33. Ismertesse a bőr anatómiai felépítését, funkcióit és függelékszerveit!

A bőr általános jellemzése: A test külső felszínét borító bőr vagy más néven köztakaró származékaival együtt a
szervezet legnagyobb szerve, a testsúly 15-20 %-át adja. A testnyílásoknál – átmeneti zóna közbeiktatásával (pl.
ajakpír) - átmegy nyálkahártyába. Felülete: mintegy 2 m2. Tömege: kb. 3 kg (a zsírszövet nélkül).
Elkülöníthető részei: szőrtüszőmentes vastag bőr (tenyér és talp); szőrtüszőket is tartalmazó vékony bőr
Színe függ: pigment-tartalmától (pl. melanin, karotin); a bőrerek teltségi állapotától; a bőr ereiben keringő vér oxigén-
telítettségétől; rétegeinek vastagságától.
Szöveti szerkezetét tekintve 3 rétegből áll:
1 - Felhám vagy hámréteg felépítése - legkülső réteg, kb. 0,2 mm (tenyéren és talpon 1 mm), többrétegű elszarusodó
laphám, melybe az irha szemölcsök formájába nyomul be. Havonta egyszer megújul (bőrváltás), ideghálózata nincs,
csak szabad idegvégződések. Ereket nem tartalmaz (táplálása az irharéteg szemölcsei felől történik), főleg sejtes
állományból áll. A hámrétegben két folyamat zajlik: sejtosztódás a bazális rétegben és keratinizáció (elszarusodás)
A hámsejteknek érési állapota szerinti öt rétege van:
- Alap- vagy csíraréteg jellemzése - legalsó réteg. A sejtjei (keratinocyták) állandóan osztódnak, majd
felfelé tolódnak. Szarut még nem tartalmaznak, egyetlen, henger alakú sejtsor. A többi réteg ennek a
származéka (kb. 27 nap alatt érnek a bőrfelszínre), a sejtek között pigmenttermelő sejtek (ún.
melanociták vannak).
- Tüskés réteg jellemzése - több sejtsor, sokszögletűek, tüskés alakúak (a sejteket ún. desmosomák
kapcsolják össze), elszarusodás (keratinizáció) folyamata elkezdődik
- Szemcsés réteg jellemzése - A sejtmag kezd lebomlani, ellaposodott sejtek, az elszarusodást jelzik a
durva szaruszemcsék
- Fénylő réteg jellemzése - egyetlen sejtsor (tenyéren, talpon többrétegű), a sejtmagvak eltűnnek,
szabályos elrendeződésű szaru előanyagot tartalmaz (emiatt ez a réteg fénylő, áttetsző, optikai
hatást adó). Ún. barrier (akadály, szűrő, gát-szerű) réteget képezi (a szaruréteg alsó tömörebb
részével együtt).
- Szaruréteg jellemzése - legfelső réteg több sorban. Halott, lapos, mag nélküli sejtek (ún.
szarulemezkék). A sejteket keratin tölti ki. A bőr felszínével párhuzamosak, víztartalma lényegesen
alacsonyabb (70%-ról 10%-ra csökken). Víz hatására megduzzadnak, száraz levegőn kiszáradnak
(ilyenkor a bőr hámló, repedezett). Egy sajátos összetételű zsíranyag az ún. szaruzsír itatja át, alsóbb
sejtsorai szorosan préselődnek egymáshoz. A felszínhez közeledve egyre lazább kapcsolódás, majd
szabad szemmel észrevehetetlenül leválnak, "lehámlanak”. A leváló, "lehámló” szarupikkelyek a
poratkák táplálékává válnak (naponta az emberről leváló kb. 1,5 gramm hám egymillió atka számára
elegendő táplálék egy napra).
2 - Az irha felépítése - középső, legjelentősebb réteg, kb. 3 mm vastag. Fő tömege a sejtközötti állomány (alapállomány
+ kollagén és rugalmas rostok). Az irha tartalmaz:
- faggyú- és verejtékmirigyeket
- szőrtüszőket
- szőrmerevítő izmokat (összehúzódása kiüríti a faggyúmirigyet, és összehúzásával hőt termel)
- hajszálereket
- idegeket
- nyirokereket (a szövetnedvet vezetik el a bőrből).
A hámréteghez hullámos vonallal kapcsolódik. Ezek az egymás mellett ülő kesztyűujjszerű kiemelkedések az irhacsapok
vagy szemölcsök (papillák).
Az irha rétegei:
- Szemölcsös réteg - szemölcsök formájában a hámrétegbe nyomul. Hullámos érintkezés bőr
nyúlékony. Hajszálerei táplálják a hámot. A szemölcsök alakját a felhám is követi így jönnek létre a
bőrfelszínen lécszerűen kiemelkedő redők és a köztük a levő barázdák. A bőrlécek tetején nyílnak a
verejtékmirigyek. Az ujjbegyeken a bőrlécek sajátos örvény- vagy hurokszerű rajzolatokat adnak, ezek
minden egyénen eltérő rajzolatot (ujjlenyomat) adnak.
- Hálózatos réteg - az irha alsó, mélyebb rétege. Kollagén- és rugalmas rostok szakítási szilárdság és
rugalmasság. A rostok meghatározott rendszer szerint rendezettek a bőr legcélszerűbb átmetszési
irányát szabják meg (sebszélek kevésbé tátonganak).
3 - A bőralja felépítése - zsírban dús kötőszöveti réteg alkotja. Összeköttetést teremt az irha és az izmok, csontok,
stb. között. Az irharéteg felé nincs éles határa, vastagsága testtájanként változó (esztétikai szerep). A bőr alatti
zsírszövet az egész testfelület nagyobb részén egységes bőr alatti párnát alkot. Legtöbb helyen a bőr alatti kötőszövet
rostozata a bőrrel párhuzamos. Más helyeken (tenyér, talp, ujjbegyek) a bőrt függőleges sövények kötik az alaphoz (a
bőnyéhez vagy a csonthoz) a bőr szorosan az alapjához rögzített (fogás, járás!). E bőrterületeken a bőr gyulladásos
folyamatai a mélybe hatolásra mutatnak tendenciát a függőleges kötőszöveti sövények miatt.
A bőr járulékos részei és azok feladatai: A bőr járulékos részei, ún. bőrfüggelékek.
1 - Külső elválasztású mirigyek. Fajtái:
- Faggyúmirigy - Zsiradékot termelő mirigy. Karéjos, szőlőfürtszerű. A szőrtüszők felső részébe
szájadzanak be. Nincs faggyúmirigy: a tenyéren, a talpon, a körömágy bőrében. Legnagyobb
sűrűségű: az ún. seborreás területeken (a hajas fejbőr, az arc, a hát és a szegycsont felett).
Feladata: a szőrtüszőbe üríteni a faggyút (kivezetőcsöve a szőrtüszőbe nyílik). A faggyú:
félfolyékony, zsíros, egynemű anyag. Működése beindul: serdülőkorban, androgén
hormonok hatására. Szerepe: bezsírozva a bőrt, azt vízállóvá, puhává és rugalmassá teszi.
Gátolja a bőr víztartalmának elpárolgását. Részt vesz: a bőr védelmi funkciójában (zsír és
savköpeny); zsírban oldott anyagok felszívódásában;
- Verejtékmirigyek - Legtöbb a tenyéren, talpon, homlokon és a hajlatokban. Váladéka: a
verejték. A verejtéktermelés folyamata a verejtékezés.
- Ekkrin típusú verejtékmirigyek: gomolyagba felcsavarodott csöves mirigy. Az irhában
egyenesen felfelé fut. Váladéka színtelen, híg, sós, savas vegyhatású. A bőrfelszínre
ürít idegrendszeri hatásra. Jellegzetes szagú. Fő funkciója: hőszabályozás; biztosítja a
savköpenyt (a verejték kis mértékben savas); a verejték kifelé történő áramlása
kórokozók és idegen anyagok eltávolítása; folyadék- és só, valamint karbamid
kiválasztás.
- Apokrin típusú verejtékmirigyek (illatmirigyek): bizonyos testtájékon vannak (pl.
hónalj, emlőbimbóudvar, gáttájék, végbél körül, fülzsírmirigy). Működésük megindul:
serdülőkorban. Sűrű, tejszerű, lúgos a váladékuk. Hamarabb bomlásnak indul és
szaga áthatóvá válik. A szőrtüszőkbe nyílnak.
2 - A köröm. A körömperc dorsalis felszínét borító - harántul erősebben, hosszában alig észrevehetően -
domború, átlátszó, védő - kemény szaruból álló - szarulemez. Feladatai: A körömperc védelme a mechanikai
hatásokkal szemben. A tapintás biztosítása (az ujjbegyeknek háttámaszt nyújtanak), kis tárgyak megfogása.
Részei:
- Körömlemez - Részei: a körömágyhoz rögzült szarulemez, az ujjbegyen túlnyúló rész az ún. szabad
szél. Színe függ: a lemez fényáteresztő képességétől, a szabad szél és a holdacska fehér. Többi része
rózsaszínű. A körömlemez áll: elszarusodott, hosszanti irányban rendeződött, keratin rostokat
tartalmazó, szorosan egymáshoz tapadó, párhuzamos sejtekből. Vastagsága: 0,5-0,75 mm.
A köröm növekedése - A mátrixtól a szabad szél felé történik. Folytonos: ha nem vágnánk le, végtelen
hosszúra nőne. A nagyobb ujjakon gyorsabban nő, a kézen naponta 0,1 mm-t, a lábon 0,05 mm-t nő.
Eltávolítása után a köröm teljes kicserélődése, lenövése a kézen átlagosan 3 hónapot, a lábon
átlagosan 6 hónapot vesz igénybe. Növekedése nappal és nyáron gyorsabb. Növeli a növekedést a
körömágy gyulladása, a mechanikai ingerek, sérülések (pl. körömrágás). Hátrányosan befolyásolja a
növekedést pl. a dohányzás
- Csírahám - A körömlemez proximális vége. Kb. 5 mm széles, 0,5 mm vastag, folyamatosan osztódó
hámréteg, melyből a körömlemez termelődik. Nagy részét a hátsó körömredő fedi. A körömredőn túli
része a holdacska. Előre domború íve a mátrix végét jelzi.
- Körömredők (körömsánc) - Körömlemezt két oldalt és proximálisan domborulatként fedi bőr. Hátsó
(proximális) körömredő a mátrixot (csírahámot) fedi. A körömlemez és a körömredők közötti sekély
árok ill. mélyedés a körömbarázda. Hátsó redő élén 1-2 mm széles elszarusodott hám az ún. bőröcske
vagy szarupárkány (cuticula).
- Körömágy - A körömperc hámjának körömlemez alatti, el nem szarusodó része. Két rétege van: hám-
és irharéteg. A hámrétegéhez szorosan tapad a körömlemez, azzal együtt vándorol előre. Az
irharétege az ujjperccsontra tapad és nem mozog előre.
3 - A szőr. Tenyér, talp, ajak, körömágy kivételével egész testünket kétféle szőr borítja:
- terminális szőrzet (pl. haj, szemöldök, szempilla, szeméremszőrzet, hónaljszőrzet, szakáll, bajusz)
- pehelyszőrzet - A szőr, haj, szakáll, bajusz, szempilla, szemöldök stb. anatómiailag azonos fogalmak.
Az emberi szőrzet ősi maradvány. Részei:
- hajszáli rész (bőrből kiálló rész)
- gyökéri rész (szőrtüszőben)
Szőrtüsző: A hám csőszerű, ferde betüremkedése az irhába. Az alsó bunkószerű, kiszélesedett vége a hajhagyma,
melynek legalsó részén van mátrix vagy hajcsíra. A mátrixba beboltosodik a hajszemölcs, felső harmadába nyílik a
faggyúmirigy. Ide kapcsolódó simaizom a szőrszálemelő (hajszálmerevítő) izom.
A szőr növekedése: A hajszál növekedési üteme havonta kb. 1 cm. A szőrzet nyáron gyorsabban nő (bőr magasabb
hőmérséklete, gyorsabb anyagcseréje). A hónalj és fanszőrzet növekedését a mellékvesekéreg szexuálszteroid
hormonja, a szakáll és a bajusz növekedését a here androgén hormonja befolyásolják.
Hajváltás - Élettani folyamat, szinte észrevétlenül történik. Mindegyik szőrtüsző egy ciklikus növekedési és nyugalmi
fázison megy keresztül. Bizonyos hosszúság után a mátrixsejtek az osztódásukat felfüggesztik, rövid nyugalmi szakasz
következik, majd új hajszál növekedése indul meg (közben a régi hajszál kihullik)
A bőr funkciói
- A bőr védelmi szerepe:
- Mechanikai védelmet biztosító tényezők: A szaruréteg alsó sejtjei szorosan tapadnak
egymáshoz, a keratin, a hám-irha határ hullámossága, az irha és bőralja rostjai, rugalmas,
kollagén, bőralja zsírszövete, a köröm
- A vegyi védelmet biztosító tényezők: A keratin, A bőr savtakarója (ún. savköpeny), óv a lúg
okozta ártalmaktól, véd a kórokozókkal szemben, A bőr zsírtakarója (ún. zsírköpeny) véd a
lúgok és a savak ellen, víztaszító, gátolja a bőr nedvesítését
- A bőr “gátszerű”, szűrő vagy ún. barrier funkciója: megakadályozza a belső hasznos anyagok (víz- és
elektrolittartalom) kiáramlását a külvilágba. Megnehezíti a bőrre kerülő anyagok felszívódását.
- Fényvédelem. Napozásra: fokozódik a pigmenttermelő sejtek aktivitása melanin elnyeli az ibolyántúli
sugarakat, a szaruréteg megvastagodik
- Kórokozókkal szembeni védelem - szaruréteg száraz, szaruréteg állandó hámlása, savköpeny,
zsírköpeny, bőrfelszínen élő és antibiotikumot termelő baktériumok és gombák. A kórokozók számára
behatolási kaput jelenthetnek: a bőr mikroszkópos és makroszkópos károsodásai (pl. sérülések,
felázások, égések, bőrhiányok, rovarok csípései).
- Immunológiai védelem -A bőr az immunrendszer része, gyakorlatilag immunszervként működik. A
hámban találhatók az immunrendszert képviselő Langerhans-féle falósejtek, az irhában kötőszöveti
immunsejtek (nyiroksejt és makrofág) vannak.
- A bőr hőszabályozó szerepe - A bőrnek a szervezet hőháztartásának szabályozásában döntő szerepe
van. Szükség szerint hőt tárol (ún. hőizolátor), illetve ad le. Testünk hőmérséklete — függetlenül a
külvilágtól — állandó marad. A bőr hőszabályozó működése történhet:
- Bőr passzív hőszabályozása: keratin és a bőralja zsírszövete rossz hővezető
(hőtárolás, hőleadás gátlás). Hidegben a szőrszálemelő izmok összehúzódnak a
faggyúmirigyek tartalma hirtelen kiürül. A megvastagodott zsírtakaró szigetel és a
felületi párolgást akadályozza
- Bőr aktív hőszabályozása: Bőr érrendszere nyáron kitágulnak (hőleadás ), télen
összehúzódnak (sugárzással történő hőleadás ). Verejtékezés: elpárologtatása
hőveszteséggel jár. Az aktív hőszabályozást a vegetatív idegrendszer irányítja.
- Bőr kiválasztó szerepe - Alacsonyabb rendű állatoknál jelentősége sokkal nagyobb, mint az embernél
(éppúgy, mint a bőrlégzés esetében). A szervezeten belül keletkező bomlástermékek (az ún.
salakanyagok) kiválasztását főleg a vese végzi. A bőr részt vesz:
- a folyadék- és sókiválasztásbn
- a karbamid kiválasztásban (5%)
- Fokozott verejtékezés jóval több bomlástermék, víz és ásványi só távozik el a
szervezetből. Ez lehet előnyös (pl. veseelégtelenségnél, sóvisszatartás alkalmával,
vagy amikor a szervezet feleslegesen sok vizet tárol stb.), káros (a megengedettnél
nagyobb konyhasó veszteség komoly anyagcserezavart okozhat).
- A bőr felszívó szerepe - A bőrre kerülő anyagok többsége csak a bőr felületén fejti ki hatását. Az
anyagok bőrbe jutását több tényező befolyásolja, ezek akadályt jelentenek, ha hasznos hatóanyagot
kell bejuttatni a bőrbe. Az akadály eltüntethető a zsírtakaró részlegesen: alapos szappanos-
melegvizes mosdással, szinte teljesen: zsíroldó szerekkel. A barrier funkció a hámsejteket feloldó
anyagokkal. A bőrre kerülő oldott anyagok 3 úton át juthatnak be a bőrbe:
- szőrtüszőn (faggyúmirigyeken) át a zsírban oldott anyagok.
- szarurétegen keresztüli felszívódást a barrierfunkció megakadályozza ép hámréteg
esetén.
- A vízoldékony anyagok felszívódása jelentéktelen: Mechanikai hatások (pl.
bedörzsölés, masszázs) mindenfajta anyag felszívódását meggyorsítják és fokozzák.
Könnyen bejutnak a bőrbe: gőzök és gázok; hormonok és nehézfémek; zsíroldószerek
- Bőr légző szerepe: A bőr felszínesebb sejtjei képesek a levegőből közvetlenül is megkötni az
oxigént, és oda széndioxidot leadni (bőrlégzés). Ez nagyon kismértékű.
 - A bőr érző szerepe: A legtöbb inger a bőrünket éri. A bőrben több idegvégződés van, mint a belső
szervekben fontos tapintó érzékszervünk.
Fő bőrérzések:
- fájdalom
- hő (hideg, meleg)
- tapintás
Egyéb bőrérzések:
- nyomás
- viszketés (alacsony intenzitású fájdalomérzés)
- csiklandozás
Az érzékelést ellátják: ún. idegrostok speciális idegvégződései a végkészülékek v. végtestecskék.
Az idegvégződések fajtái:
a bőr benyomódására, nyomására érzékeny mechanoreceptorok;
a hőérzékelésért felelős termoreceptorok;
fájdalomérző szabad idegvégződések;
A szabad idegvégződések felhatolnak a hámba is. A bőr érzékenysége tapintási, illetve hőingerekkel
szemben testtájanként változó. Fájdalomérzést befolyásolja a bőr hőmérséklete.
- A bőr egyéb szerepe: - A bőr alatti zsírszövet a test egyik legjelentősebb tápanyagraktára; - Jelentős
szerepe van a D-vitamin szintézisben; - a tejmirigy biztosítja az újszülöttek táplálékát; - a tüskés
rétegben levő ún. Langerhans-sejtek az immunvédekezésben vesznek rész.
A bőr vérellátása, a bőr erei: Csak az irha és a bőralja tartalmaz ereket. Biztosítják a bőr anyagcseréjét, döntő
szerepük van a hőszabályozásban. A szimpatikus stimuláció a bőrerek szűkületét, hiánya a tágulatát eredményezi. Az
ujjak bőre kritikusan érzékeny a hidegre. A fokozott szimpatikus tónussal bíró egyéneknél hidegre a bőr erei tartósan
összehúzódnak ischaemiát (helyi vérszegénységet) okozhat.
Az erek a bőr felszínére merőleges irányban hatolnak be a bőrbe, majd 3 egymás felett elhelyezkedő, a bőr
felszínével párhuzamosan futó hálózatot (fonatot) alkotnak:
- felületi érfonat (innen ágaznak — gomolyagot képezve — a szemölcsös réteg hajtű alakú hajszálerei
(hám táplálására)
- kötőszöveti fonat
- bőralja hálózat
Az érhálózatokat alkotó erek vastagsága a felszín felé haladva egyre csökken, míg végül a hajszálerek hálózatában
folytatódnak. A fonatokat összekötik: a bőrfelszínre merőlegesen felszálló “kandeláber” artériák és vénák.
Bőr nyirokerei - A bőrnek gazdag nyirokér hálózata van. A mélyebben fekvő szövetek felől hatolnak be a bőrbe, ahol
szétágazva – a vérereket követve – két fonadékot képeznek:
- a bőralja nyirokérhálózatot
- a kötőszöveti nyirokérhálózatot.
Jelentőségük: falukon olyan anyagok is (pl. fehérjék) visszakerülhetnek a keringésbe, amelyek a vénák falán nem
tudnak átjutni. A masszázzsal kiváltott hyperaemia a nyirokkeringést is befolyásolja.
A bőr idegei: A bőr dúsan ellátott idegvégződésekkel fontos érzékszervünk. A bőr legfontosabb idegelemei a
receptorok. Az idegrostok az érhálózatotokat követve három fonadékot alkotnak.