Az egyházszakadás,a nyugati és keleti kereszténység és fő jellemzői

V.1.17. Reformáció és ellenreformáció

A katolikus egyház számos válságot élt át. Különböző mozgalmak jöttek létre az
egyházi hitélet tisztaságának megerősítésére (cluny reform, Gergely-reform, koldulórendek).
A konstanzi zsinaton sikerült felszámolni az egyházszakadást, de a komolyabb egyházi
reformokat elvetették. A reneszánsz humanizmusa filozófiai támadást intézett a középkori
teológia, a skolasztika ellen.
A XV. század végére a reneszánsz pápai udvar a pompa, a fényűzés és a világi
élvezetek egyik központjává vált. X. Leó pápa a római Szent Péter- székesegyház építési
költségeit búcsúcédulák árusításával kívánta fedezni. A hívek számára a tisztítótűz
elkerülése érdekében korábban is árultak búcsú-, vagyis bűnbocsátó cédulákat. A XVI. század
elején nyilvánvalóvá vált, hogy a cédulákat csupán az anyagi haszonszerzés miatt árulják.
Mindezek növelték az embereknek a pápasággal és az egyházzal szembeni
elégedetlenségét.
Protestáns egyházi irányzatok
1, Luther Márton és egyháza (lutheránus, ágostai evangélikus egyház)
Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes római zarándoklata során meggyőződött a pápai udvar
anyagiasságáról és erkölcsi válságáról. A wittenbergi egyetemen tanított, régóta foglalkoztatta
a bűnbánat, a bűnbocsánat, illetve az üdvözülés kérdése.
- 1517. október 31-én Wittenbergben kiadta a 95 pontból álló téziseit, mely az
egyház megújítását szolgálta. (Valószínűleg legenda, hogy a kinyomtatott téziseit a
wittenbergi vár kapujára tűzte ki.) Luther egyes katolikus tantételek megreformálását
szerette volna, és nem akart új hitet hirdetni. Az egyház azonban elutasította, 1520-ban
a pápa kiközösítette, V. Habsburg Károly német-római császár is birodalmi átokkal
sújtotta. Ennek következtében jött létre a Luther nevéhez kötődő új felekezet, az
evangélikus (lutheránus) egyház.
- Luther reformtörekvéseiben a bibliai alapokra támaszkodott, ezért lefordította
németre a Bibliát. Szerinte az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által
üdvözölhet, melyhez nincs szükség egyházi közreműködésre.
- elvetette az egyház gazdagságát.
- tagadta a pápa különleges hatalmát, és a szerzetesrendek szükségességét.
- növelni kívánta a világiak és csökkenteni az egyháziak szerepét a hitéletben, ezért
pártolta a két szín alatti áldozást. A katolikusok 7 szentségétől (keresztség, bérmálás,
oltáriszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet) csak kettőt: a
keresztséget és az úrvacsorát tartotta meg.
- elvetette a cölibátust, a szentek és az ereklyék tiszteletét és tisztítótűz létezését
- a templomaikban a képes ábrázolás csak kismértékben megengedhető.
A német-római császárral szembenálló, Luther nézeteit pártoló fejedelmek tiltakoztak,
azaz protestáltak (innen származik a protestáns elnevezés), s a reformátor mögé álltak.
Bölcs Frigyes szász választófejedelem Wartburg várában oltalma alá vette a Bibliát
fordító Luthert. Az új tanok gyors terjedését segítette a könyvnyomtatás elterjedése.
Az evangélikus vallás Skandináviában, Ausztriában válik meghatározóvá és Csehország,
valamint Magyarország németajkú lakossága körében.
A német-római császár és a német-római protestáns fejedelmek között kitört a vallásháború,
mely végén megkötötték 1555-ben az augsburgi vallásbékét. Az egyezség értelmében a
fejedelmek szabadon választhattak vallást és az alattvalóiknak is követniük kellett őket (cuius
regio, eius religio = akié a föld, azé a vallás).
2, Kálvini reformáció (református egyház)
A reformáció másik jelentős irányzatának létrehozása Kálvin János nevéhez fűződik.
Francia volt, de a katolikusok bírálata miatt Svájcba menekült. Tanait „A keresztény vallás
tanítása” című művében dolgozta ki. Az új vallási közösség (felekezet), a reformátusok
hittételeit és szervezeti felépítését Genf városának prédikátoraként alakította ki.
- Kálvin, Lutherhez hasonlóan, a Biblia tanításaihoz nyúlt vissza, de jelentősen
eltért a katolikus hagyományoktól. A fő kérdés számára is az üdvözölés. Kálvin
szerint ez nem a hit kérdése, mert Isten előre kiválasztotta (predesztinálta), hogy ki
jut üdvösségre, s ki kárhozatra. Ez az eleve elrendelés, vagy predesztináció tana.
- elvetette a cölibátust, szentek és ereklyék tiszteletét, az egyházi fényűzést. A
kálvinista templomokat egyszerű belső jellemzi, -„olcsó egyház”; tiltották a
festményeket is).
- a dolgos életet megbecsülte és nem tiltotta a munkával szerzett pénz kölcsönzése után
a tisztes kamat szedését (az uzsorát elítélte).
- a kálvini (református) egyház nem épített ki hierarchiát. Minden közösség
önállóan tevékenykedett. Demokratikus egyházszervezetet épített ki. A lelkészek
munkáját a világi egyházfelügyelők = presbiterek ellenőrizték, az általuk alkotott
tanács = konzisztórium a híveket felügyelte.
- Kálvin elfogadta, hogy az uralkodók hatalma Istentől származik, de jogosnak
tartotta, hogy a nép (országgyűlés által), a zsarnokká vált uralkodót leválthatta. =
zsarnökölés tana Kálvin az ellenőrzött hatalmat támogatta és a nép zsarnokságát is
elítélte.
A kálvinizmus Hollandiában, Svájcban, Németalföldön, Magyarországon, Skóciában,
Angliában (puritánok) és Franciaországban (hugenották) terjedt el.
3, Anabaptisták (újrakeresztelők)
- felnőttkori keresztség hívei voltak.
- képviselője: Münzer Tamás.
4, Antitrinitáriusok, unitáriusok (Szentháromság-tagadók)
Egy spanyol orvos, Servet (Szervét) Mihály őskeresztény hagyományokat keresve egy
egyszerűbb egyistenhithez tért vissza.
- elvetette a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni természetét és a Szentlélek
létezését. A szentháromság-tagadókat antitrinitáriusoknak, vagy unitáriusoknak
nevezik.
- ezen elveket, mind a katolikusok és mind a protestáns felekezetek bírálták.
Kálvin Genfben kivégeztette Szervét Mihályt. Lengyelországban és Erdélyben
jelennek meg, utóbbiban egyházzá szerveződnek.
Ellenreformáció-katolikus megújulás
A katolikus egyház harcolt a reformáció ellen, de hozzálátott az egyház megújításához is. A
harcot és a reformot együttesen jelentő mozgalmat ellenreformációnak, vagy katolikus
megújulásnak nevezzük. Az ellenreformációt a pápaság mellett a katolikus nagyhatalmak
(Habsburg Birodalom, Franciaország) támogatták. A megújulás fóruma a tridenti zsinat
volt (1545-1563), melyen felléptek a reformáció által is bírált visszásságok ellen:
- betiltották a búcsúcédulák árusítását
- vallási élethez méltó erkölcsi normákat szabtak a papoknak és a főpapoknak
(cölibátus, papi ruhaviselet, prédikációk rendje)
- a reformációt követve iskolákat és nyomdákat hoztak létre
- ismét tisztázták a hitéletet
- a pápák hatalmát nem csorbították, megtartották a szentek tiszteletét, és
megerősítették a szerzetesi mozgalmat.
Loyolai Szent Ignác megalapította a jezsuita rendet 1540-ben, amely fő feladatának a
katolicizmus védelmét tekintette.
- tagjaitól katonai fegyelmet követelő, erősen központosított rend jellemzi, élén a
generális állt.
- nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra, és magas színvonalú iskolákat hoztak létre.
A jezsuiták hatására számos király, főnemes és egyszerű ember tért át a katolikus hitre, azaz
katolizált. A pápaság ismét életre hívta az inkvizíciót 1542-ben, amely a katolikus
országokban lépett fel az új tanok hirdetőivel szemben. Létrehozták a tiltott könyvek
jegyzékét = index, melyek olvasása egyházi büntetést vonhatott maga után.
A katolikus megújulás megállította a reformáció terjedését, mely következtében
Franciaországban, Csehországban, Ausztriában és részben Magyarországon ismét a katolikus
vallás lett a meghatározó.
Az ellenreformáció jeles magyar képviselője Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a
nagyszombati egyetemet alapította 1635-ben.
Barokk (17. század)
A katolicizmus megújulásával együtt született meg az új korstílus, a barokk a
monumentális méretekkel az ember kiszolgáltatottságát és az építtető hatalmát
jelenítette meg. Célja a hívek elkápráztatása volt.
- jellemzői: mozgalmasság, monumentalizmus, túldíszítettség, látványosság,
illuzionizmus, fény-árnyék hatás, boltozatok, csavart oszlopok, tükrök, csillárok
alkalmazása
- építészet mellett a festészetben, szobrászatban, zenében is megjelenik
- szobrászat: Bernini: St. Teréz extázisa
- festészet: Velazquez: Bréda átadása, Rembrandt: Éjjeli őrjárat
- építészet: fertődi Eszterházy-kastély, gödöllői Grassalkovich-kastély, Versailles-i
palota, római Szent Péter bazilika

Az uralkodói hatalom és korlátai(hűbériség,rendiség,rendi monarchia)

Rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban

I, Rendiség kialakulása
- a középkorban a királyi hatalmat isteni eredetűnek tartották, még ha korlátlan
jogkörrel nem is rendelkezett a hűbéri rendszerben erős a nemesség befolyása
- 12. századtól központosítják hatalmukat a királyok adóbevétel, közigazgatási
rendszer, hadsereg kiépítése
- kialakul a városi polgárság
- rendek létrejötte: Ny-Európában az azonos jogokkal, kiváltságokkal rendelkező,
gazdasági helyzetű, érdekeikért a rendi gyűléseken stb. közösen fellépő
társadalmi csoport. Pl.: nemesség (főnemesség=bárók, köznemesség), polgárság,
egyház
- rendi képviseleten alapuló parlamentarizmus (parlamentum=megbeszélés) jön
létre. „Ami mindenkit érint, azt mindenkinek jóvá kell hagynia.”  ennek
ellentmond, hogy a jobbágyokat kizárják a politikai életből
II, Rendiség Angliában
- 13. század elején először itt alakul ki a rendiség
- 1215-ben a bárók fellépnek a királyi önkény ellen, kiadják a
Magna Charta Libertatumot (Nagy Szabadságlevél)  a
bárók beleszólhatnak a politikába az adók megszavazása
révén, ellenállási záradék=felléphetnek az uralkodó
döntésével szemben, ha nem tartja be a megállapodást.
1265-ben Simon de Monfort vezetésével felkelés a király ellen, melyhez a
köznemesség és a polgárság is csatlakozott, győznek rendi ogy. összehívása,
mely kétkamarás
1, Felsőház=Lordok Háza: főpapok, főnemesség (bárók)
2, Alsóház= Követek Háza: megyénként 2-2 lovag, város 2-2 polgár (képviseleti
rendszer)
III, Rendiség a Francia Királyságban
- királyi hatalom IV. (Szép) Fülöp (1285-1314) alatt megerősödik  Pápai
Állammal 1302-ben összehívják a rendi gyűlést  egykamarás, melyben
1. rend=papok
2. rend=nemesek,
3. rend=polgárok. Külön üléseztek és testületenként szavaztak

Árpád-kor társadalmi változásai Nagy Lajosig (a jogilag egységes nemesség és a jobbágyság

kialakulásának folyamata)

. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége

(Középkori magyar állam megteremtése)
A kalandozások lezárása után a magyarság válaszút elé került:
 megőrzik nomád életmódjukat és a többi nomád nép sorsára jutnak, ami
szétszóródásukat és a pusztulásukat jelentette volna.
 csatlakoznak a feudális, keresztény Európához, és megszervezik a keresztény
magyar királyságot
Magyar nomád törzsszövetség élén két fejedelem állt:
1, kündü, vagy kende (nap): kultikus-szellemi hatalom birtokosa
2, gyula (hold): tényleges hatalmú katonai vezető
A vezetés Árpád és utódai kezébe került, a hatalmat a nemzetség legidősebb férfitagja
örökölte (szeniorátus), így lett fejedelem 972-ben Árpád dédunokája, Géza.
I. Géza fejedelem (972-997)
- törzsfők hatalmát megtöri.
- erdélyi Gyula lányát, Saroltát vette feleségül, megszerezve a keleti országrészek
támogatását.
- 973-ban követeket küldött a Német-római Birodalomba, I. (Nagy) Ottóhoz, akitől
hittérítőket kért népének, majd lemondott a Lajtán túli magyar területről.
- fia, Vajk (megkeresztelése után Szent István) feleségül vette a bajor Gizella
hercegnőt, így az Árpádok rokonságba kerültek a császári uralkodócsaláddal.
Gizellával magyar földre érkező lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat.
I. Szent István (997-1000-1001 (fejedelem), 1000-1001-1038 (király)
Géza halálakor már az ország nagy része az Árpádok kezében volt. Koppány, István
nagybátyja hatalmi igényekkel lépett fel István ellen. Koppány, István legyőzte idegen
lovagok segítségével, így a hatalom megszilárdult. Erdélyből kiszorította Gyulát, majd
Temes és Maros vidékének birtokosát, Ajtonyt győzte le, ezzel egész Kárpát-medence
urává vált.
1, Egyházszervezete
- 1000 karácsonyán, vagy 1001. január 1-jén, Istvánt Esztergomban megkoronázták,
az ország a keresztény királyságok közösségébe lépett.
- a mélyen vallásos István a trón biztosítása után hozzákezdett a nyugati típusú latin
egyházszervezet kialakításához, egyházmegyéket (püspökségeket) hozott létre
(Veszprém, Győr, Csanád stb.)
- az egyházat földadományokkal erősítette meg. Előírta a tized fizetését a termés
1/10 részét a püspökségek szedték be.
- minden 10 falunak templomot kellett építenie. Kötelezte a pogány lakosságot a
keresztény vallásgyakorlatokra (böjtök, gyónás, vasárnapi misén való részvétel).
- az esztergomi és a kalocsai püspökséget a király érsekséggé emeltea magyar
egyházszervezet függetlenné vált a német birodalmitól, élén az esztergomi érsek
állt.
- sorra jönnek létre a bencés kolostorok (Pannonhalma, Pécsvárad).
- létrejönnek a püspöki székesegyházak mellett működő káptalanok, melynek
tagjai a kanonokok, kik a püspökök munkáját segítették, az oklevélkiadásban pedig
hiteleshelyként működtek
2, Vármegyerendszere
- királyi várak a hozzá tartozó földterülettel alkották a várispánságokat, élükön az
ispánnal; itt éltek a katonáskodó várjobbágyok és szolgaállapotú várnépek is. A
várispánságok látták el a királyi udvartartást is.
- nemzetségi-vérségi alapon működő hatalmi berendezkedés helyett a király
területi alapú közigazgatási egységeket hozott létre, a vármegyéket, melyek a
királyi várak körül alakultak ki, élükön a megyésispánnal vármegye: olyan
területi egység, mely a királyi birtokok mellett magába foglalja az egyházi és a
magánföldesúri birtokokat, nem volt külön apparátusa, működését a királyi
birtokok szervezete biztosította. Az ispánok és megyeispánok személyesítették
meg a király hatalmát: bíráskodtak, kezelték a király jövedelmét, katonai
vezetők voltak, részt vettek a főpapok mellett a király munkáját segítő királyi
tanácsban, élén a nádor állt.
- a királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyveresei jelentették (várjobbágyok,
várnépek), akiket az ispánjuk vezetett a királyi hadba. Rajtuk kívül a vármegyék
területén éltek a királynak közvetlenül alárendelt szabad birtokosok,
vitézek=szerviensek.
Német-római Birodalomban újabb dinasztia került a császári trónra, ezért kiújultak a
harcokfelégetett föld taktikájával sikerült visszavernie őket (1030). Fia, a trónörökös
Imre herceg vadkanvadászaton meghalt (1031) nővére gyermekét, a Velencében élő
Orseolo Pétert jelölte utódjának. Unokatestvérét, Vazult megvakíttatta, alkalmatlanná
téve az uralkodásra. Vazul fiai András, Béla, és Levente elmenekültek az
országbólkezdetét vette a XI. századi
trónviszályok korszaka.
V.2.3. Szent László és Könyves Kálmán uralkodása
I. (Szent) László (1077-1095) „lovagkirály”
- István halála után Orseolo Péter (1038-41, 1044-46) kerül hatalomra, belső
trónviszályok, német támadások, 1046-ban Vata-féle pogány felkelés  I. András
(1046-60) és I. Béla (1060-63) verte le
- I. László kezdeményezte I. István, Gellért püspök és Imre herceg szentté avatását
(1083); szigorú törvényeket hozottmagántulajdon védelme érdekében, ha valaki 1
tyúk áránál (10 dénárnál) többet lopott, azt halálra ítélték
- visszaverte a nomád népek támadását
- 1091-ben elfoglalja a pápai hűbérnek számító Horvátországot  élére a 12. századtól
horvát-szlavón bán kerül
Könyves Kálmán (1095-1116)
- papi pályára szánták nagyon művelt
- a szigorú törvények enyhülnek aki 1 tinó (20 dénár) áránál többet lopott, az kapott
halálos ítéletet  istenítélettel tisztázhatták a vádlottak magukat
- László és Kálmán idegen népeket telepített az országba
- Kálmán a szabadokat katonaállításra, a nagybirtokosokat páncélos vitéz
felfegyverzésére kötelezte
- 1105-ben elfoglalta a dalmáciai városokat (Zára, Trau)  hatalmi ellentét
Velencével és a Bizánci Birodalommal.
- magyar egyház megerősítése újabb püspökségek jönnek létre (Zágráb, Nyitra) és
kiépül a középszintű egyházi szervezet (főesperesi intézmény, káptalani testületek),
egyházi vagyont védik, papság erkölcseit felügyelik, kötelezővé vált a papi nőtlenség
(cölibátus)
- ”Boszorkányok márpedig nincsenek.”
V.2.4. Aranybulla
II. András (1205-1235)
- III. Béla halála után, Imre örökölte a trónt, azonban Béla öccse, András szerezte
meg
- eladományozta a királyi birtokokat
- költséges hadjáratokat vezetett (Halics, Szentföld) növeli az adókat
- felesége, Gertrúd (merániai) rokonai kapnak jelentősebb pozíciókatidegenek
térnyerése elégedetlenséget vált ki Bánk Bán-féle felkelés (1213), Gertrúdot
megölik
- a nagybirtokos báró réteg megerősödik, szabadok nagy része lesüllyed az
alávetett réteg közé
- király alá tartozó vitézek=szervienesek (birtokkal rendelkező közszabadok) és a
várjobbágyok helyzete megrendül, bárók fennhatósága alá kerülhetnek
fellépnek a király ellen
- 1222-ben a király kiadja az Aranybullát kiváltságos réteg helyzetét
megerősítette új berendezkedés politikája
1, szerviensek jogait megerősíti (adómentesség, személyi szabadság, hadviselés,
végrendelkezés)
2, báróknak megígéri, hogy a birtokadományozást leállítja, háttérbe szorítja a
külföldieket
3, ellenállási záradék (főurak felléphetnek a király ellen)
- a király nem változtat a politikáján belpolitikai válság alakul ki
- 1231-ben újra megerősítik az Aranybullát az egyház fellépése miatt (tizedet
pénzben szedhetik, az esztergomi érsek kiközösítheti a királyt)
V.2.5. Tatárjárás (1241-42)
II. András halála után fia, IV. Béla (1235-1270) került a trónra:
 elrendelte az apja által eladományozott birtokok visszavételét.
 III. Béla kori állapotok visszaállítására törekedett, a királyi intézkedései miatt
sokan elpártoltak tőle.
Tatárjárás
 az 1230-as évek végén Julianus barát ad hírt a tatár veszedelemről. A tatárok elől
menekülő kun törzsek közül egy nagyobb törzs, Kötöny vezetésével az Al#Dunához érkezett és
bebocsátást kért az országba. IV. Béla engedélyezte a
letelepedésüket az Alföldre. A nomád életmódot élő kunok azonban nem vették
figyelembe a letelepült magyarok birtokhatárait, mindennapossá váltak a
fosztogatások, erőszakoskodások. A kunok hadereje erősítette a királyi hadsereget,
azonban csökkentette IV. Béla elfogadottságát a főurak körében.
 a tatárok elleni felkészülés nem kezdődött meg. Kijev eleste után (1240), Batu kán
tatár (mongol) serege 3 irányból támadta Közép-Európát. A fősereg Batu kán
vezetésével (60 ezer fő) Magyarország felé indult. 1241 márciusában a betörő
tatárok legyőzték a nádori hadakat a Vereckei-hágónál, pár nap múlva Vácig
törtek előre. A fosztogatások híre pánikot keltett az országban, sokan a kun lovasokat
vélték felfedezni a támadók között. A hírek tömeghisztériához vezettek, ezért Pest
alatt Kötönyt és kíséretét lemészárolták, a kunok (40 ezer fő) ezért elhagyták az
országot.
 a királyi haderő (25 ezer fő) a Sajó folyóig szorította vissza a tatár elővédet, de a
döntő ütközetben vereséget szenvedtek 1241. április 11-én Muhi közelében, mely
során a magyar hadsereg nagy része megsemmisült, a bekerítésből IV. Béla is
csak nehezen tudott kitörni. (életét vesztette a nádor, 2 érsek, számos világi és
egyházi főember). A győztes tatárok a Dunáig törtek előre.
Tatárjárás következményei:
A király próbált segítséget kérni a keresztény Európától:
- a pápát és német császárt az egymás elleni invesztitúraharc kötötte le.
- osztrák herceg (Babenberg Frigyes) kihasználta az ország szorult helyzetét és
megszállt három nyugati vármegyét.
Közben a másik 2 tatár hadoszlop is megérkezett a Kárpát-medencébe, az egyik délről
Erdélybe tört be, a másik Morvaország felől zúdult a Felvidékre:
- várispánsági központok (földvárak) is gyorsan elestek, a támadóknak csak
néhány kővár (Pozsony, Nyitra, Komárom) tudott ellenállni.
- a tatárok gyorsan berendezkedtek az országban, 1242 elején a befagyott Dunán is
átkeltek, a Dunántúlt is feldúlták.
- egy tatár csapat IV. Béla elfogására indult, aki először Ausztriába, majd
Dalmáciába, Trau (Trogir) váráig menekült.
- győzelmük után a tatárok 1-2 hónappal váratlanul elhagyták az országot, kutatók
szerint az oka, hogy Batu kán az Ögödej nagykán halála utáni kánválasztásra tért
vissza.
- a tatár pusztítás jelentős volt, körülbelül a honfoglalás kori magyar népességet
veszítette el az ország.
IV. Béla megváltoztatja a politikáját:
 újabb tatár támadásra akart felkészülni
 birtokadományozásba kezdett, és a főuraknak engedélyezte a kővárak építését.
 a városfejlődést támogatta, a fallal körülvett városoknak nyugati mintájú jogokat
biztosított. Ekkor kezdődött meg a budai vár építése (1247) és számos város
kialakulása az országban (Szeged, Kassa, Nagyszombat).
 magyarokon kívül német, olasz és francia telepeseket (hospeseket) hívott,
engedélyezte a zsidók letelepedését is, akik szabadon gyakorolhatták vallásukat,
és zsinagógát építhettek Budán.
 visszahívta a kunokat, akiket az Alföldön telepített le, biztosítékként a fia, V.
István elvette a kun fejedelem lányát.
 a tatárok elől menekülő jászoknak is engedélyezte a letelepedésüket az országban.
 a tatárjárás hatására az ország etnikai összetétele jelentősen megváltozott, főleg a
peremterületeken. A nomád törzsek néhány generáció alatt beolvadtak a
magyarságba. A tatárjárás főleg az ország középső részét érintette, ahol nagyobb volt
a népesség pusztulása, ezért a hegyvidékről a népesség betelepedett az Alföldre. A
Felvidék északi részére különböző szláv népek (morvák, csehek, lengyelek),
Erdély déli területeire román népesség költözött be
Magyar Királyság az Anjou-korban (vagy Mo. gazdasága, társadalma
a XIV.-XV. században)
I. (Anjou) Károly Róbert (1308-1342)
Az Árpád-ház kihalását követően újra kezdetét vették a trónharcok. A pápa által is
támogatott Anjou-házhoz tartozó I. Károly került ki győztesen a trónharcokból. (1301,
1308, 1310- koronázásainak ideje). A tartományúri hatalom felszámolásában érdekelt
főpapokra és a nemességre támaszkodott, országos tisztségekért cserébe néhány kiskirály
elismerte a hatalmát:
 Aba Amádé, Borsa Kopasz, Csák Ugrin
 Csák Máté, Kőszegi Henrik
Károly Róbert csak fokozatosan tudta uralmát megszilárdítani. A főpapságra,
nemességre és a városi polgárság egy részére támaszkodott. A legerősebb tartományurakat
nem háborgatta, viszont akiket lehetett, kijátszott egymás ellen.
- 1312-ben a szász polgárokkal összefogva a rozgonyi csatában legyőzte az Abákat,
így fokozatosan kiterjesztette hatalmát az országra a kiskirályokkal szemben.
- Később a Kőszegieket, majd Borsa Kopasz hatalmát törte meg.
- Csák Máté földjét csak annak halála után szerezte meg (1321)
A tartományurak leverésével megnövekedett a királyi birtokállomány, mely segítségével
hozzá hű bárói réteget hozott létre (Garaiak, Laczfiak).
Gazdasági reformjai
I. Károly idején a királyi udvar és a hadsereg költségei megkövetelték a jövedelmek
növelését. A regálékból11 származó bevételek növelését az ország gazdasági fejlődése és
ásványkincsekben való gazdagsága (arany, ezüst, só) tette lehetővé.
1) a király a nemesfémbányászat fellendítésére bányászokat telepített az országba.
A földesúri birtokokon is engedélyezte az ércbányák nyitását, így érdekeltté téve
a földbirtokosokat is. A földesurak így a bányáikból megkapták a bányászok által
fizetett bányabér, az urbura (a kitermelt fém tizede) harmadát. A bányabér
kétharmada továbbra is a királyt illette.
2) legnagyobb hasznot a királyi nemesfém- monopólium biztosította. Nemesfémmel
csak a király kereskedhetett. A kitermelt nemesfémet ezért nyers állapotban be
kellett szolgáltatni a királyi kamarához, ahol vert pénzt adtak érte cserébe. A
pénzérmékkel azonban jóval kevesebb nemesfémet adtak vissza (40-50%), ez volt
a kamara haszna. Bányaközpontok: Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya.
Mo. Európa fő aranytermelőjévé vált  a király értékálló aranypénzt veretett.
3) az értékálló aranypénz (aranyforint) verésével megszűnt a kamara haszna, ezért
ennek pótlására kivetette a kapuadót, melyet a jobbágyok portánként
(kapunként) fizettek (18 dénár). A pénzben fizetendő adó bevezetésével lehetővé
tette, hogy a jobbágyok is kereskedjenek a piacon.
4) távolsági kereskedelemből származó jövedelem volt a harmincadvám.
5) 1335-ben zajlott a visegrádi királytalálkozó: cseh Luxemburgi János és a lengyel
Lokietek Kázmér királlyal megegyeztek az árumegállító joggal rendelkező Bécset
elkerülő kereskedelmi útvonal megnyitásáról, azonban ez nem igazán valósult
meg. Fia, Lajos örökli a lengyel trónt Kázmér halála után.
Az árutermeléssel és a pénzgazdálkodás fejlődésével a városok megerősödtek.
Megjelentek a céhek. A városoknak 3 típusa alakul ki IV. Béla, Károly Róbert, Nagy
Lajos és Zsigmond idején:
4. szabad királyi városok: kiváltságuk az önálló igazgatás, saját igazságszolgáltatás,
szabad plébánosválasztás, egyösszegű adózás, árumegállító és piactartási jog.
Kőfallal vették körül. Lakóik jelentős része kézműiparral és kereskedelemmel
foglalkozott. A kézművesek céhekbe tömörültek. Pl: Buda, Pozsony, Sopron,
Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eperjes stb. Az uralkodók támogatták a német
területekről érkező kereskedelemmel és pénzgazdálkodással foglalkozó zsidók
letelepedését  zsidó negyedek. (IV. Béla óta királyi vádelem alatt álltak)
5. bányavárosok: jogilag a szabad királyi városokkal azonos helyzetben voltak,
azonban lakóik főleg bányászattal foglalkoztak. (pl. Körmöcbánya, Selmecbánya,
Besztercebánya)
6. mezővárosok: a városok zömét a kőfallal körül nem vett mezőgazdasági, földesúri
joghatóság alatt álló mezővárosok alkották. Jogilag nem voltak városok, lakóik
jobbágyoknak számítottak. Egyösszegben fizettek adót, és mezőgazdasági
jellegűek voltak, kis részük foglalkozott iparral és kereskedelemmel. Pl. Debrecen
I. (Anjou) Nagy Lajos (1342-1382)
I. Károlyt a trónon fia, Lajos követte. A királyi kincstár kiürült Lajos háborúi miatt
(Nápoly, Velence, Balkán, Havasalföld)bandérium=zászlóalj: címeres zászló alatt
hadba vonuló alakulat kialakulása. III. Kázmér halálával Lajosra szállt a lengyel trón,
így a két ország között perszonálunió jött létre.
Lajos 1351-ben országgyűlést hívott össze:
- megújították a nemesség Aranybullában megfogalmazott szabadságjogait
(adómentesség, háza sértetlen, törvényes ítélet nélkül nem fogható el stb.). Elvették a
szabad öröklés jogát. Lajos által törvényesített ősiség védte a nemesi birtok
egységét  fiúági kihalás esetén a birtok a háramlási jog révén a királyra szállt
vissza.
- kimondták az ”egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvét, mely értelmében
egyenlő lett volna a báró és nemes.
- egységesítette a jobbágyok földesúri szolgáltatását, a földesúrnak kilencedet
(kilencedik tized) kellett fizetni. Jobbágyok a királynak még fizették a rendkívüli
hadiadót, kapuadót, az egyháznak a tizedet és a földesúrnak robottal és
ajándékkal tartoztak létrejön a jogilag egységes jobbágyság, mely vagyonilag
differenciálódott, 1397-től szabad költözködési joggal rendelkezett. Népesség
növekedése  telekaprózódás: fél-, vagy negyedtelkesek mellett megjelenik a
zsellérkedés folyamata  zsellér, olyan jobbágy, aki 1/8 telekkel rendelkezett,
vagy csak belső telekkel és külsővel nem.
Ezek a törvények évszázadokra meghatározták a magyar jog fejlődését.

Az uralkodói bevételek változásai I. István, III. Béla, Károly Róbert, Hunyadi Mátyás
uralkodása idején
I. Szent István (997-1000-1001 (fejedelem), 1000-1001-1038 (király)
Géza halálakor már az ország nagy része az Árpádok kezében volt. Koppány, István
nagybátyja hatalmi igényekkel lépett fel István ellen. Koppány, István legyőzte idegen
lovagok segítségével, így a hatalom megszilárdult. Erdélyből kiszorította Gyulát, majd
Temes és Maros vidékének birtokosát, Ajtonyt győzte le, ezzel egész Kárpát-medence
urává vált.
1, Egyházszervezete
- 1000 karácsonyán, vagy 1001. január 1-jén, Istvánt Esztergomban megkoronázták,
az ország a keresztény királyságok közösségébe lépett.
- a mélyen vallásos István a trón biztosítása után hozzákezdett a nyugati típusú latin
egyházszervezet kialakításához, egyházmegyéket (püspökségeket) hozott létre
(Veszprém, Győr, Csanád stb.)
- az egyházat földadományokkal erősítette meg. Előírta a tized fizetését a termés
1/10 részét a püspökségek szedték be.
- minden 10 falunak templomot kellett építenie. Kötelezte a pogány lakosságot a
keresztény vallásgyakorlatokra (böjtök, gyónás, vasárnapi misén való részvétel).
- az esztergomi és a kalocsai püspökséget a király érsekséggé emeltea magyar
egyházszervezet függetlenné vált a német birodalmitól, élén az esztergomi érsek
állt.
- sorra jönnek létre a bencés kolostorok (Pannonhalma, Pécsvárad).
- létrejönnek a püspöki székesegyházak mellett működő káptalanok, melynek
tagjai a kanonokok, kik a püspökök munkáját segítették, az oklevélkiadásban pedig
hiteleshelyként működtek.
2, Vármegyerendszere
- királyi várak a hozzá tartozó földterülettel alkották a várispánságokat, élükön az
ispánnal; itt éltek a katonáskodó várjobbágyok és szolgaállapotú várnépek is. A
várispánságok látták el a királyi udvartartást is.
- nemzetségi-vérségi alapon működő hatalmi berendezkedés helyett a király
területi alapú közigazgatási egységeket hozott létre, a vármegyéket, melyek a
királyi várak körül alakultak ki, élükön a megyésispánnal vármegye: olyan
területi egység, mely a királyi birtokok mellett magába foglalja az egyházi és a
magánföldesúri birtokokat, nem volt külön apparátusa, működését a királyi
birtokok szervezete biztosította. Az ispánok és megyeispánok személyesítették
meg a király hatalmát: bíráskodtak, kezelték a király jövedelmét, katonai
vezetők voltak, részt vettek a főpapok mellett a király munkáját segítő királyi
tanácsban, élén a nádor állt.
- a királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyveresei jelentették (várjobbágyok,
várnépek), akiket az ispánjuk vezetett a királyi hadba. Rajtuk kívül a vármegyék
területén éltek a királynak közvetlenül alárendelt szabad birtokosok,
vitézek=szerviensek.
Német-római Birodalomban újabb dinasztia került a császári trónra, ezért kiújultak a
harcokfelégetett föld taktikájával sikerült visszavernie őket (1030). Fia, a trónörökös
Imre herceg vadkanvadászaton meghalt (1031) nővére gyermekét, a Velencében élő
Orseolo Pétert jelölte utódjának. Unokatestvérét, Vazult megvakíttatta, alkalmatlanná
téve az uralkodásra. Vazul fiai András, Béla, és Levente elmenekültek az
országbólkezdetét vette a XI. századi
trónviszályok korszaka.

Magyar Királyság az Anjou-korban (vagy Mo. gazdasága, társadalma

a XIV.-XV. században)
I. (Anjou) Károly Róbert (1308-1342)
Az Árpád-ház kihalását követően újra kezdetét vették a trónharcok. A pápa által is
támogatott Anjou-házhoz tartozó I. Károly került ki győztesen a trónharcokból. (1301,
1308, 1310- koronázásainak ideje). A tartományúri hatalom felszámolásában érdekelt
főpapokra és a nemességre támaszkodott, országos tisztségekért cserébe néhány kiskirály
elismerte a hatalmát:
 Aba Amádé, Borsa Kopasz, Csák Ugrin
 Csák Máté, Kőszegi Henrik
Károly Róbert csak fokozatosan tudta uralmát megszilárdítani. A főpapságra,
nemességre és a városi polgárság egy részére támaszkodott. A legerősebb tartományurakat
nem háborgatta, viszont akiket lehetett, kijátszott egymás ellen.
- 1312-ben a szász polgárokkal összefogva a rozgonyi csatában legyőzte az Abákat,
így fokozatosan kiterjesztette hatalmát az országra a kiskirályokkal szemben.
- Később a Kőszegieket, majd Borsa Kopasz hatalmát törte meg.
- Csák Máté földjét csak annak halála után szerezte meg (1321)
A tartományurak leverésével megnövekedett a királyi birtokállomány, mely segítségével
hozzá hű bárói réteget hozott létre (Garaiak, Laczfiak).
Gazdasági reformjai
I. Károly idején a királyi udvar és a hadsereg költségei megkövetelték a jövedelmek
növelését. A regálékból11 származó bevételek növelését az ország gazdasági fejlődése és
ásványkincsekben való gazdagsága (arany, ezüst, só) tette lehetővé.
1) a király a nemesfémbányászat fellendítésére bányászokat telepített az országba.
A földesúri birtokokon is engedélyezte az ércbányák nyitását, így érdekeltté téve
a földbirtokosokat is. A földesurak így a bányáikból megkapták a bányászok által
fizetett bányabér, az urbura (a kitermelt fém tizede) harmadát. A bányabér
kétharmada továbbra is a királyt illette.
2) legnagyobb hasznot a királyi nemesfém- monopólium biztosította. Nemesfémmel
csak a király kereskedhetett. A kitermelt nemesfémet ezért nyers állapotban be
kellett szolgáltatni a királyi kamarához, ahol vert pénzt adtak érte cserébe. A
pénzérmékkel azonban jóval kevesebb nemesfémet adtak vissza (40-50%), ez volt
a kamara haszna. Bányaközpontok: Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya.
Mo. Európa fő aranytermelőjévé vált  a király értékálló aranypénzt veretett.
3) az értékálló aranypénz (aranyforint) verésével megszűnt a kamara haszna, ezért
ennek pótlására kivetette a kapuadót, melyet a jobbágyok portánként
(kapunként) fizettek (18 dénár). A pénzben fizetendő adó bevezetésével lehetővé
tette, hogy a jobbágyok is kereskedjenek a piacon.
4) távolsági kereskedelemből származó jövedelem volt a harmincadvám.
5) 1335-ben zajlott a visegrádi királytalálkozó: cseh Luxemburgi János és a lengyel
Lokietek Kázmér királlyal megegyeztek az árumegállító joggal rendelkező Bécset
elkerülő kereskedelmi útvonal megnyitásáról, azonban ez nem igazán valósult
meg. Fia, Lajos örökli a lengyel trónt Kázmér halála után.
Az árutermeléssel és a pénzgazdálkodás fejlődésével a városok megerősödtek.
Megjelentek a céhek. A városoknak 3 típusa alakul ki IV. Béla, Károly Róbert, Nagy
Lajos és Zsigmond idején:
4. szabad királyi városok: kiváltságuk az önálló igazgatás, saját igazságszolgáltatás,
szabad plébánosválasztás, egyösszegű adózás, árumegállító és piactartási jog.
Kőfallal vették körül. Lakóik jelentős része kézműiparral és kereskedelemmel
foglalkozott. A kézművesek céhekbe tömörültek. Pl: Buda, Pozsony, Sopron,
Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eperjes stb. Az uralkodók támogatták a német
területekről érkező kereskedelemmel és pénzgazdálkodással foglalkozó zsidók
letelepedését  zsidó negyedek. (IV. Béla óta királyi vádelem alatt álltak)
5. bányavárosok: jogilag a szabad királyi városokkal azonos helyzetben voltak,
azonban lakóik főleg bányászattal foglalkoztak. (pl. Körmöcbánya, Selmecbánya,
Besztercebánya)
6. mezővárosok: a városok zömét a kőfallal körül nem vett mezőgazdasági, földesúri
joghatóság alatt álló mezővárosok alkották. Jogilag nem voltak városok, lakóik
jobbágyoknak számítottak. Egyösszegben fizettek adót, és mezőgazdasági
jellegűek voltak, kis részük foglalkozott iparral és kereskedelemmel. Pl. Debrecen
V.2.8. Hunyadi Mátyás kül- és belpolitikája
Hunyadi János halála után kiújult az ellentét az V. László mögött álló bárói liga
(Garaiak, Cilleiek) és a Hunyadiak között. Az uralkodó nem akarta megerősíteni
Hunyadi János, a „törökverő” fiát, Hunyadi Lászlót apja méltóságaiban Hunyadiak
Nándorfehérvár várában megölték a király bizalmasát, Cillei Ulrikot. A király ugyan
büntetlenséget ígért a Hunyadiaknak, de Buda várában elfogta a két Hunyadi fiút, Lászlót
lefejeztette, Mátyást fogságban tartotta. V. László Prágába ment, vitte magával Mátyást is,
azonban váratlanul meghalt. 
- 1458 januárjában, a Hunyadi liga élén álló Szilágyi Mihály (Hunyadi János
sógora) elérte, hogy a rendi országgyűlés. királlyá válassza Hunyadi Mátyást.
Hunyadi Mátyás (1458-1490)
Mátyás több nyelven beszélt, Vitéz János volt a nevelője. Trónra jutása után
félreállította Szilágyi Mihályt, akit az országgyűlés öt évre választott mellé
kormányzónak, és visszaverte III. (Habsburg) Frigyes és az őt támogató bárók
támadását. Ellenfeleit adományokkal nyerte meg, a Szent Korona azonban Frigyes kezében
maradt.
1, Belpolitikai intézkedései:
- a Hunyadi ligának és a köznemesség támogatásának köszönhette trónját, ezért
kezdetben a rendekkel egyetértésben kormányzott, és folytatnia kellett apja
törökellenes politikáját. Megkezdődtek a déli végvárrendszer elleni török
támadások, azonban a kiegyenlített erőviszonyok miatt se a török, se Mátyás nem
kockáztatta meg a döntő ütközetet. Mátyás megelégedett azzal, hogy visszavegye
Jajca várát. Boszniát pedig kettéosztották: északi részén magyar, a délin török
végvárrendszer épült ki.
- 1463-ban Mátyás, hogy teljes jogú uralkodó legyen, kiváltotta III. Frigyestől a
Szent Koronát, 80 ezer forintért és Sopront is visszakapta. Megkoronázása után,
egyre kevésbé vette figyelembe a nemesség érdekeit  az országgyűlésen a saját
akaratát kényszerítette a rendekre.
- a rendi hivatalok szerepének csökkentésére, az egyedül tőle függő hivatalok
erősítésére törekedett. A királyi tanács korlátozása érdekében egyesítette a titkos
és a főkancelláriát, s élére a bizalmasát helyezte. A bíróságokon növelte a
szakképzett ítélőmesterek számát. A bárói méltóságnak számító főkincstartói
tisztséget megszüntette, helyére köznemesi és polgári származású kincstartókat
nevezett ki, akiket közvetlenül irányított. Mátyás reformjai nem változtatták meg a
rendi kormányzás rendszerét, de a tisztségviselők szorosabban függtek a király
személyétől. Mátyás is alkalmazta Zsigmond módszerét, hogy a bárói családok
kihalásával a koronára visszaszálló birtokok eladományozásával új, személyéhez
hű bárói réteget próbált létrehozni (Kinizsi Pál, Báthoryak, Szapolyaik).
Királyi (regálé) jövedelmeit növelte:
- a jobbágyok adói nőttek. Mátyás a kapuadó helyett bevezette a
füstpénztjobbágyportáknál kisebb egységet jelentő jobbágyi háztartásonként
(kéményenként) szedte az adót.
- legnagyobb bevételét a rendszeresen beszedett rendkívüli hadiadó (1 forint
telkenként) jelentette, melyet az országgyűlés szavazott meg.
- koronavám (korábbi harmincadvám) bevezetése: városoktól beszedett, a
sókereskedelemből, a pénzverésből származott.
- a kincstár jövedelme a Zsigmond-kori 200 ezer forintról, 500 ezer forintra, a
rendkívüli hadiadó beszedése esetén 750 ezer forintra növekedett.
- jövedelmének emelkedésével hozta létre a zsoldos haderejét a „fekete sereget”,
mely valószínűleg Mátyás halála után kapta a nevét. 15-20 ezer főt igyekezett
állandóan fegyverben tartani, mely hatalmas költséget jelentett (egy nehézlovas 3
aranyba, egy gyalogos 2 aranyba került havonta), ezért jövedelmének nagy részét a
fekete sereg emésztette fel. A hadsereg teljes mértékben az uralkodó irányítása
alatt állt. A fekete sereg magját az egykori husziták alkották, akiket Mátyás a
zsoldjába fogadott. Katonáit és vezéreit (Haugwitz, Magyar Balázs, Kinizsi Pál)
csehek, németek és magyarok alkották. A hadsereg modernnek számított, mivel
jelentős gyalogsága is volt.
Kulturális intézkedései:
- korának művelt uralkodói közé tartozott. Jelentős gótikus építkezéseket indított
el Budán.
- dinasztiát szeretett volna alapítani, ezért régi európai uralkodóházzal akart
rokonságba kerülni, mellyel feledtetni akarta, hogy nem voltak királyi ősei  nápolyi
király leányát, Beatrixot vette el feleségül 1476-ban, akinek nagy szerepe volt a
magyar királyi udvarban a reneszánsz műveltség és életvitel meghonosodásában.
Reneszánsz építkezésekre került sor a budai és a visegrádi palotákban: az
épületeket márvánnyal burkolták, szobrokkal díszítették. A magyar urak többsége
viszont ellenszenvet érzett a kifinomult udvar iránt, mert Beatrix érkezése után
megszűnt az uralkodó és alattvalói kapcsolatának közvetlensége.
- 2000-2500 kötetes könyvtárat gyűjtött össze míves, kézzel írt könyveket díszes
kötésük után corvináknak nevezték.
- udvarába hívott számos olasz humanistát, Galeotto Marziót, Antonio Bonfinit.
2, Külpolitikai intézkedései:
- török ellen csak védekezett, nem akart költséges háborúba bonyolódni  végvári
rendszert megerősítette: a várakat felújították, a katonák rendszeresen megkapták
zsoldjukat.
- 1468-ban az uralkodó a török elleni hadjárat helyett a cseh trón megszerzéséért
indított háborút, változó eredménnyel. Erre ürügyet az adott, hogy a cseh király,
Podjebrád György, huszita kelyhes volt. 1469-ben Mátyást a katolikus és német
lakosságú Morvaországban és Sziléziában a rendek cseh királlyá választották. A
zömében csehek lakta Csehország viszont Podjebrád halála után Jagelló Ulászlót
ültette a trónra, akivel 1479-ben békét kötöttMátyás és Ulászló kölcsönösen
elismerték egymás királyságát és megosztották az országot, Mátyásé lett
Morvaország, Szilézia; Ulászlóé Csehország.
- III. (Habsburg) Frigyes nem ismerte el Mátyás uralmát ezeken a területeken,
ezért Mátyás megtámadta Ausztriát. 1485-ben a fekete sereg elfoglalta Bécset 
Mátyás kísérletet tett, hogy megszerezze a német-római császári címet, azonban a
német rendek megrettentek a sikereitől, így Frigyes mögé álltak, s annak fiát,
Miksát választották császárrá.
- költséges nyugati háborúk és a rendek háttérbe szorítása hívei
szembefordultak veleVitéz János és Janus Pannonius is ellene szervezkedett.
Jagelló Kázmért hívták meg a magyar trónra. Mátyás az összeesküvők vezetőinek
egy részét adományokkal megnyerte, majd a mozgalmat elfojtotta 1471-ben.
- a magyar nemesség a cseh, osztrák háborúknál fontosabbnak tartotta a török
elleni háborúkat. Török betörés a király hadat indított a Délvidéken. elfoglalta
1476-ban Szabács várát. 1479-ben az Erdélyre törő török hadat Kenyérmezőnél
Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál verte vissza. Az uralkodó azonban,
hogy a nyugati hódításait folytatni tudja, a törökkel békére törekedett, így 1483-
ban 5 éves békét kötött a szultánnal.
- 1463-ban Mátyás még elfogadta, hogy halála után, ha nem lesz utódja, a trón
Frigyesé, vagy utódjáé lesz. Beatrixszal kötött házassága gyermektelen maradt,
emiatt a bécsi polgárleánytól született fia, Corvin János (törvénytelen) számára
igyekezett biztosítani a trónt. Mátyás az ország leghatalmasabb birtokosává tette. Fia
utódlását szolgálták a nádori törvények, mely szerint a nádort a király helyettesévé
tette, királyválasztáskor neki juttatta az első szavazatot.
- 1490-ben, Mátyás halálával azonban hívei nem álltak fia mellé, és a magyar
nemesség Mátyáshoz hasonló erős uralkodót nem akart, ezért a cseh király,
Jagelló Ulászló került a trónra

Luxemburgi Zsigmond,Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai

I. Nagy Lajos halála után leánya, Mária (1382-87) került hatalomra, helyette
édesanyja, Erzsébet uralkodott, aki Mária férjét, Zsigmondot is háttérbe
szorította a nőuralom nem tetszett a báróknaka nápolyi Anjou Kis Károlyt
(1385-86) nevezik ki uralkodónakmegölik L. Zsigmond kerül hatalomra
- támogatta a városok fejlődését, kiváltságokat adott (árumegállító jog,
vásártartási jog), mértékrendszer egységesítésre tett kísérletet. A városok
követeit a királyi gyűlésre is elhívta. (1405)
- háttérbe szorítja a bárókat új bárói réteg támogatja (Garai Miklós, Cillei
Hermann, Stibor, Ozorai Pipo)földeket, címeket adományoz nekik
- Mária halála után feleségül veszi Cillei Borbálát lányukat Habsburg Alberthez adta
- keveset tartózkodik a Magyar Királyságban 1410-től német, 1419-ben cseh,
1433-ban német-római császár
- végvári vonalat megerősíti keresztes hadakat hívott fegyelmezetlenek- 1396-
ban Nikápolynál vereség (az Oszmán Birodalom meggyengül a tatárok miatt;
1402-ben ankarai vereség)
- bárói és a királyi haderő a magyar hadsereg részei telekkatonaság bevezetése
(1397) „x” számú jobbágytelek után lovas íjászt kellett kiállítani a birtokosoknak
- török ellen, balkáni ütközőzóna, déli végvári rendszer (Adriától Erdélyig tart)
kiépítése (törökök elfoglalják Galambóc várát-1428)
- 1414-18 konstanzi zsinat, huszita hadjáratok
- uralkodása utolsó éveiben pénzrontáshoz folyamadott adóterhek növekedése
1437-ben Budai Nagy Antal-féle erdélyi parasztfelkelés, melyet levernek a
nemesek  kápolnai unió (Erdély 3 politikai nemzete szövetséget köt: magyar
vármegyék nemessége, szász városok, székelyek székei)
- Váradon temették el Szent László sírja mellett
Hunyadi János törökellenes hadjáratai
Hunyadi János
- kiváló katona, Luxemburgi Zsigmond és I. Ulászló (1440-44) vitéze
- művelt, Vitéz Jánossal barátkozott
- Havasalföldről származott, apjának adományozta Zsigmond az erdélyi Hunyad várát,
innen származik a Hunyadi családnév
- Habsburg Alberttól János országos méltóságot kapott. (erdélyi vajda, temesi ispán,
nándorfehérvári főkapitány)
- Vaskaput és Szörényvárt kapja meg, hogy a délről támadó török támadásokat
visszaverje. Egész vagyonát a török támadások visszaverésére fordította ki akarta
űzni őket egész Európából
- zsoldos hadserege huszita harcmodort használt (szekérvár), huszita zsoldosokat is
fogadott a hadseregébe
- hadvezetését támadásra alapozta. A harci állásuk alapja a változtatni tudó zárt
alakulatok, a különböző fegyvernemek összehangolt működése, az ellenséges arcvonal
átkarolásának módszerét alkalmazta, melyet a nyugati harcművészetből vett át.
Kül-és belpolitikája:
- Habsburg Albert (1437-39) fiát, V. Lászlót (1444-57) (Garai-Cillei) nem minden báró
fogadta el uralkodónak a rendek a lengyel királyt, Jagelló Ulászlót választották
királlyá Hunyadi János (szörényi bán) és Újlaki Miklós (macsói bán)
támogattaV. Lászlót és a Szent Koronát édesanyja Bécsbe menekítette
- 1442-ben Havasalföldön győz a törökök ellen a pápa keresztes hadjáratot hirdetett
 1443-44 hosszú (téli) hadjárat, 35 ezer fővel Brankovics György szerb fejedelem
támogatásával indul meg Szerbiába betörnek, Drinápolynál győzelem tél miatt
visszafordulnak török béke I. Ulászló újra támad, tapasztalatlan katona, a
janicsárfalat rohamozzák meg 1444-ben várnai vereség, I. Ulászló meghal
- Hunyadi János lett a kormányzó (1446-52) V. László nagykorúsításáig Garai#Cillei bárói
ligával. (Intézkedései: kormányzói jogkört szélesíti, elfoglalt birtokok
visszaadása, bárókat lemondatja a hivatalukról, hogy a rendek döntsenek a tisztségek
betöltéséről, ligák szövetségét érvényteleníti, királyi jövedelmeket beszedi.)
- 1448-ban 2. rigómezei csata ismét vereséget szenvedünk a töröktől védekezés a
támadás helyett
- 1453-ban a török elfoglalja Bizáncot,
Konstantinápolyt
- 1456-ban II. Mohamed 100 ezer fővel
Nándorfehérvárt ostromolja, Magyarország
kulcsvárát Szilágyi Mihály védte, néhány ezer
fővel itáliai Kapisztrán János keresztes haderőt
toborzott és támadást indítottak. Hunyadiék 10 ezer
fővel bejutottak a várba, majd kitörtek törökök
vereséget szenvedtek pestisben meghal Hunyadi
és Kapisztrán is  déli harangszó a győzelemért
- Hunyadi Jánosnak és Szilágyi Erzsébetnek 2 fia
született: László és Mátyás László fogságba ejti
V. Lászlót, Cillei Ulrikot megölik Budán Lászlót
kivégzi, Mátyást fogságba veti, Prágába is magával
viszi belviszály1457-ben meghal V. László
Hunyadi János halála után kiújult az ellentét az V. László mögött álló bárói liga
(Garaiak, Cilleiek) és a Hunyadiak között. Az uralkodó nem akarta megerősíteni
Hunyadi János, a „törökverő” fiát, Hunyadi Lászlót apja méltóságaiban Hunyadiak
Nándorfehérvár várában megölték a király bizalmasát, Cillei Ulrikot. A király ugyan
büntetlenséget ígért a Hunyadiaknak, de Buda várában elfogta a két Hunyadi fiút, Lászlót
lefejeztette, Mátyást fogságban tartotta. V. László Prágába ment, vitte magával Mátyást is,
azonban váratlanul meghalt. 
- 1458 januárjában, a Hunyadi liga élén álló Szilágyi Mihály (Hunyadi János
sógora) elérte, hogy a rendi országgyűlés. királlyá válassza Hunyadi Mátyást.
Hunyadi Mátyás (1458-1490)
Mátyás több nyelven beszélt, Vitéz János volt a nevelője. Trónra jutása után
félreállította Szilágyi Mihályt, akit az országgyűlés öt évre választott mellé
kormányzónak, és visszaverte III. (Habsburg) Frigyes és az őt támogató bárók
támadását. Ellenfeleit adományokkal nyerte meg, a Szent Korona azonban Frigyes kezében
maradt.
1, Belpolitikai intézkedései:
- a Hunyadi ligának és a köznemesség támogatásának köszönhette trónját, ezért
kezdetben a rendekkel egyetértésben kormányzott, és folytatnia kellett apja
törökellenes politikáját. Megkezdődtek a déli végvárrendszer elleni török
támadások, azonban a kiegyenlített erőviszonyok miatt se a török, se Mátyás nem
kockáztatta meg a döntő ütközetet. Mátyás megelégedett azzal, hogy visszavegye
Jajca várát. Boszniát pedig kettéosztották: északi részén magyar, a délin török
végvárrendszer épült ki.
- 1463-ban Mátyás, hogy teljes jogú uralkodó legyen, kiváltotta III. Frigyestől a
Szent Koronát, 80 ezer forintért és Sopront is visszakapta. Megkoronázása után,
egyre kevésbé vette figyelembe a nemesség érdekeit  az országgyűlésen a saját
akaratát kényszerítette a rendekre.
- a rendi hivatalok szerepének csökkentésére, az egyedül tőle függő hivatalok
erősítésére törekedett. A királyi tanács korlátozása érdekében egyesítette a titkos
és a főkancelláriát, s élére a bizalmasát helyezte. A bíróságokon növelte a
szakképzett ítélőmesterek számát. A bárói méltóságnak számító főkincstartói
tisztséget megszüntette, helyére köznemesi és polgári származású kincstartókat
nevezett ki, akiket közvetlenül irányított. Mátyás reformjai nem változtatták meg a
rendi kormányzás rendszerét, de a tisztségviselők szorosabban függtek a király
személyétől. Mátyás is alkalmazta Zsigmond módszerét, hogy a bárói családok
kihalásával a koronára visszaszálló birtokok eladományozásával új, személyéhez
hű bárói réteget próbált létrehozni (Kinizsi Pál, Báthoryak, Szapolyaik).
Királyi (regálé) jövedelmeit növelte:
- a jobbágyok adói nőttek. Mátyás a kapuadó helyett bevezette a
füstpénztjobbágyportáknál kisebb egységet jelentő jobbágyi háztartásonként
(kéményenként) szedte az adót.
- legnagyobb bevételét a rendszeresen beszedett rendkívüli hadiadó (1 forint
telkenként) jelentette, melyet az országgyűlés szavazott meg.
- koronavám (korábbi harmincadvám) bevezetése: városoktól beszedett, a
sókereskedelemből, a pénzverésből származott.
- a kincstár jövedelme a Zsigmond-kori 200 ezer forintról, 500 ezer forintra, a
rendkívüli hadiadó beszedése esetén 750 ezer forintra növekedett.
- jövedelmének emelkedésével hozta létre a zsoldos haderejét a „fekete sereget”,
mely valószínűleg Mátyás halála után kapta a nevét. 15-20 ezer főt igyekezett
állandóan fegyverben tartani, mely hatalmas költséget jelentett (egy nehézlovas 3
aranyba, egy gyalogos 2 aranyba került havonta), ezért jövedelmének nagy részét a
fekete sereg emésztette fel. A hadsereg teljes mértékben az uralkodó irányítása
alatt állt. A fekete sereg magját az egykori husziták alkották, akiket Mátyás a
zsoldjába fogadott. Katonáit és vezéreit (Haugwitz, Magyar Balázs, Kinizsi Pál)
csehek, németek és magyarok alkották. A hadsereg modernnek számított, mivel
jelentős gyalogsága is volt.

Felfedezések gazdasági következményei, a világkereskedelem kialakulása (árforradalom,

manufaktúrák, bankok, tőzsde) és az európai munkamegosztás
V.1.16. Nagy földrajzi felfedezések és következményei
Alig két évszázad alatt átalakult az európai gazdaság és társadalom. A középkor
végére a tudomány és változó világfelfogás (reneszánsz és humanizmus) már a hitéletet
is megkérdőjelezte. Európa a kora újkorban kiterjeszti hatalmát szinte minden kontinensre.
I, A földrajzi felfedezések előzményei, okai:
a XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben
igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. A keletről érkező luxusárucikkek
fogyasztása nőtt, ezeket pénzérmével fizették ki, így a kelet kiszivattyúzta a
nemesfémet Európából. A magyarországi és csehországi nemesfémbányák kezdtek
kimerülni. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, a törökök által
kivetett adók miatt nőttek a levantei kereskedelem költségei, ezért új
kereskedelmi útvonalakat kerestek.
a reneszánsz és humanizmus új világképet teremtett. Fejlődött a tudományos élet,
és a Földet ismét gömb alakúnak tartották Toscanelli (1474) firenzei csillagász
által készített térkép alapján.
a levantei és Hanza kereskedelem közötti összeköttetés létrehozása megteremtette az
óceáni hajózás előfeltételeit. Új hajótípusok jelentek meg, a jól kormányozható,
magas oldalfalú, nagy vitorlájú hajók (karavella, karakk) mellett, a tájékozódást
új eszközök (tájoló stb.) is segítették. Bővültek a hajózási ismeretek.
egyre nőtt a messzire eljutó hajósok száma. Tengerész Henrik tengerészeti iskolát
alapított.
demográfiai változás Európában: népességrobbanás következtében élelmiszer- és
nyersanyaghiány lép fel, mely éhínséghez vezet.
II, Portugál és spanyol felfedezők:
1, A portugál hajósok már a XV. században egyre messzebbre merészkedtek Afrika
partjainál (az arany és fűszerek megszerzésének reményében).
- 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélebbi pontját, a Jóreménység- fokát.
- 1498-ban Vasco de Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába.
A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre először Indiában, majd Kínában is. Óriási
jövedelemre tettek szert a levantei kereskedelem megkerülésével, mert az araboktól
magukhoz ragadták a fűszerkereskedelem hasznát. A keleti luxuscikkekért Indiában és
Kínában továbbra is nemesfémmel fizettek.
2, A spanyol királynő támogatásával indult el a mesés kelet felé a genovai származású
Kolombusz Kristóf, aki 1492-ben elérte Amerika előterét, a Bahama-szigeteket, majd
Kubát, és a közép- amerikai partvidéket is. Kolombusz szerint 3 dologra van szükség ahhoz,
hogy túléljenek egy hosszú tengeri utat: aloé verára, citromra és rumra. A kontinensnek
nevet adó Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy egy új kontinenst értek el.
A haszon reményében sokan útra keltek.
- 1519-21 Magellán tett először kísérletet a Föld körülhajózására, aki a
fűszerszigethez keresett rövidebb utat. A kapitányt a Fülöp-szigeteken megölték a
bennszülöttek.
III, Indián kultúrák meghódítása
Az amerikai kontinens lakossága a mongolid rasszhoz tartozó indián volt, kik különböző
szintű kultúrákat hoztak létre a kontinensen:
- közülük emelkedett ki a maja, inka és az azték kultúra, akiket prekolumbián,
azaz Kolumbusz előtti civilizációnak neveztek.
- intenzív földművelést folytattak: kukoricát, babot, paradicsomot, paprikát,
burgonyát, tököt, kakaót, gyapotot, dohányt, dinnyét stb. termesztettek.
- despotikus államokat hoztak létre.
- piramisokat építettek, fejlett volt a matematika, csillagászat, építészet.
1, maja kultúra: a közép-amerikai Yukatán-félszigeten éltek. Kultúrájuk az európaiak
érkezésekor már lehanyatlott.
2, aztékok a XV. században hozták létre a Közép-Amerika nagy részére kiterjedő
birodalmukat. Fővárosuk: Tenochtitlán. A despotikus állam a meghódított népektől
emberadót követelt a tömegesen bemutatott áldozati szertartásaihoz.
3, inkák: államukat a Nap fiaként tisztelt inka vezette. Fővárosuk: Machu Picchu.
A kontinenst elsőként birtokba vevő spanyol hódítók a konkvisztádorok kis csapatokban
is hamar elfoglalták az őslakosok földjeit, és elpusztították, gyarmatosították az indián
kultúrát:
 Cortez 500 katonával az aztékokat
 Pizzaro 150 emberrel az inkákat igázta le
Amerika felfedezésével indult el a gyarmatosítás, ahol rengeteg volt a nemesfém, és a
megművelhető föld (ültetvény), mely Ázsiával ellentétben birtokba vehető volt. Bányákat és
ültetvényeket hoztak létre:
- spanyolok Közép-és Dél-Amerikában
- portugálok Dél-Amerikában.
- Észak-Amerika keleti partvidékén angol, majd holland telepesek, Szent-Lőrinc
folyó mentén franciák jelentek meg.
A kegyetlen bánásmód és az Európából vitt betegségek vezettek az indián törzsek
tömeges pusztulásához, ezért a munkaerőt Afrikából elhurcolt feketékkel oldották meg.
Az újkori rabszolga-kereskedelem a 19. századig tartott.
IV, A földrajzi felfedezések következményei:
1, Európai gazdaság átalakulása - manufaktúra kialakulása:
Az Újvilágból beáramló nagy mennyiségű arany és ezüst  pénz leértékelődése,
demográfiai növekedés 
- az élelmiszerek iránti kereslet nő mg.-i
termékek ára nő. Pénz értékének a romlása
árforradalomhoz vezetett, ezért a mezőgazdasági
termékek ára jobban nőtt, mint az iparcikkeké.
- szükséges élelmiszert Kelet-Közép-Európából
szerezték be, fokozták a termelést. Nyugat#Európában, pedig átálltak az olcsó iparcikk
előállítására. (kontinentális munkamegosztás)
- céhes keretek között nem lehetett az egyre
növekvő fogyasztói igényeket kielégíteni.
Kialakult a kihelyezési és a felvásárlási rendszer,
mely során a falusi háziiparban a tőkés vállalkozó
biztosította a nyersanyagot és a munkaeszközt, majd
elszállította a félkész terméket. Később kialakultak a
manufaktúrák, ez egy olyan tőkés üzemforma,
ahol a pénzét befektető vállalkozó (tulajdonos)
biztosította a termeléshez az anyagi eszközöket,
megszervezte az eladást, és fizette a terméket
előállító bérmunkásokat. A munkafolyamatokat
részekre bontották, nagy mennyiségben olcsó termékeket tudtak előállítani.
- közös földek bekerítése  földjüket elveszítik a parasztok  bérmunkásokká
válnak.
2, Világkereskedelem kialakulása:
- Keletről fűszereket, selymet, gabonát hoztak Európába, melyért nemesfémmel
fizettek.
- Amerikából dohányt, kukoricát, paradicsomot, paprikát, krumplit, kakaót,
vaníliát, dinnyét vittek Európába, amiért cserébe ipari termékeket szállítottak.
- Afrikába alkoholt, iparcikkeket vittek a rabszolgákért cserébe. Így alakult ki a
világkereskedelem.
- új kikötők jönnek létre, pl: Lisszabon, Amszterdam, London.
- tőzsdék megjelenése.
- levantei kereskedelem (Nyugat-Európát kötötte össze a Közel-Kelettel és Ázsiával,
ahová nyersanyagot, fémet, fegyvert stb. szállítottak, cserébe luxustermékeket, pl.:
fűszer, selyem stb.) kaptak- ez lassú hanyatlásnak indult, helyette a Hanza
kereskedelem forgalma fellendült, mely Kelet-Európából élelmiszereket és
nyersanyagokat szállított a nyugati iparcikkekért cserébe.
- létrejönnek a kereskedőtársaságok, melyeket a nagypolgárok alapítanak pl.
Kelet-indiai Társaság (1600).

8. Rendi és abszolutista törekvések, konfliktusok a 17.században: a Bocskai-szabadságharc,

Bethlen Gábor bekapcsolódása a harmincéves háborúba, Zrínyi Miklós pályafutása

V.2.12. Zrínyi Miklós (1620-1664)

- horvát bán, a kor meghatározó politikusa, a szigetvári hős dédunokája költő,
hadvezér  Művei: Szigeti veszedelem, Tábori kis tracta, Török áfium ellen való
orvosság
- törökellenes harcra buzdított
- érdemeit a Habsburgok (bécsi udvar) is elismerték  a császári hadsereg első
magyar tábornoka lesz
- 1663-ban háború indul az oszmánok ellen  a török elfoglalta Érsekújvárt,
Pozsonyt fenyegették  Zrínyi a Dunántúlon védekezett
- 1664-ben téli hadjárata  oszmán területre benyomul, felégette a török
utánpótlását segítő eszéki hidat  a török elpusztítja Új-Zrínyivárat, majd Bécs
ellen indulnak  Szentgotthárdnál a császáriak megállították, tovább nem
támadnak  vasvári béke
- az országrészek török uralom alóli felszabadításának még nem voltak meg a
feltételei.
- 1664-ben Csáktornyán (Zrínyi-birtokon) a főnemesek az ország sorsáról
tárgyalnak  Zrínyi vadászbalesetben váratlanul meghal.
- magyar főurak összeesküvése I. Lipót (1657-1705) ellen  a Magyar Királyságot
oszmán fennhatóság alá helyezték volna  leverik a felkelést a Habsburgok 
kivégzik Zrínyi Pétert, Frangepán és Nádasdy Ferencet, I. Rákóczi Ferenc
váltságdíj ellenében kerülte el.
- felkelés  I. Lipót nyílt abszolutizmust vezetett be a Magyar Királyságban 
rendi jogok háttérbe szorítása, kormányzóság felállítása, adónövelés,
protestánsok üldözése (templomok bezárása, lelkészek gályarabsága), végvári
vitézek elbocsátása (Erdélybe menekülnek)  kurucmozgalom megjelenése