Makroökonómia alapfogalmak 2. Az SNA rendszer.

Makrogazdasági alapfogalmak 2.

A makrojövedelem számbavétele

Minden nemzetgazdaságban megvan az igény, hogy tudják, hogy az országban adott időszak alatt mennyi
jövedelem keletkezik, az hogyan oszlik meg, mennyire befolyásolja az újraelosztás, és mekkora a végső
felhasználásra rendelkezésre álló jövedelem.
A fenti kérdésekre a választ a nemzetközi számlarendszerek adják meg.
Magyarországon és EU-ban: ENSZ nemzeti számlarendszere az SNA: System of National Accounts1
• teljesítmény: a gazdaság folyamatos működése közben
• egy év alatt mennyi a kibocsátás.

A makrogazdaság össztermelése számbavételének kiinduló pontjai a megtermelt javak, az anyagi és nem anyagi
szolgáltatások összessége. 1
! javak körét korábban eltérő elvek alapján határozták meg az egyes országok számbavételi rendszerében
pl. a volt szocialista országok ( KGST ): gazdasági tevékenységet - leszűkítve - alapvetően az anyagi termelésre és az
anyagi szolgáltatásokra értelmezték, a nem anyagi szolgáltatásokat ( oktatás, egészségügy, államigazgatás... )
eredményeit (teljesítményét) figyelmen kívül hagyták→ MPS ( Material Product System) számbavételi rendszer.
SNA (System of National Accounts), a Nemzeti Számlarendszer: javak összesítésekor minden létrehozott terméket,
szolgáltatást és szervezett tevékenységet számításba vesz (összegzi az MPS rendszerben nem anyagi jellegűnek
tekintett tevékenységeket is)
Hazánkban már 1968-ban - az MPS rendszer mutatói mellett - kezdtek számítani SNA-mutatókat, majd 1990 után az
egységes rendszer létrejöttével a makroteljesítménybe beszámítható javak köre is azonos lett.
Az SNA - rendszerben is probléma volt a saját fogyasztás és a nem társadalmilag szervezett tevékenységek
számbavétele. (pl. családban készített ebéd, takarítás) → 1993. megreformált SNA alapelve: az ilyen
tevékenységeket is fel kell becsülni (pontatlan adatok is jobbak, mintha nem lennének)
• saját fogyasztásra szánt termékek értéke: piaci ár alapján becsülik fel
• társadalmilag szervezett formában végzett, de nem értékesített tevékenységeke: költségeik alapján
összesítik (pl. állami szervek, önkormányzatok tevékenysége, ingyenes oktatás, stb.)

MÉRÉSI PROBLÉMÁK:
Gazdasági szereplők teljesítményének "hazai" és "nemzeti" megkülönböztetése
• Az adott ország területén keletkezett teljesítményt hazai outputnak (jövedelemnek) nevezzük
függetlenül attól, hogy az hazai vagy külföldi szereplőtől származik.
• Az adott ország állampolgárai teljesítményeit pedig nemzeti outputnak (jövedelemnek) nevezzük
függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak.

A makrogazdasági teljesítmények "bruttó" és "nettó" megkülönböztetése

Probléma: csak az egyes szereplők kibocsátását tudjuk aggregálni, méghozzá pénzben kifejezett értékként.
Az egyes szereplők kibocsátásának pénzértéke két részből áll:
• a korábban megtermelt értékből: a tevékenység során elhasznált, korábban megtermelt javak
értékéből;
• az adott időszak tevékenységének értékteremtéséből.
Pl. a kabátkészítésnél a szövetet, a kenyér előállításánál a liszt →kabát értékében a szövet, a kenyér értékében
a liszt értékét termelőfogyasztásnak, vagy folyó termelő felhasználásnak nevezzük.
A gazdasági szereplők kibocsátási értékeit összesítve egyes értékeket a termelés vertikumainak megfelelően
többszörösen veszünk számba: ez a térbeli halmozódás → mutatószám: bruttó típusú mutató

1
Az SNA rendszert 1953-ban vezették be, 1993-ban korszerűsítették: ma ez az egyetlen nemzetközileg is használt rendszer.
 Dr. Kiss Mariann | Óbudai Egyetem
 Makroökonómia alapfogalmak 2. Az SNA rendszer.
Ezt a halmozódást kiszűrhetjük, ha a makrokibocsátás pénzértékéből kivonjuk a folyó termelő felhasználást.
Halmozódásnak van egy másik formája is. Minden termelő tevékenység felhasznál gépeket, berendezéseket,
épületeket. Ezeket a javakat nem az adott évben hozták létre, hanem korábban, amelyek értékét ugyancsak
számításba vették már e tőkejavak kibocsátásakor. Ez tehát időben teszi halmozottá a teljesítmények
kimutatását.
A fentiekből következik, hogy a teljesítménymutatók a halmozódás szerint három csoportba sorolhatók :
• Bruttó mutatók: minden teljesítményt teljes értéken vesznek számba, és mind térbeli, mind időbeni
halmozódást tartalmaznak. Ilyen pl. a Bruttó Kibocsátás (Gross Output = GO2) mutató, amely az
eredeti SNA-rendszer egyik alapmutatója volt, az új SNA már nem használja.
• Félnettó/félbruttó mutatók: amelyeket úgy számítunk, hogy a bruttó értékből levonjuk a térbeli
(vertikális) halmozódást (a folyó termelő felhasználást). Ezeket a mutatókat nevezik az új SNA
rendszerben bruttó mutatóknak.
• Nettó mutatók: számításuknál az amortizációt is kivonjuk, vagyis kiszűrjük az időbeni 2
halmozódást is. Ezek megmaradtak az új SNA-ban is.

A makroteljesítmény nominál- és reálértéken való kifejezése

A makroteljesítményt kifejező mutatók képzésekor a javak és szolgáltatások heterogén halmazát kell összegezni.
Ez csak egyetlen módon lehetséges : pénzértékben kifejezve, azaz az árak segítségével.
SNA mutatókat minden évben a termékek és szolgáltatások keletkezésének idején érvényes piaci árakon
számolják el. → nominális kibocsátás: a kibocsátás pénzbeni értéke adott év folyó árain számítva
Ez a kibocsátás két okból változhat: vagy a tényleges teljesítmény (kibocsátás), vagy a piaci árak változása
következtében. A valódi kibocsátás-változás meghatározásához olyan számítási módszer szükséges, amely
kiszűri az árváltozások hatását: változatlan áras számbavételről, vagyis az adott év kibocsátását egy
kiválasztott év (bázisév) árain összesítjük →ez a reálkibocsátás.
Az SNA alapmutatói
Megmutatják:
a) mennyi jövedelmet termelnek meg a gazdaságban;
b) mennyi jövedelemhez jutottak az elsődleges elosztás során a gazdaság szereplői;
c) mennyi jövedelem állt rendelkezésre összesen végső felhasználásra az újraelosztás után, a gazdasági
szereplőknél.
SNA-mutatók

2
A bruttó kibocsátás az adott időszakban az ország területén megtermelt termékek és szolgáltatások értéke (halmozódást tartalmaz).
Magában foglalja az összes értékesített terméket és szolgáltatást; a készletváltozásokat; a saját fogyasztásra termelt termékeket; a
társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értékét.
 Dr. Kiss Mariann | Óbudai Egyetem
 Makroökonómia alapfogalmak 2. Az SNA rendszer.
HAZAI MUTATÓK
GDP: a nemzetgazdaságban 1 év alatt létrehozott bruttó jövedelem a bruttó hazai termék (Gross Domestic
Product) → az SNA első számú alapmutatója→ GDP = GO - termelőfogyasztás = Hozzáadott érték
NDP: a nemzetgazdaságban egy év alatt megtermelt nettó jövedelem: nettó hazai termék (Net Domestic
Product). Nettó mutató, számításakor a bruttó jövedelmet csökkentjük az évi amortizáció összegével.
Egy főre jutó GDP (PPP) a világon, 2016. IMF

NEMZETI MUTATÓK
GNI: Egy nemzetgazdaság gazdasági szereplőinek egy év alatt az elsődleges elosztás során akár külföldről,
akár belföldről megszerzett összes bruttó jövedelme (Gross National Income).
NNI: az év alatt megszerzett nettó nemzeti jövedelem (Net National Income).
A nemzeti jövedelem megváltozhat, ha másodlagos jövedelmek külföldre áramlanak, vagy onnan érkeznek
(segélyek, ajándékok).
GNDI Bruttó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Gross National Disposable Income):az ország
állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege → GNI módosított formája, annál több
az országba beáramló, és kevesebb az országból kiáramló nemzetközi transzferekkel.
NNDI Nettó Rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem (Net National Disposable Income ): GNDI nettó párja,
azaz a GNDI amortizációval csökkentett része
Problémák az SNA rendszer mutatóival
a) Csak társadalmilag szervezett keretek között végzett munkát számol el → szürke és fekete gazdaság
b) Nem mutatja a jövedelemeloszlás módját (lehet nagyon egyenlőtlen)
c) Magas jövedelem nem feltétlen jobb élet

Alternatív mutatók: MEW,

NEW, HDI, stb.

 Dr. Kiss Mariann | Óbudai Egyetem