4. A csontvázat felépítő csontok összeköttetései. Az ízület fogalma, alkotórészei.

Az ízületek
járulékos alkotórészei. Az ízületek összetartásában szerepet játszó tényezők.

A - csontok összeköttetései
A csontvázat felépítő csontok összeköttetései: A csontok közötti összeköttetés lehet - folytonos v. folyamatos;
- megszakított

Folytonos vagy folyamatos csontösszeköttetés: A szomszédos csontok között folytatólagosan kötőszövet,

porcszövet vagy csontszövet van. Az összeköttetés lehet: (1) Kötőszövetes: - varratok, - szalagos összeköttetés,
- beékelődés; (2) Porcos; (3) Csontos

● Kötőszövetes összeköttetés - Varrat: A koponyacsontok kapcsolódási formája. A csontszélek alakja igen

változatos, szorosan összekapaszkodnak, csak minimális kötőszövet kapcsolja össze őket. A csontszélek
alakja szerint megkülönböztetünk - fogazott, - sima, - pikkelyvarratot
● Kötőszövetes összeköttetés - Szalagos összeköttetés: A leggyakoribb kötőszövetes összeköttetési
forma. A kötőszöveti rostok önálló képletekbe rendeződve kapcsolják össze a csontokat.
● Kötőszövetes összeköttetés - Beékelődés: Így kapcsolódnak össze a fogak a felső állcsonttal és az
állkapoccsal.
● Porcos összeköttetés: A csontokat rostos porc kapcsolja össze. Ilyen összeköttetés van: a csigolyák
között (csigolyák közötti porckorong) és a két szeméremcsont között
● Csontos összeköttetés: Az eredetileg különálló csontok az élet folyamán összecsontosodnak (pl.
keresztcsont, medencecsont).

Megszakított csontösszeköttetés (ízület): Az összeköttetésben álló, porccal borított csontfel-színek között rés
van, azaz anyagfolytonosság megszakítás van. Az összeköttetést a szemben álló csontrészek széleit összekötő
ízületi tok és szalagok hozzák létre. Az ízület egy szerkezeti és működési egység, tehát szerv.

B - Az ízület fogalma, alkotórészei

Az ízület általános meghatározása: Megszakított csontösszeköttetés Az összeköttetésben álló, porccal borított
csontfelszínek között rés van, azaz anyagfolytonosság megszakítás van. Az összeköttetést a szemben álló
csontrészek széleit összekötő ízületi tok és szalagok hozzák létre. Az ízület egy szerkezeti és működési egység,
tehát szerv. Az ízület fogalma: Két illeszkedő csontvég kapcsolódását és elmozdulását lehetővé tevő
összeköttetés.

Az ízületek alkotórészei:

● Ízvég vagy ízületi felszín (ízfelszin) - /Az ízesülő felszínek alakja megszabja az ízületekben végbemenő
mozgás terjedelmét és minőségét is/: Az ízület kialakításában részt vevő, porccal borított csontvégek. -
domború ún. ízületi fej v. ízfej (Az ízületi fej nem mindig gömb alakú, lehet henger, pörge, kúp stb.); -
homorú ún. ízületi árok v. ízvápa; Lapos ízvég neve: ízületi lap.
● Ízületi porc: A csontok felszíneit általában változatos vastagságú üvegporc borítja.
● Ízületi tok: A két ízesülő csontvéget a környezet felé légmentesen elzáró, zsákszerű kötőszöveti tok. Két
rétegből áll: - külső, kollagén rostos lemez; - belső savós hártya, melyet ízületi belhártyának is neveznek.
● Ízületi nedv: Az ízületi belhártya termeli az ízületi folyadékot vagy íznedvet. Szerepe: - megkönnyíti az
ízfelszínek elmozdulását (az ízületet „keni”); - táplálja a porcot
● Ízületi üreg: A porccal borított ízfelszínek között van az ízületi rés, amit az ízületi tok zárt ízületi üreggé
egészíti ki. Néhány csepp íznedvet tartalmaz. Élő, egészséges egyénekben ez az üreg csak hajszálnyi rés,
mivel a porcfelszínek és a körülvevő tok teljesen összefekszenek. Ha az ízületi üregben kóros folyadék
gyűlik fel (vér, genny, savós izzadmány), az ízfelszínek egymástól eltávolodnak és az ízület ürege kórosan
megnagyobbodik.
● Ízületi szalag: Tömött rostos kötőszöveti kötegek, amelyek az ízületeknél összetartják a csontokat. Lehet:
- az ízületi tok rostos rétegének megvastagodott kötege; - az ízületekhez mechanikailag hozzá tartozó,
de a toktól független, önálló kötőszövetes köteg
C - Az ízületek járulékos alkotórészei.
Az ízület járulékos alkotórészei: Ha az ízfelszínek nem tökéletesen összeillők, akkor közéjük beékelődik: - ízületi
korong pl. szegy-kulcscsonti ízületben; - porcsarló pl. térdízület; - Az ízületi árok mélyítése céljából az ízületi
árkot borító üvegporc rostos porcgyűrűbe, ízvápaajakba mehet át. Ilyen található a vállízületben és a
csípőízületben.

Csak egyes ízületekben előforduló anatómiai képződmények:

● Discus (ízületi korong) Mindkét felszíne domború; az ízületi tokkal körös-körül összenőttek; az ízületi
üreget lap szerint két részre osztják. Szerepük: a két ízvég közti egyenetlenség kiegyenlítése. Előfordul:
szegycsont-kulcscsonti ízületben, rágóízületben
● Meniscus (porcsarló, gyűrűbetét) Mindkét felszíne homorú; az ízületi üreget nem osztják két részre; az
ízületi tokkal nem mindenütt nőttek össze. Szerepük: Ízesülő porcfelszínek közötti részleges
egyenetlenség megszüntetése. Előfordul: térdízületben
● Ízületi tömlő: Az ízületi tok belső rétegének zárt kitüremkedése az ízület környékébe.
● Ízületi hüvely: Az ízületi tok belső rétegének zárt kitüremkedése az ín köré.
● Rostporcos ízvápaajak: Az ízvápa porcos széléhez körkörösen hozzánőtt és azt mélyítő, ízfelszínt növelő
rostporcos gyűrű.

D - Az ízületek összetartásában szerepet játszó tényezők.

Az ízületek összetartásában szerepet játszó tényezők:
● Az ízület szalagjai
● Ízületi tok
● Légnyomás
● Környező izmok feszessége, tónusa
● A porcfelszínek közötti tapadás
● Ízületek körüli egyéb lágyrészek és a bőr