Képletgyűjtemény

Kinematika • körmozgás kerületi sebessége: • Hooke-törvény

• pillanatnyi sebesség: vk = rω Frug. = D∆ℓ
∆r dr • csúszási súrlódási erő (itt K a nyomóerő):
v = lim ≡ ≡ ṙ • egyenletes körmozgás periódusideje és fordulat-
∆t→0 ∆t dt
száma: Scs = µK
• átlagsebesség:
2πr 2π 1 ω • tapadási súrlódási erő (itt K a nyomóerő):
sösszes T = = , f= =
vátl. = vk ω T 2π
tösszes S t ≤ µ0 K
• változó körmozgás szöggyorsulása: • Közegellenállási erő (nagy sebességeknél):
• elmozdulás (1D-ben):
∆ω dω 1
∆x = a v(t) függvény görbe alatti területe β = lim ≡ ≡ ω̇ Fköz. = k̺Av 2 ,
∆t→0 ∆t dt 2
• gyorsulás: ahol k az alaktényező, ̺ a közeg sűrűsége, A a
• egyenletesen változó körmozgás egyenletei (az elő- homlokfelület.
∆v dv jelekre ügyelni kell):
a = lim ≡ ≡ v̇
∆t→0 ∆t dt Munka, energia
β = állandó
• sebességváltozás (1D-ben): ω(t) = ω0 + βt • munka fogalma:
ϕ(t) = ϕ0 + ω0 t + (β/2)t2
X X
∆v = az a(t) függvény görbe alatti területe W = F ∆r = F ∆r cos α

• egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás • gyorsulás körmozgásnál: • Ha az erő és az elmozdulás azonos irányú, a mun-
egyenletei (az előjelekre ügyelni kell): q ka az erő-elmozdulás függvény görbe alatti terü-
a = a2cp + a2t leteként számítható.
a = állandó
• mozgási energia:
v(t) = v0 + at
• centripetális (sugárirányú) gyorsulás: 1
x(t) = x0 + v0 t + (a/2)t2 Ekin. = mv 2
2
v2
• a hajítás összefüggései: acp = rω 2 = vω = • potenciális energia nehézségi erőtérben:
r
neh.
vx (t) = v0 cos α Epot. = mgh
• tangenciális (érintőirányú) gyorsulás:
vy (t) = v0 sin α − gt • potenciális energia gravitációs erőtérben:
x(t) = x0 + v0 t cos α at = rβ
grav. m1 m2
Epot. = −γ
y(t) = y0 + v0 t sin α − (g/2)t2 r
Dinamika
• rugalmas potenciális energia:
• körmozgás szögsebessége: • Newton-féle gravitációs törvény:
rug. 1
∆ϕ dϕ m1 m2 Epot. = D∆ℓ2
ω = lim ≡ ≡ ϕ̇ Fgrav. =γ 2
∆t→0 ∆t dt r2
Impulzus (lendület) • perdülettétel: • Fizikai inga lengésideje:
• pontszerű test impulzusa (lendülete): ∆N dN
s
M = lim ≡ ≡ Ṅ . Θ
∆t→0 ∆t dt T = 2π ,
p = mv mgs
• Forgómozgás alapegyenlete (perdülettétel merev
• impulzustétel (Newton II. törvénye): ahol Θ a forgástengelyre vonatkoztatott tehetet-
testre):
lenségi nyomaték, s pedig a tömegközéppont for-
∆p dp M = Θβ ,
F = lim ≡ ≡ ṗ . gástengelytől mért távolsága.
∆t→0 ∆t dt
ahol β a szöggyorsulás. Ezt forogva haladó moz-
Pontrendszerek és merev testek gás (pl. gördülés) esetén a tömegközéppontra ja- Hőtan
vasolt alkalmazni.
• tömegközéppont bármely (pl. x) koordinátájának • nyomás:
kiszámítása: • forgási energia: F
p=
P A
mi xi m1 x1 + m2 x2 + . . . + mN xN 1
xTK = Pi = Eforgási = Θω 2
i m i m1 + m2 + . . . mN 2 • az ideális gázok állapotegyenlete:

• forgatónyomaték vektoriálisan: • forogva haladó test mozgási energiája: pV = N kB T

M =r×F , 1 1
Ekin = ΘTK ω 2 + mvTK
2 • Az állapotegyenlet egyéb alakjai:
ahol r a forgáspontból az F erő támadáspontjába 2 2
m
mutató vektor. pV = nRT = RT ,
Harmonikus rezgőmozgás M
• forgatónyomaték skalárisan: • Harmonikus rezgőmozgás kinematikája: ahol n = N/NA az anyagmennyiség.
M = rF sin α = kF , • Egy részecske átlagos mozgási (haladási és forgá-
x(t) = A sin(ωt + ϕ0 )
ahol k az erőkar, azaz az erő hatásvonalának és a v(t) = Aω cos(ωt + ϕ0 ) si) energiája:
forgástengelynek a távolsága. f
a(t) = −Aω 2 sin(ωt + ϕ0 ) ε = kB T ,
2
• pontszerű test perdülete (impulzusnyomatéka) ahol f a szabadsági fokok száma.
vektoriálisan: ahol A az amplitúdó, ω a körfrekvencia, ϕ0 a kez-
N = r × p, dőfázis. • ideális gáz belső energiája:
ahol p az impulzus. • periódusidő, frekvencia: f f f
Eb = N kB T = nRT = pV .
• pontszerű test perdülete skalárisan: 2π 1 ω 2 2 2
T = , f= =
ω T 2π
N = rp sin α = rmv sin α , • a hővezetés Fourier-törvénye (1D-ben):
ahol α a forgáspontból a testhez húzott vektor, • harmonikus rezgés dinamikai feltétele:
dQ dT
valamint a sebességvektor által bezárt szög. = −κA
2
a(t) = −ω x(t) dt dx
• merev test perdülete (skalárisan):
• a hősugárzás Stefan–Boltzmann-törvénye abszo-
• fonálinga (matematikai inga) lengésideje:
N = Θω , lút fekete testre:
s
ahol Θ a forgási tehetetlenséget jellemző tehetet- ℓ P = AσT 4
T = 2π
lenségi nyomaték, ω a szögsebesség. g