Az állam gazdasági szerepe

Az állam a nemzetgazdaság szereplői között kiemelkedő feladattal, képességgel bír.

Az állam feladatai
1. Stabilizációs feladatok
2. Elosztási feladatok
3. Allokációs feladatok
1. Stabilizációs feladatok
Stabilizációs funkció: államnak (kormánynak) meg kell teremteni azt a jogi és intézményi hátteret, ami a
gazdaság alapjául szolgálhat és a zökkenőmentes működést biztosítja.
18. század végén, a 19. század elején az ipari forradalmat követően a modern gazdaságokban új szakasz kezdődött. Az egy főre
jutó termelés robbanásszerűen megugrott, majd folyamatos növekedésbe kezdett. A gazdasági növekedés együtt járt egy gyors
népességnövekedéssel, ami szélesedő keresletet és bővülő munkaerő-piaci kínálatot jelentett. A megelőző időszakok ciklikusan
előforduló éhínségei helyett új típusú hullámzás jelent meg: a gazdasági növekedés ciklikus ingadozása. 1
A modern gazdaságokban a kibocsátás általában nő, de a kitartóan növekvő függvényt időszakonként kisebb-nagyobb
hullámvölgyek jellemzik (pl. az USA-ban az 1930-as évek táján (Nagy Válság), az 1940-es években (II. Világháború), 1960 és 1970
körül (Vietnám és a 73-as olajválság).

Reál bruttó nemzeti termék (USA) A konjunktúraciklus szakaszai1

A kibocsátásban megjelenő és mérhető változásokat nevezzük konjunktúraciklus-nak. A konjunktúraciklusok modern felfogás
szerint recessziós2 és expanziós fázisokból állnak. A fordulópont csúcsnak vagy mélypontnak tekinthető.
A konjunktúraciklusoknak eltérő okai és kísérőjelenségei lehetnek, mégis több közös jellemzővel bírnak. Az első a
raktárkészletek szűkülése, majd a beruházások csökkenése, a munkaidő csökkenése, kényszerszabadságolás és elbocsátás, a
munkanélküliség növekedése, végül a profitráták és hitelkamatok csökkenése.

Fázisai:
1. Bővülési időszak (konjunktúraidőszak): kibocsátás növekszik:
megélénkülés
fellendülés
2. Visszaesési időszak (dekonjunktúra): kibocsátás csökken:
hanyatlás
depresszió
Cél:
• konjunktúraciklusok hullámzásának csillapítása
• hosszú távú gazdasági növekedés elősegítése
Eszközök :

1
A teljes ciklus t1─t5 intervallumban zajlik le. A fellendülés a t1─t2 periódusban történik, amikor a termelés növekedési üteme a trend fölött van.
t2─t3 intervallum a hanyatlás fázisa, a termelés növekedési üteme csökken, de még mindig a trendvonal fölött van. A depresszió szakasza t3─t4 időszak,
amikor a termelés tovább csökken, de már a trendvonal alatt. A megélénkülés során (t4─t5) a termelés elkezd növekedni, de még a trendvonal alatt.
2 Recesszióról az amerikai adatokat jegyző és feldolgozó National Bureau of Economic Research szerint akkor beszélhetünk, ha a reál GNP két egymás

követő negyed évben csökkenést mutat.

Dr.Kiss Mariann | Óbudai Egyetem
 • a törvények meghozása illetve betartása
• a rendőrség, hadsereg fenntartása
• az ellenőrzés biztosítása
• a nagy mértékű infláció megakadályozása, stb.

2. Elosztási feladatok
• Jövedelmek és erőforrások újraelosztása
• Stabilizáció eszközeinek biztosítása
• Szociális problémák enyhítése: támogatások, segélyek a rászorultaknak
Lorenz-görbe és Gini-együttható
Lorenz-görbe:lakosság %-a az összes jövedelem mekkora %-val rendelkezik
A
Gini-együttható (g) g = 2
A+ B
0<g> 1
• 0: teljes egyenlőség
• 1: abszolút egyenlőtlenség
• 0,4−0,5g: nagy egyenlőtlenség a gazdaságban
• 0,2 körüli: kisebb egyenlőtlenség→egyenletesebb jövedelemmegoszlás

3. Allokációs feladatok
Az allokációra azért van szükség, hogy az állam a piaci kudarcokat orvosolja → gazdasági hatékonyság nőhet.

Kormányzat beavatkozhat:
A. Olyan termékek/szolgáltatások előállítása, amelyekkel a magánszféra nem foglalkozik (pl. úthálózat).
B. Externáliák kezelése.
Externália (külső hatás): a piaci alapon szervezett gazdasági események mellékhatásaként olyan hozamok, vagy
költségek keletkeznek, amelyeket a piaci szereplők nem fizetnek meg.
• Pozitív externália: olyan hozam keletkezik, amit annak élvezője nem fizet meg.
o pl. egy emeletes ház földszintjén bank → emeleten lévő lakások biztonsága nagyobb (eszközökkel
és biztonsági őrök); méhek beporozzák szomszéd kertjét; nem-oltott ember védettsége, ha többieket
beoltják stb.
• Negatív externália: költség, előidézője nem fizeti meg
o pl. cementgyár környezetszennyezése
A társadalomnak érdeke a pozitív externáliákat ösztönözni, a negatív externáliákat korlátozni, de ez hagyományos
piaci eszközökkel nem megy → állami beavatkozás
• pozitív externáliákat költségvetési támogatásokkal ,
• a negatív externáliákaz adókkal, bírságokkal internalizálni3 → a láthatatlan költségek valóssá váljanak

A negatív externáliákat vissza kell szorítani, a pozitívakat segíteni kell.

A gazdasági folyamatok irányítására alapvetően 2 nagy irányzat létezik:

A.) költségvetési politika: az állam kiadásai és bevételei révén avatkozik a

nemzetgazdaságba
B.) monetáris politika, pénzügyi szabályozás (pl. pénzmennyiség (M)
változtatása) révén alakítja a folyamatokat

3
Internalizál: valamely elméletet vagy viselkedési szabályt elsajátít.
Dr.Kiss Mariann | Óbudai Egyetem
A.) KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA.
Költségvetés: kormány által készített és az Országgyűlés által módosításokkal törvényként elfogadott éves
pénzügyi terv
Költségvetési politika eszközei:
1. bevételek szabályozása → adózási rendszer
2. kiadások szabályozása

1. BEVÉTELEK szabályozása: adóztatás

– Közvetlen (személyi) adó: adóalany megegyezik azzal, akit az adó terhel (Pl.: személyi jövedelemadó,
nyereségadó, vagyonadó, stb..)
– Közvetett adó: az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől → árukra és szolgáltatásokra (illetve ezek
használóira vetik ki) Pl.: ÁFA
Átlagadókulcsnak az adóalap függvényében történő változása szerint: progresszív, degresszív, proporcionális
3
Költségvetési mérleg: az állam bevételeit és kiadásait egymással összehasonlító mérleg → egyenlege az állami
megtakarítás változása miatt mindig egyensúlyban van: G+TR+SG=T
– Deficites költségvetés: kiadások > bevételek → SG negatív.
– Szufficites költségvetés: kiadások < bevételek: gazdaság tartozik az államnak → SG pozitív.
.
2. Költségvetési KIADÁSOK
– Kormányzati vásárlás: kiadások, a kormány árukat vásárol és szolgáltatásokat vesz igénybe.
–Összkeresletet növelik, az egyensúlyi jövedelem magasabb lesz.
–A kormányzati vásárlások közvetlenül befolyásolják a makrokeresletet, ami teljes mértékben növeli azt
– Transzferkiadás: közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemáramlás →negatív adó
A költségvetés megváltoztatja az elosztási viszonyokat:
• elsődleges jövedelemmegoszlás: újratermelési körfolyamat során kialakult eloszlás.
• másodlagos jövedelemelosztás (újraelosztás, redisztribúció): adók és támogatások rendszere

B.) MONETÁRIS POLITIKA

– a gazdaság szabályozása a pénzmennyiség szabályozásával történik4

HA
I. növekvő MS→ fizetőképes kereslet → beruházások → Q
II. csökkenő MS → keresletkiesés → nem érdemes termelni →Q

A pénzmennyiség szabályozása a központi bank (MNB) feladata.

Eszközei:
1. Kötelező tartalékráta
Jegybank előírja: kereskedelmi bankok a folyószámla betétjük hány %-át kötelesek tartalékként a
jegybanknál elhelyezni
HA kötelező tartalékráta ↑ Ms (pénzkínálat)↓
kötelező tartalékráta ↓ Ms ↑

2. Rediszkontláb(refinanszírozás)politika
Jegybank csökkenti vagy növeli (viszontleszámítolási) kamatlábat
HA rediszkontláb ↑ Ms (pénzkínálat)↓
rediszkontláb ↓ Ms ↑
4
Milton Friedman nevéhez kapcsolható a monetarista irányzat, szemben a fiskális politikai eszközöket preferáló keynesi irányzattal.
Dr.Kiss Mariann | Óbudai Egyetem
 4

Más kamat is a jegybanki alapkamathoz igazodik!, de mérsékelt hatás:

• ha vállalat bízik nagy haszonban→ magas kamatnál is hitelez
• megkerülhető: bank általa nyújtott betétekből és alaptőkéje kihelyezésével is nyújthat hitelt,
nemcsak jegybanki (viszontleszámítolással) szerzett hitelt

3. Nyílt piaci műveletek

Jegybank a pénz- és tőkepiacon állami értékpapírokat ad el VAGY vásárol
Értékpapír eladás → pénzmennyiség szűkül →restriktív pénzpolitika
Értékpapír vásárlás → pénzmennyiség bővül→expanziós pénzpolitika
Fő eszközök:
Rövid lejáratú papírok: kincstárjegy, bankelfogadványok, stb.
Hosszú lejáratú piacon: kötvények
Jellemzői:
a. Autonóm: központi monetáris hatóságának döntése
b. Rugalmas: naponta többször változtatható pénzmennyiség
c. Közvetlen: hatása azonnal érvényesül

Monetáris politika sikerének feltétele:

– a gazdasági szereplők hajlandóak a felkínált értékpapírok vásárlására
– a várakozásoknak pozitívak
– a kibocsátásnak gyorsabban kell nőnie, mint a pénzmennyiségnek. Ez technikai fejlettség kérdése is.
– az állami irányítás és központi bank jó együttműködése.

Mit várhatunk egy modern államtól - és mibe kerül ez nekünk? NINCS JÓL BEVÁLT RECEPT!
kényszerválasztás: hatékonyság és versenyképesség, valamint társadalmi béke és szolidaritás között

Dr.Kiss Mariann | Óbudai Egyetem