GY

L

-V I A
M
U OL G
I
C A
L N

ZI N H
A C
N E IK
S O
N ST Z
H C M
A
A S R
C Z
S
HOL KERESSK?
Az Amerikai Egyeslt llamok
Kalifornia llamban tallhat, a
San Francisco-bl dli rszn.
Kzpontja San Jos.
Szilciumbnya a terletn, de mg
a kzelben sem tallhat.
MIRL NEVEZETES?
Nevt az itt gyrtott szilciumalap chipekrl
kapta.
Manapsg az informcitechnolgiai szektor
szinonimjaknt hasznljk az elnevezst.
1971-ben egy Don Hoefler nev jsgr
keresztelte el, az addig Santa Clara nev
vlgyet, a letelepedett nagy szm cg miatt.
A terleten a kisebb vrosok, falvak
sszepltek, hasonlan a Balaton dli
partjnak teleplseihez.
MI ADJA A JELENTSGT?
A Szilcium-vlgyben fejlesztettk ki s
tkletestettk
o az integrlt ramkrt,
o a mikroprocesszort,
o a szemlyi szmtgpet.
Manapsg a flvezet-gyrts kzpontja,
a vilg szmtstechnikai jdonsgainak
legnagyobb rsze itt kszl.
HOGYAN MKDIK?
Az USA harmadik legnagyobb informcis
technolgiai kzpontja New York s
Washington utn.
Tbb, mint 225.000 munkahelyet biztost
(a krnyken 1.000 dolgozra 285
szilcium-munks jut).
A Szilcium-vlgyben tallhat a Stanford
Egyetem is.
EGYEDLI A VILGON?
Innograd, az orosz Szilcium-vlgy:
Moszkva mellett, 4.000 ngyzetkilomternyi terleten
terl el.
30.000 mrnknek ad munkt.
Clja a tvkzlsi, biolgiai s nukleris energival
kapcsolatos kutatsok gondozsa.
Az llami szerepvllals mellett fontosak a nagy cgek
beruhzsai is (pl. Boeing, Microsoft, Intel, Siemens,
Nokia).
A Stanford s a Cambridge-i Egyetem is hozzjrul a
projekt mkdtetshez.
Bangalore, az indiai Szilcium-vlgy:
Mumbai s Delhi utn a harmadik legnagyobb indiai
vros, 8,4 milli lakossal.
Az indiai informcitechnolgia kzpontja.
Itt mkdik az indiai szubkontinens lgi- s
rkzpontja is.
Egsz terletn ingyenes a vezetk nlkli internet
hozzfrs.
2009-ben tzdollros laptopot, 2010-ben 27 eurs tbla
PC-t, 2011-ben 45 eurs tblagpet dobtak piacra.