Energetikai gazdaságtan

1. Bevezetés, alapfogalmak
 Oktatók

Előadó, tárgyfelelős: Dr. Bihari Péter

Gyakorlatvezetők:
Fábián István (istv3n@gmail.com)
Györke Gábor (gyorke@energia.bme.hu)
Szikszai Fanni (fanni.szksz@gmail.com)
Szűcs Tibor (szucs@energia.bme.hu)
Követelmények

TÁJÉKOZTATÓ
 Követelmények
Tárgykövetelmény: évközi jegy
Feltételek:
– jelenlét a gyakorlatokon (min. 70%),
– két ÖT és egy ED együttesen legalább 50%-os
teljesítése,
Összegző teljesítményértékelések:
– 8. és 14. oktatási héten: az előadáson (ÖT1, ÖT2)
Ellenőrző dolgozat (szintfelmérő):
– a második gyakorlaton
Szorgalmi (opcionális) feladatok (résztelj. ért.):
– számítási feladatok (2 hetes határidővel)
– cikk (rövid esszé)
 Követelmények (folyt.)
Szorgalmi feladatok:
– Számítási feladatok:
• Csak egyénileg készíthetők
• A gyakorlatvezetők adják ki a gyakorlaton
• Beadási határidő: következő gyakorlat
– Rövid esszé (cikk):
• Legfeljebb három hallgató dolgozhat együtt
• Terjedelem:
– 1 fő: 2000 szó (±10%)
– 2 fő: 3000 szó (±5%)
– 3 fő: 4500 szó (±5%)
• választható témák és egyéb előírások (3.héttől):
ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai_gazdasagtan_(MKEE)
 Követelmények (folyt.)
Szorgalmi és egyéb feladatok beadása
feltöltés az
ftp://152.66.39.23
című ftp szerverre

további részletek NEPTUN körüzenetben.

Ne küldjenek ilyen jellegű e-mail-eket a

gyakorlatvezetőknek!
 Követelmények (folyt.)
Pontozás:
– ED: 15; ÖT1: 50; ÖT2: 35
– Számítási hf+órai munka: max.: 10
– Rövid esszé (cikk): max.: 20
Érdemjegy megállapítás az összpontszám
alapján:
– feltétel: (ED+ÖT1+ÖT2)≥50
– elégtelen  50 pont alatt
– elégséges  50..65 pont
– közepes  65..72,5 pont
– jó  72,5..85 pont
– jeles  85 pont felett
BEVEZETÉS ÉS
CÉLKITŰZÉSEK
 Mi az energetika?
Az energetika definíciója:
Az energetika az energiahordozók és
források kitermelésével, hasznosításával,
szállításával, átalakításával és
felhasználásával kapcsolatos műszaki,
gazdasági, környezeti és társadalmi
feladatok összessége.
 Az energetika kapcsolatai
Politika Gazdaság Társadalom Környezet

ENERGETIKA
 Az energetikai területei - ágazatok

Felkutatás és kitermelés:
geológia, bányászat (olaj, gáz, szén, nukleáris)
 Az energetikai területei - ágazatok
Energetikai ipar: erőművek
 Az energetikai területei - ágazatok
Szállítás: energiahordozók szállítása vezetéken
(villamos energia, gáz, olaj, távhő)
 Az energetikai területei - ágazatok
Felhasználás: fogyasztók (ipar, mezőgazdaság,
szolgáltatás, háztartások)
 Az energetikai területei
Megoldandó feladatok

Műszaki: technológiai fejlesztések,

üzemeltetés, ellátásbiztonság;
Gazdasági: beruházások, gazdálkodási
hatékonyság, versenyképesség, piacralépés;
Környezeti: környezetgazdálkodás,
fenntarthatóság, környezet- és klímavédelem;
Társadalmi: elfogadhatóság, fenntarthatóság,
szakpolitikák, függetlenség, ellátásbiztonság.
 Bevezetés, célkitűzések
Miért? Gazdasági, gazdálkodási kapcsolatok
• az energia létfeltétel: mennyiségi és minőségi
ellátás:
– ipar, szolgáltatások és háztartások
– megfizethető energia ↔ energiaszegénység
• az energetika tőke és munkaigényes ágazat:
– befektetések, megtérülés, jövedelmezőség,
munkahely
• az energia (energiahordozó) speciális termék:
– korlátozott helyettesíthetőség és tárolhatóság
– piaci mechanizmusok ↔ piaci zavarok
 Bevezetés, célkitűzések
Miért? Gazdasági, gazdálkodási kapcsolatok
az ellátásbiztonság nemzetgazdasági és
nemzetbiztonsági érdek:
– energiafüggőség, kiszolgáltatottság
– stratégiai tervezés → nemzeti energiastratégia
jelentős környezeti hatások:
– globális: ÜHG  klímaváltozás
– regionális: légköri szennyezők (nitrát, szulfát
aeroszolok)
– lokális: kitermelés (tájformálás), felhasználás
(légszennyezés, hőszennyezés)
– externális költségek ↔ energiaárak
Az energetika politikai és jogi aspektusai
Energetikai szakpolitika

ENERGETIKA – POLITIKA –
EMBER – TÁRSADALOM
 A tudományról…
Önállóan feldolgozandó kiegészítő olvasmány:

Thomas KUHN: A tudományos forradalmak

szerkezete (1962) c. művének részlete

Elérhető:
ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai_gazdasagtan_(MKEE)/
2017-2018-2/EA/MKEE_2018_EA01_kieg(Kuhn).pdf
 Politika
Mi a politika? A politika szó etimológiája
Ókori görög eredetű kifejezés
POLIS = városállam, a városállam politikai
közössége
POLITES, POLITIKON = a polis polgára
POLITIKA = Arisztotelész nyolc könyvből álló
művének címe
POLITEA = Arisztotelésznél az egyik ideális uralmi
berendezkedést jelöli, amelyben a többség (a
vagyonnal rendelkező középrétegek) uralkodnak,
a törvények és az erkölcsi szabályok szigorú
betartása mellett.
 Politika - kitérő
Államformák Arisztotelésznél
Helyes, jó Korcs, rossz
államforma államforma
egy ember királyság diktatúra
uralma (basileia) (tyranniea)

kevesek uralma arisztokrácia oligarchia

többségi
politeia demokrácia
uralom
ki(k)nek az a közjó egyéni érdekek
érdekében érdekében alapján
 Politika
Mi a politika? A politika szó etimológiája
Újkori, legújabb kori kifejezések
POLITY = A kormányzati tevékenység
(government) megnevezése; a politikai hatalmi
rendszer és szervezetek eljárását foglalja
magában (INTÉZMÉNY)
POLITICS = A politizáló tevékenységet, a
politizálást jelenti (TEVÉKENYSÉG)
POLICY (POLICIES) = A politizálás tartalmára
(programok, célok, elvek) utal (TARTALOM)
 Politika
A politika megjelenése (a politikai rendszer
üzemelése) a kormányzás, kormányzat
• Government: kormány, kormányzat
• Governance: a kormányzás, mint folyamat
• Good governance: a „jó kormányzás”
„A jó állam a társadalmiság képviselője.”
„Egy jó kormány azonban gazdasági megfontolások alapján is ösztönzi polgárait a
fizikai aktivitásra…”
„… a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak
be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a közjó érdekében a jogi
szabályozás sokoldalú megalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minőségének és
végrehajthatóságának javítását, amelyek együtt a jó állam elengedhetetlen feltételei…”
Forrás: NEP és a 2010. évi CXXXI. törvény
 Politika
Tulajdonképpen mi a politika?

Röviden:

A politika érdek által meghatározott,

célokat követő és akaratlagos
tevékenység, amely a hatalom
megszerzésére irányul.
 Politika
Tulajdonképpen mi a politika?

1. A politika közösségi tevékenység és viszony;

2. A politika a hatalom megszerzésére és befolyásolására
irányuló tevékenység;
3. A politika társadalmi csoportok által kiváltott és
megjelenített érdek- és hatalmi konfliktusokhoz
kapcsolódik;
4. A politika érdekek által meghatározott, célkitűző és célok
elérésére törekvő (teleologikus), akaratlagos (voluntarista)
jellegű tevékenység;
5. A politika a modern társadalmakban – a társadalom
egészétől és a többi alrendszertől elkülönülő – funkcionális
alrendszerben integrálódva látja el saját funkcióit. A
politikai rendszer központi elemét a hatalmi viszonyok (a
hatalmat megtestesítő döntési pozíciók) alkotják.
 Politika
A politikai rendszer funkciói
Gazdaság
Belső
Oktatás, kultúra
Politikai
Külső Egészségügy
rendszer

Energetika
Szakpolitikai
Igazságügy

Belpolitika

Külpolitika
 Politikai értékek
Az érték elvont fogalma
• Az érték valamilyen kívánatos minőség,
helyesnek, jónak, kívánatosnak tartott tartalom
• Értékelés
• Megismerés, mérlegelés, választás
• Értékítélet
• Pozitív és negatív értékek  értékduálok
• Az érték tehát: mérlegelés és választás
eredményeként létrejött (érték)ítélet, aminek
alapján valamit, valamilyen minőséget,
tulajdonságot helyesnek, kívánatosnak ítélünk
(pozitív érték), annak ellenkezőjét pedig (negatív
érték) elutasítjuk, elvetjük, elítéljük
 Ember és érték
Az értékek fajtái és megjelenési formája: Abraham Maslow
szükségletpiramis (Pyramid of Needs)

Önmegvalósítás

Önmegbecsülés

Család, barátok
közösségek

Létbiztonság, lakhatás
Fiziológiai igények,
létfenntartás
Az értékek fajtái, megjelenésük
Értékhordozók,
értékek

Anyagi Nem anyagi

Az
Normatív Szellemi Esztétikai életminőség

Jogi Politikai

Erkölcsi Vallási

Csoport,
Szervezeti
közösségi
 Politikai értékek

Pozitív Negatív
• demokrácia • diktatúra

Totali- Hegemo-
Kormány Ellenzék
tárius nisztikus
 Politikai értékek
Abszolút értékek
Az ember élete Az ember méltósága

Elsődleges alkotmányos értékek

Demok-rácia Szabadság Egyenlőség Igazságos- Humaniz- Béke Természe-
ság, legiti- mus tes emberi
máció környezet

Leszármaztatott alkotmányos értékek

Politikai Alkotmányos Hatalmi Jogállami Alkotmányos Nemzeti,
szabadság tilalmak rendszer értékek kötelességek állami
alkotmá- szimbólumok
nyossága és értékek

Másodlagos értékek a magasabb rendű értékek érvényesülésének garantálására

 Értékek és energetika
A humanizmus, az emberi élet és méltóság
Alaptörvény Szabadság és felelősség II. cikk
„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden
embernek joga van az élethez és az emberi
méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól
kezdve védelem illeti meg.”
• Emberközpontú politika
• Az emberi élet, méltóság, szabadság védelme
• Az ember mint maga tételeződik értékként
• Halálbüntetés kérdése
• A méltóságból számtalan személyiség jog olvasztható
ki
 Értékek és energetika
A béke
Alaptörvény Alapvetés Q) cikk
„(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése
és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható
fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ
valamennyi népével és országával.”
– Az emberiség kollektív joga az élethez
– Csak a demokratikus politikai rendszerek összessége képes
megakadályozni a világháborút
– A politika végét jelenti a háború, s nem a folytatását más
– eszközökkel
– Ezzel nem mondunk le az önvédelemről, valamint a
demokráciát veszélyeztető erők elleni erőszakról
– Nem garantálhatják önmagukban a nemzetközi viszonyok
 Értékek és energetika
A természetes emberi környezet
Alaptörvény Szabadság és felelősség XXI. cikk
„(1) Magyarország elismeri és érvényesíti
mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt –
törvényben meghatározottak szerint –
helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország
területére szennyező hulladékot behozni.”
 Értékek és energetika
A természetes emberi környezet
– A természetes környezet megőrzése elengedhetetlen
feltétele az emberi életnek
– Jelen és a jövő generációinak közös érdeke
– Harmadik generációs jog
– 28/1994. (V. 20.) AB-határozat
– Levezethető az élethez való jogból
– Önállósult és önmagában vett intézményvédelem
– Alanya az egész emberiség és a természet
– Az emberi élethez való jog fizikai feltételeinek
biztosítása
– Védelmi szinttől való visszalépés tilalma
– Az épített környezet védelme
Változó energiapolitikai célgeometria
A hagyományos Paradigmaváltás
energia-politikai energia-politikai
célháromszög célnégyszögre
környezet- ,
ellátás- gazdasá-
éghajlat-
biztonság gosság
védelem

energia-
politikai
energia- négyszög
politikai
háromszög
környezet- ,
gazdasá- társadalmi ellátás-
éghajlat-
gosság elfogadás biztonság
védelem
 Az EU energiapolitikája
Versenyképesség
Competitiveness

Fenntartható
fejlődés Ellátásbiztonság
Sustainable Security of Supply
Development
 Az energetika ellentmondásai

Növekedés Versenyképesség,
Nö veked és
é s, Versenyk é pess é g,
fogyasztás profit,
profit,piaci
piaci áár r
fogyaszt á s
K G
Fenntarthatóság, K G Megfizethetőség,
Megfizethet ? s é g,
Fenntarthat
takarékosság
ó s á g, Biztonság Költség alapú ár
takar é koss á g k ö lts é g -típus ú á r

B LLétfeltétel
étfelt étel

B Gazdasági
Gazdas tényező
á gi t é nyez ?
 Fenntarthatóság
Környezet és Fejlődés Világbizottság (WCED):
„fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely
kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy
károsítaná a jövőbeli generációk képességét
saját szükségleteinek kielégítésére.”
Eszközök:
• fenntartható használat
• fenntartható gazdaság
• fenntartható társadalom
 WEC elképzelések
WEC (World Energy Council): 3A
Accessibility: hozzáférhetőség minden piaci
szereplő számára elfogadható áron 
szabályozás
Availability: energiahordozók hosszú távú
rendelkezésre állása  nyitottság minden
energiahordozó felé
Acceptability: társadalmi elfogadottság 
környezetbarát és biztonságos technológiák
 WEC – 3A
Hozzáférhetőség Rendelkezésre állás Elfogadottság
Megbízhatóság
Minőség
Megfizethetőség
Biztonság
Klímaváltozás
Légszennyezés
Infrastruktúra
Takarékosság
Szocio-kulturális attitűd
Ellátásbiztonság
Szabályozás (jogi környezet)
Technológia, korszerű műszaki megoldások
 Az energetika szintjei
Szint Eszköz

Nemzeti energetikai-
Országos (regionális) energiapolitikai stratégia
Politikai és
gazdasági
döntések

Térségi energetikai
Helyi (térségi) stratégia

Technológiai és
és műszaki
Gazdasági

döntések

„Energiatermelők” gazdálkodási célkitűzések

Energiagazdálkodási
Intézményi Háztartási
stratégia
fogyasztók fogyasztók
 Hazai stratégiai célkitűzések

Eszközök

Fenntarthatóság
Versenyképesség
Ellátásbiztonság

Környezet- és
Vidékfejlesztés természet-
védelem

Társadalmi és
Oktatás és
szociális
foglalkoztatás
szempontok

Gazdaságélénkítés
Erőforrások, definíciók, egységek

ENERGETIKAI
ALAPFOGALMAK
 Energetikai alapfogalmak
Erőforrás és adottság
• természeti erőforrás:
– az ember által hasznosítható természeti adottság;
• „in situ” erőforrás:
– csak a helyszínen hasznosítható, nem
kitermelhető és nem szállítható
• természeti adottság:
– ami a környezetben rendelkezésre áll.
 Energetikai alapfogalmak

természeti erőforrások

kimerülő (stock) részben meg- megújuló (flow)

újuló, megújít-
ható:

hulladék asszi-
felhasználva elvileg vissza- milációs képes- kritikus: nem kritikus:
elfogyasztott: nyerhető: ség, talaj ter-
szén, mőképesség növényzet, napenergia
kőolaj, elemi termőtalaj, szél-
földgáz, ércek és vízkészlet, vízenergia,
hasadóanyagok ásványok halállomány árapály
Energetikai alapfogalmak
 Alap (primer) export
erőforrások energiahordozók
és források
import

szennyezés

szállítás
átalakítás,
export
Átalakított
(szekunder)
energiahordozók
import

közvetlen felhasználás
szennyezés
szállítás
átalakítás,

export
Végső
energiahordozók
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

TERMÉSZETI KÖRNYEZET
import
ENERGETIKA

szennyezés
Energetikai alapfogalmak

átalakítás

Hasznos
energiahordozók
 Energetikai alapfogalmak
• alap (primer) energiahordozók:
energetikailag hasznosítható ásványi
anyagok (pl. szén, kőolaj);
• alap (primer) energiaforrások:
munkavégzésre használható természeti erők
(pl. napsugárzás, szél, víz);
• átalakított (szekunder) energiahordozók: a
primer energiahordozóktól fizikai
tulajdonságaikban különböző anyagok (pl.
brikett, benzin, gázolaj).
 Energetikai alapfogalmak
• végső energiahordozók: az átalakított
(szekunder) energiahordozóktól fizikai
és kémiai tulajdonságaikban különböző
energiahordozók (forró víz, gőz, villamos
energia stb.);
• hasznos energiahordozók: a fogyasztó
szempontjából hasznos energiaformák
(mozgási-, helyzeti-, fényenergia stb.);
 Energiaegységek
• SI Alapegység: Joule, J; 1 J = 1 N·m.

• Prefixumok: kilo, k = 103 emberi

mega, M = 106 lépték,
háztartás
giga, G = 109
tera, T = 1012 ország,
peta, P = 1015 országcsoport
exa, E = 1018
zetta, Z = 1021
yotta, Y = 1024
 Energiaegységek
„Természetes egységek” alap energiahordozók
esetén:
• tonna olaj egyenérték, ton of oil equivalent
(toe)
1 toe = 42 GJ,
• hordó (barrel)
1 barrel (bbl) = 42 US gallon = 6,12 GJ; (159
lit.)
• egyezményes tüzelőanyag, tonna szén
egyenérték, ton of coal equivalent (tce)
1 tce = 1 tETA = 29,3 GJ.
 Energiaegységek
• Angolszász egységek:
British Thermal Unit, BTU
1 BTU = 1,0548 kJ
(1 lbm H2O 39°F  40°F)
„Nagy” energiaegység: Quad
(Quadrillion BTU)
1 Q = 1015 BTU
• Villamosenergia-ipari egység:
kilowattóra
1 kWh = 3,6 MJ.
 Energiaegységek
• Táplálkozástudomány:
kalória
1 kcal =1 Cal ≈ 4182 J

• Nukleáris technológia:
elektronvolt
1 ev = 1,602∙10−19 J
 Fizikai fogalmak
• Teljesítmény: a munkavégzés gyorsasága
• A teljesítmény a munka és az elvégzéséhez
szükséges időtartam hányadosa
• P=W/τ
Magyarország villamos energia 6.600.000.000 W = 6.600 MW
csúcsigénye
Műegyetemi Oktatóreaktor 100.000 W = 100 kW
hőteljesítménye
Hajszárító villamos teljesítményfelvétele 2.000 W = 2 kW
PC villamos teljesítményfelvétele 200 W .
Mobiltelefon villamos ~0,5 W .
teljesítményfelvétele
 Fizikai fogalmak
Különböző anyagok egy kilogrammjának energiatartalma, MJ

Hidrogén
160 143

120

80 Földgáz

Villányi Feketeszén 50
száraz Tüzifa
vörösbor
40 Barnaszén
30
Paradicsom Kóla 19
10
0 ,97 1 , 89 2 ,65
0