási
intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban
eredményesebben foglalkoztathatóak;
23. a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs
intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek
tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás;
24. pedagógiai-szakmai szolgáltatás;
25. utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése

Többcélú intézmény:
több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is ellátják [pl.
(egységes) óvoda-bölcsőde, egységes iskola vagy összetett iskola, közös
igazgatású köznevelési intézmény, általános művelődési központ, egységes
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (EGYMI), a
szakképzési törvény szerinti szakképzési centrum] vagy a saját, köznevelési
feladataik mellett nem köznevelési feladatot is ellátnak (ilyen intézménnyel
összevonva működnek) (pl. felsőoktatás, köz- és felsőoktatási kutatás,
közművelődési, kulturális, művészeti, a könyvtári és muzeális intézményi
feladat, sport, továbbá gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára
nyújtható olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi
ellátás)
EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel,
tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható
létre, feltéve, hogy legalább egy kapcsolódó nevelési-oktatási feladatot ellátó
intézményegysége van
Nevelést ellátó intézmények (az óvodán kívül):
Alapfok: általános iskola, alapfokú művészeti iskola
Középfok: Gimnázium, Szakgimnázium, Szakközépiskola, Fogyatékosok
számára – szakiskola (EHK SNI), Készségfejlesztő iskola (ÉF)
Alap-és középfok egyaránt: Kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
Gyógypedagógiai, Konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
(Iskolának nem minősülő kizárólag SNI), kollégium
Az előző ábra magyarázata:
Köznevelési intézmények
Nevelési-oktatás intézmények
• Óvoda
• Kiegészítő nemzetiségi óvoda
• Iskola
§ Általános iskola
§ Alapfokú művészeti iskola
§ Kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola
§ Középfokú nevelési-oktatási intézmények
o Középiskola
o Gimnázium
o Szakgimnázium
o Szakképző iskola+technikum = Szakképző intézmény
o Középfokú iskola
o Szakiskola
o Készségfejlesztő iskola
§ Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási
intézmény
§ Kollégium
• Pedagógiai szakszolgálati intézmény
• Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény

Nevelés-oktatás támogatása:
Pedagógiai szakszolgálatok:
• a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,
• a szakértői bizottsági tevékenység,
• a nevelési tanácsadás,
• a logopédiai ellátás,
• a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
• a konduktív pedagógiai ellátás,
• a gyógytestnevelés,
• az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
• a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
Pedagógiai-szakmai szolgáltatások:
• a pedagógiai értékelés
• a szaktanácsadást, tantárgygondozás
• a pedagógiai tájékoztatás
• a tanügy-igazgatási szolgáltatás
• a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének
segítése, szervezése
• a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése,
összehangolása
• a tanulótájékoztató -tanácsadó szolgálat
• a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó
korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése

Az iskola működése

Iskolaalapítás:
▪ Szigorú jogszabályi rendje van
▪ Jogszabályban meghatározott feltételeknek kell teljesülnie
▪ Az iskola nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön
létre
o Nyilvántartás:
Ø közhiteles (az abban foglaltak valósnak tekintendők
mindaddig, amíg az ellenkezője bizonyítást nem nyer; aki a
közhiteles nyilvántartásban bízva jóhiszeműen jár el,
hátrány akkor sem érheti, ha utóbb kiderül valamely adat
valótlansága)
Ø nyilvános (bárki számára megtekinthető, abból feljegyzést
készíthető, elektronikus úton is hozzáférhető)
§ Bejegyzés feltételei:
Ø székhely
Ø megfelelő infrastruktúra (helyiségek)
Ø alkalmazottak
Ø dokumentumok (SzMSz, pedagógiai program)
 Ø Pénzeszközök
Ø Működési engedély (állami, önkormányzati NEM, nem állami
IGEN)

Működési szabály:
Ø Kiadásának feltétele az alapfeltételek fennállásának (hatósági)
ellenőrzése
Ø Aggály:
1. ez miért csak a nem állami intézmények esetében fontos (egyenlő
bánásmód elve sérül)
2. mi van, ha az állami iskola esetében csak formálisan teljesül, ki
ellenőrzi?
Megszüntetés
§ Ugyanolyan szigorú rendben (törvény szerinti esetekben, pl.
Ø fenntartó döntése, jogutód nélkül megszűnése, köznevelés-
szolgáltatás szervezési joga megszűnése, egy nevelési, tanítási
évnél hosszabb ideig nem működteti, súlyos jogszabálysértés
miatt a működési engedélyt visszavonása, egyidejűleg a
nyilvántartásból való törlés elrendelése)
§ A jogszabály a megszüntetés időpontjára nem tartalmaz rendelkezést
§ Kikövetkeztethető (analógia)
nyilvántartásból való törléssel

Működési alapelvek:
▪ szakmai tekintetben önállóak
Ø szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan
ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe
▪ a döntések
Ø előkészítésében
Ø végrehajtásában
Ø ellenőrzésében
– jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek
o a pedagógusok
o a tanulók
 o a szülők
o valamint képviselőik
Az önállóság és a részvétel elve inkább formálisan érvényesül. Nem
ritkán születnek véleményükkel, javaslataikkal ellentétes fenntartói
döntések.
§ politika-mentesség
Ø intézmény helyiségeiben, területén
Ø Párt
Ø politikai célú mozgalom
Ø párthoz kötődő szervezet nem működhet
Ø az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a
gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő
szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem
folytatható
Itt mi a működés?
Az Nkt. nem határozza meg.
Jogszabályértelmezés
Rendszeres tevékenység végzése
a helyiségek folyamatos, hosszabb időn át tartó
használata
Mi a tevékenység?
Egyértelmű, akár lehet időszakos is, pl. propaganda, kampány.
§ fő feladat:
1. nevelés-oktatás
2. gyermekek felügyeletéről való gondoskodás
3. a megfelelő, egészséges és biztonságos feltételek megteremtése
4. egészségük feletti őrködés
Ø rendszeres évenként legalább egyszeri fogászati,
szemészeti és általános szűrővizsgálaton való részvétel
biztosítása
infrastruktúráról gondoskodás
az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok
(minimális, maximális és átlag) létszámának törvényi szintű
megállapítása
ettől csak fenntartói engedéllyel és csak korlátozott mértékben lehet
eltérni
A létszámkorlátok emellett a nevelési-oktatási tevékenység hatékonyságát is
szolgálják.

Intézményi dokumentumok:
▪ Szabályzatok
▪ Pedagógiai program
▪ Működési rend
▪ Szabályzatok
▪ szervezeti és működés szabályzat
Ø az intézmény mint szervezet működését tisztázza:
v az egyes vezetők hatásköre
v a kapcsolattartás módja
▪ házirend
Ø elsősorban a gyermekek és tanulók jogai, kötelezettségei:
v teljesítésük módja
v a mindennapok menete
elvárt gyermeki, tanulói viselkedés

Szabályzatok:
Szervezeti és működési szabályzat –
▪ vezetési rend (pl. igazgató és igazgatóhelyettesek közötti hatáskörök
megosztása);
▪ a nevelőtestületi ülések működésének szabályai;
▪ a pedagógusok egyéb feladatai (pl. osztályfőnöki,
munkaközösségvezetői, szertárosi)
▪ a tanulók iskolai feladatainak rendje (pl. tanórák, tanórán kívüli
foglalkozások, mindennapi testnevelés, jutalmazás, fegyelmezés,
mulasztások);
▪ a diákok közösségeire (diákkörök, diákönkormányzat) vonatkozó
működési keretek;
▪ a nem pedagógus dolgozókra vonatkozó szabályok;
▪ a szülői szervezetek működése;
 ▪ az iskola munkarendje (pl. tanév helyi rendje, tanítási órák, óraközi
szünetek, az iskolában tartózkodás, létesítmény- és helyiséghasználat,
étkeztetés, nemdohányzók védelme);
▪ a dolgozók jutalmazásának szempontjai;
▪ a hagyományápolás módja;
▪ a portaszolgálat rendje;
▪ egyes külön szolgáltatások, illetve azzal összefüggő helyiségek, pl. a
számítógép terem, a tornatermek, a könyvtár használatának rendje

Házirend –
▪ a tanulókkal szemben elvárt magatartási szabályok
▪ azok megszegésének következményei, szankcionálása
o pl. a tanóráról való késések miatti fegyelmező intézkedések;
§ csengetési rend
§ az iskolában tanítás után való tartózkodás rendje
§ Az iskola szabályozási hatásköre nem szabad
§ Nincs autonómia, nem önállóan töltik ki a tág kereteket
§ A jogszabály meghatározza, hogy mit kell és lehet szabályozni
Ø amit a jogalkotó közvetlenül – jogszabályban – nem szabályozott,
és a végrehajtás szabályozására sem adott felhatalmazást, arról
úgy gondolta, hogy nem szabályozási tárgy, tehát alsóbb szinten
sem alkotható rá jogi jellegű norma
Pl. a házirendben nem írható elő többletkötelezettség
Elfogadásuk
§ Nevelőtestület
(kiv. állami felsőokt. Intézmények által fenntartottak esetében: szenátusé a
végső döntés).
Előzetes véleményezés:
Ø óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék
Ø az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzatnak
Fenntartói egyetértés:
Ø Csak többletkötelezettség (többletfinanszírozási igény) esetén
Pedagógiai program:
▪ a szakmai tevékenységének alapja
▪ nyilvános
▪ elfogadása nevelőtestületi hatáskör
▪ intézményvezető hagyja jóvá
▪ fenntartói egyetértés csak többletkötelezettségek esetén szükséges
▪ A nagy szabadság látszólagos*
Ø a pedagógiai program része a helyi tanterv
Ø az pedig a miniszter által kiadott kerettanterv része
alig hagy mozgásteret
▪ kollégiumi pedagógiai program az érdekelt iskola pedagógiai
programjához igazodik
▪ a többcélú intézmény pedig egységes, valamennyi nevelési-oktatási
feladatot átfogó pedagógiai programot alkot

Működési rend:
▪ tanítási év rendje
▪ a tanítási, képzési idő
▪ az egyéb foglalkozások ideje, rendje
▪ A tanév, tanítási év rendjét a miniszter állapítja meg
Ø ehhez igazodóan minden iskola éves munkatervet készít (tanítás
nélküli munkanapok meghatározása)
▪ általános iskola:
Ø a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban kell
megszervezni
Ø a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak
▪ a pedagógiai programban foglaltak megvalósítása
▪ a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti
időkeret különbözete terhére
▪ a tehetség kibontakoztatására,
▪ a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására,
▪ a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel
diagnosztizált tanulók számára,
 ▪ az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére
szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozások
▪ osztályonként legalább további heti egy-egy órát a tehetséggondozásra
és felzárkóztatásra kell fordítani
▪ gondoskodni kell a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy
a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján,
vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók
egyéni foglalkozás keretében történő felkészítéséről,
▪ a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő intézményben
ezen felül még a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs foglalkozásokról

Érthető sajátos szabályok:

▪ Kollégium
Ø heti huszonnégy órás keretben a következő foglalkozások
v felzárkóztató
v tehetségkibontakoztató
v speciális ismereteket adó
v felkészítő,
v a szabadidő eltöltését szolgáló
v Alapfokú művészeti iskola
Ø a főtárgy elméleti és gyakorlati oktatása, a
konzultációs tanórai foglalkozás egyéni foglalkozás
keretében is
Ø szabadabb időbeosztás

Időbeosztás:
▪ A tanítási év az iskolában
Ø ötnapos tanítási hetekből áll
Ø a szombat és a vasárnap, a munkaszüneti nap tanítás nélküli
pihenőnap
▪ Hatnapos tanítási hét (szombat is)
Ø alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével
Ø a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli
heti pihenőidőt
Ø és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételét biztosítani kell
egy vagy több összefüggő tanítási szünetként a tanítási félév során
▪ Rendkívüli szünet
 Ø intézmény működtetése nem lehetséges
rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más
elháríthatatlan ok
szombati tanítás elrendelése
a hétfő-péntek közötti időszakban a tanuló heti kötelező óraszámát
meghaladó tanítás
az iskola igazgatója fenntartó egyetértésével rendeli el, mert rendkívüli
tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását másként
nem lehet megoldani.

Egyházi és magán intézmények:

▪ biztosított, hogy vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett
intézményként működjenek
Ø a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként
kiköthető és felvételi eljárás keretében vizsgálható valamely
vallás, világnézet elfogadása
Ø a pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazása során is
előírhatók alkalmazási feltételként világnézeti és hitéleti
szempontok
§ A vallási, világnézeti elkötelezettség a működésben
Ø pedagógiai programba a vallási, világnézeti
elkötelezettségnek megfelelő ismeretek beépíthetők
Ø helyi tantervébe a vallási közösség tanításának megfelelő
tartalmú hitoktatás
Ø SZMSZ-ében és házirendjében a vallási közösség tanításával
összefüggő
- viselkedési és megjelenési szabályok
- kötelességek
- jogok
- hitéleti tevékenység
Ø megszegésük, elmulasztásuk a gyermek, tanuló és a
pedagógus elleni fegyelmi eljárást alapozhat meg
▪ a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével ellentétes megoldások
lehetősége
Pl. a vallási élet eseményin kötelező részvétel a műszaki vagy takarító
állományban dolgozók esetében nem tűnik indokoltnak
Katonai és rendvédelmi köznevelési intézmények:
▪ a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelős
miniszter fenntartói jogkörébe tartoznak
▪ feltételként a büntetlen előélet, a magyar állampolgárság (vagy
bevándorlási engedély, szolgálatra alkalmasság
Ø kiköthető a tanulói jogviszonyt létesítőkkel és abban állókkal
Ø kötelező a Magyar Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási
intézmény
Ø kivétel: a Magyar Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben bevándorlási engedély nem elegendő
▪ pedagógiai programban
Ø sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok
▪ az SZMSZ, a házirend
Ø a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a
tanulók számára sajátos, magatartási követelmények
Ø megszegésük fegyelmi eljárás alapja lehet

Intézmények vezetése: A fenntartó szabja meg az intézmény működésének

külső kereteit intézmény vezetésében közreműködő személyek és testületek
biztosítják a mindennapos működés dinamikáját.
▪ Igazgató
▪ Nevelőtesület
▪ Szakmai munkaközösség
▪ Diákkörök
▪ Diákönkormányzat

Intézményvezető: Pontos megjelölése a vele kapcsolatos különböző jogkörök

gyakorlója függ:
Ø az intézmény típusától
Ø a fenntartó személyétől
Kiválasztás és megbízás menete:
▪ öt évre
▪ intézményvezetői megbízás feltételei
Ø megfelelő szakképzettség
Ø pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői
szakképzettség – van kivétel
Ø szakmai tapasztalat
Ø vagy legalább öt négy év pedagógus-munkakörben
Ø vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó
óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat
▪ aggályok
Ø öt éven keresztül heti tíz tanóra, foglalkozás tartása elegendő-e?
Ø egyenlő lehet-e az öt éven keresztül az intézmény működése
egészének megismerését lehetővé tevő alkalmazotti
foglalkoztatással?
Ø öt év pedagógusi tevékenység alatt egy intézmény vezetéséhez
szükséges tapasztalat megszerezhető-e?
Ø alkalmas egymástól teljesen független, egymásra egyáltalán nem
hasonlító intézmények vezetői pozíciójának akár párhuzamosan
történő megpályázására
Pályázati eljárás:
▪ A pályázati eljárás célja
Ø ne csupán belterjesen lehessen a vezetőt kiválasztani
Ø biztosított legyen az esélyegyenlőség az intézményen kívül
dolgozók számára is
Ø a szakmailag (és nem más szempontok szerint) legalkalmasabb
jelölt kapjon megbízást
▪ a pályázat kiírásáról el lehet tekinteni, ha
Ø az intézményvezető ismételt (második) megbízásával a fenntartó
és a nevelőtestület egyetért ha nem, ki kell írni a pályázatot
▪ az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát
megelőzően a pályázat kiírása kötelező.
▪ egyházi és magánintézményekben
bármilyen eljárásbeli megkötés nélkül elnyerhető a vezetői megbízás

Az intézményvezető feladata és felelőssége:

Egyszemélyi vezetőként
▪ a szakmai munka megszervezése, összehangolása
▪ a szakszerű és törvényes működés
▪ a megfelelő és hatékony vagyongazdálkodás
Ø felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az
intézmény pedagógiai programját,
Ø munkáltatói jogkört gyakorol az alkalmazottak felett (kivéve
azokat a jogköröket, amelyeket a tankerületi központ vezetője
gyakorolja);
Ø általános döntési joga van az intézmény működésével
kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály,
kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más
hatáskörébe;
Ø az intézmény képviselője.
▪ a felelősségnek a teljes működést át kell fognia
A vezetői felelőssége kiterjed
Ø a pedagógiai munkára
Ø a nevelőtestület vezetésére
Ø a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések
 v előkészítésére
v végrehajtásuk szakszerű megszervezésére és ellenőrzésére
Ø önálló költségvetés esetén annak alapján a nevelési-oktatási
intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek
biztosítására
Ø egyéb, a működéssel összefüggő feladatok (pl. ünnepségek, a
gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok) megszervezésére
Ø a munka- és egészségvédelem, a balesetmegelőzésről való
gondoskodásra
Ø az együttműködésre az intézményben működő szervezetekkel
Ø a pedagógus etika normáinak betartására és betartatására
Munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége rendszeresen értékeli.

Nevelőtestület:
▪ legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve
Ø döntési
Ø véleményező
Ø javaslattevő jogkör
▪ biztosítja a munkavégzés egységességét
▪ tagja
Ø minden munka- illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló (a
nem pedagógus is)
Ø az óraadók nem
Döntési jogköre:
▪ pedagógiai programról
▪ SZMSZ-ről
▪ az éves munkatervről
▪ elfogadja
o a munkát átfogó elemzéseket, értékeléseket, beszámolókat
o a továbbképzési programot
o a házirendet
▪ a tanulók
o magasabb évfolyamba lépésének megállapítása
o osztályozóvizsgára bocsátásuk
o fegyelmi ügyeik
▪ az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített
vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása
Javaslattételi jogköre:
▪ Véleményt nyilvánít vagy javaslatot tesz
Ø a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos
valamennyi kérdésben
▪ kötelező véleménynyilvánítás:
jogszabályban meghatározott ügyekben

Szakmai munkaközösség:
▪ legalább öt pedagógus hozhat létre
▪ egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz
▪ részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának
o irányításában
o tervezésében
o szervezésében ellenőrzésében
▪ összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési
eljárásában

Diákkörök:
▪ az iskola, a kollégium tanulói
▪ a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére
▪ létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti
▪ alakítását és működését a házirendben kell szabályozni
▪ döntési jogkört gyakorolnak (a nevelőtestület véleménye
meghallgatásával)
o saját közösségi életük tervezésében, szervezésében
o tisztségviselőik megválasztásában
▪ jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban

Diákönkormányzat:
▪ a tanulók, illetve a diákkörök által, a tanulók érdekeinek
képviseletére létrehozott testület
▪ munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus
szakképzettségű személy segíti
 ▪ a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves
időtartamra
▪ véleményezési jogkört gyakorol
Ø az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek
elfogadása
Ø a házirend elfogadása
Ø a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása
előtt
Ø az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök
felhasználásakor
▪ e kérdésekben kötelező véleményének kikérése
▪ más témákban nincs arra jogalap, hogy a diákönkormányzat elvárja az
iskolától, hogy véleményét kérjék
▪ az iskola vezetése dönthet úgy bármely ügyben, hogy a
diákönkormányzatot is megkérdezi, azaz véleményezési jogot
adhat, de egyetértésit (pl. a házirend elfogadásánál nem biztosíthat
A bevonás előnyei:
§ gyakorlati, célszerűségi, pedagógiai okból
§ tudományos alapon
§ a szabályzatok közérthetőségének biztosítása
§ bevonásukkal érdekeltté válnak betartásukban
§ szerepük jelentős
a közösségre, jogtudatosságra (az állampolgári ismeretekre és demokráciára)
nevelésben

Szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács:

▪ Szülői szervezet (közösség)
o óvodában, iskolában, kollégiumban
o jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében
o az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben
véleményezési, javaslattevő joggal
▪ Iskolaszék
o iskolában a nevelő és oktató munka segítése
o a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók,
továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek
együttműködésének előmozdítására
 o a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos
számú képviselőjéből áll
▪ Intézményi tanács
o iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére
o a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye
szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi
gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó
delegáltjából áll
o jogi személy

Közösség közös jogai: i

Közösség:
Ø nevelőtestület,
Ø iskolaszék
Ø diákönkormányzat
Ø szülői szervezetet, közösség
▪ kollektív jogok
▪ javaslattételi jog az önkormányzat felé
Ø köteles arra 15 napon belül, de a legkésőbb a 15. napot
követő első ülésen érdemi választ adni
▪ jogorvoslati jog
Ø fellebbezés
Ø iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői szervezet
Ø a jogainak megsértése esetén
Ø tizenöt napon belül
Ø a fenntartóhoz
Ø jogszabálysértésre hivatkozással
Ø a fenntartó döntése ellen
▪ közléstől számított harminc napon belül
▪ bírósághoz
Dolgozók az iskolában:
▪ pedagógus (Nkt. határozza meg)
o az óvodai nevelés
o iskolai nevelés és oktatás
o kollégiumi nevelés-oktatás
o pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal
való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás
▪ csak munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban
a tankerületi központ által
az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények esetén
▪ polgári jogi (megbízásos) jogviszonyban: óraadó tanár
▪ egyházi szolgálati jogviszonyban
o az egyházi jogi személy szolgálatában álló személy
o az egyház belső szabályai szerint

Nem pedagógus dolgozók:

A pedagógiai szakszolgálatok dolgozói
▪ nem a gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen
foglalkozást valósítanak meg, nem pedagógus-munkakörben is
elláthatók
▪ szakirányú felsőfokú végzettséggel
Szakértők, szaktanácsadók*
▪ a pedagógusok, a szakszolgálati tevékenység, a szakmai szolgáltatás
ellátását végzők segítése
Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és egyéb feladatok
▪ gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörök
▪ létszámukat az Nkt. szigorúan megszabja:
o az legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidőre számított
létszámának 20%
o szakképző iskolában 30%
o kollégiumban 50%
Szaktanácsadó feladata:
• szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt)
segítés
 • véleményezés
• konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése
• központi szakmai irányítás mellett
§ Végzettség
• felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség
• pedagógus-szakvizsga
• a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább tízéves szakmai
gyakorlat
• ellátható megbízási jogviszonyban
§ A szaktanácsadókról az Oktatás Hivatal vezet névjegyzéket.

Alapjogok – alapvető jogszabályok

Az alapjogok kialakulása:
Európában – majd Amerikában – eltérő történelmi utak
• Gyökerek: Thomas Hobbes, John Locke, Jean-Jacques Rousseau
szerződéses elméletei
– Az állam (az uralkodó) és a polgárok (nép, alattvalók) viszonya,
de utóbbiban különösen ott rejlik a polgárok közötti egyenlőség
is
• Angol út:
– Magna Charta Libertatum 1215, Petition of Right 1628, Habeas
Corpus Act 1679, Bill of Rights 1689. – a parlament révén az
uralkodó és a rendek közötti viták lezárása
– Bírói ítéletek
• Deklarációk (Amerika, Franciaország)
– Amerikába ki(be)vándorlók – Függetlenségi nyilatkozat
– Francia forradalom
• Tételes alkotmányok megjelenése (XIX. sz.)
• Eleinte politikai és polgári jogok
• Majd: gazdasági, szociális és kulturális jogok (XX. sz. elejétől)
Az alapjogok intézményesülése és nemzetköziesedése:
• Második világháború után
– A második világháború tanulságaként
• Nemzeti szinten (kivéve a szovjet érdekszférát, külön utat
járnak be – szocialista alkotmányok)
• Nemzetközi szinten: emberi jogok, politikai alapjogok,
később gazdasági, szociális és kulturális jogok
egyezménybe foglalása, gyakran nemzetközi szervezetek
létrehozása érvényesülésük feletti őrködés céljából
• Harmadik generációs jogok megjelenése
– szolidaritási jogok: jog
• a fejlődéshez
• békéhez
• az egészséges környezethez
• az emberiség közös örökségéből való részesedéshez

Alapjogok Magyaroroszágon:
Sokszor párhuzamos út (de nem történeti közös örökség)
• Aranybulla (1222)
• Reformkor, különösen 1848 (jobbágyfelszabadítás)
• Kiegyezés után, dualizmus kora:
– a Szent Korona a tejes lakosság egységét és egyenlőségét
szimbolizálja
– az egyenlőséget szimbolizáló előremutató törvények: Büntető
Törvénykönyv (1878), vallás szabad megválasztásáról és
gyakorlásáról szóló törvény (1895), sajtótörvény (1914)
• Első világháború után visszafejlődés
– egyre súlyosabb jogfosztások (zsidótörvények)
• Második világháború után
– Rövid fordulatot követően leginkább formális szabályok, számos
alapjog ténylegesen nem érvényesül
• 1989-90-es alkotmányozás és azt követően
– Alapjogok fejlesztése és védelme
Alapjogok forrásai:
• Alaptörvény
• Törvények (gyakran sarkalatosak)
• Alkotmánybíróság határozatai
• Újabban bírósági (kúriai) határozatok
• Nemzetközi egyezmények pl.
– Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948
– Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya 1966
– Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi
egyezségokmánya 1966
– Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméról szóló,
Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény és az ahhoz
tartozó kiegészítő jegyzőkönyvek
– Európai Szociális Charta
– Alapjogok Chartája
– Gyermekjogi egyezmény, New York, 1989

Alapjogok rendszere:
• Többféle csoportosítás ismert
– A keletkezésük története szerint
– Egyénileg és kollektíven gyakorolható jogok
• pl. véleménynyilvánításhoz való jog választójog,
gyülekezési jog, egyesülési jog)
– Alanyok szerint
• pl. minden ember vagy csak egyes csoportok (minden
ember jogképe választójog nem mindenkit illet)
– Címzettek szerint
• természetes vagy jogi személyek
– Ki gyakorolhatja
• kell-e hozzá cselekvőképesség?
– Le lehet-e róluk mondani?
• önrendelkezéshez tartozik (általában önként igen – ezt
mindig vizsgálni kell)
Alapjogok rendszerezése:
• Az állampolgárok egyenjogúsága
– jogegyenlőség (Alapvetések közé emelve az R. cikkben és XV.,
XXIX. cikk)
– jogképesség és törvény- (szék) előtti egyenlőség (I. és cikk)
– a nemek közötti egyenlőség (XV. cikk)
– esélyegyenlőség (XV. cikk)
– a diszkrimináció tilalma (XV. cikk – nem a diszkrimináció tilalma
oldaláról, hanem pozitív irányból közelíti meg: Magyarország az
alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés,
nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai
vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás,
vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel
nélkül biztosítja.)
• Személyhez fűződő jogok
– az élethez és az emberi méltósághoz való jog (II.-III. cikk)
– személyes szabadság és mozgásszabadság (IV. és XIV. cikk)
– a megfelelő vagy tisztességes eljáráshoz való jog (XXVIII. cikk, de
a XXVII. cikk is)
– a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok
védelméhez való jog (VI. cikk)
– a személyes adatok védelme (VI. cikk)
– a lelkiismereti és vallásszabadság (VII. cikk)
• Politikai jogok
– a véleménynyilvánítás szabadsága (IX. cikk)
– a sajtószabadság és a médiajog (IX. cikk)
– az egyesülési jog (VIII. cikk)
– a gyülekezési jog (VIII. cikk)
– a közérdekű információhoz való jog (VI. cikk)
– a közügyekben való részvétel joga (XXIII. cikk)
– a kérelmezési és panaszjog (XXIV. és XXV. cikk)
• Gazdasági, szociális, kulturális jogok
– a tulajdonhoz való jog (XIII. cikk)
– a tulajdonképpeni szociális jogok: az egészséghez és a szociális
biztonsághoz való jog (XVII. , XIX. , XX. , XII. cikk)
 – a munkához való jog (XII. cikk)
– a művelődéshez való jog, az oktatás, a tudomány, a művészetek
szabadsága (X-XI. cikk)
– a házasság és a család védelme (Alapvetések közé emelve az L.
cikkben és XV. cikk)
– a gyermekek jogai, a gyermekek és az ifjúság védelme (XVI.,
XVIII. cikk)
• Harmadik generációs jogok
– a környezethez való jog (XXI. cikk)
– a betegjogok, illetve a bioetikai és biomedicinális jogok (XIX., XX.
és XXVI. cikk)
– a fogyatékosok jogai (XV. cikk)
• Az állampolgárok kötelességei
– a haza védelme (XXXI. cikk)
– a közterhekhez való hozzájárulás (Alapvetések közé emelve az O.
cikkben és XXX. cikk)
– a tankötelezettség (XI. cikk)
Hazai szabályozásban: Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezete (lásd
fent: I-XXXI. cikk), néhány kiemelt kérdéskör az Alapvetések között.
Vannak sajátos jogok is
- a személy, illetve a tulajdon ellen intézett vagy az ezeket
közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához való jog (V.
cikk)
- az állam kötelessége, hogy – a működésének hatékonysága, a
közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb
átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében –
törekedjék az új műszaki megoldásoknak és a tudomány
eredményeinek az alkalmazására. (XXVI. cikk)

Alapjogok korlátozása:
• Alaptörvény: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait
tiszteletben kell tartani, megvédésük az állam elsőrendű kötelezettsége
• Az alapvető egyéni és közösségi jogokat az Alaptörvény rendelkezése
szerint Magyarország elismeri
• Az alapvető jogok (és kötelezettségek) csak törvényben szabályozhatók
• Az alapvető jogokat korlátozni
– általában nem
 – vagy csak kivételes esetben
• és csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely
alkotmányos érték védelme érdekében
• a feltétlenül szükséges mértékben
• az elérni kívánt céllal arányosan
• az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben
tartásával lehet
• Vannak olyan alapjogok, amelyek más alapjogokra tekintettel
sem korlátozhatók (vö. emberi méltóság sérthetetlensége).

Emberi méltósághoz való jog – személyiségi jogok: az emberi méltóság

• sérthetetlen (ún. normatív parancs)
• ahhoz minden embernek joga van
• mindenki számára kötelező érvényű
• minden további jogszabályi rendelkezést
• minden emberi magatartást meghatároz
• az emberi méltóság még más alapjogra tekintettel sem korlátozható
• mindig, minden körülmények között tiszteletben kell tartani:
– szabályozás
– hatósági intézkedés
– bármely emberi magatartás
• Az emberi méltósághoz szorosan kapcsolódó, lényegében
elválaszthatatlan alapjog az élethez való jog
Az emberi méltósághoz és élethez való jog anyajog számos további alapjog
forrása ezek azonban már korlátozhatók
az Alaptörvényben foglalt módon és feltételek teljesülése esetén
• kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés, szolgaságban
tartás tilalma
• magán- és családi élet, otthon, kapcsolattartás és jó hírnév tiszteletben
tartása
• személyes adatok védelme
• közérdekű adatok megismerhetősége, terjeszthetősége
• gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadság
 • azaz a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztása,
megváltoztatása; a vallás vagy más meggyőződés vallásos
cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon,
akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a
magánéletben kinyilvánítható, mellőzhető, gyakorolható
Az emberi méltósággal szorosan összefügg, gyakran egymást feltételezik,
illetve sérelmük szorosan összefügg: egyenlőség, egyenlő bánásmód,
diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) tilalma
• a törvény előtt mindenki egyenlő, az alapvető jogokat
mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín,
nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy
egyéb helyzet* szerinti különbségtétel nélkül biztosítja, a nők és
a férfiak egyenjogúak
* Egyéb helyzet: mindaz, ami a felsorolásban nem szerepel, tipikusan a
szexuális orientációt és a nemi identitás szerinti megkülönböztetést sorolják
ide.
• az, hogy az Alaptörvény szerint ezt Magyarország biztosítja,
kifejezi azt is, hogy ez nem csupán állami kötelezettség, ez
mindenkire nézve az
tanítás, tanulás során is érvényesülnie kell:
- minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz
- a képzések, képzésekben közreműködő intézmények és személyek
feladata, hogy segítsék a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz jutását

Személyiségi jogok:
 • A cselekvőképesség korlátozása - belátási képesség vagy annak hiánya
(korlátozott volta)
Ø az ember tudatában van cselekedetei, döntései
következményével,
Ø hiányozhat biológiai fejlődési okból (pl. 18 éves korig vagy
fogyatékosság miatt)
Ø nagykorú esetében (fejlődés nem vagy nem a kívánt ütemben
valósult, valósult meg: születési ok, betegség vagy pl. baleset
következtében) a belátási képesség nem alakul ki vagy azt
elveszti
Ø A bíróság a belátási képesség teljes vagy részleges hiánya
függvényében az ilyen nagykorút cselekvőképességet kizáró vagy
(akár egyes ügyek vitelében) korlátozó gondnokság alá
helyezheti.
• Az életkorból fakadó cselekvőképesség-korlátozás a tizennegyedik
életév alatt teljes
Ø azaz a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskórú
cselekvőképtelen, nevében a törvényes képviselője jár el
Ø de megkötheti önállóan a mindennapi életben tömegesen
előforduló, és különösebb megfontolást nem igénylő
szerződéseket (boltban vásárolhat)
• A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú korlátozottan cselekvőképes
Ø tehet jognyilatkozatot, de annak érvényességéhez általában
törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges
Ø kivétel
o a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése
körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződés (pl. ruha,
könyvek, tanszerek vásárlása)
• a munkával szerzett jövedelmével való rendelkezés

A személyiségi jogok védelme:

• A személyiségi jogok az emberi méltóság kifejeződésének tekinthetők
• az emberi mivolt kiteljesedését szolgálják ezért azok korlátja csakis
- törvényi szintű szabályozás és a másik ember jogainak
- tiszteletben tartása és védelme
• szabadon érvényesíthetők
– abban az ember senki által nem gátolható
 – azoknak egyedül a másik, a többi ember személyiségi jogainak
gyakorlása jelentheti korlátját,
– a közösség, amelyben az adott személy létezik
– ez a korlátozás mindig törvényes keretek között kell, hogy
maradjon
– Védelmük: jogorvoslat
– a polgári jog útján – jellemzően kártérítés keretében – (általában
bírósági úton)

A személyiségi jogok megértése pl.:

• az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
• a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
• a személy hátrányos megkülönböztetése;
• a becsület megsértése, azaz más személy társadalmi megítélésének
hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul
bántó véleménynyilvánítás;
• a jóhírnév megsértése, azaz más személyre vonatkozó és e személyt
sértő, valótlan tény állítása, híresztelése, valós tényt hamis színben
történő feltüntetése;
• a magántitokhoz (esetünkben különösen a levéltitokhoz, a hivatásbeli
titokhoz) való jog megsértése, azaz magántitok jogosulatlan
megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen
személlyel való közlése;
• a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
• a névviseléshez való jog megsértése;
• a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Személyes adatok védelme:

• Alapja: az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (ami pedig
közösségi jogi alapokon és alaptörvényi garanciális szabályon
nyugszik)
adatvédelem, ún. közadatok (közérdekű, közérdekből nyilvános)
nyilvánossága
• A védett adatok köre
személyes adatok, az érintettel kapcsolatba hozható adat
különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai,
fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára
jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó
következtetés
különleges adatok
a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy
pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-
képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes
adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes
adat, valamint a bűnügyi személyes adat.
• A védelem kiterjed az adatok
- kezelésének
- továbbításának
- feldolgozásának
- biztonságának
- folyamatára
• valamint magában foglalja ehhez kapcsolódóan az érintettek jogainak
és azok érvényesítésének szabályait
• Az adatvédelem szabályozása összetett és széleskörű:
- technikai jellegű részletszabályként,
- részben a sajátos élethelyezetekhez igazított különös
rendelkezésként is megjelennek a különféle ágazati
szabályokban: pl. munkajogban, oktatási jogszabályokban
• Számos esetben kötelező nyilvántartásokban szerepelnek az adatok (pl.
adó, járulék, foglalkoztatás, köznevelési, felsőoktatási nyt.) az ezekbe
való továbbítás, ott való tárolás törvényen alapul, külön hozzájárulás
nem kell, de tájékoztatás elvárt.
• Más esetekben (pl. közgyűjtemények) a nyilvántartás a működtetés
feltétele, de kifejezett hozzájárulás szükséges az adatkezeléshez.

Egyenlő bánásmód követelménye:

• Alapja: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
szóló 2003. évi CXXV. törvény
• Hátrányos megkülönböztetés tilalma.
• A hátrányos megkülönböztetés megvalósulhat egy személy vagy
csoport valós vagy vélt alábbi tulajdonságai alapján:
a) neme,
b) faji hovatartozása,
c) bőrszíne,
d) nemzetisége,
e) nemzetiséghez való tartozása,
f) anyanyelve,
g) fogyatékossága,
h) egészségi állapota,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
j) politikai vagy más véleménye,
k) családi állapota,
l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
m) szexuális irányultsága,
n) nemi identitása,
o) életkora,
p) társadalmi származása,
q) vagyoni helyzete,
r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozása,
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt:
tulajdonsága)
A hátrányos megkülönböztetés lehet
Ø közvetlen, amikor a fenti tulajdonságok valamelyike miatt
részesül kedvezőtlenebb bánásmódban,
Ø közvetett amikor látszólag az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelő a rendelkezés (közvetlennek nem
minősül), de a fenti tulajdonságokkal rendekező egyes
személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban
hátrányosabb helyzetbe hoz
mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy
csoport részesül, részesült vagy részesülne, illetve volt, van vagy lenne.
Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az előnyben
részesítés:
az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport
tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására
irányul, ha az
a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre
vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy
b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a
pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon
történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon
érvényesül.
Azonban ez sem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és
nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
Hátrányos megkülönböztetés nevesített formái:
• Zaklatás
az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás,
amely az érintett személynek tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása
valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó,
megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
• Jogellenes elkülönítés
valamely tulajdonság alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a
velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek
csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít
• Megtorlás
az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének
megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban
közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet
okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget
Hátrányos megkülönböztetés nevesített formái és az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesítése egyes területeken:
• foglalkoztatás
• szociális biztonság és egészségügy
• lakhatás
• oktatás és képzés
• áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele
Egyenlő bánásmód megszerzése:
• személyiségi jog érvényesítése iránti per
• munkaügyi per, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per
• fogyasztóvédelmi
• munkaügyi
• szabálysértési hatóságok eljárása során
• Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt
o Bárki fordulhat hozzá (bejelentés - tudomásszerzéstől számított
1, a bekövetkezésétől sz. 3 éven belül)
o Kivizsgálás (meghallgatás, tesztelés, bizonyítás – fordított, azt
kell, hogy nem valósult meg)
o Megállapítja a jogsértést és
§ elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
§ megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
§ elrendelheti a jogerős határozatának – a jogsértő nyilvános
adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan
módon – közérdekből nyilvános közzétételét,
§ bírságot szabhat ki,
§ Egyéb jogkövetkezményt alkalmazhat.

Nemzetiségi jogok:
• Alapja: a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. Törvény
• Nemzetiség = népcsoport
– Magyarország területén legalább egy évszázada honos
– az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van
– a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai
különböztetik meg
– olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek
megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek
kifejezésére és védelmére irányul
• nemzetiséghez tartozik az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező
személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti és ezen
nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározott esetekben és
módon kinyilvánítja
• Magyarország nemzetiségei: bolgár, görög, horvát,lengyel,német,
örmény,roma,román,ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán
• Minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként
létezzen és fennmaradjon.
• Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek
joga van
 – a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők,
ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz
való kötődés szabadságához és oltalmához;
– az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz;
– képviselője útján részt venni az Országgyűlés nemzetiségek
érdekeit, jogait érintő törvényalkotási munkájában.
• Kapcsolattartás az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi
intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel
• Nyelvhasználat
– feltételeit az állam biztosítani köteles (bírósági, hatósági
eljárásokban; Országgyűlésben, helyi önkormányzat
képviselőtestületi ülésén tett felszólalás során; települések,
közterületek nevei, közintézmények elnevezése; )
• Oktatási önigazgatás (óvoda, iskola fenntartása)
• Kulturális önigazgatás (kulturális intézmény fenntartása, kulturális
feladat ellátása, média és sajtó)
• Jogok biztosításának védelme:
– alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek
jogainak védelmét ellátó helyettese
– nemzetiségi önkormányzatok

Civiljogok:
• Alapja: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény
• a Ptk.) szerinti alapítványok, egyesületek, közhasznú szervezetek, az
egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetek
• civil szervezet:
– a civil társaság
– a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület (a párt, a
szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével) (nem
minősül egyesületnek a természetes személyeknek az egyesülési
jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem
rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az
egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott
szervezete)
– az alapítvány (a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével)
• Az egyesülési jog alapján
 – a természetes személyek
– tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi
személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetei
szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek.
Az egyesülési jog korlátai
• gyakorlása
- nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy
gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására
- nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény
elkövetésére való felhívást
- nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével
• olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll
az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt
• fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint törvény alapján
kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat
megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhető
Egyesület létrejötte és működése
• Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.
• A szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható,
működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil
társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet.
• jogszabály által engedélyhez (feltételhez) kötött vagy egyébként
szabályozott tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel
rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok
alkalmazásával felügyeletet gyakorol
Civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés
• Ügyészség, bíróság
Ø A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet,
ha annak működése vagy tevékenysége a törvénybe ütközik (lásd
egyesülési jog gyakorlásának korlátai).
Ø Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának
hatályon kívül helyezése érdekében bírósághoz a határozat
meghozatalától számított egy éven belül.
Civil szervezetek nyilvántartása
• Bíróság (a törvényszék veszi nyilvántartásba)
• Civil Információs Portál
 - a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből
nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele,
illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás
biztosítása céljából a kormány által működtetett akadálymentes
honlap
A civil szervezet gazdálkodása
• célja megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik
• elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására
nem alapítható
Közhasznú szervezet
• közhasznú tevékenységet végez
• a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez
megfelelő erőforrásokkal rendelkezik
• megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható
• Magyarországon nyilvántartásba vett
- civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot) vagy
- olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú
jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi
• közhasznú szervezetté minősítették
• Törvény erejénél fogva is lehet szervezet közhasznú (törvény
megállapította közhasznú jogállását)
• Eltérő (szigorúbb) nyilvánossági és gazdálkodási szabályok
• Szigorúbb ellenőrzés, pl.
- az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás
felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése
hiányában az Állami Számvevőszék
- az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a
nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának
ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet
(jelenleg KEHI)
- a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést, a
közhasznú civil szervezet esetében a közhasznú minősítés
követelményeinek való megfelelés ellenőrzését pedig a reá
irányadó szabályok szerint az ügyészség
 • A vallási közösség elsődlegesen vallási tevékenység céljából jön létre és
működik.
• A vallási tevékenység olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység,
amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel
rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos
magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja.
• A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat,
amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik és
nem sérti más közösségek jogait és szabadságát.
• A vallási közösség az egyház megjelölést elnevezésében és
tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából – a saját
hitelvei szerinti tartalommal – használhatja. A vallási tevékenységet
végző szervezet elnevezése az egyesületi különös formára való utalást
nem tartalmazza.
A vallási közösség (egyház) működése és ellenőrzése
• Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet
nem működtethet és nem hozhat létre.
• A vallási közösség belső szabályai alapján hozott határozat érvényre
juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem
vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését
állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban
nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására
állami szervnek nincs hatásköre.
v Belső szabályok: hitelvek, belső törvények, alapszabály,
szervezeti és működési szabályza, ezeknek megfelelő más
szabályzat
 • A vallási tevékenységet végző szervezet olyan egyesület, amelynek
tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek
alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése (az
egyesületre vonatkozó szabályokat eltérésekkel kell alkalmazni).

Az egyházi jogi személy

• Egyházi jogi személy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi
személye
• A bevett egyház azonos hitelveket valló természetes személyekből álló,
önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi
jogállást az Országgyűlés a közösségi célok érdekében történő
együttműködés céljából biztosítja.
• A bevett egyház jogi személy.
• A bevett egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek
terhelik.
• A bevett egyház belső szabálya egységét, szervezetét vagy intézményét
jogi személyiséggel ruházhatja fel.
- belső szabálya szerint működik
- a bevett egyház képviseletében jár el
Vallási közösség szolgálatában álló személy (egyházi személy)
• természetes személy
• a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi
személy szolgálatában áll
• egyházi szolgálatot teljesít
v sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy
egyéb jogviszonyban
v hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot
érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására
hozni
v fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül
Vallási tevékenységet végző szervezet egyházként elismerése
• Országgyűlés, ha a törvényi feltételeknek megfelel (pl. tanítás, rítus,
hitvallás, vallási tevékenység, százéves nemzetközi, húszéves hazai
tevékenység, 0,1%-os taglétszám)
• Előzetes miniszteri vizsgálat, ha egyetért előterjeszti a törvényjavaslatot
 Az oktstási jogok alanyai – pedagógus és alkalmazott, tanuló és
szülő

Az ember, mint jogalany:

• Az ember, az ő tevékenysége is, másokkal, másokhoz való viszonya az
erkölcsi, etikai és jogi normák által szabályozottak.
• ezek keretei között sem veszíti el alanyi mivoltát, nem válhat eszközzé,
tárggyá.
• Ezt fejezi ki az emberi méltóság fogalma
– korlát a szabályozó számára (az ember kiemelt mivolta)
– alap személy emberi minőségét
– jogai forrása
nemzetközi dokumentum központi kérdésként deklarálják (pl. Európai Unió
Alapjogi Charta 1. cikk.)
sérthetetlensége,
tiszteletben tartása és védelmezése követelménye
filozófiai értelemben minden embernek kijár a tisztelet
• A jog (elsősorban nemzetközi és az alkotmányjog) azonban tételesen
kimunkálta
– mi tartozik ebbe a körbe
– melyek azok a magatartások, amelyek alkalmasak az emberi
méltóság sérelmére, és ezért a legkülönbözőbb módokon
szankcionálhatók
• Az emberi méltóság egyúttal a jogszerű és etikus tevékenység
vezérfonala is

Az alapjogok kialakulása:
Európában – majd Amerikában – eltérő történelmi utak
• Gyökerek: Thomas Hobbes, John Locke, Jean-Jacques Rousseau
szerződéses elméletei
– Az állam (az uralkodó) és a polgárok (nép, alattvalók) viszonya,
de utóbbiban különösen ott rejlik a polgárok közötti egyenlőség
is
• Angol út:
 – Magna Charta Libertatum 1215, Petition of Right 1628, Habeas
Corpus Act 1679, Bill of Rights 1689. – a parlament révén az
uralkodó és a rendek közötti viták lezárása
– Bírói ítéletek
• Deklarációk (Amerika, Franciaország)
– Amerikába ki(be)vándorlók – Függetlenségi nyilatkozat
– Francia forradalom
• Tételes alkotmányok megjelenése (XIX. sz.)
• Eleinte politikai és polgári jogok
• Majd: gazdasági, szociális és kulturális jogok (XX. sz. elejétől)

Az alapjogok intézményesülése és nemzetköziesedése:

• Második világháború után
– A második világháború tanulságaként
• Nemzeti szinten (kivéve a szovjet érdekszférát, külön utat
járnak be – szocialista alkotmányok)
• Nemzetközi szinten: emberi jogok, politikai alapjogok,
később gazdasági, szociális és kulturális jogok
egyezménybe foglalása, gyakran nemzetközi szervezetek
létrehozása érvényesülésük feletti őrködés céljából
• Harmadik generációs jogok megjelenése
– szolidaritási jogok: jog
• a fejlődéshez
• békéhez
• az egészséges környezethez
• az emberiség közös örökségéből való részesedéshez

Alapjogok magyarországon:
Sokszor párhuzamos út (de nem történeti közös örökség)
• Aranybulla (1222)
• Reformkor, különösen 1848 (jobbágyfelszabadítás)
• Kiegyezés után, dualizmus kora:
– a Szent Korona a tejes lakosság egységét és egyenlőségét
szimbolizálja
 – az egyenlőséget szimbolizáló előremutató törvények: Büntető
Törvénykönyv (1878), vallás szabad megválasztásáról és
gyakorlásáról szóló törvény(1895), sajtótörvény (1914)
• Első világháború után visszafejlődés
– egyre súlyosabb jogfosztások (zsidótörvények)
• Második világháború után
– Rövid fordulatot követően leginkább formális szabályok, számos
alapjog ténylegesen nem érvényesül
• 1989-90-es alkotmányozás és azt követően
– Alapjogok fejlesztése és védelme

Alapjogok forrásai:
• Alaptörvény
• Törvények (gyakran sarkalatosak)
• Alkotmánybíróság határozatai
• Újabban bírósági (kúriai) határozatok
• Nemzetközi egyezmények pl.
– Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948
– Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
1966
– Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi
egyezségokmánya 1966
– Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméról
szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény és az
ahhoz tartozó kiegészítő jegyzőkönyvek
– Európai Szociális Charta
– Alapjogok Chartája
– Gyermekjogi egyezmény, New York, 1989

Alapjogok rendszerezése:
• Az állampolgárok egyenjogúsága
– jogegyenlőség (Alapvetések közé emelve az R. cikkben és XV.,
XXIX. cikk)
– jogképesség és törvény- (szék) előtti egyenlőség (I. és cikk)
 – a nemek közötti egyenlőség (XV. cikk)
– esélyegyenlőség (XV. cikk)
– a diszkrimináció tilalma (XV. cikk – nem a diszkrimináció
tilalma oldaláról, hanem pozitív irányból közelíti meg:
Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely
megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,
fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy
egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.)
• Személyhez fűződő jogok
– az élethez és az emberi méltósághoz való jog (II.-III. cikk)
– személyes szabadság és mozgásszabadság (IV. és XIV. cikk)
– a megfelelő vagy tisztességes eljáráshoz való jog (XXVIII. cikk, de
a XXVII. cikk is)
– a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok
védelméhez való jog (VI. cikk)
– a személyes adatok védelme (VI. cikk)
– a lelkiismereti és vallásszabadság (VII. cikk)
• Politikai jogok
– a véleménynyilvánítás szabadsága (IX. cikk)
– a sajtószabadság és a médiajog (IX. cikk)
– az egyesülési jog (VIII. cikk)
– a gyülekezési jog (VIII. cikk)
– a közérdekű információhoz való jog (VI. cikk)
– a közügyekben való részvétel joga (XXIII. cikk)
– a kérelmezési és panaszjog (XXIV. és XXV. cikk)
• Gazdasági, szociális, kulturális jogok
– a tulajdonhoz való jog (XIII. cikk)
– a tulajdonképpeni szociális jogok: az egészséghez és a szociális
biztonsághoz való jog (XVII. , XIX. , XX. , XII. cikk)
– a munkához való jog (XII. cikk)
– a művelődéshez való jog, az oktatás, a tudomány, a művészetek
szabadsága (X-XI. cikk)
– a házasság és a család védelme (Alapvetések közé emelve az L.
cikkben és XV. cikk)
 – a gyermekek jogai, a gyermekek és az ifjúság védelme (XVI.,
XVIII. cikk)
• Harmadik generációs jogok
– a környezethez való jog (XXI. cikk)
– a betegjogok, illetve a bioetikai és biomedicinális jogok (XIX., XX.
és XXVI. cikk)
– a fogyatékosok jogai (XV. cikk)
• Az állampolgárok kötelességei
– a haza védelme (XXXI. cikk)
– a közterhekhez való hozzájárulás (Alapvetések közé emelve az O.
cikkben és XXX. cikk)
– a tankötelezettség (XI. cikk)
Hazai szabályozásban: Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezete (lásd
fent: I-XXXI. cikk), néhány kiemelt kérdéskör az Alapvetések között.
Vannak sajátos jogok is
- a személy, illetve a tulajdon ellen intézett vagy az ezeket
közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához való jog (V.
cikk)
- az állam kötelessége, hogy – a működésének hatékonysága, a
közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb
átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében –
törekedjék az új műszaki megoldásoknak és a tudomány
eredményeinek az alkalmazására. (XXVI. cikk)

Alapjogok korlátozása:
• Alaptörvény
az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell
tartani
megvédésük az állam elsőrendű kötelezettsége
• Az alapvető egyéni és közösségi jogokat az Alaptörvény rendelkezése
szerint Magyarország elismeri
• Az alapvető jogok (és kötelezettségek) csak törvényben szabályozhatók
• Az alapvető jogokat korlátozni
– általában nem
– vagy csak kivételes esetben
 • és csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely
alkotmányos érték védelme érdekében
• a feltétlenül szükséges mértékben
• az elérni kívánt céllal arányosan
• az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben
tartásával lehet
• Vannak olyan alapjogok, amelyek más alapjogokra tekintettel
sem korlátozhatók (vö. emberi méltóság sérthetetlensége).

Emberi méltósághoz való jog – személyiségi jogok:

az emberi méltóság
• sérthetetlen (ún. normatív parancs)
• ahhoz minden embernek joga van
• mindenki számára kötelező érvényű
• minden további jogszabályi rendelkezést
• minden emberi magatartást meghatároz
• az emberi méltóság még más alapjogra tekintettel sem korlátozható
• mindig, minden körülmények között tiszteletben kell tartani:
– szabályozás
– hatósági intézkedés
– bármely emberi magatartás
• Az emberi méltósághoz szorosan kapcsolódó, lényegében
elválaszthatatlan alapjog az élethez való jog
Az emberi méltósághoz és élethez való jog anyajog
számos további alapjog forrása
ezek azonban már korlátozhatók
az Alaptörvényben foglalt módon és feltételek teljesülése esetén
• kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés, szolgaságban
tartás tilalma
• magán- és családi élet, otthon, kapcsolattartás és jó hírnév tiszteletben
tartása
• személyes adatok védelme
• közérdekű adatok megismerhetősége, terjeszthetősége
• gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadság
 • azaz a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztása,
megváltoztatása; a vallás vagy más meggyőződés vallásos
cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon,
akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a
magánéletben kinyilvánítható, mellőzhető, gyakorolható
Az emberi méltósággal szorosan összefügg, gyakran egymást feltételezik,
illetve sérelmük szorosan összefügg:
egyenlőség, egyenlő bánásmód, diszkrimináció (hátrányos
megkülönböztetés) tilalma
• a törvény előtt mindenki egyenlő, az alapvető jogokat
mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín,
nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy
egyéb helyzet* szerinti különbségtétel nélkül biztosítja, a nők és
a férfiak egyenjogúak
* Egyéb helyzet: mindaz, ami a felsorolásban nem szerepel, tipikusan a
szexuális orientációt és a nemi identitás szerinti megkülönböztetést sorolják
ide.
• az, hogy az Alaptörvény szerint ezt Magyarország biztosítja,
kifejezi azt is, hogy ez nem csupán állami kötelezettség, ez
mindenkire nézve az
tanítás, tanulás során is érvényesülnie kell:
- minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz
- a képzések, képzésekben közreműködő intézmények és személyek
feladata, hogy segítsék a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz jutását

Személyiségi jogok:
• személyek jogvédelmének eszköze
– aki jogképes, jogi alanyisággal rendelkezik, az egyben a jog által
védett személyiséggel bír
• A cselekvőképesség korlátozása - belátási képesség vagy annak hiánya
(korlátozott volta)
Ø az ember tudatában van cselekedetei, döntései
következményével,
Ø hiányozhat biológiai fejlődési okból (pl. 18 éves korig vagy
fogyatékosság miatt)
Ø nagykorú esetében (fejlődés nem vagy nem a kívánt ütemben
valósult, valósult meg: születési ok, betegség vagy pl. baleset
következtében) a belátási képesség nem alakul ki vagy azt
elveszti
Ø A bíróság a belátási képesség teljes vagy részleges hiánya
függvényében az ilyen nagykorút cselekvőképességet kizáró vagy
(akár egyes ügyek vitelében) korlátozó gondnokság alá
helyezheti.
• Az életkorból fakadó cselekvőképesség-korlátozás a tizennegyedik
életév alatt teljes
Ø azaz a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskórú
cselekvőképtelen, nevében a törvényes képviselője jár el
Ø de megkötheti önállóan a mindennapi életben tömegesen
előforduló, és különösebb megfontolást nem igénylő
szerződéseket (boltban vásárolhat)
• A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú korlátozottan cselekvőképes
Ø tehet jognyilatkozatot, de annak érvényességéhez általában
törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges
Ø kivétel
o a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése
körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződés (pl. ruha,
könyvek, tanszerek vásárlása)
 o a munkával szerzett jövedelmével való rendelkezés

A személyiségi jogok védelme:

• A személyiségi jogok az emberi méltóság kifejeződésének tekinthetők
• az emberi mivolt kiteljesedését szolgálják ezért azok korlátja
csakis
törvényi szintű szabályozás
és a másik ember jogainak
tiszteletben tartása és védelme
• szabadon érvényesíthetők
– abban az ember senki által nem gátolható
– azoknak egyedül a másik, a többi ember személyiségi jogainak
gyakorlása jelentheti korlátját,
– a közösség, amelyben az adott személy létezik
– ez a korlátozás mindig törvényes keretek között kell, hogy
maradjon
– Védelmük: jogorvoslat
– a polgári jog útján – jellemzően kártérítés keretében – (általában
bírósági úton)

Személyiségi jogok megsértése:

• az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
• a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
• a személy hátrányos megkülönböztetése;
• a becsület megsértése, azaz más személy társadalmi megítélésének
hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul
bántó véleménynyilvánítás;
• a jóhírnév megsértése, azaz más személyre vonatkozó és e személyt
sértő, valótlan tény állítása, híresztelése, valós tényt hamis színben
történő feltüntetése;
• a magántitokhoz (esetünkben különösen a levéltitokhoz, a hivatásbeli
titokhoz) való jog megsértése, azaz magántitok jogosulatlan
megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen
személlyel való közlése;
• a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
• a névviseléshez való jog megsértése;
 • a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Egyenlő bánásmód követelménye:

• Alapja: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
szóló 2003. évi CXXV. törvény
• Hátrányos megkülönböztetés tilalma.
• A hátrányos megkülönböztetés megvalósulhat egy személy vagy
csoport valós vagy vélt alábbi tulajdonságai alapján:
a) neme,
b) faji hovatartozása,
c) bőrszíne,
d) nemzetisége,
e) nemzetiséghez való tartozása,
f) anyanyelve,
g) fogyatékossága,
h) egészségi állapota,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
j) politikai vagy más véleménye,
k) családi állapota,
l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
m) szexuális irányultsága,
n) nemi identitása,
o) életkora,
p) társadalmi származása,
q) vagyoni helyzete,
r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozása,
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt:
tulajdonsága)
A hátrányos megkülönböztetés lehet
Ø közvetlen, amikor a fenti tulajdonságok valamelyike miatt
részesül kedvezőtlenebb bánásmódban,
 Ø közvetett amikor látszólag az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelő a rendelkezés (közvetlennek nem
minősül), de a fenti tulajdonságokkal rendekező egyes
személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban
hátrányosabb helyzetbe hoz
mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy
csoport részesül, részesült vagy részesülne, illetve volt, van vagy lenne.
Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az előnyben
részesítés:
az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport
tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására
irányul, ha az
a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre
vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy
b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a
pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon
történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon
érvényesül.
Azonban ez sem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és
nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
Hátrányos megkülönböztetés nevesített formái:
• Zaklatás
az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás,
amely az érintett személynek tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása
valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó,
megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
• Jogellenes elkülönítés
valamely tulajdonság alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a
velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek
csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít
• Megtorlás
az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének
megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban
közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet
okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget
Hátrányos megkülönböztetés nevesített formái és az egyenlő bánásmód
követelményének érvényesítése egyes területeken:
• foglalkoztatás
• szociális biztonság és egészségügy
 • lakhatás
• oktatás és képzés
• áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele

Egyenlő bánásmód megsértése:

• személyiségi jog érvényesítése iránti per
• munkaügyi per, közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per
• fogyasztóvédelmi
• munkaügyi
• szabálysértési hatóságok eljárása során
• Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt
Ø Bárki fordulhat hozzá (bejelentés - tudomásszerzéstől számított
1, a bekövetkezésétől sz. 3 éven belül)
Ø Kivizsgálás (meghallgatás, tesztelés, bizonyítás – fordított, azt
kell, hogy nem valósult meg)
Ø Megállapítja a jogsértést és
o elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
o megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
o elrendelheti a jogerős határozatának – a jogsértő nyilvános
adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan
módon – közérdekből nyilvános közzétételét,
o bírságot szabhat ki,
o Egyéb jogkövetkezményt alkalmazhat.

Kommunikáció:
• Az iskolán (intézményeken) belüli kapcsolatok alapja és
konfliktusok oka, terepe
• A kommunikációs konfliktusok elkerülésének eszköze a világos
és egyértelmű komm.
• Feltétele: pontosság, rendszeresség, kiszámíthatóság, érthetőség,
választékosság
• Az iskolán belüli kommunikáció ma már nem kötődik fizikailag
az intézményhez és időben a tanításhoz (vö. közösségi média
felületek)
• A kommunikációs kisiklásának esetei:
 Ø Agresszió (számos forrása lehet, pl.: anómia /az intézménnyel
szembeni bizalomhiány/, idegenellenesség)
v az agresszió megnyilvánulása szerint:
– fizikai (nem verbális): verekedés, ütés, lökés, rángatás;
– verbális: kiabálás, káromkodás;
v az agresszió „címzettje” szerint:
– személy ellen: tanár, diák, szülő;
– tárgy ellen: rongálás.
– Méltánytalan megkülönböztetés, negatív hozzáállás (hátrány
okozása)
– Visszaélés a kapcsolatokkal (előny szerzése)

A pedagógus méltóságát és személyiségi jogait sértő cselekmények 1. Tanár-

diák viszonyban:
• Alapja: egymás kölcsönös tisztelete
• Forrásai: pedagógus esetében: jogszabályok, Etikai Kódex, tanuló
esetében: jogszabályok, intézményi szabályzatok (SZMSZ, házirend)
• Adottságok:
– a pedagógus hatalmi pozíciója
– a tanulók mint csoport heterogenitása
– a tanulók irányából érkező cselekmények alulértékelése
a tanulók tanárral szembeni agressziója nem szignifikáns
a verbális agresszió sem gyakori, még inkább ritka a tettlegesség

A szülőkkel való kapcsolatban –

Alapja: egymás kölcsönös tisztelete
• Forrásai: pedagógus esetében jogszabályok, Etikai Kódex, szülő
esetében: jogszabályok (esetleg a házirend)
• Adottságok:
– két egymással mellérendeltségi viszonyban álló személyi kör
– a szülő megrendelői szerepben erősebb pozíció
– a tanuló pedagógusnak alárendelt pozíciója (vö.
kiszolgáltatottság) determinálja a szülői pozíciót
 – Kiszolgáltatottság oka: gyerek érdekei (pl. ne tegye szóvá a szülő,
mert a következmények a gyermeken csattannak)
– A viszony ellentmondásossága:
§ a szülő egyszerre megrendelő és érdekvédő
§ a pedagógusnak nem elsősorban a szülő érdekeinek kell
megfelelnie, hanem a szakmai előírásoknak,
jogszabályoknak, munkáltatói elvárásoknak
§ a szülők elvárása egymástól jelentősen eltérhet, szemben
állhat korlátozza a pedagógust
– a szülő nem közvetlenül, hanem gyermeke útján közvetíti
véleményét
a tanár-szülő konfliktus egyben tanár-diák konfliktussá transzformálódik
káros hatások a gyermek eredményezve személyiségfejlődésére
– szülők eltérő szocializációs, kulturális háttere
eltérő kommunikáció, vitakultúra
– pedagógusnak kell alkalmazkodnia
– kellő távolság!!! (baráti viszony nem helyes, későbbi konfliktus a
gyermeken csattan)
– szülők közötti megkülönböztetés tilalma

Tájékoztatási kötelezettség és korlátai:

• A szülő információhoz való joga
– törvény: az intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos
döntéseit írásban közli a tanuló mellett annak szülőjével is.
– Etikai Kódex: a pedagógus mindig legyen kész megosztani a
szülőkkel minden, a gyermekükre vonatkozó ismeretét
nem hivatkozhat arra, hogy nincs fogadóóra, vagy majd lesz szülői értekezlet
nem jelenti, hogy a pedagógus mindig köteles azonnal (pl. órára kell mennie,
készülnie kell) vagy az iskolán kívül is rendelkezésre állni fel kell ajánlani
Ø a lehetőség szerinti első alkalmat
Ø elektronikus kapcsolattartást
Ø A véleménynyilvánítás
Ø legyen tárgyszerű
Ø szorítkozzon a tanuló szellemi, lelki, testi fejlődésére
Ø tárgyát kizárólag a gyermek, a tanuló és a köz érdeke szabja meg
 Ø mindig csak az érintett szülő jelenlétében kerüljön rá sor
Ø Megfelelő információbiztosítás nem csupán kötelezettség
Ø célszerű is
alulinformáltság a hierarchikus viszonyokból következő kiszolgáltatottság
érzését tovább növeli
(gyakran alaptalan) konfliktusok forrásává válhat
Ø Különösen fontos a sajátos nevelési igényű – kiemelten a fogyatékos -
tanuló esetében

A pedagógus méltóságát és személyiségi jogait sértő cselekmények 3.

egymás között:
• Alapja:
– a tapasztalatok, észrevételek és vélemény megosztása,
tiszteletben tartása
– az intézménnyel szembeni lojalitás
– kollegialitás
• tisztelet, a bizalom, a megbecsülés és az
együttműködés követelménye
• a vitákkal szembeni elvárások
• a pályakezdők segítése
• Forrásai: jogszabályok, de főleg az Etikai Kódex
• Tapasztalatok megosztása, vélemény kifejtése:
– kiemelten a pályakezdők vonatkozásában
– nem kell mindenképpen és mindenkor beleszólni a kollégák
munkájába
– az építő jellegű legyen, segítse a kollégákat a problémák
megoldásában
– megkeresés esetén nem tagadható meg a segítség
– az önkéntes segítségnyújtás esetében a pályakezdő ne veszítse el
önbizalmát, (önállóság)
– véleménykülönbségek kölcsönös tisztelet jegyében kezelése
– a kollégák javaslatainak, véleményének, állásfoglalásának
tiszteletben tartása
– ellenérvek kulturált közlése
 • (kolléga véleményének lekicsinylése, az ellenvélemény a
másik kolléga szakmai vagy egyéb képességeire
dehonesztáló megjegyzések kerülendők)
– a munkatársak munkája csak objektíven és kizárólag szakmai
szempontok alapján értékelhető
– mindez a testületi viták, döntéshozatal során is elvárás
– a testületi döntések demokratizmusának tisztelete (többségi
döntés elfogadása)
• Szabálytalansággal kapcsolatos eljárás:
– hivatali út betartása
– szabálytalanság feltétlen jelzése
az érintett döntést meghozó személlyel vagy közösséggel
eredménytelenség esetén a felügyeletet ellátó személlyel
– ha egy kolléga tevékenysége vagy mulasztása alapvető jogot vagy
jogszabályt sért
kolléga felé
nem vezetett eredményre közvetlen felettesének
– eltérés csak a gyermekek érdekében (közvetlenül vezetőhöz
fordulás)
• Kollegialitás, lojalitás:
– a kollégák iránti tisztelet
– észlelt problémák lehetőleg házon belül megoldhatók
– kiállás a kollégák mellett
– bizalmas információk megtartása
• Szabálytalansággal kapcsolatos eljárás
– együttműködésre törekvés
– egymás munkájának objektív és kizárólag szakmai szempontok
alapján értékelése
– Előnyszerzés tilalma
– társadalmi és szakmai kapcsolatok nem használhatók
előnyszerzésre
– intézmény vezetőjével személyes vagy rokoni kapcsolat
nem élhet vissza (saját érdekei, előmenetele támogatása
 Tanulók jogai és kötelezettségei

A tanuló, mint jogalany:

• a pedagógus és a tanuló emberi mivoltukra, jogalanyiságukra
tekintettel egyenlő
• tanulói jogviszony: sajátos szereppel összefüggő jogok és
kötelezettségek alapja és összessége
• gyermek is gyermekjogok alanya is egyben
• Nkt. mellett Gyvt.
• (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény)
• Ezek a szabályozások átveszik az Alaptörvényben lefektetett, Ptk.-ban
részletezett alapvető jogokat (emberi méltóság, személyiségi jogok, ezek
részjogai) és párhuzamosan ismétlik azokat, ahelyett, hogy
részleteznék miként kell ez emberi méltóság tiszteletének és
védelmének a gyermekek és tanulók vonatkozásában megvalósulniuk,
és milyen garanciákat vállal az állam ennek érdekében.

A tanulói jogviszony:
• Iskolával létesíti
• Tanulmányok megkezdésével
• Keletkezésének alapja:
– jelentkezést követő igazgatói döntés
– felvétel
q középfokú iskolában és a kollégiumban – nyilvános –
felvételi követelményekhez köthető
Ø felvételi vizsga,
Ø szakképző iskola esetében egészségügyi,
pályaalkalmassági követelmények teljesítése
Ø sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére spec.
körülmények
– átvétel
• Keletkezésének időpontja:
– a beíratás napja
• „Körzetes” gyermek felvétele (átvétele) nem tagadható meg
A felvételt követően
• a tanulók osztályba vagy csoportba való beosztása
az igazgató döntése
Ø ehhez kikéri
a szakmai munkaközösség
annak hiányában a nevelőtestület
véleményét
A kollégiumba való felvételről a kollégiumi igazgató dönt
kötelező a felvétel, ha azt a gyámhatóság kezdeményezi

A tanulói jogviszony megszűnése:

• A tanulói jogviszony megszűnésének időpontja összefügg annak okával
is (lásd táblázat - köv. dia)
• A többcélú intézményben a tanuló védettebb helyzetben van
tankötelezettségének ideje alatt tanulói jogviszonya nem szüntethető meg,
amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó
intézményegységben lehetőség van
A gyermekjogok és tanulói jogok közös szabályai:
• Alap: emberi méltósághoz való jog
• tanulók önrendelkezési joga, cselekvési szabadsága, családi élethez és
magánélethez való joga
nem sértheti vagy akadályozhatja mások ugyanezen jogainak érvényesítését
• művelődéshez való jog
Ø annak érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtése és
fenntartása
• a nevelés-oktatás mint tevékenység folytatása
• társai és a közösség jogai
• határt szab az emberi méltóság és emberi élet, ennek keretében
önmaga és társai, valamint a nevelési-oktatási intézmény
alkalmazottai egészségének, testi épségének védelme
• A gyermek fejlődésével összefüggő jogok
Ø Alapvető gyermeki jogok
• a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges
felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi
környezetében történő nevelkedéshez való jog
• jog arra, hogy segítséget kapjon
• a saját családjában történő nevelkedéséhez
• személyiségének kibontakoztatásához
 • a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához
• a társadalomba való beilleszkedéséhez
• önálló életvitelének megteremtéséhez
• védelem joga
• a gyermek fejlődésére ártalmas környezeti és
társadalmi hatásokkal szemben
• az egészségére káros szerek ellen
• a fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal megvalósuló
bántalmazással, az elhanyagolással és az
információs ártalommal szemben
• Hozzáférés joga olyan műsorokhoz a médiában, amelyek
fejlettségének megfelelők, ismeretei bővítését segítik, a magyar nyelv és
kultúra értékeit őrzik
– Alapvető gyermeki jogokhoz kapcsolódó alapvető tanulói jogok
Ø képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak
megfelelő nevelésben és oktatás
Ø képességeiket figyelembe véve továbbtanulás
Ø alapfokú művészetoktatásban részvétel
ü tehetségüknek felismerése és fejlesztése érdekében
Ø mindehhez biztonság és egészséges környezet
ü a nevelés és a tanulmányok rendje igazodjon a
pihenőidő, szabadidő, testmozgás, sportolás
lehetőségének biztosítása iránti igényhez
ü általában életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő
legyen
ü a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletben és
ellátásban részesüljenek
– A tanuláshoz kapcsolódó jogok
– Szabad választás
Ø a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá
pedagógusok közötti, a pedagógiai program keretei közé
illeszkedő választás
Ø eszközök, szolgáltatások igénybevétele
Ø diákkörök munkájában részvétel
– Nemzetiségi oktatás
 Ø nemzetiségi hovatartozásnak megfelelő nevelés és oktatás
biztosítása
Ø a diszkrimináció tilalma
Ø esélyegyenlőség biztosítása
– A gyermek egyéni adottságainak érvényesülése
Ø az életkor, egészségi állapot, fejlettség, egyéb szükséglet
Ø állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó, teljes körű
Ø nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozást figyelembe
vevő
Ø a felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és
érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon való
részvétel biztosítása
Ø vallási vagy lelkiismereti meggyőződés szabadon
megválasztása, kinyilvánítása, gyakorolása, hit- és
vallásoktatásban részvétel
– A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermek jogai
– hátrányos helyzetű
– az a gyermek, akinek egyik vagy mindkét szülője legfeljebb
alapfokú végzettséggel rendelkezik, vagy foglalkoztatottsága
alacsony,
– akinek lakókörnyezete szegregált, vagy a lakáskörülményei
elégtelenek (félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban
vagy egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket korlátozottan
biztosító lakásban él)
v halmozottan hátrányos helyzetű
o akinél a fenti körülmények közül legalább kettő fennáll,
o nevelésbe vett
o utógondozói ellátásban részesül
Ø jog fokozott segítségre a fejlődést hátráltató körülmények
leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez
Ø a tanuló családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére
ü térítésmentes vagy kedvezményes étkezést,
ü tanszerellátás
ü részben vagy egészben mentesítés egyes, a tanulókat
terhelő költségek megfizetése alól, vagy részére
halasztott vagy részletfizetést kell biztosítani
 – A fogyatékos, tartósan beteg gyermekek jogai
Ø fejlődésüket és személyiségük kibontakozását segítő
különleges ellátás
Ø állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő
megkülönböztetett ellátás
ü különleges gondozás
ü rehabilitációs célú ellátás
Ø életkoruktól függetlenül pedagógiai szakszolgálati
intézményhez fordulás lehetősége
Ø a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
ü a szakértői bizottság szakértői véleményében
foglaltak szerinti különleges bánásmód keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai ellátás a szülő választása
szerinti intézményben
ü inkluzív vagy teljesen, illetve részben külön oktatás
• A gyermek, a tanuló véleménynyilvánításhoz, tájékoztatáshoz
való joga
Ø minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus
munkájáról, az iskola, kollégium működéséről
Ø vélemény közlésének formája is szabad
ü szóban, írásban, művészeti produkcióban, akár a
tanuló öltözködésében
Ø mindig csak az emberi méltóság tiszteletben tartásával
• A tulajdonhoz fűződő jog
Ø a jog a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő
jogainak gyakorlására
Ø korlátozása alkotmányos alapjog korlátozását eredményezi
ezért az csak nem önkényes, ésszerű okból valósulhat meg
ü a mások életének, egészségének, testi épségének
veszélyeztetésére alkalmas eszközök beviteli tilalma
ü a nagyértékű eszközökre vonatkozó tilalom
a tárgy elzárása (elvételét követő vissza nem adása) mint fegyelmező eszköz
már nem jogszerű
fegyelmi eljárás indítható
– Mobiltelefonhasználat
 Ø elvétel, elzárás, kitiltás nem
Ø órai használat korlátozása igen
– Ékszerviselés
Ø Általános tilalom nem
Ø órai használat korlátozása igen (vö. balesetveszély)
– Veszélyes eszközök
Ø Tilalom jogos, sőt kötelező is lehet
A tanulói jogviszonyból fakadó sajtos jogok:
• Tisztességes értékeléshez való jog
– jutalom a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért (a gyengébbet
nem a kiválóval kell összevetni)
– kapcsolódó pedagógusi kötelezettség
• egyéni teljesítmény nyomon követése
• jobb teljesítményre ösztönzés
• világos és egyértelmű követelmények
dicséret is sérthet emberi méltóságot
• tartósan kiváló teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazására
is ügyelni
(a kimagasló teljesítmény jutalmazására az Nkt. nem tér ki)
• egyenlő feltételek (pl. ha rossz jegyet töröl, akkor az
elégtelent is)
• osztályzat (érdemjegy) büntetésként nem alkalmazható
(felszerelés hiánya pl. csak akkor, ha amiatt nem tud a
tanuló telejsíteni)
• Szabad intézményválasztás
• jog a választásra a pedagógiai program keretei között a
választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok
közül
• a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés
• kérelemre független vizsgabizottság előtt beszámolás
• maga a szabad intézményválasztás joga, amelynek keretében
• szabadon létesíthet vendégtanulói jogviszonyt
• kérheti átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe
• érdekképviseleti jog gyakorlása
 • érdekképviseletért a diákönkormányzathoz fordulás joga
• aktív és passzív választójog (azaz választó és választható) a
diákképviseletbe
• Szellemi alkotáshoz fűződő jogok
• a tanulói jogviszony keretében előállított alkotások tulajdonjogát
a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg
(eltérő megállapodás a tanulóval köthető)
• értékesítés, hasznosítás (pl. kiadja a tanulók
novelláskötetét, értékesíti az általuk fonott kosarat)
esetén, ha ezzel bevételre tesz szert, a tanulót a szervezeti
és működési szabályzatban meghatározott mértékű díjazás
illeti meg
• Kártérítésre való jog
• Intézmény működéséből adódóan tanulónak okozott kár
• objektív kártérítési felelősség: a kárt vétkességére tekintet
nélkül, teljes mértékben meg kell téríteni
• az intézmény mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a
működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő
• nem kell megtéríteni a kárt akkor sem, ha azt a károsult
elháríthatatlan magatartása okozta
• tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a
köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a
kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel,
azzal, hogy ilyen esetekre az iskolának vagy a szervezőnek
felelősségbiztosítást kell kötni, amelynek
kedvezményezettje a tanuló
• Jogorvoslati jog
• az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy
intézkedésének elmulasztása ellen a tanuló vagy a szülő eljárást
indíthat
• 15 nap (pl. döntés közlésétől számítva)
• mindig a gyermek, tanuló érdekében indítható
• csak kivételesen van helye eljárás indításának a magatartás, a
szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése
ellen
(ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben
meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás
jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik)
– fellebbezés a fenntartóhoz
 • jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának
megsértésére hivatkozással
• az óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással, a
tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony
létesítésével, megszüntetésével kapcsolatban
• a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre
hivatkozással benyújtott kérelemről
• ha a kérelem alapos:
ü a döntés, intézkedés megváltoztatása
ü indokolt esetben a megsemmisítése, és új döntés
meghozatalára utasítás
• ha a kérelem nem megalapozott: elutasítás
– fellebbezés érdeksérelemre hivatkozással
• Iskolaszék
• ennek hiányában a szülői közösség és nevelőtestület
tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság
• döntésük lehet:
ü a kérelmet elutasítása
ü a döntés elmulasztója döntéshozatalra utasítása,
ü a hozott döntést megsemmisítése és új döntés
meghozatalára utasítás
– fellebbezés az érettségi vizsga vizsgabizottság, valamint a
független vizsgabizottság eljárásával összefüggésben
• érettségi vizsga vizsgabizottság, valamint a független
vizsgabizottság döntése v. annak elmulasztása miatt
• szülő vagy a tanuló nyújthat be fellebbezést
• a döntést követő öt napon belül
• Jogszabálysértésre hivatkozással
• Fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el
– a másodfokú döntés végrehajtása
• a másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.
• a jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági
felülvizsgálatát kérték
• többi tanuló nyomós érdeke miatt azonnali végrehajtás
– bírósági felülvizsgálat
 • a másodfokú döntés közlésétől számított harminc napon
belül
• csak jogszabálysértésre hivatkozással
– vagy a szabályokat értelmezték, alkalmazták
rosszul
– vagy az eljárás során követettek el hibát

Tanulói kötelezettségek:
• Tankötelezettség általában
– a kötelező és a választott
– általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozások és
szakmai gyakorlatok
– rendszeres munka és képességeinek megfelelő teljesítés
– a tanulmányi kötelezettségek teljesítése fegyelmezett
magatartással
– életkorhoz és fejlettséghez, iskolai és kollégiumi elfoglaltsághoz
igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása
mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködés
saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a
rendben tartásában
– a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények
előkészítése, lezárása
– kötelező megtartani az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a
kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és
az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a
gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak
előírásait
– óvni saját és társai testi épségét, egészségé
– a szülő hozzájárulása esetén részvétel egészségügyi
szűrővizsgálaton,
– az egészségét és biztonságát védő ismeretek elsajátítása és
alkalmazása
– a saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy
másokat veszélyeztető állapot, tevékenység vagy baleset
haladéktalan jelentése
– köteles megőrizni, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelni a
rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvni az
iskola létesítményeit, felszereléseit, megtartani az iskolai,
kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat
 • Másokkal szembeni kötelezettségek
– az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai,
tanulótársai emberi méltóságának és jogainak tiszteletben
tartása
– az irántuk való tisztelet tanúsítása
– rászoruló tanulótársai segítése
• Tanulmányok, iskolai feladatok végzése
– az iskolai és az azzal összefüggő iskolán kívüli feladatok
elvégezése
– az órákra felkészülés
• szellemi felkészülés
• a házi feladat elvégzése
• megfelelő felszerelés
– önkéntes részvétel
Mindig legyen világos, hogy önkéntes, ha igen, a kimaradás nem
szankcionálható (vállalás esetén már igen)
• A tanuló értékelése
– év közben rendszeresen érdemjeggyel
– félévkor és a tanítási év végén osztályzattal
– első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon
félévkor szöveges minősítéssel
– nevelőtestület nyomon követi, szükség esetén magyarázatot kér
(a tanuló javára módosíthat)
(pl. évközi érdemjegyek évvégi osztályzat jelentős eltérése esetén)
– mindig figyelembe kell venni a tanuló összes körülményét
(mérlegelés)
– mérlegelés nem jelent szubjektivitást
– rendszeresen értesíteni kell a tanulót és a kiskorú szülőjét
– nevelőtesület döntése magasabb évfolyamba lépésről
FEKETE PEDAGÓGIA VESZÉLYE!!!
• Részvétel a foglalkozásokon
– a részvétel kötelező
– kivéve, ha az igazgató a tanulót
§ felmentette
 § mentesítette a készségtárgyak tanulása alól
§ felmentette az általános iskolában a tizenhat óra előtt
megszervezett egyéb foglalkozás alól (pl. vendégtanulói
jogviszonyra tekintettel)
– kivéve a magántanulót
§ az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel
kell menteni
A tanuló fegyelmi felelősségére vonásának feltételei:
A fegyelmi vétség a tanuló által megvalósított olyan magatartás, amellyel
kötelességeit
vétkesen és súlyosan megszegi
• Vétkesség
– tudatos választás jogkövetés és jogsértés között
életkori korlát: tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható
(eredetileg nem volt)
– fegyelmi eljárás indítása e korhatár felett sem kötelező, kivéve,
ha a tanuló maga kéri
– ha indít a felelősség megállapítása és a büntetés mértékének
megállapítása sorén kell az életkort és az ezzel összefüggő
kognitív képességeket vizsgálni
• Súlyos kötelezettségszegés
– még a fegyelmi eljárás előtt dönteni kell a súlyosságról (anélkül,
hogy az felderítette volna az esetet)
– ha a fegyelmi eljárás során bármikor az derül ki, hogy a
kötelezettségszegés nem minősíthető súlyosnak, akkor az eljárás
nem folytatható tovább
• Tanulói jogviszonyból származó kötelezettségek megszegése
– Kettős feltételnek kell egyszerre fennállnia
1. tanulóra vonatkozó szabály megsértése 2. az iskola felügyelete
alatt
jogszabályi rendelkezés & iskolai szabályok -
tanítás v. más iskolai foglalkozás alatt
- tanítási napon kívül az iskolában
(iskolai rendezvény)
- az iskolán kívül, de iskolai programon
(tanulmányi kirándulás)
Magatartási problémák – fegyelemsértések
• Órai és az órán kívüli tipikus problémák
– az óra alatti beszélgetés, zajongás, a tanárral való feleselés, a
tanári utasításnak való ellenszegülés,
– szünetbeli verekedés
– összeférhetetlen magatartás
Ø nem mindig fegyelmi
kérdése
Ø iskolapszichológusi
segítséggel kezelendő
– lelki/fizikai erőszak
Ø mobbing, bullying
agresszió
Ø ezek fegyelmi
szankciókkal kezelése
csak tüneti jellegű

Fegyelmi büntetés:
• Fegyelmi büntetés lehet
Ø megrovás
Ø szigorú megrovás
Ø meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése,
megvonása
Ø áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,
kollégium esetében másik szobába, tanulócsoportba
Ø eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától
Ø kizárás az iskolából, illetőleg a kollégiumból
Ø mindig határozatba kell foglalni
Ø fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha
• a tanuló nem követett el kötelességszegést;
• a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy
• nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló
követte el;
• a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés
kiszabását;
 • a kötelességszegés elkövetésétől számított három
hónapnál hosszabb idő telt el

Fegyelmi eljárás garanciális elvei:

• A fegyelmi büntetések, a fegyelmező intézkedések és az „alternatív”
fegyelmi intézkedések elhatárolandók
– Fegyelmező intézkedések (asztalra csapás, rend fenntartása
érdekében a szétültetés, büntetőfeladat előírása, az
elbeszélgetés, a beírás, szülők behívása, ezzel fenyegetés,
súlyosabb esetben az ügy igazgatóhoz irányítása, iskolai
rendezvénytől eltiltás)
Nem alkalmazható
Ø emberi méltóságot sértő
Ø olyan következmény, amely a fegyelmi büntetésből fakad
– Érdemjeggyel szankcionálás (ha nem teljesítményre vonatkozik:
jogsértő)
– Eltanácsolás (aggályos, fegyelmi helyett alkalmazva mellőzi a
garanciális eljárást, sérti a szabad iskolaválasztás jogát)
• Tételes garanciák
– pedagógiai célok érdekében
– csak a nevelőtestület szabhat ki fegyelmi büntetést és csak az
Nkt. szerinti büntetések szabhatók ki;
– pártatlanság, összeférhetetlenség
– elévülés
– enyhítő körülmények (életkor, értelmi fejlettség, cselekmény
súlya, egyéb releváns körülmények);
– diákönkormányzat véleményének beszerzése, a tanuló, illetve
kiskorú tanuló estén a szülője részvétele, védekezés joga,
képviselő meghatalmazásának joga;
– ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés
állapítható meg

Fegyelmi eljárás lefolyása:

• A fegyelmi eljárás pedagógiai célja
– működés zavartalanságához szükséges rend biztosítása
– az erkölcsi fejlődésben lévő gyermekek jogkövetésre nevelésének
eszköze
 – ha bizonyítást nyer a fegyelmi vétség, a megfelelő szankció sem
mellőzhető
– nevelő célzat: az elkövető szembesítése azzal, hogy aa
jogsértéssel együtt jár a felelősségre vonás
– amennyiben a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló
veszélyeztetettsége felmerül, a nevelési-oktatási intézmény
vezetője köteles azt jelezni a tanuló lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak,
indokolt esetben a gyámhatóság számára is
• Az egyeztető eljárás
– a konfliktus valamennyi érintett számára lehetőleg
megnyugtatóan és hosszútávon rendezése
– a fegyelmi eljárás elkerülése
– a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de
legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni
– megállapodás az értintettek között
• A tanuló és a szülő részvétele
– kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden
esetben be kell vonni.
– a tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt
meghatalmazott képviselője is képviselheti
– a szülő is törvényes képviselőnek minősül, nem követelhető
meghatalmazás, az elvált szülők bármelyike törvényes képviselő
– a fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló
szülőjét értesíteni, egyidejűleg közölni kell a tanuló terhére rótt
kötelességszegést is, valamint a fegyelmi tárgyalás időpontját és
helyét
– tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő
ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg, erről
tájékoztatni kell az érintetteket
– az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő
külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja
• A védekezés joga
– a tanulót meg kell hallgatni, biztosítani kell, hogy álláspontját,
védekezését előadja
– a kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét
biztosítani kell a fegyelmi eljárást
– véleménynyilvánítás
 – bizonyítási indítvány
• szabad bizonyítás érvényesül, tehát az álláspontok
alátámasztására bármi felhasználható
• bizonyítási eszköz lehet a tanuló és a szülő nyilatkozata, a
tanú, a szakértő, az irat, a tárgyi bizonyíték és a szemle
• bizonyíték a tanuló és a szülő nyilatkozatának tartalma, a
tanú vallomása, a szakértő szakvéleménye, az adat,
információ, amit az irat tartalmaz, valamint az információ
vagy jellemző, amit a tárgyi bizonyítékon a megszemlézett
helyszínen vagy azok segítésével érzékelhető
• tárgyi bizonyíték lehet egy törött szék vagy a biztonsági
kamera felvétele, szemle keretében pedig a betört ablak,
vagy megrongált öltöző
• Az információhoz, tájékozódáshoz való jog a fegyelmi eljárás
folyamán
– a legfontosabb információkat hivatalból kell közölni
– a fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell
jogaira
– ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a
rendelkezésre álló bizonyítékokat
– a tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell
készíteni
– szó szerint akkor kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás
vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő
kéri
• A fegyelmi tárgyalás
– a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú
bizottság folytatja le
– az elnökét saját tagjai közül választja meg
– összeférhetetlenség és kizárási ok:
a fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt
a tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá
az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett
• A fegyelmi büntetés kiszabása
– a büntetést a nevelőtestület szabja ki (probléma, mert itt már
nincs összeférhetetlenség, személyes konfliktus is befolyásoló
tényező lehet)
 – A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi
fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell
venni.
– Ki kell hirdetni, de ügyelni kell a személyes adatok védelmére
• A fegyelmi határozat tartalma
– rendelkező rész
Ø tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a
határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a
fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a
felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való
utalást
– indokolás
Ø tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás
megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok
ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát,
elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát
– záró rész
Ø tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a
határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának
megjelölését.
• Fellebbezés a fegyelmi határozat ellen
– a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be
fellebbezést
– a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül
– a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül kell
továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához.
– az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi
jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva
– a másodfokú fegyelmi jogkört a fenntartó gyakorolja
– a másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet
részt az, akivel szemben az első fokú eljárásnál ismertetett
kizárási ok áll fenn, valamint az sem, aki az elsőfokú fegyelmi
határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben
tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt

Tanulói kártérítési felelősság feltételei:

• tanulmányi kötelezettség teljesítésével összefüggésben
• a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés
szervezőjének
• jogellenesen okozott kárért
Ø Ptk. szabályai szerint kell helytállni
• Ami szükséges még
Ø felróhatóság
Ø ok-okozati összefüggésú