 a gyógypedagógiai alapfokú nevelő-

oktató munka eredményeire támaszkodva

a gyakorlati képzésben résztvevő
gazdálkodó szervezetekkel együttműködve
nyújtson differenciált segítséget :
› a szakma tanulásához,
› a társadalmi beilleszkedéshez,
› a felnőtt életre felkészüléshez
 ezzel tegye képessé a fiatalokat arra, hogy
társadalmunk rendezett életvitelű,
eredményesen dolgozó tagjaivá váljanak.
 az alapfokon megszerzett műveltségi
anyag szinten tartása és elmélyítése
 a tervszerű nevelő-oktatómunka során az
alapképességek fejlesztése mellett a
mindennapi életben hasznosítható és
továbbépíthető általános és szakmai
ismeretek nyújtása
 tanulási esélyegyenlőség segítése –
egyéni, kiscsoportos foglalkozásokkal,
 önálló tanulási technikák elsajátíttatása
 a tanórán kívüli személyiségfejlesztés:
szociális készségek és magatartásminták
kialakítása az eltérő szociokulturális
helyzetből adódó kommunikációs
konfliktusok feloldása, magatartás-és
teljesítményzavar kezelése pl:
drámapedagógia módszereivel,
 pályaorientáció, pályaválasztás segítése,
tudatos előkészítése, szakmák ismertetése
 az eredményes munkába álláshoz szükséges
hátránykompenzációs, felzárkóztató, egyéni
fejlesztési programok kidolgozása,
 a tanulók felkészítése a munkavállalói szerepre,
a munkahelyi, a szakmai közösségekbe való
bekapcsolódásra
 az iskola érték- és normaközvetítő funkciójának
érvényesítése a nevelés során a beilleszkedés
elősegítése érdekében
 etikai, nemzeti értékek megjelenítése a
tanórákon és a tanórán kívüli
tevékenységekben egyaránt
 A 9/E. évfolyamon:
az általános műveltség
megalapozása speciális neveléssel,
oktatással, pályaorientációs jelleggel.

 A 9. és 10. évfolyamon: szakmai képzés,

felkészítés a munkába állásra,
életkezdésre.
 A munkába állást, életkezdést elősegítő
szakmák
› Állatgondozó
› Textiltermék-összeállító
› Számítógépes adatrögzítő
› Konyhai kisegítő
› Családellátó
 tanulásban akadályozott, 8. osztályt
végzett tanulók oktatása, képzése folyik.
 A képzésbe belépő tanulók nagyon
eltérőek képességeik, készségeik
fejlettségi szintje tekintetében.
 A tanulási helyzetet nehezítő tényezők:
› a motiváltság hiánya,
› a kognitív képességek gyengesége, 4
› a személyiség fejlődés alacsonyabb szintje,
szociális éretlenség.
 Jelentős eltérés mutatkozik a tanulók
szociokulturális hátterében is, jelentős a
hátrányos és halmozottan hátrányos
tanulók aránya.
 Az iskolában folyó közismereti elméleti
oktatást gyógypedagógusok végzik.
 A szakmai gyakorlati oktatást
gazdálkodó szervezetek segítségével
oldják meg együttműködési
megállapodás,
valamint tanulószerződések keretében.
 Ennek alapján a gyakorlati képzés
partnercégeknél, illetve saját
tanműhelyekben folyik.
 módszerbeli felkészültségük a speciális
elemeket is tartalmazza
 személyiségük derűs, bizalmat
sugárzó legyen
 rendelkezzenek nagyfokú
türelemmel, empátiás készséggel,
konfliktusmegoldó képességgel
 Gyakorlati képzés: a feladatok teljesítéséhez
szükséges gépekkel, szerszámokkal, berendezésekkel,
a balesetmentes munkavégzéshez szükséges
munkavédelmi eszközökkel, védőfelszerelésekkel a
gyakorlóhelyek és a belső tanműhelyek
rendelkeznek.
 A technikai, technológiai fejlődéssel pályázati
lehetőségek kihasználásával igyekeznek lépést
tartani.
 Az elméleti oktatás területén megfelel az
eszközellátottság, azonban a szemléletesebb,
könnyebb elsajátítást elősegítő taneszközök körét
folyamatosan bővítik részben pályázatok, részben
saját erő felhasználása útján.
 alapfokú iskolai végzettség
 egészségügyi alkalmasság
 Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői
Bizottságának érvényes szakértői
véleménye