Professional Documents
Culture Documents
Kállay Béni-A Szerb Felkelés Története, 1807-1810. (1909)
Kállay Béni-A Szerb Felkelés Története, 1807-1810. (1909)
:>-;
:^-
v..
>^-,;': .J.
'
X.f
KALLAY
BENI.
A MAGYAR
TUDOMANYOS AKADEMTA
K0NYVKIAD6 VALLALATA
i'J
CYCLUS
KALLAY BENI
AZ
1909-DIK EVI
SZERB FELKELES
TORTENETE
1807-1810.
IRTA
K ALL AY BENI
HATRAHAGYOTT KEZIRATAIBOL
KIADTA
thall6czy lajos
ELSO KOTET
BUDAPEST
A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KIADASA
1909.
Homyanszky Viktor
konyvnyomdaja, Budapest.
ELOSZO.
Nagyemlekezetu Kallay Beni irodalmi hagyatekanak
Java fekszik e ket kotetben az olvaso
megtisztelo
felhivasa
elott,
A
es
csalad
kovetkezteben
nekem
jutott
sajto
m. tudomanyos akademia konyvfelkeles tortenete 1807 noha voltakepeu folytatasa A 1815" czimu munka elso 1780
ertesben e kotet
A szerb
1810"
czimet
viseli,
szerbek tortenete
esztendovel
ugyancsak a
latott
kony vkiado
vilagot.
vallalat
munkai sorozataban
letere
nap-
Technikai
hogy
munka toredek
folytatasa
noha az elsonek
nek masodik kotete szerepeljen. De erre nem is volt sziikseg. A nagymeretu munka e toredek voltaban a tervezett masodik kotetnek V3 reszet oleli fel, mondhatni teljesen kidolgozva,
s
mar
kerek egesz
torte-
nem latnanak
munka
Kallay
keriil
a hivatasos
:
tortenetiro
klOszO.
k(5zelr<51
erdekl6 fejl6nieg-
a tortenelmi
igazsugnak
targyilagoss^gal
jak megismerni.
I.
Eszniekert el6
dolgoz6 allaniferfiiinak
eletemun-
mu-
az
elmeleti
es
gyakorlati
Midon 1868
aprilis 20-Aii
a
lij
ily
alkaloninal
szokas
lij
Oriilt
az
hivatasanak
e Idje-
nem
az ligy-
hanem
erlelte
folytonos tanulas
meg benne
azt a tudatot,
tesz szolgalatot.
hanem azokra
nOven-
gyakorolhat.
Killay Benjamin
dek,
nem mint
szakiskolabeli
nem
illetoleg
maga
szerezte
meg kOvetkezetesen
vegrehajtott Ontu-
elOszO.
gorogot
forrasok
alapjan sajatitotta
el
a jelen
allapot
megertesehez
kozgazdasagi
a
megkivantato nep- es
ismereteket.
foldrajzi, valamint
Ehhez
jarult
mely
fejlodes
tiineteibdl
Igy kepzodott
vila-
benne az a
mely a kelet
mindameUett,
siilyt,
gaban
nezve mintegy
lat6va" avatta
Kallay Beni
hogy
tanul-
fektette a
alta-
mint tortenetirot.
Midon a
hegy magaslatara jutott es onnan attekintese nyilt a messze szemhataron, batran elmondhatta magaroi, hogy
nem
dott
vezetdk vonszoltak 6t
fel,
meg
az ut faradalmaival.
hogy Kallay Beni, mint belgradi fokonzul, ezen, monarchiankra nezve oly fonsikernek.
ertheto,
tos
Ekkent
orszag
tortenetenek
nemcsak szemleldje,
politi-
kanknak
Mukodese folyaman a sajatos szerb viszonyok birdlataban sohasem alkalmazott fenhejazo modon
nyugati merteket; mindig a nep jellemebfil es torte-
alapjabol
1*
KL68Z6.
igyekezett
azokat
rekonstrualni.
Az
szemc
elott
vetlenebb szomszedjakent
biralta e frtldrajzi
allott,
de nem
elf-zigetelten
szoros
kapcsolatbol
ered6
kerde-
seket.
azt a
me27.)
diumat. mely
sorban.
Mindjart
esztendejeben (szept. 14
megnezett es nieg-
nemcsak a
kizdrdlag
feladatanak.
hanem megismerkedelt
irodalmi tenyezdkkel s
Meg
nemcsak hivatalabol kifolyolag cselekedett ekkeppen, hanem mert az akkoazonban jegyezniink. hogy
ron a maihoz kepest kevesbbe elnyugatiasodott szerb
is
erdekelte.
Magyarorsz4gon
is,
akkor jobbara
kerii-
Belgradba erven,
r6gi
ott
meg szamos
tanuja
elt
szabadsagharcznak.
halt
s
fejedelem nemreg
fejedelem
meg
elt,
a hatalom elnyerese
fel.
valo
Erdekesebbnel erdekesebb
fordulrak hozza bizalom-
elOsz6.
Ezeknek kozvetlen eldadasa a mult idokrol nagy benyomdst tett ra, ki mindenkit szivesen fogadott es
mal. meghallgatott.
Nem
rol,
szolunk
itt
arrol
nagy
politikai
munka-
ben tortent megoletese ota folytatott, (melynek ligyszolvan szemtanuja lett 1868 jiin. 10.) csak megemlitjiik, hogy lazas tevekenyseggel, mindenre kiterjedo
figyelmevel meruit el hivatalanak
minden reszletebe.
a regi velen-
tekintetben,
hogy hasonlattal
szolgaltak,
eljiink,
czei
keit
nemcsak
hanem meg
hoi
is
ismertettek
mukodtek.
Nem
csoda,
hogy neha elfarasztotta ez a nagymervfi munkalkodas, hogy neha visszavagyott hazajaba, a melynek talajabol fakadt es a melynek
tek. Ertheto,
hogy telitve szavamenti benyomasokkal, elvagyott majd Athenba, s6t a tavol kelet fejlodese irant erdeklSdven. Japanba is elkivankozott. Azonban
6ppen a belgradi miikodesehez
iigyminister
fflz6d6
siker
volt az
kiil-
jobbnak
latta
megmaradt allomamasfelol
Bulgarianak,
pedig Bosznianak
es Herczegovinanak viszonyait, a melyek ket felol is erintven a magyar es osztrak hatart, mindinkabb foglalkoztatni kezdtek a politikai
vilagot.
rendkiviil
nagy befolyast
jiilius
13-t61
tett.
szemmel utazo
allaniferfiu,
a ki ismerven a nyel-
6
vet,
kl6sz6.
melyere
hatolt az allapotoknak.
Ez
iitazasrol
napl6t(3redekek
vazlatai.
el6futara
hisz
a
es
nem mindennapi
naplotoredeket
es
erdekesseget,
mintegy
irandott
a Bosznidrol
munkanak
Ez adaletelje-
kok hozzatartoznak Kallay Beni balkani mely ismereteinek fejlodesehcz es igy kotelesseget veliink
sitni,
ha ezekkel niegbovitjuk
munkat.
kinal-
Hosszi'i teli
utan,
az akkor kiilonben
6t
rendkivuli
kitartassal,
modszeresen, egya
forrasait. Atvizsgalta
dsszekottetesben
allvan
az
lijvideki
szerb
is
met nem
lapok
es
folyoiratok
idevago kozlemenyeit. Ez a
iranyult, de
tanulminyozas
egyel6re
csakhamar
elmeje,
felkoltotte erdeklodeset
annak
irant
alakulasa.
Philoso-
szereto
az
elvont
tudomanyok
el6sz6.
tortenelnii kutatasban
tiineteket
altalanos
szabalyok szerint
megitelni es hogy
bizo-
folyaman a szerb forradalomra vonatkozo szerb forrasokat vizsgalta, csakhamar a torok vilag behato ismeretere torekedett, aprankint visszafele
historia kezdeteig:
jutott
el.
menven a szerb
tortenete
Ily
megnyilatkozott elotte,
gyenge allapota es a forrasok elegtelensege mellett is belatta, hogy a szerbek regi tortenetet csakis hoszszas leveltari es kiitfoi tanulmanyok utan
lehet
ala-
posan megimi.
ramentumanak megfelelo aktualis jellegu resze: a nagy szerb felkeles erdekelte ot elso sorban. Belgradi mukodese es irodalmi tanulmanyai, a politikai vonatkozasok irant valo fogekonysaga mind kozrejatszottak, hogy abbeli tanulmanyai onkentelen is kifejlesszek benne a hivatasos tortenetiro erzeket. Hoszszabb ideig foglalkozott a
tenyleg nekifogott a
tempe-
munka eszmejevel
es tervez-
munka megirasanak,
lett
a melynek
a targya. Tagadhatatlan,
hogy Ranke Lipot nagyhirti munkaja nagy benyomast tett o ra is. Nalanal jobban azonban senki sem erezte, hogy a nagyhiru nemet tOrtenetiro kizarolag kozvetett hallomdsok litjan
irt
es
nem
Remektil
ismerte s
megkomponalva,
szepen
talalt,
nem
meg-
nem
dolgozhatott
meg
is
kritikailag megrostalt
tamadt kedve
8
iriii
BL08Z6.
forrasok alapjan.
A
nagy
kOrok,
szerzonek nagy
kitartassal
is
'6r'6me telt
munkajaban, melyen
elkesziilterftl
dolgozott.
A munka
ertesiiltek
Budapesten
zsenge
tetett.
csakhamar
Gyulai
6(a
Pal,
is
az
akademiai
irant
jelesiil
ki
szerz<5
mar
visel-
ifjiikora
nagj'
erdeklodessel
addigi palyafutasan
kepviselove
v41asztatvan,
magyar politika aktiv munkasdnak, azonkOzben is munkajat simitgatta. Egy reszletet a szerb felkeles kezdete czim alatt kozolven a Budapest! Szemleben, a komoly meltanylds arra birta, hogy a Magyar Tudom^nyos Akademia konyvkiadovallalatinak engedte at az egesz
mu
kiad^sat.
Igy jelent
meg
munka
I.
tes-
tes kotetben.
Mieldtt kozelebbrol
meltatnok e muvet.
tartalmarol
s
meg
kell
emlekezniink az
nevezte
szol,
I.
kotet
es
beosztasdrol.
Szerzo a szerbek"
el
nem
jjSzerbia"
tortenetenek
a
muvet,
melyrol
az
szerb allam
meg nem
letezett.
Az
elso kOtet az
1804.
ama mozgalmat targyalja, a mely els6 kozvetlensegben mohameddn elnyomoik az u. n. dahi-k, vagyis ama janicsar fonokok ellen iranyult, a kik a keresztyeneket elnyomtak es a mohamedanok
lakoi niegiuditotta
felett is korlatlan
uralomra torekedtek
a midon az
a mai
szerb
kirdlysiig teriiletenek
illetdleg
1807-ig
szol,
vednOkseg
ELdSZ6.
azon imponderabiliai koze sorakozott, a melyeket az egyes alakiilasoknal az illeto hatalmak erdeke szerint tobbe-kevesbbe mindig tekintetbe kelpolitikanak
lett
tesere
194 lapon
at Osszefoglalta
a szerb tortenetet
diohejban 1780-ig es azutan hat fejezetben kidolgozta a szerbek, illetoleg a felkeles tortenetet 1806-ig, addig
az idoig, a midon a szerb
felkel6s,
mely
eleinte
szultan
irant
lojalis
erzelmekkel indult
meg
az
elnyomo dahik ellen, de kesobb gesege kovetkezteben mindinkabb torokellenesse valt s utobb gyozelmesen haladt elore. E sikerekben bovel-
kedo elorehaladas katonai resze 1807 nyaraig tartott es a munka Belgrad elfoglalasaig terjed, mely haditenynyel a Karagyorgye-fele folkeles a delelojere
ert.
Az
elso kotet
nem eppen
jelent nemetiil
de hasznalhato forditasaban megAz europai tortenetirodalom bdvebben meltatta e munkat es a balkan irodalomra nezve egyhangiilag standard worknak minSsitette. Altalanosan elismertek, hogy Ranke-nak nagyerdemu elso
sikeriilt,
is.
belgradi Csupics-tarsasagnak
benyujtotta.
tarsasag Mijatovics
Csedomil-t,
az
ismert
Kovacsevics Lyubomirt
meg
mind-
legjobb
belatasa
szerint
itel.
10
blOszO.
szerbek
iteli
hibiit
el,
mindig;
nieglitja
es
ezeket
nem
a priori
hanem
lemebol magj'arazza.
jelent
Budapesti Szemle, de
az akkori napisajto
kdval,
niely
mi
tOrtenetirasunknak valosaggal
ki-
szerbek jogviszonyait, de
dolgairol,
szerb
is
allam fejlodeserol
vajmi keveset
tudtunk.
Ma
alig
Beni
irt.
szerzo
utan erezte,
teljesen
kiaknazatlan
anyagat
kell
alaposan
at-
vennie.
foldi
hogy a
felvett
targyat
nemcsak egyes
allitisaval
bel-
vonatkozasaiban, de az
is
dltalanos
szempontokkellokep
nak
meg
tiizetesebb
eloterbe
ban megkezdte
illetoleg
a berlini
kongresszus
utan,
mint a monarkikiildott
chianak Kelet-Rumelia
szervezesere
kep-
mely mun-
torok birodalom
mult
Isztorija
1.
szrpszkoga naroda,
Beograd.
Petar
Tyiipity.
1882. 149.
EL08Z6.
11
latta
maga
elott
a hoi az eur6pai
szo.
soraban
neki
jutott a donto
Nem
ide tartozik,
hogy merlegeljiik
e kikiildetes
politikai
Rumelia reszere ez az europai bizottsag megallapitott es a melynek elso fejezetet, Kallay Beni munkalatat
a politikai igazgatasrol
fejedelemsegbeliek
is
kivalo
annak bizonysagara, hogy a t5rkeletmmeUai missio alkalmaval gyakorlatilag ismerte meg a torok birodalomnak elo szervezetet. Veget erven a kikiildetes, megindult Kallay Beni
hozziik e koriilmenyt
tenetiro a
muk<3dese
elobb a ktiliigyministeriumban,
osztalyffi-
majd ezutan Bosznia megszervezesenek elt, annak szentelte minden gondolatat, osszes erelyet hiven kitiizott czeljahoz, hiven onmagahoz. Mi nem a poUtikust,
nem
az
allamferfiut
meltatjuk
helyen, de
tartozunk
azzal
a megjegyzessel,
tartozott,
Az a harmonia, mely
zesre jutott,
t.
i.
magyar
lelki
inventariumnak e
meltathato alakjat.
sajatos szivossagaval
Becsben
12
elOszO.
s
tAsokat,
tilyt
le is
leveltdri osz-
1802
1815-ig
(az
szem^lyesen atolvasott,
reszben
Azut^n az
li.
akkor
n.
nem
helyezett
kabifel.
illamtan^cs
iratai)
dolgozta
gazdag anyagat,
a krass6i, szeremi
orsz. levelt^,
Rendelkezesere
AUottak
temesvari,
rancsnoksagi iratok.
leveltiri
kutatast
technikailag
is
nagy
lelki-
felel61eg
csoportositotta
nem
figyelmet.
nem
toltdtte.
anyagat.
mellett
azonban nem
azok koze,
a kik a
tartozott
fatol
nem
hogy
nem
targyahoz, pedig,
mint az
anyag
elso buvarlojanak,
s oly
mennyi alkalma
nyilt erre.
Alaposan
t^re v41nek
azoknak
a kiknel a pontossagban ki
van meritve a tOrtenet/ros minden kovetelmenye. E leveltari anyagra oly nagy siilyt fektetett, hogy
munkaja
ha ideje engedi iijb61 at akarta dolgozni. Mert ha az I. kijtet a rendelkezesere illott akkori 5sszes belgradi anyag alapjan
I.
kotetet
felteve,
iratott is,
de
Azert
nemcsak a
anyagat
is
becsi,
fel
akarta hasznalni.
EL08Z6.
13
Napoleon szereplese
kiiliigyminiszteriumi
lentest
tetetett
s e
czelbol a parisi
iratairol
nemzeti es
leveltarak
nemcsak
maganak,
de
egy jokora
je-
sajnos
le
is
mar
tole
igenybe
nem
vett
mennyiseget
masoltatott.
el
egy kis
pihente
nieki
rendezesevel
ki.
muve kompozicziojanak
koraban
tervelgetesevel
njnijtott
Egeszseges
elvezetet
1889 elejen mar belefogott az irasba. Ekkor vegleg mu beosztasaval. Az anyag felgyuligy
erezte,
irnia.
rint
ha komprimalva adja a feldolgozott anyagot, kOriilbeliil 480 500 lapra, mintegy 30 31 ivre ter-
De
ily ter-
meg
es
nem
veheti fel
kel-
keretebe az osszes
anyagot,
ket
ben
igaz
ket
639 lapra
terjed,
hogy egy 191 oldalas bevezetes elozte meg, remelte azonban, hogy a masodik kotetet 450 460 oldalon befejezheti. Az anyag terjedelmenel fogva termeszetes is volt, hogy a masodik kotetnek nagyobb meretflnek kell lennie. Ket beosztast tervezett, mindegyiket tiz fejezetre osztvan, Minthogy az elso kotetben az elso konyvben az 1780 1806-ig, illetoleg
ugyan,
14
rlObzO.
1807-ig
els<5
terjedo
kiinyvet, e
4 fejezetre
Ekkepen
II
k5nyv.
Lap
1.
56
31
2. 3-
harczok megiijulasa
es osztrak befolyas kiizdelme Szer. .
50
4.
Az orosz
vojvodik versenygese
6.
Belallapotok
30 30 50
III.
KONYV.
7.
bukaresti b6ke
8.
9.
A
A
forradalom leveretese
forradalom utan
10.
Takovo
30 30 30 20
1893-ban
vegleges
beosztast
azonban kesdbb
allapitotta
meg ekkepen
KONYV.
II.
1.
2.
3.
4. 5.
eredete
es fejl6dese.
a vojvodak versenygese.
6. Belallapotok.
el0sz6.
15
m. KONYV.
1.
2.
3.
A A A
bukaresti beke.
forradalom leveretese.
forradalom utan.
4.
Takovo.
Ezt a beosztast vette
alapiil
es
ennek alapjdn
kesziilt
a kidolgozas
Ebbol, a
is.
elkesziilt 5.
III.
1811-ig,
valamint
az V.
befejezo
resze.
jegyzetekben osszeallitva.
Az
elkesziilt
harom
egesz,
fejezet
ligy
dal kidolgozott
ha a szerzo jegyzetei alapjan egy rovid zaroszoban eloadjuk, hogy mikep s niit akart a szerz6 el6adni.
Dy
zaroszo van
s
mint emlit6k
a toredekes
fejezet
III.
fejezet
az V. fejezet vegen.
szerz6nel
el,
Az
V.
utolso
kikezdese
tiink
is
volna
ha nem
VI
X.
fejezet
ugyancsak a
szerz(5
kivonatos feljegyzesei
A munka
hagyta. Ezert
stilusan, szerkezeten
nem
valtoztattunk,
nem
valtoztattuk
meg
a teljesen histo-
1807
1810
kozt j^tszodnak
osztrak
le
az esemenyek,
irt^k az
midfin a monarchiat
csaszarsagnak
tenyleg alkot-
manyos eUendrzes nelkiil gyakoroltatott. Az elbesz61es folyamdn, mid6n regibb aUapotokrol van sz6, szerzd
16
rlOszo.
is
neni
alkalmazhatta
mult
szazadi
alkotmanyos
terminoel.
fejlod^s
logiat,
kovetkezteben helyesbitett
azzal
modem
csak
korrendi
tanulminy-
szempontjait a szerb
hogy
erre aligha
tett
kerithet
sort
inkabb
konczes8zi6t
s
az V.
az 1808-iki, eleddig
lazon-
mi a szerkesztes teclmikumat
el,
illeti,
szerzd in-
ezt 6 tervezte
tartalmat.
Az
az
eligazo-
Minthogy munkaja
fel
feldolgozasanal
folyamat,
gondosan
irt
epitette
az elbeszeles
tartalmat,
eloszor
megallapitvan
s
rovid
azutan v^zlatot
csak
szigorii revizi6
utan fogott
Az
I.
kOtettel
szemben
elterest
jelez
munkanal, hog}' a
gdl6 jegyzeteket.
mu vegen
Kallay
jegyzettol
a szimos
azt
szoveget.
Elso
koteteben
modot kovette, hogy az eloszoban beszamolvan forrasairol, csak a legmarkansabb helyeknel idezett belolok, akkent velekedett, hogy a kutato, a ki for-
is
ellenorzi
az e oadist,
gyzetek5teoly
Minthogy azonban ez
folyaman
a
leveltari
lijab")
t6nek
kidolgozasa
an/ag
elOszO.
17
nagy mereteket
sokra utaluia.
oltott,
atlatta, liogy
a targyalas
iga-
a melyeket
munka vegehez
Arpadok
Ennek
is
Az
elkesziilt dt
fejezethez a jegyzetes
osszeallitast a szerzo
vegezte
nagy gonddal. Csak imitt-amott utalt roviden egy-egy forrasra, melyet azonban konnyen lehetett kiegesziteni.
Nagy
adatkeszletebol
okleveltarat
nem
akart
mellekletben adni.
gradi
osztrak
Ilyenek
also
sorb an Paulics
bel-
nehany ertekesebb, korrajzi tekintetben erdekes adalek, melyekrol a Fiiggelekben lesz majd szo, utalas tdrtenven a munka illeto lapjara. a hova tartoznak. Ugyancsak a szerzo intenczioinak kivantunk eleget tenni, midon a munkaban elofordulo, a szdveg folyakonzul jelentesei 1811-b6l es
man csak
roviden
emlitett
szemelyisegek
eletrajzi
adatait kozdljiik.
idegenebbek leven
kotetre terjedo
kdzdnsegunk
elott,
sziiksegesnek
ket
fejezi be.
KAllay
I.
18
EL6SZ6.
II.
szerkezetet
koriilmenyeket.
Ezzel be
is
fejezhetnik szim-
ad^sunkat,
de
ket
tartoziink az olvasonak.
hogy a
szerzcl
munkaja
tirgyrol
mi/ncz
czimbeu
elterd,
szolo
de voltakep egyazon
megjelen6set haregymast61.
ket
kotetenek
el
rri
idokoz
valasztja
Az
elso
kotetet a ferfikora
delen jaro
konzul
irja
meg
egyirott
folytaban,
masodik
kotet, hosszii
kozokben
miiven
simitgato
tollat.
Az emberek
egy-
behato merlegelese, a
stilus
hiivos atlatszos^ga
azon modon
megvan mindket
kotetbeu.
A masodik
szurodott
konturok frissebbek
az
elso
bizo-
kotetben,
mig a m4sodikban
ezentiil is igazitott
noha
szerz<5
ny^ra
meg
volna
egy-ket
helyen
gyakorkorul
ezt
lati
munka
folytatott
az elterest.
Ez a pont
Beni munkaja elso kotetenek megjelenese, vagyis 30 ev 6ta ugyanis a szerb felkeles tortenete tirgyaban
szeleskoru leveltari kutatis indult
irodalmi
meg
az idevago
latott
nap-
elOszO.
19
nek megjelolese szempontjabol sziikseges tehat szamot adnunk ez irodalomrol s megjelolniink, mennyiben hasznalta, illetoleg hasznalhatta fol ezt a szerzo munkajanak ezen reszeben.
Tekintve a nyugati irodalmat, az osztrak es franczia
latai
tortenetirodalom
koziil
emlitest erderald
fobb
munka-
Beer Adolf, Deraelics, Pisani es Driault munkait soroljuk fel azok koziil, melyek Kallay munkaja I. k. megjelenese utan keriiltek ki a sajto al61.
politika
tortenetere
nezve kutatott
fel
ertekes
anyagot, 1883-ban a becsi leveltarak es nehany magangyiijtemeny felhasznalasaval egy vaskos kotetben (832
lap)
:
seit
1784.
tortenetet
1774
1878.
itelkezik.
A nagy munka
azon reszei,
a szerz6
maga
mar
fel-
haszndlja Kallay munkajat. Beer osszes anyaga ismeretes volt Kallay elott, de a
titkos
es
pedig
par
honap
alatt
futvan
at
mi a szerbek
s
bel-
viszonyainak megiteleset
lansagot talalunk.
zolte"'
illeti,
sok hezagot
a
pontat-
Simbschen-fele
,
melyeket
2*
kes6bben Krones
20
elOszo.
ziir
fiir
ben
meg,jelent
(Archiv
Gesch.
76.
kOt.
is
129
260.
ki,
1.)
ertekezeseben
f.)
(megjelent
szerbiil
Otdcsbina 1891.
tett
teljesebben es
Wlau^osMbban
fej-
tevedesektftl
eltekintve, helyesen
politikajat.
is.
meg
a becsi
allottak
kabinet
akkori
Rendelkez^sere
nag:}-
egybe-
Demelics
Fedor
seine
(kabineti
titkar)
Politik'"
raiinkdja
^Metternich
und
auswartlge
czimen.
melynek esak elso 1809-t6I 1812-ig terjedo kOtete jelent meg. E munka kizarolag a becsi leveltarak alapjan kesziilt es ugyanazon jelenteseket hasznalta, mint annak idejen Kallay es Beer. A szerb felkelest a 125 145. 1. targ\'alja. A mi az eredmenyek ossze-
foglalasat
illeti,
nem
szerzfi volta-
kepen
Metternich
politikajat
vette,
akarvan jellemezni,
mint az osztrak
ezt
a kerdest
csak olyba
kiiliigji
fejezetet
kesziilt.
Mind-
munkat idez a Napoleonnal valo osszekottetesre nezve. Az egyik, egy az Otacsbina 1888-iki evfolyamaban (XIX XX.) kOzolt franczia
ELdSZO.
21
mimka. Auguste Boppe (jclenleg kovetsegi tanacsos Konstantinapolyban) Documents inedits siir les relations de la Serbie avec Napoleon I, cz. alatt ugyanis Karagyorgyenek Francziaorszaggal valo osszekottete:
set (1809
Vucsiuics
megelozoleg
Menage
tabor-
nok viddini missiojarol a ,La mission de I'adjutant-commandant Meriage a Viddin" (Annales de I'ecole des sciences politiques 15. IV. 1886) czimu munkajaban. A masik Demelics idezte mii, Zinkeisen ismeretes munkaja a torok birodalom torteneterol.
franczia irodalomban abbe Pisani az elso, a Napoleon balkani politikajat kapcsolatban Dalmaczia franczia okkupacziojanak tortenetevel tiizetesen,
ki
is
felhasznalasaval tar-
csak koz-
munka, de erdeme, hogy a parisi leveltarak anyagara figyelmcztetett s igy nyomra vezette az erdeklodoket. Kallay nagy erdekkel hasznalta e inunkat s ennek a nyoman kutatvan, ffizte muvehez
vetve
erdekli
meg
Ed.
Driault
miin-
kaja
et
La
Sebastian!
E munka
nyugateuropai
irodalom
elegge
bo
fel.
kiiliigyminiszteri level-
modon dolgozta
Sebastiani kiildetese
156
295.
lapokon
22
KLdSZO.
leginkabb Kallayt.
czia mfi Jaksics
tion
vonatkozo franet la
Gergelynek L'Europe
cz.
ResurectOrteesik.
de la Serbie"
nyugateuropai irodaloni
a monografiak
a kiitfok
(1.),
(2.)
aprobb kOzle;
raenyek
(3.)
szerb
Kallay
Beni
munkaja
elso
termekenWtoleg
h:itott.
Ez
volt a
modem
a teljes
apparatus
felhasznalasaval
megirt
tortenete.
orszag lijjaszUletesenek.
sokkal lijabb
keleti'i
keves kivetellel
nines
is
meg
az az erkolcsi
enekek es legendak
kutatas lassankint
dovics
Mate proto (esperes) emlekiratait, a melyeket Kallay Beni munkajaban behatoan felhasznalt.
el6sz0.
23
1833-ban
irta
meg
az eszaknyugati szerb
reszek
tortenetet
1787
1805-ig,
valamint a torokok
Munkajaban reszben
atyja,
Sandor knez
elbeszeleseit,
fel.
Munkajaakarta
1813-ig
is
meg
alatt allam-
meg. Emlekiratait nem a nyUvanossagnak, hanem gyermekeinek szanta okulas czeljabol. Midon Vuk Karadzsics 1859-ben megiatogatta, igy njdlatkozott elotte
En
kiil,
is
irni".
Vuk
a hogyau
beszel;
akkor
ligy
lia,
Nenadovics
kesziilt,
reszre
felosztva.
szamos
leirasok
elterest
es az interpunkcziot tekintve,
is
hanem
gyakraii
egyes
hogy
Egyeb-
hogy
lijbol kiadja es a szerkesztessel Kovacsevics Lyubomirt bizta meg. Kovacsevics, sajnos, nem tudta kezhez kapni a teljes keziratot. Megesett az a furcsa
24
klOszO.
dolog,
Kovacsevics
azutan
helyreallitotta
az
inter-
megallapitani.
A kiado a
csatoltatott,
nmnkahoz
zeket
is
kozolte.
Nem
Lazar
melyet
kevesbbe fontos
kiitfo
Arszenijevics Batalaka
emlekirata
(Isztorija
szrpszkog
I., II.
usztanka
od
1898. Beograd.),
javitva, szer-
Arszenijevics
szii-
1793-ban.
A
is
sokad magaval 6
dtszokOtt Magyarorszagba.
Nehany
Itt
azonban Oroszorszagba
meg
a kenyeret.
ban telepedett
le.
1848
1858-ig
maga
azon-
ban nem merte kiadni, mert azt hitte, hogy kailag gyeuge alkotds s azert mindig keresett irodalmi
stilisztifertiiit,
ki Jitnezven
rajta. llyent
nem
talalt, azert
ELdszO.
25
kovetkezett be,
is
nyomassa
Krsztics
ki
hagyomanyozott.
ki,
hanem
azon
feltetel alatt,
hogy majdan az tetesse kozze. Az akademiai taiiacsules 1896. Jan. 3-an elfogadta a keziratot es annak kiadatdsat elhatarozta, a melylyel Milicsevics M. es Zsujevics J. M.-t bizta meg.
10 konyvben targyalja
Legnagyobb
a keves
eredeti leveltari
anyagon
kiviil
hasznalja
meg
az
orosz
az 1813-iki
esemenyeket nem
ezekrol egyaltalan
nem
is
szeretett beszelni, a
mennyiben nem
helyeselte,
hogy
nem
hanem
azt akarta,
hogy az akkor
mar kozMilos
zetett es szerinte
nem
szemben (Karadzsics
gyorgye rovasara)
egesz felkelesrol.
Vukrol azt
all
s
hitte,
ir
hogy
fejedelem szolgalatabaii
azert
tobbszor Kara-
teljes es vilagos
kepet nyujtson az
is
keriilt
1896-ig sajto
elol.
ala,
nem
meg-
tudomany
es
Krsztics
engedte
lemasoltatasat
keziratkent
valo felhaszis,
ki kiilonoilletfileg,
mindig
26
EL0SZ6.
keziratra utalva,
sokat
hasznalja.
Mi a munkaboz
a nyomtatott
munka
lapszainait tettUk.
kiitfojellegu, Onalloan
megjelent
gyujtemenyek
megemlekezniink Gavrilovics
A szerb forradalomra voiiatkoz6 (XXIX. es 831. 1., nevmutato. kiadja a szerb kir. Akadeniia) czim alatt meg1904-ben
iratok a pdrisi leveltarakbdr
jelent okleveltararol.
Andras
lijat
beturendbe
foglalt,
rendszer
es
kritika
nelkiil,
769
szam ala
akarunk
fogott niasolatgyujtenienynel.
melyben a gyors
de
meg
kell
terjedeluiii
munkabol
volt
1904-ben
szerb
felkeles
kezdetenek.
allitani
Ha
szerb tortenetiras
jobban
tette volna.
hogyha
elso
sorban
petervari,
melynek anyagat azonbau jol ismerte, s6t a Gavrilokiadvanyaban kozolt Vucsinics-fele jelenteseket 1809 1813., tovabba Langenaii orosz tabornok naploa
j4t,
mar
2.
el6tt
lemasoltatta.
Az
oncUloan megjelent
munkdk
koziil
meg
kell
emlekezniiuk
Sztojdn es
Nenddovics Konstantin,
Milicsevics
M.
Andrds
s ffileg
Novdkovics
legiijabban
KLOSZO.
27
ele-
fovezer,
hoseinek
Bees."
cz. a.
A konyv ugyan
kielegito, sot folos
nagyter-
azonban nem
is.
szammal
Karagyorgye
irant s
lehet
ugyan hasznalni, de a
fel-
melyben a szerb felkelesben reszes kivalo vajdak eletrajzat mintegy lexikonban adja. Termeszetes, hogy az akkori viszonyok kozott anyakonytestes kotetben. a
veket
nem
vezettek
es
igy
az
eletrajzokat
csakis
Nem
Medakovics M. G.
Ujvideken
1893-ban,
felhasz-
nehany kiadatlan leveltol, kritikatlan osszeallitas, meg a Karagyorgye jellemevel sincsen tisztaban. Csak bibliografiai erteke van.
illetoleg is
nmtat
fel
2b
elObzO.
emlitjiik Gavrilo-
Andras
,A belgnidi
felsd iskola
1808
1813-baii,
Belgradban 1902-ben megjelent miivet. Erdekes kulturtortenelmi taniilmaiiy, a mely az Obradovics Doszitije
meg,
Nagy fontossaga
itt
allott,
hogy csak
bovithete
Belgradban 1904-beii megjelent: A szerb allam feltamadasa, politikai torteneti tanulmany az elso szerb
felkelesrol
1804
cz.
muve. A
szerz6, a ki
maga
nagyon sokaig
politikai
allott
diplomacziai
szolgalatban, szeles
hattert
ad tanulmanya-
ben
t4ba
partatlanul
tarja
fel.
Hangsiilyozza,
hogy
az
visszasiilyedni,
mindazonaltal kiindulo-
bukaresti beke-
A munka
ide-
hogy az
el.
Ket evvel kestibb ugyancsak Novakovics Sztojan csaszarsag a szerb felkeles elott. 1780
lap),
terjedelmes tanulmanyt
Bo
kmet
kozotti viszonyt.
A nyugateurupai
torteis tar-
netirodalomnak
tozik
el6sz0.
29
alatt vannak es igy m torok kiilonleges szempontok merlegelese elmarad e tanulmanyokbol, pedig vilagos, hogy ennelkiil nem lehet objektiv kepet nyujtani. Ertekes fejezete e muiikanak, a mely
mindig zar
orosz-torok
es
enged az elbeszelesnek. mint a hogy Kallay Beni munkaja elso kotete illeto fejezeteben. Novakovics kritikai szempontbol legertekesebb munkaja a felkeles szazeves forduloja alkalmaval iratette
tott.
Czime:
a for-
rasok ismertetese, a felkeles jellege, az 1804-iki harczok, a belgradi pasalik terkepevel, Belgrad, 1904.
munkaban
littal
Egy-
mozgalom
sokat,
is.
indito okait
valamint az egykoni
ez
leg-
munkaja.
*
tud.
Akademia
diszgyfilesen
Jovanovics
L}^
tartotta az
iinnepi beszedet.
Emelkedett hangu, csinosan megirt tanulmany, tortenetirodalmi a mely azonban dithyrambus Karagyorgyera erteke nagyon csekely. Igen termeszetes, hogy a beallott dinasz;
tiavaltozas kovetkezteben
Gy. Belgradban 1904-ben osszeallitotta Karagyorgye jellemzeset beszedeibol es munkalataibol. E munkanak azonban inkabb
folkloristikus becse van.
30
bl6bz0.
Uj
megemlitesre
melto
czimii
Onallo
mu
Vukicsevics
Milenko
^Karagyorgye"
gyobb sorozat elso kotetekent jelent meg 1907ben a konyvpiaczon, A kOtet 1752-vel kezd6dik es
1804-ig a knezek meg(5letese''-ig tdrgyalja az anyagot. Felhasznalja az
hogy
gyfij-
kritikaja s szemhatara
Vldddn,
szellemes
muvet az Obrenovicsokr61
elismerik,
annyian
hogy
kituno
reszeket tartalmaz.
biivarolja.
Elso
tanulmanya
lij
Karagyorgyerol
jelent
es
Ausztriarol, valamint az
szerb
meg.
tanulmanyait
folytatta
az
Otacsbina
szerb-orosz
XV XVIII.
evfolyamaban,
eloadvan
politika valtozasait.
sal megirt politikai
Az a
Beninel
nyol, nincsen
historikus,
meg
Gyorgyevicsnel,
nem
oly
alapos
mint
honfitarsai koziil
szempontokat
illetdleg
elCszO.
31
tarsasag kiadta Gldsznik, a Szrpszhi knyizsevni Gldsznik (Szerb konyveszeti szemle), a szerb
kir.
E kozlemenyeknek
48. koteteben
J.
adja
Karagyorgye jegyzokonyvet,
cz.
Milutinovics
munkajanak keziratait az also reszben, tovabba nehany Jagodina videki szemelyiSzerbia tortenete
segnek eletrajzi toredekeit es az ottani harczokat. A mdsodik reszben a deligradi, mizsari, lozsniczai es banjai
iitkozetekrol szol es 19 kiadatlan oklevelet kozol.
terjedelmere
nezve nagy,
de kritikatlan kozlemeny,
kepvisel, mindamellett egy-
Ugyancsak a
novics
Dragutin
Crna reka"
czim
alatt
kiegesziti
Milicsevics M. Gy.
kajat.
forra-
sok alapjan.
Miliszavlyevics M.
Anyag Szerbia
lijabbkori poli-
koteteben
szol
Gavro bimbasa
biinteteser<31.
Kritikaval hasznal-
32
blOszo.
szembeii
Hajduk
Velyko
Megjegyzendo azonban, hogy Kallay Beni Hajduk Velyko jellemet hiven adja el6 es annak igen sikeriilt kepet nyujtja, egy cseptiinteti fel.
pet
E kozleseknek fSanyaga
ki.
1804
1815-ig.
fel.
Ez a
iilesen
hadtorteneti tanulmany
ii
belgradi akademia
Hadtorteneti szempoutbol
az erdok homalyabol
nyilt szinterre.
ki
Karagyorgye
bujk^lo hajdiii a
mikent foglaljak
rohamtol
tamogatva,
vitezul
vedett
s4n-
E tanulmany nem
keszult
ugj^an ismeretlen
A
1804
nik
szerb
felkelest es a franczia-orosz
07-ig
egy
a szerbeket es
vett a franczia
politika,
hagj'van
szinten
az
orosz
felfogashoz
a melyet
ertekesitni.
leveltari
anya-
de nem
EL08Z6.
gyiijto,
33
foltetszik ebbeli
3.
mint
feldolgozo,
Kulouosen
XIX. szazadbeli
kiilpolitikajat
szolam van benne, bizonyos diplomacziai szempontokat igyekszik ervenyesiteni eloadasaban, de termeszetesen
tavolrol
sem merkozhetik
ferfiaknak,
erdemlo szorgalommal
kutatta a szerb
Ugyancsak a
07-ben
Novakovics
szerb
fel-
Kiadatlan
kelesrol 1805
torok
okminyokat
koz(3l
1813.
Balascsa G.,
a Szrpszki Knyi-
szofiai
melyben
kiilonfele
szultani
es
vezeri
kiralyi
tudomanyos
akademia,
kozlemenyei
XVm.
113
tal
es
sz. alatt
egyiit-
kozli,
a mennyiben
ki-
folytasson,
iij
hanem
hogy az
A
Kallay:
34
klOszA.
munka
es
voltakep tbredek
tcJbbiekkel
ada-
csak
megrost^lva
bsszehason-
litva illeszthetok
koteteben
nepszerfl
dolgozatot
Peter
cz.
a.,
meseje
a
es
melyben nahidk
szerini
targyalja
az
Protics
folyamaban
A szerb
cz.
Karagyorgye
fovezersegetol kezdve"
dolgozata, a melyben
meg
regibb
szerb
tortenet
szorgalmas, de keves
kriti-
tarabol
Miloshoz.
Ertekesebb
dezett
szelte
ala.
fejedelem mindig a
Emlitettiik,
maga
partjan van.
leveltari
anyagon alapulo eloadasat sajnosan nelkiilozziik. Novakovics Sztojan azonban leforditotta es kozolte egy tOrokke lett franczia kalandornak mflvet, a ki Ibrahim Manzur nev alatt az 1813. es 14. szerbiai s bosnyak esemenyekre vonatkozolag kulturlorteneti szempontbol erdekes reszleteket
evfolyam).
irt
1893.
Meg egy
ELdsz6.
35
tor-
felkelesrol,
tenete Belgradban es Szerbiaban" czimii munkalata. Csohadzsics A. Sz. forditotta le es tette kozze a Szpo-
menik XXXIU. (1897.) evfolyamaban. Resid beg belgradi tOrok ember volt, a ki torok szempontbol eleg
erdekesen
irja
le
a belviszalyokat es
a harczokat.
munka.
ere-
1809
deti,
15.
XXXIV.
Dobrinyacz Peter,
oroszparti
a szerb felkeles
egyik kivalo
dezve
kiadta Vukicsevics M.
1811-b61,
a melyeket Dobrinyacz
intezett es
kiilonfele
fobb
vi-
emberekhez
szonyt,
vilagitjak
a melyek az orosz-szerb
valamint
az 6
szamiizetesenek koriilraenyeit
Ugyancsak Vukicsevics az
keles
ontije
fel-
idejebol
21
metropolitatol,
Karagyorgyetol,
Nehany azonban mar az 1815 utani korszakbol valo. Ugyancsak Vukicsevics adta ki Jokics Peternek
az els6 felkeles egyik
szemtanujanak elbeszeleset a
evfolyamaban. Az
orosz
Delo XXXII.
1904.
tudo-
manyos akademia ugyanis 1840-ben inditvdnyozta, hogy az elso felkeles szemtaniiinak elbeszeleseit jegyzokonyvbe kell foglalni. Kiderult, hogy az eml6kezetbol elmondctt dolgok, okleveles anyag hijan nem ellendrizhetok es altalaban veve ertektelenek. Ezek
kozott
meg a Jokics
is
met, de ezt
36
EL08Z6.
Egy
1804
hazankfianak,
Bombay
konzuli
tolmacsnak
06.
Dombay, a
kit
ki
a kabinetben egyik
volt,
huseges, szepen
rette,
iro
hivatalnoka
nagyon sze-
gyakran
4tj4rt
sait
rogton feljegyezte.
ki,
Dragutin adta
Az
teteben
aprobb
Duka zimonyi
gorog
kereskedd
eros
gorog nyelven
esemenyeirol.
erzessel
leirja
Hoskoltemeny
formaban
;
szerb
a forradalom esemenyeit
Termeszetes,
az eload^s
kesen felhasznalhatok.
folyamaban.
t4rg}'alja.
tatja,
Az
hogy a
de
felkeles
mar regibb
felben,
miutan a
kenezeket megoltek.
Labnak
tics
elfoglalasdt targjalja.
Hadtorteneti
szempontbol felemlitendo
meg
Pro-
K. t^bornok tanulmdnya az
181314
hadi ese-
Nem
nagy jelent6segu
kozlemeny.
j:l0sz6.
37
Godisnica V.
1883.
folyamaban az eszaknyugati es
Protics
Koszta
(volt
kir.
helytarto)
kiilonben
Godisnica XIII. koteteben 191 lapon eloadja a szisztovoi beket61 1807-ig terjedo korszakot. Felhasznalja
a teljes irodalmat.
targyalasi
A Nova
Iszkra"
1904.
evf.
Vukicsevics Milan,
aztan
kesobb halalos
jelent
meg Karagyorgyenak egynehany ismeretlen levele. De nera folytatjuk tovabb ez apr61ekos felsorolast.
Tiszttinknek
eleget
teszunk,
ha megemlitjuk,
tanulmanyokat
erdeklodessel
hogy
elenk
Kdllay
az
1903-ig megjelent
s oszinte
figyelemmel kiserte
tartotta Gavrilovics
leveltari kutatasait,
szemmel
Az el6soroltuk kOzlemenyeket, a
szandeka volt
mennyiben
munkajaban fel is hasznalni az ebbeli eredmenyeket. Legjobban 6 maga ismerte munkdjdnak h6zagait s mindig hangsulyozta, hogy minden nagyobb tOrt6t6neti kerdesnek, az egyes
kell iratnia.
korszakokban
lijbdl
meg
tania
Ez onkritikanak azonban nines mit tara komoly biralatt61, mely e tored6kes munkdb61
38
is
BLOSZO.
csak
ligy
hogy a mutOrtenet is Skopas, Praxiteles, Antenor, Paionios torsoit a muv^szet egyen^rtekfi jeles darabjai
kQze
iktatta.
De
munka
becset.
Regi alapigazsag,
bizonyos reszet
hogy az
Ez a
menanndl
raagassaga a tenpedig
ger szine
felett.
A
E
politika
szemkcJre
szemlelesi pontb61
muko-
nem
vagy
a
tu-
szo
szoros
6rtelmeben
hivatalos
alias
meltosag,
hanem azon
illeto
kvalitasok
osszege
dont,
melyet az
a tOrtenelmi fejlodes
menetenek
teljes
ismeretet es
kapcsolatban ezzel a
a bblcselo
a tetter6.
egj-esiilt
valo
belso
hajlam
es
Ontudatosan merlegelte e kellekeket, ebbol fejlodott az a tehetsege, mely egyarant kepesitette 6t ligy a mult
objektiv meltatasara, mint az aktiv szereplesre. Allamferfi
volt,
a ki
^csinalta a historiat.
S most, midon
is
litjara
elmondhato
Sine
me
ibis liber in
orbem".
szer-
zot
nem
lathatjuk, de
elejen.
muvebol megerthetjiik a
lelket.
1908 Jan.
Tballoczy Lajos.
ELSO FEJEZET.
Ae
1806 deczember 27-iken hadat Oroszorszi iizent Oroszorszagnak, Moldvat es Olahorszagot mar k^j^nak iii ket honap ota megszallottak volt az orosz csapatok. '*"<" J^"^
Midon a Porta
Az orosz fovezer nyiltan kijelente ugyan, hogy nem az ozman birodalom ellensege gyanant nyomult be e tartomanyokba s hogy czelja nem egyeb, mint a
Portat az Oroszorszaggal feunallo szerzodesek pontos
teljesitesere birni;
Konstantinapolyban mindazonaltal
ereztek,
orszag
I.
letelet.
Sandor
a
ten,
belkormanyzas kerdeseiben,
szertol
sokban
eltero
Kelettel
szemben eppen oly kevesse tudott vagy akart szakitani a hagyomanyos politikaval, mint barmelyik elode.
Oroszorszag keleti politikajanak
dekek,
tdsi
nem
dynasztikus er-
nem
is
egyes
oly
nagyratiiro
uralkodok
h6di-
hajlamai
kodok,
I.
meg
es
hatalmas
szellemek
is,
mint
Peter
Katalin,
nem
teremtettek hoi
meg,
hanem
hoi
egyeuisegiikhoz
kepest,
erelyesebben,
osztonszerii
lanyhabban
mely
csak
az
vezettek
nepet,
amaz
tOrekvest,
orosz
daczdra
nagy
4U
tiivolsAf^nak,
ELsO FEJK/ET.
daczara
az
at,
akadalyoknak
es
veszeerfivel
lyeknek,
szazadokon
folyvast nieg-megujulo villalatokra kesztete a Balkan f61sziget, de kiilOnosen Konstantin^poly ellen. Midon
az tdk
elso
volt
vareg fejedelmek,
alig,
hogy megalapitot-
melyet
kalandos
tamaddsok
azonban,
noha
a kovetsegek
viszony
zott.
s az igy
keletkez6 kereskedelmi
osszekOttetesek
altal,
tamad Byzancz
s
keresztyenseget
muvelodes alapvonasait.
Az
Ezen alakulas
meg ma is eszlelhetS. Igazuk van az orosz iroknak, kik meg napjainkban is lenyeges kulOnbhatdsa
seget
latnak
az
orosz
a nyugateuropai
civilisatio
hogy masfel szazad 6ta Oroszorszag annyi tenyleges ismeretet kolcsonzOtt NyukOzott, mindamellett,
gott61.
kozossege mellett
az a hatalmi all^s
sem, melyet Byzancz elfoglalt, midon az oroszok eloszor benyomultak a keleti birodalomba. Roma vilagi hatalmanak letimte ota Byzimczban kozpontosult a
vildguralom,
az
imperium
legalabb
Kelet
fdlott.
A pompa
es
gazdagsag,
41
elaraszta,
az allami
elet
bamulatos
szervezete,
de
kiilonosen
csaszari
tekintely
latszolagos
mindena
hatosaga,
ketsegkivul
megdobbentoleg
hatottak
Az iniperiumnak mind e fenyt, erot es nagysagot magaban egyesito fogalma pedig elvalaszhatatlanul a varoshoz fuzodott, mely annak szekhelyet kepezte. E fogalom nagyszeriiseget nem kisebbithete az a koriilmeny, hogy a birodalom naprol-napra hanyatlott s hogy a csaszari hatalom mindinkabb ingadozova lett. Nepek es nemzetek nem mindig, sot talan meg tobbnyire sem vezereltetnek csupan realis erdekek altal. A realismusnak altalaban sokkal csekelyebb
natra
szerep jutott
latszhatik.
tortenetben,
mint
a
elso pilla-
legallandobb,
legszivosabb
folyt,
melyek a legnagyobb aldozatokat igenyeltek, igen gyakran puszta jelszavakbol, minden tenyleges alapot
nelkiilozo
kepzetekbol
a
szarmaztak.
at harczolt
Nemetorszag Roma
is.
birtokaert,
mar reg
elveszte volt
politikai
maradvanyat
raztato
De Roma nevehez
kepzete
tapadt.
Eppen
ily
hatast gyakorolt
e
hatas,
vonzero
a
meg
midon
s
Oroszorszag
lij,
hosszas
tatarjarom
zeti
felszabadulva,
hatalmasabb nenies
eletre
egyiitt
ebredt
midon
az
Konstantinapoly
byzanczi
ezzel
majdneni
kezebe
volt
egesz
biro-
dalom
a jelen
kepezte
torokok
keriilven,
uralni.
keresztyen-
seg az izlamot
szazad
kenytelen
Ez ido
ota
elejeig a hitsorsosok
felszabaditasa
42
EL86 FB.JEZKT.
nem
vallott s
terelte,
majd \isszalokve evtizedekre, az akkor meg hatalniasabb ellenfel altal. De sem akadaly, sem csap^s
nem
volt
keleti
politikat,
s
erziileteben
kodo hang
I.
mely oly melyen gyokeredzett a nep melynek vegczeljaira nezve az uralnep feltbgasa kozOtt mindenkor teljes osszes ingadozo jellemfi, de eszmenyekert
I.
letezett.*
sAndor
A gyonge
konnyen
az
osvcnyrdl,
"oiltikija
lelkesiilo
Mapoieonhoz
melyet
rr6Mben"- ^^rekvesei es elodeinek vallalatai kijeloltek. Meglehet, Movotziiczov hogy Napoleonnak az europai Torokorszagot, Szyridt,
pittei"
Egyptomot
meresz es
also kon-
ozman birodalom
franczia
Az
utobb
csaszar
torekvesei
azonban,
melyek
ha
sikeriQnek,
orokre
minisztereinek aggodalmat.
I.
szemlelte
koltOttek
oz.
munkujat.
43
a czarban, ki
maga
is
donto
befolyast
ohajtott
Nyugat-Eur6pa sorsara. Valoszinu azonban, hogy e bizalmatlansag el6idezes6ben sokkal nagyobb resze volt a keleti iigyekre valo tekintetnek. Sandor
gyakoroliii
ellenszenve Napoleon irant aligha valtozott volna Tilsitben oly rogton felleng6s bardtsagga,
ha ama neve-
nem pedig
fokent arrol
lett
a czarnak maradvan
osztalyreszul.
Az orosz
Es igy az a gyakran
kiilpolitikajat
felmeriild nezet,
hogy Oroszorszdg
San-
kelettel,
tehat
a torok birodalommal
korban
hoz
s
is
jat elerni.
De eppen azert nem tekinthete egykedvuen, ha mis hatalmasbb allamok is dnalloan s talan az
orosz erdekek rovasara foglalkoztak a keleti kerdes-
sel.
legnagyobb
szerint ketsegkiviil a
Napoleone
volt.
czar fotorek-
v6senek arra
birodalomtol
befolyasat
liton
Konstantinapolyban
;
leg-
alabb
diplomatiai
megtorje
ha pedig mindez
tiil-
nem
dran
sikeriilne,
is
meg
meg
kellett eldznie
a franczia hegemonia
az
orosz
siilyra
tervei
nem adtak
tehat iranyt
politikinak,
44
BLS6 FEJEZET.
Az 6-oi'osz korok iiem is szivesen littak, bogy a czdr a nyugateuropai iig}'ekkel is behatoan foglalkozik. Az ekkent gondolkozok csak a keletet tartak szem elott es Konstantin^poly elfogIal4s4t
daloni ellen.
tekintek
az
orosz
kiilpolitika
egyediili
cz61jauL^
A
el-
czar azonban
vddat,
hogy
befolydsit
Europaban
is
mindinkabb ervenyesiteni.
kit
ev <5szen Lon-
donba kiildott volt, hogy Angliat szovets^gre birja Napoleon ellen, tObbek kOzt T6rokorsz4gr61 is sz6l a czar s ligy nj-ilatkozik, hogy Oroszorszag es Anglia
kbzOtt a legoszintebb egyetertesnek
kellene
leteznie
igj'
illetfileg.
Mert
folys
ketsegtelen,
Oregbedese
pedig uralmat
Europdban egyeb koriilmenyek folytdn tobbe fenn nam tarthatna, elerkeznek az idopont, midon a szOvetseges
hatalmak,
az
t.
i.
lyan foglalkozni."
hogy az angol miniszter gyaniijat Oroszorszag titkos terveire nezve eloszlassa, kijelente, hogy Sandor czar nem vagyik Torokorszag meghoditiisara. Csakis azon esetben hataroznd el magat a cz4r arra, hogy Konstantinapolyt elfoglalja, ha
45
tar-
hogy
ott
tosan befeszkelodjek.'^
Szent-Petervarott ekkor
, ,
.
a torok birodalom
kat. Kiilonben is
1 1
mes
szorsrosan
f^^orvdH
08ztr6k ka-
vetek jeien**''
amaz
-VT
1
oriasi
mozgalom
r
es forrongas
1
'"""
ozt-
/.
orszig
jairoi
dasai
dltal,
sajat vedelmevel s a
'8056.
kozos
veszely
torodott.
lett
Mindazaltal
az orosz torek-
mar az 1805. ev elejen azon meggyozfidesre jutott, hogy az orosz kormdny titokban es lassan bar, de
egyengetni igyekszik az utat, mely az ohajtott zsak-
vezethet,
ha majd az ottoman hatalom osszeomlik Europaban.* Egy evvel kesobb, 1806 februar havaban Merveldt
grof, ki
az
idokOzben kiilugyminiszterre
kinevezett
ha-
Nezete szerint
az Archipelagus
legfobb erdekenek
meg nem
tartja elerkezettnek
s
egyelore megtiilnyomo-
hogy
biztositsa diplomatiai
sagat Konstantinapolyban.
Ha azonban
beliil
eszrevenne,
tiilszarnyalja az
okvetetleniil
kiiizni
megta-
madja a
a torokoket
Europabdl^
Merveldt j61
t6vedt,
latott,
csak abban
a feltev6seben
velte alkal-
4fi
F.LSO
FFJKZET.
K482ui6(j68ek
Szent-Petervarott
a h&borura.
Benyomuiis
MoidvAba.
M6g
folyt
A porta hadizanete.
kiizdelem egyfelol Francziaorszaff, m^sr6szr61 pedig <o/^p ^ Ausztria es Oroszorszag kozott, mid6n loOo vege fele
csendben 6s minden
feltiines
n^lkiil
orosz
csapatok
tdbor-
Tomaszov
nok parancsnoks^ga alatt. Ez ut6bbi azon utasitast nyerte, hogy minden pillanatban alljon keszen a benyomulasra Moldvaba es Olahorszigba, egyelore azonban csak a torOk varakrol es haderorol ig}'ekezzek pontes tud6sitast szerezni, de keriiljon mindent, mi
a portanak a beke
megszeg^sere
adhatna alkalmat.
Az orosz haderonek jo
resze ekkor
meg
az osztrdk-
kormany
nagyterjedelmu
orosz
birodalom tavolabb
eso
Az osztrak kovetseg
is
csak
1806 marczius elejen ertesiilt arrol, hogy a moldvai hataron mar ket had test keszen aU.^ Ez idotol fogva aztdn mind bizonyosabba v41t, hogy az orosz kormdny tamadast tervez Torokorszag ellen. A szentp6tervari
tdrsasagban, a titok leple
alatt,
m6g
a czar szarny-
Es magiik a miniszterek sem igen tagadtdk mdr, hogy a franczia befolyas hatarozott felUlkerekedese Konstantinapolyban s ennek kovetkezteben
segedei
is.^
elott,
habo-
adhatna okot.
Ugy
latszik
kiilonben,
hogy a
fegyveres
szentpetervari kabinet
meg azon
esetben
is
47
hadseregeben oly
fiig-
getlenne
tehetik
vala
az
meg
kovetkezetesen, hogy
ozman birodalom
Merveldt grof
ki is jelente,
hacsak Francziaorszag nem kenyszeriti 6t erre, sot hogy valosziniileg megkiserti egyetertesre jutni e kerdes folott Napoleonnal. Daczdra a tiszteletnek, melyet
Merveldt grof az uralkodo
szemelye irant
tenyekkel oly
nyugtathattak
erzett,
czarnak az
ellenkezo
elvitazhatatlan
feltunoen
biztositasai
nem
meg
6t
fejld-
Junius
kozepe
most mar teljes biztossaggal dllithata, hogy e kesziilodesek egyenesen Konstantinapoly ellen iranyulnak, mely varos elfoglalasanak terve az orosz kozvelemenyben,
kivetel
nelkiil,
legnagyobb
nepszeriisegnek
orvend.
meg
van-
az
ozman birodalom
a
osszes
s
keresztyen
tomegesen
is
torokok
utolso
maradvanyait
Europabol.^^
a haborura,
haneui
ohajtotta
is
azt.
Meg csak
48
EL80 FFJRZKT.
iiriigy
az
liiuiiyzott,
inely
a viiag
elott
elharlthatta
felelos-
Ezen
;
uriigyet
maga
sajat
fel6nek
nem ugyan
a
hanem
keleten
foglalkoztatni
kivanvan,
Napoleon
kovete
azonban,
Sebastian!
tabornok,
1806 augusztus
csak
lem,
azutan
vette
podarok
utobb
visszahelyezese
kepeztek.
De
az
orosz
honap ota
varva
az indulasi parancsot. Es szeptemberben Budberg baro, az orosz kiiliigyminiszter, hatarozottan kijelente Merveldtnek, hogy Oroszorszag teljesen elkesziilt a haboriira s
meg annak
valoszinii koltsegeit is
m4r
elore
haborii-
nak pedig
okvetleniil be kellett
kovetkeznie, mint a
fejedelemsegek kerdeseben.
is
porta
engedett
nem
elegedett
meg
tobbe,
hanem
elrendelte
Moldva es Olahorszag
megszallasat,
fennen
hirdetven
irant.
meg
akkori baratsa-
Ily
nyilatkozatok
tenyt,
azon-
hogy
iizent
hogy forma
szerint
megis a porta
49
mas
helyt* s igy
itt
teleset
mellozhetjiik.
,^gigjf,^0*gg^.
tyenek
kozt.
is
arany- rad"om
fon-
Konstanti-
tosssga
napolyt
sot
meg egy
pontb^i.
sem
riadt vissza,^^
rendkiviili onbizalomnak, az orosz kor-
Daczara e
many nem
rol,
feledkezett
meg azon
elony felhasznalasa-
nepessegi es vallasi
ota
viszonyai nyujthattak.
Nagy Peter
Oroszorszag
minden torok haboru alkalmaval megkiserte a szultan keresztyen alattvaloinak fellazitasat, hogy az ekkent
keletkez6 belzavarok
altal
nehezsegeket tamaszszon
Sandor czar idejeben is alkalmas segedeszkoziil tekintetett a raja a Torokorszag ellen tervezett kiizdelemben.^^ Nem csoda tehat, hogy a
a portanak.
I.
szentpetervari kabinet
elott
mar joval a
foglalkozni
hdborii
kitorese
komolyan
kezdett
torokorszagi
fol-
keresztyenek izgatasaval,
kelessel.
de kiilonosen a szerb
csak
folotte
szerb
mozgalom
ebresztett
eleinte
lanyha
rokonszenvet
Oroszorszagban,
meg azon
korokben
melyek bovebb tudomassal birtak arrol. A Mate vezetese alatt 1804-ben Szent-PeterNenadovics varott jart kiildottseg meglehetosen hideg fogadtatasis,
ban
reszesult.
intezett
folyamodvanyaira
kitero
* V. 6.
Kallay
:
szerbek
t{jrt.
I.
5601.
1.
1.
50
BI,86 FEJEZET.
meg nem
tOrcik
kepezett
Oroszorszagra nezve a
torekvesekben.
birodalom
intezett
E tartomanynak
csak
Hdborii eseten ugyanis a szerb rdja mozgalma megbenithata a tOrok sereg egy reszet, ezaltal lenyegesen
Ez utobbi szempontbol azonban a szerb folkeles mar kivalo fontossaggal birt. K6t ev 6ta kiizdiittek
a szerbek diadalokat
s
is
felett.
Nem
egy egesz
sikra
allithatott,
kiviil
hitkozossegen
saiban a torSk
birodalom
rokonsag
zanata,
is
nem megvetendo
az orosz
valo
kormany nagy
gyakoribb
erintkezesre es a folkeles
is vallotta
az osztrak
kovet
elott,
altalaban
nem lenne
Eppen
Oroszorszagra
nezve,
kev^sse
titkolta
all
Budberg
fel-
baro
is,
a szerb
51
is
megtamad-
hatja.^'' Napoleonnak csakhamar tudomasara jutottak e torekvesek. Ertesiilveu az osztrak es orosz kovetek altal Sztambulban 1806 elejen a szerbek folyamodasa
kovetkezteben
tett
diplomatiai lepesekrol,
mar
junius-
ellen
fellazadt
s
szerbeket fegyverrel
teljes onallosagot is
penzzel tamogatja
mar a
a
megigerte nekik.
a
Ha
sikeriilne
portahoz intezett
ligy
Morea
az
ozman birodalom
maga
utan.^^
A
De
zett
gyanusitas,
onallovolt,
w'oheison
meg
alaptalan
hadszerve^6*'
munkA-
misszidja.
Az 1806. ev
sitott
nok neveztetett
gar menekiiltekbol
folyamodott a czar-
hoz,
fel ily
is
onkentesek toborzdSzent-Petervarrol
nyerte
b61
bej)
nev
meg, ki az orosz
4*
52
EL80 FEJEZET.
viselt. Ez onkenteseknagyobb hasznara lehettek az orosz had-
viselesnek kottetesbe
velte
magok a
szerb felkelok.
Hogy velOk
Ossze-
lephessen,^^
kiildeni
tijbb
Michelson legczelszerubbnek
hozz^jok, kinek csapataban
Ugriticset
is
kulonben
kellett
mdr
Szerbiaban
s
kiismerni a nep
hajlamat Orosz-
orszdg irant
(aprilis)
mkr
tehat
hivatalos
mert 6 az orosz
fo-
volt
hatarozott lepes,
kuldottjet.
tett
felbatoritottak
es
kitartasra buzditik a
magok
kozott
hogy harczaikban tanacsaval elhessenek. Ugritics Novokrstenninek azonban megbizatasahoz kepest csakhamar vissza kellett temie, hogy tapasztalatairol jelentest tegyen. Karagyorgye
a tapasztalt
tisztet,
tehat
tavozasakor
legalabb
levelet
intezett
altala
sziiksegle-
hogy mielobb penzt, fegyvereket, 16ezekben szenvednek leginkabb hianyt. Vegre kijelente, hogy ha a remelt segely g}'orsan megerkezik, az egesz szerb nep halajara szamithat a tabornok.-^ Daczara
szert es iigyes tiszteket kiildjon nekik, mert
meg
orosz
fbl-
53
e
don, Moldva
hataran
allott
seregevel.
Mar
nagy
tavolsag
dital megszallott
videkeken
at,
szerfdlott
megnehezitek
is
mulva
jutott a tabornok
ke-
kuldenie.
Oroszorszdg
kiilonben,
mely
s
ekkor
meg
fennen
hangoztata,
hogy nem
viseltetik
ellenseges
indulattal a torok
tizenet
birodalom irant
egeszen a hadszerepe
mellett,
kihirdeteseig
megmaradt
nem
is
egy
csak
meg
volt
az Ugritics-
biztatasokkal
es
puszta
igeretekkel
kenytelen
Ypsiianti 68
megelegedni.^^
Masfelol Ypsilanti, az olah feiedelem, kinek orosz ^
'
.
Rodoflnlkin
meg nem
szakiil-
egyuttes
mu-
^oHm.
nem
engedhette
meg, hogy Oroszorszagbol nagyobb mennyisegii hadikeszlet szallittassek olah foldon at a szerbek szamara,
a mi
nem maradt volna titokban a torok kormany elott.^^ Nagy siilyt fektetven azonban a szerb mozgalom erehogy a folkelok,
mukodott
legalabb titkos modon, Oroszorszag tettleges tamoga-
tasaban reszesiiljenek.
hogy kormanyatol
fedezhetnek.
elo
:
Tovabbd a kovetkezo
tervvel
allott
minthogy
54
EL80 FEJEZET.
a fenforg6 kOriilmenyek
szerek
szallitasa
kOzott
lopor
egy^b hadi-
Oroszorszagbol
nem
lehetseges, az
osztrik kormdnyt kellene felszolitani, hogy a szerbeknek engedje at a sziikseges mennyisegu Idkeszletet,
a mire
talan
hajlando
is
lenne, ha figyelmeztetnek
leonhoz
ketsegkiviil
is
Napo-
fenyegethetne.
erje, ki kel-
szerelvenyek
nem
De a
13,000 arany
fele felszolita
Kara-
gyorgyehoz.
loport,
kuliigyminiszter
stb.
fegyvereket
kdzott
ha azonban haboriira keriil a orosz kormany mindazt meg fogja szerezni reszokre, a mivel most szukOlkOdnek.*^
ne varjanak,
dolog
a portdval,
az
kijzben Karagyorgye,
nem gyozven
bevarni az igert
kiildott
segelyt,
jdszvasari
Rodofini-
kezebe
jutott,
ki
aztan
sietett
biztatni
az irat
dtadojat,
szdmukra
nyat
addig
fel.
is,
araki
ajanlott
keresked6
azonban,
Karagyorgye
penzt,
nem merte
atvenni a
tartvan
55
raboljak.^^
De
ligy
latszik,
talalt biztos
alkalmatossagot, mert
aranyat,
oktober vegen
pedig
czartol,
hogy biztassa a
szer-
beket a fegyveres tamogatassal, mihelyt az orosz hadero a szerb hatarhoz kozel fog erni.^^
""cheison es
Karagyorgye.
csisz^ri
p'"^"
letet nyert az
oroszok
erintkezese
is
a
.
szerbekkel. a
^^^""^
stige-e. Para-
1807 januar 23-an boia a cz4regy hosszabb iratot intezett egyuttesen Karagyorgye- '^' ^' * hez, a knezekhez, vojvodakhoz s a szerb tanacshoz, melyben egyreszrol kozremukodesre szolitja fel a
Olahorszagot,
szerbeket,
majdnera egesz
mas
reszrol
pedig felszabadulast
hogy a keresztyen hit harczosai lerazzak a muzulman igat s hogy a szenvedo keresztyen nepek
son
visszaszerezzek az osi dics6seget, joletet
gtiket.
igy
es on-
irt
Michel-
es
orokse-
Az ottoman porta hadat iizent Oroszorszagnak, mert a rokonhitu nepek javarol gondoskodni igyekszik s mert veletek osszekottetesbe leptiink, szeretett
hitsorsosaink.
a honszere-
foly-
Mindennemfl segedeszkozok
s
rendelkezem
szamotokra
egyiitt
ohajtanam,
De
nem
intezkedhetem.
Ne
kessetek
elofor-
tehat
engem
ertesiteni mindenrol,
mi nalatok
56 dul".
ELSO PEJEZET.
Ugy Yelem, hogy Belgrud bevetele utan Viddiiinek kell tOrekv^seitek czeljAt kepezni. Ennek elfoglalasa OrOkre megalapithatja a szerb
nemzet
fiigget-
lenseg6t es nyugalmat.
Nem
nem
A
iranyozhatnatok-e
kiildhetnetek-e 4
tehit
5000
is
f6nyi
sereget
Krajovaba,*
hogy
ezen
oldalrdl
egyiittesen mukodjiink?"
ben,
meghiiisulvan
francziakba
remenyei,
majd igeretekkel halniozand el benneteket, hogy maKaragahoz edesgessen es elamitson. De te (t. gyorgye) egy vitez nemzet vezere vagy bolcseseged es batorsdgod nem terelhet6k tevutra. Ismered mar
i.
;
az
ily
szerb
nep
hogy nemzet legyen, a nielyre nezve nem szegyenletes dolog, ha adot fizet a toroknek jobb-e ezen osszeget a nemzet hadi szuks6gleteire, a
megerdemli,
;
forditani.
Nevezetes
ki-
altal
De
ezeket
kedvezobb alkalommal
hadtestnek,
fogom hozzatok
juttatni.
melyet
ide
majd en gonIstenben es
bizzatok
Sandorban.'"^''
Michelson b^torito
szavai es ig6retei
ketsegkiviil
nagy hatassal
arant
koztil
voltak
szerbekre.
Mindaz41tal
az
nem
bizalmat
es
lelkesedest.
A
a
belatobb
szerbek a
hogy
hivatkozasnak
s
hitkOzOssegre,
keresztyenek szenvedeseire
Olahorszasrban.
o7
nem
onzetleiiiil
ajanliatott
kitunt,
hogy
elso
sorban a folkelok
Viddin ellen,
mint a
szerb
mozgalomra
nezve
birt
fontossaggal.
mas
erzest
tiilszarnyalt,
de
ki,
hogy ha meg
koziil
nyerhetne
azt,
Karagyorgye novekvo
ha mindjart
kitol
csak kozvetett
e
aztan
nagyravagyo
haszonleso vojvodak
is
szemelyes
kitiinteteseket es jutalmakat
remeltek.
Nenadovics Mate szentpetervari kovetsegenek ideje Ota s kiilonosen, mivel Ausztriatol ekkor tenyleges es
nagyobbraervii segelyt
nem
Nem
orosz
kormany maga
is
tette
meg
tasban
reszesitendi
folkelest,
sokan talalkoztak, kik nemcsak ororamel fogadtak az orosz taborbol jovo ajanlatokat, de azokon tiilmenve,
meg
szorosabb kapcsot
is
ohajtotta k
Oroszorszag es
hazajuk kozOtt.
hogy Karagyorgye nem osztozott e felfogasban, de belatta, hogy a porta hatalmaval szemben Szerbia kiilsegelyre szo-
Szamos teny
bizonyitja,
rult.
Es
ezert,
de tekintettel a kozhangulatra
is,
szi-
nem
bizott
58
BLS6 KEJEZET.
tak
azoknak 6szintes6geben 68 gyors teljesit^seben. Volmasok is, kik igy gondolkoztak s vag}' mert
S6t az 1807.
kOziil s taldn
maga Kara-
gyorgye
bevetele
is,
kibekiilesi
ajanlatokat
ki,
tettek a portanak
meg
felajanlottdk a portanak
nem
kesett
a szerbek
folteteleit
Konstantindpolyba
reszesiiltek.
juttatni,
hoi
porta
mar
eppen
kiildeni,
szokasos
fermdnt
jott,
szandekozott
Szerbiaba
mid6u hire
szerbek.*
hogy a szerbek csak szinbol folytattak ezen alkudozasokat s hogy nem czeloztak azokkal egyebet, mint idot nyerni, mig jobban szervezkedhetnek vagy pedig Oroszorszagbol segely
Alig ketkedhetiink a
folott,
erkezik.
egyezkedtek,
nem maradhatott
hatott
rejtve s ketseg-
kiviil
nyugtalanitolag
a nepre,
valodi czelt,
ismerte.
szinuleg
szolitak Karagyorgyet,
Nem
Lisd
szerbek
tort.
I.
kStet 630631.
1.
59
hogy tulajdonkep Karagyorgye megbuktatasara terveztek azt vetelytarsai. Alighanem arra szamitottak, hogy a nep majd a f6vezer ellen nyilatIdtszik azonban,
kozik. Tagadhatatlan,
uralom
elott
meghajolni. Oly
mely gyokereket vert a nep lelkiileteben ez erzes, hogy a szabadsagharcz koraban, de meg kesobb is,
fonokeit, daczara az engedelmessegnek, melylyel irdn-
tuk viseltetett,
nem
fel
a szerb
nep
elott
volna fegyvert, ha
nem
hitetik
vele,
hogy a padisa rendeletere kell fellazadni a zsarnokoskodo dahik ellen. Utobb, midon a mozgalom fejlodtevel,
a szultan seregeivel
is
meg
kellett
iitkozniok,
termeszetes,
es
gyakran elcsuggedo szerbek valamely hatalmas csaszar vedelmet ohajtottak megnyerni. Igy tortent,
hogy
a forradalom egesz tartama alatt majd az osztrak, majd az orosz csaszar oltalmat kerestek, igyekeztek tobb izben oszinten megbekillni a szultannal s hogy
parszor
meg Napoleonhoz
segelyt.
is
fordultak
tamogatasert.
volt csaszar,
uralkodotol azonban, ki
nem
csaszarsagrol
alkotott
ezen
fogalmak konnyitek
is
meg
az orosz befolyas
meghonosodasat
hagyomanyos
erzest akartak
Karagyorgye ellensegei
felhasznalni megbuktatasara
;
vagy legalabb hataskorenek megszoritasara remelven, hogy a fdvezer, ha a szkupstinan az 6 teuyleges hatalma a tavollevo csa-
60
sziiri
ELSO FRJEZKT.
hataloinmal
allittatik
szenibe,
inajd
amannak
vedelmere kel
nep bizalmat. De rosszul szamoltak. Egybegyfilven a szkupstina, Karagyorgye e kerdest intezte a nephez szkupstinat 6hajs ezaltal
elveszti a
tottatok,
eloallott
Volt egyszer
jcittek s
annyi
haza,
mint a mennyivel
Masnap ismet
keriilt
ligy tortent es
harmadnap
s
tart,
lijra;
ligy
hogy a juhokb61
is
alig
maradt egy-kett6
Hej
!
sor.
ha ez igy
csak
ligy jarnak,
tiiztiink
ossze-
a torokkel,
szalltunk
el6szor 6s sokat
tettunk
sor.
Mi
teged
nem vagy
csaszir,
ki a
mi csdszarunk;
jonnek.
pusztulunk
az oroszok
eltiint
:
Ezt mondvan
hogy a csaszdrok hogy kionthetem oket elotokbe s ti majd vdlogattok? Ime hat ket csaszar, az egyik Konstantinapolyban, a masik
ekkent vdlaszolt
azt hiszitek talan,
nepies
gyii-
allitvan
fel
maga
a szultan
termeszetesen
61
lendo
minden
is
iranyban
veszelj^es
nyilatkozatot,
tovabbra
bizalomnial
fonokok
^"''' ^^^^'
seg az orosz
t^borban,
*".^f"
foglalkoztak
az
ajanlott
tamogatas
talnokct k6rnek.
kerdesevel.
Ketsegkiviil
'
Michelson fentebb
'
emlitett
Rodol^'"^'
veztetdse.
Csardaklija Peter,
Liikics
Abraham
bizattak
tus es
ki
meg e
kiildetessel.
Felhatalmazasukat a szena-
Karagyorgye
szilardulasanak, szinte
Fokivansaguk oda
Oroszorszag
nem csak
szandekait
kepviselne
s
a kozvetitest
az
lit-
is
mutatasokat adna.
E
csak
ily
birt
is,
nem
mert
nezve
modon tenyleg
s
vednok-
seg
a szentpetervari kormany
befolyasa allandoan
megalapittatott volna
kesett a szerb
Szerbiaban. Michelson
nem
is
irt
kiildottek
ohajtasairol a czarhoz
meg
tabornok,
ketsegkiviil
folotte
elonyos
lenne,
ha a
szerbek
kozott
egy
meghitt
es pedig annyival
62
blbO fejezet.
a szerbekre
is
szuksegiink
lesz,
sfit
nagy hasz-
nukat
vehetjiik.^*
kiildottseg
tagjaival
folytatott
besz^Igetesbol
csakhamar 6szrevette Michelson, hogy a folkelok partokra oszolvak s hogy kiilOnosen a harczok folyamaban nagyobb tekintelyre vergodOtt vojvodak hatalmdt szemlelik aggodalommal. Azon meggyozodesre jutott teh^t, hogy tulajdonkepen a katonai fonOkok ellensiilyozdsa vegett kivantak egy orosz hivatalnokot a szenatus a tabornok nem sokat elnokeiil.^^ Ezzel azonban torodott 6 azt remelte, hogy a szerbekre gyakor;
fogelony h4romolni
sukat a czar elebe.
s ezert
A szerb
mdr a tenyleges
nbkkari
keloket
tisztet,
segelyadasra
vonatkoztak.
Kertek
ugyanis Michelsont, hogy kiildjon hozzajuk nehdny merkik a varak eroditesi munkalatait vezetfel-
legalabb
egy
tiizertisztet,
ki
tuzersegi
szakmaban adna
10.000
puskat,
piasztert,
utasitasokat.
Tovabba
kertek
meg
61mot
es
legkevesebb
ketszdzezer
Michelson
Mindegyik kovet
szaz aranyat.
meg nehany
Ezen
ekitett
kiviil
tabornok a czar
kiildott
neveben
gazdagon
felirassal
kardot
Kargyorgyenak e
A vallis es
Bukarestben a szerb
Rodofinikinnal
is
;
kiildottek
megismerkedtek
6t
63
Szerbiaba Oroszorszag kepviseloje gyanant. A foparancsnok ismerven Rodofinikin buzgalmat es kepeshisz egy gorog legiot" szervezett, melynek segeit
nem
lommal a tabornok kiilonosen hangsiilyozta a czar atyai szorgoskodasat az oroszokkal egy hitet vall6 szlavo-szerb nemzet irant s megjegyze, hogy e kinevezes
is
meg nem
kepest
sztino
ved-
noksegenek. Rodofiuikint
szerbeket,
illetoleg
pedig ertesite
hogy megbizatasahoz hogy pontos tudomast szerezzen sziiksegleteikr61, hogy a szerb s az orosz seregek sikeres kSzremukodeset
lesz,
azon
elomozditsa
vegre,
hogy segedkezet
nyiijtson
az
meg egy
altal
mas
kiildetesrdl
kell
megemlekezniink,
mely
A
kozott
folkelok
Oroszorszag
p"|"ooi
mar eddig
is
letrejott
negotini
nem
felelt
'zeKfidSs.
nem
alio
haboriiban,
elomozdithatd az
61
KLSO FEJK/BT.
orosz fegyverek
diadalat.
szerbek kozremukodese
a
orosz hadero
keszult
atkelni
Dun4n Bulgariaba,
kepezett,
mindenesetre
nevezetes
mozzanatot
mert
egy r6sze
meg-
benittatott volna,
a Szerbia
fel61
fenyegetett
Timok
sietni.
De
Boszniaval
fel,
hogy a magokat Dalmacziaban befeszkelt francziak, a bosnyak mohameddnokkal egyesillve Szerbian at az orosz sereg jobb szdrnydt nyugtalanithatnak. Az 1807. evi Junius havaban Marmont tabornok csakugyan meginditott
is
fele,*
ha mindjart neni
az
oroszok
sereg
ellen
Az
egyesiilt
franczia-bosnyak
esetleges
dalyozhatak
orosz
meg a legsikeresebben. Es ezert az korm^ny csak sajat jol felfogott erdekeben cselekedett, midon a szerb fegyveres ero folott teljes rendelkezesi jogot igyekezett biztositani maganak. E czelt pedig, nezete szerint konnyen elerhete, mivel a szerbek eppen ekkor oly nagy mervben orosz segeljTe
szorultak.
Sziiksegesnek
latszott
altal
tehat
orosz
r6szr61,
egy
Dal-
megbizhato
egyen
elobb kikemleltetni
francziak
erejet
macziaban
azutan
keloket
oly
allomasozo
es
terveit,
fel-
megkotesere
birni,
melynek
hadsereg
ertelmeben az utobbiak
mintegy az orosz
Lasd
I.
k.
634-635.
1.
65
sok ugyesseget es
az
orosz
blzta
nem
feladattal
meg. Hogy
kiiliigy-
minister
Paulucci utasitasait
(t.
i.
Michelsonnak megkiil-
Ezekb61
igy
irt
megertheti On e kiildetes foczeljat, mely Budberg abban all, hogy a Paulucci altal azon a videken
(Dalmacziaban) az ellenseges
muveletekrol
a hely-
adatok es velemeny alapjan, On anndl czelszerubben alkalmazhassa a parancsnoksaga alatt alio sereget, kozvetlen osszekottetesbe
lepven Karagyorgyeval
elhelye-
Azon ajanlo
levelben, melyet
Budberg
intezett,
Paulucci
kozvetitesevel
Karagyorgyehez
termeszetesen mar
nem
a
a kuliigyminister.
Nem mondta
van
hadvezetesnek
sziiksege
hanem
sereg
k6zremukodeseb61 a szerb
csapatokkal szarmazhatik.
razat
kdzott
csekelynek
latszik, lenyegileg
azonban
arra
torekedett,
hogy az oroszok segelyevel hazajat felszabaditsa s onallova tegye, de minden viszonszolgalat nelkiil az orosz kormany ellenben csak a szerb haderot kivanta
;
felhaszn^lni
porta
ellen
folytatott
hdborujaban,
nem
meg
azt^n
saval.
Ez a
kettos,
tes felfogds
1.
66
BLSO KEJEZBT.
meg
biztositotta ez utobbit
a czar vednokseg^rOl,
tovibbi igerte, hogy a mozgalom folytatdsdra sziikseges eszkiizok beszerz^seben szamithat az orosz segelyre s vegiil kerte, hogy
legyen bizalommal Paulucci
irint.'*
lengyel
fdldon,
Magyarorszigon,
Ausztriin
at
ven a Dalmiczi^ban
haderorol,
Friaulban tart6zkod6
franczia
valamint a lakossdg
hangulatar61,
vegig
az osztr4k
hatarorvideken
Zimonyba
nient s onnet
kelt dt Belgradba."
A
lyokat
Paulucci
tovabbutazasa
ele
gbr-
mid6n ez utobbi azzal fenyegetodzott, hogy panaszt emel a becsi orosz kovetsegnel, engedte meg a haboritlan dtkelest a Dunan. Ezen bandsmod
diteni s csak
hog}' az osztrak
az
oly
idegenek
30-ikau
megjeleneset
megerkezett
Belgradba.
mar masnap a
iranta. Paulucci
csakhamar red
kereskedo
s
jOtt,
emissarius s orosz
utlevele
csakis
sege
eltitkoldsara
nezetis>^ v41t
ben magok az osztrak es magyar hat6sagok Az orosz ktlldott helyzete igen kellemetlenne
67
is
fenyegetodzott. Szeren-
azonban
Grujovics
sikerult
Grrujovicsot *
megnyernie,
erelyes
kiLl(5nosen azaltal,
6rat ajdndekozott
neki.
es
sajat
nap mulva aztan megnyerte az engedelyt tovdbb utazhatni Karagyorgyehoz. Csolnakon indult el Belgradbol Paulucci, Gnijovics,
follepese kovetkezteben par
tiszt
es a fentebb
is
emlitett
tarsasagaban, ki litkozben
rea
akarta
hogy hagyjon
Szendronel
egyiitt
fel
liti
tervevel es szalljon ki
nem
engedett,
s
hanem
hagyta
a
es
el
a csolnakot
innet
kiseretevel
negotini
taborba
orosz
indult,
hoi
tar-
akkor Karagyorgye
tozkodtak.
Julius 6-ikan
Iszajev
tabornok
erkezett
borba
Iszajev
hogy minden tovabbi gyanunak elejet vegye, altal mutattata be magat Karagyorgyenak.
Nagy bamulatara azonban, a folkelok vezere igen hidegen fogadta 6t s nem sokara eszre kellett vennie, hogy a tervezett szerzodest illetoleg nem oly konnyen
erhet czelt, mint eleinte remelte.
Iszajevtdl
ertesiilt,
hogy daczara az orosz hadtest kozremflkodesenek a szerbek harczaban, Karagyorgye eppen nem latszek megel6gedettnek s folyvast arrol panaszkodott, hogy az orosz kormany igereteinek csak igen csek61y reszet
teljesite.
irant
Ennek kovetkezteben meg az orosz tabornok sem tanusitott a legkisebb el6zekenyseget sem. Paulucci nem csuggedt el, hanem mar a k6vetkez6
napon
ismet
folkereste Karagyorgyet.
Kozolte
vele
*
I.
Grujovics
neve
tobbszor
elofordult
mar
a Szerb.
tiJrt.
kotete folyaman.
5*
68
HLS6 FBJSZBT.
nak
el
a francziak es
tor(3k()k
nem
vdlaszolt,
hanem
hogy
az
osztrak
es az
orosz
udvart,
keldket
ily
egyszerfien
nem
boldo-
kiildott
egyike,
s
Gagics,
befolyissal
Ezzel
kotOtt
teh^t
ismerets^get
jutal-
Paulucci mat,
a czdrtol
majd nemi
ki szdmdra,
teljesen
maga
Gagicstol tudta
meg
azt4n,
hogy Urosevicsnek hosszas ertekezlete volt Karagyorgyeval, mely nem maradt hatas nelkiil az utobbira. Urosevics azt bizonyitgatd, hogy az oroszok ug>'ei igen rosszul allanak, mar Danzigot is elvesztettek, 8 hogy ennelfogva mindaz, a mit Paulucci mond, csak keves bizalmat erdemel. Tovabbi igj^ekezett Karagyorgyet
meggyozni a
fel61,
fogadkozott,
hogy ha
oszinten
Ausztria
reszere
nem sokara
a legked-
vez6bb hirekkel fog visszaterni. Karagyorgye Urosevicsnek sem adott hatdrozott valaszt, de a zimonyi
kereskedo besiigasai meg ketkedobbe tettek
orsz4g
ir4nt.
6t Orosz-
aggaszta Pauluccit.
Hogy
birt
a fdlkelok,
6ta felte-
mar tobb
ido
69
kenyseggel
volt
szemlelte
Karagyorgye
hatalmdt.
Nem
Oroszorszaggal lepjen
ekkent,
Bizt08
16ven
igy szol
vele-
hogy a fovezer
is s
ellensulyozhatom,
a leg-
hangon kijelentem, hogy az osztrdk besugasok es cselszovenyek tndomdsomra jutottak majd pedig azon remenyemnek adtam kifejezest, hogy nem fogja magat ezek altal teviitra vezettetni s nem ad hitelt egy oly udvarnak, mely a szerb nemzetet, hogy sajat czeljaira felhasznalhassa, ehen hagyja veszni; vegre megjegyzem, hogy tudom azt is, hogy
a szerbek az osztrakok
izgatasai
s
;
kovetkezteben
nyertek
az
la-
zadtak
segelyt
fel
is
a porta ellen
toluk
elso
gy6z6desem Megingatvdn
Ausztria
irdnt,
valodi
;
tuntetem
a
fdl
a mi a
udvarunk
nyelvet,
loyalitasat
hangsiilyoztam
s
valldst,
szokasokat
a haboriit,
melyet oroszok,
uralkod6nknak a szerbek
melyek
kdzott a
ftJl-
Mindez a legjobb
gy6ra
tObbe osszekSttetest
Nem
mily
val6szinii,
bar-
6kessz614ssal
el6 azokat,
oly
gyorsan
70
BLSCl FBJEZBT.
eloszlathattak
volna
Karag)'orgye
bizalmatlansag^t.
ffivezere,
dacz^ra
vednoksegnek,
meg
t5bb
izben
Karagyorgyenak egyetlen
nyiijtott,
v4gya
b61.
volt
ki e czeh-a
bar^tjanak
mig a veszely
nem
miilt.
Az ekkent tamadhato viszonjTiak, s6t idegeii befolyasnak kOvetkezmenyeivel, pillanatnyi hatasok utan indulo elmeje nem tor6dott. Eppen akkor, midon Paulucci folytati vele alkudozasait, hir6t veve a bosnyakok
betOresenek
es Nenadovics
Jakab megveretesenek.*
esetleges
nemi
fdl-
seg Oroszorsz^ggal
keles iigyet.
hatott titokban,
nagy bajb61
menthete ki a
elott
De tovabba Karagyorgye
nem marad-
hogy vetelyt^rsa Milenko, ki minden perczben kesz lett volna ellene tamadni, ha erre alkalmas
iirugyet talal.
nek.
Milenko
ezt.
Pauluccival
s
egyiitt
elegg6
bizonyita
sors^t
Sajat all^sat
ez
altal
talan
hazaja
veszelyeztette
volna
Karagyorgye, ha ellen-
Ezek
voltak,
maga sem
mar
6 is
sziik-
segesnek
orszaggal.
muve-
Lisd
I.
k.
635.
1.
71
Az orosz
mint lattuk,
nem
minden nehezseg
daczara
ezeknek az akadalyoknak,
nagy hatast
tett
seget
valodi honszeretetet
nem
Ritka, tiszteletremelto
nelkiiloz
el
egyenisegnek nevezi
noha
minden
muveltseget. Soha
ir
sem
felejtem
ket hozzam
feledje,
biicsiit vevek tdle ne monda, hogy en nem ohajtok egyebet, minthogy hazam vegkep megmenekiiljon a torok igdtol ha ez sikeriil, szivesen leraondok mindenrol s leszek
mid5n
nem
volt puszta
Midon Paulucci kerdest intezett Karagyorgyehez, hogy mily kegyet ohajt a maga szamara az
orosz udvartol, a folkelovezer igy valaszolt
:
csak
azt,
orgroffal
egytitt miilhatat-
Nem
ily
kedvez6en
s
hangzik Paulucci
itelete
hanem
orosz kitiinis
megszerzeseert
ostromol-
tak Pauluccit.
*^
Negy
a
negotini
taborban Julius
10-iken.
Karagyorgye,
is
nem
tudott
ezert rendesen
72
elbO pbjbzbt.
legvilagosabban
nitottak
kitflnik,
tulajdo-
orosz
r6szr61 a szerbek
gyakorland6
vednOksegnek.
Czrni Gybrgy
tigyminister
kiil-
altal
Sin-
A
min61
el6bb egy alkalmas korm4nyz6t jeloljOn ki hogy ez a kell6 rendet helyredllitsa, a szerb tartominyt szervezze s a nemzet szokdsainak megfelelo
folse-
genek neveben hirdetendo ki. 2. A szerb nemzet 6 cs4szari folsegenek vednoksege 6s oltalma ala
teinek
kielegittet^set
hogy
Szerbiaban
azaz hogy ne
41tal
soha
senkinek
tulajdona
gyanint ne adomdnyoztat:
ezek
barki
szolgasagra jusson.
3.
tiszt-
viselok
gorogok
ne
legyenek)
kell
kineveztetese
csaszari
folsegenek
neveben
;
hogy tOrt^njek.
bogy
pecsetjet
mas
iiital
eszkOzcJlt nevalaira-
ki ezt elbeszeli,
csenek jelen,
erositette meg. Vuk Karadzsics, meg, ha Iszajev es Paulucci ninKaragyorgye nem fogadta volna el ezen egyez1.
jegyzet.
73
nagyobb biztonsag es a jobb igazgatas tekintetebol a szerb varakban rendes orosz csapatokbol alio <5rseg helyezendo el s minden varba, melyet mar
jelenleg a
szerbek
birnak, s
meg jovoben
orosz
az
orosz
fegyverek
segelyevel
ki.
elfoglalnak,
parancsnok
nevezendo
5.
krajna-viddini hatarra
ellenseg
kiildessek hadimuve-
letek s az
kozak ezredbol
6.
alio
a monte-
negroiakkal
osszekottetesbe
lepni,
meghiiisittassanak a francziak es
vallalatai s
ennel-
fogva kegyeskedj6k
tett
rendes hadtesten
kiviil
gyaktil-
deni
ezekhez
Boszniaban valo
es
az
15,000
ezen egyesiilt
nerazet ellen-
Negy even
osszes
at kiizdven
a szerb
s
segevel,
vagyonan
el
tiiladott
a legnagyobb
;
tehat
sem
nem
tarthatja,
nem
fedezheti, ennelfogva a
kellene
magaval hoznia
a penztart Belgradban
helyeznie.
8.
zant
agyii-
74
ELSO FEJEZET.
leg
Idporban 6s 61omban.
teh^t Belgradban
felallitani,
agyiik
nem
hadcsapatoknal k^tseg-
10. Szukseges lenne a belgridi ^raktarban meg vagy 10,000 katona-puskat keszletben tartani, azon esetre, ha a szerbeknek hadseregoket szaporitaniok
kellene.
11.
sen
A meg
es hat mernokkari
tiszt.
12. Kiildessek
egy
nehiny bombavetfi.
semmifele
nem
reszesiilnek,
;
nem
leven
sem
orvosaik,
sem gyogyszertaraik
nagy
sziiksegunk van,
keriink
meg
olyanokat
a miket mi
nem tudhatunk
I.
es aj^nljuk
magunkat
6 csaszari folsegenek
*'
Sandornak, legkegyelmesebb
atyai kegyeibe es nagy-
vedonknek es oltalmazonknak
lelkusegebe."
Nines ketseg a
folott,
nem
kOnnyen
reaallottak
Paulucci
altal
eloterjesztett
75
f5lt6telekre,
kiviil
re^juk
nezve
alkotmany
fogalmak,
voltak
stb.
reszint
minden ertelmet
aldrendelt
reszint
igen
6rteku intezmenyek
akkor, midon
az egesz
nep harczban
valo
lopor,
dllott s
egyedul a szazados
gondolt.
Ily viszo-
zsarnoksagtol
szabadulasra
olom,
nyok kozott
becsesebb
fegyverek
a
es penz sokkal
legrendezettebb
remeltek megszerezhetni az orosz baratsag kovetkezteben, mely tehat ezen szempontbol ketsegkivtil
nagy
jelentoseggel
birt
reajuk
drsegek elhelyezeset a
Nemi
fejl6dhetett ki a
legelenkebb
jelenteseben,
sikeriilt
kiilonos
hogy
folotte
foltetelt
elfogadtatnia.
Altalaban
szerzo-
melynek czelja az orosz vednokseg megalapimaga annak szerzoje, Paulucci. E szerzodes, igy szol jelenteseben, azon nagy hadi muveletek alapjaul szolgalt volna, melyeket nekiink (t. i. az
tasa volt,
czar, az egesz
nemzet ohajtasa kovetkezteben egy jelentekeny tartomdny birtokaba jutott volna, tovabba tetemes szerb
csapatok biztosittattak ligy a bosnyak mint a bulgar
hataron
hattak
valo
miikijdes
volna
jarul
Bulgariaba
benyomulasra
is.
Ehhez
meg magaban
a
Szerbiaban
tobb fontos
kitvinik,
nem
midon
legszerencsesebb
veltem
76
BLSO FBJEZBT.
ligy
j68olhatni
a porta
ellen,
**
mint
francziikkal
szemben Dalmiczidban."
Paulucci, a
fdlt^telesen
mint idezett
egyess^g el6nyeir61.
nappal a negoertesiilt
hiisz
szerz6de8
letrejottte
utan,
m4r
volt
b6kek(5t6sr61.
vAltozott
is
hogy a
ellensegesked6s
szeris
ig6rt,
semmit sem
al^,
az egyesseg tehat
inkabb csak
tetsze-
a szerbek k6rv6nye
*^
szeriien visszautasitani
setdl fiigg.
Igy fogta
er6sitv6n
fel
is,
meg soha
e szerzfidest, a szerbeknek
nem nem
Orosz-
^
el6,
tjlsiti
bekekOtes
kozott
kovetkezteben,
is
mely a porta
feiadata.
68 Oroszorsz^g
b6kealkudozasokat idezett
viszonyra
sem
volt
tbbbe szukseg,
zett.
a milyet a negotini
szerz(5d68 terve-
nem
volt hajland6
felkel6kkel
b6kes id<5ben
haszn4t
vehete
a tOrok
birodalom
v41ha-
Meg fontosabb^
77
nem
sikeriilven, az
ellensegeskedesek
haborii tort volna
megkezdddtek,
vagy ha
uj
Es ezert Rodofinikin kiildetese, mely mint tudjuk mar Junius vegen elhataroztatott, nem maradt abba. Kiilonben is mar litban volt az orosz ilgynok Szerbia fele, midon a Napoleon es I. Sandor
kOzt letrejott
bekekotes
ert.
fdhadiszallasara
zat^st
hire
dunai
orosz sereg
Rodofinikin
kettos
megbikellett
kapott.
Egyfelol az
egesz torok
birodalmat
mukodeset
biztositvan
Oroszorszag
ttizetett
reszere.
ki,
fel-
adataul
meg
Titkos
utasitdsaiban
tetetett,
.
hogy
,
Ro'ofin'Wn
,M
feladata.
altal
6hajtanak megvalositani,
fegyvert
s
sziik-
penzt,
tovabba
s
a legczelszerfibb
az
orosz
Szerbia
egyreszt
masreszt
kellett
pedig
terjednie
szerint,
tartomanyra,
itele,
azert tetszese
a mint czelszerubbnek
helyt
kellett,
is
Belgradban vagy
mindenutt
s
mas
szi-
tartozkodhatott.
De
igyekeznie elenk
mely
elharit-
vagy
ha
franczia
csabitasok
hitelre
hogy minden alkalommal biztositsa a nep fdbbjeit Oroszorszagnak a rokon hitu szerb nemzet folott gyakorlando vedtalalnanak.
mellett
utasittatott,
noksegerol, ha
t.
i.
nem
sziinnek
meg
azt kerelmezni.
78
BL86 PBJBZKT.
is
folyamod-
Egyebirant
fegyvert es penzt
kapnak
mielfibb s altal4ban,
hogy
a czdr kesz oket mindennemfi segedeszkOzOkkel t4mogatni, a mint ketsegbevonhatatlan jeleit adtdk annak,
hogy buzgo
Rodofinikin
hivei
az
orosz
torekveseknek,
melyek
*^
Szepen fogadt^k
tagjaival es a tobbi
6r4nyira elebe
j(5tt.
t^
erre az alkalomra.
Kozeledtere
ropogtak a pus-
kodott
cz^
kiildottenek.
volt.
Aztin
Ot fegy-
allitottak rendelkezesere. Mindenki azon volt, hogy kedveben j^rjon es az akkori patriarchalis nep-
szokasok
szerint,
csak
birt,
a dinom-ddnom reggelis
meg
Rodofinikin
oly j6
kedvu
volt,
hogy kikapta a cziginy kezeb61 a tamburat es darabokra tdrte. Ez azonban nem akadalyozta meg abban, hogy kes6bb Karagyorgy6t es tarsait dllitsa oda iszakosoknak. Rodofinikin a maga reszerol sem maradt
ados es
mint a felseges
czar
kepviseloje
ki
akart
tenni magdert.
tart
A gyakran
teljesen iires
nemzeti p6nz-
500
2000
AZ OBOSZ letere
V^NOKSKG
MEGAIiAPirASA 8ZERBIABAK.
79
legyen
mondva,
tett,
hanem mint
vett a
a maga^t adta
kesobb birtokot
hasznon Beszara-
Mindazondltal a lelkes hangulatnak vege szakadt, mert Rodofinikin csakhamar eszrevette, bogy daczara a szives fogadtatasnak, ligy Karagyorgye maga, mint
a fonokok
koziil
is
Rodo-
szerbek
pedig talan
annyira,
meg
mohamedanokat sem
elo
gyiilijltek
mint
a koztiik
keresztyen
gorogoket.
Ezen ellenszenvet
idezt6k elo.
Az a nyomas, melyet az idegen szarmazasu f6papok gyakorolnak, a kik szemelyes erdekiik meg6vasa vegett inkabb szovetkeztek a torok hatosagokkal,
mint
sajat
a rajanak
sanyargatast,
kellett szen-
De a
meg
baratsagot
is
tanusitottak
az iszlam kovet6ivel
sziilt
a nep lelkiileteben
fokozta ezt
meg
az a koriilsajat
meny
is,
es hdzalok
nagy resze
keriiltek ki.
* **
vagy legalabb
soraibol
az utobbiakkal
rokonszenvezo
czinczarok**
Lasd
I.
k. 219.
1.
Makedo-vlachok.
80
KL80 FBJEZET.
Michelson
eUenszenvet,
tabornok
ismerven
a szerb n6p
ezen
m4r
azon
felterjeszt^seben,
melylyel
hogy a szerbek taldn nem fog;j4k 6t kedvelni nemzetisege miatt. Mivel azonban eppen szerb kbvetek
k^rtek volt iigyndkiil az orosz korminytol, ez ut6bbi
teljesitendonek velte ohajt^sukat.
bizat^ssal
Nem
birtak
meg-
arra
nezve,
hogy
az
akar
Rodofinikinnak,
ak^r
birki
masnak
az tbrt^nt, k^relmezzek
altalanos
orosz
volt,
t4bornokt61.
Csak
felhatalraazasuk
hogy annyi
ki.
segelyt,
Nem
valoszinfitlen,
hogy eppen maga a tettsovdr Rodofinikin sugalmazta 6ket, s hogy az 6 tan^csainak kovetkezteben kertek kormdnyz6t hazajuk szimara az orosz udvartol. Ugy
Mtszik, hogy a szerb kovetek a Michelsontol
kapott
sebb
jutott,
ezert
sertve
visszatert Szerbiaba.
titkos
szandekdt,
dltala
kiildte
a Karagyorgyenek
es
dt ezer aranyat
nak adta
hagyta
tirsait,
lit
ez azonban tartva
meg maginak
Gagicsnak, hogy a tobbi negyezret adja Karagyorgyenak. Gagics aztan a fovezernel bevadolta
hogy Rodofinikint,
kertek a tanacs
ki
nem
is
orosz,
hanem
ez
taplalt
gorog,
elnokeul.
Nem
tetszett
Csardaklijanak es Lukicsigazi
kerjenek
orosz
iigynokOt,
81
teljesiteni
meghagyasat, mert
volt.
Ehhez jarult, hogy Rodofinikin nem ismerven meg a viszonyokat, mindjart megerkezese utan osszekottetesbe lepett a
kineveztetett
szinte
mar
akkor
szerbek
alak
Szerbiaban
fopapnal.
nem
is
bocsathattak
meg
a
neki,
dahitol bekeltetesi
kiildetest vallalt*
nacsolta
a felkeloknek
kozelebbi
meghodolast.
lepett,
A
is
ki a
metropolitaval
viszonyba
elott. ^^
azonnal
emliti
fol-
gyanussa
keresni
valt a szerbek
Paulucci
erve
tartozkodott
hogy mennyire elfordult tole a nep hajlama. Utobb Karagyorgye es Milenko is a legnagyobb kedvezmeny gyanant azt kertek Pauluccitol, hogy soha gorog hivatalnokok ne
ertesiilven a felol,
meg
a negotini szerzodesben
is.
kedorosz
vezotlen viszony
megnehezite
is.
ketsegkiviil
az
befolyas megalapitasat
kivalolag,
mint a keresztyen
vagy
inkabb,
mint a
nem engedtel-
kepviseloje
jesen
hatterbe
szorittassek.
Rodofinikin
csakhamar
val
nem
tiz
nappal megerkezese
ter-
irant sok
erdem-
Lasd
:
I.
k. 381. k.
1.
KdUay
82
ELSO PBJBZBT.
vonta
hogy
r6szer61 birmi
szelybeii
kitiintetest
m6g
elete
is
ve-
foroghatna.
Es
alkalommal
a
megjegyzi
egyhazi
megtartasaban
nyilvdnul,
tobbi
A nep
kozonyenek a hitelvek
irant
metropolita
nem
Belgradba
jcitt.
zisa.
vi-zoltete a fovezert s
*
'
megkerdeztete
hogy
mikor
ilyet
TemzLe
Hadi
talalkozhatnanak.
:
Karagyorgye
nyersen
valaszolt,
8eo6i7
mondvan nekem seregre van sziiksegem, de sehol sem Idtok mi hasznat vehetem ennek az
;
orosz
iigynoknek. miert
jott, rait
is
hozott ?
A tanicsnokok
azonban
meg masok
tole,
koveteltek
es kovesse
tanacsait,
egesz
letelok
bel4tta,
egyediil
Oroszorszagtol
fugg.
Karagyorg\'e
hogy a
cselekedett,
de azert
nem
Ez aztan megtette az
vezert.
elso
lepest
folkereste a foreszesiilt
;
Eleinte
hideg
s
fogadtatasban
de
mint
allitja,
hogy az6ta majdnera minden nap felkereste 6t. kerdeseket intezett hozza es tanacsot kert t61e.'* Igaz, hogy Karagyorgye kedvelte, sot gyakran m^rtekteleniil
sdgat,
83
hogy Karagyorgyet Rodofinikin ivo kepessege nyerte meg. Sokkal valoszinubb, hogy a fovezer, mint mar
emlitok, tarsainak siirgetesere kiizdte le ellenszenvet
nem
kovetkezes
s
elegge
megmutatta.
Fel
fellobbano
szivelyesseg
melyen
gyokerezo
valodi
gyanakodas
jellemzik
mindvegig
Karagyorgye viszonyat Rodofinikinhez. Oszinten nem tudott megbaratkozni vele soha sem, noha olykor
igen erelyesen
vedelmere
kelt
de
ily
esetekben
inkabb
kornyezete
hangulatat
vagy
viszonyokat
veve figyelembe,
nem pedig
mely Rodofinikin es a szerb R'"'"^""''" fdnokok kozdtt szonyegre kerlilt, termeszetesen a p6nz terve s mo
legelso
targy,
s
a fegyversegely kerese
volt.
Rodofinikin
nem
arulvan
reszle'
''o'^se
lao:
el,
foiyfisdt
na
tekben
ki
Milenk6nak,
az orosz
*'"'
szik.
I**"""'
a legkozvetlenebb osszekottetesben
allott
csapatokkal, 3000 aranyat adott, 550-et az Olahorszagban maradt ket kdvetnek es 1000-et a szenatusnak es Karagyorgyenak, hogy Ausztridban olmot vasarol-
hassanak.
fedezesere. Fegyverben
meg a
mos
javitast igenyelt.
nem
p6tolhatvan
onerejokb61,
Rodofinikinhez
vezet6sevel
84
EI,SA PR.JKZBT.
zerseg
orosz
ornagyok
reszrol
melyet a szerbek
nyertek.
az 1807. dv vegeig
orosz
kcnytelenek
leven az
szervezesere
felhasznalni.
teli^t,
s6re nezve
elott.
meg Olahorszagban
foloslegesnek
tett
a szerb kiildottek
sziiksegtelennek
Rodofinikin
es
tartott
feladata
nem abbol
allott,
nep
teljes
hogy nem
szegiilhet ellen
elveszti
a szerbek kivansagaiiak
kiilonben vegkepp
meg
elete is veszelyben
forgott volna.
Ez okbol A
Rodohogy a
alio
vazlatot.
munkalattal
nem
arra
torekedett,
k6pz6d6 411amnak
gyakorlati es eletkepes
kielegitse
felt,
intezme-
az
egymassal
nagyrav^gyo
mely orOkos
tar-
..kormanyzo tanacsra"
fektete.
Amazok soraba
tettek.
Es ezeknek joguk
czimeket
orosz
minta
szerint,
hangzatos
85
viselniok.
mellett
minden nahianak
(keriilet)
meg egy
Ez utobbiak
harom ev mulva
senatus elnokseget
harom
sot a
szavazatot adott, de az
osszes
is
torvenyhozasi,
vegrehajtasi
volna.
alltak
hatalom
liogy
tanacsban
osszpontosult
arra
eletbe,
ha
az orosz kormany
helybenhagyja. Es Rodofinikin, ki
tilsiti
mar
zetet,
sejtette
bekekotes
kovetkezmenyeit,
e
orvendve, mint
vad nem-
legalabb
vojvodaknak,
fen-
manyuk
saival,
melyek
biztata-
elso
hogy keszebbek fegyverrel kezokben elverzeni, mint lijra meghodolni a portanak. Lassankent azonban lecsillapult az ingeriiltseg s vegre Karagyorgye neveben alairatott a kormany zasi terv",
ligy nyilatkoztak,
kiildott.
^'^
Nines
tudomasunk
arrol,
hogy az
orosz
kormany
terv
valaszolt-e e kozlemenyre.
hajtatott vegre soha sem.
De
teny,
hogy a
uem
bek magok is megfeledkeztek arrol, fontosabb esemenyek veven igenybe figyelmoket. A tevekeny Rodofinikin azonban uemelegedett meg a
86
sikerrel,
RLS6 FEJSZET.
taniics^t
minteg>^
hogy
maga
kiviil
Es
e tekintetben ketsegki.
sok
ugyesseget
is.
fejtett
Bizonyitja
ezt a
kovetkezo eset
lemeszdrlasa
A belgrMi
noik
es
fegyverfoghato tbrokOk
utan
gyermekeik a varosban
eltavozni.
maradtak, nem
leven
modjuk
Xemelyek
szet.
keresztyenekke
lettek, s
hogy eletOket
kenysze-
szolgalatokat
hogy a legnyomorultabbakat ezek koziil, Osszesen miutegy ketszazat kiildje Kedzsep agahoz Orsovara. Ezen emberseges bandsmod, melyet a szerbek mohamedaii asszonyok es gyermekek irant tanusitottak.
csak hasznukra valhatott a kiiszobon alio
dozasokbaii; de
jegyzi,
bekealkii-
masreszrol. mint
Rodofinikin
meg-
Ily
orosz erdekeket,
valoban
meg
Karagyorg}'e
bizalmatlansagat
lenesen.
is
el
De eppen
fenyegete
87
"'""*'^'
^^^^'
pontozatok
^s kovetkez"lenyeik.
vetkezd
fegyverszunet
.
es
bekekotes
Napoleon
es
egesz
hatas
\ Europaban.
^
nelktil
politikai
Es ez nem
orosz-torok
Aszlobodziai
fegyverszu"^*-
raaradnatott
lenyeges
sem,
az
viszonyokra
melyektol
fiiggott
pedig
folkeles sorsa.
r61 s az
Nem
beke-
a porta
hirek,
kozott megkezdett
szallingozo
Az osztrak
24-ikeii
mar 1807
jiinius
a Niemen
talal-
kozas
elott
kormanyat
alarendeli,
arra,
hogy a
egesz
a
szent-petervari
politikajat
udvar
titkos
vagya, melynek
tobbe-kevesbe
s
folytonosan
Bosporus
Dardanellak
birtoklasara
iranyul, s
hogy e Europa
Sandor
litjanremeli elerhetni.
czar,
ki
megtorve a szerencsetlen
altal, ily
kovetelesekkel
nem
allhatott
elo,
orommel
Bessza-
fogadta az osztozkodasi
ajanlatot,
mely
magatol a
terve
szerint
Moldva,
Olahorszag
jutottak
Bulgaria a Balkanig
;
Oroszorszagnak
volua
Francziaorszagnak
szigete
Morea es Kreta
Rumelia, Eg}iptom
es
alatt
maradt
I.
volna
Komoly
Sandor
czelozta,
annak
kutatdsa e helyt
nem
lehet
feladatunk. Bizonyosnak
88
Idtszik azonban,
tetszeset, ki
ELSO FEJEZBT.
hogy nem nyerte meg teljesen a czar megmamorosodva Napoleon igereteitol. mar
meg
Riimeliat
es
Konstantinapolyt
igenyelte
delem
kozott,
allitolag
amaz
franczia csaszarnak
6
hogy
maga megpenkivansagai
dite az
osztozkodas
tervet,
a czar
tiilzo
ellen felszolalnia.
A
sevel
legyozott Oroszorszag
volt olyan.
kovete-
baratja biz(Jroszorszag
tatasaival
a beke
letrejott,
melyben
remenylett
teljesen
felaldozta
a keleten
foglalasok
kedveert.
vetitest
tilsiti
szerzodes
vallalt
magara
Francziaorszag
s
Anglia,
a porta kozott.
Egy
titkos
egyezmenyben
azonban.
fordulnak
az
89
ta-
masztani
pout
az
alkudozasok
tiil
folyajnaban,
hogy
ezek
harom honapon
altal
megallapitott foltetel,
az osztozkodas
latszott e resz-
Maga a
is
porta
ben Oroszorszag
kotes
pontozatai,
czeljait elomozditani.
tilsiti
beke-
ha nem
a
egesz
terjedeimiikben;
is
de megis
tiido-
masara jutottak
birodalom
felosztasanak
terve
Stambulban. Minszigetenel
ez
id5tajt
erkezett a
britt
Tenedos
folyt
hajohadhoz, bekeajanangol-torok
inter-
melyek az eddig
haboriiuak veget
iiuntius
is,
a megvaltozott
viszonyok
kovetkezteben
elleiiszegiilesre serken-
nem
befo-
A meg
mindig
nagy
sikeriilt
engedekenysegre birni a
Orosz- es Torokorszag
fegyvernyugvas
kOzott;
letesittessek
Szlobodziaban,
nem messze
is
Dzsurdzsevotol, jottek
franczia
meghatalmazottak.
ohajtottak
kiterjeszteni
a portanak, mely
nem oromest
latta
Oroszorszag
tartott ugyanis,
mely nem hogy Szerbia reszere is oly fiiggetlenseg biztosittassek, a milyet mar tobb ido ota Moldva es Olahorsz^g elveztek, minek kovetkezteben
terve,
90
BI.su FEJEZET.
feleket
meg-
egyenlosegi alapon.
czelt
ernie.
'''
most az egy-
szer
Ugy
latszik,
hatalmazott
meg elegge nyersen ki kellett ugyan jelenhogy ha a porta Angliaval beket kot s Francziaorszaggal szakit, a tilsiti osztozkodasi terv azonna
de egyszersmind megjegyeznie, hogy ha a divan tovabbra is bizalommal viseltetik a franczia baratsag irant. ligy Napoleon kesz tamogatni, sot meg
eletbe fog lepni
;
is biztositja
szamara.
'**
E
e
nyilatkozat
mar a
fegyversziinet
megkotese
utin
erkezett
Konstantinapolyba,
porta
elhatarozasara
valoszinii
ily
hogy
torok
Sebastiani
mar elobb
politikaj^t
is
szellemben igyekezett
Napoleon
kep-
viselni
nemcsak
allamferfiakkal,
is.
koriilmenyek kozdtt
nem ragaszkodtak
sziiksegok a fcilkelokre.
fegyver-
seknek mindket
kellett
meg
az
Ugy
csapatoknak 35 nap
s
alatt ki kellett
vonulniok Moldvabol
91
megkoteseig egyik
deleins6g belkormanyzataba.
fegyversziinetnek, ha
legalabb
kiilon
1808
aprilis 3-ikaig
kellett
tartania.
Egy
folott
a beke
orosz
csapatok
szerbekkel
egyesiilve.
szlobodziai
egyezmeny
altal,
keletibb csucsa
foglaltatott
be
vasba.
Az orszag legnagyobb
elott.
madasai
Meg nem
midon Iszajev
kottetett
volt
meg
fegyversziinet/^^"'^"^'^"^'
hogy annak letre- mennek a j5tt6 eseteben valdszinuleg el kell majd hagynia a""*"SZ6rD6K flQ' szerb teriiletet a parancsnoksaga alatt alio orosz godaimai. csapatokkal s azonnal at is kelt a Dundn, Kis-Olah- Ro'*"*'"''!'" ^ kellemetlen orszag magaslatain Porecs szigettel szemben foglal- heiyzete.
tabornok
ertesiilt,
'^
van
allast.
azon a videken
tudosita
Karagyorgyet es a
aggodalmarol
tartani
hogy egyediil nem lesz kepes mega dunai nagy szigetet, melyen at tortent pedig
is,
eddigele a kozlekedes az
olah parttal.
Termeszetes,
elke-
hogy e
seredest
hir
is
a szerbek
kozott.
Vadolni kezdtek
Oroszors/.agot,
92
KLS<5
KEJEZET.
ily
esetekben
rendesen
tak
tortenni
szokott,
minel kevesebb
valuszinuseggel
birtak.
atengedte
egy kenyszeriteni ohajtja, hogy Ausztriahoz forduljon segelyert s hogy az ennek kdvetkezteben benyomulo
konnyen nieghodithatjak az egesz nagy faradsagaba keriilt e hir valotlansagarol meggyozni a szerbeket. Azon erve, hogy ha csakugyan leteznek ily megegyezes Oroszosztrak
csapatok
tartonidnyt. Rodofinikinnak
De
hogy az orosz
kbziil
politika
aldozatai lesznek.
alatt
Nem
tobben a
fonokok
ala,
is
ugynbk kalandozta be
birodalmat.
idotajban
is
tOrok
szerbeknel
megfordult egyel,
nem
mulasztottak
meg
a valo-
nal
is
dekarol
meg
idejeben
sikeriilt
megakadalyoznia
latnia,
annak
kivitelet.
Mindazaltal
Iszajev
be
kelle
hogy
kovet-
az orosz
befolyds
visszavonulasanak
kezteben
erzekeny
csorbat
maga
93
Hogy
teliat
hogy az orosz udvar nem szflnt meg rolok gondoskodni, azt tanacsola kormanyanak eszkozolje ki becsi kbvete altal az Ausztriameggy6z6djenek a
:
tolti
el
felelemmel a
fol-
lasatol tartanak.
iukabb
az
hir,
megtagadta a szerb csapatnak az olah partrol tortenendd elelmezeset.Ehhez jarult meg, hogy a torokokNis kozeleben a Morava mindket partjan jelentekeny sereget kezdtek osszpontositani,
hiiszezerre emelkedett
lehetett
mas
rendeltetese,
nagy
volt a
mely a
szerbeket ez oldalrol
fenyegete es
hazaszeledt
s
mert seregiik
nyomulhattak volna
s
elore. Felriasztva az
is
aggaszto
hirek altal
maga Karagyorgye
ama
vi-
dekre utazott
senek.
^'^
12-ikeu
Rodofini-
napon
el-
meg
szep-
a porta
14tta
pedig
azonnal
Megdobbeuve
Rodifinikin,
hogy
94
ELflO PEJEZET.
deli es nyu-
mindenki
is.
eddig bdrmikor
Ennek
leheto
tehat,
kOvetkezteben
az
helyzete
Belgridban a
csodalhatjuk
is
legkellemetlenebbe
valt.
Nem
hogy meg
sajat
kormdny^val szemben
Oroszorszag es
;
nemi
porta
keseriiseggel
nyilatkozott.
a szerbek kdzOtt
mind a mellett a egy orosz hivatalnok tartozkodik es torOkok kozt nem szunnek meg a harczi szerbek
mAveletek
;
ebb61 a
torokok
es
mds allamok
is
nem akar
egyezmeny
volna
el,
kOvetkezteben
letrejott
allapotot.
Szeretett
nem bocsatdk
delmet,
legalabb
levelet
Nisnel
parancsnoklo
el
fog inteztetni,
6,
t.
i.
a szerbeket, hogy a torokok ellen sehol se lepjenek fel tamadolag, a mit meg is igertek azon foltetel alatt,
hogy torok reszrol nem fognak haborgattatni. Az orosz ttgynok tehat azon kerelemmel fordult Chursidhoz,
hogy a szuksegtelen verontas elkeriil^se vegett, csa^- A patjainak minden ellensegeskedest tiltson meg. nagyvezert Rodofinikin meresz s a valosagnak megnem felel6 allitdsai nem vezettek teviitra. V^lasziban
95
kijelente,
elkiilonitett
kerdes
nem
hatarozott.
folott
donteni
ezert 6 (Chursid)
nem De ha
is
sziinteti
be hadi-
ez utobbiak kerelmet
ohajtananak a portahoz
hozza, s 6 keszsegesen
intezni, ligy
csak forduljanak
tamogatandja kivansagaikat,
ha azokat a fenyes kapu nezeteivel megegyezoknek talalna. Vegre felszolitja Rodofinikint, hogy mindezt
tudassa a folkel6k vezerevel.
^'^
kitiint
hogy nem tervez azonnal tamadast, s6t hogy taldn meg alkudozasokra is hajlando. Ez nemik6p megnyugtatolag hatott, ha mindjart nem is oszlata el teljesen az aggodalmakat. A tanacs, hogy az izgatottsagot lecsillapitsa, kihirdettete, hogy fegy vernyugvas
jott letre egyfelol az orosz-szerb sereg, mdsfelol
pedig
egyszersmind
azonban
inti,
hogy orkodjek
j61 s
ha
megtdmadtatnek, alljon
ellen.
s^got, hogy a Belgradban tartozkodo orosz ugynok minden irdnyljan futarokat kiildott a pasakhoz tudatvan velok a fegyversziinet megkoteset. ^^ Tenyleg azonban nem hdrult el a veszely Szerbiarol.
'^^
ofo^^ok
Nemsokara az
torokok
orosz
csapatok visszavonulasa
a Fetizlamtol Negotinig
Moidv^t hs
O'^^orsz^-
utan
elfoglaltdk
^Uomasokat es megszallottak a porecsi szige-bi^banarinyminek kovetkezteben a Duna ket partja kOzott '^^ "yusaiom Vein cssitdirO' teljesen megszakadt a kbzlekedes. Ugyanakkor Bosz- 2680k a ori"*"*' niab61 is hirek erkez6nek, melyek a mohameddnok
terjedo
tet is,
96
BI,.S0
FRJEZET.
is
bonyo-
lodni kezdtek.
niit
niisitaskepen
emlitett,
hogy
t.
i.
Oroszorszag nem
megfelelt a valo-
ohajrja
6sziuten a beket,
teljesen
sdgnak.
tilsiti
talalkozas
ota
I.
Ez okb61 a
szlobodziai fegyverszunet.
melynek
a czart.
Mar oktober
kozott
I.
kovet
elott,
hogy a
t.
i.
fegyvernyugvasi
oroszok
egyezmenynek ket
pontjat,
az
fel-
hajok visszaadasat es a
kiterjesz-
nem
;
fogadhatja
el
kes/-
lij
haborut kezdeni.
ha a torokok ezen
allanak
sit,
foltetelek
is
csapatait Moldova**'
bol,
Ez utobbi meg;jegyzes csak a czar bekeszeretetet volt taniisitando. Voltakepen I. Sandor, ki nagyon
rossz neven vette azt
lott
is,
varakbol
nem
ket,
seggel
erne
diadalmi jelvenyeket
ekkor
hogy nem teljesiti a szlomely a fejedelemsegek kiiiriteset kovetelte. Es a czar akarata csakhamar tettekben nyilvanult. Meyendorf a fegyversziinet
mar
el
pontjait,
eiveszte a fovezerle-
tetett ki.
visszatertek Olahis
orszagba
maga Prozorovszki
Bukarestben helvezte
el fdhadiszallasit.
Sindor czdr
97
hiven
eddigi
rendszerehez,
mely
szerint a
tamadas
nem
valo
az ellensegeskedesek ujbol
szlo-
Nagy
volt az ingetulaj-
a franczia politika
ellen.
Napoleonnak
hezsegeket. Mindazaltal a
tel
ki
meg nem
vesztette el teljesen
befolyasat,
daczdra a
birtak a
turje az
kormanya ellen fordulo kozhangulatnak, arra portat, hogy egy idore legalabb nyugodtan
orosz
hatalmaskodast
es
szinleg
ne
szakitsa
meg
megszdllottak a fejedelemsegeket;
nyilt
meg
sem
keriilt
a dolog.
Legtobbet nyertek ezaltal a szerbek. A portdnak, mely belatta, hogy elobb-utobb nem keriilheti ki a hdboriit Oroszorszaggal. nem ^Uott erdekeben bizonytalan kimenetelu harczokba bocsatkozni a szerb
fol-
kelokkel
ily
erejet.
es Chursid pasa
sem mozdnlt
mohamedan
Oktober
7
elso
1.
98
klhO fejezet.
fel^ben
at a
egy
5000
fobol
dllo
Drinat
Loznicza
kornyeken
elore.
haladva a szerb
sanczok kozott,
re^gelig
beg vezetese
tartoz6
alatt
Szokol tajekan
keriiletbe.
be
Szerbiahoz
jadari
Amaz
a
mindjirt
falvakat
csak
akkor vettek
eszre
Drin4t
6rz6
csapatjaval
recsi Milos
embereivel
elszantan tamadta
meg
vegre a
tor5k sereg
hdtralni
kovettek
a szerbek
sikeriilt
vorig, a hoi
dia-
dalt aratni
felettok.
Az eletben maradt, de
iildozott
bosnyakok csak bajjal ertek el a Drinat, melynek hullamai kozott meg sokan lelek halalukat. A lozniczai szerb sereg ezutan gyorsan Szokol lele vonult
Hasszan pasa
ellen.
Lazarevics
igy egye-
erdvel Hasszan
pasat
is
atszoritottak
a Drina
majd pedig becsaptak Boszniaba, a honnet gazdag zsakmanynyal tertek haza. Ezen iitkozetekben jo szolgalatokat tett a szerbeknek a mdr tiibbszor
balpartjara,
emlitett
gi^ja^
Ugritics,
kit
Rodofinikin
kiildott
a nyugoti
"^o^g]
rovszki orosz
nX'^biztatAsa
A bosnyakok tamadasa szerencsesen visszaveretett de ez nem szuntete meg a szerbek aggodalmait. A harczra mindig kesz mohamedanok ujra beugy^Ji)
99
szerb foldre
Chur-
pasa
is
meg miudig
folkelok
Nis
kdzeleben
a hataron
ismer-
taborozott.
pedig ekkor
meg nem
Karagyorgye
tehat,
hogy
elkeriilje Rodofinikiil-
meg-
litjat
Bdrmikent legyen
is
ez, teiiy,
lommal sem
jutott
tovabb
Bukarestnel
6t,
ott
aztan
hogy vigasztalna
nemzetet.
meg
Prozo-
rovszki
nem
De
felhatalmazta
ben biznak
uep
fonokeik
sorsuk
nem
erdekeit,
okvetleniil
jobbra
is
forduland
elhalmoza
megvonni oltalmat. E biztato szavaknal ketsegkiviil uagyobb becscsel birt az 500 mazsa lopor es 250 mdzsa olom, melyet Prozorovszki a szerb kiildottnek ajandekozott, hogy azt hazajaba szdllitsa. Ax orosz foparancsok egyiittal Rodofinikinnak is irt nov. vege fele, tudatvan, hogy a porta, a Sebastianitol vett ertesules szerint, megigerte, hogy nem haborgatja a szerbeket a bekekotes letrejotteig.
torokok
legutobbi
tamadasa a Drina
felol
100
kill tortent,
KLSO PRJEZRT.
a mirol Prozorovszki
maga
is
meggyozo-
dott.
czar vednoksegeben, a ki gondoskodni fog hogy a s/.erbek, ligy mint Moldva es Olahorszag, a beke helyreallta utdn az eddiginel kedvearrol,
nak
Prozorovszki
nem
csal6dott,
^
b6kemi88idja
dottuk
mar fentebb
'
*'
mindjart nemely
delniessegre birja.
engednienyek aran
is,
lijbol
enge-
mdny Avkszenti
a viddini
Ezen hivatalos iratokban a porta felszolita a beket, hogy hodoljanak meg, biztositvan oket ez
is.
szereset-
ben a szultan
hozzatette,
kegyelmerol.
Avkszenti
pedig
meg
gOrog
ez utobbi aztin,
hogy a porta
kedhessek,
egyenekkel kdzle-
a kik
iigynoknek. Rodofinikin
karatol, a kit sikeriilt
lita
tulajdonkepen
a
nem
mas
utasitassal, mint
hogy
rabeszelje
szerbeket.
hogy
kiildjenek
kOveteket
Sztambulba.
Az Avkszenti
altal hozott
ajanlatok s az adando
kellett
vohia hatAroznia.
101
vita utan,
Rodofinikin tana-
hogy egyediil nem donthet, hanem osszehivandja Belgradba a fonokoket s megbeszeli velok a/, ugyet Rodofinikin,
ki
nem
bizott teljesen
Karagyorgyeban, kivalt
de
tudta,
hogy
ligy a
tobbsege,
mint a tavolabbi
videkek fdnokei
Rodofinikin.
hogy a szerbek
ekkent
tovabbra
orosz
meg ne hodoljanak a
is
szultannak
befolyas es
a szerbek ellen. Ezt elerendo, Rodofinikin tanacsolta a Belgradban osszegyiilt f6nokoknek, valamint a sena-
tusnak
es
Karagyorgyenak
kiv^nsagat
irantok
tudassak Avkszentivel,
ajanlatait
keszek
teljesiteni,
de megis, hogy a
szultannak
tanusitott
s
kegyesseger61 teljesen
meggyozodhesseuek
fektethessek,
retek
megvaldsitasat
es
a velok
s
egy
hitet
vallo orosz
czar
a torSk birodalom
fraiiczia
ket
kozvetitd
csaszar
biztositsak.
Ha
Sebastiaiii-
102
ELS<^
PF,TKZF,T.
Nein
iigyetleniil volt
kigondolva a
felelet.
portu
termeszetesen
k6t europai
nem fogadhatta
hatalom vednokseget;
igy
masfelol pedig a
oka ellenok
nokseget
fordiilni.
kormany bizalmatlansagat s egyidejiileg Napoleont is arra indithata, hogy a szerbek erdekeben felszolaljon
kovete
bekiiles
kiil.
altal
Konstantinapolyban.
ily
torok-szerb
ki-
tehat
alapokon
lehetetlenne valt. a
nel-
haragjaiol kellett
volna tartaniok.
tanacskozasok
az
Avk-
foldtt,
Rodo-
nem
el
czeljat.
Voltak tob-
aggodalommal neztek az
is
veszelyesuek
tartottak.
is,
Igy
goudolkozott
szetes tehat,
terme-
egyszeru visszautasitasa
s
hogy e
mindennel nagyobb
czia
r61,
szerencsetlenseget az
orosz-fran-
mivel
vednbkseg kerelmezese nem harithatna el a nepaz oroszok rovid id6 elott megkOtven a
keben. Es
nem
irta
ala a Rodofinikin
sike-
Vegre azonban
103
megtud-
volt.
Nem
hogy baratjat velemenyenek megvaltoztatasara birja. Karagyorgye ketsegkiviil belatta, bogy e valsagos pillanatban az 6 ellensegeskedese Rodofinikinnal csak novelne a nep
mily
ervekkel
elt
Csardaklija.
belmeghasonlas
gekbe csapongo jellemenek megfeleloleg, gyors elhatarozassal Rodofinikinhoz ment s igy sz61ott hozza: a szultan egykor 200,000 piasztert igert nekem, ha
az
ajanlatot,
mert
neni akartara
elhagyni a
nepet-
Majd
felkeloknek
alatt
s oly kivaltsagot,
hogy az 6 fensOsege
(t.
1.
onma-
giinkat
kormanyozhatjuk. Ti
s
az oroszok)
nem
egyeztetek ebbe
Sandor-
fugg;
a mit
te
tanacsolsz,
az
fog tortenni.
De
szavakat
mondvan, a mellekszobaba
felakasztat,
hogy mindenkit
a ki Rodofinikin
6 terve
szerint kesziilt
polita ot heti
Kon-
dekoztak folyamodni,
mert
porta
is
ertesiilt
volt
104
RLSft
KE.re/RT.
azon gyorsan
Rodoflnikin
bekeajanlatok
iigyeben kivivott
fel-
Befoiyi-
sAnakjeiiem-
lobbano
bizalmanak,
nem lankadt
el
egy
pillaiuitra
orosz
v6(i-
nbks6o.
sem az orosz ugynok ebersege. J61 tudta Rodofinikin. hogy KaragyoFgye epp oly gyorsan kepes ellene lordulni, mint a
csait.
Es
ezert
nem egyszer
nyernie.
halt.
sikeriilt
az
Csardaklija
kOzvetitesevel Karagyorgyet a
maga
nezeteinek meg-
vandorolt
az idoszerint
s
a leg-
egj'szersmind Ka-
ragyorgye fianak
kezteben
a
tanitojat,
koltozzek az orosz
fovezer
ohajtvan
fiat,
fel
ily
kellett,
aztan
s 6t
modon
reszere
maga
Nem
kuzdelem es faradozas
sok
iigyesseggel
nelkiil tehat,
de tagadelerte
hatatlanul
es
szivossiggal
eset-
ben megis csak 6 gyakorolt donto befolyast. E kortilmeny es az orosz ugynok folytonos beavatkozasa ligy
az
altalanos
politikai,
mint
szemelyes
es
ugyekbe
tekintelyet
tanacsdnak
len,
105
tevekenysege
az
altal
alapittatott
meg
a szerbek kozott
kiilsoleg is
fej-
orosz
utobb
eszlelheto
I6deser61 es kiizdelmerol
kal,
de az osztrak befolyassal
lesz szo.
ligy a
*'
''^'"
jeiiemzese.
'''*'***"
bek szabadsagharczanak
zott,
^^^'"^ ^^'
repe az orosz
seg,
mely a ket
cz61,
fel
kozott
eskeieti
poiiti-
term6szetenek felfogdsaban
letezett.
'^"^"
A
oly
a melyert a szerbek
es
fegyvert ragadtak
szivosan
ellen,
elkeseredetten
harczoltak
torok
eleinte
hatalom
a szultan fenhatosaga
lenseg kivivasa.
utobb
teljes
fiigget-
Gyongeknek
erezven
magukat
a
az
egyenetlen
kuzdelemben,
megfeleloleg
torteneti
hagyomanynak, eloszor Ausztriahoz folyamodtak tamogatasert, s midon ezt nem nyertek meg az ohajtott
mervben, Oroszorszag fele fordultak.
Meg
voltak gyo-
zodve,
hogy a
veliik
egy
nemzet hogy a
oket
legnagyobb
onzetlenseggel,
minden
viszonszolgalat
is
kovetelese nelkiil
meg
aldozatok aran
fogja
nagy munkajaban. Igy ertelmeztek az orosz vednokseget Szerbiaban. De nem igy Oroszorszagban. Az oriasi birodalom keleti politisegiteni a felszabadulas
azonban,
mint
fontebb
kifejtettuk,
akkor
meg
azon
az
lit
majdnem
keleti
reszei
kepeztek,
melyeken
at
vezetett
Konstantindpolyba.
mint a szer-
lOG
ELS6 PBJEZKT.
kivtil esett
bek, mely
hit
nem
birhatott
sem
kiilonos
fontossuggal.
Valoban
az
orosz
allamferfiak
es
tabornokok
meg hosszabb
idon at
nem
if5
es onallosagi torekveseiert.
auxiliariusok,
bizonyos
fokig porta
hasznara valhaltak
ellen folytatott
az
orosz
hadviselesnek a
kiizde-
Szer-
Az orosz
politika
nem
is
torekedett
ez idotajt
szerbek kozott
ekkent mindenkor
biztositsa
kozre
Es ebbol onkeut kovetkezett a versenges minden mas befolyassal. mely kedvezven a szerbek ijnallosagi vdgyainak, elvonta volna oket Oroszorszag gyamkodasa alol. Ez volt a vednoksegnek orosz magyarazata.
Ezen
deten
ellentetes felfogas
mindjart a viszouy
kezorosz
ereztete
hatasat.
A mig
szerbek
az
oket Ro-
hogy
tovabbra
is
t.
a
i.
porta
fenhatosaga
maraduiok; midon
az orosz politikara
szlobodziai fegyver-
nezve ez kivanatosnak
sziinet niegkotesenel
latszott.
A
kik
pedig az
megfeledkezett a szerbekrol,
a szultau egesz haderejevel.
Ily
s
ennek kovetkezte-
megingatak
Igaz.
a nep
zome, bar
107
meg
tobb
izben volt
okuk
arrol
panaszkodni, hogy
biza-
lommal tertek vissza az orosz vednokseg szarnyai ala. Voltak azonian mar akkor is olyauok. kik szivesen
fogadtak ugyan az orosz segelyt,
de
tek
mint kiilonben
megis tartottak az orosz befolyastol, mert feltethazajuk onallosagat. Az igy gondolkozok kozt
elso helyen
6 idejeben
Karagyorgyet
talaljuk.
kOzott
az
vednokseget
is.
illetoleg,
az lijabb korban
tasat
koszonhetni,
hatast
tulajdoni-
tanak az orosz
kes e reszben
meiiye,
a ki
Oroszorszag es
viszonyrol
Szerbia
kozott
szazad elejen
letesiilt
ekkent nyilatkozik:
viszonyaikra
Mindenki Oroszorszagtol
dicseretet,
attol vart
jovdhagyast,
jutalmat
es
kitiinteteseket.
altal Karagyorgyenak, mint az orszag s a nemzet kormanyzojanak heiyzete mind siilyosabba valt, a
Ez
lij
tapot nyert,
s
a fegye-
lem
meglazult,
partok keletkeztek
az
oroszerzel-
Az orosz erdekeknek megfelelo intezmenyek lettek mervadokka a szerbekre nezve is, mig az oroszoknak kedvezo intezmenyek nem feleltek meg mindenkor a szerbek sziiksegleteinek; mert e viszonyban Oroszorszdg volt a czel es Szerbia az eszk5z.
108
BLSO PEJBZBT.
Ha
Oroszorszag habonit
tartania
viselt,
Szerbidnak
is
harczot
is
kellett
Szerbi^nak
lenu
kellett
beket.
Egyszoval az orosz-
indit-
nam
gyorgye forradalmdnak idejeben nagy elonyoket nem eredmenyezett, s nem akadalyozta meg sem az 1809-
ben bek(3vetkezett nagy veszedelmet, sem a niozgalom teljes levereteset 1813-ban. Masreszrol pedig igaz az is, hogy a viszony. mely Oroszorszag es a
szerbek
akkor meg inkabb valt kozott kifejlett, amannak. mint emezeknek jav^ra. Es ha a szerbek.
orszaghoz
folyamodtak
oltalomert,
segely
valodi
E remeny
hatosabb jelszavat,
Nagy
Peter, de
kiilonosen
II.
Katalin
ideje
ota
birodalom
ellen, legalabb
tek
fel,
keresztyenseg,
hanem
kizarolag a keleti
keresztyen
egyhaz es ezen egyhaz kovetoinek 6rdek6ben vivott. igy fogtak fel magok a Balkan felsziget n6pei is
109
szerbek,
onnet
vartak
segelyt
es
felszaba-
ditast.
keleti
teriiletet es
sok
fo-
is
akkor-
meg nem
letezett
nem
lijabbkori alakjaban.
allott
Oroszorszagnak sem
ott,
erdekeben
felkarolni
sze-
mart
ezaltal
les keretet,
hangoztatasa
intezett
s
mar
azt a gondolatot
egyfajii
kifejezve,
nepekb61
ez
kellene
De
a fellengos
czdrnal
inkabb
csak
nem
hoz,
is
hanem Napoleonnak a
hoditdsaival
franczia hatarokon
tiilter-
jedo
nem
is
igyekeztek
meg
a fajrokonsagot ervenyesiteni.
meg
igen sokaig
Nem
Igaz,
hogy
midon Nenadovics Mate 1804. Petervdrra utazott, az elpusztitott egyhazak jegyzeket vitte magaval, hogy
az egyhitu
oroszok
rokonszenvet a keresztyen
szer-
bek
irant felebreszsze s
nem
hivatkozott a nyelv- es
De
ezt
nem
is
kepzelte,
hogy
110
EL80 PBJBZET.
Oroszorsza^ban
massal,
mint
hitk5z588egre
valo
Amde
a szerbekbeii
erzete.
zeti individualitas
titkos befolyasara.
patriarcha inteseinek
foganatja, ha
tanainak aligha
lett
volna
nem
hulla-
nak termekeny talajra. A forradalom kitorese utan, noha nem teljes tisztasagaban, de eroteljesen buggj^ant
fel
hosszii
volt
tbrok
uralom
alatt
a szerbek
elveszitettek
az
minden ismerteto
s
De
nyelvoket
nem
bantottak a torokok,
a nep-
akkor-
majdnem egyeduli
visszhangoztattak a letunt szerb kiralysag reges nagysagat, az elenyeszett szerb nemzetisegi dicsSseget.
kitort
folkeles, s
midon
par
ev
nelkiil
eredmenyeket vivtak
kiilou
ki a porta elle-
invidua-
erzete,
nemzetisegi foteriiletekre
Midon az oroszok elenkebb osszekottetesbe kezdtek lepni a szerbekkel, kikre a torok birodalom ellen
inditott
haboniban
reszrol
e
is
megereztek,
hogy
nep
bizalmanak
hangoztatasa
zdrolag
megnyeresere,
mely
nemzeti ftigget-
a fajrokonsag
meg hathatosabb
csak a hitkozosseg
Michelson tabornok
mint az elobb
hangoztatasa.
emlitfik
Es
ezert
a Kara-
Ill
gyorgyehez
ennek
regi
dicso-
segerol beszel.
De mindez csak
szorvanyos jele
is
annak a
koriil-
kezdik meltanyolni
azon el6nyoket, melyeket a szlav nepekkel valo fajrokonsag hangoztatasa az orosz keleti politikara nezve eredmenyezhetett. Ketsegtelen, hogy ez a felebredes
eloszor
lepett
nemzeti
fiiggetlense-
volt fegyvert.
Az
orosz-szerb
eszme
csirait
ege-
oly
nagy szerepet
jatszott
hogy meg
maradt
es
bozo
sajat
ellen
felizgatni
javara
megnyerhetni
modjaval,
velte.
mellett
tert
lassii
mind tobb
nemzeti-
keleti po-
a szlav fajrokonsagra
alapita, s
a hitkozosseg
ki,
kapcsat
mdr
csak a szlav
azon
fel
nepekre terjeszte
nagyszerii
keret,
melyet
Katalin
allitott
az
orosz keleti politika szamara, sztiksegkepp nenii korlatozast volt kenytelen szenvedni.
torok birodalom-
nak keleti hitet valid osszes keresztyen nepei helyett mar csak ezen hit szlav fajii kovetoire terjedhetett ki Oroszorszagnak vednoksege es erdekeltsege.
112
klbO pejkzet.
Es valoban kerdeses, vajjon nem az orosz birodalom keleti torekveseinek ezen a rokonfajii nepekre
val6 mej^szoritasaban
kell-e keresniink, a b4r
szlav
indin-
Lattara
meMn
nem
fog-e
azon
meggy6z6desre
czel a
vagy
tarsadalomra
nezve a legfobb
allami
jo,
a leginkabb ahitott
nem-
zetisegi tOmoriilesben,
vagy
talan
inkabb a teljesen
es biztositasaban
fiiggetlen
rejlik-e
let
kifejteseben
meg
s
szemben
azoknak ellenere
meg
koze szorulni?
De
kellett
niindez
mar
kiviil
esik e
munka
es
koren.
Rea
azon
modosulasra.
melyet az
egyik
Oroszorszag
Szerbia
kozott e szazad
tervszeruen, csak
nem ugyan
altal is
mAsodik fejezet.
Ausztria keleti politikaja a szerb folkeles elao
eveiben.
1.
Az erelyes
tott,
-r.
,
haz
ozir&k ke-
szavojai
Europa
joval
szentesiteset.
el
az akkori
,
,
^^" ^* "
Jdzsef kopiban.
tavolabb
terjedtek
az
egykor elvesztett
voltak
birto-
kok
veve
visszafoglalasanal,
is,
fontosak
magokban
birt az
koriilmeuy,
tartast,
hogy Ausztria elhagyva a vedelmi magaa tevekeny, sot tdmado politika terere lepett
Szavojai Jen5 haldla utan azonkeleti
a kelettel szemben.
ban az osztrak
nemcsak
meg
egyszer a
XVITE.
szazad
vege fele
Ausztria keleti
rata
tol,
hivatasdnak eszm^jet.
Eroteljes aka-
nem
riadt vissza
sem a
a
siilyosabb
megvalositasa igenyelt.
kedvezett
De
Ausztria fegyvereinek
nem
1.
114
szisztovai
mAsodik
fk.)K/et.
A
kodasa
szisztovai
bekekbtes,
niely
az iitolso osztrakII.
feifoD6s*"A
mar
Leopold
uralki-
tordk biro-
hosszas
h^boni
sziilte
gritr8a"dV
foiytonos
3*j^^|^*^**^'^
"i^riiltseg,
zilalt
belugyek.
Poroszorszag fenyegeto
tamogatva az
nezve
^^g^^
mfinyok nyu-
gaimAra.
czel egyediil a
altal
porta
volt
iranyaban
elerheto.
kdvetendo
barats^gos politika
a
tdrok
Tartozkodas
birodalom
bel-
iigyeibe
valo avatkozasiol,
lemondas a terjeszkedesi
feje-
vagyakrol, aprobb jo
szomszedsagi szolgalatok
allitasa
ben
torok
vegett
:
eszmejenek eloterbe
Ausztria
keleti
ezek
kepeztek akkortajban
f<5bb
politikaj4nak
alkotott teljes
von^sait.
meg egyszersmind
az
erdekeltseget a becsi
kabinet
kiildndsen az Ausztria-
elofordulo
jart
nem
is
kereskedes es
erdekei
osztrak vegvidekek
az
osztrak
lakossdganak
hogy eber figyelemmel kiserjen minden jelentekenyebb mozzanatot a tdrdk birodalomnak kivalt eurdpai reszeikenyszeritettek
kormanyt,
voltak
fontossaggal
kormanyra nezve.
fekete hegyek
nagyravagyo es
115
titkos osszekot-
tetesbe,
mar ekkor
dltal,
is
Oroszorszag
mat novelje es
kiterjeszsze. Termeszetes,
hogy Ausztria,
iizel-
niely a campo-formioi
birtokaba jutott,
nem
meket.
bosnyak begek
bar
iiaponkent
elkovetett
jelento-
hatarsertesek,
seggel
folytau
birtak,
utobb
iigynokok izgatasa
kihagasok
veszely,
megzabolazasat.
Meg komolyabb
volt
niely
Ennek
elharitasa vegett az
hatarorvideken
szultati sereget
elleii
Plevnanal
es
belgradi pasa
kesziilt harczra-
a becsi kormany ez utobbinak raegengedte, hogy csapatai szamara a sziikseges eleseget az li. n. banatusban es Szlavoniaban bes/.erezhesse, a mi altal
bebizonyithatni velte.
Egy
nemi
jel-
kereskedelmi
lemzo,
el6nyoket
kovetelveii s a
mi igen
116
MAsODtK KEJEZKT.
folya-
modhatott volna.
porta tehat
egyediil
vivta vegig
boiiyodalmakndl
nagyobb jeleiitoseggel
birt
Szerbia reg
nem
elve-
nyugalomnak orvendett s a rend nem haborittatott meg, sem a tarlomany belsejebeu sem a hatarokon a becsi kormany megelegedessel szemlelte ezen allapotokat tis semmit sem ohajtott iiikabb, minthogy nad28i-Musz^2ok tartosak legyenek. Termeszetes tehat, hogy a ^'' '' Ufa megolejanicsarok altal az 1801 tv augusztus havaban tamasztdse. tott zavargasok, melyek csak Musztafa pasa megOletesevel** ertek veget, nagy mervben felkeltek Ausztria tigyelmet. Nem tulajdonitottak ugyan Becsben az esemenynek nagyobb fontossagot, mint sok mds hasonlo
;
'
erfiszakoskodasnak,
a milyenek
ekkor a torok
az
biro-
Mindazonott
Belgrad
kozelsege
hatarorvidekhez,
nem
volt alaptalan az
keletkezo
zavarok
kovetkezteben
megakad
raajd
dunai hajozas,
arasztatik
el.
a hatdrorvidek pedig
menekiiltekkel
Csakugyan 1801. ev oszen mohamedanok es keresztenyek nagy szammal kerestek menedeket a janicsar-agak diihe elol az Ausztria fenhato-
saga
alatt
alio
dunai
szigeteken.
becsi
kormany
volt,
'
**
Lasd Lasd
I.
:
kotet 328.
1.
1.
I.
kdtet 346347.
P0LKEL*8
ET.SO feVEIBBK.
117
meghagyta a
meg
veliik.
erOszakos
modon
letesitett allapot
engedekenysege kovetkezteberi
ven, s
nemileg szentesitet-
az
Qsszekottetes
s
szerint
hogy ovatosan bar es a mennyiben elkea Belgradban mar csak nevkormanyz6 pasa mellett tenyleg iiralkodo
sziikseges,
is
dahikkal
1803.
ott
puska-
cs5veket
e szandekokban a
rendorseg
*^ osrtr4k
tczkodSsa
meggatolta oket.
kormany nemcsak a sajat urok, a szultan irant engedetlen mohamedanoktol vonta meg tamogatasat, a kereszty^n rajanak sem nyujtott seg^lyt, nehogy Konstantinapolyban reszrehajlassal vadoltata
becsi
De
mohammedigzerbekkei
hassek.
zsarolasok es kegyetlensegek,
melyeket a
szemben.
utobbit vegre is arra inditottak, hogy titokban az osztrak udvarhoz forduljon oltalomert. Nehany obor-knez mar az 1807. ev masodik feleben oly tartalmii
saghoz,
szakittassek
a torok birodalomtol
helyeztessek a
nep kesz
egyesiilt er6vel
taldlt
kozremukddni.
teny
folyamod-
vany nem
kor-
many
becsi
nezete
nemcsak a
de
egy-
kabinet
viszony
fQlbontds&t
eredm^nyezhete
vala,
118
MASOniK
FP,re7,KT.
megszegese gyanant Es ezert meghagyta a binati foparancsnoksagnak. hogy a szerb n'lja kerelmet egyszersniind a letezo bekekotesek
left
volna
tekintheto,
tobbe ne
is
many
hogy ugy
erdekeben,
mint
el
altalaban a beke
niielobb
nyugalom
tavolitsa
Belgradbol a dahik
maga Szelim
szultan
is
porta hatalma
azonban, mely
mar a kozpontban
ervenyesiilheteft a
o/^
is
ingatagga
valt,
meg kevesbe
A porta baratsSgtalan
jj^^j^
tavol
tartomanyok-
^^ engedctlen bitorlokkal
]
szemben.
belgradi
siir-
magatartisa
Ausztiia
804
elejen, az internnntius
utasitsa
de Sztambulban
eppen oly
kor-
jol tudtdk,
mint
nem
hajthato.
e rendelet vegre
az osztrilk
manynyal azonban a
niileg azert,
megegyeztethetoalkalmazott kenyis
ellen
birjon hivata-
dahik valoban
is
haboritatlanul foly-
tathattak tovabbra
let*
bantak a rajaval
Ujjj'anaz, melyrfil az
I.
k.
CO.
1.
sz6lottunk.
110
magukat, a mely
indoka
volt.
elnyomoik
ellen,
a lazadas
nyiigta,
tisa bscs""on-
Becsben sem
kiilonos meglepetest,
sem
p"""**
lansagot
saga,
nem okozott. Hiszen nam a porta lennatohanem csak kozvetlen zsarnokai, a szultan pais
gyanakodisa.
|804.
rancsaival
daczolo
raja.
dahik
ellen
nyult eroszakhoz
Nehany het mulva azonban a felkeles gyors es sikeres terjedese nagyobb mervben igenybe veve az osztrak kormany figyelmet. Az 1804.
a ketsegbeesett ev marczius havaban, midon Nenadovics Jakab csapata
Zimonyban
a petervaradi foparancs-
dultak
tehat beavatko-
azonban
nezve
es
feiette
megnehezi-
a becsi kabinetre
az elhatarozast. Az
osztrak
be
nem avatkozas
a
portaval,
ohajtott
de
ez
utobbinak
nem
kepes a legjogosabb osztrak erdekeket sem vedelemben reszesiteni. Igy peldaiil a daliik tobb osztrdk
Lasd
I.
kotet 398.
1.
120
mArodtk
pp-tkzet.
es
(issze-
halinozott
lefof^laltak.
megtagadtak. a pasa
hatalm^^t
kell
pedig,
vala
volt^
kepviselni.
tulajdonkepen
dahik
valaszt
foglya
a hozza intezett
panaszokra meg
sem adhatott. Ausztriara nezve ennelfogva mar kereskedelnii szempontbol is kivanatosnak l^tszott,
hogy a dahik
erjen.
onkenyes
iiralma
minel elobb
veget
A keresztyen raja felkelese. melynek ekkor valoban nem volt meg egyeb czelja, mint szaa janics4r ag4k zsarnoksagatol,
badulas okb61
rokonszenvet
keltett
Becsben.
meg,
vott
hogy a
aranylag jelentekeny
varaz8oltA,k
eredmenyek,
vissza
az
osztr^k
tavoli
allamferfiak
tebe
azon
epen
nem
kor emleket,
midon az
n6p oly elsz^ntan kuzdott az osztrak h4z csapatai mellett s oly kesznek mutatkozott meghodolni a csaszarnak.
Tobb ok mukodott
hogy annak tovabbi fejlodesere es iranydra nemi befolyast is igyekezzek gyakorolni. Ezen inkabb
raat s
ontudatlan
v^g)^gyal.
torek-
a semlegesseg elve
kell
A porta kedvezo hangulatanak eme szorgos figyelembe vetele indita az osztrak kormdnyt arra, hogy
mindenekel6tt
mely
siilyra
szerb
mozgalmat
hogy
is.
illetoleg
divanban
tiil-
emelkedett,
aztan
ahhoz
alkalmazza
sajit
magatartdsat
121
tast kapott,
szerbiai ese-
menyeket,
felkelok,
mind a dahik Ausztriahoz fordultak tamogatasert; jelentse ki, hogy a csaszari kabinet szilardan ragaszkodik a be nem avatkozds elvehez, mindazonaltal figyelmeztesse a torok kormanyt a veszelyre,
mely
a mozgalom
terjedesebol
is
nemcsak az ozman
s
birodalomra, de Ausztriara
haramolbatnek
a sztiks
segessegre
a zavaroknak
irant taniisitando
;
emberseges banasmod
altal
meggatolni
vegre
a
pedig igyekezzek
hatdrozolt nyilatkozatot
nyerni
vagy
a rajat tekinti-e
lazadokul?"
Szelim
szultaii,
mint
tobbszor
tiirte
volt
alkalmunk
a janicsarok fekte-
kiilonosen a belgradi
agak rakonczatlan-
koddsa mar reg6ta a legnagyobb mervben felingerle haragjat. Nem erezven azonban eleg erosnek magat,
meg
beketleniil bar,
de kenytelen volt
titkos
hiret,
zsarnokoskod^saikat.
Nem
is
gyfilolt dahiktol,
reisz-
nem
elnyomoik
elterjedt
zat
termeszetesen
valosziniiseget
kolcsonzott
hirnek,
ama
a
Konstantin^polyban
igen
hogy
122
MASODIK
IK.tEZRT.
De
a div^iiban
got.
igy
fogtak
fel
a dol-
Elhataroztak
niai
Szerbiaba
kiildik,*
alljoii,
de nem
felek
kibekiteset.
porta;
ha mindjart megnyugvassal
s
vette
volna a
habar
a czel elerhevolna
latta,
is
nem
szivesen
hogy
es
mohamedanok
kiizdelembe
barmely
pedig
ily
fol3'vast gyanusitott
Midon tehat az
mint a
a torok
kormanynyal, hogy
ligy
a felkelok,
neveben
fellel
seges
szemben, a
reisz-eflfendi
a legudvariasabb
modon
ugyan keresztyen
alattvaloit
megvedeni elnyomoik
ellen,
Bekir pasat
s
biaba
mint
bekeltetot
feleket,
keri
az osztrak kormanyt,
ezentiil is
hogy a kiizdo
ha meg
hozza
for-
meg
I.
k.
434.
1.
123
udvar az
^^
vagy a masik
vetkezteben
nem
kor-
Az osztrak
mdny
sietett is
kozott
fenforgo
kuzdelembe.
Majus 2-ikan
*
Szabacs
lazadasnak,
csarok megsemmisiteset
remelte,
de az a
koriil-
meny,
mely nem a dahik, haneni a szultan kizarolagos birtokat kepezte, a raja hatalmaba keriilt es eppen a keresztyen szomszed allam kozegeinek segelyevel, kellemetleniil hatott Sztambiilban s
hogy
oly
var,
meg inkabb
lalt
is
tap-
bizalmatlansagot.
Hasonl6
is.
eredmenyt
sziilt
Zimonyban
bizta
tartott ertekezlet
meg
dill lett
I.
I.
k. 407.
k. 414.
1.
1.
**
124
tani.
mAsodtk
fr-tp.zkt.
Ausztria
veven
kez6be a kibekites
iigyet, ez
a tartomany viszonyai-
nak
el
fejloflesere.
aldjlshatd.
ugyan.
de
mas alkalommal.
a rend es a nyuvolna,
galom
helyreallitdsara
vezethettek
a szultan
fenhatosagi jogainak
tek Becsben
is
nem
a helyzet kenyes
kiilOnosen a
kabi-
Ez okbol a becsi
hatalmazta
fel
az interleg-
nuntiust
juk
taraogatasert.
el,
teljes semlegess6g fentartasa eppen a porta erdekeire nezve valt volna k^rossa. Azonban ligy Szabacs atadasdndl mint a zimonyi
tertek
middn
ertekezleten
az
osztrdk
kozegek
porta
gondosan
igenyeit
keriil-
tek
mindent,
mi
jogos
csor-
bithatta
beavatkozas szinevel
birt volna.
porta
m^ltanyolni
udvar
onzetlen
derek
keresztj'en nepre
is,
ben
elomozdita
Ily
szultan
tekintelyenek
tasit.^"
nyilatkozatok
sot
barmily
a
oszinteknek
portat
latszottak,
voltak
is.
gyanakvo
nem
az
nyugtattak
osztrak
meg.
Nem
bocsatkozhatott
azonban
feltetelezett titkos
mdr
Bekir pasa
kozelgett s kiildosztrak
nbsen az
elelmez^st illetoleg
hatdsdgok
125
szivessegere
szorulhatott,
nem
latszott
tanacsosnak
sajtinszky,
Csakhamar egy
kozo ellenteteket
Sajtinszky
nevii
oly lijabb
koriilmeny meriilt
fel,
megbizottja,
meg
meahbdoiisi
a zimonyi osszejovetel
Karagyorgye
tiszt
bizonyos
tesz.
hatarorvideki
kozbenjarasaval
neki
Belgrad vardt
is
elfoglalni,
ezt,
valamint
s
Szabdcsot es Szendrot
felajanlja
csaszarnak
Ha
pedig ezen
nem fogadtatnek
ketsegkiviil
el,
csabito
volt
kor-
nelkiil hatarozta el
magat
annak visszautasitdsara. A higgadtabb korultekintes azonban csakhamar azon meggyozodest erlele meg,
bonyodalmakat szulhetne
is,
vajjon Kara-
gyorgye
egyetert-e,
avagy
hidnyaban
megfontolandonak
latszott
meg,
hogy a
valo
hatdr6rvideki
szarmazott?
Mindezen okok
hogy Kara-
el.
I.
k. 454.
1.
126
cobenzi 68 Colloredo
poiitikija.
MASODIK
KE.JKZKT.
a szerbiai keresztyenek-
Remelte
iigyanis,
szandekkal van
iraiituk,
de hogy a fen-
is Ausztria hivei maradnak, vagy legalabb. hogy a nyugalom helyreallta utan a teljesen pango kereskedes nyer majd nemi lendiiletet. Sztambulbaii
tovabbra
Az internuntius
rol,
utasitast
kapott,
hogy
reszletesen
esemenyek-
a Zimonyban
tartott ertekezlet
meghiiisultarol, a
keresztyen
tehetetlensege miatt
haz javara
valaszat
meghodolasi ajanlatokrol.
Egyszers-
kellett a csaszar
tagado
sekhez hiven
ragaszkodni
a torok
birodaloni
Meg
kellett
taplalt
baratsagos
hajlama
altal indittatva,
mar
rdja
De
e mellett a
sorsara
is
127
szelid
banasmod
altal
mozgalom
lecsillapitasara
A mi
kabinet,
val.
vegre Oroszorszagot
illeti,
elhatarozta a becsi
bogy az egesz
kormanyaaz osztrak
modon
kormany. Egyfelol
peldaja
altal,
szerbek
Szent-Petervarra
fordulnanak,
szinte
visszautasitand,
foi-
terjesztesiikben**^ teket,
melyek
oket
arra
birtak,
hogy az
emlitett
harom
iranyban
kovetendo
magatartast,
mint
az
Ausztriara nezve
legelonyosebb
segszerii kovetelmenyet
felajanljak.
ket allamferfi
vart elonyok
Ama
ma-
feikeiessei
sze^ben
vegeig!"^
Minden
uj
zolt
esve
hogy meg
mintegy
termeszetes
oltal-
128
uABODIK PEJE2ET.
mazojuk
iiralmat
is
gyanant
tekintettek,
melynek
kozvetlen
ezaltal
meg-
E hagyomdmajd
haj-
mozgalom
Bekir
kezdeten
eleinte a dahikkal,
pedig
pasaval
es
megkisertett
biztositasa
kibekiilest csak
Ausztria j6tAlIasa
mellett voltak
laudok
iiyiltan
elfogadni.
Igaz,
hogy
az
osztrak
kormany
nem
hogy a szerb
hatosagok kez
a
tiilparti
es
horvat
nenizetisegu
hatarorvideki
nyiijtsanak
alatt
mindennemu
segelyt
jutottak
keresztyeneknek. Igy
szerbek
ig}-
ket
agyiihoz.
"-
Es ha menekiilniok
elol,
kellett
akar
vala-
kOriilmeuyeknek
tulajel
nem
Mert
szigoni
hatarzarlat
mellett a szerbek
tomegesen
aldozatul
estek
volna
mohamedanok
szerbek
legbaritsa-
erintkeztek,
maga a
iig}^iik
csasz^ri
rokonszenvvel viseltetik
irant. s
vedelmere es tamogatasara
ajanlatara
nyert,
A Karagyorgye
bar
el6zekeny, de visszautasito valasz okvetlentU nemi kiabrandulast sziilt a felkelok kozott. A szerbek, bar maguk fennen hirdettek, hogy meg raindig hu
alattval6i a szultannak,
s
ellen
129
nem
val6
azt
v^rt4k,
hogy
elottiik
a torbk
birodalomtol
elszakadds
lehetetlenseget bizonyitgassa, es
a porta irant. Az
ily
6breszthettek a felkelok taboraban. S megis oly eros * ^e'^eiok " KSrolyfohervolt Szerbiaban az osztrak segely irant taplalt remeny, czeghez 6s a
oly termeszetszerii a megprobdltatas perczeiben Ausztridndl
csiszdrhoz
keresni
oltalmat,
hogy
daczdra a mdjusban
havdban
Sztratimi-
modtak
p4rtfog4sert.
^^
Midon pedig
kielegito valaszt
folyamodvdnyt szerkesztenek,
kOtendo egyesseget erositesse
magdhoz a csaszdrhoz
kozott
altal.*)
keresiiket,
sot
kozlemenye
mintegy
kotve
A szerbek
valo
elkedvetlenedve a ha-
kozlekedes
Ily
megszoritdsa
fOlott,
koriilmenyek kozott
Ka-
nem
volt
nehez
I.
k. 459.
1.
** I. k.
470.
1.
KAllay:
A Mrb
I.
130
JtiBODIK PRIEZET.
Nenadovics
Mdtenak es tdrsainak
es
kOvetaz
elso
sege
lepes,
Szeiit-Peterv^rra
igy
megtOrtent
meg^lapies
tasara
iiiasok
Igaz,
hogy
Karagyorgye
ezutan
s
is
meg
a felkelo vezerek
koziil,
folyamod-
tak
nam egyszer
;
Ausztria oltalmaert
tettek hodolt-
sagi ajanlatokat
hagyomanyos varazs, mely a szerbeket a szomszed allamhoz fuzte. Az Oroszorszagba kiildott also k5vetseg ideje ota, ha mindjart az orosz kormany tenylegas,beavatkozasa kesobb vette
tbbbe
is
kezdetet, Ausztria
nem
volt a szerbek
szameben
azon
egyeduli
A Cobenzl
meg Ausztrianak a
utasltasaihoz kepest
vdrt elonyoket.
Az
iuternuntius az
kSzH
Karagyorgye
^'
ugyan mindent
Ausztria
elkovetett.
hogy
"^
'
a portat meggyozze
onzetleu
baratsagarol,
hogy a szerbeket a Karagyorgye-fele ajanlat miatt a tOrbk kormdny reszerol bekovetkezheto iildoztetesektol megmentse s vegre, hogy bizonyitsa, hog)' a
felkeles egyediil osztrak segelylyel fojthat6el,melyczelra
kormanyanak kozremiikOdeset. ^ A mindenkor bizalmatlan portara megdobbentoleg hatott Karagyorgye ajanlata, hab^r az internuntius
siirgosen fel
is
ajanlja
nem
is emlite.
Konstanmint
semmitol
sem
tartottak
annyira,
lom hatarain.
fokozta.
szerbek hajlandosaga
azokat
meghodolni a
meg inkabb
a
latszo
Es nem
oszlatta
tett,
el
Ausztridnak
kOzremfikOdesere
valoban
5nzetlennek
131
ajanlata
teve.
meg
bizalmatlanabba
foglalasi
gyanu, hogy
Ausztria
csak titkos
tenyleg alaptalan volt ugyan, de megis komolyaii foglalkoztata a torok kormanyt. Ily hangulat
mellett az
csak
kedve-
reisz-effendi
kijelente a nagyvezer
is,
hogy
szenkell,
elnyomatast
pasa
kiildeteset. Ettol
varja
mohamedan
egyikenek
sem
sesere.
reisz-effendi
emliti a kozreszol-
mukodesi javaslatot,
sot a felkelok
ajanlatarol
erteke
szerint
de
megis
ohajtotta
volna,
nemcsak
egyszeriien
megvetessel
utasitotta
tekintettel
elertette
el is titkolta.
Az
**^
Az
Stadion
iigyet,
osztrak
Petervdrott
kormany diplomacziai lepese Szent- * wcsi udvar magatartisa sem reszesiilt kedvezo logadtatasban. es a szent,
grof,
sot
Ausztria
kovete a czarnal, az
,
egesz
,
P^t^rvari ka"'net.
meg a
Cobenzl-fele el6terjesztest
<.,,
,,
' .
is
kdzle
'
132
MAsoniK
FF..rEZRT.
Czartoryski
herczeggel,
egyszersmind
kormany^nak
orosz
udvar
oszinte
bizalmanak es
tdpL^ilt
is
birodalom
sajat
integritasa
irdnt
joindulat^nak
lijabb
szorgoskoddsaval
megegyezo
a ".**'"'
bizonyitvanyat
megelegedessel fogadj
A
Az
nem
osztozott
iigyeket
illetoleg.
mar
De
tulajdonkeppen megis
el6,
csak
nyilk(5z-
lemeny
dltal
a keresztyen
felAl-
doztattak,
mert
bossziija
a nyugalom helyre-
Stadion
valik.
Hiaba igyekezett
jelenteseiben
fesziilt vi-
Italinszky
megbizhato, mivel
az internuntiussal, s hogy
ellenkezoleg
kepest a legme-
ban kimeletes banasmodot alkalmazzon, Czartoryski megmaradt a mellett, hogy Ausztria magatartdsa elkeserite a divant s felkelte bizalmatlansdgat a szom-
szed allam
irdnt.
Hasonlo ertelemben
irt
Czartoryski
is,
kOte-
szempontbol tolmacsolja az
kormany
nezeteit. Stadion
hogy nem az internuntius vonta magdra az orosz kabinet elegiiletlenseg6t, hanem hogy Szent-Petervdrott ftltekenyek a portaval szemben gyakorolt befoly4sra
s ezt
nem
szivesen
engedji6k kt Ausztridnak,
kiilO-
133
n58en pedig nem Sromest Idtnak, ha ez utobbi hatalom kozvetito szerepet jatszanek a szuMn es egyik
tartomanya kozott.
^^
*^
""*'"*''
polltika
ha
tsi-
nem azonnal
mutat-
t^sa a
koztak
feltiino
modon.
Nenadovics-f61e
kiildetes
s
"^^'^^ *'"'*'""
fejlemenyei-
Oroszorszagban
hosszabb ideig
titokban maradt
ben.
sdgok el6zekenysegere, hogy sem mar ekkor ellenseges magatartast mertek volna tanusitani a szomszed allam irant. Kiilonben is Bekir pasa megerkeztevel
s
be Szer-
a felkeloket a
fegyver lerakasara
zetbe
jutott
birni, sot 6
az
eroszakos
tdbor kozott.*
De
kifele
legalabb a szerb
oly
szinben tunt
fel,
nem sokara
szuntnek
helyreallittathatnek.
Maga a
reisz-effendi
szemben a lazaddst meghogy a meg fenforgd csekelyebb ellentetek konnyen kiegyenlithetdk lesznek
a kiilhatalmak koveteivel
nyilvanita,
dllitvau,
b6kes uton
valoban
ily
is. ^^
vagy
a
csak szinlelte
szerb
Mindenesetre
erdekeben
mert
kellett
allott
eppen
meg-
kiizdenie Herczegovinaban
kovetve, de
elnyomott
azon
mozgalomnal
*
veszelyesebbek
valanak
I.
k. 451.
1.
134
MASODIK KEJBZET.
kiiloiiis
bozo
videkein
diiltak s olykor
magat a fov^rost
fenyegettek.
t6ssel
sikeriilt oly
hatalmas
Kara
Feizi es Tokadzsiklyt
alabb a Balkan berczei koze szoritaiii. '"* Hy viszonyok kozott, niidon Torokorszag gyengesege kiilOnben is nyilvanvalova lett mar a kiilfdld elott, a porta
meg inkabb
siilyt
belugyeiben
is
nagy
Bekir
pasa
megjelenesere
bekovetkezo
kuzdelemben,
mely
aprobb
tavafel-
osszeiitkuzeseket
kiveve
egeszeii az 1805. ev
kormany
kozott a porta
iranfc,
kodobb
lett
nem
s
is
szorultak
oly
mervben a segelyre,
mint
elobb
leginkabb
csak
tartott
kepviselojevel
oO-an
megtiltotta a gabonakivitelt
feltetel mellett,
kivansagara
torok kor-
rendszabalyt es
reszere
engede-
A
A
becsi
kabinet
azonban
szamara az engedelyt.
termeszetesen halas
^^
porta az
ily
szolgalatokert
szavakban
koszonetet
mondott.
135
izben
tanu-
Minden alkalomaz,
mal
szembeszoko
modon
nyilvanult
es
pedig
igazoltnak
tarta,
illetoleg
erdekeben is olykor felszolaljon. Emlekeziink meg, hogy az 1804. ev szeptember havaban Szoliman pasa neveztetett ki Belgrdd kormanyzojava, ki aztan
veve az ugyek vezeteset Aga Hasszau pasatol, Gusancz Ali elleneben epp oly kevesse tarthata de
at is
fenn tekintelyet,
siilven,
mint
el6dje.
hogy az lij kormanyzo baratja a janicsaroknak, nagy aggodalommal neztek megerkeztenek elebe. Ertesiilt ezen hangulatrol az osztrak kormany is es
az internuntius altal
felol,
pasat
kiildeni,
midon november
elkeriilese vegett.
havaban Bekir
is
tavozott,
meg inkabb
dalmak
Az
internuntius
siirgetesei
azt eredmenyeztek,
hogy a
hogy tekintetbe
oipiomioziai
veven Ausztria tanacsat, elhatarozta Szolimant visszahivni Belgradbol s helyebe a szerbek kedvenczet Bekir
g^oij^anbeib'"^'''
pasat nevezni
elkiildettek.
sziilt
ki, ^^
hogy
e reszben a
fermanok mar
megelegedest
felszolita
pasa
ugy^ben.
Becsben,
hogy a csaszari
kormany
I.
k. 451.
I.
136
HASODIK
PB.TEZET.
Sztratimirovicsot,
hogy tudassa a
szerbiai
keresztye-
nekkel a porta elhatarozasdt, felhasznalvan az alkalmat, hogy benniik bizalmat ebresszen a szult^n irant
es oket
nyugalomra es bekiilekenysegre
intse. ^*
teljesite es
is
Belgrad parancsnoka.
is
E pasa
egyebirdnt
meg mas
tekintetben
magdra
tisztet
megnyertek
iigyiiknek, kik
dtjoven a tartomanyba,
is
nem csak
tanacscsal, de tettel
m^az
A
is,
mindeu keserflseg
nelkiil
kovetelte azoknak
visszahivatasat.
becsi
kabinet,
ki-
sem lepett at Szerbiaba egyetlen osztrdk tiszt sem a kormany tudtdval Radios Petrovics pedig mdr tobb ev ota nyugdijat elvez s kinyilvanita, hogy kesz arrol lemondani
;
nem
lehet
de
hogy jovore
g^latban,
minister elrendeli,
szol-
sem azon
4116 tisztek
nem nyerhetnek
A reisz-effendi elismeressel
miatt
is
ez
tigy
nem moz-
dita el allomasarol.
187
Ezen aprobb diplom^cziai csatarozasok tehat volta- * ^'^' J\ ^ ^ fogdsa a felkeppen Ausztria hatrdnyara vegzodtek. A latszolagos keidsroi i805
j6 viszony a ket dllam
surlo-
^p'-J'*"^'"*"HltiZ p3S&
ddsok
miatt
nem
mar
az
bomlott
De
is,
a becsi
kabinetjon
hangoz-''^"
Beigraaj!!^!",^''*"
kenyszeriilt,
onmaga
altal
annyiszor
legalabb
irant,
tatott politikai
rendszer folytan
szinleg
felkeles
noha az
nagy m^rtekben
birta
rokonszenvet,
Sziiksegesnek
velte e magatartast,
reszint,
bogy
gyanakodasra
bizalmatlankor-
pedig,
hogy a torok
^^
mdnynak
majduem
serto viselete
folott erzett
bosszankodasat elpalastolja.
Igy tortent,
hogy midon 1805-ik ev nyar elejen a szerb felkelok ismet Karoly foherczeghez fordultak, altala kerven a csaszdr kozbeujdras^t a szultannal, hogy az oket minden
oldalr61 fenyegeto
veszely
elharittassek,
az
osztrak
korraany
nem mert
tobbe
hatarozottau
fellepni
hanem
az internuntius
sz6t
emeljen.
De
A
megvaltozott
szerb
folkelest
Konstanlinailletoleg.
felfogas
szkupstinau, az
s
1805-ik ev aprilis
havaban
elfogadott
Konstantinapolyba
tbrekveseket
arultak
Nem
csoda
tehat,
vdltozatlan
husegok
es
folytonos
hogy elha-
gyors
szigorii
megfenyittetesoket.
Az
meg mindeg
ir^nt,
baratsdgot
szinlelt
a torok
birodalom
kotdtt
s6t
138
MABUDIK PRJEZET.
is
siirgete
Ausztria
fofigyelmet
kuzte
a Francziaorszag kozott
latszott
felel-
fejlodo
raesnek.
kormany
pasat
ellentetben
igeretevel
meg nem
hauem a
s
nisi
Hafiz
6t,
hogy
ha
kell,
eroszakkal
nem
is
csak a porta,
de az osszes
zassal
niohamedan
lakossag
megbotrankokuztorok
fovaros
szerbiai
szemlelte
mar a
delmet igazhivo
niuzulmanok
kozvelemenye
tertet.
is
viszonyok kozott a
nem
tarta
tobbe
sziiksegesnek,
folkeles
elnyomasara iranyzott
nuntius
el6tt
meg
az inter-
sem. Sturm er
baro
is belatta,
hogy a
matlansag
Azon
volt tehat,
terekkel
keriilje
folytatott
targyalasai
hozatalat.
Csak midon
kSvetek
egyszer
^"^
a petyani
folteteleivel
szerb
Konstantinapolyba
erkeztek, iparkodott
meg
Az internuntius
ligyelmeztetese
tiilsagosan
ovatos,
majdnem
es
felenk
nem
gyakorolt
hatast
nem
is
iugata
meg
a divant elhatarozasaban.
becsi
Es ugyanakkor, midon a
kabinetnek
vegre
139
meg
seg
a porta bizalmat
altal
meg
a legbaratsagosabb elozekeny-
azon
termeszetszerii
melyek a
keleti
kerdesben az osztrak
elvalasztak.
Oroszorszag
ota
franczia
koztarsasag
igen
fesziilt
volt a viszony.
kiilonosen
oly
fokra
hagott,
hogy
Sandor
nem
ohajta, de megis
kikeriilhetetlennek
tartotta
haboriit.
ket
allam
kozott
azonban
felnek
le
melyet
kellett
dOntenie,
osszeiitkozesre
kerulhetett
volna a dolog. Poroszorszag bar latszolag a franczia befolyasnakhodolt.titokban mar Oroszorszag fele kozeledett.
Ausztria irant azonban
tudta lekiiz-
pedig
nem csak
a
ki-
De eppen
ez
utobbi
pontban
rejlett
nehezsege.
Nem
Sot ellenkekiiliigy
vezeteset,
hogy Ausztria csak Oroszorszaggal kezet fogva kepes, barmely iranyban is eroteljes aktiv politikat kovetni. Ily politikara ez id(5tajt a becsi kabinet
nem
a
gondolt.
tiilsagos felelem
Napoleon hatalmatol,
140
MA80DIK PBJRZBT.
is
arra inditdk az
keriiljon
minden bonyodalmat es lehetoleg ragaszkodva a semlegesseg elvehez a kenyesebb kerdeseknek ne vegleges megoldasdt kisertse meg, hanem azokat egyszerflen csak elodazza.
De Becsben meg
tika
poli-
vedelmet.
Ugy
veltek,
is
minden harczi
fel
vdllalattol visszariassza
s
hogy
nyugalmat
biztositsa. Ily
alkudozasokat,
felfogas azonban
ki tamad61ag szemben es kit
nem
egyezett
meg
a czar
nezeteivel,
ohajtott
fellepni
Francziaorszaggal
sege gj^akran
is,
ajanlatait.
Masreszrol
voltak
Ausztriaban befolySsos
Kilroly foherczeg
egyenek,
ezek
komolyan
felszolaltak az Oroszellcn.
orszaggal valo
baratsag es szovetseg
a czar fenyegetese,
sem a foherczegek
intcsei
De sem meg
nem
mely mindinkabb
a
czart a
targyalasokkal
meg megnyerheti
eszmejenek.
elerje,
pusztan vedelmi
czelt
szovetseg
annal biztosabban
141
melyekre
helyeztek
es mindent elkovetett,
Karagyorgye ajanlatat
a kicsinylo es
tudatta
az orosz
niinisterrel,
daczara
nem
"
kozat gyanant tekintette. Es ugyanazon okoknal fogva, ^^^ Ausztria bizonyos hirek, melyekrol ekkort^jban Szent-Petervarott magatartds^t
suttogtak,
Szt -Peter-
nem
gzerbkrd8ben.
Franczia,
majd a czar
stadion
erintkezes
azon gyaniit
f^^^.
czelzdsok
a legnagyobb
Az Ausztria
ellen emelt
vMak
csak-
hamar tudomasdra jutottak az osztrak kormanynak is. Ereztek Becsben, hogy ha a czdr az effele besiigdsoknak
vezett s
hitelt taldlna
adni,
nem
csak fesziiltseg
dll-
de valoszinuleg a
ter-
vegkep
le kellett
volna mondani.
Szuksegesnek
gr6f utasitdst
latszott tehat,
hogy jelentse
a tenyekb61 vilagosan
hogy a csaszari
I4'i
MA80DIK FEJEZET.
mi nezete
es orosz erdekeknek.
Ezen
hatarozottan
sara
meg
vonatkozo
vadat,
tuzetesen
kimutatvan,
hogy
forralt
eilenseges
terveket
portaval
ellen-
lazadasanak
tigyeben,
idejeben,
bosnyak
hatarvillongdsok
illet61eg, a
kivalt
s ezenfeliil
meg
tett
a torok kormanynak.
s
a leg-
teljesen
meg
mely
fogjak gyozni az orosz udvart gyaniijanak alaptalansagarol es ekkent elharul az utolso akadaly
is,
a ket
allam
szivelyes,
az
erdekkozossegen alapulo
hallgatta
meglepetve
Stadion
kozle-
menyeit.^**^ Beszelgetes
el csodal-
kozasat a
folott,
nek
meg
mente-
noha orosz reszrol nem tortent felszolalas. Azut^n pedig nem minden giiny nelkiil jegyze meg, hogy Szent-Petervarott sokkal inkabb meg vannak
getSzni
Kulonben is az mozgalom-
mal szemben
politika
nem
irdnyara,
hanem
csakis
nemely
eszkozolt
elegtelensegere
vonatkoztak.
Orommel
143
legteljesebb
egyetertes
zaloga
gyanant
Csak meg arra kerte az orosz kormanyt, hogy miutan e szerint a keleti kerdesben minden
tekintven
azt.
pontra
nezve
azonos
politikat kovet
s
a ket hatalom,
a torok tartomanyokbol
is
mikent ez utobbi
azt
hittek,
minden
Oj
Csalodtak
Becsben,
midon
hogy az
mentege-
effele diplomatiai
szt..P6tervart.
orszagot,
hogy
ezentiil teljes
megnyugvassal szemlelje
par honappal
erdekeltseget.
Alig
a Czar-
many
ismet mentegetozni
Ausztria
elismerte
ez alkalommal
bizonyos
Stadion
megczafoltatni
ama
hirt,
birtokat
biztositotta
volna Ausztrianak.
Ugyanakkor
is
azon politika-
Sandor czar szinten sajatja gyanant fogamelynek czelja az ozman birodalom fen-
tartasa.
Barmennyire iparkodott
hitetni,
integritasat,
erkezo
jelentesek
nemely vilagosan szolo teny, vegre az osztrak kormany hit6t 6s bizalmdt is megingattak. Az
144
orosz
czlbk
mAbodtk frjezet.
agiwa Bal-
mbdon
es
erdek-
kinffiiszige-
lodott
Montenegr6nak
irdnt.'''^
rakonczatlan
nepe
P6ter
teni804. dta.
yiadika
s
az utobb
odakiildott
tabornok,
noha megellen-
bizatasuk
latszolag
siilyozasara vonatkozott,
v6d6i leptek
fel.
niellett
tartomdnyok lakoss^ga
fOlott is oly
batosdgokkal.
A
;
becsi
seg
drdn
igj'ekezett
nehezsegeket
orosz
de ez
nem
kotelezte
halara az
kabinetet, a mint
Sot ellen-
mdr
hogy nem meltanyolja elegge, sot minden ok nelktil meg gj'anusitja is a czarnak Montenegr6val es a por-
szemben kovetett oszinte es onzetlen politikajat.^ Az orosz minister azonban csak szinlele e felhaboroddst, hogy annal inkabb leplezhesse a dolgok val6di illasdt. Sturmer baro aggodva jelente/' hogy az orosz
t4val
befolyas
naponkint
novekszik
eg6sz
hogy a
nyilt es titkos
izgat^sok
tett
mar az
reszben
petydni
birodalmat
behaloztak.
Sokat
a portanal.
P6tervarra
modon
is
biztositvin
Orosz-
Italinszky izgatiis,
azon mozgalom
mely ekkor
lij
fejedelems6g megalapitdsara
145
ohajtottak
felhasziialni,
oly
szervezettel,
a minovel
her-
mar Moldva
es Olahorszag birtak.
Ugyanekkor a
mohammehogy
fenyegetozven,
i.
kivandorol Ujoroszorszagba,
Montenegroba. Alta-
miikodtek,
meiyek Montenegronak az
iij
olyba
tuntettek
fel
ezeket,
mint
az
illeto
nepek ho
vagyat.
Becsben pontos tudomassal birtak raindezen iizel- * 'b"! udvar rnekrol/"* de azokat meg mindig nem a szent-peter- jzgatisok.
vari kabinetnek,
kozegeknek tulajdonitottak. Mindazonaltal nem nyomhattak el a keseriiseg erzetet a miatt, hogy Oroszorszag nem kozli hit baratjaval terveit, ha ugyan leteznek ilyenek s hogy Ausztriat vadolja foglalasi hajlamokkal, holott 6 maga tor az ozman birodalom szetrombolasara. Es midon 1804 vege fele az orosz kormany Montenegrot illetoleg hatarozottabb
alarendelt
orosz
igenyekkel lepett
fel,
Maga
is,
az osztrak-orosz szovetseg
hogy Oroszorszdg
I.
lassii
10
146
mAbodik fejezbt.
fele.
Sejte
mar
azt
Ausztria
letre.
kozott
nem
johet
De
mivel
Napoleon
minden aron
liogy ez a
biztosi-
ohajta,
t.
i.
sziiksegesnek
velte,
keiiyes
targy,
tessek.^^**
Az
osztrak
kormany
is
osztozott e felfog^saltal
ban
Termeszetes, hogy
ily
reszerol Oroszorszagnak
nem gyakran
nyilt
alkalnia
nem
el
at.
meg,
az
sot
vegre
orosz
haboriira
szanta
magat Francziaorszag
szovetsegge alakult
De ez lij viszony kovetkezteben nem sziint meg, s meg csak nem is merseklodott ama bizalmatlansag
es feltekenyseg, melylyel a Keletre nezve Ausztria es
Az 1805.
"szdvets^g"
1805. Fran"'"''
megkezd6dott a
haborii.
francziak gyozelmetgyfizelem
sereget Austerlitznel
Ferencz
csaszar pedig
alatt
kenyszeriilt a legkedkotni.
is,
vezotlenebb
feltetelek
beket
Tortentek
de ketsegtelen,
ifeVEIBEN.
147
hogy a csata elvesztese leginkabb az oroszok mertekEs ekkor, a szovetsegesek viszonya kiilonben sem birvan az oszinte bizalom jellegevel, mindegyik fel a masikat okolta az utkozet kedvezotlen eredmenyeert. Az orotelen elbizakodottsaganak tulajdonithato.^^^
szok
meg
arulassal
is
allitvan,
hogy
kozosen
elenk visszhangra
nem maradt
rozatlan
es
hatas nelkiil
I.
gyanakvo
jo
lelkiiletere.^^^
Idtszolagos
viszony
Ausztriaval
nem bomlott
fel.
A czar
s vele egyiitt
midon a czar
fel-
hogy mondjon velemenyt az eur6pai helyzetrol". Ezen bekes hangulat, egyszersmind pedig a Napoleon irant taplalt bizalmatlansag inditottak Sandor czart arra/^^ hogy Ausztriaval ne szakitson vegleg. Mert a mig a haborii megiijulasanak eseteben szamitott volt tartott,
attol
orszaggal
beke
hogy a szomszed hatalom talan meg hogy a pozsonyi is kesz lenne egyesiilni, kovetkezteben elvesztett tartomanyaiert nemi
nyerjen,
Franczia-
karpotlast
mi csakis a
volna.
torok birodalom
rovasara tortenhetett
iilesben
Mar
az emlitett tanacs-
az aggodalom, hogy Napoleon is felmeriilt majd tamadolag lep fel a porta ellen vagy pedig, hogy Ausztria a francziak altal biztatva megkiserlendi Moldva es Olahorszag elfoglalasat. E veszely elharitasara sziiksegesnek velte a birodalmi tanacs, hogy a hadsereg hadilabon maradjon, hogy a jo viszony a
portaval
fentartassek,
de
mellett
Oroszorszag
10*
148
tor(3k
MlSODIK PEJEZKT.
teriileten
el6 szlav
nepekkel es ^iJrbgOkkel
osztonszerii
.
is
osszekottetesbe lepjen.
Talleyrand
koleti tervel
czaruak
OS
taiuicsosaiiiak
aergo-
1805.
s az
nemi alappal. A
becsi kabiiiet
tervekre, a
fraiiczia
Ausztrifinak
uoryan tavolrol
*^
86111
ffondolt
ama meresz
juttatandb
szerep
poieon
Na-
iiieljektol
Szent-Petervarott feltek,
hanem a
ncm
kormany, vagy iiikabb maga a kuliigyminiszter, Talleyrand foglalkozott behatoan oly torekvesekkel, melyek,
lettek
Nem sokkal a haborii megkezdese utan, niidoii Napoleonnak egymast gyorsan koveto gyozelmei mar
biztoss^ggal
sejtettek a vegerednienyt.
s
Talleyrand a
kutatta a folteteleket,
melyek annak szilardsagot es tartossagot kolcsonozhettek. Nezete szerint Europaban csak negy hatalom-
mal
igy
Ezek Francziaorszag
szovetsegesek
mig kozosen Francziaorszagnak versenytarsai lesznek. Es a mig Ausztria es Oroszorszag kozOtt nem t4mad ellentet, Anglianak mindig fog sikertilnie, hogy e ket hatalmat szovetkezesre birja. Vegre pedig, a mig az oroszok a torok birodalom szomszedjai, annak
maradnak,
elfoglalasara
Francziaorszag
geitil tekinteni.
elleutetes viszo-
hogy Francziaorszag erosebb a harom mas allam mindegyikenel, sot egymaga mind harommal is megmerkozhetnek. De ekkent csak a kuzdelmek ujuhi4nak meg es tartos bekere senki sem szamolhatna tobbe. F6dolog tehdt, hogy elharittassa-
149
sziil-
iiak
hetnek.
lehetseges,
ha Francziaha
s
az
orosz
eppen az
ezeiitul
ellentet
letele biztosittatik.
lie
czelra sziikseges,
hogy Ausztria
es
legyen Francziaorszagnak
lij
az
utobbi
le
altal letesitett
kell tehat,
birtokairol,
kulonosen
tesegekert
Tirolrol
es
Ha azonban
e vesz-
nem
hogy
szovetkezzek Angliaval
orszag ellen.
es
Oroszorszaggal Franczia-
torokok immar
az oroszok.
nem
veszelyesek,
de
helyukbe
is
leptek
panak azon kell lenni tehat, hogy kivalt Oroszorszaggal szemben erosittessek meg. Legczelszeriibb lenne, ha Ausztria Moldvat, Olahorszagot, Besszarabiat es Bulgaria ejszaki reszeit kapna, minek kovetkezteben
a Diina
majduem vegig
az 6 teriileten folyna s
is
meg
Fekete-tenger
partjara
kiterjeszkedhetnek.
nem
veszteseg, sot
manyat mas hatalomnak engedi at. Kiilonben is Moldva es Oldhorszag felett mar csak nevleges fensoseget
gyakorol, tenyleg eskiidt ellensege, Oroszorszag ural-
kodik
ott.
Azon
pillanattol
fogva,
a midon Ausztria
150
taiidja
mAsodik fejezet.
tobbe
torok
birodalom megsemmisitesere
sot kenytelen lesz azok
telen
17-ikcn
Napoleonhoz
melyet
.'kell
Talleyrand,
zetevel,
Francziaorszagnak
Napoleont,
Ausztriaval
Ausztriat,
sot
emelje
fel.
meg
meg
egyszer,
melyet oktober
meg
ban kellene karpotlast keresnie vesztesegeiert,^^*^ ez alkalommal neni fogadta el a kiiliigyminisztere altal
oly hevvel vedelmezett politikai rendszert. Ennelfogva
franczia
nak.^^''
reszrol
nem
is
tetettek ajanlatok
Ausztria-
kormany
ki
azokat.
Stadion grof,
Napoleont
keleti
volt,
masreszrdl
irdnt.
nem
birt
erzekkel
Ausztria
hivatasa
Az orosz
udvar
bizai-
hogy a jo viszony Oroszorszaggal megne bomoljon s igy a franczia hoditasi vagyak elleneben legalabb egv megbizhato baratra szamithasson, ^-^ ^
tehat az osztrak
nvili'
matiansiga
Ausziria
irdnt.
151
vetites
altal,
Ausztria es
tudvalevoleg franczia
hirt
hozta,
hogy franczia es
osztrak
kesobb pedig mar Moldvat es Olahorszagot is emlite a hamburgi iijsag, mint compensatio tar-
E kozlemeny
s
elenk nyugtalan-
Merveldt grof az
szavat lekotni
ama Mr valotlansaga
mellett,
majd pedig
aggodalmait eloszlathassa.^^**
biztosi-
nem
hoi
nyugtathattak
mint
tudjuk,
meg
teljesen.
Szent-Peter-
ekkor
mar igen
komo-
pozsonyi
bekenek kiilonosen az a
tartomanynya
lett.
Az orosz
komoly veszely fenyegethete, mely meg nagyobb merveket oltott volna, ha Ausztria is tamogatja Napoleon foglalasi terveit e
torekveseket
ezen
oldalrol
valoban
hatarozott
:
nyilatkozatra
szolita
fel
az
osztrak
kormanyt
hogy ha nem is letezik meg a torok birodalom ellen intezett egyezmeny Ausztria es Francziaorszag kozott, vajjon nem j6-e majd kesobb letre
152
ily
HiBODIK FEJEZET.
szovetseg
es
tartast
a porta
Az orosz kormany
faggato tudakozotenyleges biztosiesetleges keleti
meg
ezen
hanem
igyekezett
tekokrol
orosz csapatok K.attarbban. Ausz-
is
gondoskodni a francziak
vallalatai ellen.
meg
az osztrakok birto-
tna
enged6-
barmennyire
sokkal
tartott
is
bonyodalmaktol,
melyekbe
hatdrozatlanabb
volt,
meg
hivatalnokainak
merenyletet.
is
utasitasaik
ellen
elk(3vetett
megadta a valaszt
dalom tartomanyait
valoszinuleg jovore
esetleges
tervei
ajanlatokat
nem
tett
sem fog tenni; hogy Napoleon ellen nem egyeznek meg Ausztria erdekeivel s ezert a becsi kormany kesz
a
porta
mindent elkovetni,
hog}'
mennyiben lehetseges, meg is dasat akad^lyozza. Ausztria tehat ismet mindenben engeelharitsa, sot a
dett az orosz
targyalasok
nem
hatalom kozott.
le
De
azert Oroszorszag
nem mondott
feltekenyen
s
keleti
terveirol,
hanem ezutan
is
behato figyelemmel kiserte az al-dunai esemenyeket s ezek kozott mint a legfontosabbat a szerbek mozgalniat, valamint Ausztria
beavatkozasi kiserleteit
is,
bekes
allapot,
"
153
* p*"^*
szerbekl805.
tt
hettek,
nem
sokaig
tartott.
Konstantinapolyban
eler-
kezettnek
csapast
veltek
az
idopontot,
hogy
vegre
donto
es
merjenek a lazongo
rajara. Oroszorszag
iigyeire,
hogy
1805,
ev
oszen
nagymervu
seregosszpontositakoriil,
Ezen kesziilodesek valodi czeljat gondosan titkolak ugyan az europai kovetek elott, de sokaig nem maradhatott az ismeretlen, kivalt midon fermanok
get.
meg
nem
volt rendes
hadserege
minden
kormanyzo onalloan szerveze tartomanyanak jutalekat. A sajat kenyelmoket es szemelyes erdekeiket tobbnyire az allam erdekenek folibe helyezo pasak,
nem
enge-
szoktak
delmeskedni
s ezert
ido-
ben nem
oromest
szallottak
taborba a
mohamedan
stirgeto
kenytelen
elhalasztani a
az osztrsk
De
mar
az
bdrmily
1805.
lassan
haladtak
is
a kesziilodesek,
kozvetit^s a
szerbek
ev
utolso
neiryedeben
bizonyosnak
erdekSben.
154
latszott,
mAsodik fejezet.
nek czelja
felol,
aziitan
ugyan a
szigori'i
rendszabalyokat,
sajnalja,
hogy a tdrok
csaszar
kormany
nem
tekintettel
Ferencz
onzetlen
bekitesi
ajanlataira,
portanak
jaro s
^-^
melyek ha figyelembe vetettek volna, a most nem kellene oly roppant koltseggel
ketes
mindenesetre
eredmenyii
eszkozokhoz
nyiilnia.
torok ministerek
nem
szivesen fordiiltak
kovetkezteben
hogy
folott el-
keszii-
Az
esetStiir-
ben
is
csak latszolag.
nier barot,
hogy eszkozolne
vetiteset a
melyek az
-^^ikeret
eleve megbenitak.
reisz-
kijelente,
hogy
hodoljanak
esetben
ellenkezo
uralkodojuknak,
tdbbe menhelyre
AUSZTRIA KELKTI
I'OL.
155
a szomszed hatarvideken. Igerte tovabba a reisz-effendi, hogy az osztrak reszrol megkisertendo bekeltetes eldolteig, a
szultan
kesz
sot
elodazni a tervezett
is
szigorii
rendszabalyokat,
abba
beleegyezik,
hogy a
nem
a szultan
neveben, hanem
helyrealltanak
oly
modon,
hogy
azt a
nyugalom
esetere
majd
kieszkozli
Konstantinapolyban.
porta
ugyanis
egyaltalaban
kozallita,
nem
volt hajlando
felkerni,
az osztrak udvart
hivatalos
benjarasra
mert az
ily
lepes,
mint
novelne a folkelok
attol
elbizakodottsagat.
De tulajdonkepen
beavatkozasra
tartott
torok
kormany,
minot
moldva-olah
kieszkozolni
nem
volt
kepes az
internuntius
^^^
A
iigyet
Napoleon ellen
hatterbe
folytatott
haborii
minden mas
szoritvan, a becsi
kabinet
sem
fog-
mintegy kieroszakolt
sokara a pozsonyi
osztrak
kozvetitesi ajanlattal.
lettrejotte
De nemertesiilt
beke
utan
az
felkelok,
aggodva
s
a torok kesziilodesek
Ferencz
csaszarhoz
Az alkalom tehat kedvezo volt a beavatkozasra, most mar a kuzd(!) felek mindegyike ohajtvan azt. Az osztrak kormany is belatta, hogy kellene
kodotol.
valamit
tennie
ez iranyban.
es befolyasa ketsegkiviil
156
mAsodik pejezet.
altal
pesok
fenye-
kozvetites
elokeszitendo, Stadioii
szUksegesnek
bizalki kelle
mindenkor
hogy Ferencz csaszar a harczi esenieiiyek kovetkezteben Imzamosabban Bccsen kiviil tartozkodvan, meg nem hatarozhatott a torok kormany kozvetitesi
ajanlata
folott,
de
eleve
is
biztosithatja a
fegyverben
kozat utan
tanacsok.
alio
folkeloket
legcsekelyebb
^''-
tamonyilat-
Ezen
into j6
E kozben
s
raegerkeztek
Becsbe az osztruzsniczai
Eloadasukbol
a
vilagosan
ajanlott,
hogy oly
de
biinbocsanat
igerete
sajat
s
folkeloknek
a szultan
alig
Ausztria
reszerol,
csak
nem
neveben, czelhoz
nem
nak
biz-
tositek
Mas eszkozoket
kellett
tehat
alkal-
mazni.
Stadion
legczelszerubbnek
velte,
torokokkel,
mint a szerbekkel
tudatja,
meg nem
bekelnek, egyik
sem vasarolhat
E fenyegetest
*
Lisd
I.
15?
ellensegeskedes
besziin-
letrejottet
elomozditandja.
Ferencz
erte-
velemenyet, csak
A mig az osztrak kormany a folott tanakodott, hogy mily modok es eszkozok segelyevel bekithetne ki a szerbeket a portaval, de mindenesetre ligy, hogy ez utobbinak bizalmatlansagat fel ne koltse, amazok szamara pedig tiirhetobb sorsot biztositson, a bosnyak
Vidoics
Mehmed
3000
folyvast
Nis
kortil
taborozo
sereget.
tenyekkel
meg
helyrealli-
nyugalmat Szerbiaban. Az akkori osztrak allamf.3rfiak azonban nem valanak kepesek gyors es hatarozott
cselekvesre,
noha
felismertek s elore
lattak
mozgalom
zelmebol
teljes leveretesebol,
Ausztriara
haromolhattak
Hosszas
erve-
hogy Ausztria
nyesiilhetne
baratsagos
kozvetilese akkent
leginkabb,
s
ha Karoly
mint
hadugyminister
Lasd
I.
158
litvan
mAsodik fejezet.
6ket, liogy
sziintessek
be
hadi
muveleteiket,
iigye
mas-
felhivan az ellen-
engedekenysegre
birni.
levelek
is irt
valobaii
elkiildettek s
meg Ferencz
csaszar
sajatkezuleg
minden
ligy
tovabb^ a sziiksegessegre,
hogy
mi csak
lenne elerheto, ha a raja ezentul jobb sorsnak orvendhetne, vegre pedig tudatja a Karoly foherczeg
tett lepeseket.
altal
Egyszersmind
kiemelven
utasittatott az internun-
tius is,
hogy
s az
Ausztria
baratsagos
rokon-
szenvet
ozman
ez
birodalom
iranyjiban
tanusitott
por-
1.
hogy
pasakhoz
selveii,
2.
kiildott felszolitast a
maga
reszerol
is
helye-
elrendelje a hadi
muveletek
halajanak
besziinteteset
hogy a torok
kabinetet
kormany
a tovabbi
megerdemlett
fel
nyilvanitasa
becsi
mellett, kerje
meg
es hatalmazza
es
3.
kdzvetitesre
hogy
kozosen
allapitsak
es rend-
a legsi-
keresebbeknek latszanak.
nem
talalt
kedvezo fogad-
mar ismet
segeli es
irant,
raelyet lijbol
tettleg
159
hogy
vad igaztalan
szerbeket
az
osztrak
hatosagok
kik
mar oda
jutottak,
visszaiiztek,*
csak
hogy a
kesziilodeseinek folytatasarol es a torok(3k elonyomulasarol magaban Szerbiaban meny elegge bizonyita, hogy
szolottak.
Mar
e koriilvolt
a porta
nem
haj-
lando
figyelembe
venni
Ausztria
kozvetiteset.
Az
szarnak azon
tekintettel a
megerosittessek,
hogy amenekiildk megyekben allandoan letelepedhessenek. Ezen intezkedesek ellen a porta jogosan nem szolalhatott fol, minthogy a Bukovinabol torok foldre menekiilt osztrak
alattvalok kiszolgaltatasat,
seinek,
,
szultan udvarias
hangon
''
Ferencz
kozbenia-
^*"*'" ^''
vetito ajinlatait.
evi
tiirelem es engede-
Lasd
I.
160
MA80DIK FEjEZEt.
utaii,
kenyseg
minden eszkozt
fel
alattvaloit
engedelmessegre es hiisegre
Ausz-
tria hivatalos
ban pedig, daczara Karoly foherczeg bekito leveleinek, mar heves csatakra keriilt a dolog, kiilonoseu a Drina
inenten. Ily koriilmenyek kozott
bet,
nem
tehetveii
egye-
csaszart
beavatkozas
a
volt,
folyvdst
niJvekvd
szerbiai
zavarokkal sziikseges
kellemetlen magyarazatokra adhatott volna alkalmat, hogy a porta valosziiiuleg csakis azert utasitd vissza a kozvetitest, mert nagymervu kesziiletei utan bizton
remele
forradalom
levereteset
mert
is
elfogadvaii
hasonlo kove-
vohia
fel
mozgalmat
iiriigyiil
azaltal
nagyobb sereget gyiijthessen. ^^^ Mindaz osztrak kormany nem mondott le vegkep
talan
azon
remen}T61, hogy
maga
a porta igenybe
veendi
meg
ha
t.
i,
lenni
mas
segessege koveteloleg eloterbe lepend. Az internuntiusnak tehat szivelyes hangon ki kelle nyilvanitania, hogy a becsi kabinet a legtavolabbrol sem szandekozott az ozman birodalom belugyeibe avatkozni s nem is czelza egyebet, minthogy a szomszedban diilo s mind komolyabb szint olto zavarok, melyek a monarchia hatartartomanyait is veszelylyel fenyegetik
s
a legkarosabb
hatast
g}'akoroljak
a kereskedesre
161
fogva
lijbol is barati
kedvezouek
itelendi.
^^'^
Es
reszben Stadion
szamolt
De
is.
elohaladasanak,
nem csak nem folyamodott Ausztria kozvenem engedven annak elishogy a megvetett
raja
mereset,
onerejebol
kepes
gyozelmeket
sita,
kormanyt gyanu-
de most mar
nem
is
titkos
segelyadassal,
hanem
sajat
keptelen
vaddal, hogy
folkelok
soraiban.
majd irasban
es pedig
eppen
nem
^'^"
udvarias
hangon
felvilagositast az interniintiustol.
Sturmer
igaztalan
is
baro mindent
elkovetett,
hogy a porta
gyaniijat el-
meg
ezen
csakis a rosszakarat
altal
sugalmazott vadra
semmifele
segelyt
nem
adott
nem
is
fog adni
hogy Ferencz csaszart a torok kormany folytonos gyanakodasa igen fajdalmasan erinti. ^^^ Stadion grof, ki eppen ugy mint el6de Cobenzl f*'''" .srof 6rinTK6Z6S6 a egyediil az orosz szovetsegtol remele a monarchia petervari kavegul,
meg
letelenek biztositasat, de
'
meg ^
szent-petervari ^
kovet-
""**'
szerb felkei6s
is, hogy mily elenk erdekkormany a keleti iigyek irant, sziiksegesnek tarta, hogy Ausztria
ugyeben.
'^^-
teriileten
I.
felmeriilo
11
ker-
162
mAsodik fejrzet.
Oroszorelejen
czar-
Ennek
megfeleloleg
1806.
janudr
hogy a szerbek a
osztrak
hoz
is
hatosagok
Mid6n az
kovet,
foglal
targyban
nem
mellett.
Megjegyze, hogy
kiilonosen
keriilt,
nem
lenne
tanacsos
a szerbeket,
miota
Dalmaczia a franczi^k
sorsukra bizni. Konnyen
uralma ala
megtorten-
egeszen
ugyanis,
hetnek
nem
is
veszely pedig
fegyvert
es
loszereket
szolgal-
nekik,
termeszetesen
mindig
ligy tekintven a
nem
a szultan,
fel.
hanem kozvetlen
elnyomoik ellen
ryski tandcsdt
lazadtak
nem
tonak,
ilynemu tamogatasa nagy mervben felkolthetne Napoleon bizalmatlansagat. Velemenye szerint legkdnnyebben Oroszorszag nyiijthatott
mert a folkelok
volna
segelyt a szerbeknek
^^'^
gon
at,
Nehdny
hettel
Petervarra a czarhoz
folyamodast es
kozvetitesi
ezzel
tervet.
kapcsolatosan
kozolte a
kormany
16H
Marczius
ertesitse
vege
fele
pedig utasita
Merveldtet,
hogy
az orosz
kabinetet a Ferencz
csaszar s a
Karoly foherczeg
a
valamint
is.
kozbenjarasra
vonatkozo
egyeb
reszletekrol
sziiksegest tiintete
fel,
hosszabb
tartama
alatt,
meggatolja a portat,
hogy haderejet mas iranyban ervenyesitse. Mindezen okokbol reraele, hogy Oroszorszag is helyesli azon rendszabalyokat, melyekhez Ausztria a szultan es alattvaloi kozott helyreallitando beke erdekeben nyult. Czartoryski azonban nem helyesle az osztrak reszrol
megkisertett kozvetitest.^'^*'
ohajtotta,
hogy a szerbek
alatt
meghodoljanak a szultannak,
meg
oly foltetek
meg ne
szunjek,
mert orosz reszr61 szamitottak a felkeld csapatok tamogatasara a torok birodalom ellen tervezett haboriiban.
szent-petervari kabinet
tehat inkdbb
szitani,
mint
j6
lecsillapitani
nem
melyek a kiizdo
csodalkozhatunk
fogadta
kibekiteset
czelozzak.
Nem
kedvezotleniil
nek.
hogy sajnalna, ha az a torok sereg dltal leveretE felfogasb61 magyarazhato meg Czartoryskinak
U*
164
mAsodik pejezet.
tanacsa
is,
hogy
hadi
t.
i.
Ausztria
szerekkel.
volt,
fodolog az orosz
tOrok
haborii
kormanyra
nezve az
hogy a
megkezdeseig a belgradi
pasalikban
maga
is
nem
Ausztria
jutott,
keleti
ligy,
politikaja
tehat ismet
elott
valpontra
eppen
mint
ket ev
a Colloredo-
Nem
nyerte
meg Oroszorszag
irant
tetszeset,
pedig
az
kormany
Ausztria a
kormany
csak
a
^eKr^re
visszatcrt
semlegesseg
volna.
elveliez,
melyt61
vissza.
arathatott
mennyire
sziiksegesnek
riiltseget,
Napoleon hoditasi
torekveseivel,
is
vagyaival
melyek
eppen
vezethettek
Az
szint kellett
volna
vallania, az
tamadjanak oly bonyodalmak, melyek a ket hatalmas versenytdrs kozott lappangd ellenseges
pontjan
se
viszonyt
nyilt
haboriiva,
vagy
szovetsegge
valtoz-
165
leoimal
hasztalan
lenne
Petervarott kiserte
meg
tehat
ohajtasainak
ervenyt
semkere-
legesseg kovetkezteben
nem
terjedhetett
tiil
a barat-
Merveldt grof
altal az orosz
kormany tudomasara
kovetett
politikai
juttassa.
Az
titkolt szan-
deka, hogy
tulsulyra
emelje, a legnagyobb
ha
Oroszorszag
figyelemmel
nelkul hogy
kiilonben a torok-
szerb viszalyban
tovabbra
is
semleges
marad,
is
nem
nem
tagadv^n
meg tolok a menhelyet, ha fegyverteleniil kerik azt.^^^ Az osztrak kormanynak ezen felszolalasa termeszetesen nem volt kepes mas iranyba terelni az orosz
politikdt.
Nem
birt e
valsag
sem,
mely
idotajban
Szent-Petervarott
el.
Az
eredetileg
nemet
szarmazasii
uj
minister
porta
iranyaban
166
MiBODIK FEJBZET.
kOvette s talan
meg
leplezetlenebbul,
meg
6szintebben,
ter-
csak lengyel
mellett
szempontjabol
tekintett.
Budberg
Francziaorszagnak
bar^tja
epp
legalabb titokban
is
az
lij
minister
es a
kijelente,
szig
porta
kozott
letezo
Nem sokara azonban elegge nyiltan hogy az orosz kormanynak tervei vannak az ozman birodalom ellen, de hogy e tenek kiviteleben
megszilardiilasat.
bevalla,
fdjdalom
nem szamolhat
gatolja
Francziaorszag
cselekvesi
^^^
szabadsagaban
meg
aka-
dalyokba
Orosz-
is
iitkozhetnek.
t"keny86g.
Franozia-
^^ leginkabb az a koriilmeny jellemzi, hogy e ket hatalom mindegyike a legelenkebb feltekenyseggel, sot
orosz kiize
Ied6s.
aggodalommal kiserte a mdsiknak Francziorszaggal szemben elfoglalt magatartasat. Mindketto Napoleont tekinte legnagyobb ellensegenek s erezte, hogy csak
egymassal szovetkezve
harithatjak el a veszelyt.
De
mas
teren,
t.
i.
seg
nem
fejlfidhetett kozottiik.
kezteben
Ausztria,
nem
mint
volt
alaptalan
kedni
is
Az
austerlitzi csata es
ohajtotta.
hogy Na-
167
meg-
9-iken
erkezett oda.
Utasitasai
ertelmeben,
az
vonatkoztak,
oly
foltetelt,
orosz iigynok
nem
fogadhatott
kenyszeriti
el
mely
Oroszorszagot
vala
Kattarobol visszavonni csapatait, vagy mely Francziaorszagot feljogositotta volna, hogy a portanak Orosz-
hogy Oubril
beke-
vesztven mar
jiilius
ho 20-an
alairta a
okmanyt
atadjak a francziaknak
nem
csekely nyug-
Az
megkotott
Stadion
hogy ezen egyezmeny, akar elfogadja akar nem, lenyeges befolyast fog gyakoeuropai
helyzetre,
az
5sszes
de
kiilonosen
Ausztriara.
Az osztrak
nem
foroghatott
engedmenyek
Napoleon
^-'^
czar
nem
fogadhatta volna
a red
melyek a nyugot-europai iigyekre vonatkoztak, melyeket azonban a czar szinte nem fogadhatott el.
azon
168
mAbodik kejbzet.
felette hatn'inyos egyesseget.
nezve kiilonben
Ha
pedij^
elo,
melyek
kedveznenek a czar
politika-
orszag
visszautasitana
parisi
kovetkezteben
nyilt
ellensegeskedes
terere
lepne
Francziaorszaggal
szembeii.
Es ekkor
meg,
s
kikeriilhetet-
felhasznalna az
taniadna
legalabb
eleinte
Napoleon
nem szamithatna semlegessegenek tiszteletben tartasara. A monarchia teriilete valnek csakhamar a kiizdelem szinhelyeve
lason
kiviil,
be-
melyek a pusztu-
meg
osztozkodas targyat
kepezhetnek. Megfontol-
van ezen eshetosegeket, Stadion azon eredmenyre jutott, hogy a ket rossz koziil, megis inkabb a parisi
egyezmeny megerositeset kcll ohajtania, mert ez esetben a beke legalabb riivid idore fentarthatd. Ideje maradna tehat az osztrak kormanynak, hogy minden irdnyban tajekozza magat, sot hogy alkudozasokat is kezdjen. Es ha ezek folyamaban kitunnek, hogy Oroszes Francziaorszag kozott az ozman birodalom sorsa mar eldbntetett, oda kellene hatnia, hogy Ausztria is reszesuljon az osztozkodasban, melyet kiilonben sem
lehetne
is
tobbe
megakaddlyozni.
J6zsef
es
rajta,
hogy a
11.
Katalin
teriilet
kozt letrejott
biztositassek
tartomanyokbol.
Ha pedig
169
a czar
nem hagyna
helybe
az
Oubril
fel
altal
alairt
minden rendelokmanyt, ez esetben hasznaljon kezesere alio diplomatiai eszkozt, hogy az orosz kormanyt az ozman birodalom megtamadasatol visszatartsa.
Stadion
grof azon
foltevese,
hogy a
czar kesz
utobbi
szabad
enged a Kelet
vail,
elleii
veknek, arra
felismerte
politikaja-
Dak valodi
rejlett
De nem
kiilonben
adott
nem
jo
remelhette
volna,
hogy
diplo-
matiai liton
e szazados
tanacsokkal es alkudozasokkal
litjat
torekveseknek
allhatja
vagy azokat
masfele terelheti.
Oroszorszaggal. Egyelore
hogy a
parisi
egyesseg
el6nyoket
biztositson a
hogy ily
orosz
egyoldalii szerzodest,
hogy az
volna,
vagyak
is
meltanylasban
el.
reszesiiltek
Megtagadta tehat
hatalmakat a
tekinti vegie-
kelt
jegyzekeben
az
orosz
ertesite
hogy
udvar
e lepest
nem
ken
allam
ohajtja a
biztositas
nem
a
kozott
elobb-utobb
is
haboru. Kiilonben
tor-
170
teiitek,
HiSODIK HFUBZKT.
melyek
az
osszeiitkozest
csak
siettethettek.
Kitort a franczia-porosz
haboni,
Konstantinapolyban
hogy Oroszorszag
figyel-
met es
szolgalt,
mely
iiriigyiil
torok birodalom
hogy nieginditsa reg tervezett tamadasat a ellen. Budberg baru neni is titkola tbbbe, hogy a szt.-petervari kabinet ingerelve a franczia besugasoknak engedo porta altal, haboriira kesztil.
hogy a kiilugyminisztert ezen lepes czeltalansagarol sot veszelyessegerol meggyozze, kiilonosen utalvan a
Francziaorszaggal niindinkabb bonyolulo viszonyokra,
Az osztrak kovet
altal felsorolt
okok terme-
szetesen
Merveldt, latvan,
elleiitetes tana-
velte a pilla-
g^Qba,
midon a torok birodalom felosztasanak kerdeset hozhatja. Meg egyszer hangsulyozta tehat, hogy
a franczia hoditasi
tartja,
vet 8 a torok
birodaiom
fel082t484-
nak kerddse.
lensegnck
ellen iranyzott
es
pedig
kbzott
annyival
meg
II.
bizonyos
Oroszorszagnak val6ban
erdekeben
allott,
hogy
171
mielott
is
a portaval
esetleg
meg
Francziaorszaggal
megnyerje vagy
sajat
bizott
is
az
orosz
kormany a
is
erejeben
barmily
csekelyre
becsiilte
porta ellenallasi
kepesseget,
megsem
dalom
is
ha egyidejuleg nem
Ausztria iranyaban
meg
megegyezes Ausztrialatszott.
val tehat
Nem
hivatalos liton,
ertesules
hanem bizalmas kozlesekbol meritett alapjan maga Merveldt grof is mar regebben
jutott
^'-'^
:
arra a velemenyre
szamitasba vevek
torok
Horvatorszagot,*
es
Oroszorszagnak
torok birodalom
Moldva,
Olahorszag
az
eur6pai
politika
mindenek
folott
Konstantinapoly es a Dar-
danellak
birtoklasara
iranyult.
Es
azert
is
az
ozmau
tanii-
a szerint
kozelebb
vezet6
vagy tavolabb
Termeszetes
estek
a Konstantinapolyba
littol.
ennelfogva,
ban veve,
*
hanem pusztan
foldrajzi
fekvesok kovet-
u.
n.
Krajna.
172
mAsodik kejezet.
teriiletet
kezteben oly
sohasem
nyiilni.
turhetett
meg idegen
melynek
megszerezheteseert mindenkor
kesz
volt
fegyverhez
hogy meggyongitsek a tiirok kormanyzatot, haboniban, hogy elvonjak es foglalkoztassak a szultdn seregenek egy reszet. Ezen tartomanyok tehat a compensatio alkalmas targyaul szolgalhattak mas nagyhatalom
javara,
tajaira
felsziget
keleti
torekveseiben
tehat
segelte volna.
attol,
Nem
ok
nelkiil
Stadion
hogy a czar
meg
a francziaknak
is
atengedne, csak
hogy czeljanak eleresebeii ne haborgassak. ^-"^ SzentPetervarott azonban ekkor nem gondoltak egyezkedesre Francziaorszaggal. Ereztek, hogy Xapoleonnal
szovetseg
Pozzo
di
nem
fele
blrod^aiom
feiosztssft-
valt
"^^ foutebb omlitett kozlese utan a kesobb oly hiresse Pozzo di Borgo jelent meg az osztrak kOvetnel,
baratsagos latogatas
iiriigye alatt,
de
tulajdonkepen
Budberg
lyasra
altal
kiildve.
stantinapolyban szemlatomast
utalt
es
hatarozni
kell az
nyainak
Ausztria
sorsa
sziiksegessegre, hogy rovid idon ozman birodalom europai tartomafolijtt. Majd azt kerdezte Merveldtol,
hogy ha az europai
mily
reszt
Torokorszdg
kivanna
feldaraboltatnek,
?
maganak
Az osztrak
173
ligy
az
leheto
legnagyobb
vele,
legyen.
Nem
koriilmenyesebb
valaszt ki-
hogy tudomasa
kormany mar donto lepesre tokelte magat Torokorszag s kiilonosen Moldva s Olahnem szandekozik ugyan a torokoket orszag ellen
szerint az orosz
el
;
kifizni
akarja
megtorni,
hogy igy aztan felszabaduljanak azon nepek, melyeknek mar eddig is partfogast es vednokseget igert volt. Tudja tovabba azt is biztosan, hogy Oroszorszag szivesen latna, ha Ausztria megszallana Szerbiat,
Boszniat es torok
Horvatorszagot,
sot
kesz
lenne e
videkeket
elfoglalni,
hogy
niijat.
ily
modon
Francziaorszag gyaez
ajanlatokra.
Merveldt
tartozkodoan
felelt
Termeszetes
volt,
sem
lete-
mily
nehezen hagynak
az
oroszok
volt.
oly videket,
melyet egyszer
ismeri
megszallottak
monarchiahoz
nem
velemenye
lataig,
till
ugyan kormanya szandekait, de annak az 6 katonai szempontbol Moldvaban szerint, Chotinig, Olahorszagban az Olt menten annak torkoa
Duna jobb
partjan
Bulgaria
terjednie.
es Rumelia bizonyos pontjaig kellene Mindezt mint sajat nezetet adta elo Mer-
174
veldt,
mAsodik pejkzkt.
niejiyegyezven,
hogy
Ausztria
ily
tervekkel
jelenleg
nem
lorodhetik,
osszes
figyelme
az (Jnve-
delemre
iranyulvan. Pozzo
meg
el
egyszer
megkiserte
bebizonyitani az
osztozkodas
elonyeit,
de czelt neni
Merveldtet,
mart
mint
monda
fenforgo
niinden
koriilnienyek
kozott Oroszorszig
Ausztrianak
az
Nehany nap
meglatogata
hogy Budberg
rei'i
all.
nak szives kozbenjarasat, de lijbol is csak ligy nyilatkozott, hogy nam ismeri a tekintetben kormanyanak szandekait s csak azt tudja hatarozottan, hogy
Ausztria, a
meddig csak
is
lehat,
s
Torokorszag
egyel6re
A
b6c8i kabi-
iutegritasat
ezert
nem
,
torekszik foglalisokra.
net 8 a keleti
expansio.
Becsbcn az ozman birodalom namely tartomanyai"^k megszerzese, komoly raagfontolas targyat kepezte.
,
<.,,,,!.
figyelmeztette
Marvaldtat a
II.
raegallapodasokra.
Napoleontol valo
Ez
volt az oka,
orszaggal nemesak
nem
lyasnek
is
tartottak.
franczia-porosz
haboriiban
ugyanis
a szerencse
ismet
Xapoleonnak kedvezett.
Oktober 14-en Jena es Auerstadt kozeleben az angol sereg teljesen megsemmisiilt s a honap vegen a
hodito Beriinbe helyezte at fohadiszallasat. Minthogy
pedig
I.
kesziilt
sajat biztonsa-
175
gat latta
veszelyeztetve,
ha
ily
korulmenyek kozott
az
eszaknyugoti tartomanyokbol
latszott,
kivonna.
Ketsegtelennek
hogy ha Ausztria
monarchiat
nem
leven
meg
reszt
bizonyos,
Torokorszag
az
Ausztriat illeto
jutalek
kerdesenek
egyidore
fiiggoben
kellene
meg
altalanossagban
tar-
A bovebb
resz-
alkudozasra
az
osztrak erdekek
majd csak akkor nyilik alkalom, midon a franczia es orosz kabinet megkisertik az
es ohajtasok folott,
oket
szetvalaszto
ellentetek
elsimitasat.
Mert tagad-
hatatlan,
hogy Oroszorszag egyediil nem hatarozhat a torok birodalom sorsa felett, s hogy e tekintetben Francziaorszagot donto szo illeti meg. Az osztozkodasi terv megvalositasa tehat, osztrak reszrol kedve-
^'^^
vagy segedeszko-
ozman hatalom szetrombolasara, azzal kezdtek vadolni az osztrak udvart, hogy titkos alkudozasokat folytat Napoleonnal, melyeknek czelja Lengyelorszag
az
helyreallitasa
s
birodalmak
Az
ily
vadak
176
hjLsodik pejezet.
velemenyeben,
Ausztxia
felol
mivel
tdpldlt
maga
a czar
sem igen
titkold
kicsinyl6
tetettek
velemenyet.*^"
Igaz,
szovetkezesi aj4nla-
Epp
ki
kevesse
ert
cz61t
Adair,
az
angol
kOvet,
ellen.
Ausztri^t
haborura izgatta
Francziaorszig
szinten
porosz
udvar hasonlo
kiserletei
hajotorest
Nem
tantorithatta
di
meg
6t
Sandornak Pozzo
Borgo
altal
Ferencz
irt
ben a czar szovetseget ajanlott Napoleon ellen, azzal fenyegetodzven, hogy ellenkezo esetben megkiserti
a Francziaorszaggal valo egyezkedest.^^^
Bizaimatian-
s^O
Bdcsben
irint.
az oroszok
tervei
nem
csekely fokra
Mint tudjuk,
daczara
a porta engedekenyse-
tdrbk
rat
a hoszpodarok iigyeben, Michelson tabomok hadj4- gcnek 1806. j^.^j. oktober 16-ikan parancsot kapott, hogy nyomuljon be a fejedelemsegekbe, s az orosz csapatok nemsokara
meg
is
szallottak
Moldovat es Olahorszagot.
oly gondosan keriilt minden osszeiitkozest Napoleonnal, nem jo szemmel nezte, hogy Oroszorszag, a helyett hogy osszes erejet
becsi
kabinet,
mely maga
Francziaorszaggal
szemben
oszpontositana,
torok
okon alapult. Egyfelol attol tartott, hogy ha Napoleon teljesen leverven Poroszorszagot, majd
megis Ausztria
az
ellen
fordul,
utobb
kenytelen lenne
egyediil viselni a
kuzdelem
egyebiitt
terheit es veszelyeit,
elfoglalt
nem
szamithatvan
segelyere
;
orosz
csapatok
177
midon Ausztrianak sem kedve, sem volt, hf)gy azoknak megvalositasaban kozremiikodjek. Ekkent nemcsak az esetleges osztalykeleti
terveit,
batorsaga iiem
Es ha Becsben nagy
az
sze-
rencsetlensegnek
tartottak
europai
Torokorszag
ohajtottak,
erdekeinek
felelt
volna meg,
meg kevesbe
lako
hogy a Duna
es a
Szava
liilpartjan
nepeknel
es vallas
^^'^
tekinteteben
a legszorosabb
rokonsag
letezett.
Nem
erinthete tehat
benyomulasa Moldvaba. A szent-petervari kabinet 1806 november 3-ikan kelt jegyzekeben tudata e lepest az europai hatalmakkal, hangsiilyozvan, hogy a ket fejedelemseg megszallasa altal a czar nem czelozza az ozman birodalom megsemmisiteset, csak a portat
ohajtja
tani,
kotelezettsegeinek
onmagat pedig
iijabb
biztositani
forgo
altalanos europai
serto
valsag
valhato
es
ellen.
a szerzodesekkel
meg nem
azert sem,
egyezo magatartasa
tot
nem
talaltak
kielegitonek,
mar csak
mert ugy veltek, hogy a ket allam kozott letezo baratsagos viszonynal fogva a tobbi hatalmakhoz intezett
tudositasnal b5vebb
magyarazatot
kovetelhettek. Ily
ertelemben kert aztan Merveldt felvilagositast az orosz kultigyministertol. Budberg baro nem kesett a valaszszal es hatarozottan kijelente,
I.
178
mAsodik fejezet.
szenvedett
megsziinik,
teljesiti es
mihelyt
kivanalmakat
Oroszorszag
nezve.
nyire
'^^
hatarozatlan
ketes
volt
is
az
kesobbi
A minden
aron fentar-
tando
semlegesseg elve
azonban
Ausztriara
nezve
torekvesek
ellen,
maradt
tehtlt
meg
akkor sem
6v vegen
orszagnak.
pozzo Br6Q0
di
modosita politikajat,
midon az
1806-ik
a porta
iizent Orosz-
B608-
Xehany
het
miilva, az
1807. ev elejen
Ausztriat
Budberg
bevonja a
di
ben.
meg egy
Napoleon
bizta
kiserletet tett,
ellen folytatott
hogy
kuzdelembe. Pozzo
Borg6t
is
meg
ezen
alkudozassal, ki
kiilonben
par
csak
nyerhet a haborii
altal,
vesztesegt61
ellenben
ha azonban k^snek az elhatarozassal, vagy vonakodnek reszt venni a harczban, ligy elnmlasztana az onkent kinalkozo alkalmat befolyasanak helyreallitasara Europaban s meg onalloegyaltalan
kell tartania,
nem
is
veszelyeztetne. Stadion e
sziik-
nem eppen
monarchia erejet
ota
fotOrekvesenek
E resz-
ben
pozsonyi beke
ketsegkiviil
jelentekeny
179
meg nem
kepes a cselekvesre.
Ha tehat
meggyiilne a baja.
Tobb
oldalrol
megtd-
madva
Ausztria
nem
szamithatna gyozelemre.
leg-
marad, ez
altal
hasz-
nalhatvan
kivalt
legtobbet
onmaganak, egesz
Eiiropanak,
utobbi,
pedig
Oroszorszagnak. Mert ez
mint
czelbol kiser-
sze-
meg
a becsi
kabinet
eltokeleseben a
ser-
szerint Ausztrianak
mar pedig a
szenvedhetett
haborii
kovetkezteben
dest
eppen ez erdek
volna
e ker-
hogy
nem
mely
fogva
Ennel-
Merveldtet,
hogy
keleti
ugyekrol
szoljon
Budberggel es
a szentiranyulo
ellen
melybol
kabinet a torok
birodalom
De barmennyire kivanatosnak velte is Stadion, A"sztria ha tdrszeli inm hogy iorokorszag integritasa meg ne ingattassek, a wzkeddsei.
1
.
..1
'
180
hAsodik fejbzet.
fentarta a portdval
szemben
is,
es pedig ligy
annak
bdro
a
viszonyait a tobbi
hatalmakhoz,
mint a TorOkorszag
is.
Stiirmer
kuzdelembe,
letetele
mely
Konstantinapolyban
hoszpodarok
Sebastiani
kiDriil,
egyreszrol az orosz-aiigol,
tabornok
mindenkep
azon
volt
s
ugyan,
orosz-
hogy
Stiirmert
Az intermegova a sem-
legesseg
elvet
es
hiven
utasitasaihoz,
meg
a szerb
mozgalom gyozelmes terjeszkedeset sem hasznalta fel kozbelepesre. Az 1806. ev nyaran a folkelok fenyes diadalt arattak Misarnal a bosnyakok folott s visszanyomtak a delrol egesz Deligrddig elore hatolt Ibrahim
pasiit.*)
A
a
porta
nem
volt
kepes tobbe
ezen ev
I'lj
hadsereget
kiildeni
szerbek
ellen
folyamaban.
Az
mas
helyt
bovebben
elbeszeltiik**), a siker
remenyevel kecsegmind-
nem
csak
irant
hogy tobbszoros es siirgeto kerelmekre megengedte, hogy a szerbek altal koriilzarolt belgradi es szabacsi drsegek szamara olykor-olykor
elelem
szallittassek
irant
Diinan
a Szavan.
^*^
fol-
kelok
mdr
szieroriibbnak mutatkozott
a becsi
*)
**)
Lasd Lasd
:
I.
:
I.
181
intezett
szabad
ohajtasa
nem
teljesitheto,
mert a szerbek
Belgrad
s
onnet
is
liivoldoztek a varat.
hatarzarlat hivatalos
es
fentartasa termeszetesen
tiilso
hogy a folkelok a
nem
A mig "
azt zot
Ausztria
ilv "
nem
teveszte
szem
kepezett
franczia
diplomaczia
elegedett
oroszellenes
mukodeseben.
Napoleon nem
meg
azzal,
hogy csupan kepviseloje altal tolmacsoltatta ohajtasait, vagy akaratat Konslantinapolyban. A szultanhoz
irt
leveleiben ez
ellen,
utobbit
folyvast
haboriira
buzdita
el-
Oroszorszag
foglalva, tobbe
nem
benyomulas orosz
teriiletre,
mas
pedig
beliigyekben
taniisitando
szilardsdg
Kiilonosen ajanla
lyezze vissza
s
Napoleon a szultannak,
hogy he-
allomasaikra a htiseges
hoszpodarokat
tagadja
meg
donto
befolyassal birt a
Ennek
tulajdo-
Ha
sikerul
182
MlSODIK FEJEZET.
lett
volna
az
lijbol
feltamadt szerb
mozgalombol
meritett.
Igy
azonban az 1807. ev folytan, midon egyfelol az oroszfranczia kiizdelmek, masfelol pedig a Konstantinapolyban kitort zavarok kovetkezteben a harcz egyidore
onkent
alkalma
veget
ert a
Duna
mellett,
arra,
Oroszorszagnak
nyilt es ideje
maradt
hogy Szerbiaban
lenyeges
hatast
megalapitsa, eleinte
meg
ingadozo, de a tartomany
is
sorsara es fejiodesere
mar akkor
gyakorlo befolyasdt.
Ausztria pedig, melyet ezen alakulasok elso
sor-
szorittatott.
4.
KSroiyfoher"gfkuipoiitika.
Az a
keleti politika,
folytatott,
melyet az osztrak
kormany
nehany ev 6ta
lesre a becsi
nem
mervado korokben.
Azok
el.
kozott, kik
ez iranyt
elleneztek, a fohelyet
ketsegkiviil
Karoly
Karoly ezidofel-
seregeknek Napoleon
felol
langelmeje
kolcsonzott.
Masazon
vezetenek
belugyeinek
jutott,
tanulmanyozasaval,
es
meggyozodesre
hogy a gybnge
penziigyileg
tetovazo
kimerfilt s a
dalom egyelore nem kepes megkiizdeui Francziaorszagnak mindent lerombolo hatalmaval. Es ezert nem
karhoztata a semlegesseget a nyugat-europai iigyekben, csak azt ohajta, hogy a beke idoszaka
erelyes
183
kesziilodesekre fordittassek
De barmennyire veszelyesnek
tarta is
Karoly
nem
ez okbol elhanyakiil-
talan
Napoleonnak minden
terjeszkedesi politikaja
elorelatast
donto
mellett,
birt
leginkabb az Oroszmint
orszaghoz
Ausztriara
valo
viszony
jelentoseggel e korban
lattuk,
egyediil a czar
attol
indulataba
vetettek
remenyoket,
vdrtak tamogatast a franczia tamadasok ellen, s hogy azt megnyerjek es biztositsak, a keleti kerdesben mindenkor elozekeny tekintettel voltak az orosz felfogasokra es torekvesekre. Maskent gondolkodott
Karoly
verte s
foherczeg.
izben
le-
nehany
tartomanyatol
meg
is
fosztotta volt
megmin-
egyezest
denkor ovatossagra
batyjat s a ministereket.
foherczeg
ugyanis
katonai
szempontbol
csekely
segelyt,
politikailag
pedig
vale
karosnak az
ejszaki
hatalommal
ozman
osztrak
birodalom
szetrombolasara
is
tort
mar
az
monarchia teruleten
megkezde
titkos cselszovenyeit,
minden
egyezkedest es szovetseget
keriilni
kellett.
Becsben
egytittes
mukodesre, Karoly
184
mAsodik kejezet.
folierczeg,
olykor
Jozsef nddor
altal
is
tamogatva,
ellen.^*''
nelkfll
hang^Ital
igy Stadion
sem kenyszerult
Oroszorszagtiizte
czeljaiil az
egyetertest
volt ki.
De ha nem
a
foherczeg
is
nezeteinek,
mindazonaltal
tovabbra
is
nagy
figye-
lemmel kiserte a keleti iigyek alakulasat es a Duna es Szava menten fejlodo esemenyeket. Mint hadugyminister es a hadsereg foparancsnoka mindarrol, a mi
friss es
meg-
kiilugyminister
is
nem
voltak diplomacziai
ily
iigynokok
ama
fogva
videken, a
diplomaczia
bizalmas jelentesekre
szoriilt.
is
Karoly
torddni
foherczegnek
kellett
tehat
mar
allasanal
mozgalmak-
Ehhez
csak 6
jdrult,
hogy mint
Karoly
foherczeghez
sot
ugyan-
maga
is
csaszari
beleegyezessel,
egyenes
rendeletre
biztato leveleket a
foherczeg tehat
hogy barki masn^l jobban meltanyolhatta a szerb mozgalom jelentoseget es fontossagat is, a melylyel ez a monarchia tekinteteben aggodalom fogta birt. Nem csoda tehat, hogy mely
abban a helyzetben
el 6t,
midon bizonyossa
valt,
riira kesziil
185
masfelol Szerbiabol
tiilzott,
is
de
nem
teljesen
kapott
hirek
arrol
a segelyrol, a melyben a mozgalom a czar joindulata es bokezusege kovetkezteben mar is reszesult. Mindebbol
tisztau
az
Oroszorszag
irant
bizalmatlan
foherczeg
kovetkeztetett
ha az orosz hataiom Szerbiaban befeszkelodven, a Duna es a Szava partjan megveti labat, szemben a hatarorvidekkel. Aggodalmait csak fokozta a Fehertemplomban parancsnoklo Duka altabornagy 1806 szept. 19-en kelt jelentesf, melyben
chiat fenyegethete,
kozt
labra
kapott
oroszbarat hangulatrol
:
menyenek leirasaban Ketsegtelen, bogy a szerbek egy ev ota hatarozottan erore kaptak. A porta tervnelkiili,
rendszertelen
es
gyenge
hallatlan
eljarasa
ellenbk,
azt
tovabba
keresztyenek
elo,
uldozese
az
eredmenyt ideztek
nak kezdi
sikeriil
Belgradot
es
mert
tartania
kell
attol,
hogy a lazadas
tiize
^*^
az
*"'"
Meg inkabb
*"'"''
koles nove-
kado fontos-
oktober havaban bevonultak Moldva es Olahorszagba. .1 tf lo -r^, Most mar valoban megtbrtenhetett, a mitol Karoly to. .
,.,
,.-
osa-
p**'' ^'**'
szdiusinak
*erve.
Stilnek.
Nemsokara aztan
november 30- an
Kara-
186
mAsodik fejezet.
*
1807
Ali
es kodzsaljai
elvonultak Belgradbol
felso
varbaii
csak a
gyonge Szoliman pasa maradt. csekely szamu orseggel, mig a szerbek elfoglaltak az also varat. Mindezen esemeiiyek, melyekbol Ausztriara nezve fol5tte
kedvezotlen ujabb
alakulasok
keletkezhettek
volna,
lel-
meg Karoly
foherczeg
hogy a
szigorii
semlegesseg,
legalabb
szerbiai zavarokkal
hanem hogy elerkezett az erelyes es gyors cselekves ideje. A kerdes csak az lehetett, hogy mi hat a teendo? E reszben a foherczeg terve mar keszen volt. E terv
szerint
Belgrad
varat
osztrak
csapatoknak
kellett
kijelentessel,
hogy a
var,
utan a torok
hatartartoma-
Karoly
foherczeg 1807
januar
15-iken
atiratot
hogy eszkozblje
jovahagyasat.
ki
teveseben
nem is
beliil
a fels6
varnak
keloket,
is
a szerbek
birtokaba
jutnia.
Ekkor
hogy
ily
mindeg
azt allitjak,
mely
Ezen, a
aggasztd
el.
harithatja
Lasd
I.
ketet 6225.
1.
187
De megsziinnenek
hatarsertesek
alatt osztrak
is,
eiinek kovetkezteben
ama
folytonos
vedelme
teriileten
s
helyreallittatnek
a hajokazas
foherczeg
inditjak,
tervet,
melynek jogosultsagat be
minthogy ez utobbi
helyreallitani a
'^^
nem kepes
Belgrad
a nyugalmat Szerbiaban.
Tagadhatatlan,
Ausztria
hogy
megszallasa
altal
donto
befolyast
s
forra-
Hogy mily
elore-
azon
koriilmeny, hogy
Szent-Petervarott
mar
orosz
ekkor
Belgrad
varaba
orseg helyeztessek.^*^
sikeriilt
De
Bel-
az oroszok nemsokara
ffivarosat,
elhagytak a tartomany
azonban
nem
tiint
el
nyom
nelkiil,
erdekeknek. Mindez
Belgradot
nem
tortenik
meg, ha Ausztria
iranyzasat,
melynek akkor
mozstadion
meglepetest okozott
grof
68 Belgrdd
iitott megsz^iiisi-
188
nak terve.
mAsodik fejezet.
yoliia
a semlegesscgi
rendszeren,
nielvbol
egyediil
szir kitcrd
iiatArozata,
remelt a kiiliip:yminister
^
miiiden
oldalrol
nientseg:et Ausztriara
nezve
*
tornyosulo
veszelyek
kozepett.
Kiiroly foherczeg
magas
megnefolter-
nem
Es ezcrt a
mar januar
hogy aggodalmakat keltsen annak czelszerusege, megvalosithatasa es kovetkezmenyei irant. Stadion niindenekel6tt megjegyze, hogy a foherczeg tervet csak closzor, hogy mily ket iraDyban veheti fontolora
;
modon
meg
bir-
Nem
bocsatelosoro-
rendszabalyok
tiizetes
talan a porta
reszerol
is
vedekezhessek.
tetett arra,
figyelmez-
igazolja a foltevest,
hogy
Bel-
ohajtjak
Pedig ezt sziikseges lenne eleve tudni, mert megeshetik, hogy Ausztria elobb-utobb reaszorul az egyik vagy mdsik
altal.
fel
kozremuk(5des6re.
Igaz,
L&sd
az
I.
fejezetben.
189
bizottjai,
kik
meg
mintha a szer-
attol,
De hogy
kodtak-e a fdlkelok, az
latszek. Kiilonben
zet,
is
mar nagyon
ketsegesnek
nyosra lehetett
is
az
bvek
lesz
es
sem mozdit-
hatna annyira
elo,
szerezhetnek. Nem valoszinft tehat, hogy szivesen latnak az osztrak megszallast. E szempontokat azonban csak mellekesen vete fel
Stadion eloterjeszteseben.
fosiilyt
azon
utan.
kovetkezkiil-
menyekre
fektete,
maga
reszben,
Napoleon erdemeltek
kivalo figyelmet.
meg
ha azon hatarozott kijelentes mellett tortennek is, hogy a beke helyrealltaval var es varos visszaadatnak
a szultannak, mindenesetre es pedig meltan ellentetes
teny gyanant tekintene es Ausztria kenyszeriilne tete-
mes hadierot
segtelen,
felallitani a torok
reszrol
fenyegetett
illeti,
hatar vedelmere.
mi mar Oroszorszagot
ket-
hogy Szent-Petervarott az osztrak csaparok bevonulasa Belgradba a legkedvezotlenebb benyomast sziilne s megingatna vagy vegkep megsemmisitene a ket 4llam kozt fennallo bizalmas viszonyt, melynek
tovabbi fentartasa leginkabb Ausztria
erdekeben
all.
csaszarhoz
es a czar-
190
mAsodik fejezet.
nehogy Napoleon esetleges hoditasi vdllalataival szemben utolso szOvetsegeset is elveszitse. Egy^birant Stadion velemenye szerint a belgr^di var niegszall^sa meg katonai szempontbol sem nyujtott elegendo biztositekot arra nezve, hogy az oroszok elonyomulasa Szerbiaban, ha csakugyan terveznenek ilyesmit, megVegre pedig Napoleonnak Auszakadalyoztathatnek.
tria
uriigyet
szolgal-
bonyodalmak eloidezesere. Merl a franczia csaszar, vagy a portat izgatna fel az osztrak birodalom ellen, ha Torokorszag feloszlasat czelzo vagy orosz-osztrak titkos egyesseget tetelezne fel pedig, ha azt tapasztalnd, hogy a czar nem helyesU
tathatna
;
a megszallast,
Oroszorszag es Ausztria
nagymervii
kozott igj'e-
keznek nehezsegeket
monarchia
szorittatnek,
is
oly
vedelmi
intezkedesekre
melyek
meg inkabb
no-
velnek.
Ily
nezopontok
altal vezereltetve
csola a csaszarnak,
hogy a megszallasi
kulOnOsen
mig Napoleon valodi szandekairol bdvebb tudositas nem erkezik, maradjon fiiggoben, a szerbek pedig
ertesittessenek bizalmas uton a petervaradi
parancs-
uok Geneyne tabornok altal, hogy az osztrak kormany hajlando ug5^an erdekokben befolyasat a portanal ervenyesiteni, de csak
azon
foltetel
alatt,
ha Szoliman
tar-
ellenseges
merenylettol
hogy a pasaval
a ket
fel
is
foglaljon
el,
hogy mind-
191
minden oly lepest szorgosan keriilni ohajtott, a mely Napoleonnak lijabb beavatkozasra nyujthatott volna iiriigyet, teljes mertekben helyesle a minister eloterjeszteset s megbizta Stadiont, hogy errol
csaszar, ki
Karoly foherczeget
is
ertesitse.
^^
'^*'''y
A
rol.
foherczeg
^^""
daczara sem
tett le
megvalositasa-
adja fei a
'"egszsiids
KetsegkiViil
az
siirgetesere javasla
Stadion
januar 18-ikan kelt eloterjeszteseben Ferencz csaszarnak, hogy azon esetre, ha akar Szoliman pasa, akar
hogy
Belgrad
megszallasat
hatarorvidek hatosagai,
bizonysagot
ohajtas.
^^^
felol,
vajjon
A
lata
csaszar
nem
folott, mert Vincent tabornoktol, a Varsoban mfssidjavarNapoleonnal idozo osztrak meghatalmazottol, komolyso^an Napo-
megfontolast
erdemlo
tudositasok
erkeztek,
melyek
terv
donto
befolyast
gyakorolhattak
megszallasi
sorsara.
minden
is
feltiinest,
csapato-
keszii-
midon ez tobbe nem volt lehetseges, barmennyire hangoztattak is azoknak pusztan vedelmi jelleget, fel
folkelok
ekkor, mint
mar
emlitettiik
volt,
egyfelol
vegett,
Szoliman
pasaval
alkudoztak a belgradi
var atadasa
kibekiilesi ajanlatokat
igenybe vettek.
192
mAsooik fejezbt.
koltottek
valoban
tartvan
hatatlan,
nem
erre
nem
monarchiat.
Ausztria
De
a
tagad-
hogy
fegyverkezo
franczia
veszelyt elharitando
Xapoleon
csaszart
mar
ben,
s
szovetseggel
kinalvan
meg Ferencz
at
;
ennek fejeben
el,
teriiletnagyobbodast
igerven
akar
fogadtatnek
letet
osztrak
csapatok
nem
orszag
nem
allhatott.
Becsben ugy tekintettek Oroszorszagot, mint az utolso fegyvertarsat, kire Ausztria a Napoleonnal elobb-utobb
megiijulando kiizdelemben
meg
szamolhatott.
melldzott
megallapodast,
nyilt
ellentetbe
Mindazaltal, hogy
Xapoleon bossziisagat az
Vincent
hogy valodi
tSbornokot
Varsoba
ktildte
franczia
csaszdr fohadiszallasara.
tabornok
latvan.
hogy
mennyire
erdeklodik
eldtte
tovabba utobbiak
de
titkos
iizelmeit
torokorszagi
kiDzott,
keresztyenek,
kiilonosen
a szerbek
kezhetnek, ha Belgradot es
foglalnak
el.
Orsovdt orosz
csapatok
fiVEIBEN.
183
megjegyze, hogy az
ideiglenesen,
osztrak
kormany kesz
volna
ha nem
hogy Napoleon
nyilt felhivasra
e lepest felremagyarazza.
all
nem
ellenezne
megszallast, ha Ausztria a
s
tetelezne
fel,
ez
Torokorszag vesztet
ugyanis
Az ozman birodalmat
minden
a torokok
el
alig
oroszok
ne
foglaljak
ama
ket varat.
De
inkabb
Napoleon, Francziaorszag es
Ausztria
ligy
nem
ellenezne ugyan,
;
fdl-
maga Karoly
a
^^*
fSherczeg
is
visszariadt. Stadion
tehat
nak,
onkent
lemondott tervenek
orommel
maradt,
13
vett
tudomasul.
Belgrad
Kallay:
megszalldsa tehat
abban
L
mint
194
Ausztria
ohajtja
mAsodik fbjbzbt.
az
orosz-tbrbk
kib^kiiiest,
Sfibflsti&ni
,,,,.,
aesrodalmak
,
kOvetkezt^ben,
,
,,
-vt
nyilatkole-
-i
tibornok,
kormany veszelyesnek
vitatdsaba
is
tarta,
sitja
tr6k
kovet
v^laszolt,
bekeszeretetet.
k5zt4r-
vetitest
a hadviselo
feleknek.
e
Ama
melyeket
diplomatiai
kezdemenyezes
csak
munka
koren,
kiterjeszte
a porta es
Oroszorszag kozott
fenforgo
viszalyra
megkiserte
annak kiegyenliteset is. A Szent-Petervarrol vett tudositasokbol azon velemenyre jutott az osztrak ktlltigyminister, hogy a czart red lehetne talan venni, hogy
csapatait visszavonja a torok teriiletrol s megiijitsa a
hogy gondosan
tett
keriilve
minden
eszleletet;
egyszersmind
viszony
kOvetkezteben
amannak
okvetleniil tudomd-
maga
Sebastianit
ezen iigyr61.^^
bir vala, ket-
segkivtil
fogadta
orszagban
folydsa
uralkod6
ez
hangulatrol,
volt
De
Sebastiani be-
eppen
idotajban
a leghatalmasabb.
195
helyreallitasa
meg
alatt
az ere-
lyes
es
faradhatlan
Sebastian!
Konstantinapolyt
egeszen
tamadasat61.
Franczia
tisztek
vezetese
melJett
Dardanellakat
s
bamulatos gyorsasaggal
termeszetesen
megerosittete
igy vissza-
hajorajt.
teny
meg inkabb
megszilardita
franczia
portaval,
az
Ol^horszdgban
Ezert
kibekiilest
csapatait
is
az
ejszaki
azon
volt,
hogy az orosz-torok
alkalmas eszkoziil
meghiiisitsa.
czelra
szdvetsegesenek meggyaniisitasa.
Konstantinapolyban
nem
volt
allam
irant.
is,
melyek-
nem
a porosz-
Az
kormany
igyekezett,
nem
biztatds
porta
nem nyugo-
meg,
is
sot
mar ismet
tetetett.
szovd
reisz-effendi
tiussal,
196
groffal
ket,
UiSODIK FEJSZBT.
valo
utalvan azon
mig
Ausztria
a porta reszerSl folyvist gyaniisitasokat kell ttimie. Vegre pedig megjegyze, hogy ha a torOk kormany
magatartasaban nem
megsziintetni
dll
be
valtozas,
kenytelen lesz
a hatarzarlatot,
nem
koriilmenyek
remel6,
ndsen
tiintete
az
tel
Ausztria
kltal
kezdemenyezett kozvetitest
eppen hogj'
a beke
hatas
nem maradtak
az osztrak kormany
meg
megtorlasdra
Mn^lkozand.
De tovabba
ligy
nek
tartak,
hogy bardtsagos
indulatot
mutassanak
irinta.
Ez a felfo^as
197
many
ert,
belatta
mert a porta
nem
tett
hogy Oroszorszaggal
kibekiiljon.^^^
^^\'
tett kiserletet
wseriete
meg mindig
abbol
S""*-
a foltevesbol indulvan
ki,
kabinettel
folkelok
iigye
koriil
is,
Tudata tehat azon kdriilmenyt hogy a szerbek Belgrad varosanak bevetele utan a varban maradt Szoliman pasa kozvetitesevel kibeszerzett tapasztalatait.
kiilesi
nek alapjan helyreallittathatnek a rend es a nyugalom. Budberg baro az osztrak kovet ebbeli kozlemenyere igen roviden s minden tovabbi magyarazatot megtagadvan, ugy valaszolt, hogy ezt nem hiheti. E felelet vilagosan bizonyita, hogy Szent-Petervarott nem szivesen lattak volna, ha a szerbek kibekiilnek a portaval, S(5t, hogy talan mar biztosak is voltak a felol, hogy ily kibekiiles nem fog letrejonni.^^^ A kovetkezes valoban Budbergnek adott igazat. A szerbek reszerol az alkudozas nem volt 6szinte s 1807 tavasz elejen hatalmukba keritek a varat is, felkon-
czoMk Szoliman
Idtolag
pasat,
egesz
kis6retevel
egyiitt.
megelozni akart:
a nagyfontossagii belgradi
tar-
vdr a
*
Lasd
I.
kotet 63031.
1.
198
MlSODIK FBJEZET.
ellensegeskedes
hogy az
Nem
latszott
jogosulatlannak az
fol-
aggodalom, hogj'
kelok
javdra
dltal,
tulajdonkep
tOrekvesek
v^lhatik.
hogy
arr61 tudo-
nem
Ausztria feladata,
melyet az
ligyis eleg
koran
ki fog
zsakmanyolni
sokara az a
hir
egyesiilni szandekozik az
orosz hadtesttel s
hogy
^^'^
e vegbol
meg
is
mar
a keleti tajak
fele.
orosz
csapatokkal
egytitt
harczol
szentpetervari
kiilon
udvar
beleegyezese
nem
kot
beket a portaval,
keriilne
vegre hogy
(a
Belgrad varat,
ugyanis
ismeretlen volt),
s
ha az kezeibe
a var
jelentes keltekor
eleste Szent-Petervarott
meg
engedelye
senkinek kt
nem
adja.^^^
A mi
az orosz sereg-
Szerbiaba,
szolo
hir
val6s4gon
a ny^r
alapult
mint
kelt a
folytan at is
Duna jobb
partjdra.
De mar
a Merveldt jelen-
utasitasok
tartalmanak
meg-
199
tortent
tek.^''"^
teny gyanant
valo
felhasznalasabol
eredhet-
ekkor
meg nem
a
dllt
modjaban
hirek,
bizonyossaggal
kipuhatolni
tett
valot. Nem csoda tehat, hogy az emlimelyek az orosz-szerb viszonynak mind szorosabba fuzodeserol taniiskodtak, komoly aggodalmat keltettek a becsi kormanykorokben. Mindazaltal a becsi kabinet nem tett semmit, a mi
kipuhatolni
az
rain
deli hata-
meggatolhatta
volna.
Poroszorszag
leveretese,
Napoleonnak oriasi merveket oIt6 hatalma, de kiilonosen a tilsiti talalkozas teljesen megbenitak Ausztriat.
A
a
becsi
orosz
kovet
elosorolvan
azon
okokat,
s
fo-
vezer,
Bennigsen
iigyetlenseget,
a porosz
kiralysag
ketkedo
nak nem
nem
mindkettonek
politikat
nehezteleset
komoly veszelylyel
kovessen
kozott?
ferfiakat.
Mit
ily
tegyen,
mily
Ausztria
koriilmenyek
allam8'"*'
kerdes
foglalkoztata
belatta,
az
osztrak
bogy az engedekenyseg ^**'''" azon kovetelesekkel szemben, melyek esetleg Napo- pontikitajini leon reszerol tamasztatnanak, a monarchia vegso enye- * cs^szirszetet eredmenyezne. Minden ily kovetelesnek vagy
Stadion
ajdnlatnak
Mdsfelol
hatarozott
visszautasitasat
javasla tehat.
a kiilugyminister,
200
MA80DIK PEJEZET.
drul el nyllt
Ausztria
nem
fegj'verkezhetik,
dltal az alku-
nem
kesziilhet,
mert hiszen ez
ha mar az
foglaltak
el
I'lj
szovetseges
tarsak fenyegeto
;
allast
Ausztria
azzal,
iranyaban
addig pedig
meg
kell
elegedni
midon a csaszarnak e varakozasi politikat tan4csolta? Komolyan hitte-e, hogy a sikeres vedelem szempontjabol elegs^ges, ha a katonailag kesziiletlen monarchia
hadi
ereje
Vagy
pedig,
szerencsejeben,
minden
aron
elkeriilendonek
velte
alkudozasoktol
vdrvdn
is
meg mentseget ?
hogy Ausztria
nemcsak a legnagyobb
taniisitotta a kiilviszonyokban,
A sziobod-
erezhet6ve v41t
tronv^ltozds,
"lunemar^
politikaban
is.
Az er6szakos
A porta
be"j4^r84tdi
tcirok
nem idegen^'
'l*.*,"''
Stilrmer in-
lernuntius
birodalom ellenallasi kepesseget meg inkabb meggyon^ite. Oroszorsz^ET ketsegkiviil m4r ekkor kedvez(5 ered~ o '^ mcnynyel tamadhatta volna meg a portdt, ha a szeren-
kabinet
"T!l^'f csetlen franczia haborii erejenek legnagjobb reszet A D6C8I ud- igeuybe nem veszi. A tenyleges hadvisel^stol tehat
201
volt,
NapoJ'*'"^'"'^^**"
alkudozasokat
kezdeni
leges marad.
is
remegve, bogy Tilsitben a torok birodalom felosztasa elvegeztetett az egyezkedo felek kozott, vegre az
ujoniian
hogy
t.
i.
tanacsait
es
kozvetitesi
ajanlatait
meg
bizal-
masabb kozlemenyekre
a porta
is
az
internuntiussal
szem-
kiildott,
szemrehanyolag emlekezett
meg
manynak az osztrak
politika
irant
mozgalom
lecsilla-
megakadalyozta
nek;
sot
tenteknek, jovoben
mint
s
eddig,
a jo viszony
lesz,
megszildrditasara fog
portat valahara
torekedni
azon
hogy a
meggyozze
oszintesegerdl.^*^^
nem
volt gya-
Torokorszagra nezve.
talalkozas
porta megrees
miilve
tilsiti
kovetkezmenyeitol
fOlett tepelodve,
vajjon
nem
lenne-e legudvosebb, ha
reisz-effendi
nem
volt bdtorsaga,
bizalmas
modon,
az
internuntiusn^l
202
MiSODIK FEJEZKT.
hogy mikent velekedik az osztrdk udvar a tSrOk birodalom helyzeterol s hogy elv4llalnd-e a kozbenjarast
kiilonosen Oroszorsz^ggal szemben. Stadion az
eloter-
jesztesben,
intezett,
melyet e kerdest
illetoleg
csaszarhoz
fogasat
hogy a fenforgo
viszonyok
kozott Ausztria
s teljesen
meg
baratsagos indulatot
De nem
annyira
mitol Stadion
hogy
fel,
t.
i.
kovetelesekkel lep
kormanyanak,
ki
Talleyrand,
egy
id 6
ota
feltuno
baratsigot
figyelmeztete Metternichet a
ujabb
tervek^^j
feioszUsa
irtnt
csa-
Torokorszag foldarabolasaval
Ez utobbi csak regeny, de amaz valosagon alapszik. Ausztrianak azonban egyikbol sem szabad magdt kivonnia. Mert barmit tenne
is,
nem
tartoztathatja
ha
ellenall,
ha semleFranczia-
meg akarnak
dalmon.
Oroszorszagban
mar
regen
ohajtjak
ezt
203
a portat, de most szinte az osztozkodast kivanja. Az eldarabolas mar kiilonben is megkezdodott, mert
tobbe senki sem birhatja az oroszokat Olahorszag es
Moldva
jarulnia
elhagyasara.
e
Ausztrianak
is
hozza
kellene
az
osztrdk,
orosz
csapatok
egyidejuleg
vonulhassanak
az
oszt^lyreszt
be
illeti,
Konstantinapolyba.
mi
mar
a
Francziaorszagnak More4ra,
szigetekre
es
pedig a
Duna folyasa, Bosznia es Bulgaria illetne meg. Nehany nap mulva maga Napoleon is szolott e
nem
torok birodalom
fennallasa
meg
okok,
fonto-
6t arra,
hogy a porta
kivan
ellen
forduljon.
A maga
s
egyebet
csak
Egiptomot
De
ez
nem
ellensiilyozhatja
Oroszorszag bamulatos
vuen.
Torokorszag
felosztasa
egyertelmuse-
ha majd Konstantinapoly
egymasra.
jegyze
elesik,
mert ekkor
nines
sziiksegok lesz
osztozkoddsrol,
keriil
Jelenleg
meg
de
szo
meg
Napoleon,
Ausztriat,
dolog,
majd
ertesiti
ha erre a melynek
Nezete
szerint az
dasa
Ausztrianak
ketsegkiviil
erdeket
kepezi; de Torokorszagot
nem
Minthogy
azonban
Napoleon
mindent
szetrombolo
204
mAsodik pejezet.
nem hiiisithatja meg, legaldbb igyekezhogy azokat (3nmagar61 elharitsa. Erre nezve pedig az egj'etlen mod: ha reszt vesz a tOrok birodalom feldarabolasaban s ez alkalommal a leheto legnagyobb osztalyreszt kapja.^^^ Metternich kozlemenyei komoly megdObbenest
torekveseit
nie kell,
okoztak
egyarant
becsi
kuliigj'ministeriumban,
Stadiont, ki
Napoleonnak
ellenseges
vagy
tarta
bar^tsagos
indulatat
veszelyesnek
monarchiira nezve,
ejtek.
Legjobban
ha
neveze, egyszeruen
errdi
hallgatassal
mellozheti vala.
volt
De
szo
sem
lehetett.
Meg
gyozodve,
s
hogy hogy
szol-
kabinet
semlegessege nem
Erezte
ktiliigy-
kell
hogy a franczia ajanlatokkal szemben allast foglalnia es pedig haladektalanul. Nem merven
De
mily alakban?
ez
volt
kerdes.
Stadion e szorult
tartvdn,
helyzetben
diplomatiai
minden
halasztast
el6nyosnek
az
fogasokkal
iparkodott
osztozkodds
megvalositasat hatraltatni.
elott
Nezete
szerint
mindenek-
Ha azonban
szo,
Napoleon, a
gyorsasdggal
ki,
middn cselekvesr61
el
volt
zelhetetlen
magat,
(5t
nem
meg-
venne fig}'elembe ez
nezve
is
elonyosebb,
ez evi
eredmenyet
205
s csak a jovo
hadjarat
alkalmaval lep
fel
Torok-
orszag
ellen.
De ha
sem
hallgatna, ligy
nem marad
egyeb,
mint hozza-
fogni az osztozkodashoz.
tekintetben eldzoleg
meg
mukodesenek, a vezenyletnek, egyszoval a katonai kerdeseknek modozatai es feltetelei. Azutan pedig az Ausztrianak jutando osztalyreszt kell vala pentosan megjelolni, mely a kovetkez6 teriiletepatok egytittes
ket foglalta volna
Duna jobbpartjan
Szerbiat,
s
torok Hor-
vatorsz^got,
Boszniat,
Bulgariat
Duna
beomleseig
Salonikiig,
Fekete tengerbe
emlitett
a Vardar volgyet
s
hogy az
tartomanyok
az Archi-
Maga Stadion
hogy
ligyis
jutalekat.
velte
annak
Ferencz csaszar
elfogadta
de
nem
meg,
ellenben
206
MlSODIK FBJBZET.
Stadion, mint
maga
bevallja,
csak
azon
esetben
ben Napoleon
vala
keleti
tervenek
osztr^k
Onmagatdl ossze
Onzetlenseget
oly
kell
omlania.
Az
kiilugyminister
ily
azonban
fdjdalommal
vkr
jeg^'zi
meg, hogy
nem
Oroszorszagt61.
Merveldt jelentesei
hatdro-
Konstantinapol}Ta es
segkiviil
Ausztrianak
tekintetben
velemenye
szerint,
nem
lehetett Oroszorszag
mogott maradnia.
nak
tett volt.^^^
gr6flfal,
azon k(3vetkeztetesre
jutott,
hogy a grof semmit sem tud az osztozkodasi tervrdl s ennelfogva, ha az egj'altalaban kozSltetett az orosz
kormdnynyal,
kOvet
Men^eldt a
ligy ez
litjdn tortenhetett.
maga
hogy
De
tudomasara, hogy Napoleon Arberg nevu kamarasa altal, kit e czelbol Petervdrra kiildOtt, mar januar kozepe tajan megajdnld a czarnak a torok birodalom felosztasat, hozzd teven, hogy Ausztria
teljesen
egyetert
e
ligy
szdndekkal.
Jelente
tovabba
orosz
Merveldt,
politikai
hogy
a czar,
mint
az osszes
ii
207
ajanlatot.
szerint Ausztria
Szerbiat es
szabadon
rendelkezhetnek
folott
a torok
birodalom
egyeb birtokai
a tobbi vilagreszekben.^^^
iigy
nem
vesz vala.
Az akkori kozlekedes lassiisagaban rejiett az ok, hogy Metternich, bar Stadion nem kesett a valaszszal,
mal
niil
is
dllitd,
meg
Ez a
is
hogy a
kivitel idopontja
nemileg elhalasztatott.
Becsben,
nemi megnyugtatast idezett elo minden aron idot ohajtottak nyerni. Stadion figyelmeztete is Metternichet, hogy ezentul viselkedjek elutasitolag minden lijabb kisertessel szema keleti terv megvalositasara vonatben, mely
kijelentes
hoi
koznek.^^^
E korulmenybol Stadion is remenyt meritett hogy a kotelezettsegnek meg latszatat is keriilje, 4prilis 15-diken utasita Metternichet, hogy egyelore
szigoriian tartozkodjek az
osztozkodasi
tervnek
meg
megbesz61es6t61
is
a franczia dllamferfiakkal.^^^
208
MlSOOIK FBJEZET.
Stadion
kezdett a
azonban
csakhamar
teljesen
ismet
tOprenkedni
nehezsegei-
folott,
rendelete megfelel-e
helyzet
nek?
Nem
leven gy6-
lijbol
intezett
kerdest
illetoleg.
Az ervek
tervet,
egesz
Napoleon
keleti
akar
fogva
nem
lehet a
tett
ajanlatokat
sem
visszautasi-
tani, sem pedig hatarozottan elfogadni. E szerint nem marad egyeb mentseg, minthogy Metternich, elteroleg
az franczia reszrol
talos,
felvettetnek,
forniaban.
mind
siirgetobben
kovetelnenek
hatarozott valaszt,
nem
jutott
valoban
nem konnyu
adattal
szembeszallania,
nem csak
elodazta
keleti tervet,
politikai szinterrol.
Az osztrak kabinet megszabadult tehat az aggodalomtol, melyet benne a torok birodalom fdl5tt valo
209
osztozkodas eszmeje
keltett.
kiilviszonyok alakulasa
hogy elfogadja vagy visszautasitsa Napoleon ajanlatait, ugy a mint egy ev elott visszautasita Oroszorszagnak Pozzo di Borgo altal
elharita tole a kenyszert,
De
ezzel egyszer-
allandoan
megalapitsa
tekintelyet es befo-
lyasat a Balkan-felszigeten.
A nagy
meg a monarchianak
is
az ohajtott nyugalmat.
A
s
spa-
vegre
elvalasztani Oroszs
ennek fejeben
tiil-
szemben,
is
jogos erdekei
Az osztrak
kiiliigyminister
fajdalmasan szemlelte
az orosz hatalom
befeszkelodeset
is
Olahorszagban es
a szomszed Szerbianak
mar a
s
Szavaig terjedt
s felo volt,
hogy
delen
valik
e
is
hatalom
ekkent
Nyilt
nem
szomszedjava
egyszersmind
akart gondolni.
Ausztrianak.
nem mert
nem
is
Dy koriilmenyek
tett
kozott az osztrak
egyebet,
mint
hogy
es
titkos deli
miikodes
hatarain
kezzek
ellensiilyozni
sajat
az
orosz
befolyas terjedeset
tiilkapasait.
Ekkent legalabb
14
reszben csokkenthete a
Kallay:
210
lilBODIK FSJBZBT.
pedig
fentarthata
hivatalos
alakban
baritsagos
szimitott
meg mindig
Napoleon
Mielott
ellen.
azonban a Szerbidban
ott
kifejlfidott
orosz-
hogy megemlekezziink az
nyekrdl
s
lezajlott harczi
eseme-
a forradalom
is,
k5vetkezt6ben
tdmadt bel-
visz^lyokrol
HARMADIK FEJEZET.
A
Az
tette
orosz
szlobod-
szlobodzsiai
meg
^''^p"*"*^
felnek
erdeke
ketes kimenetelii
harcz megkezdese
kezzek kiegyenliteni.
Csakhamar a fegyvernyugvas
megkOtese utan az 1807. ev oszen bekealkudozasokat kezdettek Parish an, melyen Oroszorszagot Tolsztoj
grofnak,
a portdt
pedig Muhib
effendinek, a parisi
targyala-
kon
at valodi
alkudozasokra
vadja
ez
nem
is
keriilt
a dolog.
eri.
esetben
portat
a vegleges
visel-
beke
tetett
letrejottet.
serege irant es
kitor a
nem
ha csakugyan
Ha
mind-
tamadb
lepessel. sot
az
egyezke-
sem latszott idegenkedni, ezt csak azon koriilmenynek tulajdonithatjuk, hogy egyreszrol a Napoleon fiszinte baratsdgaba vetett hite nemUeg megingott, masreszrol pedig, hogy legkozvetlenebb czeljanak eleresere, t. i. Moldva es Olahorszag elfoglalasara nezve
14*
212
HARHADIK FBJBZBT.
franczia
csaszar
tamogatasat
nem
n61kiil5zhete.
orszag
javara
is
lemond
ha e teriiletnagyobbodast
Napoleon
a
tilsiti
biztositja.
nem
nj'ilv^nittattak
orosz tar-
gulatvaltozdssal a czarnak es
kellett.
Napoleon
ellen
elturte
orsz^g
elkovetett
S^ndor czir
ekkor
ges
elszakitasarol
a tordk
birodalomtol,
meg
vag}'
hallani
sem
akart.
Meg
melynek egy
mas ertelemben
nelktil
nem
tortenhetett, mivel
kozott
Oroszorszagra nezve
moldva- ol4horszfigi
feje-
1808.
cv oleien
'
deiems6gek
K6ru6S9.
j^g^j^
volt hajlando
/
'
feltetlepil-
A HAHCZOE MEOUJTJLlSA
(1808. MAJTTs).
213
nak
gyanakvo
titokban
tartotta
kesziilodo
Ausztriat
I.
ellensulyozhassa,
nem
tandcsosnak
J61
magaban Oroszorszagban
a legnagyobb ellenszenvre
kanczellarja,
talalt s hogy a czar es Rumjanczov kivetelevel az orosz politikai korok legkevesbbe sem palastoltak ellenseges erzel-
irant.
Es ezert a czarnak szemelyes ohajtasai es nagyravagyo tervei kiilonos kimeletet igenyeltek a csaszar reszerol. Ily tekintetek altal vezereltetve, Napoleon a moldva-olahorszagi kerdesben engedekenyebbnek kezdett mutatkozni s m^r februariusban kijelente Sebastiani litjan a portanak, hogy nem kepes a czart a fejedelemsegek kiuritesere rabirni s hogy a porta a beket
alighanem csak e ket tartomany felaldozasaval kotheti
meg. Ugyanakkor Muhib effendi
is ertesite
kormanyat,
hogy tobbe nem szamithat Napoleonra, ki ligy latszik mindenben az orosz politikdt szandekozik tamogatni.^^^ E hirek termeszetesen nagy ingerliltseget ideztek elo Konstantinapolyban. A porta elhagyatva Utvan magat
egyetlen szovetsegese
hetett,
altal,
kitol
meg
segelyt remel-
jutott,
hogy vagy
hatalom kozbenjarasa
eses
ketsegbe-
nem
szfilt
csiigged^st
mdnyt es az
forrasa
egesz
igenybe
a
vetetett,
a tartomanyok
felszolittattak
birodalom
vedelmere
csakhamar
214
rendkiviili
HARMAOIK PEJEZBT.
csapatok ligy
lly
csak
leghatalmasabb
vezettek
harczba.^^'^
tdrok
kormanynak ezen
on41I6 es erelyes
meg
dllott, hogy az orosz-tOrok viszalyban eddig gyakorolt kozvetites el6nyeit61 meg ne fosztassek, mert azon aranyban, a melyben a portanak az
mindig erdekeben
is
magdnak, a czar csakis ezen esetben remelhetven, hogy franczia tamogatassal TSrokorsz^got engedekenysegre birhatja s moldva-olah
terveit
czdrt ribirni,
tott
hogy meg egyszer megkiserli Sandor hogy Moldva es Olahorszag irant tdmaszlemondjon; kiildnben
a tOrok
igenyeirol
allam-
ferfiak
arra
nezve
nem
fognak
kezdetni.
njilatkozat
csillapitolag
hatott
hdborii
veszelye
ekkent legaldbb
ideiglenesen
lehetett volna
semmi sem
vala
ktllou
elonyosebb,
mintha
sikeriil
beket
k5tni
Oroszorszaggal.
gyakoroltak.
forrongas,
mely az
A HARCZOK
id6
Ota
215
sohasem
sziint
meg
teljesen.
Nemcsak
az
partoskodas, de a
divan koreben
is.
fenyegeto
kiilveszely
pillanatokra
meg kepes
osztonei
volt
a kiilonbozo
nagyravdgyas
eloterbe.
annal
er6teljesebben
fekezni a koriilotte
nem
menyeket csikartak
lehetett
nem
is
a torok
aUamferfiaktol,
birodalom
tenyleges
dsszpontosult,
kezdemenyezett reformtorekveseknek.
A ruscsuki
sereg,
alatt
allott,
szervezeteb61
nem
tiintek
meg
el
Szelim
lijitasainak
nyomai.
Itt
kerestek
egyszersmind menedeket
mindazok, kik az
el6bbi rendszerhez
ragaszkodvan, Konstantinapolybol
menekiilni kenyszeriiltek.
Az
erelyes, ketsegkiviil
nagy
s
tehetsegd Musztafa-Bajraktar
nem
nezhette egykedviien
hazajanak romlasat,
Oroszorszag
fenyegeto
elkeriil-
hogy a birodalom
szomoru helyzete joreszben a franczia szovetsegnek tulajdonithato, mert Francziaorszag biztatdsaira izent
s^gosabb pillanatban Napoleontol elhagyatva, Bajraktar teljesen elfordult a franczia politikatol s odatdre-
kedett,
nelkiil,
216
HARMADIK PEJEZET.
E
t.
i.
czelbol
Bajraktar
az
1808. 6v
elejen,
nnd6n
szlobodzsiai
fegyversziinet
lejdrt,
kbzvetleniil
hogy kolcsondsen hosszabbitsak meg a fegyvern}iigvdst, egyszersmind megemlitven, hogy a porta tobbet
czelszern
lenne,
az
beke
felteteleit illetoleg.
Prozo-
kiegjenliteseben.
fegyversziinetet
sem
volt hajlando
egyezmeny hatarozatlan
idotar-
tamra
szolott,
tiz
napi
felmondasi
joga.^^**
kadtak ideiglenesen
de
hallgatagon
mindket
tenyleges
nem
mat
tervet.
Bizva nem
uralkodo
s
nagysz^mii,
kiilonosen
zilaltsigra,
harczedzett seregenek
husegeben 6s
zavaroknak
Konstantinapolyban
veget
vetni
elhatarozta
IV.
Musztafat
ki
letaszitvan
kialtatni
szultdnnak.
kozepe
tij^n indult
eg}'esiilt
meg
Bajraktar Ruscsukbol
Drinapolynal
Szelimet
Musztafa
szultan megolette
lalhatta volna.
Ozman
dinasztiajanak
egjetlen
sarja
217
Bajraktar
tetven,
meg Musztafan kiviil, a huszonhdromeves Mahmud. nem tetovazott, de Musztafat fogsagra vetMahmndot emele a
aztan
tronra,
fel
Az
ifjii
szultan ter-
a legfobb hatalora-
nem
reformok teren.^^^
Nem
erintkezesbe lepni.
''*"**'*'*
danok, mikent
tavaszan
is
mar a mult
ev
Bosznia s a
^^"'f'"
(majus ho elejen),
nem
tartvan
magukra "^'"''
nezve kotelezonek a fegyversziinetet, mintegy masfelezeren atleptek a Drinat, megszallottak Szokol varat
es
beiviszcnyok
* *'*"fl""
czokat.^^*'
ennek kozeleben a szerbekt61 elhagyott regi sanEzutdn pedig szokasuk szerint pusztitani
a videket, felgyiijtvan a falvakat, oldosven
marhat, melyet kezre keritdelfele egeszen a studeniczai
kezdtek
a nepet es elhajtvan a
hettek.
innet
nem
tudta eluzni a
szerb orseget.
birodalom
kereteben
elfoglalt,
fontebb
emlitett
becsapastmegel6z6bosnyakbelviszonyokmagyarazzak.*
*
esemenyekre vonatkozolag
1.
I.
k.
586590.
Az
hadjarattal kapcsolatban meg kell jegyezniink, hogy a noba meg vezerbosnyak keresztyenek kozt mar akkor titkos telen osszeeskiives nyomai mutatkoznak. Novi kSzeleben erdokben gyiiltek ossze s egy vekony botot veven a kezokbe.
szerb
218
HABMADIK FBJBZBT.
Mar 1807-ben
hire
jart,
hogy a Boszniaban es
vallisii
jobbagy-
megnyerni.
Ugyanezen evi januar 10-en a bosnyak kormanyzd Mehemed Hosref kihirdette a szultan fera bosnyak hadero mozgositasat elrenErre tandcsot tartvan az elokelobb kapitanyokkal
itt
manjdt, mely
delte.
elhataroz-
hogy legelobb Herczegovinaban es a Szava menten gyujtik Ossze a hadakat s a varakat vedelmi karba
helyezik.
bosnyak-torokok azonban
azt
erosen gyana-
kodtak a portdra,
tdmogatja,
mint
az
hogy
Karagyorg}'^e
tOr
oroszokkal
;
egyetertesben erelyesen
tetszett
majd Bosznidra
sem.
nem
nekik a
a
franczia
is,
bardtsag
Gyaniit
keltett
az
nyilatkozat
nem
segitheti oket,
kell vedelis
mokr61 gondoskodniok.
v^detlen
lopor,
varak kiilbnben
allapotban
leven,
teljesen
volt
ala,
csak
Livnoban
az
sot
meg
az a 4000
is,
mere ment
szerb agiis
mar
megter-
sen fojtanak
egj-mast
tigy
el
szaradjanak
nagy eskiidozesekkel megitkoztak, mondvan, hog^^ el, miat ez a bot, ha eskiijdket megszegik.
A HAHCZOE MEGtJJULASA
(1808. mIjITS).
219
Hogy a viszonyok
abban
rejlett,
igy
alakulhattak,
annak oka
hogy Boszniaban a portanak voltakepp semminemu kozvetlen rendelkezesi joga nem volt. A kormanyzo Mehemed pasa egy, a nyugatias vilagnezlettel kaczerkodo ozman, a maga szakallara csinalt politikat es a franczidk reszere dolgozott. Azonban sem a gorogkeleti, sem a katholikus bosnyakok
nem rokonszenveztek
okoskodvan,
hogy a magyarorszagi szerbek nem ok nelkiil lelkesednek Karagyorgyeert, bizonyara, mert Bees is partolja.
dalmat
hat^ron
lev6
es
szerb
kolostorokban
fegyvereket rejtegetnek
osszekottetesbe
szerbekkel.
mar
hire jar,
hogy ezek
es
allanak
szerborszagi
szeremi
Ilyen
hangulat
daczara,
pusztitott,
meg sem
fegyverkeztek. Mindossze
az
hogy
a varakban kezdenek a felszerelesen dolgozni s kisse erosebben iigyelnek a kivalt Herczegovinaban labrakapott rabl6bandakra, melyek neha a Szavaig
is
elkalan-
doznak.
Rendkiviil
nagy benyomast
tett
bosnyakokra
Belgr^d
eleste, kivalt
sdg vett rajtuk erot es mondogatni kezdtek Mi bosnyakok tudjuk, hogy a becsi udvar becsiiletesebb,
:
muszka.
Ezek kutyahituek,
csak rabolnak, gyilkolnak, megbecstelenitik asszonyainkat es annyival keservesebb a mi erzesunk, mert tudjuk,
rablo,
Karagyorgye
220
HARMADIK FEJBZKT.
franczia
erosen
folyt,
de
a bosnyakok
mindazonaltal
nem
fegyverkeztek.
helyett er6szak-
azonban
nem
allott
agyukat talpfara
nepseget
fektetni.
A
mert
vdrosok
feltek,
kSriili
falvak
lefegyvereztek,
hogy
ezeket
egy esetleges vereseg majd lazadasra fogja osztSkelni. Az ilyen fegyverkezes a keresztyen alattvalokra nagyobb
bajt jelentett egy veresegnel. Ugj'anis a patriarchalis
bosnyak fegyverkezesnek az
hadra koteles mohameddnok
fegyvereztek
segessel.
fel
volt
a modja, hog}' a
koziil rendszerint
harman
sziik-
egyet,
ellatvan
azt
minden
ki
elszedtek
niarhajokat
nagy
eroszakkal
osszeterelt
bosnyak
harczba indulhatott.
a mennyiben Uzsiczenel visszavertek oket. Ez a veres a nyomaban szdllongo hirek a bosnyakokra nagy hatast gyakoroltak. Augusztus ho folyaman egy csomo aga (kisebb birtokos) meg szpahi (lovas htiberes) jbtt a kormanyzohoz Travnikba es egyenesen azt vetettek a szemere, hog}' a szultan fermanjat meg-
seg
hamisitja. Mire a
kormanyzo azt
epen,
felelte:
volt
221
hogy mindenki a beket akarja, most meg hogy a francziak minket raszednek es a torok birodalmat el akarjak pusztitani es minden keresztyen fejedelem a mi romlasunkra egyezkedik. Ezzel a franczia-orosz megegyezesre czeloztak, melynek hire eltorzitott formaban Boszniaba is eljutott. Erre a pasa diihbe jott es azt kerdezte toltik, hogy voltakep mit is akarnak tole?
''
Mire ezek
van kesztilve a
ti
fogadtatastokra. Panasz-
ne jSjjenek. Ti azt mondjatok, hogy Karagyorgye elfoglalja a torok tanyakat, menjetek es gydzzetek le."
Ezek utan elkergette oket. Pedig a panaszkodoknak annyiban igazok volt, mert a bosnyak pasak, ha
Konstantinapolybol
rendeletet
hirdettek.
valami
nem
szajok
elejtettek
ize
szerinti
kaptak,
egyszerfien
es ki
nem
Erre az
agak
es szpahik
maztak,
megpecseteltek es
a
Szarajevoba,
Mig a torok
eletiiket
fel-
keresztyenek
hogy a szerbek es bosnyak hitsorsosaik kozott osszekottetes van es fenyegetodztek, hogy az osszes szerb papokat es minden faluban az ot legtekintelyesebbet
becsukatjak. Igy hireszteltek ezt
maguk a
szerb papok,
nelktil.
Karagyorgye
222
HABHADK
FBJEZET.
s tudt^k,
hogy Bosznia
elfog-
feladatoknak.
zendo, hogy
Bosznidhoz tartozott
is
MegjegykOzigazgatdsilag a
novibazdri szandsak
es
Herczegovindhoz Nikszics.
ertelm^ben, az eg^sz
keriiletre (kadiluk) oszlott,
illet61eg var volt. Alta-
regi
kozigazgatasi
felosztds
tartomany 49 torvenykezesi
medan
szek
s
es 238.100
teriileten.
Legvitezebbek a
a hegyi
haboriiban kitiinoen
alkalmazhatdk.
banyalukaiak
is.
Nam
eppen
mint
a keresztyen neps^g
ligy
a mohamedan,
szerbellenes.
resze
Ugyanez az ellenszenv
(novibazari)
eszlelheto az 6-szerbiai
reszekben
egyes bensziilott
kodo
kivalt
a szerb
a gjuloleten
kiviil,
minden OsszekotS eszmenek hianya, erkolcsileg hatranyba helyeztek a bosnyakokat. Amde orszagukat vedte h^rom elegge jol felszerelt var Bihdcs. Banyaluka es Szerbia feldl Zvornik. E mellett a nehezen megkOzelitheto szinter s az ugj-an rosszul, de megis vedhetfi vdracsok nagy szama. A keresztyen rajik egye:
marczias
Mijtrs).
223
temes felkelese
lemben
Amde
ez
nem
tortent,
mert
a bosnyak keresztyen
rajak nagy
mint
pedig kozonyos
az
orszag
koztiik,
maga
Izgagasagaval
kitunt a
szerbiai harczter
szomszedsagaban a reszeges
ertheto,
tuzlai kapitany.
Ekkent
iigyelve semmifele
d61ag leptek
atkelnek a Drinan.
Nenadovics Jakab a tamadas hirere gyorsan osszeszedett csapatj^val azonnal a fenyegetett videk vedel-
^oi'okok b6-
tartisa.
mere
s
sietett.
Ugy
Idtszik iitkdzetre
nem
keriilt
a dolog
mdst kolcsdnosen szemmel tartsak. A belgradi tanacs hiret veven a tamadasnak, majus 11-en levelet intezett
a bosnyak vezirhez,
sinak, atjottek
minden-
Ejjelente azutan
akar maradni
nem
felvildgositast
224
HABMACIK FEJEZET.
csapatok tamaddsanak ? Ugyanakkor (maj. 17.) Rodofinikin is ebben az ertelemben irt a Travnikban szekelo franczia konzulnak is, arra ken'en 6t, hogy fenyegesse meg a kornianyzo pasat. z utobbi azt v^laszold, hogy a tamadok nem
a parancsnoksaga alatt alio
a rendes
szerfien
ki,
hanem
egy-
nem
veszik
figyelembe a
franczia
porta parancsait.
Menage
tabornok vont
hogy Szokol vara nem volt a szerbek kezeben s a bosnyak csapatok esak nemi eleseget szereztek ott
magoknak.**^
Prozorovszky ertesiilven ezen esemenyekrol, Bajraktarhoz fordult, ki azutan epp oly ertelemben
felelt,
mint
kortilbeliil
finikinnak,
hogy
meg
csak a Viddin
ki.
6s Fetizlam kornyeken
kijelente,
Egyszersmind
hogy a
bek
ellen,
teni es
tovabbra
hoz, ki azt
nem hagyhata
szo
nelktil
volt,
hogy
meg-
nem
kiilonben
sem fogadta
konstantinapolyi
zavarok
teseit
Bajraktar fenyegeis.
225
kozott.
Napoleon Spanyolorszagban
ditana. Mindazonaltal
hogy a porta
ajanlatait.
sitani
leges lenne
riit,
meg
a
a habos
karp6tlast kovetelni
raely
nem
fog
oly beket
elfogadni,
birodalom
meltosagaval
kijelente,
meg nem
a
egyeznek.
szerbekre nezve
altal
meg-
tamadtatnak;
a fegyversziinet
tet-
de valosziniileg
meg azon
erfurti
cz^r Torokorszag reszerol valamely megtorlast igenylC tenyt mutathasson fel Napoleonnak, ki aztan kenytelen
lett
hogy a tor5koket
tamadasra
15
birja.
megszegesere
es
I.
226
HARMAStK FEJEZBT.
s6gere,
czelja,
levelenek
nem
is
volt
mas
level
Es meg a
elkiildese
igyekezett
arra birni,
ellen
a torOkoket
kicsinyes
boszankodasokkal
De
e terv meghiiisult,
s
Bajraktar
6hajtv4n
meg
on-
megalaztat^sa ^rdn
nyugalmat.
helyett,
hogy kOvenagyvezer
hogj' fel
neptol,
mely
teriilet-atengedest
nem
turne
hogy az legkevesbbe sem zavarhatja meg a baratsdgos viszonyt igeri, hog}' a torokok semmiesetre sem fognak elsonek tamadni s becsiiletszavara fogadja, hogy a mig az oroszok jonak latjak megtartani a feg}'verszunetet, 6 sem fog ellensegeskedeseket kezdeni. Vegre a szerbeket illetoleg, biztositja Prozorovszkyt, hogy mikent eddig, ligy ezentiil sem fog sereget kiildeni e lazadok ellen,
szaporitasarol
ligy
nyilatkozik,
a szentpetervari udvar vednoksege ala helyezkedtek kesz egjeldre fatyolt vetni buneikre, remelven, hogy
ezen iigy
is
mid6n a nagy-
hogy ennek kovetkezteben nagy bossziisagara kezei kOtve vannak. Valoban Oroszorszag mindaddig, mig
227
nem jott letre, a keleti iigyeket illetoleg, haborut nem kezdhetett, Torokorszag pedig az ingerleseket nem veven figyelembe,
Napoleonnal
teljes egyetertes
a majdnem masfel ev ota tarto bekes hadiallapot tovabbra is fenmaradt, bar kiilonosen az oroszokra
nezve,
valt.
szerbek
magatartdsa
beknek hasznalt. Az egesz even at (1808) leszamitva a fegyver*''y^" a bosnyakok nem nagyjelentosegft rablokalandozasait, """^* komolyabb tamadast nem inteztek a felkelok ellen a
Nisben es Viddinben parancsnoklo pasak. A szlobodzsiai fegyverszunet elonyeit tehat, noha azok a torok
kormany felfogasa
sagara terjedtek
ki,
elveztek a szerbek
mindnyajan.
maguk
reszerol
ne haborgassak a torokoket. Az
keleti
ketes
politikaja
Oroszorszagot
torekveseinek
megvalositasaban nemileg
elkeriilni
akadalyoza,
minden aron
ohajtotta a
haboriikat illetoleg
tett
ezert ketsegkivul
semmi sem
lehe-
szerbek kihivo magaviselete altal a jogos torok megtorlasok elleneben azok vedelmere kenytelen lett volna
nem
a
is
teben
fono-
koknek
a
hogy orizkedjenek
nyugtalanitasatol.
szomszedos
volt
torok
tartomanyok
Konnyebb
azonban
15*
228
azt
HARMAOIK FEJEZET.
viszonyok kozott
engedelraesseget
kotelessegenek, kiilonben azon ellenseges szellem kovetkezteben, melyljel a torokok es szerbek egymas irant
viselteteiiek,
gyil-
erint-
elkeriilhetetlenek voltak.
keriilet
parancsnoka, a Timok
hajdi'i.
nap
is is
minden szerb
\isszhangozza
a
ismeri,
hosi
meg ma
nepdal.
Es
megs
lanul
metleniil fiizodott
kitunt
nem
ugyenek,
mint
kiknek nevet
bamulattal
forradalom sorsara,
meg gyakran
tolte
lesz
alkalmunk
vele talalkozni.
Fiatalsagat
hajdiik
kozott
es ezert
maradt
kitorese
test-
A mozgalom
verek csapataival harczolt. de mar ekkor kitunt rakonczatlan eroszakoskodo jelleme. Rettenthetetlen bator-
saga
altal csabitva,
feltetlenUl
jiitt
engedelmeskedtek neki.
es
itt
Egy
izben
Szendrore
egynehany torokot,
229
tette miatt
kik
kirabolt.
a fonokok,
megbiintetendok,
maguk
ele ideztek,
de
nem
jelent meg,
hanem
be a keleti
lomban.
az
1807. ev elejen
Timok menteben. E
es
ohajtott a tanacstol
egy
nyilt
ertelemben,
tanacs teljesitette
sat,
pedig elesik,
nem
s
a mi hibank, hiszen
nem
tud nya-
godtan maradni
lalatba."
engedely
nelkiil is
elindult a
Timokhoz
itt
Hire
kornyeken es eppen oly mervben szaporodott kicsiny serege is. Az elmenekiilt begek es szubasak nemsokara nagyobb er6vel tertek vissza, de Velyko meresz es
gyors tamadassal szetverte oket.
A zsakmanyon meglatvan,
fel,
hogy Velyko
de
meg
a kbz-
penztar javara
is
hoz aldozatot,
eltiirte,
hogy Velyko
majdnem
Ily
teljes
230
HAB&UDIK FEJBZBT.
is.
az 1808. evben
Ugy
latszik,
nem
tartotta
magdra
ala-
mindennemu
koskodasokkal egesz Szerbiara kiterjeszteni iparkodtak. Velyko nem tudott lemondani zsakmanylo kalaudoz4sair61 es figyelembe
es
a tanacs
inteseit,
be-betort a viddiui
hatar-
keriileteibe, pusztitva
a tdrok falvakat
^'*'*
ezrevel terel-
Termeszetes, hogy ven a bulgarokat szerb foldre. alkalmakkor a tordkok. a hoi csak iehetett, ellenily
dllottak,
sot
igyekeztek
is
a serelmeket megtorolni.
miatt
aztiln
Velyko
kiilddtt
panaszos jelentest a
tanacshoz
teljes
es
Karagyorgyehez,
ellene,
hogy a
viddini
pasa
el
erejevel jdn
pedig 6 pusztitott
ket
nem
is
kesett
Xemsokara azonban
fordult
MoUa
panaszszal
bulgarok
nem
vallottak
valtig
erositettek,
mindazonaltal
nem
alio
egyenek
is
vettek reszt
Rodofinikin
ily
maga
tiilkapasok
altal
orosz
levelet
politika
czelzatait,
igen
kemeny hangon
intezett Karagyorg>'ehoz,
Gavrilovic
i.
m. 371.
muLjxjs).
231
nep
nem engedelmes-
kednek az orosz fovezer rendeleteinek. Egyszersmind koveteli, hogy Karagyorgye, mint az egesz nemzet
feje,
tavolitsa
el
allomasarol
a bekezavaro Velykot
Rodofinikin is mindent elkovetett a maga hogy Karagyorgyet ravegye Velyko elmozditasara. Karagyorgye ezen surgeteseknek nem szegiilhetven ellene, Velykot magahoz idezte Topolaba, de mar masnap tudata Rodofinikinnal, hogy Velyko
nokot.
^^^
reszeroi,
keriiletebol hir
jott a
kerdest intezett
hozza, hogy
koriilmenyek
kozott
valaszolt,
nem
hiszi
a torok-tamadasrol szolo
hirt,
hazug
lesz,
csak egyetlen
rendeletehez
itt
De
a torokok
betoresei
hogy Karagyorgye,
Id
nem
szivesen
onfejii,
nem
is
vette figye-
lembe az orosz reszrol jov6, Velyko elmozditasat siirgeto kivansagokat vagy inkabb rendeleteket. Rodofinikin latvan,
tanacsot biztatta
232
telet.
HABMADIK FEJEZET.
Maga
is
szavanak
szemelyes
nagyobb
siilyt
kolcscinozzOn,
ha egy mas,
fonios koriilmeny
igenybe.*^^ Velyko
nem
meg-
nem
sziint
volna
meg
azt
szorgalmazni, s6t
is
adta Pro-
folott,
hogy
ez
nem
hasznalt, a vojvoda
pusztitdsait
folytatta
tOrok
teriileten.^-'-'
De nemcsak Velyko
keleti
keriileteben,
fele,
hanem
Nis
az egesz
is
hataron,
s6t
tovabb del
tdjekdn
kisebb-nagj'obb
bsszeiitkO-
Viddinben
es
Nis
koriil
osszpontositott
torok
csapatok, bar
nchany ezer
fot
nem
haladtak
meg,
albdn
sereggel kozeleg
^''^
Szerbiat
szdndekozik
mutatta,
megtamadni.
hir,
mint
kovetkezes
alaptalau volt.
felkelok
szerencsejere Bajraktar, a
koriilmenytol sem tdntorittatd el magat bekes politikajatol. A nagyvezer biztosan remelte, hogyha Oroszorszaggal vegezhet, akar habo-
riiban,
akar
beket
kOtve,
szerbeket
elobb-utdbb
volna
is,
ha hosszasabban
korm^nyozhatja
egyediil az Oroszorszaggal
minden aron
letesiteni.
Hogy
konnyebben
233
gondosan
keriilt
minden osszeiitkozest a
szerbekkel,
minden
ment.
czelt
iiriigyet elvonjon.
hogy igy az orosz beavatkozastol eleve Sot egy lepessel meg tovabb
kibekiilni
elerni.
Megkisertette
a felkelokkel,
kettos
remelven ezaltal
oly
hatalyosan
az
tudott
felhasznalni,
pedig,
ha utobb
alkudozasok az orosz
haborura
kormanynyal eredmenyre nem vezetven, vegre megis keriilt volna a dolog, a portanak legalabb
Szerbia szemmeltartasa vegett
nem
megosztania.
Bajraktar
Dionysios
viddini
puspokot bizta
meg
fel-
azon kiildetessel,
teljes kibekiilest
Leonti
belgradi
metropolitahoz,
felszolitvan
hogy hasznaljak fol a kedvezo alkalmat a kozjo es beke erdekeben s talalkozzanak bizonyos, a metropolita
altal
meghatarozott
kozandok a modokrol, nielyek altal e czelt elerni lehetne. Tovabba keri a szerb fopapot, hogy kozolje
ezen ajanlatat, a kivel jonak talalja
kisereteben, jelenjek
s
mindenesetre
meg
Leonti termeszetesen
sietett
ertesiteni
a viddini
234
HARMADIK FEJEZBT.
A felkelok azonban sohasem utamereven a Konstantinapolybol j5v6 ajanlatokat es mindig keszeknek mutatkoztak az alkudozasokra. Ezen alkalommal is tehdt azonnal elfogadis.
vissza
a Leonti
altal szerkesztett
nem
velte tanacsos-
nak ellenkezni a szerbekkel es megakadalyozni a kibekiiles kiserletet, de niindegjik jelenteseben megjegyze, nehogy a szerbek maguk alkudozzanak barmir61 is, elhatdroza, hogy szinten reszt vesz a kiildOttsegben, a viddiniek gyanujanak elharitasa vegett szerb fonoknek oltozkodve.^^^ Oktober 13-an talalkozott a ket
kiildottseg Golubiiio faluban.
niutatvan
be
magat.
Torok
reszr61
megjelentek
pasa miihurdarja
ligy,
(pecsetfirje) es
mint
Rodofinikin,
eltitkola
kiletet
titkarja
gyanant szerepelt, de a szerbek megtudtak, hogy tulajdonkepen kivel van dolguk. A tOrok kiildottek mindenekelott hangsiilyoztdk, hogy az lij vezer (Bajraktar) bolcsesege immar veget vetett minden belviszalynak a torok birodalomban, a keresztyenek mindeniitt joletet es
nyugalmat elveznek
is,
de egyszersmind
kozvetitesevel
megjegyeztek azt
szervez.
Nezetuk
szerint
pasa
kozott
a jelen
hogy
ezt elmulasztani
nem
aligha fog
meg valaha
kinalkozni.
portatol kozvet-
235
loszert
annyit nyerhetnek,
mint mas
allamok
biztosiilleti,
kozbenjarasaval.
mi mar a szerbeknek a
kifejezett
ohajtasat
nem
lehetetlen,
hogy
li.
de ket allamnak,
biztositasat
el
m. Franczia- es Oroszorszagnak
fogadhatja
s
nem
a szerbek a porta
maga
valasszon
egyet.
hogy Oroszorszag
igazolasara
nem bizhatnak
politika
s allitasuk
elosoroltak az orosz
magatartasat Moreaval,
szerb
maga
Rodofinikin)
felett
ren-
delkezik,
nem
vissza-
megelegedjek egy allam biztositasaval, mert hiszen ezen allammal a porta haboniba keveredhetik s akkor
minden vednokseget nelkiilozniok kellene. A kapukiaja biztata oket, hogy mindket pontra nezve adjak elo kivansagaikat MoUa pasanak es kulonOsen a biztositas kerdeset illetoleg, ajanljanak harom
a szerbeknek
koziil a porta
majd
valasz-
meg a
az
ertekezlet
targyalasairol
s
fogjak
Karaa
gyorgyet es a tanacsot
juttatjak a hatarozatot,
236
Prozorovszky
HABMADIK FEJEZBT.
oro8zf6vez6r
meohiusitja
a
,,.",,,
.,
porta
reszeroi
....
b6keur-
gyal&sokat.
...
fel
gyengeseget Oroszorszaggal szemben, az utobbit megfosztani ohajtja azon el6nyokt61. melyeket a szerbekkel
valo szovetseg
zetet,
nyujthatott.^'^"
Igy fogvan
adni
a hely-
nem
is
kesett
utasitast
Rodofinikinnak,
szerkesztesse a szerb
tanacs
rovszky
velemenye
szerint
szerbeknek
ohajtjak
is
ki
kellett
jelenteniok,
hogy barmennyire
az ellen-
sziiksegiik.
torok
meg-
harom vagy negy hatalmat, melyek majd a porta valaszt kettot, azt lehet felelni, hogy ok (t. i. a szerbek) mar valasztottak es pedig
a szerbek
koziil
meg
Oroszorszagot a hitkozOsseg
oltalom miatt
es
az
eddig tapasztalt
mivel ez baratsa-
es Francziaorszagot,
mas hatalmakkal pedig kiilonben sem allanak senimifele osszekottetesben. Mar ebbol a koriilmenybol is kitunik, hogy a felkelok iigj-e nem kiild;
k0z5tt folytatando
bcke-alkudozasoktol.^''^
Rodofinikinnak
ravenni,
237
rovszky
Molla
telte
nezeteit
I'gy
a november
11-en Viddinbe,
pasahoz
az orosz
teteleit. '^^
kiildott
kozo
viddini kormanyzo,
noha eleuken
nezve oly
erezte a szerb
tanacs
iratanak a portara
nagymervben serto kifejezeseit, megis baratsagos hangon valaszolt. De megjegyze, hogy a divan elott, mely
hatalmasabb a vilag valamennyi uralkodojanal, a biztositek" szot kiejteni lehetetlen volna
;
kiilonben min-
eddig
is
mindig megtar-
Molla
pasa jelenleg
tosan esedezik a
meg fogja azt tartani. Ezert nem tehet egyebet, mint alazadivannak, hogy kegyelmezzen meg
illeto
a szerbeknek, a biztositekot
kivansagukat majd
azert utasittatott
csak akkor
emliti
kedvezonek
el
talalja.
mult evben
is
szo. Egyelore tehat csak kegyelmet fog szamukra kerni s ha a divan erre hajlandonak mutatkoznek, majd tudatja velok s ajanlja, hogy akkor keszitsenek ismet egy igen alazatos folyamodvanyt, melyben aztan a ktilhatalmak biztositasarol is tehetnek
a biztositek
emlitest.'^"^
senatus
Rodofinikin
tanacsara
s
elhata-
rozta
tetesi
nem
ezzel a bekel-
Nem
ugvan, ^J
1
hogy az >^J
orosz
befolyas J
*^
""^ ''"
bel6p6s okai.
kozbelepte nelkiil
sikeriilt
A mozgalom
esetben
kezdete
6ta
meg minden
ilyen
De
az ketsegtelen, hogy
ezen
lekv6 Rodofinikin
lehetetlenne a kozlekedest a
238
HARHADIK FEJEZET.
fel,
hogy
kezdeni a torokok
is,
ellen.
tenyleges
ert
fegyvernyugvdsnak, a kiizdelem
meg nem
veget
s hogy a veszely, mely hazajukat eddigele fenyegete, nemcsak nem harult el teljesen, de meg megiijulhat, s6t okvetlenul meg is fog lijulni. Az aggodalmak,
sziilt,
nem
csekely
mervben megkonnyitek az orosz befolyas ervenyesiilheteset. Oroszorszag a mellett, hogy oly fennen hirdete partfogasdt, valoban segitette
is
a felkeloket es
ha mindjart nem
nagy mennyisegben, de megis kiilddtt tobb izben penzt, agyukat, fegyvereket. S igy nem csoda, ha Rodofinikin oly lepesekre is tudta birni a szerbeket, melyek, mint eppen a Molla pasaval
is
folytatott
meg
a szerb
erdek hatraszoritasaval
nezve
szerbek
is.
fenforgo
koriilmenyek
szovetsege es engedelmessege,
Az
erfurti ertekezlet
megallapodasainak kovetkezteben az
az 1808. ev elejen
mar
joreszt ismet
Hogy
erezte
a kiilonben
is
ingatag,
jellemii
czar,
hogy messzehato
keleti ter-
MAJtTS).
239
"
szept.
Oroszorszag erejet
hassa,
I.
Sandor
nem
volt
volt a
czarnak,
nem
utasitotta el magatol,
latszott tekinteni.
irant
Olahorszag birtoklasa volt. Napoleon belegyezett abba, hogy a ket fejedelemseg Oroszorszaghoz csatoltassek es hogy a Duna kepezze a hatart az orosz es torok
czarnak mindenekelott bekes liton, oda kellett hatni, hogy a porta a kerdeses tartomanyokat atengedje. Ez nem sikerulven, fegyverhez is nyiilhatott, de Napoleon jovore a kozbirodalom kozott.
alkudozasok
altal
vetitest
nem
hogy bara
mint
alakuljanak
Oroszorszag viszonyai
torok
tettleges
segitseget,
mas hatalom a portaval szovetkezven, haboriit iizenne Oroszorszagnak. Es vegre a ket uralkodo kozosen
biztosita
Torokorszag
teriileti
orszag kivetelevel.
Sandor czar
240
BABMAJ)IK FEJEZET.
lyeknek
teljesiteset Napoleon megigerte. Ismeretes, hogy a czdr szovetsegese kedveert raallott arra, hogy kozOsen felszolitjak Angliat a bekekotesre, mely lepes, ha nem sikeriil, esetleg hosszas es terhes harczokba bonyolithatta Oroszorszagot, tovabbd elismerte Bona-
parte
vegre
kiJtelezte
Tz'erfurtr'^^ okt.
egyezmeny
s'untin^^i
lazadis,
Bavaktlr
haisia.
egyediil
fel
sajat
akaratat
es vagyait
kQvetve,
tett
is
lephet
igeretehez
azonban
barmennyire ohajtotta
a
kellett tennie
tel
mar kiiszobon
feltetelek,
1.
porta
hogy jovore a Duna kepezze a 2. a szerb nemzet ket birodalom kozott hatart a fiiggetlensege elismertetik Orosz- es TorSkorszag vedbeleegyezik,
;
noksege
alatt; 3.
bekes hajlamainak
az orosz reszr61
viseltettek a
tett
elso lepesnek,
beke
241
Kodo-
az
alkudozasok
6t,
erdekeben
tett
lepeseit,
figyelmezteti
felett,
hogy a szerbek
sereg,
alatt
sem a torok
tatni
sem torok
ellen
tamadast
biz-
ne intezzenek.
De
szer-
vezkedesben ne lankadjanak es minden pillanatban keszen legyenek lijbol megkezdeni a harczot. Mert,
igy szol tovabb, alapos
folott,
hogy a torokok, a
nelkiil
melyektol pedig
el
nem
elfogadnak.
Es azert folotte valoszinu, hogy a targyalasok nem fognak eredmenyre vezetni s hogy a megszakitasok
utan
a haborii
kikeriilhetetlenne
valik."
Felszolitja
vegre
Rodofinikint,
eszreveteleit
lembe veendoknek
fogja kepezni/''*^^
November 3-an
restbol.
indult
el
Krasznokutszky Bukaert,
Midon Konstantinapolyba
a forrongas,
mely csakhamar a legborzasztobb lazadassa fajult, mar magas hullamokat vert a fSvarosban, Az orosz
kiildott
meg
nak a bekefeltetelekkel egyiitt. A nagyvezer elozekenyen fogadta ot es hatarozottan kijelente, hogy legfobb torekvese beket kotni Oroszorszaggal es Angliaval.'^*^'^ De tovabbi alkudozasokba mar nem bocsatkozhatott.
I.
16
242
HABHADIK PEJBZET.
kozepett,
at
pusztitds
egy heten
lele
remegessel
Bajraktar
is
halal&t
november 15-en. Az
6t
;
szultan
nem menthete
lijja-
meg
a janicsarok
gyoztek es a hadsereg
ismet meghiiisult.
Bajraktar halalaval
termeszetesen a bekealkudo-
zasok
megszakadtak egy idore s Prozorovszky november vege fele, ekkor meg nem ertesulven a Konstantinapolyban tortentekrol, mar nyugtalankodni kezdett szarnysegedenek kesedelmezese miatt.*"' Ez utobbi
is
az
alkudozasokat,
Az
lij
kormany
is
hajlandonak
a czar megfelett
Prozorovszkyval a beke
feltetelei
tanacskozzanak.
Angoi-torok
jaszvasjiri
ertekezlet
erfurti
azonban
nem
a
j(5tt
letre.
^^^^^ ultimatum a
portAhoz.
tudjuk,
az
talalkozason
ket
csaszar
St-Jamesi
kabinet
azonban
nem
mutatkozott liajlandonak
alkudozasokba bocs4tczar
is
kozni.
kenyszeriilt
Napoleon ellensegeskedeset Anglia iranyaban, mintegy a sajat iigye gyanant tekinteni. Es eppen ekkor a faradhatatlan
sikeriilt
es
erelyes
es
angol
diplomatanak,
Adairnak
ota
hazaja
bekekotes
Napo-
nem nezhete
egykedviien.
A HABCZOK meoujulAsa
(1808. iiijus).
243
Nem is kesett
modon
beke
kotott
sot
fenyegeto
azonban sokkal
fel.
inkdbb elfoglaltak Napoleon figyelmet, hogysem Torokorszag ellen erelyesebben lephetett volna
koriil-
meny a
jo
viszony
apolasara
serkente,
annyival
is
inkabb,
mart a
meg mindig
tamogatasra
kovetett,
Es Adair valoban mindent elhogy a portat szorongatott helyzetebol kiszabaditsa, elobb egy harmas szovetseg letrehozasan
szorult.'*^^
faradozvan
Ausztria,
sikeriilven, a porta es
Erre azonban
hiret
mar keso volt. Sandor czar az angol-torok bekekotes nagy felhaborodassal fogadta. E tenyben a porta reszerol ellenseges szandekot velt vagy talan akart felismerni. Lehet, hogy a franczia biztatasok sem hianyzottak, de valoszinubb, hogy I. Sandor czar megszabadulvan Napoleon kozvetitesetol, mely eddig oly
nyomasztolag hatott a torok birodalom ellen forralt
terveinek megvalositasara, most az elso iiriigyet
meg
megkezdesere kinalkozott. Mar februarban utasitotta Prozorovszkyt, hogy intezzen a czar neveben ultimatumot a portahoz, ki kellett jelentenie,
hogy a cz^r
fegyversziinetnek
onkent veget vet, koveteli tehat, hogy az angol kovet azonnal kiutasittassek a torok fovarosbol s hogy a porta ket nap alatt hatarozott vdlaszt adjon. Ha e k5zben bekebiztosok erkeznek is
16
244
HARMASIK FBJBZBT.
nem
fog alkudoza-
meg
erkeztek
kiildOtte,
meg
Pas-
J^szvasarra;
kievics,^"
(ki
negyven ev mulva az orosz sereget vezerle a magyar forradalom ellen) elutazott volt az ultimatummal Konstantinapolyba, hova marczius 20-an
ert.
visszautael-
sitotta
vettetett. Aprilis
oroszok
megkezdtek hadi-
muveleteiket.
1809. ipr.
I.
A.Z
tetlensege a hadjarat
koltott.
hadmOvoietek
megkezd6se.
aggodaimai
s eidkesziiie-
szcrbek
leginkabb
kiilonbozo
azert
leptek
fel
tamadolag a
figyel-
tartomany
hatarain,^^-
hogy Prozorovszky
er'ejok.
6t kepos losz Szorbiatol elvonni. A vart eredmeny azonban nem kbvetkezven be, jogosan tarthattak attol,
idot es alkalmat
nyer
meg
tehat
Szerbia
ellen.
Elhataroztdk
Az orosz fovezerhez
elfogadasa vegett
ki
inte-
zendo
vissza
irat szerkesztese
es
hivtak
H
V
t*
*i
Szjeniczabol
Karagyorgyet,
szivesen bele-
azonnal
az orosz
taborba
induljon.
Prozorovszky valaszaban
meg
A HARCZOK MEGDJULlSA
(1808. MIJOS).
245
maga sem
osztalylyal
hatolt be Bulgariaba,
nem
Ms
ala
igyekezni
fog
Szerbiaba benyomulni, de
sem tortenhetik meg rogton, ezert legyenek tiirelemmel es ne csuggedjenek el. Az orosz-torok haborii uagy befolyassal volt a szerb ugyekre is. Az 1809. ev telen, midon mar a
ez
ultimatum kovetkezteben
bizonyosnak
kovetek jelentek
meg
rovszkynal.^^^
fovezer
kijelente
mar a
szamithatvan
nem fogadja
el)
es felszolita
dket,
hogy kesziiljenek
a harczra.-^^* S hogy e reszben a sziiksegelteket beszerezhessek, nagyobb osszeg penzt bocsatott rendelkezesiikre.^^^ Rodofinikin
sem
tamadasra buzdierre
sziikseg.
Nem
maguk
volt
szerbek kiilonben
is
megligy
szUnet
tartama
alatt
is,
nem
egyszer
kellett
hogy visszatartsak oket az ido Karagyorgye maga ligy nyilatkozott, hogy csak az orosz czar parancsanak engedve tartottak tiszteletben a fegyversziinetet es hogy tiirelmetleniil vartak a pillanatot, midon lijra megmerkozhettek a torokokkel.-^' Szerbiaban senki sem ketelkedett a folott, hogy a tenyleg beallott nyugalom nem
sukat
latba
vetni,
elotti
tamadasoktol.
246
HABMADIK PEJEZET.
maga
is
m4r az 1808.
evi
68Z elejen azon meggy6z6d6sre jutott az orosz tiborbol vett hirek alapj^n, hogy a beke
helyreallitdsa a
sot
ket hadvisel6
fel
kozOtt
lijra
is
nem
fog
sikeriilni,
hogy
tud-
a jOvo
tavaszszal
majd a szerbeknek
hetik
nem
tekint-
ha egyfelol
aggodalommal
neztek
azon ketes
jutottak.
szembe
Az alkalom kedvezobb
mint
alio
bdrmikor
reszet,
kiiszobon
orosz-torok
kive-
desek kozott
a felkeles
el
nem
rendelkezett
rendes
az
hadsereg
sajat
felett.
szukseghez
kepest
szolittatott
egyes videkek
fonokeinek
fegyverfoghat6
vezetese
alatt.
lakossaga taborba,
nem
bomlott
fel teljesen,
is
idejen vissza
a fovez^r felhiva-
megjelenni a
kijelolt
helyen.
Az
el6kesziiletek
nem
Oroszorszag,
mint
emlitok,
1808. ev
kiildott.
vege
fele
fegyvert
De mar Belgradban
Mdr a nydr vegen
megkiserlettek az agytiontest.
elkesziilt
harom kisebb
igyii es
Mi.JUS).
247
is.^^^
Velyko vojvoda
Ugy ezen
bolgarok, mint
az
Ausztriabol
erkezo
szokevenyek az Oroszorszag
kaptak.^-^**
altal
ajandekozott
haderejet
fegyvereket
felkelok
f<5re
osszes
maga
Sztratimirovics
56,000
hogy epen a szomszedos tartomanyok rokonfajii lakossaganak reszvete kovetkezteben, a szerbek tulajdonkepen nagyobbbecsiilte
ezen
idoben,
de
valoszinu,
csapa-
ugy Karaa
is
egyszeruen es megis
tovabbra
czelszeruen
harczba
rendszer fenmaradt
azon koriilmenynel fogva, hogy most mar idegenek is nagyobb szammal harczoltak a szerbek soraiban, e
rendszernek
szenvednie.
nemi
bovitest
es
altalanositast
kellett
elrendelte,
hogy minden nahiaban a juh- es kecskeallomanynak egy tizede elkiilonlttessek az ekkent kivalasztott
;
altal
6rizend6k,
ugy ezutan
is
a vojvodakat, hogy a
legyenek
rajta,
248
HABMADIK FEJEZRT.
nyomdra is jutunk, mely mar bizonyos mervben rendes csapatok felallitasat czelozta. Karagyorgye ugyanis meghagyta Nenadovics Jakabnak, hogy a valyevoi nahiaban szervezzen ket
koziigyet.^^* S6t oly kiserlet
ban mar jaratos egyeneket, de amennyire lehet olyanokat, kiknek mindegyike valamely zadruga tagja, mert ezek tbbb ideig maradhatnak szolgalatban.^*^
tisztjeit es altisztjeit
(minden 25 emnevezheti
ki,
maga
csak ugyelnie
a valasztas.
mezeser61
is
oka
hiis
Belgradban
alakittatott
ily
rendes
kodasaban es a szerb
tett,
tigy szolgalataban
mindent meg-
probalkozott a szervezessel.
belgradi lakossag
azonban
(mikent
altalaban
Szerbiaban a nep)
nagy
nem oromest soroztatta be magat ezen lij csapatba, mignem Rodofiuikinnek sikeriilt a beketlenkedoket azzal
megnyugtatni, hogy senki sem kovetel
szolgalatot, csak
toliik
kenyszer-
hasznat
vehetik
majd,
ha
ismet
harczba
iranyba
kell
meniiiok.
Karagyorgye
osszekbttetesei ii
is
onte-
witzonya.
249
fontossaggal
birhatott
szerbek iigyere
nezve
egy esetleges mozgalom Boszniaban es Herczegovinaban s talan meg nagyobb jelentoseggel Montenegrotorekedett tehat
rezni.
nak egyideju tamadasa a torokok ellen. Ezen tajakon Karagyorgye osszekotteteseket szeVajjon a rokonfaju iiepek ezen kozos es egyiit-
tes
mukodesenek
eszmeje
azt,
tole
szarmazott-e
vagy
Rodofinikin
sugalmazta
nem
alio
hatarozhatjuk
meg
pontosan a rendelkezesunkre
adatok segelyevel.
Nem
mar
tudjuk,
nem
egyszer megfellazitasat
es a montenegroi vladikaval
erintkezesbe
az
lepni.^^*'
Masreszrol^
emlekezunk,
tartozott
orosz keleti
politika
segelyeszkozeihez
minden torok haborii alkalmaval az osszes keresztyen rajat folkelesre izgatni. Valoszinu tehat, hogy a szerbek reszint sajat elhatarozasukbol, reszint az orosz
iigynok altal
hoz.
is
tezzen
hogy kesziilodjenek a harczra a Figyelemre melto, hogy Karagyorgye ezen leveleben mar Herczegovina elfoglalafelszolitvan
szerbekkel
egyiitt.
sarol,
szol.^^^
rejlett,
viszonyok
termeszeteben
megsem ezen
fiiggetlensegi torekvesek,
nem
260
HARHADIK FEJEZET.
hogy Skulyevicset
alatt tartozik
a hatarra
kiildi
hogy mindenki
buntetese
terhe
neki engedelmeskedni.^-**
Ugy
litszik
azonban, hogy
is)
ugynbkok
a hataros
azok-
iiiellett
tudott letrehozni.
Legalabb
Karagyorgye egy leveleben bevallja, hogy a szomszed (t. i. Torokorsz^gban elo keresztyenek) neppel hatarozott egyessegre leptek, hogy kello mennyisegben
Ifiszert
tiil
tenyleges
tamogatasara,
mint a
hatart
ez Montenegro szamara).
is
erkezett egy
Komolyabb
is
kiserlet a ket
testvernep
egyetete-
siilesere
tett,
bar ekkor
tandcs
A
desek
nem
a
feledkezett
vallasi
meg
vegre a kesziilosem.
kozepett,
mozzanatrol
Meg
1808 nyaran kihirdette, hogy az egesz tartomany minden egyhazaban imak es tinnepi szertartasok
rendeztessenek a szerb fegyverek gy6zelmeert.*^^
Igy
telt el
meg nem
haboritott
bekeben, de a jov6re
nezve
harczias varakozasban.
Orommel udvozoltek
haboru
megkezdesenek
az
1809.
ev
elejen.
Ennek kovetkezteben rajuk nezve is iitOtt a cselekves 6r4ja.^^2 Es kiilonOsen orommel iidvozolte Karagyorgye
a harczok megiijulasat, mert a vojvodik kOzott
diilo
A HARCZOK MEGUJULASA
partviszaly
(1808. MAJTJS).
251
komoly
veszelylyel,
is.
hatalmat
es
ha mindjart nem is fojthata el az onzes es nagyravagyas sztilte versengest a fonokok kozott, de legalabb egyidore
tekintelyet
kuzdelem a torokok
elnemita
azt.
kozos veszely
egyesite
kiilQnben
egymas ellen fondorkodo partokat es egyeneket. Az 1809. ev tavaszan a szerbek egvszerre tobb iranyban tamadolag leptek fel. Mar el6re a hatarra toltdk csapataikat, hogy igy elore meghatarozott napon minden oldalrol megkezdhessek hadimuveleteiket. Aprilis 13-ika tiizetett ki az altalanos tamadas napjav^."^^^ Ezen haditerv, ligylatszik, Rodofinikin tanacsara, de
mindenesetre az 6 tudtaval es beleegyezesevel
kesziilt.
xaraflyoroye
hadmenete,
'^?^'
*"""
Az orosz iigynok gyors tevekenysegre serkente a szerbeket, biztatvan oket, hogy az orosz sereg veliik egyidejflleg megkezde miikodeset s a Dunan atlepve, benyomul Bulgariaba, minek kovetkezteben a porta
nem
lesz
kiildeni Szerbia
ellen.'^^*
Mielott
kiildott
Karagyorgye Belgradbol
kiindult, levelet
a montenegroi
piispok-fejedelemhez, felszolit-
van
siilt
6t,
reszt szinten a
szolitsa fel vitez harczosait s vegyen kuzdelemben, hogy osi hazajukat egyeerovel megszabadithassak az atkozott pogany
hogy
jdromtol.
Mi, igy vegze Karagyorgye, azon lesziink, hogy minel el6bb a Tara folyohoz (a montenegroi
el
Karagyorgye Belseregevel a
gradot es
Mucsan hegyseg
alatt
1^52
HARMA.DIK PEJEZET.
Itt
meg, hanem gyorsan egeszen Szjeniczdig hatolt elore, mely eroditett varos es var a Boszniat Kumeliaval
osszekot6 fovonalnak egyik
legnevezetesebb
is.
pontjat
birtoka
kepezte es
kepezi
meg
jelenleg
Ennek
albanok
betoreseit
is
legalabb
ideigleneseii fel-
troma
ka-
pituiic2i6ja.
ki.
Latvan Karagyorgj-e,
fog
tobb
idot
igenybe venni,
azt,
legalabb
is
ig}-ekezett
megakadalyozni
hogy az ostromlottak segitseget kaphassanak. E vegett az Ibar kozeleben Rudnanal taborozo Plyjakics vojvodanak rendeletet kiildott, hogy csapatjaval vonuljon delfele s keriilve minden taniadast, par oral tavolsagban Novibazartol allapodjek meg, fig}'el6 allast foglalvan el a var mogott, nehogy az ottani torokok siethessenek. Masszjeniczai tarsaik felmentesere
pedig egy csapatot a szjeniczai tabortol eszaknyugatra kiildott ki s ez Sztubalyt es Ujvarost (Novart'szrol
varos)
mar majus 4-en a Lim folyoig, Prepolyeval szemben terjeszte ki porlyazasait. Ezen
elfoglalvan
sikeres
tulparti
siilven
elonyomulas
a
szerb
elenk
mozgalmat idezett
elo a
keresztyenek kOzott.
sereg
herczegovinaiak ertecsaladjaikat
es
kozeledterol,
hogy azoingosagaikat kezdtek a Limen kat biztousagba helyezven. hatulrol tamadjak meg a
atszallitani,
A HARCZOK MEGUJULlSA
(1808. MAJTJs).
253
nem
vol-
tak
elkeszUlve, tobbe
segitsegre
nem
szamithattak
miutan a szerbek
csapatot
is
egy delfelol
szetvertek,
;
szenvedni a varban
hazakat
is
halomma
a varat, szabad
Karagyorgyetol.
is
ki
az orsegnek
mintegy
fele,
megraboltak oket.
var-
ban maradt torokok latvan eltavozott tarsaik szomorii sorsat, ismet elzarkoztak s most mar hallani sem akartak az erosseg megadasarol, mig nem Karagyorgye
kezeseket allitvan,
tak.
ily
modon
s
bantatlanul elvonulhat-
szallottak
meltan
remelhettek
Karare-
gyorgye ugyancsak
let kapott,
6t,
Rodofinikintol leve-
hogy
titkarat,
Dimitrijevics
hogy
Novibazar
smind valamennyinek kotelessegeve tette, hogy ne csak az esetleges tamadasokat igyekezzenek visszaverni, hanem a keresztyenek felkeleset is hatarozottan vegyek
264
HARMADIK FBJEZET.
erelyesen
folytatja
hadimuveleteit.
Igy
is
monteneorbi
hadak koidn
oper oz
ja,
visszasietett
jp^j^j
-psisgi
Szjcniczahoz.
elfoglalasaert bossziit
alljon.
Karagyorgye seregevel
Szjeuiczatol
deb*e
elebe
sietett
es
nehany
pasa
oraval
arattak,
kenytelen volt
vonulni. KaragyorgA'e
nem
folytatta az iildozest,
hanem
visszatert Szjeniczaba,
vetelere
ohajtott
keszuleteket
meg
nehauy montenegroi kisereteben. a fovezer Hadzsi-Prodant kiildotte velok, hogy a nepet mindeniitt fegyverfogasra izgassak. Az egj'esiiles a
koziil YSigy
350-en
letrejott,
b4r
nem
az
utobbiak
is
ohajtottak. Sot
valaszolt Karaintezett hozza.
Peter, a piispok-fejedelem
meg nem
gyorgj-e
levelere,
melyet
lijra
Belgradbol
Karagyorgye tehat
niinel elobb
kezdje
meg
erdekeben.
torodve
montenegroiak
azonban
nem
sokat
szerbek
ajanlataival,
fegyvert
ragadtak
ngyan, de elso tamadasaikat Nikszics vara ellen inteztek Herczegovinaban, melynek birtokara mar reg vagytak.
Igaz,
hog}'
ezaltal
nemi
torok
hadero,
mely
255
nem
a torokok
ellen.
volt
bevetele
tehat
Karaayorgye
Novi-Baz&r
eiott,
egyesiiles letreiottet. oj
-J
Mindenek
elott
ellen
iranyza
a ka-
legnagyobb reszevel,
"eniozei ve-
kezt6ben
^''""'
ei-
tamadast.
Masnap koran reggel megkezde a maga gyongen volt eroditve es epen ugy, mint Szjenicza, nehany orai kuzdelem utan
taborba.
varos
a szerbek hatalmaba
keriilt.
hirre
Karagyorgye felhagyott Novibazar ostromaval es a veszelyben forgott videkek vedelmere sietett.^^^ A tamadasnak, mint tudjuk, az 1809. ev tavaszan
minden iranyban egyidejfileg kellett volna tortennie. Lattuk mily eredmenyeket vivtak ki a szerbek a delnyugati
es
nyugati videkeken.
Meg
kell
meg
emle-
keznunk a keleti tajakon vegbement esemenyekrol, hogy aztan dtterhessiink a vegzetteljes hadjaratra a Morava volgyeben.
A mig Karagyorgye
Lazarevics
L4zirevio$
Luka
warkovics
saga
alatt
kit leginkabbszimaaDrma
256
HARUADIK FEJEZET.
6s
gyorsan
behatoltak
nem
s
tudtak bevenni,
egyfelol egesz
bosnyak mohamedanok termeszetesen nem neztek egykedvuen a szerbek tamadasait. Ellenallasuk azonkivalt eleinte, mivel a j61 felfegyverzett szerbek
ban
nem
lehetett sikeres.
Mig a Drina
tel-
Herczegovin4ban
ostromolta, ligy
tok.
herczegovinaiakat
hogy a francziak szereztek beket koznem erdekelte, a mi Boszegyszer tortek ugyan torok csapatok
niaban tortenik.
Ezalatt
nem
is,
szerb foldre
lott es
de az elony a szerbek
milyeneket
reszere
haj-
oly
gyozelmek, a
\
Lazarevics az
ismeretes Ali
idaics pasa
fcilott
dest
is
lehetsegesse tettek
volna. Ketsegtelen.
ez alkalommal a szultan
uralmat
hogy Bosnyakorszagban
folytat-
szerencsevel
megkezdett
hadmuveleteit
is
kiter-
jed.
nisi
benitolag
is.-^^
hatott a
hogy a
tamadast
egyelatszik,
ounindi,
Duna menteben
siiljdn,
elorehaladva
Viddin fele
a kiadovoi
mikent az 1807-ben
is
tortent.
Ugy
257
s
Milenko iiem
nagy
sereg
folott
rendelkezett
igy
eredmenyeket
ellenseges
nem
is
mutatha-
legfeljebb csak
betoreseket aka-
dalyozhatott meg.
utan
vegre
Prozorovszky
kiild
elhataroza
magat, hogy
nemi
segelyt
szerbeknek,
nehogy ez utob-
nem
hadtestet, a minore a
s ezert,
folkeloknek sziiksegiik
lett
volna
hogy megis
Milenkonak
ezer
Iszajev
Julius 21-en rohamra vezenyelte Kladovo ellen. A torokok azonban hosiesen vedelmeztek a varost s midon a szerbek is, kiknek az ostromletrakat kellett volna keszen
sereget
tartaniok,
embereit
veszelyes
helyzetbol
s
kimentem.
az orosz csapat,
mikent Iszajev
visszavonult a
is
Duna balpartjara, vegkep magukra hagyvan a szerbeket. Milenko kenytelen volt Porecsig
visszavonulni. ^^^
Az
reszet
altalanos
tamadasi
tervnek
egyik
lenyeges
Nis
ellen
mindenesetre a Morava
volgyeben
desen Nis
felol
egyenetien'*^'**s^-
**"
laij^k
a csa""""ss^-
elomeneteleben,
10. I.
meg
voltak gyo17
set.
szer-
bek vissza-
258
vonui4a
Deroute a
Meri)
"ereg-
HARMADIK FEJBZET.
Duna
fele
Qgijgradn^l, a hol
mar a kora
tavaszszal
p^r
ezer
ember gyult egybe, Dobrinyacz Peter parancsnokolt, s mikent elobbi evekben is, 6 vezenyelte a videk fslkeloit. Milovanovics Midden azonban, ki akkor m4r
majdnem
ki a
feltetlen
hatalmat
gyakorolt a tanacsban,
reavette Karagyorgyet,
Nis
ellen
vezetni ehhez jarult meg, hogy a magat sertve erzo Dobrinyacz csak vonakodva enge-
hadimuveletet
Miloje es Dobri-
vonasban
is,
ligy
hogy, a mire
teljesen
sziikseg lett
volna,
az
osszhang
taborbol s czivodds,
hiiisag
szitotta
kicsinyes feltekenykedes
a sertett
hadjutalekabol
diilt
allott,
aprilis
Deligradbol
Morava
volgyeben
volna.
haladvan, majus
elso
is
helyezkedett volt
a szerbek tehat
nem
renieltek,
hogy ostrom nelkiil juthatnak a var s a varos birtokdba. Az elbizakodott Miloje azonban fennen hirdete. hogy nemsokara hatalmaba keriti Nist s valoban nem
messze a varostol Kamenicza es Felso- es Also Mataeocz faluk kozeleben s4nczokat hanyatott, melyek
ir
259
nem
alio
redoute-ot
kepeztek. Mar ezen megerositett miivek megszallasandl ismet kitort a fonokok kozott dulo viszaly. Mindegyik
kiilon
redoute-ot
Csak nagy
inkabb
el(5re
tolt
redoute-ban, a csagari
magaslaton
egeszen
meg azon
vettek
tiil
is.
tobb idot
igenybe.
nem
tar-
rohammal,
de
meg
mar a san-
czok mogiil
denekelott
ily
foldmuvek
iparkodtak az altaluk
A mig a szerbek kesziiletekkel voltak elfoglalva, a nisi tOrOkok szama is naponkent szaporodott. Sot azon rumeliai csapatok, melyeknek a Dunahoz kellett
volna vonulniok az oroszok ellen,
ezen utobbiaknak
hogy a v4ros
pontosult.
koriil
hadero osszbator-
porta
szerbeket
bekovetkezendd
orosz
diadalok
remenyeben kezdett mereszebb tamadasok majdnem vegveszelybe dontek. Hajduk-Velyko es mdsok olykor egeszen Uj-Palankaig kiterjesztek portyazasaikat
s e
fele
siet6
csapatokat
szet is
17-
260
HARMADIK FEJEZET.
vertek, de
hadosztalyokat
nem
tartoztathattdk.
veszely, a mely
a Kanienicza
koriil
taborozo
reszerol
altal,
torok sereg
meg
fokozodott azon
czivakodasok
melyek a vojvodak kozott. meg a sanczok elkesziilte utan sem sziintek meg, midon pedig mar elorelathatolag az osszeiitkozesnek az
rovid idon
beliil
be kellett kovetkeznie.
szemelyes
erot vett
iigy
nemely vojvodak lelkUleten, hogy a kozmasodsorban kezde oket erdekelni, nem tobbe czel,
az eg}'eni nagyra-
sem
lehetett.
A mig
jok
koziil
melyik foglalja
el Nist,
a bator, de rakon-
czatlan s engedelmesseghez
elhagyta a kameniczai
tajak
sajatja
az emlitett
vedelmere
sietett,
gyanant
tekinteni.
Nemsokara a fovezerseg
is
kovette
ket fonok
majdnem
Az ekkent meggyongiilt
szerb
tabor
ellen a nisi
Szing)-elics
parancsnoksaga
redoute
261
A sanczok
csalijult
mogott
patokat.
felallitott
szerbek szivosan
vedekeztek. Tobb
De ezek sem
testekkel
lankadtak, Mindannyiszor
s
erovel
niidon
az
arkok
vegre
megteltek,
ezeken
keresztiil
hatoltak be a redoute-ba.
Elkeseredett
kuzdelem es
verontas fejlodott ki
tek
itt.
magukat a szerbek, de a benyomulo ero altal vegre teljesen elnyomattak. Mondjak, hogy Szingyelics,
nem ketelkedhetven
es
felgyiijtotta a loport
es legbe ropite
magat oveinek
egyreszevel
szamos
torokkei
egyiitt.
csagari
meg. Az elesettek koponyaibol a torokok kesobb egy borzalmas emleket allitottak fel Nis kozeleben, A tobbi
sanczok
sokan
kozott
elhelyezett
szerb
csapatok
tetleniil
is
vadoitak, a raiert
nem
sietett
Szin-
sem
lehet.
Sot
van annak
de
is
nyoma,
hogy
Miloje
torokok
ban,
altal,
ellen,
sikerteleniil.
Ketsegtelen
azon-
hogy
mint
ot lenni.
Miloje
nem
tunt
;
ki
meresz
tudott
batorsag
tobb
fonoktarsa
es
altalaban
is
nem kednepszeis
veltek
riive
taborban
ez
nem
Mar a fSvezerseg
s
atvetelekor
keves
folyto-
volt
tekintelye
nem novekedett
nos
viszalykodasok
folyaman.
is,
szik masreszrol az
alarendeltjei
reszerol
engedelmessegre,
262
tuk,
HABHADIK FEJEZET.
igy
tortenhetett
fejtett ki
tehdt,
buzgalmat
veszely
a csagari
;
fenyeget6
is,
elharitasara
de
tagadhatlan az
hogy a
tamada,
foldon
kiserleni
nem sok kedvet ereztek annak elleneben sik meg a harcz szerencsejet. Mindezen
tulajdonithatjuk azon megfogtetlenseget, melyet a
okok
allitott
kozrehat^sanak
szerb
hatatlan
sereg
tanusitott
Midon
Deligrad
Miloje
eszrevette,
hogy a csagari
tilt
erodit-
jutott, lora
s gj'orsan
Kovette 6t az
egesz
sereg;
nem
hatralas
volt ez,
A
a
torokok
fdiiton,
nyomban
megremult
az uldozok-
szerbek tobbe
nek. Elhanyva
nem mertek
ellenszegulni
fegyveroket,
podgyaszukat, sot
meg
modon
a kiknek
sikeriilt biztos
men-
eletiiket.
megmeuekfilt
teljesen
csapatok
egyresze
kozott vonta
szetzullott.
meg
az
osszes
lokeszlettel,
egyutt a gyozok foglaltak el. Ily vereseget a mozgalom kezdete ota nem szenvedtek a folkelok.^^^ Ha a nisi tiDrOkok nem ertek volna be egynehany
A HAHCZOK MEQUJULlSA
oral
iildozessel,
(1808. MAJOS).
263
ereiiikkel a
*
p"*^* *
ellsii
szerbek
megfutamodott
nyomulnak, a Morava
foly-
ersiyes ak"'"^*
'"'"*'
Chursid pasa
azonban nem
de
tortent.
feiiep^se,
utan
"^aragyorgye
ellen-
nem
a kello
erelylyel es gyorsasaggal.
Csak
akczioja.
egysege
had-
mint a szerbeknel.
Nis
koriil
osszpontositott
sereg a kornyek
allott.
Mindezek a szerb
s e
czel el
leven
tovabbi
mukodes
irant
nem egykonnyen
diadal
tudtak
megegyezni.
kameniczai
azonban
nelkiil,
elerkezettnek
velte az idot,
hogy a szerb
s
?.z
fol-
mindig
Duna
balpartjan
vesztegelt
tapasztalatokbol itelve,
lastol tartani,
nem
kellett
gyorsabb elonyomu-
Az alkalom tehat kedvez5 volt a szerb forradalom leveresere, midon ktilonben iz mdr nagymervii
kesziiletek
tetettek az Oroszorszdggal kitort
hdboru miatt.
manyzonak
pasanak,
adott,
Ahmed
valamint a bosnyak
vezernek
is
parancsot
hogy egesz
ki
erovel tamadjak
meg
a szerbeket
s irtsak
gyokerestul
Idzadast. ^*"
lovezerlet
a csapatosszevonasok
Drinapoly
felol
264
is
HABMADIK PEJEZET.
halasztdst szenvedett.
De
nem
harult
el,
Novibazar
ostromanal
vette
hiret
Karagyorgye,
megfutamodasanak. Ezen
ketsegbeejto
esemenynyel
haboznia.
szemben
egy
pillanatig
sem
lehetett
Ha
meg
rol,
egyaltalan szo lehetett a torokok feltartoztatasaaz csak ligy volt lehetseges, ha a fdlkelok osszes
Karagyorgye
tehat
felhagyott az ostrommal
fenyegetett
videkre.
vezeteseben gyakran
ingadozast,
is,
hazaja
vedelmeben
erelye
nem
tort
me^ egy
a veszely bozo
nagysagaval. Rendeletet
fonokoknek, hogy
csapatokat
hagyjanak
mindeniitt a
tamadassal,
folosleges
szoritkozzanak a hatarok
vedelmere,
a
pedig
inditssik
Moravahoz.
Ezen parancs kovetkezteben jelent meg Milenko is Deligradnal. ^^^ Karagyorgye siirgetesere a szetziillOtt
sereg
maradv.anyai
es
lijra
gyiilekezni
lijabb
kezdettek
a
is
Morava balpartjan
A
deiigr&di
nemsokara
csapatok
felvonultak.
J* ,|J,"
Eg^.
taborral
netienseg a
'tbrtikolsu
kerei.
Mindezen
intezkedesek
nem
szuntettek ug>'an
meg
a nep remiiletet,
mindazonaltal
bizonyos
fokig
tartomany nyitva
folyt
allott
volna a torokok
elott.
Daczara
A HAECZOK MEGUJULASA
reszrol, masreszrol
(1<S08. MAjUS).
265
a ket
ellentetes
Mindket
part
fovezer
vagy nem mert hatarozottan egyik parttal sem szovetkezni. Tobb bizalommal viseltetett Mladen es ennek kegyeltje, Miloje irant es az orosz
tudott,
nem
de
keny-
merni, mlg
amazoknak nemely
tette 6t
magat
is
nem
Nem
Deligradnal
talaljuk
is
azonban Dobrinyaczot
nem epen
teljesen
alarenegyediil
majdnem
vezetve a vedelmet.
tiilpartjan Ljubicsnal
taborban
Milenkot
bizta
meg Karagyorgye
mint a tanacs
feje s a hadiigyek
gyakran megohajtott
intez-
maga
kedni.
ven
magukat, katonai
szivesen
pedig
meg nem
s
allapittatvan
nem
masok
el
parancsait.
mindannyian.
gyiijtesevel volt
HARHADIK FEJEZET.
elfoglalva s
nem
ken,
hanem
kodott,
minel
nagyobb
mennyisegben a fenyegetett
is
videkre kiildeni.
De
kiilbnben
hogy sem a szemelyes hiusdgtol eredo ellenteteket masoknk\ kepes lett volna kiegyenliteni. Es igy nem is akaddlyozhatta meg a folytonos surl6d4sokat a fonokOk
sokkal hevesebb, sokkal szenvedelyesebb
kozOtt.
A
fele
torokok
m4r
li.
jiinius
elso
feleben
elhagytdk
Niset es ketfelol
nyomultak be
Hajduk-Velyko
is
azt a
nem nagy
nemcsak
de vissza
tajan
nyomta.
elore
s
^*'-
f6-
haladt
elohada
megerkezett
Deligrad-
beg vezetese alatt. ^*^ A folyvast szaporoflo torok haiiero nemsokara koriilzarolta a deligradi sanczokat, ligy hogy csak egyetlen lit maradt nyitva a Moravan at Ljubics fele, melyen a szerbek
az eroditvenynyel kozlekedhettek.
torokok belattak,
hogy mielott tovabb hatolnanak Belgrad fele, Deligradot mind en aron el kell foglalniok. Egyszeru rohammal nem remelhettek a
vetelet. Ezert
j61 megerositett
s^nczok be-
^t
rendszeres ostromhoz fogtak. Heteken bombHztak Deligradot, a szerbek azonban Dobrialatt erelyesen
nydcz vezerlete
aziltal az ostromlottak
helyzete naprol-napra
sabba
tott
valt.
Belgradbol idorol-idore
kiildott segely
Deligradba a
meg
267
A Morava
meg sem
kedeset.
nem
gatolhata
hirek,
melyek a kornyek
mely
elpusztitasarol a
sziiltek
sanczok
koze hatoltak,
levertseget
felkelok kozott.
is,
Meggyozodtek kiilonben mar maguk hogy Deligradot a tulnyomo erovel szemben sokaig
tarthatjak.
nem
Mar Dobrinyacz
Banya
is
is
csiiggedni kezdett,
elesett.
Az a torok
osz-
vonulasra
tert vissza,
nemsokara
banyai eroditveny
a meddig
MUenkot es Mladent
a
meg
s
torokok
el
nem
jutottak,
leptek at a
jutni.
Moravat
ezen
oldalrol
iparkodtak Banyaig
A vakmero
szerb csa-
egymaga
es
Megbeszelven Milenkoval
ejjel
fel61,
Mladennel,
hogy jovo
oveihez.
mikent
Az
ej
bealltaval,
a szerb
segedcsapatok
tamadt, hogy
soraban,
mire
oly
remiilet
es zavar
Velyko
6t
menteniok
latvdn,
hogy tobbe
embereivel
sorokon.
ligy
sem
tarthatja a sanczokat,
kirohant
es szerencsesen es
atvagta magat
a torok
Mladen
268
zott
HABHADIK FEJEZET.
Tyuprija
fele,
sanczok koze
vonult,"^**
a hoi
jiilius
28-dn
az
ezen eredmeny
nem akadalyozhata
a
videket
s
a Morava
''*^J^J^g,^^g^^jobbpartjan
Csflgged6s.
fekvo tartomanyok
elozonleset. Pusztitva
kalandoztak
be
a torokok
kiilonOsen
Gusancz All vad kodzsaljai garazdalkodtak a vedrendszabi'-^ lyai. sikerek tclenul maradt nep kozott. Mindennel aggaszt6bb volt
eilen
guk
pat
volt el
nem
menekiilni, kezdettek
s6t
onkenyt be-
hoilolni a toroknek,
is
atment az ellenseghez.
hogy
lij
csapatokat szer-
mar a Moravahoz
regibb
kuldetett,
ligy
hogy a
tiil-
honmaradottakat a
kikeresztelkedett
ido
mohamedanok,
szamra nezve
kozeled-
a tanacs
komoly veszely fenyegethete a varost, miert is elrendelte, hogy tolok a fegyverek besze-*^
dessenek.
Mindazonaltal a tanacs
nem
szfint
meg
s
torokok
dltal
meg nem
szallott teriileteken,
is,
ha mind-
jart nehol
eroszakkal
folytattata a csapatszedest.
Az
altalanos
augusztus
269
fel
Szima
nemileg
torok
altal
kivivott
meg
a
szerbeket.
E
is
ket vojvodanak
sikeriilt
hadosztalyt,
nyomult es Szabacsot
hatraldsra
birni,
nemcsak megDeligrad
befolyasbirt
de
a Drinan
atiizni.-^^
mar nem
Karagyorgye azonnal
iizent
ugyan Markovicsnak,
hogy rogton induljon seregevel a Moravahoz, maga pedig Topolaba es Kragujevaczba sietett, hogy ott
csapatot gyiijtve, azt haladektalanul Deligrad felmentesere vezesse.
De mindez
keso
volt.
hosszas bom-
bazas
vert aprobb
miiveiket, fore
szaporodott
er6ditveny
elestere.
Augusztus
13-aii
elenk
surges-
i809aug. 13.
eihagyjik a
''e''8''4iii
czaik
mogiil s
csakhamar
s
meggyozodtek,
ehsegtol
hogy az
s6n-
mnenko
veres6ge.
szamban megfogyatkozott
folkelok
agyoncsigazott
sajat ellenallasi
kepesse-
elhagytak
sanczokat
az egyetlen
meg
el
nem
zart
osvenyen tovamenekul-
tek.
soka
kihalt
minden
elet.
kestek
elfoglalni
a sanczokat,
altal
egyszersmind a szerbek
keszletet es
26
dgyiit.^*^
get szenvedett es
czot aztan
Nehany nappal kes6bb Milenko serege is vereseszetziillott. Ot magat es DobrinydKaragyorgye a tyuprijai sancz vedelmere
ott
kuldotte,
hogy legalabb
igyekezzenek megakada-
270
HARHADK
FBJEZET.
sincz paldnkkeri-
azonban meg
megerkeztok
eMtt
fOlegette
az
411om^soz6
csapat,
mely megremiilve
a minden
nagy 8zam4t61,
s
cz^lszerfibb-
nek
tarta a
vedmuvet osszerombolni
visszavonulni
az orszag
belsejebe.
Az
utolso, minteg>'
3000 f6nyi
hadosztaly, mely
fcilOtt
Karagj^orgye
ezen a videken
meg
Ti'^JoT
Aitaiinos r6moiet, mene-
meg
ott
elsanczolta magat.^*^
Deligrad
eleste
utdn
komoly
ellen^ll^srdl
nem
kul68 a SzS-
v4n
tijira.
Belgradig. A rportvazo csapatok, kiilonosen Gusancz r" D V r legcnyei, bekalandoztak a Morava volgyet le a Dunaig,
7
Eikeseredis
g^^
alexin^czi,
bdnyai, czrnarekai,
razsinvi, reszavai
eiien.
parton
torok<>k
hatalmaba
s
keriiltek.
^^**
Remiilet
ha csak
lehetett,
tuls6 partra.
elfogat
lalasa
tobb
kelt
Dunan,
zavart,
Belgradba
orszag belsejeb61.
hogy a vojvodak
s
osztOnoztek
nepet
hogy rovid id(5n beliil Belgradnak is el kell Lazas tevekenyseggel dolgoztak ug}'an a sanczok kijavlt4s4n s az agyiik felallitasan de a neh4ny 8z4z
seges,
esnie.
;
fobol
4116
orseg
nem
lett
volna
kepes a v^rat 6s a
Milojet
kiildte
varost
megv^deni. Karagyorgye
Bel-
meg
Par napra
sikeriilt is ez,
de midon hire
jott,
hogy Gusancz
271
segbeesett nep
nyakra-fore
sietett
Hasztalan kiserte
mere,
nepet;
meg
Rodofinikin
a tiilpartra jutni.
tanacs kerel-
egy
kialtvanyban
maradasra buzditani
remii-
let es dltal^nos
mikent ez rende-
masok
Orommel
es
keszsegesen,
kabb Oroszorszag biztatasdra, az orosz tamogatds remenyeben s azon meggydz6desben ragadtak fegyvert a szerbek az 1809. ev tavaszan,
hogy Prozorovszky
tervet
is,
oldalrol egy-
vart
es
igert
segely
azonban elmaradt.
sereg mar bevonult
Iszajev
szeren-
kent kozolt
Bulgariaba,
hir,
hogy az orosz
amitasokul
bizonyultak.
Nem
hogy a kameniczi vereseg utan a gyozelmes elonyomulasanak lattara nemcsak a vojvodak, hanem a nep kozott is mely elkeseredes tamadt azok ellen, kiket a pusztucsoda tehdt,
torok
roppant
hadero
Ids
kozvetlen
is
okozoiul
tekintettek.
Nem
czart s
nem
az
orosz
gyatottsaguk miatt,
hanem
az orosz fdvezert
es min-
denek folott a gorog Rodofinikint, kirol felteteleztek, hogy csekely joakarattal megszerezhette volna az
annyira 6hajtott segelyt. Karagyorgye volt az els6, ki
272
HARHAOIK FEJEZBT.
nyiltan
kdrhoztato iteletet
fOlott.
irt,
ugynok
Levelei,
finikinhoz
tortent, s
lesiinkre
nem nyerhettunk
meltan,
segitseget.
Engem
es teged
es
alatt vala-
mely mas dllammal szovetkezhetett volna, s ez esetben nem jut ily szomorii sorsra.-''^ Es midon Belgradba
jott
intezkedni
tovabbi
es
masok
jeleiiletebeii
nem
ily
illete
Rodofinikint. Az
de Karagyorgye szive-
ben a bizalmatlansdg mar melyebb gyokereket vert, serahogy az orosz ugynok biztatasai es igeretei elenyesztethettek volna. Sot a montenegroi piispok-feje-
delemhez
Leonti
irt
vadolja Rodofinikint
metropolitat,
egyiitt
Prozorovszkyt es
el
portdtol kapott
7 millio
vagy a
tette azt.
felindulast61
elvakitva
szandekosan terjesz-
Nem
lehetetlen azonban,
hogy az ingadozo
felis
es
hiszekeny jellemii
maga
igaznak
tar-
mind
hangosabban
kezdtek
szidalmazni
m6don igyekeztek
273
ira-
Rodofinikin csakhamar
ertesiilt
a szemelye ellen
ki Deligrad
Morava volgyeben
egyiitt
tartozkodott,
kozel
az
(aug.
21.)
Belgradba
kozOlven az orosz
ugynokkel a tortenteket,
6t a
egyszersmind figyelmeztete
segere
s
szerbek elkeseredett-
hogy
ennek
kovetkezteben
meg
elete
is
veszelyben
foroghat.
Rodofinikinra
mely
benyomast
ki-
Rodofinikin
altal
eszelt
elbeszeles.
s
Egyszeriien
kozelgo
torokoktdl
az
orszagban
oroszellenes
tarozott.
Hogy Karagyorgye
ki. s
6t
meg
Nem
ketkedett tobbe a
ezert titkon
lett
nehany fegyve-
kiknek feladatok
volna, a varosban
mutatkozo legcsekelyebb
lakasat megvedelmezni.^^^
nyugtalansag esetere, az 6
Nem
hianyoztak termeszete-
Rodofinikin
i^jg
szdicve
meg inkabb
eleszteni ipar-
'agyi* ^i
dt,
hogy
a
kiil-
fontos
megbeszelese
vegett
latogatna
meg
hogy
ott
egy hadosztalynak
indittatsisat
is
kieszkozolje, Rodofinikin
tekinte
s
ezen
kivansagot
cselnek
meg inkabb
vissza-
Elhatarozta tehat,
hogy
Karagyorgye
A
meghivasat
teheti,
szepszerevel
utasitja, s a
mint szeret
elhagyja az orszagot,
I.
KAUay
18
274
HARMADIK FEJEZET.
mintha semmit
sem gyanitana. Beljittam ezen rablok sz^ndekat, igy nem mernek benir egyik jelenteseben, Belgradban niinket meggyilkolni s ezert azon vannak, hogy elengem torbe akarnak csalni es hasonlo kiilonitsenek modon baiinak majd el Nedobaval is litkozben." Mindjdrt m^snap a tanacsba ment s kijelente, hogy Nedobat az orosz fohadiszallasra kiildi s e czelra mar fel
;
is szereltetett
egy csolnakot.
ugynokseg iromanyait
nem
semmi
sett
elkesziilve Rodofinikin
iiriigyet
kere-
az
eltavozasra.
Augusztus
megerkezett
gyulolettel
Dobrinyacz,
vojvoda,
viseltetett
bdtor, de
nagyravagyo es nyughatatlan
engesztelhetetlen
ellen s haragudott Karaleg-
mint
tudjuk,
Mladen es Miloje
is,
gyorgyera
kiserle a
meg-
Latvan, hogy mennyire remeg Rodofinikin, ertesere adta, hogy Karagyorgye meg az nap este Belgradba erkezik s elhitet6 vele, hogy a fSvezernek hatdrozott sz4ndeka a belgradi parancsnok, Miloje, zsoldosaival az orosz ugynokseg
fohatalmat kezeibe ragadja.
(Dsszes szemelyzetet
elfogatni s a torokbknek
kiszol-
gdltatni,
remelven,
engedmenyeket kap a portatol. Dobrinyacz egyszersmind folszolita Rodofinikint, hogy hagyja el Belgradot s menjen vele Porecsbe, a hoi biztonsagban lesz,
mert
ott
parancsol.
vojvoda
ketsegkiviil
arra
szamitott,
6 keriileteben
275
(t.
i.
mely
koriil-
meny nemsokara
kezeibe jatszhatna.
el
az
s
ajanlatot.
Meg az ejjel
a keszen
alio
csolnakba szalltak
vojvodaval es Eodofinikinnal
meg
nok
nehany mas egyen tavozott. De mar litkozben hogy a torokok Porecsig czirkalnak. Ez okbol a balparton szalltak ki Pancsovanal es szaras
ertesiiltek,
zon
folytattak
litjokat
is
Erdelyen
at
Olahorszag'oa.
Rodofinikin
nem
tert
Az orosz ligynbknek
titkos,
es lititarsainak
szokese, mert e
Gzokesenek
hatdsa.
gyors
valamint
tavozas valoban
nek,
mely amulattal
kiildott
felszo-
bogy terjenek vissza, onerzetesen amazt, szemrehanyolag ez utobbit. Csodalkozasat fejeze ki Rodofinigyors elutazasa fblott
;
kinnak
tbrbkok
reszerol
nem
hogy mene-
keri,
kiildhesse.
tekintet-
vetettek
el
de ha
nem
hagyta
lehet,
tovabbra
is
a legnairt
reszesiilni.
Dobrinyaczhoz
Nem tudom mi birhatott teged e lepesre ha el akarsz hagyni bennunket, ktildd vissza legaUbb a hadikesz;
18*
276
letet,
HARMADIK FKJEZET.
adjuk magunkat,
azt
mi
es rem^ljiik
hogy az orosz czar nem fog minket elhagjTii, ha pedig megis elhagyna, majd taldlkozik mas, ki oltalmat kiterjeszti reank," Termeszetesen mindkett6t<51 tagado valaszt kapott. Es mindketten Milojet es
Mladent
tortek,
okoltak,
mint
kik
Rodofinikin
elete
ellen
is
s''
az orosz iigynok
hogy az emlitett vojvodak fondorlataiban Karagyorgye is reszes volt. Konstantinapolyban nagy Oromet okozott Rodofinikifeje.est adott,
kin szokesenek
hire.
porta
a torokok
g}'6zelmes
elohaladasa
s
altal
sziilt
id(5
a torok
sereg hatalmaba
keriil.
szerbek
az
mert
vele
egyiitt
latszott
el
bizalmat a jovo-
^ mai'dnem legyozhetetlennek mutatkoz6 nehezse'' gek meg nagyobb rugekonysagot kolcsonoztek erelyenek.
aranyban
s
veszelylyel.
reszrol,
Nem
remelven
tObbe
tamogatast orosz
hogy
ott
eredmenytelenul
multak
el.
De Kara-
hogy hazajanak
Nem
talal-
A HARCZOK megujulAsa
(1808. mAjos).
277
tar-
hogy a
vezzen,
lij
melyek megakadalyozhattak volna a torokok atkeleset a Moravan. Mint tudjuk, eleinte csak 3000 embert volt kepes osszegyiijteni. E csekely ero nem
tartoztathatta
volna
fel
az
el6nyomul6
ellenseget
A Morava
majdnem
az
emelkedo,
oserdokkel
f5vezer
hegyek,
tudta
faradsaggal,
valtozhattak.
nalni a
legydzhetetien
iigyesen
fol is
nemi akadalyokka
hasz-
termeszet
asatott,
nyujtotta
eldnyoket.
Arkokat es
melyek nem csak az ellenseg elohaladasat gatoltak, hanem egyes szerb csapatoknak
godroket
is
gyer
osvenyeket jar-
hatatlanokka tevek.
melyen
at
nemileg hasznalhato
vezetett a folyotol
A Morava
szerbek felegettek, a gazloknal pedig mindeniitt eberen orkodtek. Ekkent nemcsak a folyou valo atkelest
magoknak
hasztalan
utat
torni,
ezek
folkelok aldozataul
lett
estek.
De mindezen
ha a nep csUggedese es ketsegbeesese nagyobb merveket olt. A mint Karagyorgye a novekvo menekiilesrol ertesiilt, azonnal Belgradba
volna,
itt
jott s
278
HARHASIK PEJEZRT.
minden fegyverfoghato
egyszer eroszakot
is
a t^borba utasitott,
alkalmazvan.
Es a
nem
a
vojvodakat,
mind a Morava
nyugoti es delnyugoti
u.
m. Nenadovics
s
Mildnt
masokat
nem
meg buzditani. hog>' minden aron akadaiyozzak meg a bosnydkok s az albanok betoreset, nehogy a moravai sereg meg azon oldalrol is fenyesziint
gettessek.
kifejtett
visszaadta annak
togatom a taborokat,
menhelyeket
nemzetet,
volt
iizom az utolso
embert
is
a harczba
tottsagot,
den
jol van."
minden
j 61,
meg sok
De
tagadhatat-
hogy a szerbek a fovezer intezkedesei es batopeldaja altal buzditva nemcsak idot nyertek a
szervezkedesre,
es bizalomtelje-
sen
gyiilekeztek
s feltartoztattak az
mas koriilmenyek
nem vonult.
Es a nagy megprobaltat^sbol erosbOdott tekintelylyel ^^^ emelkedett ki Karagyorgye mint fovezer. Szerencseje volt Karagyorgyenek s dltalaban a
A HAKCZOK megujulAsa
(1808. mAjus).
279
'^'^"y'^B
szerbeknek,
kenyszeriiltek
zet a hatii''*"-
derekan
nagyobb iitkozetek utan meesziintek 7 a tamadasok s Nenadovics Jakab es Lazarevics Luka kepesek voltak saiat keruleteik legenysegevel meg^
vivott
"
Karagyorgye
sikeresen
* *'' rava-vonalat.
^^'''
errol
az
oldalrol
nem
kellett
tamadastol
tartania.
meg mindig
s
fenyegeto allast
Drina mellett,
elorenyomult, de mindez
ligy
nem
birt
nagyobb
fontos-
saggal,
hogy
Markovics
Szima hadosztalyaval
'-^^^
Karagyorgyehez csatlakozhatott.
bazar
felol
Szjenicza es Noviszerb
hatart.
Egyes torok csapatok betortek ugyan olykor-olykor, de ezeket az ott orkodo vojvodak, kiilonosen Plyjakics es Obrenovics Milan, nem nagy erofeszitessel visszanyomtak.'^-^*^ A Boszniaban es Herczegovinaban,
0-Szerbiaban es Albdniaban lako
mohamedanok
erelj^t
ez
fol-
a szerb
gyiilolseg
es kiilono-
sen a porta
rendeletei
hogy ha a szerb mozgalom vegkep elnyomatnek, majd nekik is Bulgariaba kellene sietniok, az oroszokkal szemben felallitott torok sereghez. A bosnyak es herczegovinai mohavolna. Attol tartottak ugyanis,
nem
szivesen engedelmeskedtek
;
de masreszrol nem a Sztambulb61 jovo parancsnak is szivesen hagytak volna el tartomanyukat, midon
kovetve
a
szerbek peldajat,
forrongani kezdett.
tervezett folkeles,
melynek
leg-
280
HARMADIK FEJEZET.
meg
a keresztyenek k'6zu\
szamosan a legborzasztobb modon eletOkkel lakoltak, de mar e kiserlet is arra inte a mohamedanokat,
hogy
s
liizongo alattvaloik
MOtt
szigoriian
6rk5djenek
han folytattak a tamadasokat Szerbia ellen."''^ ^^SY elonyere valt a szerbek ugyenek e koriilmeny, mert ennek kovetkezteben a hatarokat orzo csekely szamii
csapatok kivetelevel, egesz
sereg ellen alkalmazhattak.
haderejiiket
a torok fo-
fohadiszallasat s innet
reszint a
kiildott ki
egyes
hadosztalyokat, melyek
termekeny Morava
volgy vagyonosabb helysegeit pusztitottdk, reszint pedig igyekeztek az atkelest kieroszakoini a Moravan.
De
oly
e reszben
minden
kiserlet meghiusult.
szerbek
gondosan 6rk(3dtek s oly erelylyel vedtek a partot, hogy ha sikeriilt is olykor kisebb torok csapatoknak
atgazolni a folyon, csakhamar visszavonulni kenyszeriiltek.
Karagyorgye
azonban
nem
elegedett
meg
csatdrozasokkal,
hanem
is atkelt a Moravan nagyobb csamegtamadta a torokoket. Igy szeptember 21-iken mintegy 1000 emberrel benyomult a reszavai keriiletbe s itt teljesen szetvert egy nagyobb ellen-
nehanyszor maga
pattal
s
seges
tak
srtojkovics
osztalyt."^^**
ugyan a szerbek
ellenallasra talaltak,
Milenko
heiyzete
recsnei.
Po-
hogy nem tudtak dtmenni rajta. ^ jjj^o, Karagyorgye ily sikeresen vedte a nag>'o^ o. cj j fontossagu Morava vonalat, Sztojkovics Milenko Porecs^^^^
tbrok sereg
t4tien86o6nek
"''''
parttal szinte ^ Diina mellctt, szemkdzt az olah ^ eros kuzdelemrc kesziilt. Ketsegtelen volt, hogy ha a
vOlg}'et elaraszto
Morava
A HARCZOK MEGUJULlSA
(1808. MAJUS).
281
Viddin felol
szerbek
is
szorongatott
segelyt,
konnyen
nyerhettek
Iszajev egy
volna
orosz
ugyan
mert
a tiilparton
Olahorszagban taborozott.
rencsetleniil
jiilius
havaban
vegzodott
kladovoi
vallalat
utan, mint
fdvezer
aggodo sem akart arrol, hogy orosz csapatok atlepven a Dunat a szerbekkel egyezorovszky, e
tulsagosan
suljenek
egyutt Szerbiaban
kiizdjenek
tartott,
hogy
Bagration
herczeg vette at a
folott.
foparancsnoksagot
az orosz
sereg
Bagration
bek
kozben
remenyoket ne hagyja
elenyeszni.
Iszajevet
megteheti,
Iszajev
tett
is
nemi
keszii-
leteket a
Dunan
mind-
nem hagyta
el
Kis-Oldhorszagot. Valosziniileg
veszedelmesnek tarta e vallalatot, midon a torokok mindinkabb kozeledtek a Dunahoz Milenko helyzete
282
HARMADIK FEJEZET.
pedig kOzben
miilt
megrefOlott
Ausztri^ba
menekiilt,
csapattal,
mely
m6g
lett
rendelkezhetett, a legcsekelyebb
ellen^llast
sem
Rodofinikint Olahorszagba
tartozkodo
szerbek koztil
dtevedzv6n
Dun^n Milenkoval
Ily
De m6g
nem
igy
sem
ver-
tamadasra
dolog.^'^^
erdnek jelentekeny
menyek utan
reszint
csatangoltak
folytatott s
is
napon-
nagy mervben
szeptember vege
mar
15,000 eniberrel.
lyenek
E kozben
osszpontositani a folyam
lattuk,
menteben,
atjarokat,
megszallvan, mint
a legfontosabb
es
fel-
vezenylo
pasdk
visz^lkodasa
tekenykedese,
bune,
tasos
torok
hadjaratoknak
pedig
ezen eredeti
es
ha-
miikodes^t.
Vegre
kozelgett
mar
az
nem
A HAECZOK MEGUJULASA
fejtik
(1808. MAJUS).
283
ertlietetlen koriilmenyt,
hogy
nem
torekedett
kizsakmanyolni a helyzet
rozassal
s
elouyeit.
Gyorsabb elhatafokii
erelylyel, a
kerithettek volna
is,
melynek falait csak harom rossz agyii vedte. Igy azonban idejok maradt a szerbeknek lijra szervezkedni. De meg a vdltozott koriilmenyek kozott is, melyek ketsegkivtil
a szerbek elonyere modosultak, talan tobb aldozattal,
le-
verni, Erre
azonban sem
ideje,
volt
tobbe.
Bagration herczeg a Torokorszag ellen ^agration " herczeg mukodo orosz sereg fovezereve lett, kinevezesi okma-oroszfdvez6r
Midon
nyara
irta,
megjegyzest
tulso part-
l^'^'ia''""
var tdle a
Duna
Buigiriiban.
*'"''
iarol. ^
o-
patok elhagy-
tek Bagrationt.
szerbiit
atvette a vezerletet,
meg
is
es
15,000 fonyi torok hadosztalyt es 10 nap mulva megaddsra kenyszerite Izmail varat. E diadalmas elonyo-
hatalmas
ellenseggel
szemben
iparkodott
osszpontositani.
A Szerbiaban
284
HARMADIK FEJEZET.
lit
es a konstantin^polyi
oltalniara.
szerb teriileten
csak a
sereget.
latszik,
hirhedt
Gusancz
Ali
pusztitott
is
meg nehany
kovete a
fo-
ezer krdzsaljaval,
utobb azonban 6
Lassan ment vegbe a visszavonulas, de hogy oktober vege fele mar nem volt tobbe
ligy
s
a folkel6k
ismet elfoglalis,
helyeket,
meg
Deligradot
csak
*^*
hogy a
beallott
nyugalom
csak
is
ideiglenes
ujbol fog-
leend
nak kezd6dni. Ketsegtelen volt, hogy a porta, mely csak az orosz tamadas altal kenyszeritve hivta vissza Szerbiabol a gyozelmes torok sereget, mindaddig nem fog nyugodni, mig a lazadast teljesen le nem verte.
Arrol pedig az 1809. ev nyaran meggj'ozodtek a szerbek,
tiilnyomo
torok
erovel.
Xem
volt
tehat
erelyesebb
pasa
A szerbek
C88k
fl
elott,
kivivott szabad-
kiilsB-
geiyben biza-
kodnak. A
vojwodik
vi-
Mindcnkincl
sz4iykod4sa.
seg6iyt k6r-
Karagyorgye
tamogatast,
.
.
.,
..i
mint
liibol
Ausztridt
igyekezett
nek
toi.
a ozSr-
A szerb
kiji
tan&cs
dotts6get
megnyemi. A vojvodak nagy resze azonban s a nep zQme is. bar Prozorovszkyt es Rodofinikint sokan kar^
hoztattak,
meneszt
oroszorszioba.
csak
Oroszorszagban
bizott,
csak
'
attol
remelt
Orosz
Szi
kydaroz
De
a fonokok
koztil
A HAKCZOK MBQUJULASA
latat
(1808. MAjXJS).
285
'''ztr'^n^i,
BsQrfltion
szemelyes nagyravagyasuk javara kiaknazni. Kiilonosen midon neszet vettek Karagyorgj-e titkos alkudozasainak az osztrak hatosagokkal,
beszelni s azon
voltak,
oidhorszdgba
^""'' ^fl*"^'
arulasrol kezdtek
tatja a szerb
hogy megsemmisitven Karagyorgye tekintelyet, magukhoz ragadjak a fohatalmat. Ismerven azonban a nep ragaszkodasat fovezerehez,
kovets6get.
nem
leptek
fel
nyiltan
ellene,
kik
Es
feltamadt
lijra,
rencsetlen
viszaly
vojvodak kozott,
ben is ketelyt es bizalmatlansagot ebresztett, eppen midon leginkabb lett volna szukseg egyetertesre es
osszetartasra.*
E
telye
fondorlatok, a
mennyiben Karagyorgye
allasa-
nak megingatasat
es
czeloztak,
nem
sikeriiltek.
Tekinmar,
tolni.
nepszeriisege
6t
is
sokkal
felre
szilardabb
lehetett
volt
hogysem
EUensegei
ingadozo
vetettek
egykijnnyen
volna
gydngeseget,
szemere.
hiszekeny
valtozekonysagot
honszeretetet,
Batorsagat,
tiszta
Tobbszor
emlitettiik,
Tobbszor
erintjiik
volt
a vojvodak
viszalykodasanak
futolag
villongasa
egymas kozt
s
mozza-
az osztrak
az
orosz
politika
versengesevel
Szerbiaban.
286
HARHADIK FBJBZET.
lansagnak,
tetett s
melylyel az orosz
biztatdsok
in^int
visel-
maga iidvOsebbnek
Szovetkezett
egj'segekkel
hazaja
erdekeben,
mert kis
tiinik
politikai
fel
dolgozott,
kisszerunek
ez
Az
1809. ev oszen
is,
hogy a nep
ellenkezett
megmenteset,
ohajtottak
nem
kik a
czarhoz
fordulni,
hanem
maga
is
eleste
utAn a
senatus
kiil-
a czarhoz
orszag
tatv^n,
intezett
kerelmet,
melyben
lefeste
az
szomoru
helyzetet,
hatarozottan
kinyilatkoz-
nem
Popovicsnak utasitasahoz
egyenesen
talilta elet-
hadisz^lasra
kerelmere,
ert,
Prozorovszkyt m4r
nem
Ez
tott
alatt,
a torOk
sereg
szoronga-
a j5v6re nezve.
A HABCZOK MEGtIJULASA
biztos hir a remelt
(1808. MAJUS).
287
segely
felol,
Belgradban kes6
fovezerhez
kiikl-
hogy siirgessek a nep es a tanacs ohajtasanak Azonban csak a pap es Obrenovics indultak el. Sztojkovics Porecsben maradt s mar ekkor
teljesiteset.
''"^^
A
de
szerb kiildottek
itt
Dobrinyacz,
bar
nem
birt megbizatassal, 6 is
nep
kiildotte
gyanant viselkedett.
melyet az orosz sereg szeptember hava-
siker,
ban bulgar teriileten kivivott, arra batorita Bagrationt, hogy megkisertse a nagyfontossagii Szilisztria bevetelet.
De
itt
szerencseje elhagya.
tobb mint
10,000
ostrom
megszallo sereg
pedig
kozben
az
6szi
naponkent kedvezotlenebbe
esozesek jarhatlanna
betegek es harcz;
tevek az
litakat,
de
meg
a sziikseges
hadiszerek
hogy az ostromagyiik
egy resze csak oktober kozepe fele erkezett meg a balpartra. Vegre pedig Ruscsuk fel51 20,000 fonyi
torok sereg jott Pehlivan vezerlete alatt a var segitsegere. Pehlivan
nem messze
288
HARHADIK FEJBZBT.
nagy
de
reszet
Szilisztrianal
s
kivonult
6t,
Pehlivan ellen
oktober 22-iken
megtamadta
nem
sanczokba
s visszavoniilt
Szilisztria ala.
nem remelhet, arra kerte a czart, engedne meg, hogy csapatait visszavezethesse 014horsz4gba s
reket tobbe
lijra
a hadjaratot Bulgdria-
sem varva a
hagyott
Szilisztria
hoz vezette.
sereg
ismet
meg
vegevel az orosz
maradt
is,
kik deczember
a fdvezer
kozOtt,
16szert Szerbiaba s
orosz
orseget
Belgradba,
tovdbba.
hogy a
a porta
szerb
nep kivanalmai
keriil
hogy
parancsait
vak
engedelmesseggel
oket,
fogjak
czdr, ki
Bagration biztosita
hogy a
jovoben
mar eddig is oltalmaba veve iigyoket, nem fog a sem megfeledkezni roluk. Igerte, hogj' az ohajtott segelyt nemsokara megkapjak s kOzle velok, hogy mdr megtetettek a sziikseges elokesziiletek egy
orosz hadosztaly atkelesere a Dunin. Belgradnak az
289
majd a
segely-
honfi-
jok
6ket,
kuldendS
orosz
hadtestet.
Vegre pedig
mert
intette
hogy ne
bizzanak
Ausztriaban,
sorsuk
Es hogy szavainak igazsagarol meg jobban meggyozze a kiildotteket, Leonti archimandritanak ertekes gyemantos keresztet, ket tarsanak pedig egyezenfeliil
Rodo-
felkeloknek
kovetek
hosszas
elmaradasa
es
jelenteseik
^^'^^^^^^^[jl^'
Bagrationnak nem
nagy lehangoltsagot sziiltek a szerbek kozott. Valoban nagy erelyre volt sziiksege Karagyorgyenek, hogy ezen
teljesiilo
igereteirol,
szerbiiban.
is
megtorhetetlen buza
galommal
harczra.
folytatta a keszulodeseket
megujiilando
Emberben nem
volt hiany, de
minden egyeb-
a mi a haborii folytatasahoz megkivantatik, nagy sziikseget szenvedtek a szerbek. Es a mi fo, a penztar tires volt, lehetetlenne valt tehat a megapadt
ben,
hadikeszletek kiegeszitese.
E bajon
1
segitendo, Kara-
gyorgye a tanacscsal
jobbmodii
tarba.
-^^
egytitt elrendelte,
hogy minden
Ily
szerb
fejenkent
aranyat fizessen.
folyt
be
a kozpenz-
akkori
az
viszonyok
s
kozott
ketsegkivul
terhes
ez
ado
szolgaltatott
Kallay:
19
290
HABMADIK FBJEZBT.
gyorgye
csak
ellen.
De
ez alkalommal
sem ertek
a
czelt s
ezert a legtobben
ismet
csatlakoztak
f6vezerhez,
nehdnyan vonultak duzzogva felre, mint pelddul Nenadovics Jakab. Egyediil Sztojkovics Milenkd
tagadta
nyiltan
meg fennen
az engedelmesseget s p^rtolt el
teljesen
fiiggetlenul gyako-
Karagyorgj-etol,
tel
folytan
elpartolasaval, hire
hogy a
kezdtek
Karag}orgye
mohamedanokkal, keresztyen hitsorsosaik ellen. Utasita tehat a kornyek vojvodait, hogy gyujtsenek sereget es maga is a Tyuprijanal osszpontositott 3000 emberrel atkelt a Moravan. Velyko segitsegere indult, hirdetve, hogy erelyesen szandekozik elfojtani e mozs hogy fel fogja egettetni a lazadok falvait, hadd vdljanak lakatlan pusztasagga. Midon Karagyorgye sereget atvezete a Morava
galmat
'-'*''
jobbpartjara,
Belgradban.
hoi
ezen
volt
hadjarat
valodi
okat
nem
t.
i.
ismertek,
altalanos
a meggyozodes,
vetely-
fovezer
es
hogy Karagyorgye maga sem tartotta az olah mozgalmat valoban komoly esemenynek s csak tirugyiil hasznalta fel azt, hogy tekintelyes hadosztalyaval megjelenven azon a videken, Milenkot megfelemlitse.
A HABCZOK MBOUJTTLASA
(1808. mIjUS).
291
Ha
ez volt szandeka,
ligy
az
teljesen
sikeriilt.
Az
oldhok,
kik
nem
annyira
politikai
lazadokul
mint
inkdbb rabl6kul
kalandoztak
a pozsarevdczi
be
Timok mentet,
is,
becsapvan meg
emlites
roluk.
nahiaba
s
szerb
tobbe nines
a Morava jobbpartjan maradt s itt falurol-falura jarvan buzditotta a csugged6ket, megnyugtatta az elegedetleneket s ily modon megnyerte ismet azokat is,
kik talan mar Milenko fele hajoltak.
Milenko pedig,
s
szoke-
venyekbol
allott,
latvan,
hogy
szerb
nep legna-
gyobb resze megis c>ak Karagyorgye kortil sorakoznek, ha kettojok kozott valasztania kellene, nem mozdult ki Porecsbol nehogy ossze kelljen tiiznie a
nalanal
rol
hatalmasabb Karagyorgyeval.
De
az
masresz-
a fovezer
szerb
sem haborgatta
ontani,
6t,
vagy
mert
aron
nem
sem,
akart
vert
meg azon
hogy legkonokabb ellenfeletdl szabaduljon, vagy mert attol tartott, hogy ha tulnyomo erovel tamadna meg
Porecset, Milenko kesz lenne a torokoknek atadni a
varat.
teljes
elvezhete
meg egy
ideig a
fuggetlenseget,
Idba.
Ausztria
sult,
megnyeresere
szinten
meghiu-
Karagyorgye
is
azt el
mar nem
Igy
telt
'*'*
tavasz koze-
orosz
"""^
wbor**^'
lasa s
mind valoszinubbe valt a harczok meguiuezert egyuttal mind fontosabba az orosz segely
19*
292
HARMADIK PEJEZBT.
kerdese. Bagration nem feledkezett meg a szerbeknek adott igeretercil s a Kis-01ahorsz4gban tart6zkod6 Iszajev tabornoknak meghagyta, hogy kesziiljOn dand4rjaval atkelni a
Dunan
szerint
nyomuljon be Szerbiaba.
mindenekelott
s
Bagration
terve
Iszajevnek
nara
lett
Timok
oroszok jobbszarnya
tarta,
ellen.
tion
sziiksegesnek
hogy
Maga
ment tehat Kis-Olahorszagba, hogy lodeseket. Vegre mindent rendbe hozvan, elhatarozta, hogy marczius 13-dikan tiil megkezdodhetik a csapatok atszallitasa a jobbpartra. Iszajev mar 14-diken hozzafogott a terv kivitelehez. Eldbb az Osztromare (Alemar) nevu nagy szigeten kdtott ki s a tOrok orseget, mely ott sanczok mogul vedte magdt. megadasra kenyszeritven, a szigetrol marczius 22-diken atkelt a
tiilso
siettesse a keszii-
Duna
partjara, anelkiil,
6t,
vartak
niegakadalyozhattak
Csak midon az oroszok mar elhagytak hajoikat, tamadta meg oket egy ezer fonyi ellenseges csapat, melyet azonban rovid kiizdelem utan sikeriilt szetverniok. ~^^
Vegre tehat megerkezett Szerbiaba az oly regen vart
orosz segely.
De honapok
ekkor
viitozis 82
is
nem Iszajevnek
jutott osztaljTesziil,
hogy a
az
Marczius kozepe taian nagy valtozas ment veghez o f J OJ orosz foseregncl. Szent-Petervarott nem voltak
MA.irs).
293
"ta^enszky tobbe meeelesredve Baerationiial. Midon a kiilonben "^ Miklos grdf is elkedvetlenedett hadvezer eszreveve, hogy az udvar ^tveszi a '='
y"6rietet.
azonnal
el is
fogadott.
Helyette
orosz
Kamenszky Miklos
tetopontjan
allott.
utasit&sai.
grof neveztetett ki az
sereg f6paraiicsnokdva.
Kamenszky
akkor
dicsosegenek
tekintett
tole.
tinnlandi
Sandor czar
fog a
s
nem
ketkedett,
idd
hogy Kamenszkynek
alatt
sikeriilni
legrovidebb
leverni
torok birodalmat
meg
is,
De
mivel
szerbek fiiggetlensege
sat czeloztak,
nem
e
volt
valoszinii,
hogy a
porta,
ha
csak vesztett
csatak
nem
kenyszeritik engedekeny-
segre, elfogadja
ama kedvezo
hadi
tervet
hagyja
orsegiil
az elfoglalt
v4rakban
tartalek
gyanant Bukarestben;
tovabba
es
hogy
milyen
modon igyekezzek
elorenyomulni
mielobb
Drinapolyig hatolni,
volt
szo,
izgatni.^^^
cz61,
294
HARHADIK FBJBZET.
valdsult
nem
meg
az 1810. ev folyam^n.
s
Kamenszky
megkiizdhetett
s
De
kezdetis
ben bizalomteljesen
Kamenszky
gr6f
1810.
taUn
nemileg elbizakodva
m6roz. 29.
jaszvasirott
dtveszi a fd-
ban a f6parancsnok>agot
j^j.^^
elokesziteset.
csapatok
szdllitasi
paranosnoks&got. Eidke-
azonban mint
vett
mindier, usry ez
s
alkalommal
is
sok idot
igenybe
kSzOtt lepte at
Hogy a
mielobb
egesz
es
czar
altal
oly
hon
ohajtott
eredmenyt
teljes
sikerrel
kivivhassa,
mely
daczara
is alig
az
mazni. Ily
modon
De
ligy
ez
altal
hatterbe
szorult
a szerbek segelyezesenek
^ToTil^I
szerbek,
iigye.
Az orosz
ffivezer
fogta
fel
utasitasainak a
hogy
es
eleg,
ha egyel6re
diversiot
l^vilszavo-^^^y^'^^^os^^^^
nuissa.
buzditja
6ket
igy
a Bulgariaban
mukodo
hoz
igen
elonyiis
letre.
Segedcsapat kiildeset
nelkiil
teheti.
Szerbiaba
azonban
bizott
jenek gyengitese
Valoszinuleg
vednenek is, a vegleges bekekOtes alkalmaval, nem lesz nehez fiiggetlensegok elismereset, a lesujtott
portatol kicsikarni.
Ezen okok
inditottak
Kamenszkyt
arra,
hogy mar
295
nehany
nappal
fdparancsnoksag
adjoii
atvetele
utan,
Iszajevnek rendeletet
visszavonulasra
Kis-
orosz
csapatnak
a Zuccato
parancsnoksaga
koznia.
teriiletet,
alatt alio
tartalekhoz
kellett csatla-
mar a kornyeken
Belgradon ez
tek,
Belgridban.
azt beszel-
egyesiiltek
Bauya
fele
arrol volt
mar be is vettek es nyomulnak elo. Par nappal kesobb ismet szo, hogy az orosz csapat nem is kotott
az osztromarei szigetet szal-
ki a jobbparton s csak
lotta meg.^^^
Az
a
ertesiiltseg
hianyossaga
nezve,
reszint
oly fontos
esemeny
felol,
a milyeu az orosz
szerbekre
segelycsapat megaz
erkezese volt
akkor
meg
zatat,
rendetlen es igen
lassii
kozlekedesi modozatokleli
koriilmenyben
koziil
magyarakiilonosen
hogy a vojvodak
nemelyek,
koltven,
a
nem
ez,
megfeleltek
De barmint
hogy orosz csapat, mely a folkel6kkel egytitt mukodhetnek, nines tobbe szerb foldon. Arr61 pedig, hogy lehet-e meg
kideriilt,
nem
296
HABMAPDC FEJBZET.
annak visszat^rtet remelni, senki sem birt tudomdssal. Pedig nagy sziikseguk lett volna a szerbeknek eppen ekkor megnyugtatdsra es biztatdsra. Val6ban ligy latszek, hogy a sok dldozat, a hosies batorsag, a kitartas, mind hidba volt. Az Otevi szakadatlan kiizdelem vegre
is
mindenkepen csak lijabb veszelyt eredmenyezett. Es a jovo sem kecsegtetett jobb sorssal; mar szdllingdztak is hirek a tOrOkOk
mezon, novekvo terheket
s
Nam
csoda
tusaba
nem
biztak
tobbe
folkeles
sikeriilteben.
De
nep
hite
saj4t elet-
kepessegeben,
hdtterbe szorul
rendesen
helyebe
s
helyi s
hiiisag
meg inkdbb a
es
szemelyes erdekek
dedelgetese
lep.
az egyeni
tortent
becsvagy
is.
Igy
ez
Szerbi4ban
Az
a
Mtaldnos
elzarultsag
nyomasa
alatt
meglazultak
fels6bb retegekben
oligarchikus
a kezdetleges
allami szervezetet.
tandcs
gyakorolt
kSzponti
biztosit-
hatalmat,
keriileteikben
onmaguknak
sanak minel fuggetlenebb uralmat. Masfelol pedig a videken mindenfele rablobandak keletkeztek, melyek
mervben veszelyeztettek a kozbiztonsdgot. E bandak nem csupdn k5z5nseges tolvajokbol dllottak. Csatlakoztak hozzajok az elegedetlenek is, kik megunvdn a folytonos kenyszer-katonaskodast s nem akarnag}'
A HARCZOK- MEQUJULASA
(1808. MAJTJS).
297
vdn tSbbe
tottak a
viselni
torvenyes
rend
szigoratol.
Futolag elmonis
dottuk
mar,
hogy
Karagyorgye ez alkalommal
s
a tanacs fenhatosagat a
elbeszeltuk
azt
is,
elleneben;
le
csillapitotta
a beketlenkedest a
egyszersmind
a czrna-rjekai rablasoknak.
Nera
ily
konnyen ment
a dolog a nyugoti keruletekben a Kolubara es Drina menten. E tajon igen magas fokra hagott mar a nep
elegedetlensege.
Nenadovics
Jakab
es
Markovics
Szima knez, kik e videken parancsnokoltak, csak nagy erelylyel, s6t Mraeletlen szigorral voltak kepesek elfojtani a rendetlenseget es helyreallitani ismet
a nyugalmat.^^^
Ehhez jarult meg, hogy a nep azon osztAlya is, mely nem vett reszt az iment emlitett kihagasokban, megsokalvan a folytonos harczok okozta szenvedeseket, kezdett megbaratkozni a gondolattal, hogy talan
a meghodolas a torok hatalom
elott,
nyujthatna a leg-
Ismertek az
orosz
fohadiszdllason
Szerbiaban
is.
Igaz
kik
es
szerb
kiildottek,
szemelyes
az
onzo
czelok
altal
vezerelve,
vagy szandekosan
elferdi-
kepet vdzoltak. Az orosz fovezernek azonban meg mas forrasok is allottak rendelkezes6re s mint kesobb
l^tni fogjuk,
maga Karagyorgye
Minden
ferditesnel
is
igyekezett 6t
fel-
allasarol.
De
erre alig
sz61-
hatalmasabban
tak a tenyek.
szerb kiildottek
nem tagadhatak
298
HARHADIK FEJEZBT.
annak
letezeset.
Es
bar-
mennyire askal6dtak
is
ellene.
Val6ban Kamenszky
ha nem
is
minden
reszletet
fel
illetoleg,
nagyjaban
a
a helyzetet, ligy
mikent
hogy a
szer-
bek
el
ne csiiggedjenek, hogy
a vojvodak folytonos
versengese
hanera
kiDriil
kozben szet ne forgacsoljak erejSket, hogy az egyediili fonijk, t. i. Karagyorgye sorakozvan, ki irant meg mindig a legnagyobb
viseltettek,
s
bizalommal
ki
mar annyi
jelet adta
all-
wsra
inti
szerbeket
A^ foparancsnoksag
levelek,
utan
vi8szater6se.
uzcnctek
es
bizalmas
valamint
kikiildottek
s
engedelmesOroszorszag
termeszetesen
Karagyorgye,
husegre
nem fukarkodvan
Mar
vege
apriiis
levelekkel
fele
pedig
az
orosz
hadvezer
a
Milenko
altal
iizente,
kivel
Karagyorgye ezalatt
atlepi
kibekiilt,
hogy
az
Dunat
erelyesen
megkezdi
hadjaratot,
szerbek
tehat
legyenek
erkezik
ismet level
299
ugyan a harczra, de egyszersmind adjon szigorii rendeletet, hogy a szerb csapatok a hatarokon gondosan orizkedjenek minden
gyorgyenek,
kesziiljon
hogy
osszeiitkozestol a torokokkel.
attol tartott,
Kamenszky
valosziniileg
hogy ha a szerbek
vereseget
idoelotti
tamadasuk
kenytelen
s ez sajat
kovetkezteben
szenvednenek,
osz-
Milan kivejott
Dobriis.
nyacz
egy
Teodorovics
nevii
orosz
kapitany
Sokan aggodalommal
megjeleneserol
;
Dobrinyacz
Karagyorgye fensoseget
elismerte,
'"'''*''""
szenv Belgr^dban.
Oroszorszag javara. Teodorovics, ki csak mondra magat orosz kapitanynak, de tulajdonkepen a petervaradi
hatarorvidekrol
szarmazott
szerb
volt,
mint
Belgradra.
eredetii
Miikodeseben
(?)
tamogatta
6t
montenegroi
iigyes es
ki
tevekeny
archimandrita
Philippovics
erkezett
szinte
Spiridion,
Bukarestbol
allott,
hogy
meg ketkedo
talan
bizalmatlankodo
szerbeket
meggyozzek a
felol,
merese biztosithatja szamukra a jovot. Torekveseiknek volt is nemi eredmenye. Sikeriilt ugyanis 50 fonokot
es
knezt
rabeszelniok,
300
HAKMADIK FBJEZET.
ban
tortent,
nagyobb es maradantan^cs-
Kamenszkynek a
szerb
melyet a
kOvetek hoztak
Ez irataban Kamenszky emlekezteti a tanacsot mindazon jotetemenyekre, melyekkel az orosz udvar mar hosszabb id6, de kiilonosen harom ev ota
magukkal.
a szerbeket elhalmoza, Csodalkozasat fejezi ki tovabbi
a
folott,
hogy
s
szerbek
minderrol
megfeledkezni
hogy a szerb nemzet ezentiil ligy fogja magat viselni, mint a hogy egy oly hatalmas udvar 41tal vedett es partolt nephez illik. Ez esetben igeri, hogy Oroszorszag elfogja ismemi
latszanak
ezert remeli,
hogy orosz
gyorgyet
is
KaraAz-
tekintik
a nemzet
egyediili
fonOkeiil.
csatlakozvan,
ellen
induljon.
el
Vegre pedig
gyorsan az
a czar oltalmara
a szerbekkel.
Nehanyan a tanacs
voltak mindenre
azonnal
keszek
kivant,
raallani, a
mit
Kamenszky
Karagyorgye azonban par nappal elhalaszta a tanacskozast, hogy, mint mondi, tObb oly vojvoda 68 f6n5k velemenyet is meghallgassa, kik nem iiltek a tanacs-
A HABCZOE mequjulAsa
(1808. mAjus).
301
valodi
oka,
vagy
Karagyorgye
folteves
csak
iirugyet
keresett
az
oroszokkal
Nem tudjuk,
de az ut6bbi
6t nyiltan
sem
valoszinutlen.
nem
volt
ugyan Karagyorgyenek
mint
lattuk,
ily
elismeresre,
es
mert hiszen,
onzetlensege
erelye
megszerze
es es
biztosita
iegbefolyasosabb
honfitarsai
kozott.
Masfelol
nem hanem
nem a
a Bulgaria ellen
mukodo
is
lehetet-
A Timok mentenek biztositasa tehat elso sorban eppen az oroszok erdekeben allott, kiknek jobbszarnya ezaltal fedeztetett minden meglepetes ellen.
ellen.
deli
es nyu-
goti tajak
leginkabb
vedelemre.
Nis felol
eddig
kOk.
is
volt okadatolatlan az
val6 egyesiiles inkabb artani, mintsem hasznalni fog a folkeles iigyenek, neh^ny ezer emberrel gyengitven azon szerb csapatokat, melyek aztan nem lesznek kepesek sikeresen megkiizdeni a torokok foerejevel. nem utasita vissza Mindazaltal Karagyorgye
Kamenszky
302
HABHADIK FEJBZBT.
tette val6sziniileg
Nem
fel61,
azert,
mert meggy(5z<5dOtt a
orosz
s
valo egyesulesben
nem
akart
ily
vilsagos
oly
hatalommal
Az orosz
v6dnbk86g
eiismer6se.
gg g^eit m^jus 13-dikan egybehivta a tandcsot, hogy mcgvitassa Kamenszky levelet. A tanicsosok jjgjj^ voltak mindny^jan egv ertelemben. Daczara a levcl fenyegeto nangjanak, daczara a nagy tekintely' ,
nek,
melylyel
Oroszorszag
ekkor
Szerbiaban
birt,
nemi ellenmondas is nyilvanult az iilesben. Vegre azonban megis elhataroztak, hogy Kamenszky kOvetelesenek megfelel61eg res/t vesznek az oroszok
hiboriijaban a porta ellen,
el
Keszuifidisek
hogy jovoben
most mar
is
mindig
csapat
Karagyorgyenek
egyesiilendo.
kellett
azon
felszereleserol gondoskodni,
De
sokkal inkdbb
keleti reszek
Fogondjat
ligy
sem a
elorenyomuldsit
hazdja
ellen.
is
volt sziik-
tel
multaval, a
mint
az
idojaris
sem Kamenszky elso biztato levelet megkapta, Karagyorgye mar elenk tevekenyseget fejtett ki. Belgridban serenyen dolgoztak loszerek eloallitasdn s agyiik felszerelesen Szendron ketszersiiltet keszitettek. Kara;
gyorgye bejarta
befolyo
az orszagot, bsszeszedte
s
az
adobol
itt
penzt
ismet
Belgr4dra
sietett,
hogy
A HARCZOK MEGUJDIiASA
(1808. MIJUS).
303
beszerezze
tott.
mindazt,
agyiikat
mi a hadjarathoz megkivantaes
Majd
tuzereket
kiildott
del
fele
Karanovaczra es Krusevaczra,
DriDa
vonal
megerositesere.
tovabba Valjevoba a
Es
megparancsolta a
orkodjenek
ben
alio
embereikkel
hatarokon
meg mindig
volt.
Mind suriibben erkeztek e kozben a hirek a toro- "i"'*'' torokok keszulodeseirol. Mar aprilis elejen beszeltekd^seiroi.KruBelgradon, hogy Chursid pasa Nisben egy kialtvanyt sv4ozra torbocsatott ki, melyben minden igaz hivot a 17-dik ve'retessk. evtdl a 70-ikig harczra hiv a Kara Gyaur, t. i. Kara- Karagyorgye gyorgye ellen. Majd jelentes erkezett, hogy a travniki t^sra buzdit. pasa (a bosnyak kormanyzo) beutazza a szandzsako- * p""^* ^^
,
kat, elokeszuleteket
tesz
/ 1
11
delmi tervei
saggodaimai.
szandekozik betorni szerb teriiletre. Utobb pedig nehany szerb kem azon tudositassal tert haza, hogy seresi Izmael beg 50.000, Muchtar pasa, a janinai
Alinak
fia,
pedig
70.000 fonyi
sereggel
kozeledik
Nis
fele.
E
folott
hirek
rendkiviil
tiilzottak
voltak
ugyan, de a
hogy a torok csapatok szama ktilonosen Nis kornyeken (a bosnyakok ekkor meg nyugodtan maradtak) naprol-napra szaporodik. Es aprilis vege fele be is tort Szerbiaba egy
lehetett ketelkedni,
megsem
7000 fobol
alio
torok-alban martalocz
fele
csapat,
egye-
nesen Krusevacz
nyomulvan.
ki
Utkozben megta-
3U4
HA.R1UDIK PEJEZET.
mag4t. Csopics
ellenallani
nem
lett
volna
kepes hosszasabban
segitsegere
Andrejevics es Jakovljevics
sietnek.
nem
Heves kiizdelera utdn sikeriilt a harom szerb parancsnoknak eluzni az ellens^ges csapatot. De nem
erzekeny
veszteseget a
szerbek. a visszavonulo
torokok
ezenfeliil
meg sok
el
nagy
mennyis6gu
marhat
hurczoltak
magokkal.-'-'
betoreseket
nem
is
tulajdoni-
ez az alban-torok becsap4s
nem
jelentette a haborii
a hati,rokon, ez egy esetet kiveve, nem zavartatott meg. Karagyorgye megorze higgadtsagat s a megtorlas vagya altal nem is csabittatta magat meggondolatlan tettre.
Sot
ellenkezoleg.
Leveleket kiildott
az osszes
hatarszeli
parancsnokoknak, meghagyvdn,
hogy csapataik felet helyezzek el a hatart ved6 s4nczokban, a masik felet pedig tartsak folyvast keszen. E mellett erosen lelkiikre kototte, hogy meg ne tamadjak a torokoket, sot tudassak velok, hogy nines mit
tartaniok a
szerbektol,
s
Egy
vezo
mint 6
magat
ertesiteni
fogja
tenniok.
Eppen
azert gyujtsenek
es legyenek
Nem
menszky
kovetkezteben
intette
A HABCZOK megujulAsa
(1808. Mijtis).
305
6vatossagra
alvezereit
a torokokkel
is.
Nem
mint
ez
a mult
ev
oszen
is
tortent,
keny-
mely esetben a
szerbek vagy
teljesen
megmenekiilnek a haborutol
vagy legalabb kedvezo koriilmenyek kozott tamadhatnak. De ez csak remeny vagy inkabb csak ohajtas volt. A fenyegeto torok hadsereg ott allt a hataron
s s
is
ha eddig nem
is
arult el
meg
ellenseges szandekot,
mint a legbekesebb
perczben bekovet-
Es
ezert
Karagyorgye
nem
szunt
meg
figyelmeztetni a vojvodakat,
s
ovakodjanak a meglepetesektol,^^^
Drina vonalnak
^enti esemfi"yek.
A Drina meUett NenadoJakab es Ldzdrevics Luka voltak a legtekintelyesebb parancsnokok. Karagyorgye rendelete folytan
a torokok fo tamadasa.
vics
mar kora
tavaszszal megszalltak
mindazon pontokat
betorest ters
ellenseg
sanczokat asattak
el
s
ezek
hajtottak
Tyuprijat
es
mult
evben elpusztitott
igyekezett ossz20
s ott
I.
306
HABHADIK FEJEZET.
pontOBitani minel
ligy
leginkabb
a deligradi
sanczok
a tyuprijai
megerositett hid
hatarnak
mely reszere
sziikseg
eseten
Es gondoskodott arrol is, hogy ha valamely csapat nem volt kepes magat hazulrol kellokep elelmezni, a szomszed vojvodak szolgaltattak szamara a hiaiiyzd elelmiszereket, es pedig vagy a nep altal termeszetbeii fizetett tizedbol, vagy a juhharczi jutalekat.
es kecskenyajak huszadabol.
De mindezen
intezkede-
nem
is
meg nem
hadserege.
veszely
pillanataban
minden vojvoda,
keriilete-
nek fegyverfoghato
hatarra,
ferfiait
es sietett
legkozelebbi
vagy azon sancztaborba, melyet a f6vezer gyiilekezesi helyiil kijelolt. De ha a fenyegeto veszely nem kovetkezett be, ha a kesztilo tamadas hire valot-
nagy resze visszatert falvaikba, csak eppen annyi enibert hagyvan hatra, a mennyi nemely hatarpontok megszallasara es bizolannak
bizonyult,
csapatok
nyos kcinnyebben erdszakolhato atjarasi helyek vedelmere megkivantatott. Ezert tortent, hogy valahanyszor Boszniabol
vagy Nis
felol
a kiilonbozo nahiak csapatai reszint a Drinahoz, reszint a Morava vblgyebe vonultak, de a torokok
van, ismet elszeledtek.
szitessel sikeriilt
nem tamad-
vegre
mAjtjs).
307
es hosszasabban egytttt
is
tartani.
De barmennyire nem
latszik,
feledkezett
meg azon
volt
az oroszokkal
egyesulendo.
Ugy
hogy
Kamenszky
bektol.
eleinte
16,000
4000
po-
szendroi
es
zsarevaczi
jutalekabol
osszeallitva
Junius
el a Timok fele Dobrinyacz parancsnoksaga alatt. Ott aztan Milenko es Hajduk-Velyko embereinek kellett egyesiilniok e csapattal, minek kOvetkezteben szama csak novekedhetett.^^^ Masreszrol a Porta sem volt tetlen ez ido alatt.
7-diken indult
Nem
dek,
arra,
inditottak a torokoket
hogy Nisnel es Boszniaban egyelore nyugodtak maradjanak. A divant s magat a szultant is nagy
volna,
titkos terv, mely abbol bogy a czar es Napoleon egyiittesen fogjak a torok birodalmat megtamadni. Ezen terv szerint az oroszok Szerbiaba nyomultak volna be, a francziak pedig Boszniaba, s a mig ekkent a torok haderot nyugoton lekotik, az orosz hajohad Varna-
ki,
onnet hoditvan
meg
is
Bulgariat,
is.
meg
Nem
maga
a szultan
tette
hitt e terv
ehhez kepest
meg
a Porta intezs
a hajotehat,
rendelven.^^^
hirek
melyek a szerbeket oly elenk aggodalommal toltek el s melyek Chursid pasa kesziil5deserdl, majd az
Albania es Szeresz
vegre pedig
a
felol
308
szoltak,
HARHADIK FEJKZET.
annyiban
legalibb valos^gon
alapultak,
mennyiben a tOrOk kormdny 6hajt48it, sot parancsait tolmdcsolak. De mint mindenkor Tor5korszagban, ligy ez alkalommal is a szandekot a teljesulest61 megm^rhetetlen tdvolsag valaszt4
el.
Az albinok elmasiirgetfi
a csapatok, daczara
Chursid
ismeretes
fel-
hiv^sdnak, a bosnyakok pedig, kik szinte hittek a franczia tdniadasban, nem nagy kedvet taniisitottak a
tamadhatott
is
serege
fon^l
s
alig
bekeben maradni.
AportaChur
p*aranc8oijl''a
A.
porta
maga azonban
de
a
nem
rettent
vissza az
nem
szerbiaeiienicgaif
divan,
diplomatia
koreben
is
elenk
figyelemmel kisertek a szerb iigyeket, melyeket mindenki fontos tenyezoiil tekintett a kuszobon
alio kiiz-
delemben.
Az osztrak
internuntius, a
kapott tudosi-
tdsok alapjan
meg
volt
gyozodve,
a
hogy az orosz
felhi-
szerbekhez intezett
vds eredmenytelen fog maradni, mert a szerb nemzet j6zan resze reaunt az evek ota tarto anarchiara s nem
igen szdmit
mar Oroszorszag
segelyere.
Ugy
Idtszik,
hogy a port^n helyesebben iteltek meg a szerb viszonyokat. A Karagyorgye es ^lilenko kbzott fenforgo viszdlytol kedvezo eredmenyeket vartak volna a tOrok allamferfiak, ha nem lettek volna meggyozodve, hogy
az
orosz
kOzbenjarasnak
elobb-utobb
sikeriil
kibe-
kiteni
JLijUS).
309
De Chursid ekkor meg nem teljesithette a parancsot, mert mint lattuk, nem rendelkezett kello szdmii hadero
felett.
meginditotta
hadjaratot.
itkei a
koz(3tt vezette at
seregenek ^
""""^
diadalok. Ha-
kezdett
minden iranyban.
jiinius 3-ikan
tisuk szer-
fovezer batyja, az
idosb Kamenszky
'"^^""
el
zsakmany
sagba
vonult
jutott
birtokukba.
Maga Pehlivan
is
fog-
keriilt.
tabornok elfoglalta
Szilisztria
Turtukoit;
s
Kamenszky
e
foiitos
maga pedig
ala
Csak nehany napig tartott a bombazas s eppen midon mar rohamra kesztiltek az oroszok, az orseg megadta magat Junius 11-diken.^*^ Az orosz diadalok hire nem sokara elhatolt Szervarat kezdte
ostromolni.
liiaba.
Maga Kamenszky
es
e
is
tudatta
tanacscsal
Pehlivan vereseget
Szilisztria
elfoglalasat.
Nagy
orommel iidvozoltek
gyozelmeket a szerbek
s kiilo-
tanacs
Belgradon
a
is
vojvodakhoz intezett
iigjTe
korlevelevel
keriiletekben
el
a szerb
nezve
is
oly
orvendetes
felkelok,
diadalokert.^^^
Most
hogy
szamolhatnak
Kamenszky mar a Szilisztria elestet koveto napon Sumla fele indult seregevel, hoi a nagyvezer erosen korulsanczolt taborban figyelo ailast foglalt el. Tudta
Kamenszky, hogy az eddig
kivivott elonyok teljesen
310
HABMADDC KBJKZET.
ertektelenek
sikeriil
hadseregre,
mely
Balkanon
s
ohajtott
A Duna
felol jiivo
tamad^sokkal
igy
szemben
egyszersmind
De
hadmuyelet kovetkezteben, mely az orosz sereg nagy reszet igenybe vette. a jobbszarny nemileg fedetleniil
maradt. Azon nehany kisebb hadosztaly ugyanis, mely
nem
nemely kisebb
erSssegek
\ivasaval volt
elfoglalva.
Amde
Duna
mar szerb
volt.
teriileten is
Egy
az
esetleges
betores
Kis-Olahorszagba,
hoi
orosz
kiilonosen
Nis
fel<51,
allomasoztak,
orosz
hadosztalyok
ellen
valsagos
helyzetbe juttat-
Es ezert Kamenszky Szilisztria bevetele utan, midon megkezde az elonyomulast Sumla fele, elerkezettnek velte az idopontot, hogy igenybe vegye a szerbek kozremiikodeser, biztositvan ekkent sajat jobbszarnyat minden meglepetes
hata magat a fosereget.
elleneben.
Hadi
esem6orosz it
Kamenszky
parancsara
Zuccato
tabornok
Kis-
A2
szerb sereg
egyesiilese,
Dunan
,>
s
,-,
mir 26-an
torOk csatette
i
Brza-palAnka eiesik.
teljcsen szetvert
alio
patot Pravos
kOzlekedest a szerbekkel
patok, melyek
mar a kozelben
'
311
oroszokhoz
szerb
csatlakozni.
sereg
azonnal
nagy mennyisegu
kozos
16-
es
kiizdelemben,
viteziil
harczolvan
az
oroszok
mellett.
is tiintetett
arany es
ezustermekkel.
Az oroszok
tehat
meg
voltak elegedve
is
szovetsegeseikkel.
De
masfelol
a szerbek
oriiltek,
hogy letrejott valahara az egyesules, melyhez oly nagy remenyeket fuztek. Meg is unnepeltek ez esemenyt, hala-istenitiszteletet tartvan nemcsak a harcz
szinhelyehez
kozelfekvo
itt
keriiletekben,
hanem meg
'^.'^'*'""'
^'
rulz4rol&sa.
egymasutan ohajtvan a torokoket kiiizni Baisikerek mindazon dunaparti varakbol, melyek az atkelest Kis- w^""'^*?f' Olahorszagba megkonnyithetek vala. A kladovoi var szerbek riem orsege azonban makacs ellenallast feitett ki. Az orosz '^*^^,'^/"!^" ^
''
nyeik beteljesuitst.
tabornok nenisokara
meg
is
gyozodott,
hogy
csak
hosszasabb ostrommal veheti be az erosseget es azon^ nal hozza is kezdett az elokesziiletekhez, mindenekelott koriilzarolvan
''^"^^'
^'"
seg.
varat
parancsnoksaga
alatt
hogy Kladovot hatalmukba keritsek vagy legalabb hogy az orseg kijuthatasat a varbol megakadalyozzak. LFgy latszik, mintha a szerencse, mely annyira kedvezett Kamenszkynek a hadjarat elejen, lankadni kezdene. Mar harom het ota vivta a fovezer maga a
sumlai
sancztabort
s
meg
legkisebb
eredmenyt
312
HARHASIK PBJBZET.
birta elerni. Alvezerei
sem
sikerrel.
Cziicziirev
s
tabornok
ostromolta
elvonulni.
Varnat
vegre
is
kenyszeriilt a
var
alol
vitez
folytonos
nyugtalanita
niegszillo
orosz hadat
erelyesen verte
egy izben Sass tabornok tamadasat oly vissza, hogy 600 orosz maradt a
hogy a danaaz
torok
6rsege,
felbatoritva
altal,
oroszokra
betorest kisert
meg
Leginkabb
Nem
oroszokkal
vald
egyesiilestol. Oriiltek
a tbbbi
Oda
orosz szovet-
a nem volt hajlando elhagyni a Krajnat, t. Duna es Timok kozt elteriilo vegvideker. de hogy el
i.
osztaly
kozakot.
melyhez azt^n
szerb csapatok
csatlakoztak,
mig a keleti hataron szerbek es oroszok kozosen e nem nagy jelentosegu csatarozasokat folytatak, a viszonyok mind aggasztobban alakultak d^len es nyugaton. Hire jott, hogy a torok taborban Nis mellett, hoi eddig minden oly nyugodt volt, bizonyos mozgalom eszlelheto, mely rendesen a kivonulast szokta megelozni. Karagyorgye elerkezettnek velte
(1808. MijtJS).
313
De meg
az
par het
mielott
ellensegeskedest.
fore
Junius
vege
ekkor
grdd,
fele
t.
i.
serege
jiilius
mar 20.000
elejen
fele
szaporodott.
Es
hanem Banya
Kladovo
bekeritese
utan.
torokok kozeledtenek
is
Julius
13-an
keriilt
iitkozetre
a dolog
Banya
mellett,
vegzodott.
szerbek 1500
s
futasban
kerestek menedeket
helyszinere
sietett,
Karagyorgyenek, ki azonnal a
sikeriilt neraileg
megnyuglatni a csiiggedoket.
teljesen szetziillott.
kiviil
nem volt egyeb czeljok, mint megakadalyozni, hogy az oroszok a szerbek tamogatasaval a felso Timok videken is befeszkeljek magokat, e gyozelem
utan visszatertek Nisbe.
hogy most mar ujabbo^osz baitis bizonyosan eroteljesebb tamadasok fognak kovetbju,_ kezni Nis felol. Sok ftiggott e tekintetben az orosztorok h^borii eselyeitol Bulgariaban. Az orosz fovezer tobb sikertelen tamadas es tetemes veszteseg utan vegre meggyozodott, hogy a sumlai tabort nem veheti be. Mas tervet keszitett tehat. Elhataroza, hogy ottlehetett ketseges,
De nem
beveszi
Ruscsukot
aztan
314
ily
HARHADIK PEJEZBT.
modon a
megfelemlitett
portdtol
kicsikarhatja a
S^ndor czar
\kn hatra.
melyet
18-4n
Mar
Julius
21-en
Ruscsukhoz
erkezett,
mar elobb koriilzarolt volt Sass tabornok hadteste. Nagy hevvel kezdett az ostromhoz Kamenszky s mar augusztus 3-an rohammal bevehetonek velte a
vdrat.
Batran
tamadtak
s
az
oroszok,
visszaverve
varparancsnok,
Bosnyak aga
megtbrt
az
oroszok
minden torekvese.
Kamenszky
felet.
nem
volt
Nagy csapas volt e meghiiisult ostrom szokra nezve. Kamenszkynek mdsodik terve
semmisiilt ennek kovetkezteben s le kellett
aiTol,
is megmondania
hogy meg ez
evben
athatolhat
Balkanon.
Mas
mely, ha a nagyvezer
is
Ruscsuknal osszpontositott
is,
nem
tart-
ElokeszUletek
v^n tobbe orosz diversiotol a fels6 Timok menten, kedvezonek itelte a pillanatot a szerb fOlkeles leve^
,
.
a tSrbktimadAs
eiien.
TCSCre.
HadJ&rat a
Drina mellett.
Valoban mar augusztus 14-en futar erkezett Bel" gradba jelentvcu, hogy Chursid egesz seregevel meg.
ornok
ezredes orosz
segdiyhada.
ter-
meszctesen
igmrol.
meg
''
elobb
a fenyegeto veszedeel
Chursid pasa
visszaszori-
tolte
6t
torokok
usa.
kOzeledese.
Nem
mAjxjs).
315
is
elcsiig-
A
A
bosnyakok,
pasa
mint
elmondottuk,
ez
alkalommal
akarjatok
rivallt:
E1
veszteni
az
Nem
vagytok
raohamedanok!"
Feltek
ugyan
Horvatorszagban es
cziak tamadasatol
is,
A bosnyak
Ota tarto
peldaja
altal
vagy pedig a szomszed tartomanyokban elhelyezett francziak tamogatasaban bizva, a raja tobb keriiletben fegyvert ragadott s mint egykor Szerbiaban,
reszben rablo, reszben
eleinte a rengeteg
erdokbe
is
menekult,
majd pedig a
Felel-
lakottabb videkeket
pusztitva bekalandoza.
mesnek igerkezett a berbiri es szavamenti orthodox bosnyak lakossag titkos 5sszeeskuvese, melyet Jancsics Jovo, Kralyevics szerajevoi metropolitaval ossze-
fel,
de
iranyitani
nem
verbe fojtottak.
Mozgalom
jelentkezett Travnikban,
Banyalukaban is. A begeknek tobb izben valosagos apro hadjaratokat kellett szervezniok, hogy e mozgalmat elfojthassak. A popakra vadasztak kiilonosen, a ki egy popa fejet hozott, megmenekiilt. De feltek es nem ok nelkiil,
hogy ha elhagyjak
keriileteiket s a
Drina mellett
316
HARHADIK PEJEZBT
Ehhez
jarult
meg, hogy
a torOk
hataran
tiil
birodalom sorsa
oroszok
attol
tartottak,
hogy a porta
oket az
Bulgariaba rendeli
alatt
a keszulodesek Boszniaban.
De
meg-
vezernek
kiildott
azon
esetre,
ha a szerbeket a bosnydkokat is
a szerbek
nem
ketkedhettek tobbe a
fdlott,
ol hosszii
lab szeles
szolgaltak.
is,
Emlegettek
kiilonbozo
jott,
neveit
kik
hogy augusztus
maga
szerbek-
nek
is
vonal vedelmerol.
legenysege
sanczokat.
is
megszallotta
mar el6bb
nem
lehe-
A HARCZOK megujulAsa
tus
elso
(1808. mIjxjs).
317
feleben
felkelok
volt.
mar
az
egesz Drina
sabaczi
videket megszallottak
Lazarevics
Luka a
hoi
nyolcz agyii
helyeken
patokkal.
meg
tiz
elhelyezve. Ljetniczatol
a valjevoi csa-
Maga
meg, innet pedig Szjeniczaig. a mai novibazari szandcsakban * Podgoricza Milos es Milan allottak legenyeikkel. A kiilonben is folotte rossz karban
szallotta
mellett
Az osszes szerb csapatok szama a Drina nem ment tobbre 12 14000 embernel. Alig
hogy a bosnyakoknak
hir,
mint
rendesen,
meg
tiilozta
hogy a travniki vezir 80.000 harczossal kozeleg. Messze tiil szara vezirnek es pasainak nyalta a valot ez a szam
beszeltek es hittek
a Drina
mellett,
;
nem
raja
sikeriilt
beosztatott.
gyozelmesen leverje.
Ketsegkivtil nagy volt tehat a veszely, mely Szerbidt ekkor Bosznia felol fenyegete.
Es pedig annal
nagyobb,
eppen ez idotajban
Pozsderacz
v.
Poczeracz.
318
HARMADIK PBJBZKT.
is
megkezde hadjaratat s a keleti hat4ron is folytak kisebb csatarozasok. Karagyorgye megtett mindent, hogy a haz^jat minden oIdalr61 fenyegeto csapist elharithassa. Megparancsolta, hogy a
Chursid pasa
Porecsnel
a
Duna
mellett
taborozo
hadosztalytol
menElren-
hatarokra,
melynek Markovics Szima knez vezerlete alatt a Kolubara partjan Boroknal kellett egybegyiilnie, hogy onnet minden perczben a Drinahoz vonulhasson. Erezte
azonban
Karagyorgye,
hogy
rendszabalyok
nem
szer-
bek osszes hadereje, a bar nem rendes, de begyakorlott harczedzett csapatokat szamitva, nem ment tobbre 28 30,000 embernel s csak a vegsziikseg
ismet
rogton
haza
szeledo
fegyverfoghatokkal
egyiitt
emelkedett 60
sereggel
65,000-re.
lett
Egy
helyt
bsszpontositva, e
biztositva
volna a gyozelem.
otthon tartozkodott fegyvert es azok
lottak
De
s
a szerb csapatok
nagy resze
volt,
is,
az
egesz
hosszii
Szavatol
es
fele Xovibazarral
Nissel
egesz a Dunaig.
koriilmenyek
kozOtt
Nem
minden
Kara-
nem
tarta
elegsegesnek a
lekuzdesere.
s
valsagos helyzetben
Zuccatohoz
fordult
kerve
kerte,
kiildjOn segit-
A HARCZOK MEGUJULlSA
segiil
(1808. MAjDS).
319
el
Deligradhoz DobrinyaKladovo,
igy
czot
ama 4000
korulzarola.
Mit
hasznal
fele
nekiink
(t.
i.
irt
Karagyorgye, ha erre
a Morava volgyeben)
minden
elveszett."
Zuccato
nem
is
teljesite
Karagyorgye kerelmet, a
minthogy nem
nek veszelyeztetese
Ama
t.
a fosereg biztositasat
meglepetesek
ellen
a jobb
szarnyoii.
Zuccato
fo-
1800 fonyi csapattal es 10 agyiival. HajdukVelyko vallalta magara az oroszok kalauzolasat s nem
segiikre
eppen a legrovidebb uton Banya fele vezette oket. Ornok elkeriilhette volna Banyat, a mi altal ketsegkivtil id6t
szerbek
elott,
megtamadta
es
csakhamar be
az
is
vette
gyobb
csapat.
gyorgye fogadta
Eppen jokor
erkezett
az
orosz
nem
folytatta elonyomulasat
hanem
a szerb Morava
elore.
volgyenek
tartott
es
Krusevaczig hatolt
Vad
rabsagra huris
es
not.
Vegre Krusevacz
hatalmukba
videk
kertilt.
Retteges
ktllonosen
szallta
meg
az
egesz
lakossagat,
midon a Karagyorgye
320
HARMADIK FKJEZST.
A nep
ism^t menekulni
helyezt^k
deligradi
el,
vagy
siettek a
is
Moravdn
atsz^llitani.
sereg
sorai
is
megritkultak,
mert
mir a
fegyverviselok kOziil
hogy azokat vedjek, vagy hogy csaladjaik es ing6 vagyonuk megmenteset elokeszitsek. Ha Chursid megfelemliteni
elerte,
akarta
szerbeket,
czeljit
teljesen
legaUbb
pillanatnyilag,
Krusevdcz
bevetele
Morava vOlgyet s ott a meger6sitett Deligradot es Tyuprijat, egyenesen es feltart6ztathatlanul az orszag szivebe, a Sumadijaba nyomulhatott elore. De ezt megakadalyozd Ornok megerut^n, elkeriilve a
kezese.
Karagyorgye,
ki
legketesebb
helyzetben
sem
jelenle-
kahoz vezette
dllottak,
s itt
s^nczok
mogott rendezte
velok
el.
A
fel-
szemben
14-iken
megtamadtak a sanczokat.
csa-
patja
tobb
orai
makacs harcz
utan erzekeny
nem
sid
az
eg}'esult
szerb-orosz
sereg
maga
eltavozott,
hogy
lijabb csa-
patokat gyujtson
tok elelmezese
vegett.
gjorgyenak, mert az
katonak nem
elelemmel,
elegedtek
a
meg
mint
szerb
321
Elrendelte
tehat,
liogy
ueptol
a tized-
gabona mieldbb beszedessek, a vagomarha pedig minden felol a Moravahoz hajtassek. A haboru beve
geztevel,
tiink
igy
ir
egyik leveleben.
nepnek,
most azonban
kell,
hitelbe adjon."
A
ott
Ornok
leszallott
ket tamadast intezett ellene. Szerbek es oroszok hosiesen vedtek az eroditvenyt s mindannyiszor sikeriilis
nem
nagy
veheti a sanczokat,
utkozetrol;
vagy mert
szept. 7-iken
hirt
kapott
melyben
Kamenszky Batinanal
Gusancz Mi 40,000 fonyi sereget szetverte, elfogvan magat a pasat is, abbahagyta a megkezdett hadjaratot es seregevel egytitt visszatert Nisbe. Az egyestilt
szerbek es oroszok
zelmet Chursid
rini sikon,
nem
vivtak ki
tehat
dontS
gyo-
felett,
sem Jaszikanal,
sera
a varva-
Az eredmeny
igy
el-
De
varini
annal valsagosabb
lett
helyzet
ez
alatt
isio.
okt
is.
nyugati hataron.
var-
'^y'^^/elmTa
harczok vivattak,
s
Drinan
Drw&nk\,
^^"y^'*''
visszavonu*
issa.
futart
futar
utan
kuldtek
reszint
allott
harom
I.
keriilet legeny-
21
322
HARHADIK FEJEZBT.
hogy 6 szivesen elore nyomulna a Drinahoz, de Karagyorgye megparancsolta volt, hogy mindaddig, mig 6 maga oda nem jon, ki ne mozduljon a taborbol. Karagyorgye pedig ertesite a kerelmezoket, hogy a mint a torokOkkel szerencsesegevel. Markovics azt valaszoU,
sen
vegez
Moravandl,
is
azonnal
segitsegiikre
fog
sietni.
Addig
biztata oket.
hogy ne csuggedjenek,
a torOkok
eleg,
nem merik a sanczokat megrohanni, ezert ha csak csek^ly szimii legenyseget helyeznek a
fel
alkalmas pon-
tamadhassak meg.
is
benyomiilt
visszavonul-
A A
szerb csapatok
elol.
mindeniitt
allomasan.
torokok
elpusztitvan
s
agyuk-
Sokaig nem
akadaly
De
szerencsere
Chursid
pasa
Karagyorgyenak nem kellett tobbe megosztania figyelmet a Morava volgye s a Drina-vonal kOzott, s igy most egesz er61ylyel ez utobbi vedelmevel foglalkozhatott.
nisi
torok
sereg
eltavozasa
utan
Ornok 600
Ez a Nikics a
hoi
petervaradi
hatarorezredbol
volt.
szarmazott,
egykor
s
fohadnagy
1810.
Kesobb
az
ev
tavaszan azzal
meg,
hogy Olahszervezzen,
orszagban
egy
onkentes
lovascsapatot
323
fele
el-
indult
csapatjaval
Bukarestbol
Kis-Olahorszagba es
at szerb
foldre,
Karagyorgye Nikicss
Drina tajekara
Osszeallitott es
litkozben
at-
veven a 3 keriiletbol
parancsnoksaga
vics csapataival.
Markovics knez
este
fel-
tavolsagban
megallapodott
es
azonnal
sanczokkal
elfeled-
magasabb
poiitot
meg
Masnap reggel a torokok nagy erovel tamadtak a szerb tabort. Heves kuzdelem fejlodott ki, de
s
a szerbek altal
toro-
kok vesztesege 40
fejeit
halott es 18 16
tiiztek.
volt.
halottak
a paliszadakra
iitkozetben
at folyt a harcz,
mind-
nem
hasznaltak
handzsar volt
az
egyediili fegyver,
Megesett, hogy
fogtak
tartott.
(14
volt)
kereszttiizbe
sajat
vesz-
Nem
meg
k6s(5bb
bosnydkok szervezetlen21*
sege okozta.
324
zodott.
HABMADIK FEJBZKT.
A
a
at-
kelven
Drinaii,
Boszniaban
hazasz61edtek.
Csak
kisebb
is
meg nehany
a
szerbek
novele dicsoseget.
Kiadovo bev^tele.
-
^
tgjj
ujjp-
Timoknienti
sikerek.
torokok,
hosszas
koriilzarolas
utan
vegre
ama videken
parancsnoksagot
atvette.
mar
Redzsep
a sanfel-
ott
czokat behuzatta, az
es
palankokat
egettete s az agyiikat Orsovara vitette. Midon a szerbek szeptember 17-en Tekija eI6tt megjelentek, remelven, hogy e kicsiny erosseget konnyuszerrel bevehetik es jelentekeny zsakmanyra tehetnek szert, csak puszta romokat talaltak. Redzsep pedig, ki attol tartott, hogy most mar Orsovara keriil a sor, a var kereszteny
lakossagat
Ausztriaba
szallittata
megtett
niinden
nem
torOkok
valoszinuleg
varvarini
gyozelem utan
Ornok meglatogatta
MAJTJS).
325
Karagyorgyet Topolaban, onnet par napra elrandult Belgradba, majd pedig ismet a Moravahoz tert es
hadosztalyat azon az uton, a melyen jott volt, visszavezete.
November
(a
elejen
adasra kenyszerite
Gurguszovaczot
jan. ^^^
meg
A
czokat
middii
bizta
szerTceszto
megjegyzese.
har-
addig
az
idopontig,
Kamenszky
meg
fovezerletevel.
vissza-
kesobb azonban fenyes gyozelmet aratott es 24 agyiit is elvett a torokoktol. Mindazonaltal Petervarott e siker daczara is bizonyos engede-
szemben,
mert mar
nek alban es gorog kiserleteit elejetol fogva aggodalommal neztek. Szeptember 26-ikan Ruszcsuk vara
kapitulalt tisztesseges feltetelek
mellett, oktober
26.
Nikapoly,
oktober
29.
Plevna
es
nov.
3.
Lovcsa.
Mind
e sikerek mellett
erte el czeljat,
nem
Ez oklijbol
szaUasat
kt.
szerbekre
ered-
326
HARHADIK FEJBZET.
menyet,
nem
hogy a rendelkezesiikre bocsatott orosz tsapatok es orosz vezerek a teriileti vedelem szempontj^bdl jelentekeny szolgdlatokat tettek a szerbeknek.
el6tt
szerbek
meg sem volt elegendo, hogy teljes gyozelmet arassanak es a torokot vegleg tavoltartsak. Viszoiit orosz szempontbol erthet(5, hogy a szerb felkeles az 6 haditerveiknek csak bizonyos tekintetet erdemlo, de nem donto momentumat alkotta. Hozzajdnil ehhez a Napoleon csaszdr es a petervari udvar kOzott folyton foko-
zodo fesziiltseg
grof 1810
is,
11
Julius
dt a fovezerletet. 1811 megkezdodott az orosz-torok haborunak vegso szakasza, a mely 1812-ben a bukaresti bekeben
Halala utan
1-en
Kutuszov vette
nyerte befejezesel.
Ennek
targyalasat szerzo
IV.
munkaja
a
szerb
Vn. fejezeteben
ter at,
folytatja.
fejezeteben
a mennyiben a vojvodak
viszaly
versengesenek es a
targy
nelkiil
bels6
jellemzesenek,
fontossdgdnal
ugyanis
nem
JEGYZETEK.
I.
FEJEZET.
11.
Bernhardi
:
Geschichte Russlands
Isztorija
506.
1.)
1.
(V. o. Bar-
teniew
^
Bogdanovics
1.
Czarsztvovanja
stb.
I.
355.
es
360.
'
Bernhardi
Stadion
i.
m. H. 502.
kovet
Szent-Petervarott
:
grof osztrak
igy
ir
En com-
binant
toutes
les circonstances,
je
crois
pouvoir
me
flatter,
que nous reussirons en peu a cimenter entierement les liens, qui doivent reunir les deux cours imperiales. (t. Ausztriat es
Oroszorszagot.)
que
le
Ministere
Cependant je ne me cache pas, que les vues russe n'abandonnera jamais sur une partie
ques obstacles. L'Empereur n'y pense peut-etre point encore, mais il n'en est pas ainsi du ministere, du moins des
individus qui
tiennent
11
aux idees
parait que
de
grandeur
par une
ici
de vanite russes
me
marche lente et sourde qu'on prend a tache de voies, pour avoir la grande partie du butin, dans le cas, oii la Puissance Ottomanne ne put plus se soutenir en Europe." Becsi cs. es kir. titk. ALev. (No 107. Apoc'est
preparer
les
stille
^
5.)
Merveldt
gr.
1806.
febr.
jelenteseben
II
que
les Ministres
la
de la Russie ne soient
persuades que la
conqu6te de
I'Archipel,
;
Turquie
Europeenne surtout
I'idee c'est la
du Bosphore, de
plus
de
la
grand
interet
abandonne
328
certainement
croyent pas
attendant, la
le
ELSO FBJBZET.
Divan
et
mais ils ne pour realiser ces voeux en plus grande influence a obtenir et maintenir dans le gouvernement de cet immense Empire est ce
le
;
le
moment
remplacer cette
francjaise
possession
Je
pense que
prevoir,
si le
cabinet de Saint-Petersbourg
pouvoit un jour
pourroit
la
que
I'infiuence
le
Constantinople
prendre tellement
sie,
de
Rus-
qu'alors
la
I'epoque
prochaine,
la
ou
cette
Puissance
attaqueroit
Porte
et
essayeroit de
chasser de I'Europe.
;
c'est a preparer
evenement qu'on ne peut douter, que tendront toutes les machinations de la Russie pr6s des Serviens, Albaniens et
tons les peuples de
la religion
pourront atteindre.
"
Becsi ALev.
:
Mihajlovszki-Danilevszkij
fej.
I.
kot.
II.
'
10.
1.
r61
marcz.
(ad no.
10. Apostille
la
1)
Je crois egalement
Turquie et
importants
sur
les
Provinces
les
fronti^res.
(no. 25)
La Russie conde
la
tinue a rassembler
Tur-
quie
sur les FranQais
On
et
les
espere
gagner Constantinople
de vitesse
Tout
aides-de-camp
ici
du secret ALev.
"
de
igy
sz61
L'Empire Ottoman
la
me
parait
menace
prochainement par
la
Russie,
et
et je crois,
le
que quoique
avancer
peut-etre
conduite du
Divan
plus
ou moins
peut
d influence que ou
reculer
la
France peut ou
la
acquerir k la Porte
I'epoque
necessaire
la voie
moins
a
certains que le
cabinet de
St-Petersbourg
la
decide
plutot detruire
I'Empire et parsouflfrir,
que
preponderance frangaise
regne
sur
1'
empire du Sultan et
JEGTZETEK.
329
que
le
meme
....
dans
le
conseil de
TEm-
gouvernement ottoman par une influence peut-etre de la France adoptoit une conduite tellement sage, etablissoit de tels changemens dans I'organisation de
si
le
la
la
conquete
de TArchipel, importante plus qu'aucune de ses possessiones presentes pour la constituer Puissance de 1 'Europe et assurer son influence dans cette partie de I'hemide Constantinople
et
necessaire.
Bees
1806.
:
ALev.
'*
Kaiser horte
Der Aufmerksamkeit an und sagte .... sein fester Wille sei, nichts gegen die Tiirkei zu iinternehmen. es sei denn Frankreich zwinge ilin dazu auch werde er versuchen, wenn es moglich ist, mit Frankreich selbst etwas liber diesen Gegenstand festzusetzen. -- Majus 16. kelt jelentemaj.
8.
chiffrekben)
vieler
kelt
jelenteseben
irja
mich mit
Malgre toutes
et
les
assurances de
suis
loin
son Ministere je
ment a
^^
la
26)
preparer
dans
la
mer
et
de
la Valachie,
de
Moldavie
de
la
Bessarabie
tons les
moyens necessaires
s'emparer de cette
Cette
et
et
inattendu
idee, qui a
une grande popularite dans ce pays, dans tons les etats on la croit si bien calculee qu'on considere la reussite comme immanquable Persuades comme ils le sont (t. i. a czar es ministerei) que cette capitale une fois dans leur pouvoir, toute la population Grecque des provinces Europeennes de I'Empire
operation
sur Constantinople
une
330
ELSO FEJEZET.
la
kozo
'*
Becsi
XLev.
(40. sz.)
boven kivonatolva e
munka
vel.
V.
Merveldt
gr.
Becai ALev.
" Merveldt
gr.
1806.
Le
pas paru
content
de
la resolution
(I.
Ferencz) au
que d'etouffer, vu on considere I'eclat d'une guerre se sont avec la Porte. Les raisonnements du Ministre reduits a prouver .... que tinir ces troubles etait se priver d'une aide principale, si la guerre eclatoit. Becsi ALev.
qu'on desireroit plutot nourrir sous laquelle
proximite
'^
8.
jelentese
(Apostille ad
no. 46):
Le Baron Budberg
reur de Russie
Czartorj'szkj'
ut4n orosz
kiiliigyminister;
a assure le Ministre de
Naples
.... que Sa
Majeste I'Empe-
entretenoit
les
sie
que par leur moyen et avec leur assistance la Rusattaqueroit par la Bosnie les Fran^ais dans la Dalmatie et
Turcs
;
.... Becsi ALev. Napoleon Talleyrandhoz St. Cloudbol 1806 jAn. 11. kelt Si les Grecs de Servie obtenaient ce qu'ont leveleben irja obtenu la Moldavie et la Valachie, I'independance, la Moree et les autres parties de 1 "empire turc, oii il y a une si grande
ristrie
'^
:
meme
Ujra
dessein,
et
par
la la
Ottoman
serait operee."
Testa
iz
des
traites
II.
275.
lenyomatva Izpiszi
irja;
Merveldt
1806
jiin.
12.
jelenteseben
6263. 1. L'armement
et
dans ce calcul
de
St.
on
ne peat pas
disconvenir,
que
le
cabinet
Petersbourg
met une
suite,
1022. V.
'
JEGTZETEK.
331
6.
Dubrovin N. F.
ratora Alekszandra
(A szerb kerdes
I.
Sandor csaszar
jiil. f.
ural-
kodasa idejeben.)
109.
1.
108
Nem
bogy azon
torok haboa
szerb-bolgar onkentesek,
beke-
altal a
Bug
partjain telepittet-
mint
hatarorok
gyakran jo
szolgalatokat tettek.
banasmod kovetkezteben azonban, melyet orosz parancsnokaiktol kellett szenvednidk s kiilonosen midon eddig
rossz
elvezett elojogaik inegsertesevel Pal czar uralkodasa
idejeben
tartomanyokba.
orosz
mellette
iigjmdk
I.
Rodofinikin
1.
tartotta
fenn.
21819.
1806
jiinius
18,30.
Dubrovin
-*
m. 558.
1.
Ennek nyomait Merveldt 1806 majus 16. kelt jelenteseUne deputation de Serviens ce trouve ici (SzentPetervarott) dans ce moment et doit avoir eu des encouben
talaljuk
:
ragemens
*^
et
meme
midon rdvid
eliizese
Becsbe
Le Prince Ypsilanti
ce
est parti
pour Bucharest
on ne
cette
Hospodar a
ALev.
ete traite
ici
Az
11.
KaUay
B.
szer-
bek
tort.
-*
I.
55860.
allam-
torteneteben
tJgy latszik, hogy az orosz kormany 6t kovetkent akarta alkalmazni Ypsilanti mellett, azon esetre, ha Olahorszag fiiggetlenitese
sikeriilt volna.
aUomasat (osztalyfondk
az
orosz kiiliigyministeriumban
332
BLSO PEJEZBT.
A
a
don
t.
i.
Porta
aug. 30.
Ypsilantit es Murussit
ki.
Rodofinikin
elhagjta Bukareatet.
latjuk 6t megjelenni,
mint Oroszorszag
also
tartalmaznak Aguilar
(no. 21. P. S. 1.) kelt
1.
szent-
internuntiusnak
tesei.
1806 szept.
10.
jelen-
Becsi ALev.
11.
Ypsilanti szereperol
I.
k. 546.,
556
558.
Ypsilanti
kiildotte
kovetkont Zimonyba,
hoi
Stefanovics Jakabbal es
A
It.
vajda ekkor
Bees,.
meg mint
a porta
"
nyelvfi)
stb.
Rodofinikin
levele
1.
Bukarestben
1806
(orosz
Budberghez.
Bogisics
Razbor szocsinenija
6869.
^^
Budberg
levele Michelsonhoz
i.
1806
szept.
12/24.
oro1.
szul).
1.)
Dubrovin
m.
Russzkij
Vjesztnik
1863
jtilius
110.
-'
i.
m. 70
71.
1.
11/23.
kell
Duem-
brovin
litniink,
m.
i.
h. 115.
I.
Ezzel kapcsolatban
meg
0806
8.i
m. 220.
1.
Petrov A.
Dubrovin
i.
'' Az 1807 marczius havaban Szerbia legkeletibb tartomanyaban, a Krajnaban 650 Oroszorszagbol erkezett puska osztatott szet de a falusiaknak kotelezni kellett magukat, hogjdarabjaert 38 piasztert fognak fizetni. A krajnai knezek es kmetek njnigtaja; a belgradi tudomanyos tarsulat keziratgylijtemenyeben 466. sz. okirat.
:
'*
Hadzsics
I.
(A szerb
felkeles
Usztanak szrbszki pod Czmim Gyorgyem Karagyorgye idejeben). Ujvidek, 1862. 56. 1.
:
JEGTZETEK.
333
szrbszki.
Vuk
^3
Szt.
Karadzsics
Pravitelsztvujuscsi szovet
23.
1.
miiveben
I.
242
43.
1.
igy jellemzi
elott Belgradban vendeglos volt, ki sok massal haboruban felajanlotta az osztrak kormaaynak szolgalatat, minek fejeben ez kesobb pensioval jutabnazta. 14 evig tart6zkodott Ausztriaban, hoi mint nyugalmazott szazados jobb tarsasagbau megfordulva altalanos miiveltsegre tett szert. De mind ez meg nem volt eleg, bogy tudja, mikent kell egy orszagot es nepet kormanyozni. Neki fogalma sem volt, hogy
babom
egyiitt e
az orosz torvenyek mennyiben iiltetbetok at Szerbiaba. A masik kovet, Gagics epp oly keveset ertett egy orszag vezetesehez, mint az elso. Ez azonban tudott egy kicsit imi s fiataes tisztabb volt az elobbinel. Mindketto meg volt gyozodve kival6sagar61 es kitiino diplomacziai iigyessegerol. A harmadik, Liikics Abraham, valamivel tisztabban es rendeseb-
labb
ben
elt
varosi
m6dra viselkedett
es a kolostorban tanult
egy
a mit akart.
^^
i.
Michelson
h.
jelentese
1807 apr.
Dubrovin
m.
i.
117.
1.
3^
38
^^
U. 0.
U. o. 116.
1.
Vuk
Karadzsics
i.
m.
24.
I.
szul).
Michelson levelei Karagyorgyehez es a senatushoz (oroBogisics i. A gorog Iegi6r61 Bogim. 112 113. 1.
:
sics
jiln.
i.
m. 110111.
(jiin.
1.,
1807
4.
3^
16. or.)
Budberg
levele
:
Michelsonhoz,
Tilsitbol
1807 Junius
2.
(oroszul). Bogisics
i.
m.
76.
1.
Budberg majus 23 U. o.
^^
levele
75,
1.
Karagyorgyehez
Bartensteinbol
1807
*"
felkesziiltsege-
rol,
a hatarorvidek szer-
adatokat
tartaimaz-
csak utalunk.
334
*'
ELS6 FEJEZET.
Gr6f Zichy
14.
Karoly jelentese
Ferencz
csaszarhoz 1807
jiilius
quis Paulucci
ki
penzt elszedtek
tSle
es
Karagyorgye
**
Rimnikbol
1807
jiilius
18/30. Bogisics
*''
m. 97107.
1.
Bogisics
i.
m. 107
110.
1.
talalhato az
egyezmeny
tei-
Outre
la pos-
d'un
entiere, qui a ete 6tablie assurait a Sa Majeste par I'article 6-me un corps de 15,000 hommes destines a la seule invasion de Bosnie et Dalmatie, tandis que la frontiere assez etendue de ce cote-la aurait ete garnie par une force aussi non moindre de 15,000 hommes. L'article 5-me assurait une force de 20,000
hommes
qui
la
frontiere
du
cote de Widdin,
la Bulgarie si les
circon-
qu'aurait
ete
en
etat
de faire
Monsieur
le
General
positive,
presentee par
deux
le
articles
que je viens de
citer, la
possession
de plu-
rang,
parti considerable
quon
pu
que je
les
n'ai
en faisant entrevoir
en
plus
heureux
contre
la
i.
m. 106.
1.
Cette convention,
jelenteseben,
etre inutile,
mais comme j'ai eu la precaution de ne rien procomme de rien signer, ainsi elle pent n'etre regardee que comme des demandes sur lesquelles il depend de la volonte
mettre,
de
Bogisics
m. 106.
1.
JEGYZETJiK.
335
'*
Az
Az
orgrof
pozsonyi beke utan franczia szolgalatba lep es 1807ben mint orosz iigynok jelenik meg Magyarorszagban es Ausztria nemely tartomanyaban, azt allitvan, bogy megbizasa van a czartol a szerb felkelokhoz. Ez a kalandos eletpalya meltan
zott, a
felkoltotte
figyelmet
es
azert
gyanitottak,
bogy Paulucci
voltakep
mert
bogy
a
Bukarestbe,
tole
megszabaduljanak. Midon
becsi
kiilUgyminiszter
ertesiilt,
masol, utasitotta
hogy igyekezzek
a szolga reven pontosan megtudni Paulucci Egyszersmind parancsot is adott, bogy Pauluccit,
el.
Merveldt nerasokara
hogy Pauluccit szemelyesen ismeri es hogy ez utobbi 1806 Junius havaban maga kozolte vele, hogy Dalmacziaba
kiildtek es litlevelet az osztrak kovetsegen lattamoztatta. Szeptemberben ismet megjelent nala es beszelt olahorszagi tartozkodasar61, aztan Mitauba vonult vissza, hoi az orosz kormanytol nyugdijat hiizott. Merveldt kalandornak tartotta, de
nem
E
tudott. V. 6.
1807 decz.
8-an
9.
Merveldthez intezett
leirat es
nem
volt hatarozott
tudomasuk
L.
1807
*'
1.
Rodofinikin
h.
titkos
1.
i.
m.
i.
118119.
* *"
Arszenijevics Batalaka
i.
m.
I.
261263.
i.
11.
1.
Nenadovics Mate
m.
i.
Dubro-
vin
i.
h.
122.
1.
Vuk Karadzsics
igen
1.
^"
m. 122.
1.
Rodofinikin jelentesei
becses
adatokat
szolgaltatnak
nem
lehet figyel-
336
ELSO FiUEZBT.
men
el
kiviil hagj'ni,
itel feieiSk.
'^
Dubrovin
i.
m. 116.
1.
**
Bogisics:
m. 114117.
1.
"
**
U.
o.
115-116.
1.
bien,
Monsieur
la
le
Comte (Stadion
et
kiiliigyminister)
Cour de Russie
Topinion
de
ce
fa^on
La possession de ConstantiDardanelles,
qu'elle
nople,
celle
du Bosphore
et
des
juge
grands moyens
a sa disposition entre la mer noire, la mer caspienne et le Wolga, reste sans doute constamment 1' arriere-pensee de la Cour de Saint-Petersbourg, a laquelle est plus ou moins soumise toute la marche de sa politique. Partager en Europe la suprematie de la France est la marche, que le Cabinet de Russie suppose pouvoir le conduire le plus directement a atteindre ce but, c'est la mesure qu'elle suppose en outre etre due a ses moyens et ses ressources qu'elle s'est constamment exageree. Merveldt jelentese 1807 junins 24. (No. 87 C.) Bees ALev.
'
'
Thiers A.
Histoire
du Consulat
1.
et
de
I'Empire.
Paris
1847. VII. k.
'^
6-19.
:
es 654.
i.
Bemhardi
m. U. 54748.
osztrak
1.
*'
liaro Stiirmer
intemuntius
25.
jelentese a
kiiliig)'-
ministerhez
1807
angusztus
(No.
24)
chiflfrekben.
B6c8
Egyebkent, hogy mily konnyeden vette Michelson a szerbek erdekeit, kitiinik a Petrov i. m. 253 55. II. kOziJlte
ALev.
okmanyokbol, Iszajev alkudozasairol a viddini pasaval s a Pozzo di Borgo misszerbek ketsegbeesesercil u. o. 255 61. si6jar61 u. o. 269276. 1.
"^
Champagny
1807
Sebastia-
nihoz
szeptember
Baron
J.
de
Testa
II.
Recueil des
1.
k.
302.
; ;
JEGYZETEK.
"^
837
A
:
fegyverbziinet
i.
teljes
Dubrovin
^"
m.
i.
h.
561
564.
Rodofinikin jelentese
24,
Bogi-
sics
i.
m. 122124.
1.
*^
bicza. V.
127.
1.
Nenadovics Jakab levele ocscsehez, Mate protahoz. Goluk. 1843 es 1844. Belgrad. 150. 1. Bogisics i. m.
:
^*
pasahoz
1.
szeptember
i.
11. U. o.
I.
128
131.
20.
" Dubrovin
^*
i.
m.
h.
130131.
Jovanovics
Nenadovics
:
bel-
Jakab
24.
'^'
Gohibicza
I.
h.
148149.
ist
1.
Mit
geschlossen
Vertagung des Aufkiindigungstermins bis zum Friihkann ich mir nicht gefalien lassen und werden sie, wenn die Tiirken darauf bestehen, aufs Neue den Ausbruch des Ivrieges veranlassen. Gegeutheils aber wiirde ich Frieden nach meinen alten Grundsiitzen schliesseu, d. h. die Moldau, wo jetzt noch meine Armee steht und die Walachei tractatenmassig
und
die
Erster
Teil.
82. sz.
okirat. Scholer a
porosz
kiralyhoz.
ber 10.
''^
Bernhardi
i.
ra.
il.
570. Zinkeisen
s
kk.
11.
Petrov
m. 281-2.1.
Jovanovics
Klenakbol 1807 okt6ber 16. A belgradi t. t. kezirat-gytijtemenyebol 485. sz. okirat. Dubrovin 135136. I. Batalaka i. m.
:
I.
320.
1.
azt
allitja,
;
kiildetett
oda
Rodofinikin
altal
nem
:
volt ra sziikseg,
Vuk Karadzsics
Dubrovin
:
i.
m. 26.
1.
1.
9 '"
i.
m. 133134.
Dubrovin
i.
m. 136.
1.
Kallay:
I.
22
338
''
BLSO PEJEZET.
Dubrovin
osztrak
10.
i.
ra.
137
142.
1,
tese
az
kiiliigyininisterhez
S.
III.
Konstantin4poIybuI 1807
decz.
kelt
(No 39. P.
jelenteseben
Stiirmer
quelques jours
'
inforraee
du
role de despote,
que M. liodoti-
ALev.
1.
U.
0.
146147.
I.
:
1.
''
Hadzsics
i.
m. 8485.
II.
FEJEZET.
siirgOnjei baro Herbert
18. es
:
'*
Az
osztrak
kulugyministerium
3.
es
november
1801 januar
november
17. es az internuntius
3.
jelentesei
1800
febr.
folott
aggodvan,
campo-formioi beke leheto kovetkezmenyei egy izben 1798 elejen a porosz kovetnek
Knobelsdorfnak kijelente, hogy a porta Ausztrianak nerahatalmatol fel, hanem ravaszsagatol. Es ket evvel kesobb 1800
nyaran, midon az
lij
reisz-effendi, Cselebi-eflfendi
Tamara orosz
annak fo
gyanant Ausztria kapzsisaganak korlatozasat fogadta miutan e hatalom teriiletnagyobbodasa epp oly kevesse
felelne
meg
Az
osztrak
klilUgyministerium
1.
siirgonyei
az internun-
es 18.
1802 januar
16. es
febmar
1803
''''
aprilis 19.
Az
osztrak
ministerium
az internuntiushoz
1804
aprilis 3. es 17-r61.
Az
utobbi,
czeljat
kovetkezcikepen igazolja
um
ihre diesfalligen Ansichten und ans Herz zu legen und Vorkehrungen naher zu erforschen, andererseits sie ebenfalls von der Nothwendigkeit zu iiberzeugen bei Wiederherstellung der Ruhe und Wiedereinsetzeus ihres Ansehens in jener Pro.
vinz
die
moglichen
22*
340
mXsouik fejszbt.
gewordenen Gemiither der rechtmassigen Authoritiit wieder herbeizufiihren und einer ganz ausgesaugten, vemachlassigten Bevolkerung nach und nach wieder aufzuhelfen. A becsi allami
titkos loveltarban.
'*
Baro
Stiirmer,
az
internuntius
igj-
ir
targfyrol
1804
(No
i:5.)
gegen die beriichtigten Belgrader Dayen iiberkommen, und schmeichelt sich mittels selben in Kurzem das Land von diesen iibermachtigen Tyrannen befreyet und endlich die schon
seit so langer Zeit daselbst gestorte
Ruhe
wieder
einmal
haben die Paschen von Bosnien und Nissa Befehl erhalten, den Rayas gegen ihre Unterdriicker zu Hilfe zu eilen. Majus
meg
Man
ist
der-
so
wider
die
Belgrader Beghen
Waflfen
ergriffen
haben,
als
fiir
Aufriihrer
Dollmetscher nach
Umstanden
der
sogenannten
dortigen
Serbischen
Rebellen
erkundigen
der Reis
Worten
iiusserte,
Unterthanen
keineswegs
bekannt
und dass
einiger
sie
iibermiithiger
nebst Handhabung
Autoritjit
porta valasza) bestand darin, wie dass zwar ihre dortigen Christlichen Unterthanen allerdings vor den femeren Misshandlungen und Untcrdriickungen der Belgrader Machthaber zu beschiitzen und ihren gerechten Beschwerden abzuhelfen entschlossen sey dass ihr aber auch andererseits Regentenpflicht und religiose sowohl als auch politische Riicksichten nicht erlaubten ihnen die Dayen
Diese
(t.
i.
JEGYZETEK.
841
ganz
preis,
und dadurch
Anlass
etsva
gniigen
des
Janitscharen-Corps,
wovon
diese
letztere
einen
babe daher in der Absicht, urn zwischen beyden Partheyen eine annehmbare Aussohnung und Sicherheit fiir die Zukunft herbeyzufiihren, dem Bekir Pascha von Bosnieu als einem Manne von bewahrter Klugheit und Massigung die Beylegung der obwaltenden Irrungen iibertragen und an diesen Pascha, als in Sachen aufgestellten obersten Schiedsrichter wiinsche sie, dass auch der k. k. Hof jedesmal beyde Partheyen mit ihren Ansuchen durch die betrefenden General- Commanden verweisen zu lassen von der Gate seyn moge. Uibrigens erkenne die Pforte mit innigTheil ausmachten,
zu
geben.
Sie
vorliegenden freundschaftlichen Anfrage und vergniiglichen Gesinnungen ihres guten Nachbars des k. k. Hofes, und werde mit danckbarem Gefiihle alle freundschaftlichen Gefalligkeiten und AushUfen an- und aufnehmen, so man kaiserlicher Seits einer oder der anderen Parthey, auf Einschreitung des mehrbesagten Pascha von Bosnien angedeihen zu lassen geruhen wird Stiirmer jelentese 1804 aprilis 26. (No 14. P. S. III.) A becsi allami titkos levelin
ster Riihrung
der
die v7olilmeynenden
tarban.
*" A ministerium Stiirmerhez 1804 majus 18. intezett siirgSnyeben igy szol Bey dieser Lage der Dingen hat sich dann der Pascha (t. i. Aszon-Aga a nevleges belgradi kormanyzo)
:
wiederhollt zudringlich
um
General-Commanden beworben,
angenomZurufe
mene Neutralitatsgrundsatze
gefesselt,
allseitigen
kirender
nicht
Gleichgiiltigkeit
fiir
das
Ware
die
Interesse
der Pforte
von der Dazwischenkunft der k. k. Behorden abgehangene Beylegung jener Uuruhen neuerdings auf das Spiel zu setzen. Die erste Vermittlung, oder vielmehr blosse Zeugeleistung hatte zwischen den streittenden Partheyen in Schabatz, von Seite des k. k,
wirklich
bios
Obristen Stoichovitz statt, und die zweyte fast ahnliche Benehmungsart geht wahrscheinlicher Weise ebeu itzt bey Belgrad vor sich, ohne dass jedoch bey der einen sowohl als bey der anderen unserseits der mindeste Act von Anmassung in
342
das
Ich
MA.SODIK KKJEZET.
rechtmassige
Ansehen der
der
Pforte,
Einmengung
in
ihre sey.
Kechte,
oder Bevortheilung
nicht,
Umstiinde
eingctretten
zweifle
Ministerium,
nach
wovon
die Berichte
den reinen Gesinnungen, und den unzweydeutiiien Betragen des allerhochsten Hofes voile Gerechtigkeit werde widerfahren lassen, so wie es audi zu hoflfen ist, dass
jene
redliche
christliche
Volkerschaft, die zur Wiederherstelin dortiger Gegend so Wirknng der wohlverdienten Milde
lung
der
Grosshcrrlichen Authoritat
etc.
als des Publicums und namentlich ein oder anderer Missionen nach diesen ausfiihrlichen Mittheilungen bestens zu berichtigen.
1804 majus
j4n,
nagyfontossagd
okmanybol
I.
Karagyorgye
454. lap-
mar
kozoltiik az
kotet
akkor
meg
nyoman. Az6ta a becsi allami leveltirban sikeriilt megtalalnom annak eredetij6t, Ferencz csaszar resoluti6javal egyiitt. Oly bo vilagot vet ezen irat az akkori osztrak politika iranyara es jollemere, hogy nem tartom foloslegesnek annak ide vonatkozo
reszet szoszerint adni.
Az
eloterjesztes
megemliti roviden
osztrak
reszrol
ajanlatat,
szerb
mozgalom
kezdetet,
indokait,
az
tett
bek^ltetesi
kiserleteket,
:
Karagyorgye ismert
azutan
Die
Annahme
ware diese Ergebung noch so allgemein, noch so noch so freywillig, und ihre Annahme noch so vortheilhaft, allein mitten im Frieden, wiirde eine oflFenbare Verletzung bflfentlicher Treue und Glaubens seyn, wovon nicht einmal der Gedanke bey Eurer MajestSt Religion Eingang finden kann, zu geschweigen der uniibersehbaren Folgen, die ein BO willkUhrlicher und bedenklicher Entschluss von Seite aller grossen Machte, unausbleiblich nach sich Ziehen wiirde. Es ist daher in dieser doppelten Riicksicht, der vorliegende Antrag nicht andcrs als verneinend zu erwiedem wenn selber auch
;
JEGTZETEK.
sonst von
eines
343
nicht als
die Sprache
einzigen,
hung
anzusehen ware, die noch dazu durch den Umstand der Umgebios an aller hoheren Behorden und Verwendungen,
Hauptmann, zwar der Furcht sich durch Aufrichtigkeit verfanglich zu machen beygelegt werden kann, aber aucb der Vermuthung Platz lasst, ob nicht etwa dieser Hauptmann oder
einen
ebenfalls Servia-
verleitet,
den ersten
Anlass zu
dem gemachten Antrag gegeben haben mogen. Wie dem aber sey, diirfte dieser Antrag jedoch dahin zu
sein,
benutzen
um
Wohivvollens,
Un-
der Pforte
zuzuge-
der Pforte
guten Gesinnungeu und Anstalten eben und endlich durch das Versprechen eines werkthatigen Fiirworts bey ihrem rechtmiissigen Souverain in ihrer bezeigten Zuneigung fiir Eurer Majestat erlauchtestes Erzhaus auf alle Falle ware es auch nur zur grdssten Sicherheit und Aufnahme des Handels und Wandels nach wieder hergestellter Ruhe zu bekraftigen.
horen auch
iiber die
sie,
fiir
gedachten
wir
mittelst
Eurer Majestat
und ausfiihrlich von dem fruchtlosen Ausschlage der neulichen Zusammentretung sowohl, als von der viblen Stimmung zu unterrichten, die in den Gemiithern jener betrachtlichen christhchen Volkerschaft bey der so ganzlichen Verwahrlosung der Pforte, natiirlicher Weise immer mehr und mehr iiberhand nehmen miisste, und die bereits soweit gediehen sey, dass Insinuationen von Unterwiirfigkeit, und fiir den Fall, die Festungen fielen, auch von deren tjbergabe an Eure Majestat gelangten, nebst dem Beysatze, dass im Verweigerungsfalle sich an eine andere Macht nothgedrungen gewendet werden wiirde. Der Internuntius hatte hiebey von Eurer Majestat gegebenen abschlagigen Antwort, und von Allerchochst
unverweilt
dero
unabweichlichen
Grundsatzen
religioser
Anhanglichkeit
an die Treue der Vertrage sowohl als wohl gefiihlten Interesse an der Erhaltung des tiirkischen Keichs Gebrauch zu machen,
HASODIK FEJEZET.
dass AllerhOchst dero freundnachbarliche
zii
durch zweck-
verdientem
die
anhanglichen
Gesinnungen
die
fiir
den rechtmassigen
zugleich
wiirde
aber
der
Interauntius
schiedenen
ungliickliche
mit
Scharfe zu behandeln,
mdgliche Mittel
diesen
Ende zu machen
dieser Mittel
er
wiirde
Erorterung
Pforte
nicht
aller
einzugehen be-
rechtiget
werden,
der
Interesse
k. k.
Granze
liistigen
in der That fiir das minder nachtheiligen, als fiir die Herrschaft der Dayen, kiinne auf eine
Folgen gekriinkter Empfindlichkeit des ganzen JanitscharenCorps in weit und breiten Umfange des tiirkisclien Reiches
besorgen lasse. Er wiirde endlich im Namen des Ailcrhochsten Hofes die aufrichtigste Bereitwilligkeit anzutragen haben, zur
Wiederherstellung
mitzuwirken.
der
Ruhe
in
jener Provinz
freundschaftlich
ver-
Auch
gediichten wir
ganzen Gegenstandes und des hiebei allerhochster Orten angenommenen Benehmens zu machen, theils urn hiemit alien etwaigen Anwiirfen jencr christiichen und zwar alt-griechischen Unterthanen zuvorzukomnien, und
Russlands Empfanglichkeit
dafiir
um
Majestiit unabanderliches
System
fiir
Erhaltung des
tiirki-
schen
Reiches
durch
einen
so unzweydeutigen Beweis
noch
mehr zu
BehcJrden
haltens,
befestigen.
Sollten
Vermittlungsversuche
statt
an die
k.
k. Militar-
haben,
selben
wie bisher
begegnen, und
auf erhaltene
alles thunliche
Riickausserung
Feind-
JEGYZETEK.
345
alles
seligkeiten
einstellen
zu machen.
Es hangt jedoch
von
Ferencz csaszar a
kovetkezo resolutioval hagyta helyben a fontebbi eloterjeszIch genehmige Ihr Einrathen, nur will ich, dass den
:
Servianer
Christen
gegen
sie nichts
von den guten Gesinnungen der Pforte mehr geaussert werde, als wirklich die Pforte
gezeiget, dass dafiir gesorget werde, damit die Christlichen Unterthanen aus Servien, welche sich an Mich urn Schutz, und auch mit Unterwerfungs-Antragen gewendet haben, nicht der
fet
Rache der Pforte preisgegeben, oder von ihr hierwegen gestraund hart behandelt werden. Endlich wird die Staatskanzley
darauf wachen,
so wie auch das
Benehmen der
Militiir-Behbrden
und Personen,
auch anderer Individuen, bey vielleicht noch in dieser Sache vorfallenden Ereignissen, gauz den von der Staatskanzley gemachten, und von Mir hiemit mit einigen Zusatzen genehmigten A becsi Antragen gemass eingerichtet werde. Franz rap.
rol az
k. 461.
:
1.
talalhato
den Anfang stb. czimii emlekirat e Als dahero ... (a szerbek t. i.) die Watfen ergriffen um sich von ihren Tyrannen zu befreyen, so war es ihren Glaubeusgenossen und Anverwandten auf Osterreichischer Seit nicht zu verargen, dass sie die Servier heimlich mit Waflfen und Munizion, woran es ihnen am meisten und man sah diu-ch die Finger, wenn fehlte, unterstiitzten auch grossere Quantitaten Pulver, Bley und Waffen nach SerNotizen
iiber
:
vien
ausgefiihrt
wurden,
als
geschehen
^^
diirfen.
Karagyorgj'e
vicshoz
^
1804 Junius
13/25.
belgradi
t.
t.
keziratgyfijtemenyeben 377.
29-r61,
kozolven vele
Es
eriibriget mir
dieser
Mittheilung
billigen Zutrauen
34G
MASODIK KEJEZET.
Anhiinglichkeit noch mehr zu bekraftigen andererseits den christlichen Aufstand gegcn alle etwaige Verfolgung oder Strafo wegen ihrer Sr. Majestiit bezeigten Zuneigung wohl zu Endlich der Pforte die Nothwendigkeit dringend bewahren vorzustellen jenen Unruhen ehestens abzuhelfen. Hier liegt
;
. . .
aber
sich
der
Euer
etc.
befinden
.
hiemit
mit
jedoch mit Vermeidung aller Aufsichtigkeit in freundschaftliche ErSrterungen des Gegenstandes und jener (t. i. a mozgalom elnyomisara vonatkozo) zweckmassigen Mittel einzngehen, auch
hiebey die aufrichtige Mitvvirkung des allerhochsten Hofes mit
freundnachbarlicher Theilnahrae anzutragen.
becsi allami
tit-
kos leveltarban.
"^
Stiirmer
S. IV.)
igy
ir
25.
:
Der Grossvezier
seiner
mir
durch
erkennet zwar,
....
und Benehmungs-Art des allerhochsten Hofe? bey den dermaligen bedenklichen Vorgiingen in Serbien, und gestehet ohne Anstand ein, wie gegriindet die Beschwerden der Christlichen Unterthanen wider die missbrauchtc Macht ihrer unbarmherzigen Unterdriicker der Dayen von Belgrad seyen, und wie sehr ihre mitleidwerthe Lage eine billige Erleichterung fiir die Zukunft verdiene, iibergeht jedoch dabey ganz mit Stillschweigen das so wohlmeinende Anerbieten einer aufrichtigen Mitwirkung des k. k. Hofes zur moglichst baldigen Wiederhcistellung der erwiinschten Ruhe und Eintracht in jener Granzprovinz und begniiget sich mit der vormaligen Erklarung, wie dass uiiuilich die Pforte sich hierinfalls giinzlich auf den zum Schiedrichter gewahlten Bekir Pascha von Bosnien verlasse, und von selbem allein die .Vusmittlungderjenigen Puncte gewiirtige, wodurch eine aufric htige und dauerhafte AussOhnung zwischen den ver.schiedenen Partheyen zu bewirken seyn diirfte, nebst der wiederholten Bitte keinem Theile etwas von Lebeusmitteln, Kriegsraunizionen und dergleichen von Seite <Ier benachbarten k. k. General-Commanden, anders als auf jedesmaliges ausdriickliches Begehren des besagten Bekir Pascha
edle Denckungs-
JEGYZETEK.
347
SO durch ihr tolles Betragen theils die Christlichen Serbianer zu gegenwartigen Aufstande gereitzet, theils auch dein k. k. Hof zu billigem Missvergniigen Anlass gegeben haben, von
was mit
Vermeidung
von dem fiir dermalen zu erhalTiirkischen Stoize und Eigendiinkel ten moglich war. Die Pforte wird immerhin, ohne sich dem offentlichen Tadel von Seite dor gesammten mohamedanischen
aller
Verfanglich-
und
Aufsichtigkeit
. .
Unterthanen,
stens
und
ihrer
Gesetzausleger blosszustellen,
sich dieser
wenig-
Rayas annehmen miissen, und eine bey der Gelegenheit zu Gunsten der letzteren hitzigere Verwendung von meiner Seite wUrde fiir dieselben eher von schadlichen als niitzlichen Folgen seyn konnen, und nur dazu gedient haben, den Reis Effendi und
gegen
die
ihrera keineswegs verborgenen Argwohn wegen allzugrosser Anhanglichkeit an das dnrchlanchtigste Erzhaus zu bestarken oder etwa gar zu andeDie Pforte ren schiefen Auslegungen Anlass zu geben Ohnmacht, und scheinet selbst freundschaftlichen fiihlt ihre naheren ErOrterungen des Gegenstandes bless darum auszuweichen, um namlich ihrer Eigenliebe das demiithigende Ge-
Gleichwohl
geht,
dieses
Selbst-Gefiihls,
ihre iibel-
im vertraulichen Gesprache gegen unseren Ersten DoUmetscher verlauten liess das von Seite des k. k. Hofes bey Gelegenheit der mehrerwahnten Antrage der Serbianer beobachtete edelmiithige Betragen sey zwar keineswegs verkennbar, nur hatte er seines Orts gewunschen, dass der allerhochste Hof nach dem Beyspiel der Pforte, als vor Ausbruch des letzten Krieges ahnliche Antrage aus Ungarn und Siebenbiirgen an selbe geianget waren, solche nicht nur platterdings und mit Verachtung zuriickzuweisen, sondem auch aus Riicksicht und Schonung
:
fiir
sie
stillschweigend
beesi
Az
zuversichtliche
Wir ernahren einstweilen die Hoffnung, der russische Hof werde in dieser
348
mXsodik fejezet.
und mit der jenDenkungsart so ganz iibereinstimmenden Gesinnungen fiir das Wohl des tiirkischen Reichs mit Wohlgefallen ersehen, sowie wir dann auch die Zusicherung hievon mit wahrem Vergniigen erhaltenVerden. A becsi allami titkos lev^ltarban.
"'
3.
intezett je-
beszelgeteset
J'avoue a
Votre Excellence que je crois qu'on ne m'a pas parle franet que ce n'est pas autant les dochement sur cette matiere marches que M. de Stiirmer a faites a Constantinople qu'on
;
dune
certaine fa(jon
tien-
dra toujours
preponderante au Divan,
oil
et on est fache de voir une occasion nous pourrions en gagner de notre cote. Peut-etre aussi que la protection que I'Empereur croit devoir donncr aux Chretiens grecs entre pour quelque chose dans le point de vue dont on
ici
juge
cet objet.
A
I.
Razuk5tet
movszkyhoz
Razbor szocsinenija
stb. czimii
okmanymich
gyiijtemenyebcil 37.
**
1.
In
Ansehung der
der
Reis
immer
gleich-
massig
fiir
und dass
leitungen
sie die
der Belgrader
Dayen
minder
in
als
des
Bekir Pascha
die
der Hauptsache
ganzlich
beygelegt
ansehe,
noch eriibrigenden
kleinen
Anstande
(No
1.
zu wissen
S.
I.)
hoffe.
P.
*^ Das Beyspiel der Servianer soil endlich auch die Rayas der Herzegovina bestimmt haben, sich selbst gegen ihre iibermiichtigen Unterdriicker Recht und Abhilfe zu verschafen.
JEGYZETEK.
^"
349
adatot
tartaimaz-
szultan
kezdett
hogy
mene-
elfoglalnak.
meg
itten.
'
Colloredo es Cobenzl
30.
eloterjesztese a csaszarhoz
1804
majus
^-
es
Colloredo
^^
Cobenzl
eloterjesztese
csaszarnak
1804
augusztus 14.
Ministerium
Stiirmerhez 1804
11. es
deczember
1805 febraar
4.
9.
Az
.
1805 mar-
igy
nyilatkozik
Endlich war
den von den Sorbianem nach Belgrad zu bestimmen, allerdings vergniiglich zu vernehmen, und kounen Euer etc. dem tiirkischen Ministerium in Antwort auf dessen diesfallige freundder
.
Entschluss
.
der Pforte,
.
schaftliche
Ausserung im Vertrauen
eroffnen,
dass
urn dieser
kung zu verschaffen, dem Metropolilen von Karlowitz aufgeworden sey, seine Glaubensgenossen die Serbianer in den wirksamsten geistlichen Formen von ersterwahnter Bestim-
mung
als einen
Beweis der
ein-
sichtsvollen Fiirsorge
fiir
fernere
ihnen demnach alles Zutrauen in deren Maassnehmungen einzuflossen und sie zu gegenseitigen Gesinnungen von Ruhe, Eintracht und Aussbhnung nach Kraften zu bereden. Ich zweifle nicht, dass diese Mittheilungs-Art, bey den Serbianern und zur Beylegung jener unseligen Streitigkeiten von einiger guter Wirkung seyn werde, so wie ich mir
fhanen vorzustellen,
auch schmeichle,
dass
level-
350
'
MAbODIK VJUKZBT.
StUruier jelentesei 1804
2.
november
26.
(No 33. P.
6.
S. V.),
P. S.
II.)
P. S.
tovabba a ministerium
'*
siirf^ronye
1.
Nem minden
1805
:
keseriiseg
nelkiil jegyzi
meg
az osztrak
siir-
ministcriuiii
jiilius
intezett
nun zwar dieser Gegenstand ist und 80 wenig Erfolg sich aucli von aller Znthuung unsererseits nach dem bLsherigen Ben ohm en der Pforte zu schliessen hoflfen lisst, so wird es jedoch Dero klugem Ermessen iiberlassen, dieses der Serbianer Zutrauen in den allerhochsten Schutz
i^onyeben
So
hiicklich
die
und die gesammte Muselmiinnische Parthey mit dem Gedanken, durch vollstiindige gutiiche oder erzwungcne Unterwerfung ihrer Christlichen Unterthanen, es koste was es wolle, die alte Ordnung der Dinge, Einrichtung und Regierung in Serbien wieder herzustellen, umgehe. Stiirmer jelentese 1805 augusztus 10. (No 18. P. S. I.) A bccsi allami titkos ievelPforte
tarban.
''^
Stiirmer
jelentesei
12.,>
;
180.'^
aprilis
25.
(No
II.)
9.
P.
S.
I.
jiilius
becsi allami
titkos leveltarban.
''
Hogy mily
nemi czelt
erni,
mert
leg-
sem
volt,
hanem
es
kitilnik
egy
eloterje.sz-
melyet az
allamkanczellarok
a
(Colloredo
Cobenzl)
Kaiser
1804
raajus 1-jen
csaszarhoz inteztek.
reszletet
:
szerint
nehany erdekesebb
die
allein
Der Russische
wiinscht
selbst,
glai.bt,
Erhaltung des Friedens so sehr als Osterreich Er zweifelt an der Moglichkeit desselben. Er
Bonaparte, wenn ihm die Landung in England entweder misslingt oder nicht ausfiihrbar scheinet, den Landkrieg selbst veranlassen wird, und dass es ihm noch immer mit Unternehmungen auf Morea und im Norden von Deutschdass
land Ernst sey
.
Bei
dem
er\vahnten Besorgniss
fiihlt
der
Kaiser
die
Nothwendigkeit wenigstens
auf einen
machtigen
Er wiinscht
konnen
JEGYZETEK.
351
aber
voi'/iiglicli
bewegen,
um
beyde zu einer Vereinigung init Russland zu entweder durch gemeinsame, imponirende Sprache
iind
die
offentliche
Sicherheit
Im Grunde
Hof
in der
dem
stimmen, sobald Eure Majestat keineLust bezeigen, nnmittelbar in active Massnebmungen einzugehen, und dass auch alsdann
noch Russland den Preussischen Hof ebenfalls zum Theilnehiner wunschte, ist leicht zu begreiffen. In dieser Lage scheint
unser
der Petersburger
Augenmerk hauptsachlich dahin zu richten seyn, dass Hof die hiesige inactive Stimmung nicht dem
Mangel an guten Willen und Entscblossenheit, sondern bios den Hindemissen zuschreibe, folglich hierinn noch immer zwischen den Gesinnungen Eurer Majestat und jenen des Konigs in Preussen, dem es an aufrichtigen Willen gebricht, obschon
sein Beytritt
zu
Sache
schied
zu einem vorziiglichen Vertrauen und dauerhaften Verbindungssystem mit dem AUerhochsten Hof zu
liches Mittel darin zu bestehen,
um
bestimmen. Zu diesem Ende scheinet in der That ein schickdass man dem Petersburger
diesseitigen Bereitwilligkeit zu
dem oberwahnten
Damit aber der Petersburger Hof dabey wenigstens von der Aufrichtigkeit unserer Versiche.
.
rungen
iiberfiihrt
werde,
glauben
Unterzeichnete,
dass
es
erspriesslich ware,
liche Mittel
wenn diesseits durch einige an sich unschadzu dem Erfolg der Russischen Anwiirfe in Berlin
von
eine
Das
Seiten
des
Hofes
in
gemassigtere
kommenden
diirfte
den auf dem Reichstag vorAndertens mit diesem Benehmen die femere Riicksicht verbunden
Sprachflihrung in
Collisionsfiillen
.
.
werden,
dass
man
sich
iiber
die
wichtigere
Reichstagliche
Angelegenheiten
852
Solches
unterblieben.
ist
MASODIK PKJEZET.
bisher
als
cine
ganz
fruchtlose
Bcmuhuni:
immer einiger Nutzen daraus gezogen werden, da der Endzweck davon eigentlich nicht auf dem Preussischen, sondern auf dem Russischen Hof berechnet ist. Dass damit immer die nothige Behutsamkeit zur Vermeidung des Missbrauches vereinbart werden muss, verstehet sich von selbst, und wird auch nicht schwer seyn sobald es mehr
wiirde aber
Nunmchr
um
den Schein
als
um
die
wird.
A
:
becsi
allami
titkos
V.
'6.
ezenkivul
1
Fournier
Gentz es Cobenzl cz. m. jellemzeset 132., 136. Werthcimer: Gesch. Oest. u. Ungarns. 1884. I. 1978. 1.
""' II
comte de Goltz (a porcsz koveti fait que nous allons faire de la Servie une province de la Monarchie Autrichienne et ces Messieurs en ont parle comme dune chose absolument assuree, meme des personnes attachees a mon Ambassade, Stadion jelentese 1804 szeptember 11. (No. 87. Apostille 11 V Par
est tres vrai
que M.
le
comme un
la
ci-jointe
copie
d'une
depeche
que
le
hazard
fait
tomber entre nos mains, Voire E.xcellcnce verra qn'on ne cesse de nous attribuer les projets les plus etranges et les plus
propres a entretenir la mefiance de I'Empereur Alexandre.
Az
A
"'
Un des
sur less'ap-
Auguste Maitre de
percevoir, que la
Cour Imperiale de Russie tarde encore a nous rendre justice, c'est les pretendues vues que tres gratuitement on nous prete sur I'Empire Ottoman. On auroit dii croire que les protestations reiterees dont la .Mission de Sa Majeste a ete chargee, que nous ne demandons pas mieux que de contribuer a conserver la Porte dans son etat actuel, notre conduite toujours egalement amicale vis-a-vis de cette Puissance, laquelle a plusieurs reprises nous en a hautement exprime sa reconnaissance, et surtout la coufiance sans bomes que notre Auguste
Maitre s'est empresse de temoigner en toute occasion a I'Em-
article,
JEGTZETEK.
sur lequel les deux
353
dififerer
cours ne peuvent
d'opinion, sans
que des insinuations, qui n'ont d'autre but que de semer la defiance et de troubler I'intimite a peine retablie, ou des rapports des personnes peu instruites et uniquement occupees du
desir de se faire valoir, I'emportent quelquefois sur I'evidence
des
faits
nier....
Votre Excellence
voudra
bien
appuyer sur
plus
le seul
motif qui a
pu
les dictor,
devait subsister
doit
Es ugyanazon nap:
ne
ezt jegyzi meg Cobenzl On on ne se met une bonne fois en garde contre de pareils propos hazardes, mis en avant par les ennemis de I'union et de la bonne intelligence entre les deux Cours Imperiales; et oii en seroit-on si de notre cote nous voulions ajouter foi a tout ce qu'on nous rapporte des vastes projets de la Russie? A becsi allami leveltarban. " Stadion 1804 szeptember 11. kelt jelenteseben ligy szol: Quand j'ai communique a Monsieur le Prince de Czartorisky.... les developpemens... au sujet des troubles de la Servie, ce Ministre me parut etonne du ton de plainte et de justification qui regne dans cette piece et il me proteste, que
finira jamais, si
teret
deux Cours Imperiales on etait trop convaincu ici de I'inque notre Auguste Souverain prenait a la conservation de la Porte Ottomane pour avoir pu lui supposer des intentions contraires dans le parti qu'elle a pris dans cette circonstance. II eut meme I'air de me soupQonner d'avoir mal rendu compte
;i
Votre Excellence de ce
qu'il
et
des
moyens
Russie.
que nous employions pour un but que nous partagions avec la Es aztan sz61van magar61 az Ausztria ellen intezett vadr61 igy vegzi Stadion Cependant ce commerage vient trop tard pour etre cru ici, et quelque jalousie que la Cour de Russie puisse prendre du degre d'influence que les troubles
:
Kallay
1.
28
854
mAsodik fejezet.
dans cette partic de I'Eupirc Ottoman peavent nous donner a Constantinople, elle ne nous soup^onne cependant aucunement
Mint
de vouloir en profiter pour arracher a la Porte cette province." nem sokara 14tni fogjuk, Stadion csal6dott ezen felteve-
korminy nem
szfint
meg
Ausztriat gyanii-
'"^ Allamkanezellar Stadionhoz 1804 okt6ber 3. Nous sommes charmes de voir, d'apres ce que Votre Excellence nous mande, qu'enfin on nous rend justice sur notre desir constant et sincere de conformer notre conduite politique vis-a-vis de la Porte Ottomanne a celle du Cabinet de St.-Petorsbourg, et Votre Excellence pent assurer Monsieur le Prince Czartorisky, que cet
comme du nombre de
ceux, qui par leur nature doivent intimement reunir les deux
de
le
veiller
On
croit
Sa Majeste
detail a
son auguste
reponse donnee aux Serviens insurges qui avaient imturcs sur la frontiere les
mandans
moyens de terminer
insister en
la dite
insurrection. Mais
meme temps
la part de Cour de Russie a vous communiquer ses vues et ce qui de ces contrees parvient a sa connaissance, pour nous mettre a meme d'agir toujours dans un parfait concert, dont le defaut donnerait des avantages incalculables a nos ennemis. A becsi
la
17.
Rien
Cour,
faux
que Timputation
faite
notre Auguste
comme Empereur
est
des
coneemant
expressement
ceux dont
les
aucun arrangement entre nous et la France, que Cour de Russie a pleine connoissance, que toutes insinuations qui nous ont ete faites de nous agrandir aux
la
JEGYZETEK.
355
et
depens
celui
que nous
le
savoir
le
actual.
kepezi
keleti
Nem
bocsat-
kozhatunk
targyunktol.
De
kerdest
ttize-
tesen feldolgozni
nagymennyisegQ igen becses adatot szolgaltathat), mert az csak kevesse ismeretes es mert meglepo vilagitasba helyezi Oroszorszagnak folytonosan kovetkezetes, a legkulonbozobb utakon is mindig ugyanazon czel fele torekvo, bamulatos ravaszsaggal parosult eroszakos politikajat, masreszrol pedig az akkori
osztrak allamferfiak szanalmas magatartasat.
Eveken
at
elhA-
majdnem
es Orosz-
idezett
meg nem
alapitbata
meg
folyas Montenegroban,
17.)
tobbek kozott
il (t.
i.
me
rencontrant a diner
(a
de nouveau
montenegr6i
fait et
ce que nous
avions ecrit
la
Cour de Peters-
bourg
et contre
la
Porte et le petit
que nous ne rendions pas justice a I'Empereur son maitre a cet egard... Gependant je ne pus faire changer le prince d'opinion; il entra en justification sur les relations de la Russie avec le Montenegro, sur
pays de Montenegro.
se plaignit de ce
Ottomane et il fallu bien enfin le laisser lO' Sturmer jelentese 1804 november
parler.
26. (Nr 33. P. S. III.)
17.
Que Ton
23*
; ;
356
joigne
MjLsODtE FEJEZET.
cela...
mite de religion
meme
sur les
peuples qui
sont soumis a la
domination de Sa Majeste, et Ton conviendra que nous avons plus d'un motif de donner une attention particuli6re a ce qui
vient de se passer dans
ce
pays-la,
surtout
les
ajouter
foi
sano sur
le
la
au Mon-
demembrement de quelques
le Montenegro un nouvel etat independant sous la denomination de Republique Grecque, et devant etre gonvemee par le Grand Due Constantin. Quellesqu'invraisemblables que soient ces demieres suppositions il suffit des faits reels ci-dessus indiques, pour ne laisser aucun doute sur I'intention de la Russie de consolider son in-
fluence au Montenegro,
comme
qu'elle
en Valachie
et
en en
Moldavie,
et
de
meme
s'en
occupe
actuellement
les
de ces
savoir les manoeuvres Russes nommees, elles peuvent etre fonou e'est d'une simple mesure defaits,
population
grecque
animee
par
le
delivree
la
Russie,
attendant,
sous
les
drapeaux
la
de laqu^e
combattrait
en
en defendant ses
Russie
qu'il n'y
propres foyers
France
aurait-il
imaginer a
lui tenir
la
tete,
en formant pour
meg
dans
kevesse voltak tajekozva akkor Becsben, Oroszorszag szazados torekveseit illetoleg !) Mais
?
(Ily
I'une
et
I'autre
fi'it
de
ces
suppositions
il
serait
etrange
qu'on ne s'en
JEGTZETEK.
357
des
intelli-
la
Russie est
actives
dans
mannes,
meme
les
pays
de Sa Majeste soient
konzul)...
le
Mazourewsky
et
(a
kattaroi orosz
la
devienne ce co-
servant d'equilibre
preponderance
de
la
France,
un
a la tete d'un
d'affoiblir
;
car tant
que cat Empire grec resteroit foible, la Russie devroit s'epuiser pour le soutenir, et il ne sauroit devenir florissant, sans devenir en meme tems beaucoup plus redoutable pour la Russie, que n'ont ete les Turcs, les liens de sang n'offrant jamais une garantie suffisante a cet egard D'apres ces considerations, qui de notre su ont souvent ete debattues a la Cour de Petersbourg, et d'apres les assurances qui nous ont ete donnees, que TEmpereur Alexandre n'avoit pas d'autre systeme, que celui de la conservation de la Porte, il nous paroit impossible que Ton soit revenu en Russie aux anciens projets de Catherine II. lesquels meme faisant partie des engagemens des deux cours, ne devoient etre executes que de concert avec nous; nous croyons d'apres cela ne pas nous tromper en n'attribuant les bniits que Ton fait courir, et ce qui vient de ce passer au Montenegro, qu'au zele inconsidere de quelques employes subalternes, aux exces desquels nous ne doutons pas qu'il ne soit remedie... et nous ne voyons dans la protection accordee a I'Eveque de Montenegro, qu'un moyen de le soustraire a
..
I'influence frangaise.
i8
AUamkanczellar Stadionnak 1804 deczember 2. Les pretentions que la Russie annonce inopinement sur le pays de Montenegro doivent d'autant plus nous surprendre, que d'un cote elles contrastent avec les principes que I'Empereur Alexandre nous a manifestos pour la conservation de I'Empire Turc dans son integrite; et que d'autre part, elles sont en contradiction
avec I'arrangement qui subsiste entre les deux cours, pour
le
358
mAsodik fejezbt.
dissement
I'etoit
de ce cote,
n'est
pas
aussi
disposee
que
et qu'elle se trouve
genee
de I'arrangement eventuel
I'eloignement
qu'elle
Ces
conjectures
expliqueroient
le
prevoyant
avec I'arrangement dont il s"agit, et que convenance de la renouveller dans peu, elle s'empresse de nous faire consentir d'avance a uue deviation de cet
et
le
rend
comme
impossible.
A
5;.
En combinant
flatter,
circonstances,
je
crois
pouvoir
me
que nous reussirons en peu a cimenter enti6rement les deux Cours imperiales. Cependant je ne me cache pas que les vues que le Ministere russe n'abandonnera jamais sur une partie des possessions de la Porte,
liens qui doivent reunir les
pourront encore
faire
naitre
quelques obstacles.
L'Empereur
d'apres
;
meme
de son ami
(t.
i.
Czartoriszkj)
mais
et
ici
les voies,
pour
du
butin,
dans
le
cas
oii
la
Puissance
Ottomanne ne piit plus se soutenir en Europe, et je suppose qu'on se gardera autant que moi, de toute explication officielle a cet egard. Au reste je ne crois pas, que ceux qui s'occupent ici de ces idees, s'attachent trop scrupuleusement a celles qui
ont ete fixees du tems de Catherine, entre les deux Cours Imperiales.
becsi allami titkos leveltarban. " Stiirmer jelentese 1804 november 10.
(No
30. P. S.
I.)
JEGTZETEK.
359
Indem
lungen in Ansehung
des
in Cattaro mei-
werde icb mir diese nen verbindlichsten Dank abstatte Kenntniss bloss dazu dienen lassen, um das Benehmen der Pforte biebey im Stillen besser beobacbten imd selbe hochstens durch entfernte und unverfangliche Wege iiber den allent.
alle
Griechische
gesammten ottomanischen Provinzen, und unablassig auf einen und eben denselben Endzweck
der
gefahrlicbe
Politik
hinarbeitende
des
Petersburger
Cabinets
becsi allami
"* Bernhardi
Geschichte Russlands
etc.
11.
k. 2.
resz
510.
1.
Wertheimer
1.
Geschichte
Osterreichs
und Ungarns
stb.
328332.
nelkiil szolott
mint
kozbeszed targyat
meg
az osztrakok
elkSvetett arulast.
is hitelt
irok
is beismerik, hogy ily arulasrol szo sem volt s hogy a csatavesztesert a vad kizar6Iag az orosz hadvezerletet
illeti.
maguk
Bogdanovics
II.
k.
79
82.
1.
'^*
14.
1. 1.
162.
DriaultEd.:
La
Wertheimer
i.
m. 136.
1.
"^ Bertrand^ P.
1889,
es
v.
6.
Revue Historique
6.
Czartoryszki herczeg Razumovszky becsi orosz kovethez 1806 februarius 20 intezett surgOnyebeu igy szol Je ne doute point que Votre Excellence n'ait ete frappee comme moi des differents articles que renfermaient Ics gazettes sur des enga:
la
la
vue de
360
Etats Ottomans.
sieur le
MjlSODIK PEJEZET.
II m'etait impossible de ne point inviter monComte de Merveldt de me donner des notions precises
Merveldt
I'objet par
sont
comma
et
qu'il
pour TAutriche que pour nous, qu'il ne reste aucune incertitude quelconque a notre Cour sur les vues de celle de Vienne a I'egard de I'Empire Ottoman; vous voudrez bien representer a monsieur le Comte de Stadion
est indispensable
bien
la necessite
indispensable qu'il y a pour le cabinet d'Autriche de lever tous nos doutes a cet egard... Dapres les assurances prealabics de monsieur le Comte de Merveldt nous avons deja
la certitude
il
mais
en
aura pas
entiere,
serait a desirer
pour nous donner une marque de confiance que le Cabinet Autiichien vouliit
maniere dont il envisagerait une tendance de Bonaparte a faire quelque entreprise sur les Etats de la Porte Ottomanne. Quelles seraient les mesures qu'il adopterait
s'expliquer sur la
il
croirait
pou-
eviter la guerre V
Az
hatarozott felsz61it4sara
Stadion
24-iken
:
grof
tObbek
kozott
igy
vilaszolt
1806
marczius
Je m'empresse
de
repondre
cette
interpellation
Jusqu'ici
le
nous a
lieu
fait
relations
ou aux possessions de
Porte Ottomane, et
sur
tout
Une tendance
Etats
de Napoleon a faire
de
la
comme
diametra-
lement opposee a nos interets. Nous croyons devoir tout faire pour eloigner les pretextes ou les raisons qu'il pourrait prendre
pour attaquer directement ou indirectement I'Empire Ottoman et si une telle attaque dut avoir lieu, nous ferons de meme
tout ce que notre situation nous permettra
et
s'il
pour
la
prevenir,
est possible
leveltarban.
"*
Stiirmer jelentese
25.
(No 24. P.
S.
I.)
JEGTZETEK.
361
Servianer
scheinen mir
letzten
sein,
um
christlichen Volker-
diget
^^^
den allerhochsten Schutz nach Thunlichkeit befriewerden mochte. A bec>i allami titkos leveltarban. Terta tolmacs kovetkezoket jelenti az internuntiusnak a
.
reisz-eflfendivel
(melleklet
Stumer
1805
okt. 25.
No
erti)
2i.
P. S.
II.)
D'apres les ordres de Votre Excellence de profiter de cette occasion toute naturelle (a torok fegyverkezeseket
pour parler en
la
faveurdes Serviens,
j'ai
Cour ne pourrait qu'applaudir aux mesures de rigueur, que prend Mais je lui ai la Sublime Porte contre des sujets rebelles. observe en meme terns, qu'il aurait ete a desirer, que la Sublime
Porte n'eut pas entierement neglige,
comme
elle
I'a
fait,
les
ne se seroient pas aigris au point, qu'ils le sont aujourd'hui, et que probablement la Sublime Porte ne se trouveroit peutetre pas obligee d'employer
qui, d'apres differens avis
et
sement
'^1
etre inefficaux.
A
ir
machte ... die officielle Erklarung, wie dass Seine Hoheit es fiir eine seinem Reiche geschehende besonders wesentliche und ausgezeichnete Dienstleistung ansehen wiirden, wofern es Seiner Majestat gefallig seyn soUte, gleichsam aus eigenem Antriebe, und mit Verheimlichung des gegenwartigen Ansuchens, ja selbst alles Vorwissens der Pforte durch ernstliche und zweckmassige Ermahnungen der Servischen Insurgenten-Oberhaupter das Mogliclie zur Wiederherstellung einer, beyde Reiche interessirenden
(No
24.
igy
in jener Granzprovinz,
zum
schuldigen
herrn einerseits,
so wie durch angedrohte ganzliche Uiberlassung in ihr eigenes Schiksal und Verweigerung aller Freystatte in den nachstgelegenen k. k. Erbstaaten bey etwaiger langerer
362
Halsstarrigkeit
hAsodik fbjkzbt.
und Verharrung im Aufruhre andereraeits, nach eigenem AllerhOchst Dero erlauchtesten Gutbefinden zu versuchen und beyzuwirken. SoUten nun Seine Majestat, der Pforte diesen wichtigen
Freundschaftsdienst zu erweisen sich geneigt finden lassen, so
verppricht
dieselbe
ihres
gewalt-
samen Bezwingung
geordneten
halten,
thsitigen
Maassregeln noch
einstweilen
inne
zu
diessfalligen freundnachbarlichen
Versuches des
.... fiir diessmal in Ansehung der Dazwischenkunft und des Vorspruches Seiner Majestat, das Vergangene grossmiithig nachzusehen und zu vergeben.
Jedoch gehet
ihr ausdriicklicher
Wunsch
einstweilen
dessen
Ansuchen, so wie die Cbemehmung einer fOrmzwischen ihr und ihren verbrecherischen Unterthanen durchaus fiir einen ihrer eigenen Wiirde nicht minder, als jener des k. k. Hofes zuwiderlaufenden Schritt ansehe .... Solches wiirde, setzte dieser iMinister hinzu, nur
die Pforte das
lichen Vermittelung
die Rebellen noch dreister und unbiindiger zu machen, und ihnen eine solche Herablassung fiir einen Beweis der Schwache und Mangel an gehorigem Emste und Nach-
dazu dienen,
wie die Geradheit des Reis Efendi sich hiergegen Terta (az osztrak kbvetseg tolmacsa) verlauten zu lassen kein Bedenken trug, die Folgen dieses von dem k. k. Hofe gewartigten Freundschaftsdienstes
iiber.
solcher Gestalt,
gespriichweise,
JEQTZBTEK.
weit arger und gefahrlicher
363
fiir
Uibel selbst,
^^^
welchem
gr6f
sie
Stadion
6-ikan
.
.
sowohl an unsern allergnadigsten Monarchen als auch an den Kaiser von Russland gewendet^ um Hiilfe, besonders an Waffen und Munition gegen in Anzug
sich neuerdings
schriftlich
begriffenen Tiirken zu erhalten. Ob nun aber gleich die ZeitUmstande, und die durcb Kriegs Ereignlsse veranlasste Entfernung von dem gewohnlichen Hoflager Seine Majestat bisher verhindert haben, iiber den in Eurer etc. Bericht No 24 ent-
konnen Dieselben doch die hohe Pforte verden freundschaftlichen, derselben bei jeder Gelegenheit bewiesenen Grundsatzen getreu, man bierorts weit entfernt ist, die gegen die anriickenden Grossherrlichen Truppen streitenden Servianer auf irgend eine Art unterstiitzen zu
zu fassen,
so
sichern, dass
wollen.
"^
Stadion
gr6f a
csaszarhoz
intezett eloterjeszteseben
Der allgemeine eines Andern nicht zu mengen haben Eure Majestat veranlasst, auch in die schon so lange in Servien herrschenden Unruhen gar keinen Einfluss zu nehmen. Allerdings ist dieser Grundsatz und dieses Betragen auf Weisheit und Rechtlichkeit gebaut, und ist auch in der besondern Lage und den Verhaltnissen der (Jsterreichischen Monarchic noch durch die Klugheit angerathen. Jedoch ist es schon lange nicht verkennbar, dass die Fortdauer jener Unruhen, und besonders die Bedeutenheit, zu der selbe herangewachsen sind, beynahe die Sicherheit unserer eigenen Griinze gefahrden und was nicht unbedenklicher ist, einen weiten Spielraum zu fremden Bearbeitungen und Planen geoffnet haben. Daher, wenngleich Eure Majestat die Lage der dortigen Dinge, und nahmentlich die wiederholte Zudringlichkeit der Servianer sich Ihrem erlauchtesten Szepter zu unterwerfen nie zu benutzen Sich geneigt haben finden lassen, so haben Allerhochst Dieselbe dennoch von dem Gefuhle der Theilnahme an der unglUcklichen Lage jener VSlker1806 februar 6-ikan, tobbek kozStt igy
sich
.
.
szol
Staaten-Grundsatz
in die
Angelegenheiten
364
UASODIK FBJBZBT.
die aus einem
Landen
sich
.
entfalten
.
Internuntius
nachbarliche
aber das tUrkische Ministerium durch dringende, freundVorstellungen dahin bewegen zu sucben, dass
Mittel
Allein
die
Anwen.
. .
einem ... so verworrenen blieb und bleibt noch immer ein blosser Wunsch.
k. k.
Endiich scheint die Pforte jedoch freylich ein wenig spat, die
Dazwischenkunft des
Hofes
als
das
allein die natiirliche Abneigung eines jeden Staates einen Fremden in seine eigenen Geschafte so ganz eindringen zu lassen, und die besondere Erfahrung der Pforte von den weit
umgreifenden Folgen
nuntius
Einmischungen, haben die gegen den Intervon so einem geringen und unkraftigen Gehalte
auswiirtiger
gedeihlicher Ge-
denn wie sollte wohl die kahle Ermahnnng aus einander zu gehen, und die Waffen niederzulegen,
brauch zu ziehen ware
durch
nichts
;
anderes
als die
Eindruck
und durch das bisher erprobte Waffengliick allein ihre dermahlige imposante Fassung und das Befugniss emingen haben, auf einem gleichen Fuss mit ihren Machthabem von Recht und
Unrecht sprechen zu diirfen vielmehr wiirde ein solcher Schritt nur die Wiirde des AUerhdchsten Hofes und das Ansehen der
;
selbst compromittiren, und bey den Servianem start Zutrauen Verdacht, start Hoflfnungen Verzweifiung erregen. Da aber auch das Eintreten von ganz neuen Verhaltnissen, wie
Pforte
jene,
so
aus
der Vereinigung
mit
dem
Italienischen
fiir
Kouigreiche
baldigste
beide
JEGYZETEK.
365
lassen, dass man fiihrohin weder den einen, noch den andern mehr die mindeste Aushiilfe mit
zukommen
verglichen
haben werden, wobey ibnen jedoch auch auf eine unverfangliche Art zu insinuiren ware, dass man
gUtlich
sich
Allerh()chsten Orts
diirfte,
zu ihrer Aussohnung
Ferencz csa-
tobbek kozt rendeli So werden Sie unverziiglich .... dem Russischen Hofe nebst Uibersendung des Briefes der Servianer an den Russischen Kaiser von all' jenem was in dieser Sache von Seite Meines Hofes vorgenommen wird, unterrichten.
:
Stiirmernek adott
ven hosszadalmasan a fentebbi eloterjesztes nezpontjait, vegre In der vollsten Uiberzeugimg, dass mit megjegyzi Stadion
:
vaguen Vertrostungen zu keinem gedeihlichen Ende zu gelangen ist, und wir der Pforte einen reellen Freundschafts-Beweis dadurch geben wiirden, wenn wir die Beylegung jener Unruhen
in Servien
keineswegs zu
Anspruch machen zu konnen, wenn wir hiezu die zweckmassigsten Mittel ergreifen. Ich gedenke demnach Seiner Majestitt Genehmigung
unverweilt dahin einzuholen,
um mit den Servischen Hauptem und Machthabern mit moglichster Vermeidung alles Aufsehens in nahere Erorterung des ganzen Gegenstandes, namlich ihrer
gegenwartigen Lage, ihrer kiinftigen Aussichten,
Mittel,
Wiin-
zu ziehen,
herbeigefiihrt
Indessen aber wird es kundigen Benehmungsart abhangen, dem Tiirkischen Ministerium den Gegenstand in seinem wahren Gesichtspunkte vorzustellen, gleiche Ansicht, gleichen Wunsch mit dem k. k. Hofe auch daselbst entstehen zu machen, und besonders voiles Zutrauen in die Lauterkeit unserer Absichten also zu begriin-
konnte
wodurch der dortige und befestiget werden von Dero klugen und sach-
366
mAsodik pejezbt.
tbiitiges
Zusammenwir-
ken zur Erreichung des gemeinschaftlichen erwiinschlicheu Zweckes entstehe. A becsi allami titkos Jeveltarban. '*' Ferencz cs4szar 1806 aprilis 8. kelt es Stadionhoz inteZugleich aber nOthig seyn zett legfelsobb k6zirataban elrendeli diirfte, ahnliche Vorsichts- und Beobachtungs-Einleitungen, wie sie liingst der Banatischen und Slavonischen Granze bestehen, weil sich die Unruhen leicht auch nach Bosnien und in die
:
Herzegovina verbreiten
aber
fiii-
diirften, ebenfalls
zu trefen,
zugleich
dem
Slavonischen
vom
Serviern,
wenn
an
anderst
unbewaffnet heriibertretten,
freywillig ablegen, die Auf-
der Granze
nahme
niss
in so
feme zu
gegriindete Besorg-
entstehet,
dass sie
dem
Staate
zu beschweren
als
um
auch Meine
in die
Turkey
tesrol az
tett
eloterjeszist
nach mehr-
mehr
ent-
alle Mittel
. .
.
um selbe wieder zum Gehorsam zu bringen Es ist einleuchtend, dass das Staats-Interesse Eurer Majestat sowohl um auf einer so grossen Granzstrecke die immer mehr um sich greiflfenden Unordnungen womciglich einzustellen, und dadurch allerhochst Ihren Provinzen Sicherheit, und daraus
anzuwenden,
entspringenden freyen Verkehre wieder zu verschaflFen
;
als
um
dem
womoglich zuvorzukommen, die geschehene riithlich und nothwendig machte Es wiirde demnach das StiUschweigen von Seite Eurer Majestat, in einer Sache die Allerhochst Selbe doch in der That am Nachsten betrifft fiir eine absichtliche Verschlossenheit
Einfliissen
fremden
Einschreitung allerdings
: ;
JEGYZETEK.
367
Die Ursache des Nicht-Erfolges angesehen worden seye liegt einerseits in den Hoffnungen, womit man dem Grossherm schmeichelt, durch die getroflfenen innem Vorkehrungen auszulangen, andererseits in der Verlegenheit und natiirlichen Ab. . .
neignng sich hiebey eines auswartigen Einflusses zu bedienen, urn so mehr, als die Wahl zwischen mehrer derley Antragen
nicht anders als in einige Unentschlossenheit versetzen konnte
vielleicht
auch
in der politischen
wartigen
gedrangten
Verhaltnissen
zwischen
Russland
und
Vorwands zu bedienen, um
^^^
sitja Stiirmert
Euer
etc.
auf dessen letzte Ausserungen freundschaftlich erwiedem, dass der k. k. Hof seinen Grundsatzen stets getreu, sich in die innem Angelegenheiten des Ottomanischen Reichs keineswegs ungebetten zu mengen WUlens sey, jedoch bey den verdriesslichen und hochst liistigen Wirkungen auf unsre eigenen be-
nachbarten Provinzen,
biens fliessen
so
aus
dem
zerriitteten
Zustande Sernicht
....
des
dringendsten
Wunsches Sich
erwehren
sehen,
konne,
gedachte
zu
und unter diesen Riicksichten sowohl, als aus aufrichtig freundschaftlichen Gesinnungen fiir das Ottomanische Reich
Thunlichste dazu beyzutragen, sobald die Pforte selbst dazu den Augenblick und die Umstande am Giinstigsten erachten vvird, stets werde bereit finden lassen. A becsi allami titkos
das
leveltarban.
"='
Sturmer
jelenti
liess
15. P. S.
11.)
mich der Reis Efendi officiellement verstandigen, wie dass der Pforte durch verlassliche Nachrichten sicher bewusst ware, was massen die rebellischen Servianer von dem k. k. Hofe mit Lebensmitteln, Kriegsmunitionen und Officieren unterstiitzet, und in ihrer Aufruhr und Widerspanstigkeit gegen den rechtmassigen Monarchen bestarket wiirden, und dass Seine Hoheit, aus deren Munde selbst er diesen Auftrag empfangen zu haben versicherte, hieriiber eine baldige und cathegorische Antwort des Allerhochsten Hofes zu erhalten
12. dieses
, .
Den
wiinschte,
um
zu konnen.
368
HiSODIK FEJEZET.
Was
die
stats
schwebende Pforte
ihrem
Wahne
am
Meisten
wie
ich
nachhero
unmittelbar von
.
.
dem Pascha
von Belgrad
Depechen. VermOg letzterer namlich, sollen die Servianer von Seite dea k. k. Hofes nicht nur mit haufigen Lebensmitteln und Kriegsvorriithen, versehen sondem sogar mit grossen Belagerungsstiicken
frisch eingelangten
.
. .
und durch keine geringere Anzahl als 15000 Mann k. k. regularer Truppen, und geschickten Anfiihrer, nebst mehreren sogenannten Cete Kaiks oder bewaffneten Tschaiken unterstiitzet
werden.
^--
neuerlichen
Klagen
so
des
die
tiirkischen
Ministeriums
gegen
die,
gen
wie
....
wie
es
ist
ausserst auflfallend,
seit
freund-
nachbarlichen
Benehmen des
nicht
....
k. k.
Denn
wirklich
nur die
gelegt werdende
Unterstiitzung,
sondem auch
die
gegen solche beschwehren und zugleich der Pforte nicht undeutlich bemerken lassen, welchen unangenehmen Eindruck bey unsern in so vielen Gelegenheiten erprobten freundschaftlichen Gesinnungen gegen den Grossetc.
.... Euer
wollen
demnach
sich
Berichtsteller
....
nachdriicksam
ohne
alle
messen,
diesfallige
hervorgebracht haben miissen, und wie sehr die den Allerhochsten fiir Note des Reis Efendi
.
Hof kriinkend gewesen seye Euer etc. wollen demnach alle dem Reis Efendi beydiese Bemerkungen sogleich officios zubringen und zugleich hinzuzufiigen besorgt seyn, dass Seine k. k. MajestJit bey den bestehenden freundschaftlichen Verhiilt; .
JEGYZETEK.
369
weder eine
1*"
mittelbare,
angedeihen lassen.
(Czartoryszki) alors
etoient nos idees
Le Prince
quelles
me
me demanda
qu'elles
a leur egard.
Je
lui
dit
m'etoient
Gouvernement vouloit se borner a offrir ses bons offices pour pres la Porte, mais ne pas se meler directement de la querelle.
II
me
dit alors,
fagon a present,
a-fait,
la situation changee en quelque dangereux de les delaisser toutque Bonaparte ne manqueroit assurement a present
qu'il pensait
qu'il seroit
de
I'interet
qu'il faudroit
dis
que
cela
pour nous
peine
que
la position
geographique de
que
la
Russie
lui
per-
mettoit a cet egard de faire bien des choses, dont nous devious
nous abstenir.
pretoit
si
II
me
dit
province
lui
de
I'Esclavonie
ici
que de I'autre cote nous etions tres voisins de la France, que par la Moldavie et la Valachie les communications aussi devenaient facUes pour la Russie, qu'au reste je I'annoncerai a ma Cour. A becsi
fort a des facUites.
Je
repondis,
kozvetitesre
onatkoz6 okmanyokat, az orosz kormanynyal val6 kozles vegett, igy ir 1806 marczius 24-iken kelt sUrgonyeben La possession
:
que
le
Royaume
d'ltalie a prise
depuis de la Dalmatie
le
Veni-
tienne, et I'influence
que
la
Divan a
de
a szerb
mozgalom
vue
suivi le point
les
dernieres conversa-
de Czartoryski.
Notre position
fournir
la
que
Porte
;
elle
et
Kallay:
I.
24
370 que
les
MASODIK
agens
franijais auraient
FB.IRZBT.
du moins fait vaioir ainsi ;i done d'en venir a un etat de choses que nous devons souhaiter, nous aurions augmente le danger de notre situation, et nous aurions ainsi appele pr6s de nous
Constantinople.... Loin
les forces frangaises qu'il sakgit
de tenir eloignees.
choisi,
En prenant
le parti
qui
est
d'ail-
justice,
nous
avons du
il n'est pas a croire d'ailleurs moins evit6 cet inconvenient que les effets de la demarche que nous venons de faire puisse raener assez tot a un resultat pour que la Porte en profite
pour se renforcer de quelqu'autre cote. Au contraire il est a supposer que I'etat d'incertitude dans lequel cette negociation avec ses sujets... la tiendra pendant assez longtems, I'obligera
d'y tenir une partie de ses forces... J'ajouterai encore que nous
sommes
alles
d'autant
plus
en
avant
dans
lexecution
des
la
fort pressant, et
que
determination que nous y avons suivic, nous a semblee entierement d'accord avec les idees que Monsieur le Prince de Czartoiyski nous avait confiees
avec nous.
ii
Le Prince Czartoryski ne m'a pas paru content de la resolution adoptee par Sa Majeste au sujet des troubles de la Servie qu'on desireroit plutot nourir ici qu'etouffer, vu la proximite sous laquelle on considere I'eclat d'une guerre avec la Porte Les raisonnemens du Mini.-^tre en general sur cet objet se sont
reduits a prouver I'impossibilite
les Serviens
dans laquelle
se trouveraient
qui dans ce
moment marchoit
une armee
principale.
:
de
quelques Pachas,
etnit
et
resister a
que
la
finir
ces troubles
se
priver
d'une
aide
si
veroit ecrases. Je
me
dan.>>
tons les cas rien n'etait perdu. A becsi allami titkos leveltarban '" Stadion utasitasa Merveldthez 1806 jiinius 26. (Nr. 4.
d'Oubril,
me
j'ai cues avec monsieur que ce que j'ai eu Ihonneur point de vae dont nous envisageons les
.TEGYZETBK.
371
guerre
intestine
affaires
de
la
le cabinet
de Saint-
Petersbourg dans
que
la
Presbourg
et surtout I'infiuence
sur le Divan,
particuliere
;
que la France s'efforce de gagner demandent une attention et une surveillance tres
imposante et
et Fattitude
meme
guerriere que la
comme
ces
mesure
pouvait
le
adopter.
Mais
precautions
memes
la
mettent dans
cas
de
ne pas
devoir
de-
ou
elle
h Constantinople
d'in-
demande de
la part
de
la
Russie plutot
de
effets
au lieu de
et
les
dans
cette
affaire,
la
''>'>
Le Baron
autorises a lui
demander ses
la
projets,
qu'on
ne pouvoit de
la
s'en;
au sujet
jamais
Porte
que
les
Frangais ne
laisseraient
fait
agir
d'apres
ses
sousentendre,
;
.
qu'il falloit
plutot
protestant toujours du
en bonne intelligence
avec
les
Turcs.
^^*
Bogdanovics Istorija czarsztvovanja stb. IL 126. I. ^" Merveldt grof 1806 oktober 10. kelt jelenteseben (Nr. 42)
kovetkezokepen sz61 Pen de jours apres monsieur Pozzo di Borgo qui a gagne toute la confiance du Ministre des affaires
:
etrangeres ...
me
sur
lit
une
visite,
et
me
qu'on avait
ici
I'infiuence
que
la
prenoit
Divan, et s'attacha a
me
prouver
necessite
ou Ton
24*
372
mAsodik pejbzbt.
Apr6s quelques detours, monsieur possessions europeennes Pozzo me demanda. ce que I'Autriche pourrait demander dans un partage eventuel de la Turquie europeenne ? Je lui repliquai,
.
.
qu'on etoit trop eloigne a Vienne de toute idee de partage, pour que jamais j'ai pu rien penetrer de positif sur cet objet que moi-meme je considererois comrae un grand malheur mais
;
comme
ailleurs,
on ne pouvait
c'etoit d'obtenir le plus que possible. Apres quelques essais pour me faire expliquer d'une mamonsieur Pozzo me dit, qu'il avoit acquis ni6re plus positive la notion certaine, que la Russie etoit decidee sur les Turcs, qu'olle ne vouloit pas les chasser a Moldavie et la Valachie de I'Europe, mais reduire leur influence, et surtout delivrer qu'il etoit des pays auxquels elle avoit assure sa protection certain qu'elle verroit non seulement avec plaisir I'Autriche
. .
occuper
la Servie, la
Bosnie et
la Croatie turque,
elle.
mais qu'elle
86 chargeroit
la
meme
de
les
prendre pour
la
afin
de ne pas
avec
compromettre
vis-a-vis
de
que de voir la Russie songer a ce qui conviendroit a TAutriche dans un partage qu'elle ne sauroit entreprendre sans son aveu que quant a une occupation par les troupes russes dun pays qui nous etoit destine, nous avions assez de I'essai fait a
verite,
que rien ne
me
pour nous
ce
convaincre
qu'il
valoit
mieux
occuper
nous
meme
;
dont
sans
les maitres
sans contestation
que
il
y auroit a
mon avis, bien des considerations a faire, en songeant aux pays qui devroient tomber en partage a I'Autriche dans une supposition pareille, mais surtout celle d'etendre le moins que
possible notre frontiere vis-a-vis de la Russie, et de la choisir
militairement, que sous ce point de vue
et
il
lui
faudroit
un appui
une barriere naturelle, qu'en Moldavie Chotzin, en Valachie la rive orientale de I'Allute jusqu'a son embouchure dans le Danube pouvoient seuls nous oflfrir. Que vis-a-vis des Turcs,
la Servie
egalement ne nous
oflfroit
rien
qui
garantisse
notre
chercher
cette frontiere
en
Bul-
songer a
JEGTZETEK.
toutes ces choses-la
etc.
373
qu'il s'agissoit de defendre ses foyers Monsieur Pozzo s'etendit pendant longtems encore sur les avantages d'un tel partage, et me dit en me quittant qu'il etoit
;
tres fache
que je sois
si
qu'il
se
accorder a
tout ce qu'elle
auroit
la
charge en
etait
Budberg
le
lendemain, que
cet objet,
il
voulois enoncer
certain de I'obtenir. Je
me
bornai a le remercier en
me
retran-
chant derriere
mon
de notre cabinet,
necessite
que
I'in-
de
la Forte,
et la
d'ecarter
presentement toute idee d'agrandissement sur toute autre Puissance que la France. A becsi allami titkos leveltarban.
138
ir
soupQonne
hors
for-
la
France.
mettroit
On ne pent
la
se cacher,
de cette nature
cas d'une
Russie
de
la
guerre
avec la France
devenir
dangereux,
Votre Excellence
se
rAu-
commencer par
le
dependance qui aUmente un genre d'interet pour nous. EUe aura remarque, que notre existence et notre independance n'interesse la Russie que comme boulevard contre la France ou comme levier vis-a-vis de la Porte Ottomanne. A becsi allami
titkos leveltarban.
^^'
Stadion
grof azon
eloterjeszteseben,
melyet Ferencz
hogy az
igy foly-
semlegesseg
:
elvenek
tatja
zu main der
chen.
wie
sehr das
374
.MA80DIK FEJEZKT.
Standpunkt erschweren.
fort,
werde er sich selbst Uberzeugen, dass wir fUr gegenwartig in die Antriige des Kaisers Alexander nicht eingehen konnten, ohne die Existenz der Monarchie fruchtlos auf das Spiel zu setzen. Eben so wenig aber seyen Eure Majestiit im Stande, sich auf Concertationen oder Conventionen fiir die Zukunft einzulassen dergleichen Ubereinkiinfte wiirden
fuhr
ich
;
doch nur auf hypothetischen Satzen beruhen, dercn Kealisirnng nicht mit irgend einer Wahrscheinlichkeit vorausgesehen werden konnte, und welche iibrigens mit jederStiinde wesentlichen Anderungen ausgesetzt seyen wiihrend dem Eure Majestiit sich es in Folge der gegenwiirtigen Verhiiltuisse der osterrei;
chischen Staaten
Ihr politiscbes
zum unverbriichlichen Gesetz gemacht batten, Benebmen nicht auf Voraussetzungen, sondem
Lage der Dinge zu
griinden.
Herr Pozzo horte mich rubig an, und machte keine directe
sie
Einwendung gegen meine Erkliirung. Nur liess er, indem er seinem Hofe einzubericbten verspracb, einige Worte fallen,
um
mir
zu
versteben
zu
wenn
nun ganz allein gegen Frankreich stehend und von alien andem Macbten verlassen seben soUtc, sich endlich bewogen linden konnte, zu Negotiationen mit Napoleon die
er sich
Hand zu
a
fiir
Ezen
kovetkezoket jegyezte
diese
meg
Dient
zeigt
Unterredung wie wicbtig es seye zu verbindern, dass nicht etwa gar Russland und Frankreich durch eine Nego-
ziation, zu unserem Schaden einig werden. Megbagyja azutan, hogy Vincent tabornok Parisba kiildessek, bogy Napoleout orosz r6szr61 jbvo ilynemii ajanlatok elfogadasarol minden aron lebe-
sz^lni igyekezzek.
'*"
Nr. 46)
Le Baron de Budberg
lui
II
a assure le Ministre
de Naples
les
que
cooperation
de
ces
a cz4r)
songe a nourrir
des
JEGYZETEK,
sujets de la Porte
375
du
rations
de ces insurges, et que ces relations le rendront sous peu maitre de toute la Turquie europeenne et de toutes les provinces limitrophes de rAutriche, depuis la Prusse orientale jusqu'ii la mer Adriatique.
Cette situation peut-elle se comporter avec
la
surete,
I'inde-
pendance de TAutriche,
arreter
cette
la
possession
?
meme
et subite du pouvoir d'un Empire sans principe de gouvernement civilise qu'a moitie ? Es deczember 12-iken (Nr. 51) Ypsilanti elutazasarol Bukarestre ezen megjegyzessel tesz jelentest Le Prince YpsUanti est parti on ne pent se cacher que c'est un gouverpour Buccarest neur russe dans cette province ce Hospodar a ete traite ici (t. i. Szent-Petervarottj avec les honneurs qu'on n'accorde ordi-
extreme
felszolitasara 1806
november
:
Cet
de-
november
4-iki
la
kf^rjegyzek)
contenoit
des
Cour de Vienne, participant plus directement qu'aucune autre aux interets qu'il conceme, pouvoit aussi reconnoitre I'intention de la tranquilliser plus particulierement que tout autre, et Sa Majeste Imperiale pouvoit se flatter, que non seulement sa moderation envers la Turquie, mais encore ses menagements pour les interets et la convenance de son auguste AUie, se trouvoient suffisament maniclarations,
dans lesquelles
L'intention de
M.
I.
pour
seal
la
des-
truction de la Porte,
efficace qui existe,
mais de
la
ramener par
le
moyen
pour se mettre a
dangereuse,
oii
I'abri
dans
la crise
Indepen-
ilamment des assurances reiterees, que le soussigne s'est fait un devoir de donner verbalement dans toutes les occasions a S. E. monsieur I'Ambassadeur de S. M. 1. et R., la Cour de Vienne pouvoit trouver un motif bien puissant de s'en reposer sur la
moderation dc I'Empereur a I'egard des Turcs, dans
le
souvenir de
y76
mAsodik kejezet.
n'a cesse d'opposer a la longue
I.
progression de precedes
s'est
oflfensifs et
d'outrages
que
la
Porte
avait
permise envers
la Russie,
et
donne a I'Empereur le droit de se prevaloir de la grande superiorite de ses forces sur celles des Turcs. Aucun appel de conquetes n'a pu 1 'engager a en faire usage malgre toute
la justice
de ses reclamations,
et
malgre
la
faveur
des
cir-
du desinteressement de I'Empereur etoit bien fait pour rassurer la Cour de Vienne sur I'avenir et lui faire ajouter foi a I'assurance qui lui a ete donnee par la note circulaire du 28 octobre (november4. u. n. szerint) que I'occupation des principautes de Moldavie et de Vallachie
constances.
aussi evident
Un exemple
I'effet
du ressentiment
d'agrandissement
qu'elles meritent,
.
. .
ni la realisation
d'un projet
de compter sur
la confiance
Malgre tant de raisous que I'Empereur a de son auguste Ami et Allie, dans
la purete de ses vues, S. M. I. neanmoins ne voulant lui laisser aucune ombre de doute a cet egard, a ordonne au soussigne de declarer formellement a S. E. monsieur I'Ambassadeur
la
Moldavie
la
et
de
et
la
Russie
lui
son
engagemens ne
permettoient
la
Russie aura
obtenu sur ces diff^rents objets la juste satisfaction qu'elle est en droit d'attendre, ainsi qu'une garantie suffisante pour I'avenir.
bccsi
allami titkos
leveltarban.
Merveldt jelentese
levelezest
nem csak
a becsi
kor
Az
'*'
ide
okiratok azonban
nem bimak
kiilonOs
Karai^yorgye
grof
es
senatus Ferencz
csaszdrhoz
inte-
zett
folyamodvanyai
1806
keltek.
Stadion
kelt
eloterjcszteseiben a csaszarhoz,
nyokr61
Ober die
JEGYZETEK.
377
mein unmassgebliches Gutachten dahin zu erstatten, dass Gesuch bei den gegenwartigen Zeitumstanden in Gemassheit der bestehenden Grundsatze abgelehnt Bittsteller jedoch hiertiber in schonenden und freundschaftlichen Ausdriicken beschieden werden diirfte, damit diese abschlagige Antwort nicht den Anschein eines iiblen Willens des allerMajd tovabb hochsten Hofes gegen die Servianer gewinne.
. . .
dieses
jelentl,
bogy
ki
dass nach
dem
letz-
einer Aus-
fuhrs-Bewilligung
konne,
eine
und
sie
Gunsten der Servier keine Rede seyn durch ein so offenbar feindseliges Benehmen
zu zu
lassen.
Nachsicht
eintretten
matlanabb
volt,
mar 1807 januar 18-an ismet egy folyamodmelyben azzal mentegeti magat,
allitas
hogy
mint ertesokre
esett,
bogy
hoz hoz
tartozik.
'**
Napoleon 1806 deczember 1-jen igy ir SzeUm szultanMes annees sont sur la Vistule et Varsovie est en mon pouvoir. La Pologne prussienne et russe se leve et forme ses
:
de reconquerir
armees pour reconquerir son independance. C'est le moment la tienne. Chasse les bospodars rebeUes, que la plus injuste violence t'a oblige de retablir au mepris de ton firman qui les avail declares traitres. Remets en place tes
N'accorde pas aux Serviens ces concessions qu'ils te demandent les armes a tu n'as plus la main. Fais marcber tes troupes sur Choczim
:
k.
284
1.
^" B.
Duka
Fehertemplom. Bees, Hadi Lev. 83/181. A szerbek alexievci diadala utan, Belgrad kornyeket kiveve, csend allott be a hadimiiveletekben
attol,
banati
hatarorvideken
nem
kellett tartani
hogy
nagyobb szamii
figyelo csa-
378
pat
fof(laljon
MASODIK FEJEZET.
ott
szerb
metropolita
Bosa, a
szerb
Midon az altibomagy szemSkre vetette a szerb felkelok kihiv6 inagaviseletet, ezek azzal inentegetodztek, hog>^ a nep fegyelmezetlen
s
kSvetkeztetve
abban a hitben van, bogy Perretich ezredes, a kordouparanrsuok, a torokoknek kedvezett. li. Duka erelyes intesei k5vetparancsot fognak
hogy Karagyorgyenel s a senatusn^l melynek ertelmeben a hatar megsertese erelyesen megtiltassek. Leginkabb bantotta b. Dukat
kezteben
megigertek,
kieszkozOlni,
iigye,
kit a
szerb
fel-
noha barom nap miilva az altabornagy felszolalasara elbocsaiottak. holmijat s penzet megtartottak, azt allitvan, hogy ezek torok holmik, leven Sztojko
kelok
jiinius
8.
es
9.
elfogtak, s
az 6 kemjcik.
Ez az ont'ejii, bizalmatlan magatartas nyilatkozik meg baro Duka litja tovabbi folyaman is. A becsi udvartol s a csaszartol csak vedelmet kivannak, de egyelore magok igazitjak el
dolgaikat. Bizalmas liton eg}
sebesiilt befoly4sos szerbtol
az iranyban indult
kiil
valaszthassanak
meg a targyalas, hogj-^ idegen befolyas nelmagoknak fejedelmet, tovabba, hogy toroteriileten
s
hogy
e tekintetben
orosz
es
az
osztrak
udvar v^Ualjon
kezesseget.
Eiuiek
erszeny aranyat
szerb fejedelem
akar lenni,
kellett,
mar ketszer
attol
is
felkinalkozott a
sz6vetnek,
latere
de
nem
mert
tartottak,
idegeneket
akar
tanacsba
vinni,
kiegyezest.
A szerbek jelenleg az oroszokra hallgatnak, mert az orosz udvar penzzel, noha nem sokkal, 3 4 honappal ezelott 15
ezer aranjTiyal
s jo
konstantitiszt
napolyi
orosz
nagykovet
JEGTZETEK.
379
hogy nagy tavolsag miatt most nem lehetnek segedelmokre, de alkalomadtan megszerzik szabadsagokat, ha allhatatosak ma-
radnak.
A
vert,
tiilrol
szereztek fegy-
toltest
municzionak.
veresnel
nines
tObb.
egyeb tartomanyokbol is csatlakoznak iiozzajok, igy Karagyorgye 5000 bulgarnak adatott fegyvert s a kresalik zsolkoziil is hozzajok allott vagy 70 nimeliai es dos lovasok
maczedon keresztyen.
Bosznia
felol
nem
hogy az
riilese
ottani
alatt all s
kormanyzo pasa a gorog piispokok befolyasa hogy a gyanii elkea Drina felol csak szinleg,
kisebb kapitanyokkal
is
tamadtatja oket.
egyik,
pasat,
montenegroi piispok
teriileten
segelyt igert,
mi-
hogy 5-szerb
a
foglalkoztatjak
Az kormanyz6
esetre, ha a szerbek Boszniat akarjak montenegr6iak a torok hadi ero megosztasara egy diverzi6t tesznek Albaniaba s Boszniaba. A szerbek az elso terv mellett nyilatkoztak, mert Bosznia ellen nines szan-
megtamadni,
dekokban tamadolag feliepni. Bizonyos, hogy a szerbek apranminthogy a porta tervteleniil jart el velok szemben s hallatlanul iildozven a keresztyeneket, ezek a szerb
magokenak
tekinteni.
keriteni,
Ha
a szerbek esetleg
lehet,
Belgradot
^*'^
hatalmokba tudnak
felni
hogy
az
Stadion
gr6f a csaszarhoz
:
16-an
kelt eloterjeszteseben
Eurer Majestat
die Stadt
um
AUerhochste
Geneh-
und Festung Belgrad sogleich mit der Erklarung in Besitz zu nehmen, dass selbe nach hergesteUter Ruhe in den tiirkischen Granz-Provinzen wieder an die Pforte zuriickgegeben werden soil, damit auf solche Art gedachte Festung nicht in den Handen der Servier oder der Russen ein Waffenplatz werde, um weitaussehende, dem Inter-
migung einzuschreiten,
880
resse
hXsodik prjezet.
der Monarchic
in
zuwiderstreitende
Unternehmungen zu
tarban.
'*'
erieichtern.
becsi
irja
ben
cite,
D'apr^s
la
aux Serviens
proposition, de
mottre
troupes Russes
leveltarban.
en garnison a Belgrade.
tervet
b^csi
allami titkos
alapos volt,
a mi
aj&nlat
de
ekkor
meg
nem
tetetett a szerbeknek.
fdl.
Ennek
elso nyo-
mely par honapbogy a Merveldt altal kozolt hir Paulucci utasitasaibol merittetett, a nelkiil, hogy azokr6I az osztrak kiivetnek egyebkent tudomasa lett volna.
mait esak Paulucci kiildeteseben taliljuk
pal kesobb kcivetkezett be. Igen val6szinii,
'
^^
hogy a megszallasi tervnek katonai eshetosegeit nem vitatvan esak annyit jegyez meg, hogy ligy a varban, mint a hatar
ven,
um
sie
(t. i.
a hatArt)
Angriif von Seite der Kussen und der Servier, oder der Pforte mit
zuriicknehmen
Herm Erzherzogs
.
Generalissimus
noch
in
dem
Bericht des
FML. Geneyne
etwas vorkommt,
was
von Seite der Servier Truppen gewiinscht, oder auch nur mit Gleichgiltigkeit werde angesehen werden, und noch weniger, dass der tiirkische Pascha dariiber nicht seine
die
bestatigte, dass
Vermuthung
unmittelbare
Klage
an
das
tUrkische
Ministerium
bringen
wiirde, woriiber
sich vorlaufig
politikai
:
kovetkezokep nyilatkozik Was fiir die auswiirtigen Verhaltnisse der Monarchic I'ntstehenden Folgen betrifft, sind die dabei vorziiglich in Betrachtung kommenden Miichte, die Pforte, Russland und Napoleon (Es) kann doch nicht in Abrede gestellt werden,
illetoleg Stadion
.
.
(t.
i.
portanak)
Vorwissen
JEGYZBTEK.
381
Truppen besetzte Festung nach hergestellter Ruhe wieder soil, die Hauptsache nicht andert, die Handlung eiae feindselige Handlung bleibt, und Osterreich von dieser Seite in den Stand des Krieges versetzt, welchen dann auch zu behaupten man in Verfassung seyn muss Dass durch die gewaltsame Besetzung der Festung Belgrad bei dem Petersburger Kabinet ein ausserst unangenehmer, das noch
E. M.
herausgegeben werdeu
bestehendeVertrauen sehr schwachender, wo nicht vemichtender Eindruck bewirkt wiirde, bedarf wohl kaum eines Beweises,
sowenig,
als
gemass ist, und hiedurch den sehnlichsten Wunsch des Kaisers Napoleon zu
zu
verscheuchen,
dass es
dem
Interesse E. M. Staaten
befordern,
entfernteste Hoffnung zu
benehmen, sich
im Augenbhcke der
Gefahr an irgend einen AUiierten anschliessen zu kdnnen. Ist es denn aber in miUtarischer RUcksicht auch ausgemacht, dass
durch die Besetzung von
riicken der Russen,
Belgrad
allein
dem
weiteren Vor-
wenn
den
? Kaiser Napoleon konnte Besetzung Belgrads unter einem zweifachen Gesichtspunkte betrachten oder gegen uns beniitzen Entweder als eine Folge eines geheimen Einverstandnisses mit Russland,
.
Schritt der
und als die Einleitung zur Realisirimg alter, zwischen beiden H6fen verabredeter auf die Zemichtung des Ottomanischen
Reiches abzielender Projekte, oder aber wenn das Petersburger
liesse,
als
eine
er-
um
uns
mit
zu entzweien
... so
dass nach
meinem Dafurhalten
fiir
jedem
Osterreich die
gewisseste unmittelbare Folge ware, und dass unsere ohnehin, nach der letzten Darstellung des Herm Erzherzogs GeneraUssimus, in Riicksicht schneller und ausgiebiger VerteidigungsMittel so bedenkliche Lage, nur noch verwickelter und noch
Theil
der
Granze
be-
stehenden Friedens
keine
besondere
Besetzung
wiirden,
bereite Mittel
bleiben
um
auf der
Seite,
wo uns
die
grOsste
und augenblickliche
382
MASODIK KKJEZKT.
Gefahr bedroht nothigenfalls einnn irgend ergiebigen Widerstand leisten zu konnen ... Es gienge daher mein allerunterthiinigstes
Gutachten dahin
(t.
i.
a Var-
8uba Napoleonhoz
fassen,
kiildott osztrak
jelenteseinek) Eintreffen
dem
babe den Czerni Georgi und den iibrigen Servi.schen Hauptern freundschaftlich von Neuem die Intervention zu vSUiger Beylegung
FAIL. GenejTie ... als
wiirde,
Weisung gegeben
er
dabei aber zu
verlangen,
dasp
unterdessen gegen
den
in
friedlich betragen ... Zu Geneyne dem Pascha in Belgrad lichst an Handen zu gehen, und iiberhaupt die Sache dahin einzuleiten, class er immer zwischen beiden Theilen die Hand im Spiele. und auf die weitere Leitung der Unterhandlungen stats einen entscheidenden Einfluss behalte, und es mit keinem Theile
Pascha
verderbe.
el
Stadion eloterjeszteset
Da
wir uns
nun
weit
vermog unserer
entfemet neue
politischen
Laage
in
dem
Falle befinden,
ganze
Anfmerksamkeit nur
so wie auch alle unsere Kriifte fiir eben diese Seite disponible behalten zu miissen, so ware alles hiemit nicht iibereinstimmende, also eine Besitznahme von Bolgrad. von deren Erfolg wir nicht einmal die Gewissheit
haben,
in
levaltarban.
kelt elciterjesztesere,
melyben
tathassa.
a csasz&rt61 folhatalmazast a
ker,
hogy a megszallast
kipuhatola
kiiliigy-
illetoleg ligy
fOlkelok,
mint a
pasa szandekait
azt
latszik
bizonyitani,
hogy
lepest
minister Karoly
szinii,
mert nem
valo-
onelhatarozasabol
ismet
Thiers
Histoire
:
du Consulat
et
464.
Springer
Geschichte Osterreichs
jEGvzjiiiiii.
383
megjegyzi
Von der Idee wegen Belgrad erklarten Seine Kaiden von dem General Vincent aiis Warschau
nothig
zu linden
hiertiber etwas
an das
Slavo-
nische
General-Kommando zu
Wegen
Belgrad bin
Le systeme d'une stride neutralite, que moment, ou la guerre eclata entre la France et la Forte, n'a pas empeche de sentir vivement les inconvenients attaches a un etat penible des choses produit par la prolongation et surtout par la proximite du theatre des
jegyzekeben igy
I'Autriche avoit adopte au
operations
n'a
la
militaires
memes
raisons qu'elle
pu
Russie et la
malheureusement survenue entre Porte qu'un nouveau motif pour redoubler ses
et
d'arreter,
s'il
est
possible,
a cet
effet
particulierement attaches
nous a
voir
fait
avec indifference
des
stipulations
la
plus
permise, et
formation
d'une
armee de reserve turque dans un temps, ou la Russie se troumais que neanmoins ce Souverain ne demande rien. que le retablissement de ses
:
Porte,
d'apres les
traites
existants,
que dans ce cas il seroit entierement d'accord de retirer ses troupes du territoire turque, en laissant la Porte dans la possession entiere de tous les pays et droits, que la demiere
pais avec la Russie
le
lui
avoit assures.
moment
en
informer
verbalement
des
Ministres
Ottomans qui par sa position et par ses sentiments personels vous paroitra le plus a meme pour en faire un bon usage, en evitant soigneusement tout ce qui pourroit donner a cette ouverture I'air d'une demarche officielle et comme malgre le secret qui vous aura ete promis, il se pourroit pourtant que dans I'intimite qui regne actuellement entre la Porte et la France, M. le General
:
384
Sebastiani en
qu'il
eiit
MA80D1K FEJEZKT.
connaissance,
seroit
il
meme
raux.
A
'^^
3.
ir
Stiirmemek
la
Lin-
au sujet de
avoir
dislocation
ne
peut
aucun fondement.
dans
ete
la
La maniere dont
Monarchie, doit
distribuees
elle doit
dailleurs
avoir
tran-
de
la
dans
la guerre,
qui malheureusement
La paix etant
d'autre
et
il
le
premier besoin de
(I'en
la
Monarchie,
S.
M.
n'a
but,
que
se
trouvera
heureux
server scrupuleusement,
se verra dans
le
cas,
de pouvoir
tranquillite
contribuer
generale.
'^*
le
plus
tot
possible au
retour
de
la
Pour ce qui
si
apres
a
se
Porte
continue
le
moindre gre de
il
demiere mesure
I'lntemonce
au grand prejudice de
;
vous voupour
I'ave-
drez
nir
bien
Monsieur
vous
d'une
abstenir
inutile,
a ce
cour.
et
paroit
Junius 2 igy
renaissants
dignite
grande
odieux
Es
aux soup^ons
to uj ours
comme
si
les insurges
de
la
meme temps
me donner lecture d'une depeche de sa Cour, con^ue a pen pres dans le meme sens et r6dig6e dans des termes tr^s pen convenables. Je lui ai dit, que le ton, dans lequel elle etait ecrite, ne me permettant pas d'y faire une
chez moi, pour
reponse quelconque, je
avoit fait
k,
me
bornerois a
lui
observer, que S. M.
pu exiger
dEUe
d'apres les
JEGYZETEK.
385
lieas d'amilie
cours
et de bon voisinage existants entre les deux Vous avez vous meme releve, Monsieur, dans la conie Reis-Effendi,
ference avec
ce
aiix
de Constantinople, ne sauroit point servir d'argument pour prouver que ces canons ont ete recemment fournis par
teries
meme chose a M. Tipaldo, et que puisque empares d'une artillerie nombreuse dans les places fortes qu'ils occupent en ce moment, il se pent tres bien qu'il y ait eu quelque ancien canon Autrichien entremele la chose acquieii un nouveau degre de probabilite, puisqu'on dit que ces canons portent les armes de notre cour, I'usage de les placer sur les pieces ayant ete supprime dans toutes nos fonderies depuis nombre d'annees. Quel moyen y a-t-il d'empecher les deserteurs de prendre service lorsqu'une fois ils se trouvent libres an dela de la frontiere ? Les exces que les
notre cour. J'ai dit la
les Serviens se sont
:
Ie
militaire,
qu'ils
le
se-
sommes
ont a pre-
commerce d'echange S. M.
de la
persuadevroient
le
moindre interet
contre
toute
le
la
jamais,
soupQon d'lme collusion secrette, elle nous forceroit sans doute par la. a nous arranger en consequence et a adopter pour I'avenir une conduite plus conforme aux cu-constances. A becsi allami titkos leveltarban. 1" Stunner jelenti 1807 majus 25, (Nr. 16P. S.): Sebastiani
moindre gre
et a
persister
dans
le
contre la Cour de Vienne maison d'Autriche au moindre revers des Frangais otoit prete a se ranger du cote de la Russie, et que ce n'etait que pour mieuxcacher son jeu qu'elle parloit de mediation. II m'a ete assure de tres bonne part que les Ministres ottomans ne sont pas eloignes de croire que la Cour de Vienne profitera de la premiere occasion pour se venger de ses der-
en disant que
Kallay
I.
25
386
niers revers, raais
mAsodqc fbjbzet.
ils observant en m^me temps, que la Porte Ottomanne auroit pu voir tranquillement la continuation de la gfuerre entre la France et la Russia, mais qu'il ne Bauroit lui etre indifferent, que la Maison d'Autriche vienne reunir ses
et ils
en concluent
qu'il
devient
au
con-
C'est dans cette de la caresser tout en s'en defiant vue que ce Ministre (a reisz effendi) a charge le Drogman de que le Miniature la Porte ... de me dire contidentiellement ottoman est revenu de ses soupQons relativement au fournitures en armes et en vivres aux Serviens. A beesi allami titkos
. .
leveltarban.
1'*
28.
(Nr.
71.
le
A)
coo-
general Budberg
me
il
repondit,
et
en resta
18U7
marczius
19.
L'insurrection
Ils
des
avoient
Pacha de Belgrad h envoyer a Constantinople des propositions d'accommodement, et les demieres lettres de la nous donnoient avis que la Porte les avoit acceptees, et qu'on expedioit mOme deja le Ferman a cet eflfet. Ezutan elbeszelven
engage
le
foljiiatja
Je ne sais point
fussent
point,
je
details
St-Petersbourg
dans
le
cas qu'ils
ne
le
les tenir
entierement
Cour de Russie
tout cas
il
les
premiers
contre la Porte.
frontieres
se
jGyzETE:.
387
George I'intention de se reunir aux armees russes, ou pour mieux dire de donner la main aux operations qu'elles pourroient entreprendre sur le Danube et les mouvements qu'il a faits en
;
A
:
becsi
Merveldt grof jelenti 1807 aprilis 21, (Nr. 75) II m'est parvenu hier d'une source qui ne m'a jamais donne de fausses nouvelles, que Czerni George cbef des serviens insurges, a ete
'^'
nomme
engage par
forteresse
de Belgrade
la remettre
tomboit
qui
au
ce
en-
comme une
a
forteresse
de ne
que
En
s'etre
gage
les direc-
et
de
ne pas
faire
la
stipulations et conditions
que je
n'ai
pas
pu apprendre.
kiviil,
meg
Bern-
hardi
k. 527.
1.
talaltam
riilmenyt
megemlitve,
ki,
bogy Karagyorgye
orosz
azon kotabornokka
neveztetett
de a forras megnevezese
tekintve azt,
nelkiil.
rendelkeze-
semre
szerb
sem
foglaltatik,
bogy a
kitiintetesek,
melyeket a
Michelson
fonokok Oroszorszag reszerol nyertek, igy peldaul a altal Karagyorgyenak kiildott kard is pentosan elosincsen,
is
de
megemlekezik a fovezer onzetlensegerol s tudjub azt is, bogy Karagyorgye volt az, ki leginkabb ellenze a szerb hadseregnek teljes alaveteset az orosz foparancsnoksagnak, azt kell kovetkeztetuiink, bogy a
e
mellett Paulucci
kiilonosen
tobbszor
emlitett
tabornoki
kinevezes
Szent-Petervarott
;
ter-
veztetett ugyan, de
nem
kiildetett el
azt,
Karagyorgyenak
es ha
sot
sohasem dicsekedett
9.
azzal,
jiilius
kelt,
csaszarhoz intezett
(a
Graf Razumofsky
erhalten.
becsi
orosz
kovet)
hat
zwei Depechen
Die eine
giebt als
25*
388
MASODIK
FEJEZEJ'.
Ursachen des eingegangenen Waffenstillstandes und der angoud unbe1. unsere zauderuden fangenen Negotiationen an die Uiithiitigkeit stiramten Autvvorten auf die russischen Antrage
:
Engiands
4.
3.
die
vollige
Nuliitat
der preussischen
Macht
Cainpagne durch Bennigsen, wodurch es der russischen Armee unmoglich geworden sey, den Krieg Die andere Depeche entweiter in die Liinge zu spielen und des gehiilt bloss das Historische des Waffenstillstands,
die iible Fiihrung dcr
.
.
meinschaftlichcn
Aufenthalts
Nach
dieser
vollig bestrickt hat, und dass sich von Zusammenkunft das Schlimmste erwarten liisst. Erre
Ferencz
csaszar
kcjvetkezoket jegyezte
.
.
meg
Gott weiss
man
der
berg,
und auf
der
die
alleinige
sich sonst
immer gut
griinden konnen.
mi Ferencz csaszarnak Sandor czarba vetett hitet illeti, nem folosleges talan itt azon ismert kSriilmenyre emlekeztetni, hogy midon a tilsiti beke utan Napoleon es a czar kozott az alkudozasok folytak, egyreszrol Szilezia, masreszrol pedig a
dunai fejedolemsegek birtoklasanak kolesonos biztositasa folStt, a czar, ki semmikepen sem akarta a porosz kiralyt meg tobb tarto-
meg
V^II.
534.)
tilsiti
Ausztria magatartasarol
Von
;
iibelsten
ratfrieden,
Umstanden. Nicht nur negociirt Russland einen St'paeine isolirte Pacification mit Fraiikreich, sondern
und ist dessen Verschmitztheit und den Launen seiner Elosorolvan aztan a tilsiti Ambition vollig preisgegeben. sz5vetkezes folytan Ausztriara haromolhato kedvezcitlen eseleon,
Es kommt auch nicht auf genaue Vorausbestimmung derselben, sondern im Ganzen auf die Frage an: Was soil Osterreich thun, in Folgc der gegenwjirtigen Ereignisse ihm solche Opfer an Territorium oder
hato koveteleseket, igy foljtatja:
die
JEGYZETEK.
389
an politischer Starke unci Consistenz zugemuthet werden soilten, welche die Monarchie zerriitten oder was eins und dasselbe ist, auf den letzten Grad der Schwache heruntersetzen wiirden ? Auch S. K. H. der Erzherzog Generalissimus sind damit einverstanden, dass der Wiener Hof eine solche Zumuthung nie freywillig eingehen diirfe, und lieber alles auf das Spiel setzen miisse. Ware es moglich gewesen uns im letztvergangenen Marz zu riisten, so ware wohl diese ganze Frage sollte aber auch der gegennicht zur Sprache gekommen
;
wartige
ungluckliche
Fall
eingetretten
seyn,
so
wiirden wir
jetzt
ist,
und hochst
ware unmittelbar der Untergang des wohl keine andre Wahl iibrig, als wenn wirklich solche Ansinnen an uns geschehen soUten, sie mit Wiirde und Standhaftigkeit abzuweisen, die Sprache zu fiihren, dass S. M. nur mit Gewalt gezwungen werden konnten
geradezu nachzugeben,
:
zum
Nachteil
nachzugeben
tigkeit
und dass
sen waren, die aussersten Krafte mit vollem Willen und Thazur
Selbstvertheidigung anzuwenden.
in
Vielleicht wiirde
und
Uberzeugung Frankreichs
seine
.
.
retten,
fiir
.
dass
ver-
uns ver-
derblicheu
Begehren
ins
Werk
setzen
kiinnte
Aber
hehlen diirfen wir uns selbst nicht, dass wir jetzt jeden Tag
uns in der Nothwendigkeit sehen kSnnen, alles auf das Spiel setzen zu miissen, und dass uns die nahe Gefahr bevorstehe,
auf eine oder andere Weise unsere ganze
politische Existenz
zu verlieren.
lass
iiberzeugt,
dass ehe
Andazu ergiebt, wir in der gegenwUrtigen Lage der Umstande wedcr Truppen zusammenziehen. noch solche Anstalten treflfen diirfen, welche uns wenigstens fiir den ersten Angriflf sicheru konnten. Ein solcher Schritt wiire jetzo eben so viel. als di6 unterhandelnden Machte gerade zu Demjenigen auflfordern, was zu vermeiden unser hochstes Interesse ist. Ob also fiir den
sich durch directe Forderungen Frankreichs ein wirklicher
390
UASODIK FEJBZET.
iibrig bleibe als
ansere Streitkrafte
sammen zn behalten, und durcb die schon friiher gegebenen Verordnungen forthin zu verstarken genau jede Bewegung der franzOsischen und russischen Armeen, und besonders die Dislocation, die sie nach geschlossenem Waffenstillstande nnd etwa nach dem Frieden nehmen werden, zu beobachten, und bei der ersten drohenden Stellung, welche sie annehmen, unsererseits (mit den gehorigen diplomatischen Erkliirungen) sogleich die nothwendigen Vertheidigungsanstalten zu treffen. Diese Frage liegt nicht einzig in meinem Gesichtskreis und muss den Gcgenstand einer vereinten Uberlegung mit S. K. H. dem Erzherzog Generalissimus ausmachen. A becsi allami titkos
;
leveltarban.
'"
P. S.)
:
Stiirmer
b4r6
(t.
jelenti
i.
1807
reisz
augusztus
en
la
10.
(Nr.
23.
la
Le Ministre
la
a
la
eflfendi)
parlant
de
nouvelle de
paix
entre
France
et
Russie, n'a
pas
Porte.
pu dissimuler son chagrin sur la maniere dont y est traitee la L'Empereur Napoleon, a-t-il dit. a termine son affaire
s'est contente
lui oftrir la
d'envoyer
au
la
grand
mediation de
France
lui faisant dire que la Porte devoit consulter sa propre convenance dans I'acceptation ou dans le refus des conditions qui lui seroient oflFertes, de sorte que nous nous trouvons
reduits a nos seuls et uniques moyens. La France nous promet une paix avantageuse et honorable, mais quel avantage, quel honneur pouvons nous attendre d'une paix avec la Russie, lorsque cette puissance a su par des sacrifices eloign^s de
ses frontieres gagner celui sur qui
esperances.
ouvertures amicales de la Cour de Vienne lorsque son Internonce a ete charge de sonder nos dispositions Mais ne parIons plus du passe; il s'agit a present de nous tirer de I'etat de crise dans lequel nous nous trouvons Quant aux affaires de la Servie, a fini le Reis Effendi, vous les connaissez aussi
!
.
la
bons
de
la
de son
(t.
i.
a port&nak)
JEOYZBTKE.
391
le terns
repentir
de
S.
M.
si
toutefois
la politique
de
et
Augusztus
25.
pedig igy
I'r
az
inter-
fait
temoigner a diverses
du
pas
ont
Ministre de S. M. L,
rejette
aussi impolitiquement
et
de ne
lui
beUig6rantes.
'**
1807 szeptember
ait
2.
Stiirmerhez
tot
la
II
est facheux
qu'on ne nous
a terns
justice
qu'on ne
se
pas persuade
que
les
intimations
confidentielles
fait
dans lesquels
Quel
EUe
se trouve en ce
moment,
et
par
I'interet,
les troubles
effet,
de la Servie.
celui
moment
les
que
ou
les Serviens
sollicitoient
eux-memes
I'intervention de I'Autriclie ? et
combien
oVi
pas
changees
aujourd'hui,
les
modement,
(t.
i.
lui-meme
le
des qu'il
qu'il n'y ait aucune raison de nous sommes loin de vouLtir lui reprocher n'y a plus a y revenir. Vous vous bomerez
le Ministere
vane
que nous
sommes
et de resserrer les relations amicales avec la Porte et que nous n'omettons rien de notre cote pour lui en donner des
preuves.
^"^
hasznaltatntt
az
angol kor-
many
41tal
nem
392
mAsodik fejezet.
Wilsonnak
egy
beszelgcteserol
Budberg
kiiliigyminiszterrel.
8. (Nr.
107 C.)
Dans un des
(Rumjanczov a Budberg helyre jott lij kiilUgyminiszter) a eus avec M. Wilson, il a pose la question de quel ceil I'Angleterre considereroit les vues que
entretiens que ce Ministre
la Russie pourroit
de
la
Vallachie
et
Moldavie
M. Wilson
repondu que
le
le
Ministere Britannique
considereroit
constamment
malheur,
inevitable,
partage
que,
si
do I'Empire
toutefois
Ottoman
tel
comme un grand
ment deviendroit
la
un
evene-
II
la puis-
sance des deux grandes Monarchies du Continent, qui se trouvoient encore en mesure de balancer
sur le Continent. Monsieur
le
suprematie
fran^aise
le
Major Wilson de
la
repeter,
s'il
avoit
que feroit
la
Russie de
Comte de Romanzoff
avait mis a
d'accord
avec
France,
songeoit
(Aus
147
Bees 1880. n.
k.
158160.
1.)
mag
die Sicherheit
genommen werden.'
1.
(A becsi udv.
leveltarban.)
'^
nachg. Papieren.
^'^
26.
(Aus Mettemich's
29.
No 136
B.
(A
becsi dllami
leveltdrban.)
JEGYZETEK.
393
^'*
Stadion
utasitasa
1808 marczius 14. (A becsi allami titk. leveltarban.) ^" Stadion Metternichnek 1808 aprilis 15. (A becsi
titk. leveltarban.
'''*
I
all.
HARMADIK FEJEZET.
"''
Stadion
igy
ir
marcz. 19.
Le
Ministere Ottoman
la
continue
a se trouver
qu'il
dans
la situation
plus
embarrassante.
L'espoir
s'etait
la
forme pendant
L'am-
Russie directement
semble
entierement evanoui.
bassadeur Turc a
la
le
qu'il
porte a I'Em-
19.
;
Le Divan
il
meme
mis en
mouvement
que jamais
sa defense.
la
Porte
ait
sera
rassemblee pour
af-
de
I'Asie,
que
des provinces Europeennes. Becsi allami titkos leveltar. "' Zinkeisen Geschichte des osmanischen Reiches Vn, k.
:
546.
1.
"* Dubrovin
augusztusi
fiizet.
1.
'" Zinkeisen:
'" Dubrovin
:
m. VU.
k.
552-563.
1.
1.
i.
1.
m. 526528.
^" U.
'**
0.
529
Prozorovszky jelentese a czarhoz 1808 szept. 27./okt. 9. Bogisics Razbor szocsinenija stb. 141. 1, '** Szamolvan arra, bogy a haborii elobb-ut6bb ismet meg:
lijul
bogy
a .'szerbek
ekkor jo szoIg41atokat
tehetnenek
az
JEGYZETEK.
395
golyokat
szallitaai
s
keszletek
erkeztek Szerbiaba
a folkelok
es
altal.
2000 puskat kiildott nekik. E hadinehezsegek miatt csak novemberben mint kepzelheto nagy orommel fogadtattak
s
jelenteseit
Karagyorgye kOszouolevelet.
1.
i.
m.
152159.
1.
es 198.
^**
Bogisics
levele Prozorovszky herczeghez. Razbor szocsinenija stb. 142. 1. '*'' Zsitije Ajduk Velyka Petrovicsa (Petrovics Ajduk-Velyko Vuk Sz. Karadzsics a Danicza 1826. evi elete) szerb nyelven fiizeteben. 7076. 1.
: :
Musztafa Bajraktar
^^
25./szeptember
**'
Bogisics
Razbor szocsinenija
stb. 155.
1.
Bogisics
'^^
i.
m. 145.
1.
Prozorovszky levele
:
Karagyorgyehoz
1.
1808 augusztus
i.
m. 146147.
26./okt6ber
^"^
1808 oktober
2.
Bogisics
>'
i.
m. 169.
1.
november
2./14. es 9./21.
Bogisics
^'*
i.
m. 173. es 195.
m. 164.
1.
10./22. Bogisics:
195
1.
1808
szeptember
17./29.
Bogisics
^*
i.
m. 167.
8.
1.
Rodofinikin jelentese
ber 26./okt6ber
^^^
Bogisics
m. 165.
1.
1808
okt6ber
2./
14. Bogisics
i.
m. 165
166.
:
1.
1^* Prozorovszky jelentese Rumjanczov orosz kanczellarhoz. 1808 oktober 13./25. Bogisics i. m. 162. 1. 13' Prozorovszky utasitasa Rodofinikinhoz. 1808 oktober (h^nyadikan ?) Bogisics i. m. 170171. 1. 2"" Karagyorgye es a tanacs levele MoUa pasahoz. 1808
:
okt6ber 30./november 11. Bogisics i. m. 174. 1. "1 Molla pasa levele a szerb senatushoz. Bogisics
:
i.
m.
199.1.
396
HABHADIK FEJEZET.
"* Rodofinikin jelentese Prozorovszkyhoz. 1808 november
22.;deczember
*"'
4.
:
Bogisics
Histoire
i.
m. 199.
1.
Thiers
du Consulat
et
de I'Empire IX.
k.
304340. 1. Bernhardi: Geschichte Russlands III. k. 572 Zinkeisen Geschichte des osmanischen 577. es 602603. I. Reiches VII. k. 581586. 1.
***
Dubrovin
1.
"^ Prozorovszky
tober 20./november
1.
i.
Dubrovin
I.
i.
m. 533.
I.
" Dubrovin
'"'
m. 534.
(a
:
kiilugj'minister
helyettesehez). 1808
november
volt
15., 27.
Bogisics
Razbor
szocsi-
1.
Mennyire
s
meg
az orosz
fog lemondani
azon nyilatkozatab61, melyet az 1809. ev elejen, midon Bukarestbol Jaszvasarba indult,' hogy ott a tSriJk bekebiztosokkal
talalkozzek, az olah bojarok
elcitt tett.
nyilatkozatrol igy
ir
25-iken
avoir
kelt
jelenteseben
(No
4)
V.
E.
doit
certainement
ete
konzul Buka-
Marechal Prince de Prozorovszky en partant de Bukarest pour se rendre a Jassy qu'il aimerait mieux sacrifier jusqu'au dernier des cent cinquante mille hommes (csak 80,000 embere
le
:
volt) qu'il
Zinkeisen
I.
k.
630631.
"" Dubrovin Szerbszkij vaprosz stb. 537. 1. '" Bernhardi Geschichte Russlands III. k. 603. 1. '" Mint latni fogjuk, ezen ido alatt a Drina menten
:
s a
wie
bildete zu dem,
Kaisers
einen gar
seltsamen Gcgensatz
(Es)
sollte,
nach
dcm
Willen des
JBGYZETEK.
397
kiikner
und
siegreiclier
Zug
.
. .
in
und
Der Kaiser und seine den Frieden schneli herbeifithren Rathgeber wussten sich nicht zu sagen, dass eine solche Kriegfiihrung iiberhaupt gar nicht moglich war in einem oden, wegelosen Lande, wo man nicht von Requisitionen leben konnte,
wo
ebensowenig zu sagen, dass die Heeresmacht, die Russland dem Feind und der Ausan der Donau versammelt hatte
. .
dehnung des Kriegsschauplatzes gegeniibcr ungeniigend war kaum begreifiich ist es dann solche Plane auszufiihren
.
. .
endlich, wie
man den
Mann,
fahig
:
unbehiilflichen
k. 6C4.
1.
*i*
i.
Prozorovszky jelentese
1.
1809 marczius
6/18.
Bogisics
m. 209.
-^''
3000 aranyat
haboru kitoresekor a fovezer 10,000 aranyat kapott Petervarr61 azon utasitassal, hogy ezen osszeget belatasa szerint forditsa a szerbek segelyezesere. Orosz kiiliigyminiszterium Prozorovszkyhoz. 1809 majus 12y24. Bogisics: i. m. 203
Szerbiaba.
204.
1.
-"^
Sztratimirovics
ersek jegyzetei
az
1809
es
1810 ev
sasag Evkonyveben. II. k. 208. I. ^" Karagyorgye levele a montenegroiakhoz 1809 marczius
30./aprilis 12.
2.
A A
belgradi
t.
t.
keziratgyiijtemenyeben
487. sz.
okirat.
-^
tember
*'
sz. okirat.
augusztus
25./8zeptember
Bogisics
i.
m. 155.
1.
898
HARMADIK FSJBZST.
" U. O. " MajI4th grof jelentese Ferencz csiszarhoz. 1808
aprilis
25. (Kivonat.)
1808 jinius
emlitbir.
belgridi
"*
uzsiczai
A
t.
tanAcs
szab&csi,
valyev6i,
ZYomiki es
10./22.
bel-
gradi
t.
**"
hetik el a munkat.
'**
hoz
1808
forditva.)
Uj-
es 143-146.
1.
szeptember 27./okt6ber
belgradi
t.
t.
keziratgydjtemenye-
belgradi
t.
t.
keziratgj-tijtemenyeben
487. sz.
okirat.
1808 november
1808
jiinius
sz. o.
A
A
belgradi
:
t.
t.
keziratgyfijtemenyeben 491.
"* Karadzsics Pravitelsztvujuscsi szovet stb. 27. 1. *" Karagj'orgye levele a montenegroiakhoz 1809 marczius
30. Aprilis 12.
2.
belgrAdi
t.
t.
keziratgyfijtemenyeben
487. sz.
okirat.
"* Karagyorgye levele Peter montenegr6i piisp6k fejedelemhez 1809 szeptember 16./28. A belgrAdi t. t. keziratgyfijte-
menyeben
487. sz. 4. o.
*" Karagyorgye levele a montenegr6iakhoz 1809 marczius sz. 30./Aprilis 12. A belgrAdi t. t. keziratgyiijtemenyeben 487.
2.
okirat.
; :
JEOTZETEE.
*3
899
Karagyorgye 6-szerbiai expedicziojara es DimitrijeBoj na Szjeniczi (Harcz Szjenicza kOrtil). A belgradi t. t. Evkonyvies Zanityija kiildetesere vonatkozo adatok feltalalhatok
:
2728., 30.
:
Nenadovics
1.
stb.
1.
I.
7.
sz. level.
t,
t.
k6ziratgytijtemenyeben
Karagyorgye
hoz 500., 501., 502., 504., 505., 508. sz. okiratok az Ujvarosban parancsnoklo vojvodak levele Plyakicshoz 503. sz. o. Karagyorgye levelei a monteaegroi piispok-fejedelemhez 487. Mladen es a tanacs levelei Plyakicshoz sz. 3. es 4. okirat
;
Karadzsics
:
Pravitelsztvujuscsi
308.
1.
szovet
level.
stb.
27.
1.
Nenadovics
Zsivot
i
Memoari
10.
sz.
Obradovics
radnya zaszluzsnich szerba (Az erdemes szerbek elete 1. Karadzsics Milos Obre-
novics
Knyaz
1828. 14.
Szerbiji
1.
(Obrenovics
Milos
Szerbia
fejedelme).
Buda
1809 majus
sz. okirat.
*^^
2./14.
keziratgyCijtemenyeben 505.
Usztanak szerbszki
21).
stb.
123
126.
1.
Stiirmer
inter-
(No
*89
Karadzsics
30.
1.
209
211.
1.
t61).
belgradi
t.
Evkdnyveben. 11. bojy na Kameniczi (A kameniczi iitkozett. Evkonyveben. III. kSt. 150 154. 1.
belgradi
t. t.
Usztanak szrbszki stb. 120 121. 1. Miskovics AjdukVelyko Petrovics. Az Otacsbina szerb folyoiratban 1875 majusi
;
tiizet
107.
1.
Vereinigte Ofner
1.
folyam
belgradi
t.
t.
keziratgytijtemenyeben 487.
**"
sz. 4.
o.
porta rendelete
szol
A
ol-
megtamadtak ugyan az ottoman tartomanyokat, de hala mindenhatonak, Nisnel es egyebiitt is futni kenyszeriiltek. Hogy azonban ezen lazad6k folkelese isten segedelmevel gyokerestol kiirtassek, Rumelia jelenlegi kormanyzoja s a Szofia
a
4(IU
HARSIADIK FEJEZET,
kOrnyckere teljhatalommal szeraszkerre kinevezett vezir Chursid Achmet pasa parancsot kaptak, a szerbeket birhol is a legerelyesebben
csoljuk,
leggyorsabban
ertoleg, a
az
emlitett
szeraszkerrel egyet-
jaikat
szabaditsd.
(No. 18).
-*^
-*
melleklete
1809
jiinius
26.
Karadzsics
Vereinigte
1.
Ofner und
Pester
Zeitung
1809
f.
50. sz.
576.
1.
-" U.
-**
o.
1.
Usztanak szrbszki
stb. 156.
1.
Nenadovics
Memodri (Karagyorgye
:
levele Nenidovics
Karadzsics Zsitije Ajduk-Velyka stb. Matenak) 308. 1. Usztanak szrbszki stb. 152154. Danicza 1826. 7678. 1. Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1809. 63. sz. 619. 1. I.
I.
Usztanak szrbszki
0.
etc.
160.
1.
" U.
=*='
sz. 730.
1.
Usztanak szrbszki stb. 169 170. 1. Nemelyek a veligradi orseg megfutamodas^ert is Milojet mint mondjak okoljak. A parancsnok, Dobrinyacz ugyanis augusztus 13-ikan atjott Mladenhez es Milenkohoz a taborba
**
velok a tovabbi
teendok
folbtt
el.
ertekezendo
helyet az
ero-
ditvenyben Miloje
felelem
zott, a
szallotta
Ez utobbit aztan allitblag oly meg, bogy mar a kovetkezo ejjelen eltavofoglalta
mit eszreveven
Alig lehet
most mar pontosan meghatdrozni, hogy kit terhel a felel6ss6g de az bizonyos, hogy a vojvodak viszalkodasanak volt r6sze okvetetleniil ezen esemenyben. -*' Usztanak Karadszrbszki stb. 172. es 174176. 1.
zsics
1.
**"
belgradi
1. 1.
keziratgyfljtemenyeben
1.
Karagyorgye es
JEGYZETEK.
Rodofinikin viszonyara ezen idoszakban kesobb
visszateriink.
2^^ ^^^
401
me^ bovebben
Usztanak szrbszM
Stiirmer
stb.
170171.
jelentese
1.
internuntius
az
osztrak
kiiliigymi-
niszterhez 1809
szeptember
16. es
den Hergang
tarban.
stb.
czimfl emlekirat.
:
A
es
Karadzsics
Usztanak szrbszki
stb.
178186.
1.
241242.
all6
1.
Ez ut6bbi
munkaban
talalhato, a
rendelkezesemre
maganak az orosz ugynoknek levelei es jelentesei alapjan. Igaz ugyan, hogy ezek nemileg mas szinben tiintetik fol az indokokat, mint a hogy en azokat eloadtam, de azt biszem, hogy a tenyekbol, melyekreszletesebben leirva Rodofinikin tavozasa,
illeto iigy-
sz.
805. lap-
tartalmaz nehany
reszletet Rodofinikin
illetoleg.
belgradi
t.
t.
keziratgyfijtemenyeben
Karagyorgye
Karagyorgye
es
szeptember
es
513. sz. o.
es 163. 1. iNenadovics Jakab Karagyorgye levele Nenadovics Jakabhoz.) Nenadovics Memoari 309. 1. (Obrenovics Mil4n levele Nenadovics Matehoz.) Usztanak szrbszki stb. 148 178. 1. Notizen iiber den Anfang, den Hergang, die Tendenz und Nebenverhiiltnisse der serbischen Unruhen czimfi emlek487. sz. 4.
Golubicza
160.
es
irat
tobb helye.
SztratiII.
mirovics
214. 767.
1
1.
jegyzetei
belgradi
t.
t.
Evkonyveben.
k.
und Pester Zeitung 1809, 70. sz. Buturlin: Tiirkischer Feldzug in den Jahren 1806
Vereinigte
Ofner
becsi hadiigyminiszterium
jiilius
29./augusz-
Vereinigte Ofner
und
sz. 806.
I.
26
402
HABMADIK PKJKZET.
-" Karagyorgye levele Plyikics vojvodahoz 1809 augusztus 31./8zeptember 12. Ebben I'lyakicsnak a szkoplyei tOrokOk felett
kivivott gyozelmerol van sz6. A belgridi 1. 1. keziratgy(ijtein6ny6ben 512. sz. o. -" Stunner intemuntius igy ir 1809 okt6ber 25-iken kelt Les Bosniacs, au lieu de diriger leurs jelenteseben (No 29.
:
efforts contre
les
de pretextes
se soustraire aux
les
fois
ordres
de
la
Porte et tout
qui dans pluentrevoir
obliges de surveiller
.gieui-8
Rayas de
la province,
districts
la
commune avec
les Serviens.
sz.
935.
1.
1809
szepsz. sz.
tember
okirat.
belgradi
t.
t.
keziratgytijtemenyeben 513.
Pester' Zeitung
Vereinigte Ofner
und
stb.
1809.
74.
806.
1.
*^
**'"
Usztanak szrbszki
Stiirmer
186207.
jelentese
iiber
1.
intemuntius
es Notizen
kuliigyminiszterhez.
1809
stb.
okt6ber 25.
czimii
:
emlekirat.
becsi
allami
leveltarban.
1. 1.
Karadzsics
3233.
sz.
einigte Ofner
87.
935.
II.
Ver-
Usz-
tanak szrb.szki
czarsztvovanja
208. es 210.
1.
Bogdanovics
I.
Isztorija
Imperatora Alekszandra
(oroszul).
kot.
469473.
'*'
1.
tanacs
belgradi
t.
keziratgyiijtemenyeben 510. es 511. sz. o. "* Usztanak szrbszki stb. 218. 1. es Karadzsics
Pravi-
3435.
1.
"' Isztorija
479.
czarsztvovanja Imperatora
:
stb.
11.
k.
474
Buturlin
Tiirkischer
Feldzug
stb.
becsi hadiigy-
1.
"* Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1810. 15. sz. Isztorija prikljucsenja u Szerbiji 1810. Szerbszke Ljetopiszi. 1828. I. R6sz 15. 1.
"^ Karagyorgye levele Risztics vojvodahoz
1809
okt6ber
JEGYZETEK.
403
515.
'26./november
sz.
o.
7.
belgradi
t.
t.
keziratgyfijtemenyeben
oraagy jelentese Petervaradrol Radetzky altabornagyhoz Becsben, 1810 aprilis 8. es 22. A becsi hadMaretich
iigyminiszt. leveltiraban F, 4,
No
1 es 5.
^" Karadzsics
Pravitelsztvujuscsi
szovet stb.
37
39.
1.
Az
1810. mar-
czius
szam.
No
5.
Usztanak szrbszki
stb.
236240.
aprilis
8.
1.
Buturlin
Tur-
II.
Maretich
Radetzkyhez 1810
Becsi hadiigyi
leveltar F. 4,
No
1 es 2.
**' Isztorija
czarsztvovanja
Imperatora
stb.
k.
493
495.
1.
" U.
^'^
o.
496497.
:
1.
Buturlin
Tiirkischer
Feldzug
stb.
becsi hadiigym.
leveltarban.
^'^
No
2 es
5.
Maretich
jelentesei
Radetzkyhez
1810
1810
aprilis
tcibb
helyiitt.
-'*
Maretich jelentesei
12.
Radetzkyhez
4.
apriUs
22.
es
majus
No
5 es F. 5.
No
4.
-'* Isztorija
Szerbszki Lje-
topisz 1828.
*^^
I.
R. 14.
Maretich jelentesei
Radetzkyhez
leveltar
1810
F. 4.
aprilis
16.
5.
es
F.
22. es
5.
majus
4.
12.
Becsi
hadiigyi
No
3 es
No
12. es
majus
20.
Becsi
hadiigyi
No
4.
es F.
5.
No
6.
Br.
A
Simbschen tabornok
becsi
allami titkos
16.
Becsi
5.
No
5.
Isztorija prikljucsenija
I.
u Szer-
R. 19.
1.
12.,
majus
12.
4.
No
1.,
26'
404
2., 5., 8.
IIARHADIK FBJEZKT.
es F.
5.
No
I.
4.
Isztorija
1.
prikljucsenija
stb.
Szrbszki
Ljetopisz 1828.
**"
R. 17-18.
27./j6iiius 8.
^^
belgridi
t.
t.
keziratgj'iijtem^nyeben
518.
sz.
28./junius
A belgradi t. t. kdziratgjiijtemenyeben 519. a/. 9. *" Karagyorgye 63 a tanacs levelei Plyakics vojvodahuz
9.
10.
50.
majus
3.,
6.,
8.,
12., 15.,
16.
2.,
Becsi
5., 6.,
had8.,
iigyi leveltar
F.
5.
No
7.,
9.
es F. 6.
No
1.,
9.,
^'-^
Vereinigte Ofuer
jfinius
24.
szam.
Zinkeisen
1.
:
Reiches. VH.
k. 660.
-**
25. es Junius 9.
'*^
Isztorija
czarsztvovanja Imperatora
levele Plyakics
k.
497
^99.
1.
***
tanacs
t. t.
vojvodahoz
1810
sz.
jriliusban.
belgradi
keziratgj-fijtemenyeben 520.
II.
Maretich
jelentesei
Kadetzkyhez 1810
6.
Becsi had-
Ugyi leveltar F.
**'
No
12. es F. 7.
No
5.
Isztorija
1.
czarsztvovanja
Vereinigte
Imperatora
stb.
k.
500.,
502. es 511.
jiilius
No No
16. es 29.
56 es 60.
Maretich
3., 5.,
jelentesei Radetzky-
es 15.
7.
Becsi
Buturlin
hadiigyi
:
F. 7.
No
Tiirki
R.
Karadzsics
40.
6.,
1.
I.
Isztorija
priklju1.
2021.
15.,
15.,
19.,
augusztus
22., 2:;.,
2.,
13.,
16.,
30
szeptember
ber
7.
7.,
21.,
26., 29.,
oktober
^.
23.,
novemF. 9.
2, 4,
10.
B6csi hadugyi
leveltar
2,
F.
No
9,
No
4,
No
10.
2a, 2b,
2c, 5, 6, 7, 8, 10.
No
7, 8, 11. F.
6a, 6b.
512.
1.
Isztorija Buturlin
:
No
F. 11.
II.
No
k.
511
JEGYZETEK.
405
jiilius
1.
No
1.
52.
Karadzsics
Pravitelsztvujuscsi
szovet
stb.
40
47.
sz.
El-
Karagyorgye levele Plyakicshoz 1810 szeptember 2./14. es Karagyorgye levele Nenadovics Jakabhoz 1810 szeptember 15./27.
belgradi
t. t.
befizelesek
III.
a jaszikai
es 157.
varvarini
iitkozetekrol.
Glasznik
k.
146148.
bez Matehoz
1810
szept.
14./26.
Nenadovics
moari.
I.
Nenadovics
Me-
R. 2131.
ERRATA.
69.1. alulrol
2.
sor
n
y>
rdbesziUse
helyetl rdbeazeUsei
,
70.
6
17. 18.
8.
Drinna
gyakorolnak
Oroszorszdgbol
pontjait
ott
, , ,
Drina gyakoroUak
Oldhorszdgbdl
96., alulrol
109.
117.
,
pontjdt
azt
felulrol
alulr61
12.
ID.
.
v
,
1807.
^
, ,
1802.
134.. feliUroU.esi
, ,
kodzsdl (kodzsa)
hdzsdl
petydni
tenyleg
letele
137., alulr61
139.
,
11.
19. 11.
3. 3.
potydni
Intszdlag
ktetele
139.,
142.
^ -
eszkozolt
eszkozok
151., felulrol
153.
Ham-
burgi Hirlap
,
13.
161., szeljegyzet
170., alulr61 174.,
186.
13.
5.
,
,
1808
hangsulyozta
angol
1806.
hangsulyozvdn
porosz
,
, ,
178., szeljegyzet
,
Brego
,
Borgo
krdzsdljai
felulrol
2. 9.
kodzsdljai
ellentetes
189., alulr61
elUnseges
A
a 95.
1.
sorahoz
(vezerevel.), a 64.
*
jegyzet
alatti
jegyzet a
167. lapon
sor
vonatkoztak
szavahoz,
137. jegyzet a
174.
1.
17.
A 135.,
jegyzeteknek, bar
<^'
9JI
DR
343 K3
k'dt.l
PLEASE
DO NOT REMOVE
FROM
THIS
CARDS OR
SLIPS
UNIVERSITY
OF TORONTO
LIBRARY
'
'.'
U^j