6.

Az energiatermelés és –ellátás
és gazdaságtana – 2.
Az energiatermelés külső (környezeti) költségei
Közjavak
A környezeti problémák egy része a közjavak létével
hozható összefüggésbe.
Közjavak jellemzői:
– Fogyasztásuk oszthatatlan
– Mindenki számára hozzáférhető
– Hasznukból senki sem zárható ki
Közjavak

Közjavak problémái:
Mivel a közjavak hasznából senki sem zárható ki,
ezért a piac nem képes biztosítani a hatékony
kereslet létrejöttét, vagyis nagy a nem hatékony
felhasználás veszélye.
Piac:
Ahol a kereslet és a kínálat találkozik.
Piac jellemzői:
– Kompetitív, azaz versengő magatartásra épül.
– Valamennyi résztvevő teljes mértékben tájékozott
a piaci feltételekről.
– Valamennyi vagyoni érték magántulajdonban van
anélkül, hogy sértenék a kompetitív jelleget.
Külső költségek (külső gazdasági hatás):
Pénzügyileg önálló egység (vállalkozás) közvetlenül
befolyásolja egy másik pénzügyileg önálló egység
(vállalkozó v. fogyasztó) helyzetét anélkül, hogy a piacon
kerülnének kapcsolatba.
Alfred Marshall
Külső költségek hatásai:
Pozitív, negatív, érintheti a fogyasztót vagy a termelőt.

Alfred Marshall (1842-1924), angol közgazdász

Externáliák:
Gazdaságon kívül rekedt hatások.
Externáliák jellemzői:
– Tevékenység valamely harmadik személy jóléti
függvényét módosítja
– Jóléti függvény módosítása nem kényszeríti a harmadik
felet az anyagi kártérítésre, vagy nem élhet
követeléssel.
– Harmadik fél részére előidézett hatás létrehozása nem
tudatos.

Méhész kaptár a gyümölcsösben (beporzás, rovarirtó).

 Reverzibilis externália
W - hulladék mennyisége
a -hulladékasszimilációs ráta
Ha W túllépi amax-ot, akkor amax hanyatlani kezd, mert a fölött már
képtelen megbirkózni a szennyezéssel, de adott időszak után a
visszatér amax-ba

amax

amin

t
 Irreverzibilis externália
Ha W túllépi amax-ot, akkor amax hanyatlani kezd.
Amennyiben az asszimilációs működés károsodik, akkor
maga amax is károsodik
W

amax

amin amax,új=amin,régi

t
Környezetszennyezés:
Amennyiben a hulladék mennyisége meghaladja
azt a mennyiséget, amit a környezet
ártalmatlanítani képes, környezetszennyezésről
beszélünk.
Típusai:
– szétoszló (flow típusú);
– felhalmozódó (stock típusú)
Környezetszennyezés folyamata
Gazdasági aktivitás

Káros emisszió kijut a

környezetbe

Szennyezés egy része Nem abszorbeált

elnyelődik ártalmatlan emisszió
formában
Felhalmozódó
szennyezés Szétoszló szennyeződés
okozta kár
Szennyezés lebontása Szennyező készlet
okozta kár okozta kár

Szennyezési kár
 Flow (szétoszló) típusú szennyezés

Károsítás mértéke az emissziótól függ és csak

egyszeri, a következő szennyezés nem adódik
hozzá az előzőhöz, mert az feloszlik.
(Zajszennyezés)

Hígulási, kémiai, biológiai folyamatok révén

szétoszlik és a jövőre vonatkozóan elveszti
környezete károsító természetét.

Reverzibilis, negatív externália.

Stock (felhalmozódó) típusú szennyezés

Stabil, maradéktalanul felhalmozódó szennyezés,

ahol a koncentráció folyamatosan nő.
(nehézfémek)

Lassan, de mégis lebomló szennyezések.

(műanyaghulladékok, radioaktív izotópok)
Externális hatások figyelmen kívül hagyásának
következményei
Szennyezést okozó tevékenység túlzott lesz
túltermelés a piacra.
Semmi sem ösztönzi a szennyezés csökkenésére
rossz hatásfok
Szennyezést okozó szolgáltatás ára túl alacsony
túlzott kereslet a piacon
Szennyezés környezetbe juttatása olcsó
gazdasági értelemben gátolja az újrahasznosítást
 Optimális környezetszennyezés
• Amennyiben a környezetszennyezés nő, a komfortérzet
csökken, így a társadalmi jólét is csökken.

• A neoklasszikus gazdaságtan szerint nem a

környezetszennyezés megszüntetése a cél, hanem annak
gazdaságilag optimális szinten való tartása.

• Az externáliának létezik egy optimális nagysága, amely

társadalmi méretekben maximálja a hasznok és
költségek különbségét.
 Optimális környezetszennyezés
Szabad versenyt feltételezve
A kínálat összevont magánköltsége lényegesen alacsonyabb,
mint a társadalmi költsége.

Vagyis: Ár, költség

Pm<P*
P*
Pm
Q*<Qm

Q* Qm Termelés
 Optimális környezetszennyezés
MSB MCA: szennyezés
határköltség (MC) és

Z
határhaszon (MB)

csökkentés hatkts,
MSB: társadalmi
MCA
határhaszon
MPB: egyéni határhaszon
EC: külső határköltség
C
C’
M: marginal
C: cost
B ΔQ A: abatement
EC

S: social
MPB P: personal
A’ B: benefit
A

0 QB QA Qmax
szennyezőanyag kibocsátás
Arthur C. Pigou (1877-1959)
Cambridge University tanára, a Jóléti
gazdaságtan c. munkájában (1920)
levezette, hogy szükséges a szennyezés
megadóztatása.

Ronald H. Coase (1910- ):

Társadalmi költségek c. munkájában (1960)
Pigou munkájához képest tesz komoly
előrelépéseket. Közgazdasági Nobel-díj:
1991.
 A Pigou-féle adó (Pigouvian tax)
Alapelv: „szennyező fizet”
• egységesen kivetett adó, egy külső,nem piaci szereplő által
• szennyező termelés egységére t* nagyságú adót vetnek ki, ami arra ösztönöz,
hogy Qm-ről Q*-ra csökkenjen a termelés.
Externális határköltségek (MEC)
Károsult költsége

Egyéni tiszta határhaszon

(MNPB) Szennyező haszna
Költségek, hasznok

t*

Qm Gazdasági aktivitás
Q*
Termelő egységes adóval csökkentett határhaszna
 A Pigou-féle adó: Hogyan?
MSC
ár, határköltség

A társadalmi költségek
fedezete az adó.

MPC+t

MPC
ár

adóbevétel
adó

kibocsátás
adóztatott eredeti
 A Pigou-féle adó: Problémák
Fizessen a szennyező, vagy védekezzen az áldozat?

A szennyezés megadóztatásával befolyó pénzek

szétosztásának problémája.  hatásterület
A beszedett adóra szükség van, az externáliák
társadalmilag elfogadott szinten való tartásához,
azonban ezt a megelőzésre, nem pedig a
károsultaknak való visszaosztásra kell fordítani.
megelőzés ↔ kártalanítás
 Alapelv:
Nincs szükség állami beavatkozásra, adók kivetésére, mivel a
tulajdonosi köröktől függetlenül alku útján elérhető az
externáliák társadalmi optimuma.
Költségek, Externális határköltségek (MEC)
hasznok Károsult költsége
Példa: i
Egyéni tiszta határhaszon
Folyó mellett fafeldolgozó (MNPB) Szennyező haszna
a h
Gombaölővel történő impregnálással b

folyó szennyezése
szennyező
c elbukott
Folyó egy tóba ömlik, így a g
profitja
parti szálloda vonzereje csökken.
0 d Q* f Qm Gazdasági aktivitás

Tulajdonjog a Tulajdonjog a
károsultnál szennyezőnél
Hibái:
A modell nagyon távol áll a valós világtól.
– az alku sohasem kétszereplős
– sokszor nehéz megmondani, hogy kik a károsultak és kik
a szennyezők
– a kármeghatározáshoz nem mindig elégségesek az
információk
Az alku költségei meghaladhatják az alku hasznát
A felek ritkán hajlandók alkura, inkább megpróbálják
áthárítani az alku megoldását a társadalomra.
 Pigou-féle adó: termék- és eljárási díjak
Kibocsátási (környezetterhelési) díjak:
ösztönző és forrásteremtő eszközként egyaránt alkalmazható.
Ezeket a díjakat a szennyezőanyag levegőbe, vízbe vagy talajba
történő juttatása vagy zajáratlom miatt szabják ki, a
szennyezőanyagok minősége és mennyisége alapján.
Felhasználói (szolgáltatási) díjak:
a díjjal szemben ténylegesen nyújtott szolgáltatás áll. (pl.
szennyvíztisztítás, hulladékszállítás, -ártalmatlantás)
 Pigou-féle adó: termék- és eljárási díjak
Eljárási díjak:
illeték jellegűek, mert bizonyos hatósági tevékenységek
adminisztrációs költségeinek fedezését szolgálják.
Megkülönböztetünk engedélyezési és ellenőrzési, illetve
regisztrálási díjat.

Termékdíjak vagy adók:

olyan termék árába épülnek be, amelyek életciklusuk
valamelyik szakaszában (termelési, fogyasztási és
hulladékfázis) szennyezik a környezetet. Pl. üzemanyagok,
kenőanyagok, akkumulátorok, csomagolóeszközök stb.
 Pigou-féle adó: termék- és eljárási díjak

Betéti díjak (letétvisszatérítés):

a díj összegét, vagy annak egy részét a befizető
visszakapja, ha a díjköteles terméket használat után
meghatározott módon visszaadja (pl. üvegbetét.).
Költségfeltárás célkitűzései:
 Technológiák összehasonlítása, a verseny előmozdítása
 Valamennyi költség feltárása
 A „legkisebb társadalmi költség” elvének
érvényesítése
 A környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás segítése
 A környezet védelmének előmozdítása
Értékelési módszerek – áttekintés
Módszerek

Forrás oldali Környezetközpontú Egyszerűsített

Károsodás elvű Életciklus alapú

„fentről-lefelé” „lentről-felfelé”

fent: környezeti elemek (amik károsodnak)

lent: szennyezőforrások (amik károsodást okoznak)
Károsodás elvű megközelítések

Hatások és károk költségeinek

felmérése a vizsgált területen

Szennyezőanyag kibocsátás Hatások és károk

felmérése szétválasztása

Fajlagos kár meghatározása:

kár/szennyező anyag
Életciklus alapú megközelítések

Forrás Emisszió Terjedési Immisszió

modell modell

Hatás- Károsodás-
Immisszió Károsodás Környezeti
károsodás költség költség
modell modell
Hatáslánc-módszer (Impact Pathway Approach, IPA)

Forrás modell a kibocsátás leírására

Qi   1   i , j  i , j E j
j

Terjedési modell
ci  x , y , z ,t    Tk ,i  Qi ,k   ci ,b
k
 Dózis-hatás (kár) modell a
környezeti károk leírására

d i  x , y , z    c i  x , y , z , t  dt
0

Dm ,  x , y , z    Rm ,i di  x , y , z     Rm ,i di ,b  x , y , z  
i i
teljes károsodás alapterhelésből eredő károsodás

Kár-költség modell a környezeti

károk pénzértékben való
kifejezésére
 
CE   CD,m   m  x , y , z   Dm  x , y , z  dA 
m  A 
 A dózis-hatás (dose-response) függvény
logisztikus
e d 
alacsony dózisok letális dózis
D  D0 d 
károsodás, D

1e
lineáris
D   DRd probit
   d   
D  Dlin 1  erf    DR  1   
   dlin   
O
kedvező hatás dózis, d
„negatív károsodás”
Optimális környezetterhelés
költségek, C

CTOTAL

CEXT
Cmin

CPROD

opt környezetterhelés
Fajlagos külső költségek
1000
fajlagos ülső költség, US cent/kWh

10

0,1

0,001
szén olaj gáz atom víz szél nap biom.
Felhasznált energiahordozó, ill. -forrás