Mentálhigiénés segítő kapcsolat

Segítő hivatás

• „foglalkozás, szakma” versus hivatás

• szolgáltatás versus szolgálat

Szakmaetika

• „értékközvetítés" kérdése (hatás / beavatkozás)

• kapcsolati etika (határok? felelősség?)

 Segítő hivatások
Hivatásos segítők
• Szociális munkás
• Orvos, védőnő, nővér, pszichoterapeuta, pszichiáter,
klinikai pszichológus
• Lelkipásztor, hitoktató, pasztorál-pszichológus
• Tanító, tanár, pszichopedagógus, gyógypedagógus,
fejlesztő pedagógus, óvónő, iskolapszichológus
• Művelődésszervező
 Paradigmaváltás (Bagdy)
Medicinális
beteg, páciens
lineáris kauzalitás
betegség, diagnózis stigma,
medikalizáció
terápia, kezelés, egyoldalú
szakértői modell
terapeuta, orvos, szakértő
Pozitív mentálhigiénés
kliens, problémahozó
dinamikus folyamatelemzés,
holisztikus, cirkuláris,
rendszerszemlélet
probléma, zavar, állapot,
stigmatizáció és
medikalizáció nincs
konzultáció, intervenció,
counseling, edukáció,
kompetencia modell,
kölcsönös szakértés
facilitátor, segítő, konzultáns,
problémafogadó
 Paradigmaváltás, folyt. (Bagdy)
Medicinális Pozitív mentálhigiénés

deficit központú, meglévő (lehetséges)

páciens nem felelős, értékekre épít,
alárendelődő kapcsolati kliens felelős és aktív,
kontextus, „elszenvedő” egyenrangú kapcsolat
helyzet

egészségügyön belüli nem medikális

(szervezeti, intézményi) (extramurális), nem
elkülönítés, szeparáció, szeparatív,
kusztodiális modell „helyben segít”,
közösségi modell
 Segítő hivatás: sajátosságok

• önkontroll
• önreflexió
• szupervízió
• kollegiális konzultáció
• esetmegbeszélés
 Segítő kapcsolat: munkafeltételek 1
(Bagdy)

KÜLSŐFELTÉTELEK
• Társas környezet (család, szomszédság, lakosság)
pszichológiai kultúrája, hozzáállása

• Szervezeti keretek: intézmény, team, illeszkedés,

„segítő közösség”
• Kooperációs modellek: bifokális modell, miliőkultúra
modell, stb.
 Segítő kapcsolat: munkafeltételek 2
(Bagdy)

BELSŐFELTÉTELEK
• Önkéntesség, motiváltság, spontán igény,
szocializáltság

• Ha nincs: szocializálás a lélektani munkára

• Mentális tényezők: rapport készség,

együttműködési készség,"szenvedésnyomás"
 Segítő kapcsolat: munkafeltételek 3
(Bagdy)

Kapcsolati feltételek 1
Elsőtalálkozás
kapcsolatfelvétel
szcénikus információk
szimpátia és kiváltott érzések kérdése
kölcsönösség
bizalmi tényezők
kapcsolati munkaszövetség
 Segítő kapcsolat: munkafeltételek 4
(Bagdy)

Kapcsolati feltételek (2)

„Lélektani tér”
Objektív tényezők
Keretek és szabályok
Asegítővállalásai
A„szerződéskötés”: próbaidő? időhatárok?
szakaszolás?elmaradás?
„Munkaszövetség” (Greenson)
„Terápiás erőtér” (Strupp)
„Segítő kapcsolati alaphangulat”
(Hermann J.)
 A személyiség „self” elmélete1
(C. Rogers)

Énkép (individuális / szociális)

• az észlelések, érzések, viszonyulások és értékek
szervezett mintázata, melyet az egyén kizárólag
sajátjaként tekint (egyediség)
Én– ideál
Organizmus
• a teljes személy, a külvilágra adott reakciók
összessége. Alapvető indítéka, hajtóereje az
önmegvalósításra, a fejlődésre való törekvés
 Aszemélyiség „self” elmélete2
(C. Rogers)

Fejlődés
•egyre nagyobb szabadság az önkifejezésben
Kongruencia
•az énkép és az organizmus összhangja
A pozitív elfogadás (szeretve lenni, megértve lenni)
szükséglete
Elhárító mechanizmus
•a szeretet megtartására irányuló törekvés
 Aszimmetria általában a kapcsolatokban:
lélektani, társadalmi háttértényezők
• etológia, darwinizmus, szociáldarwinizmus
• hatalomvágy (Adler)
• a biztonság átélése: a helyzet fölötti kontroll / másfelől önátadás
révén
• a hatalom elvesztése: tehetetlenség, szégyen,bizonytalanság
(szenvedélybetegek)
• kulturális meghatározók: pl. szerepkötelezettségek (vö:klasszikus
betegszerep)
• a „tudás”-sal, a „tudománnyal” kapcsolatosmeggyőződések,
hiedelmek, a „tudás” reformációja
 Kapcsolati aszimmetria
tanácsadási / terápiáshelyzetekben
Akliensmotívumai
• Szenvedésnyomás
• Rászorultság
• Szükséglet
Asegítőmotívumai
• többlet-tudás
• szakmai / jogi / kulturális stb. legitimáció
• segítőkészség + nárcisztikus szükségletek
• „sikeres” segítő kapcsolatok → szakmai előmenetel, szakmai
önkép
 Segítő kapcsolati aszimmetria feloldása

A segítő maga is személyként van jelen, – saját érzelmi

szükségleteivel együtt.
A segítő egyben „kliens” is.
A segítő nem csak „ad”, hanem „kap” is.
Intimitás, „találkozás” – encounter
(szerephatárok, mechanikus szerepkötelezettségek
feloldódnak)

Szimmetria a (felismert) érzelmi szükségletekben–

szimmetria a segítő kapcsolatban
 A segítő kérdéseiönmagához
(Rogers, részlet)

• Tudok-e megbízható (= kiszámíthatóan önmagam) lenni?

(Megbízhatóság = hitelesség)
• Ki tudom-e fejezni önmagamat pontosan úgy, amilyenvalójában
vagyok?
• Megengedhetem-e magamnak, hogy pozitívan érezzek amásik
személy iránt és hogy e pozitív érzéseket ki is mutassam
számára?

• Megengedhetem-e magamnak, hogy teljesen azonosuljaka

másik személy érzésvilágával, értelmezéseivel, és a világot úgy
lássam, ahogyan ő?
 Következtetések
(Rogers)

– Nem képzelhető el végleges „igen” válasz - delehet

és kell törekedni e felé.
– Képességem a fejlődést elősegítő kapcsolatok
kialakítására annak is jele, hogy személyiségem
mennyire fejlett, érett.
– Asegítő teendője: képességei, személyisége
folyamatos fejlesztése
 A hatékony segítő hat tulajdonsága1
(Patterson, Eisenberg, 1983)

• Intellektuális kompetencia: jó elméleti

felkészültség, szüntelen önképzés

• Energia: testi – lelki – kapcsolati működések

energizáltsága

• Hajlékonyság, rugalmasság a kliens problémája

határozza meg a teendőket, nem a segítő "mihez
értése" (módszertani jártassága)
 A hatékony segítő hat tulajdonsága2
(Patterson, Eisenberg, 1983)

• A„nem módszer specifikus” humán segítő tényezők

nyújtani tudása: együttérzés, támogatás,
megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem,
„jelenlét", légkör, biztonságnyújtás,
együttgondolkodás stb.
• Jóindulatú alap attitűd
• Önismeret: az intra - interperszonális személyi(ségi)
valamint módszertani technikai kompetencia
egyensúlya / "személyesség" –személyiség és
tudományosság - felkészültségegyensúlya/
 Asegítő képességei1
„Keret” jellegű képességek
• differenciált beszédkészség
• az idővel való bánni tudás
• egyértelmű és érthetőkommunikáció
• a tér és idő keretektartása
Általános személyiség-jellemzők
• empátia
• feltétel nélküli elfogadás
• kongruencia (hitelesség)
 A segítő képességei2
A szakmai szerephez fűződő képességek
• „holding” („konténer”) funkció: szorongás és
hiperaktivitás nélkül elbírni a kliens
szorongását, sírását, agresszióját, illetve a
csendet)
• az „itt és most”-ban jelentkező stresszek
kezelése
• a személyes és szakmai kompetencia határok
felismerése
• a kliens által rávetített szerep tudatosítása és
elviselése
• „én üzenetek” megfogalmazása
 A segítő képességei3
• a saját érzelmi ambivalencia, illetve kognitív
disszonancia felismerése és elviselése
• saját előítéletek felismerése éskezelése
• az „itt és most” helyzet pontos átélése, kezelése
• az ellenállással való bánni tudás
• az indulatáttétel és viszont indulatáttétel
felismerése és kezelése
• a saját nárcisztikus szükségletek felismerése és
kezelése
 Segítő kapcsolati rendszerek közös jellemzői 1
(Hermann Imre)

• Katarzis (Arisztotelész)
• Időtényező: inkubáció (várakozás, váratás, előkészület
„bemosakodás”)
• Imagináció, álom (Aszklepiosz-i orvoslás)
• Szuggesztív hatások (éber és hipnoid)
• Megváltozott tudatállapotok
• Kommunikációs rítusok
– „ut aliquid fieri videtur”
(lássák, hogy valami történik)
– „néha gyógyítani, gyakran enyhíteni, mindig
vigasztalni” (XVII. sz. francia mondás)
 Segítő kapcsolati rendszerek közös jellemzői 2
(Hermann Imre)

• „Kapcsolati” törvényszerűségek: szociál-pszichológiai

fundamentum a találkozás, „Hallo effektus”, promotív
tényezők, szerepek, kapcsolat, kontrolljáték, ellenállás,
stb.
• Szimpátia, empátia, érzelmek, érzelmi szintek,
kölcsönhatások, cirkularitás
• Kommunikáció lélektani törvényszerűségek: verbális
szint, nem verbális szint, „meta-kommunikáció” stb.
• Tanulás-lélektani összetevők
 Hogyan kell meghallgatni és figyelni?
(1)

Avalóság mindig ott van a személyben,megfigyelhető,

„csak” észre kell venni. Ennek akadályai:
• érzelmi belehangolódás (empátia) hiánya
• szubjektivitás, elfogultságok, előítéletek
• az elmondottak értelmére fókuszálás, a pszichológiai
jelentés elhanyagolása. (A jó megfigyeléshez,
meghallgatáshoz szükséges a figyelem pozitív
irányítása.)
• a közvetlen (tudattalan) kifejezési módok
elhanyagolása: mimika, testtartás, elhelyezkedés,
hangszín, nem verbális közlési csatornák
 Hogyan kell meghallgatni és figyelni?
(2)

• Fontos az önmegfigyelés: mit vált ki belőlünk a

kliens?

• Akapcsolat kibontakozásánakmegfigyelése
• Amegértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik
(pl. közélet, ismerőssel való vita)