• Kártevők

• Kórképek
• Gyomnövények
• Kertészeti növények
(Zöldségek, Gyümölcsök)
• Takarmányok és Szántóföldi
kultúrnövények
• Vetőmagok
 Házatlan csiga fajok
Legtöbbször a palántákban okoznak károkat, főleg a saláta, káposzta, zöldpaprika, karfiol és szamóca
nevelése során találkozhatunk velük. A csiga megrágja a friss tavaszi hajtásokat, kárt okoz a nyári
ágyásokban, megbújik az őszi levelek alatt. Ahányféle meztelencsiga, annyiféle ízlés. Egyesek a
hajtásokat kedvelik, mások lyukasra rágják a leveleket, megint mások a föld alatti növényi részeket
kedvelik. Védekezés: éjjel a kertbe zseblámpa fényénél gyűjtse össze őket. Ne irtsuk sóval a csigákat,
inkább alakítsunk ki számukra kedvezőtlen körülményeket természetes ellenségeikkel. A kacsák
nagyon hatékonyak és eredményesek.
 Cserebogár fajok
frissen kifejlődő hajtásokat eszik, megrágja például a szőlő hajtásait, de különösen szereti a parkok,
temetők, kertek díszfáinak, gyümölcsfáinak lombjait is. Ha a zsenge, fiatal palánták vagy akár a fák
és bokrok levelei hervadnak, feltűnően gyengén fejlődnek vagy rohamosan sárgulnak, akkor arra kell
gyanakodni, hogy a talajban élő pajorok rágták el a növények gyökereit.
 Lótücsök/lótetű
4-10 (!) cm hosszúra nő meg, a föld alatt él, és komoly méretű, kiterjedt járatrendszert tart fenn,
külön kamrákban neveli a szaporulatot, ill. raktározza a táplálékot. Gyakorlatilag mindent megeszik,
de főleg a rovarokat, pajorokat és gilisztákat fogyasztja. A növényeket sem kerüli, de a legnagyobb
kárt azzal okozza, hogy a járatai útjába eső gyökereket elrágja.
Védekezés ellene: kiöntéssel, taszító növények ültetésével, fonálféreg készítményekkel
 Levéltetű
A levéltetvek kiszívják a növény nedveit, ennek hatására a növény fejlődése lelassul, és a
fiatal növények el is pusztulnak.
 Takácsatka fajok
A közönséges takácsatka mint veszélyes szipókás kártevő a növény terméshozamát, illetve a
belőle készült takarmányok, különféle tápok, kiegészítők értékét képes csökkenteni. A
takácsatkák szívásukkal zsenge, zöld növényi részeket károsítanak. A tápláló nedvek
elvonása következtében a növények visszamaradnak a fejlődésben és a fiziológiai
elváltozások nyomán a levelek klorofillban szegényebbé válnak
 Pajzstetű fajok
A pajzstetvek nem csupán azzal tesznek kárt a növényekben, hogy szívogatják azok nedveit, de a
különböző vírusos betegségek terjesztéséhez is nagyban hozzájárulnak. Védekezés permetezéssel és
lemosók használatával lehetséges.
 Mezei pocok
Védekezés: Agrotechnikai módszer: kártevő zömmel a kapás kultúrák tarlójából vándorol át a
számára kedvezőbb területekre. Talajműveléssel a járatokat szétrombolva, a kártevőt hozzáférhetővé
tesszük természetes ellenségei számára is. Leginkább a ragadozó madarak hatékony gyérítő
tevékenységét kell elősegítenünk. Kémiai módszer: azokon a területeken, ahol a rágcsálók létszáma a
gazdasági kártételi küszöbértéket meghaladja.
 Hörcsög
Hörcsögfogó csapda alkalmazása mellett kémiai védekezésre is van lehetőség. A ragadozó madarak
hatékony gyérítő tevékenységét kell elősegítenünk (talajműveléssel, élőhelyeik felzavarásával).
 Ürge
Rövidfüvű puszták lakója. Előnyben részesíti a sík, nagy kiterjedésű, alföldi gyepterületeket, a
homokos és löszös, kevésbé kötött talajoka. Jelentősen lecsökkent számuk, ezért fokozottan védettek.
 Mezei nyúl
A mezei nyúl Magyarország legfontosabb szőrmés apróvadja. Társas vadászatokon vadászható.
Ellenségei a nagy termetű ragadozómadarak, rókák, kóbor kutyáknak és a menyétfélék is.
 Burgonyabogár
burgonya egyik legveszélyesebb lombkártevője (Védekezés: burgonyabogár tetem présnedv jelentős
riasztó hatást fejt ki, vegyszeres vvédekezés, bogárgyűjtőgépek haszálata stb.)
 Mezei poloska
Nálunk nincsen természetes ellenségük, permetezéssel lehet irtani őket. A poloskák nagyon
elszaporodtak, tavasztól őszig a táplálékban gazdag mezőgazdasági területeken, erdőkben
és gyümölcsösökben élnek, nagy kárt tesznek a növényekben. A hideg beálltával fedezékbe
vonulnak, és a fűtött lakóépületekben, ingatlanokban, gyáregységekben igyekeznek áttelelni.
 Almamoly
Leginkább az almafélékterméseit károsítja, fő tápnövényei az alma, körte, naspolya, birsalma
és berkenyefajok, valamint más alárendelt gyümölcsfákat (dió, kajszibarack) is károsít.
Vegyszeres védekezést kell alkalmazni ellenük, mely a kártevő rajzáscsúcsa után 4-6 nappal
végezendő el, amikor már nagy számban megjelentek a fiatal lárvák. Később a termés óvja
őket a permetszertől, így nem lesz hatékony a permetezés.
 Cseresznyelégy
A kukacosodásért, az élvezhetetlen gyümölcsért a cseresznyelégy a felelős, ami akár az összes
gyümölcsöt beköpheti. Permetezéssel tudunk védekezni ellenük, tartsuk be a méreganyag hatásának
elmúlási idejét szüreteléskor.
 Gabonazsizsik/zsuzsok
A zsizsikfélék kedvelik a meleg, párás környezetet, a magas nedvességtartalmú terményt. A
kezelésben nem részesített termény károsítóval való befertőződése esetén – zsizsikfertőzés esetén
egyértelműen – gázosítással mentesíthető. A gázosítást egészségügyi gázmesteri végzettséggel
rendelkező szakember végezheti.
Mozaikbetegségek / Mozaik vírus
Peronoszpórás megbetegedések
Lisztharmatos megbetegedések
Fuzáriumos megbetegedések
Fehérpenészes megbetegedések
Kukorica üszögbetegségei
Burgonyahimlő
Burgonyavész
Lucernarozsda (rozsdagombák)
Palántadőlés
Paradicsomvész
Tűzelhalás
Almafavarasodás
Gyümölcsfertőző monília
Szilvahimlő
Szőrös disznóparéj
Fehér libatop
Parlagfű
Pongyola pitypang
Mezei acat
Tyúkhúr
Tarackbúza
Hamvas szeder
Csillagpázsit
Mezei zsurló
Bársonyos árvacsalán
Csattanó maszlag
Ragadós muhar
Nád
Lándzsás útifű
Fejeskáposzta
Kelkáposzta
Karalábé
Karfiol
Fejes saláta
Sóska
Spenót
Sárgarépa
Petrezselyem
Zeller
Retek
Cékla
Paprika
Paradicsom
Uborka
Fokhagyma
Vöröshagyma
Görögdinnye
Főzőtök
Sütőtök
Alma
Körte
Szilva
Cseresznye
Meggy
Őszibarack
Kajszibarack
Dió
Szőlő
Birsalma
Nektarin
Málna
Ribiszke / Ribizli
Köszméte / Egres / Piszke
Szamóca / Eper
Szeder
Bodza
Búza
Kukorica
Árpa
Rozs
Zab
Borsó
Szója
Takarmányrépa
Lucerna széna
Réti széna
Szilázs
 Szenázs

A szenázs alapnövényeit két menetben takarítjuk be. Az első menetben rendre vágjuk, majd 12-15 órán
át a fűféléket 35-40%-os, a lucernát 40-50%-os víztartalomig fonnyasztjuk, így szénhidrát-tartalmuk
viszonylagosan növekszik, ezért adalékanyagok nélkül is erjeszthetők. A rendeket többször
megforgatjuk, hogy a karotintartalom nagyon ne csökkenjen le, majd következik a szecskázás,
beszállítás, tömörítés és a siló lezárása.

A szilázs és a szenázs között alapvetően az a különbség, hogy a szilázst kb. 60% nedvességtartalmú, a
szenázst pedig 35-40% nedvességtartalmú alapanyagokból készítjük.
Takarmány tök
Dercés táp
 Morzsázott táp
(átmenet a dercés és a granulált között)
Granulált táp
Zöld fükeverék
Lucerna
Tritikálé (rozsbúza)
Bab
Napraforgó
Öszi káposztarepce
Burgonya
Vöröshere
Paprikamag

Paradicsom mag

Padlizsán
Görögdinnye

Sárgadinnye

Uborka
Patiszon

Cukkini

Sütőtök
Borsó

Bab

Káposztafélék
Retek

Sárgarépa

Petrezselyem
Zeller

Saláta

Sóska
Cékla

Vöröshagyma

Csemegekukorica