BŰNELKÖVETŐVÉ

Kriminológia MA
Kriminálpszichológia

VÁLÁS
2017. szeptember 27.

Vaskuti Gergely
 AMIRŐL SZÓ LESZ

Bűnelkövetővé válás folyamata 

meghatározó élmények és azok
pszichológiai következményei
Család
Kortársak
Iskola

Fejlődési kriminológia
 AJÁNLOTT IRODALMAK

Csemáné Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés. I n:

Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Korinek László – Lévay Miklós
(szerk; 2006): Kriminológia – szakkriminológia . Budapest: Complex.

Hegedűs Judit (2010): Gyermeksorsok, életutak a javítóintézeti

világból. Budapest: Gondolat.

Kerezsi Klára – Győry Csaba – Kó József (2009): Longitudinális

Kriminológiai vizsgálatok és alkalmazásuk lehetőségei
Magyarországon . Budapest: Egészséges I fjúságért A lapítvány.

Borbíró A ndrea – Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára – Lévay

M iklós(2016): Kriminológia . Budapest: Wol ters Kl uwer.

Popper Péter (1970): A kriminális személyiségzavar kialakulása.

Budapest: A kadémiai Kiadó.
 EGYÉB HIVATKOZOTT IRODALMAK

Herczog Mária (2007): Gyermekbántalmazás. Budapest:

Complex.

Kökönyei Gyöngyi: Bűnelkövető viselkedés és

meghatározói gyermek és serdülőkorban. In: Demetrovics
Zsolt (szerk; 2007): Az addiktológia alapjai I. Budapest:
ELTE Eötvös.
„A fiatalkorúnak egyszerűen nincs sem
anyagi, sem jogi lehetősége arra, hogy a
számára kedvezőtlen vagy traumatikus
miliő-hatások elől reálisan és szocializált
formában térjen ki. Megoldási kísérleteinek
ezért általában legalábbis aszociális
jellege van, például csavargások,
szökések.” (Popper 1970, 82)
 CSALÁD

 Alacsony iskolai végzettség

 Alacsony SES
 Deviancia (kriminalitás, szerhasználat)
 Nyílt konfliktusok, bántalmazás

„Mezítláb szaladtam a buszig, mert anyám kikergetett egy

izével, egy baseball ütővel. És felszálltam a buszra, mondtam a
buszsofőrnek, hogy igyekezzen, mert anyám kerget.”

 elhanyagoló nevelés
„Hiányzik a gyermek felé irányuló szeretet, elmarad a
gondozás, táplálás, vagy éppen a gyermek életéhez,
fejlődéséhez alapvetően szükséges tárgyi feltételek
hiányoznak.” (Herczog 2007, 127)
„ N e m é p p e n m o nd ha t o m a z t , ho g y k e rt e s h á z b a n nőt t e m v o l na f e l . (… ) N e m
v o lt v a l a m i j ó g y e rm e k k oro m , é l e t e m be n ne m v o lt a m v i d á m p a r k b a n,
c i rk us z b a n se , s e m m i i l y e sm i . ” „ É n ne m i s e m l é k sz e m, c s a k a ny á m mo ndt a,
ho g y a m i ko r e l k ö lt ö z t ünk o nna n, il y e n ne j l on i z é k b e n l a k t u nk, m e g i l y e ne k . (… )
Mo s t i s b á n o m , h o g y m e g sz ül e t t e m , m e r t c s a k s z e n v e d é s a z e g é s z . ”
 Együttl étek kiszámíthatatlansága
 Közös él mények hiánya
 Á llandó v áltozások
 Szülők különválása
 Munkahelyváltások
 Költözések
 Gyermekvédelem (Hegedűs 2010)

„Szekszárdon születtem, aztán éltünk Pakson, Tolnán és Dunaújvárosban.

Szekszárdon a szüleimmel 11 éves koromig, utána elváltak. Akkor anyuval
maradtam, utána kerültem apuhoz Dunaújvárosba”.

„Az állami gondozás rendszerének jelenlegi szervezeti felépítése

következtében a csecsemőkortól a nagykorúságig terjedő időszak alatt
egy gyermek életében optimálisan 3-4 esetben bekövetkezik a stabil miliő
radikális megváltozása (Popper, 1970. 97. o).

„Generalizált tapasztalattá válik mindenfajta érzelmi kapcsolatnak az

időlegessége” (Popper 1970, 98)
 KORTÁRSAK

 Érzelmi magányosság (szülők és iskola)

 Pótló affektív élmény: kortárs kapcsolatok, galerik
 Nem bizalmi kapcsolatok (kapcsolatok
átmenetiségének élménye)
 Felnőttes attitűd – pl. önellátás, javak megszerzése,
mint célkitűzés vs. emocionális fejlettség és
lehetőségek (Kökönyei 2007)

„Rosszak vagyunk, nagyon rosszak. Amikor együtt

vagyunk tízen, vagy tizenketten mindig együtt,
nagyon rosszak vagyunk. Olyan nem volt még, hogy
rablás, csak ez az egy volt ilyen ügy. Kimegyünk a
városra, kötekedünk mindenkivel, üssük őket lefele,
csatt egy neki, fekszel le te köcsög, köpködjük őket,
meg ilyenek.”
 Kortárs kapcsolatok és a „sodródás”
 „Kritikus szituációkban a fiatalkorú kénytelen együtt sodródni
társaival, mert nem áll mögötte a család érzelmi biztonságának,
a szülőkkel való őszinte kapcsolatnak az a tartaléka, amelyre
alapozhatna, s ahová visszavonulhatna.” (Popper 1970, 91)
 Deviancia felé sodró nyomás, banda „íratlan szabályai”
(Hegedűs 2010)

„Merthogy, csak a haverok, mindig azzal foglalkoztam, hogy

engem jónak lássanak, tudja a többiek. Mindig azzal voltam, hogy
a jó oldalam mutatni és akkor azért mentem velük meg ilyesmi,
szóval nem foglalkoztam azzal, semmivel.”

„Nem tudom. Mondom, elsőnek bulinak látszott. Most így

belegondolok, nagyon megbántam mindent. Még azt is, hogy
velük szóba álltam.” „És akkor végül is nem volt rájuk szükségem,
csak valahol olyan akartam lenni, mint ők, vagy nem tudom. Őket
vettem példaképnek így magam elé. Miközben nem őket kellett
volna, hanem a szüleimet.”
 ISKOLA

 Konzerválja a társadalmi különbségeket (Váradi

2006)
 Ellenállás és ellenérzés a tekintéllyel szemben
(Hirschi 1969)
 „A kudarchelyzet olyan szorongásos
feszültséget eredményez, amitől az egyén
szabadulni igyekszik. Mivel pedig valamilyen
szinten generalizált kudarcok érték, nem az
önmagával szemben támasztott
követelményeket emeli, hanem azokat
redukálja.”
(Popper 1970, 106)
Ördögi kör: iskolai kudarc (stigma) 
otthon (feszültség nő)  szorongás,
agresszió (stigma)…
Megtörése: iskolakerülés, galeri

„Ja, meg olyan is volt, hogy órán rágyújtottunk a

teremben, a tanár felment az igazgatóhoz, kirúgtak
minket az iskolából. Nem úgy, hogy örökre, két hétig
kitiltottak minket, aztán letelt, mentem újra. Nem minden
nap – volt, hogy reggel már mondták, menj haza az
iskolából (…) én meg nem mentem vissza az intézetbe,
mert a gyámom lebaszott volna.”
 FEJLŐDÉSI KRIMINOLÓGIA

 Elsősorban a gyermek- és fiatalkori bűnözés, illetve a

bűnözői karrier megértését, értékelését segíti
 Devianciát befolyásoló okság feltárása
 Különböző életkorokban megjelenő kockázati és protektív
tényezők
 Életesemények fejlődésre gyakorolt hatása
 Biológiai, pszichológiai és társadalmi tényezők figyelembe
vétele
 Deviancia megelőzését/kezelését segítő módszerek
kialakítása
 Alapja: longitudinális kutatások
 Trendvizsgálat
 Kohorszvizsgálat
 Panelvizsgálat
 SHELDON & ELEANOR GLUECK
GLUECK, S. – GLUECK, E. (1964): VENTURES IN CRIMINOLOGY : COLLECTED RECENT PAPERS,
LONDON: TAVISTOCK PUBLICATIONS. PP. 285.
GLUECK, S. – GLUECK, E. (1950): UNRAVELING JUVENILE DELINQUENCY. NEW YORK: THE
COMMONWEALTH FUND. PP. 133.

 Boston
 Bűnelkövető és nem bűnelkövető fiúk
összehasonlítása
 Adatgyűjtés forrásai
 Interjúk (vizsgált személyek, hozzátartozók,
tanárok, munkaadók, katonai szolgálatban a
felettesek)
 Megfigyelések
 Hivatalos regiszterek
 Utánkövetés: személyek 25 és 32 éves korában
 Bűnelkövetői magatartás gyökerei: kora
gyermekkorban
 Jelek már a bűnelkövetés előtt láthatóak
 Csavargás
 Bliccelés
 Fiatalkori alkoholfogyasztás
 Legfontosabb tényező: család
„Mindent egybevetve, a legnyilvánvalóbb különbség
a bűnelkövető és a nem bűnelkövető fiúk szüleinek
fegyelmezési módszereiben az, hogy a bűnelkövető
fiúkat testi fenyítéssel nevelték, és kisebb mértékben
indokolták meg, hogy a büntetést milyen hiba
elkövetése miatt kapják.” (Glueck & Glueck 1950, 133)
 MARVIN WOLFGANG ET AL.
WOLFGANG, M. E. – FI GLIO, R. M. – SELLIN, T. (1972): DELINQUENCY I N A BI RTH COHORT. STUDIES I N CRIME AND
JUSTICE SERIES, PP. 338.
FI GLIO, R. B. – TRACY, P. E. – WOLFGANG M. E. (1990): DELINQUENCY I N A BI RTH COHORT II: PHILADELPHIA, 1958-
1986. 3RD I CPSR VERSION. PHILADELPHIA, PA: SELLIN CENTER FOR STUDIES IN CRIMINOLOGY AND CRIMINAL LAW
AND NATI ON ANALYSTS

 Philadelphia
 Két kutatás
 1945-ben született fiúk vizsgálata 10 és 18 éves
korukban
 1953-ban született fiúk és lányok

 Legfontosabb eredmények
 A philadelphiai fiatalok 7%-a követte el a fiatalkorúak
által megvalósított bűncselekmények 61%-át, a súlyos
testi sértések 65%-át, az emberölések 60%-át,
erőszakos közösülések 75%-át, rablások 73%-át
”krónikus bűnelkövetők” (korai életszakaszban
aktívvá válnak a bűnelkövetésben és későn lépnek ki)
 TERRIE E. MOFFITT ET AL.
MOFFIT, T. (1993): ADOLESCENT-LIMITED AND LIFE-COURSE-PERSISTENT ANTISOCIAL BEHAVIOR: A
DELELOPMENTAL TAXONOMY. PSYCHOLOGICAL REVIEW, 100, PP. 674.

 Dunedin (Új-Zéland)
 1972. április 1. és 1973. március 31. között
születettek kohorsza
 Bűnelkövetők csoportjai
 Fiatalkorra korlátozódó
 Élethosszig tartó elkövetői karrier
 Később további csoportokat különített el
 Felépülők
 Absztinensek
 Eszkalálók (White et al. 2001)
Élethosszig tartó
 Kisebb súlyú agresszív
cselekmények (verekedés,
„bullying”), hazudozás,
állatkínzás, harapás (már
4 éves kortól)
 Neurológiai problémák:
hiperaktivitás és/vagy
figyelemzavar
 Felnőtt ffi bűnelkövetők 5 -
10%-a (nők: kb. 2%)
Serdülőkorra korlátozódó
 Lopás, szökés,
iskolakerülés, lehetnek
súlyos erőszakos
bűncselekmények (rablás,
szexuális erőszak,
fegyverhasználat),
 Nincsenek társas
problémáik, jól kijönnek
másokkal
 FK bűnelkövetők nagy
része ilyen
 Felnőtt korra általában
abbahagyják
Köszönöm a figyelmet!

vaskuti.gergely@gmail.com