Szinkrongépek

Generátorok, motorok
 A szinkrongép elvi ábrája

 A szinkron gép forgórészének

tekercselésében (indukciós
Forgórész Állórész géptől eltérően), egy külső u.n.
Ug
gerjesztő-feszültség által
kefék
létrehozott egyenáram folyik.
R

T
csúszógyürű
 A szinkron gép esetén a
forgórész együtt forog az
állórész mágneses mezejével,
(tehát az s szlip zérus).
Szinkron és aszinkron gép közti különbség
Aszinkron gép:
Váltakozó árammal működő villamos
forgógép, amelynek forgó mágneses
tere mind az állórész, mind a
forgórész tekercselésével
kapcsolódik, és a tekercsek között a
teljesítmény átadása kizárólag
elektromágneses indukció útján
történik.
Az üresjárás kivételével a forgórész
fordulatszáma mindig különbözik az
állórész-tekercselés által létrehozott
forgó mágneses tér fordulatszámától.
A különbséget a szlip jellemzi.
Szinkron gép:
Az állórész felépítése megegyezik
az aszinkron motorok állórészének
felépítésével, azaz itt is ω szinkron
szögsebességű körforgó, vagy
elliptikusan forgó mezőt hozunk
létre, amellyel a forgórész „együtt
jár”.
Az egyetlen forgórész tekercset
egyenárammal tápláljuk. (Kis
gépeknél lehet állandó mágneses.)
A forgórész mező így a
forgórészhez képest áll,
nyugalomban van (állandó mező),
ahhoz rögzített, "hozzá van
ragasztva":
Mi a szinkrongép?

A szinkrongépek – generátorok és motorok –

olyan villamos forgógépek, amelynek az álló-
és forgórészében létrejött mágneses terek
azonos fordulatszámmal együtt mozognak,
szinkronban vannak.
Működési elv 1.

A generátorok működési elve a mozgási

indukció felismerésén alapszik. Ha egy
vezetőkerettel kapcsolódó mágneses
erővonalak száma megváltozik, a
vezetőkeretben feszültség indukálódik. A
fluxus változást mozgási indukciónál a
mágneses tér és a vezetőkeret viszonylagos
elmozdulása okozza.
Működési elv 2.

A szinkron generátoroknál a vezetőkeret az

álló részen van, a forgórész által létrehozott
mágneses teret forgatjuk. A forgó mágneses
tér az álló vezető keretben az energiaszállítási
szempontból kedvező váltakozó feszültségű
villamos energiát állítja elő. Ha feltételezzük,
hogy a mágneses tér eloszlása a kerület
mentén szinuszos, akkor a tekercsben indukált
feszültség változása is szinuszos alakú lesz.
Az indukált feszültség

Az állórészen elhelyezett tekercselésben a

forgórész által létesített teret forgatva,
szinuszos lefolyású feszültséget kívánunk
létrehozni, melynek maximális értéke:
Umax=v*N*Fmax
Ui=Umax /√2 = 4.44*f*N*Fmax
Működési elv 3.

A villamos energia visszaalakítása mozgási

energiává legkedvezőbben 3 fázisú árammal
lehetséges, ezért a szállítási szempontból is
kedvező 3 fázisú váltakozó áramú rendszerek
terjedtek el.
A szimmetrikus 3 fázist három szimmetrikusan
elhelyezett tekercsrenszerrel hozzuk létre a
szinkron generátorokban. (U, V, W)
Működési elv 4.

A térben eltolt tekercsekkel a forgó

mágneses tér időben eltolódva kapcsolódik.
fu=Fmax*sin(v*t),
fu=Fmax*sin(v*t-120o),
fu=Fmax*sin(v*t+120o)
Működési elv 5.

A kerület mentén azonban nem csak egy

északi-déli pólust hozhatunk létre, hanem
többet is. Így a két pólusú (egy póluspár)
szimmetrikus 120o - 120o-ához képest a négy
pólusú kialakításnál a tekercsek helyzete
60o- 60o-ra változik.
Működési elv 6.

Ha egy körülfordulás alatt p póluspárú mező

kapcsolódik a vezetőkkel akkor abban f=p*n
frekvenciájú feszültség fog indukálódni.
f – frekvencia [Hz]
p – póluspárok száma
n – fordulatszám [1/s]
Kialakítás 1.

A gyakorlatban azonban a háromfázisú

tekercselést nem 6 (vagy ennek p szerese)
horonyban, hanem a hely jobb kihasználása
érdekében a kerület mentén elosztva, több
horonyban helyezzük el. Az egy fázishoz és
egy pólushoz tartozó hornyok számát q-val
jelöljük: q= Z/m*2p
Z – az összes horonyszám
m – a fázisok száma
2p – a pólusok száma
A szinkrongenerátorok szerkezete 1.

 Állórész
– ház: Kis és közepes teljesítményű gépek esetén
öntöttvas, nagyobb gépeknél hegesztett
acélszerkezet
- vasmag: Cső alakú, egymástól elszigetelt ún.
dinamólemezből készül. A vasmag belső
palástja mentén egyenletes osztással hornyolt.
- tekercselés: Szigetelt rézvezetőből készül
A szinkrongenerátorok szerkezete 2.

Forgórész (Egyenárammal
gerjesztett elektromágnes)
- Hengeres forgórész: Vasmagja
henger alakú. Közepes
teljesítményig lemezelt, nagy
teljesítményű gépeknél tömör
acél. A hengerpalást egy részén
kialakított hornyokban
helyezkedik el a
gerjeszőtekercselés, mely
szigetelt rézből készül.
A szinkrongenerátorok szerkezete 3.

A gerjesztőtekercs két vége a tengelyre

szerelt ún. csúszógyűrűkhöz csatlakozik. A
csúszóérintkezők egymástól illetve a
tengelytől egyaránt elszigetelt bronzból
készült, mozgó érintkezők.
A csúszógyűrűkhöz a gerjesztő feszültséget
szénkeféken keresztül vezetik be.
A szinkrongenerátorok szerkezete 4.

 Kiálló pólusú forgórész:

A tengelyen elhelyezett acélkoszorúra
szerelik fel a pólusokat, amelyek törzsén
helyezkednek el a gerjesztőtekercsek.
A terhelési szög 1.

A terhelőáram mágneses terének

visszahúzó, fékező hatása jelentkezik a
forgórész tengelyén. Ha továbbra is azonos
fordulatszámmal kívánjuk forgatni a
póluskereket (állandó frekvencia miatt
szükséges), nagyobb nyomatékot kell
kifejteni a tengelyre. P=M*v
A terhelési szög 2.

az armatúraáram mágnese terének fékező

hatása mérhető alakban jelentkezik a gép
belsejében. Ha a forgórész által létrehozott
mágneses teret képzeletben szétválasztjuk
az armatúra mágneses terétől, akkor a két
teret két mágnesként ábrázolhatjuk.
A terhelési szög 3.

 Üresjárási állapotban a két mágneses tér

igen kis szögeltéréssel együtt forog
 Terhelésnél a terhelés mértékétől nő a
fékező hatás, nő a két mágneses tér
képzeletbeli középvonala közti különbség, a
d terhelési szög.
 Stabilitási határnak nevezzük azt az állapotot
amikor maximális a nyomaték, itt d =90o
A stabilitási határt átlépve a mágneseket
együttforgató erő csökken!