Nándorfehérvár- Mohács (Mátyás után)

Mátyás halála után, Nándorfehérvár (1521 jún.-aug.)

 A magyar királyi jövedelmek Mátyás halála után jelentősen csökkentek, így megszűnt
a zsoldoshadsereg és összeomlott a déli várrendszer
 A gyermekként trónra került: II. (Jagelló) Lajos. A belpolitikai zűrzavarban nem
fordított kellő gondot a török veszélyre- a békét nem újította meg.
 I. Szulejmán támadott. Nándorfehérvárat 1521-ben elfoglalták a törökök. Az ország
nyitva állt a török előtt. A védők eleinte eredményesen vették fel a harcot a törökkel
szemben. Móré Mihály átszökött a szultán táborába és a vár védelmét ezután Oláh
Balázs vette kezébe, s augusztus 3-án visszavert még egy török rohamot. Az áruló
Móré megmutatta a falak gyenge pontjait, így a védők és a lakosság a fellegvárba
szorult vissza. Mivel felmentő hadak nem jöttek, Oláh Balázs szabad elvonulás
fejében megadta magát. Ezután a törökök már a táborukban felajánlották az átállást,
amit a magyarok nem fogadtak el, ezért a táboron kívül mind meggyilkolták őket.
 A következő évben a török folytatta előrenyomulását, s megszerezte
a boszniai magyar területeket.

Mohácsi vész
Előzmények:

 Tomori Pál kalocsai érseket kinevezték Délvidék főkapitányává. A harcos főpap kisebb
sikereket elért, ám a katonai helyzetet nem tudta megfordítani: sorra kerültek török
kézre a délvidéki végvárak.
A vész:

 magyar haderő elavulóban lévő nehézlovasság volt, a török haderő már nagyobb
számban alkalmazott ágyukat és puskával felfegyverzett gyalogságot (janicsárok)
 a mohácsi helyszín kiválasztása is a törökök számára volt kedvező: a magyar haderő
dobra felfelé rohamozott
 Lajos és Tomori Pál seregei 1526 augusztus 29-én ütköztek meg a mohácsi síkságon.
A csata néhány óra alatt a magyarok teljes vereségével végződött. A katonai
veszteségeken kívül a magyar bárók és főpapok jelentős része is elesett.
 Menekülés során meghalt II. Lajos (belefulladt a Csele patakba)
 Győztes csatát követően Szulejmán bevonul a vereség hírére kiürített Budára, de
ekkor még nem foglalja el tartósan. Októberben a törökök kivonultak az országból.
Következményei:
• Az ország védelme gyakorlatilag összeroppant, csak idő kérdése volt a törökök újabb
hadjárata
• A király halála miatt trónharcok kezdődnek, melyek eredménye a középkori Magyar
Királyság felbomlása lesz: előbb 2, majd 3 részre szakad az ország

Hódoltság kora
Az ország két részre szakadása
• A mohácsi vereség és II. Lajos halála után kettős királyválasztásra került sor. Szapolyai
János erdélyi vajda érvényesítette az 1505-ös törvényt: idegen uralkodó helyett magát jelöltette magyar
királynak. A székesfehérvári országgyűlés megválasztotta, s november 11-én I. János néven meg is
koronázták. Ám egy hónap sem kellett, s a nyugat-magyarországi nemesek Habsburg Ferdinándot is
királlyá választották, s nem sokkal később meg is koronázták. Ferdinánd kiűzte Jánost, aki
Szulejmánhoz fordult segítségért.
• török hadjárattal (a koronáért cserébe felajánlotta országát Szulejmánnak) visszafoglalta
Budát és visszaadta Jánosnak. Az ország két részre szakadt.
• Szulejmán hadjáratott indított Ferdinánd ellen. A kiegyenlített erőviszonyok miatt és
a török befolyásának növekedése miatt a két király Váradon egyezséget kötött: a nyugati
országrész Ferdinánd, a keleti János birtokában marad. Megegyezésük alapján János halála
után az ország Ferdinánd uralma alatt egyesül.

Az ország három részre szakadása:

 János halála után, nem adták át a hatalmat Ferdinándnak a megállapodás szerint,
csecsemő fiát királlyá választották II. János Zsigmondot, gyámja Fráter György lett.
 Ferdinánd sikertelenül megostromolta Budát. Szulejmán János Zsigmond
megsegítésének ürüggyel megszállta a várat és Mo. középső területeit ezzel az
ország három részre szakadt:
1. Török hódoltság: Duna Tisza közén és Kelet Dunántúlon
2. Ferdinánd a királyi Magyarország: Felvidék, Nyugat-Dunántúl, Horvátország
3. János Zsigmondé: Tiszántúl és Erdély=> későbbi Erdélyi fejedelemség
• 1552-ben újabb török hadjárat indult, véglegesítse a három részre szakítást:
Temesvár és Szolnok bevételével a Tiszántúl nagy részét a hódoltsághoz csatolták

 Eger elfoglalásával akarták a királyi Magyarországot és Erdélyt elszakítani egymástól.

Dobó István vezetésével a vár védői visszaverték az ostromot.
 1556-ban került sor Szulejmán utolsó hadjáratára: idősebb Zrínyi Miklós által védett
Szigetvárt foglalta el. Szigetvári ostrom alatt a szultán meghalt, drinápolyi
békeszerződés (1568).
A végvárak
 Az eredeti végvárrendszert Zsigmond és Mátyás építette ki. Ezeket a várakat a
törökök elfoglalták. A török hódoltság létrejöttével és megszilárdításával új végvári
vonalat kellett kiépíteni:
Elsősorban királyi Magyarország határán (Dunántúl közepén és Felvidék déli részén)
Kisebb mértékben Erdélyi Fejedelemség nyugati határán (a Tiszántúlon).

 A végvárak az Udvari Haditanács irányítása alatt álltak, külön magyar honvédelmi

szerv nem létezett. A végvári vonal főkapitányságokra volt felosztva. A végvári
katonák zsoldosok voltak (akik azonban az elmaradozó fizetséget gazdálkodással,
portyázással, illetve a török hódoltság magyar falvainak adóztatásával egészítették ki.
Magukat különálló rendi csoportnak tekinteték –vitézlő rend.)

V. A végvári küzdelmek
 16-17 század, a török hódoltság kora egyben a várháborúk kora is volt. Minden
nagyobb háború várostromot jelentett, mivel hadsereg nem hagyhatott a háta
mögött várakat, amik utánpótlási vonalaikat fenyegették.
 Az első kísérlet török kiűzésére a tizenöt éves háború volt (1591-1606 között). A
török kiűzése nem sikerült, sőt Eger és Kanizsa is elesett. De megszűnt a török katonai
fölény.
 A török (1660-64 között) újabb kísérletet tett a hódoltság kiterjesztésére. Várad
elfoglalásával meggyengítette az önállósodó Erdélyi Fejedelemséget. Ennek az
időszaknak a politikusa volt az ifjabb Zrínyi Miklós a költő és hadvezér, aki az önálló
magyar haderő megteremtése és török ellen vívott támadó háború mellett szállt
síkba.
 A török kiűzése végül az 1683-1699 között vívott háborúban került sor. 1686-ban
visszafoglalták Budát, majd Savoyai Jenő vezetésével az ország egész területét.
1699-ben a karlócai békével véget ért Magyarország török megszállása.

VI.Erdély nagy fejedelmei (tanár vázlata)

A fejedelemség a történelmi Erdély területén kívül a volt Magyar Királyság más területeit is
birtokolta: Partium (magyarul „Részek”). Az Erdélyi Fejedelemség önálló ország és a magyar
állami szuverenitás egyedüli őrzője a három részre szakadt történelmi Magyarország
korszaka alatt. Az erdélyi országgyűlésen szabadon választott fejedelmei az Oszmán
Birodalom vazallusai voltak ugyan, de ez nem jelentette a törökök közvetlen uralmát, hanem
a török védnökség az önálló állami léte biztosítékát jelentette a szüntelenül fenyegető
Habsburg Birodalommal szemben. A 16. században szinte az egész magyarság a református
(kálvinista) vallás híve lett, amely a Habsburgokkal való szembenállással is összekapcsolódó
„nemzeti üggyé” vált. A reformáció erdélyi támogatása óriási hatást gyakorolt a magyar
tudomány és a magyar nyelvű irodalom fejlődésére is. Nyugat-Európában a kegyetlen
vallásháborúk tomboltak, az 1568-as tordai országgyűlésen a világon elsőként törvényben
rögzítették a lelkiismereti és vallásszabadságot.