Makroökonómia 1.

Közgazdaságtani alapfogalmak
Közgazdaságtan: társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével,
elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.

Osztályozása sokféle szempont alapján, pl.

Mikroökonómia: az egymástól elkülönült piaci szereplők (emberek, háztartások, vállalatok) racionálisnak
feltételezett döntéseit vizsgálja.
Makroökonómia: összevont mutatók (pl. nemzeti jövedelem, foglalkoztatottság, infláció) segítségével a
gazdaság egészének teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit elemzi.

A termelésben felhasznált javak (erőforrások v. inputok)

Munka (L): az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési
tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér.
1
Természeti tényezők (A) a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes
formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. Ára bérleti formában való
felhasználás esetén a bérleti díj.
Tőkejavak (K): a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületeké felszerelések,
alkatrészek stb. (együttesen reáljavak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és
értékpapír. Ellenértéke a kamat.

A közgazdaságtan egyik feladata a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás →a társadalom szükségletei

korlátlanok ↔az erőforrások szűkösek

Gazdasági rendszerek eltérnek egymástól → másként oldják meg az alábbi kérdéseket:

MIT? milyen javakat és milyen mennyiségben
HOGYAN? milyen erőforrás-kombinációval
KINEK? hogyan osszák szét a termékeket→jövedelem-képzés

Makrogazdasági alapfogalmak
1. A makrogazdaság szereplői
Főbb szereplők (szférák v. szektorok)= hasonló gazdasági alanyok (tevékenységek) összessége.

háztartási fő cél: a szükségletek minél teljesebb

szektor kielégítése, a fogyasztás → ezért a
háztartások jövedelmet szereznek, amit
a termelési tényezők szolgáltatása
vállalati +
fejében kapnak.
háztartási =
vállalati gazdasági egységek összessége,
magánszektor
szektor amelyek értékesítés céljából árukat
magánszektor+ állami szektor =
termelnek., költségeiket
belföldi szektor
pénzbevételeikből fedezik; céljuk:
profitszerzés.
állami nemzetgazdasági feladatokat ellátó
szektor intézmények, amelyek nem a piacon
keresztül elégítenek ki szükségleteket,
és kiadásaikat adókból és egyéb állami
bevételeikből fedezik.

külföld szektor: nemzetgazdaság

külső kapcsolatai: áru- és pénz-
kapcsolatok

Dr. Kiss Mariann | Óbudai Egyetem

 Makroökonómia 1.
2. A makrogazdaság alapfogalmai
Kibocsátás(Q): a makrogazdaságban 1 év alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összessége
Jövedelem (Y): a realizált kibocsátás.
Forrása alapján: munka-, tőkejövedelem
Bruttó v. nettójövedelem
Fogyasztás (C): jövedelemnek az a része, amit szükségleteket kielégítő árukra és szolgáltatásokra költöttek.
Megtakarítás (S) az el nem költött jövedelem.
Felhalmozás: javak a termékek előállításához szükséges eszközök bővítése érdekében.
formája: beruházás + készletfelhalmozás.
Beruházás: vagy az elhasznált állóeszközök pótlása, vagy a jövőbeni célok eléréséhez szükséges bővítés
A nettó beruházás (I) tulajdonképpen a bővítő beruházást jelenti.
Nettó beruházás = bruttó beruházás − pótlás

3. A makrogazdasági körforgás 2
• flow-mutatók és stock-mutatók
• vagyonmérleg (vagyonszámla) : kétoldalú kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan
pénzértékben tartalmazza a gazdasági egység vagyonát összetétel (fajta, eszköz) és eredet (forrás)
szerint
• folyótételszámla: kétoldalú kimutatás, amely valamely gazdasági egységnek egy meghatározott
időszak alatt végbement jövedelemműveleteit (összetételét és felhasználását) ábrázolja.
• a számlák oldalai
– tartozik (eszközök, aktívák) oldal : kiadások (felhasználások, ráfordítások)
– követel (források, passzívák) oldal : bevételek

A makrogazdasági folyamatok megértéséhez elengedhetetlen, hogy világosan lássuk a szereplők közötti

jövedelemáramlás összefüggéseit.

I. modell
• Kétszereplős (kétszektoros) gazdaság: vállalati szféra és háztartási szféra
• Nincs megtakarítás (felhalmozás)
• Teljes vállalati kibocsátás vevőre talál
• Bevételből csak bérkifizetés valósul meg
Y=C=W

II. modell

• Kétszereplős (kétszektoros) gazdaság: vállalati szféra és háztartási szféra

• Nem a teljes jövedelmet költik el, hanem van megtakarítás
• Új kategóriák: megtakarítás (SH, SV) és beruházás (I)
• Új makrogazdasági intézmény: pénzpiac
Y=C+I
Y=C+S
I=S

Dr. Kiss Mariann | Óbudai Egyetem

 Makroökonómia 1.
III. modell
• Háromszereplős gazdaság: állam (G) belép a gazdaságba és aktív szerepet vállal (modern
nemzetgazdaságok)
• Új kategóriák: adók (TH, TV) és transzferek (TR)
Y=C+I+G
Y + TR = C + S + T
I=S

IV.modell

• Négyszereplős gazdaság: külgazdasági kapcsolatok rendszere is megjelenik a számlákon

• Új kategóriák: export (X) és import (M), külföld megtakarítása: Sk (ha létezik, egyben hitelt jelent a
külföld számára)
• A makrogazdaság alapegyenlete (hazai össztermék számla): Y=C+I+G+(X-M) 3

Háztartási szféra Vállalati szféra Állami szféra Külföld

Bevétel bér (W) jövedelem (Y) adók (TH+TV) import (IM)
transzfer(TRH ) transzfer (TRv )
Kiadás fogyasztás (C) bér (W) transzferek (TRH+TRV) export (X)
adó (TH) adó (Tv) kormányzati vásárlás (G) megtakarítás
megtakarítás (SH) megtakarítás (SV) állami megtakarítás (SG) (SK)
Egyensúly C+TH+SH=W+TR W+Tv+Sv=Y+TR TRH+TRV+G+SG=TH+TV IM=X+SK

A tőkeszámla a megtakarítás és felhalmozás közötti kapcsolat elszámolására használatos. Jobb oldalán a

felhalmozás forrásai, mint különböző jövedelemtulajdonosok megtakarításai szerepelnek. Bal oldalán a
beruházásokat tartjuk nyilván. I=SH+SV+SG+SK

A makrogazdasági körforgás sémája a piacok figyelembe vételével

Dr. Kiss Mariann | Óbudai Egyetem