Beringia

Nemcsak tengerszintcsökkenés volt, hanem izosztázia következtében a szárazföld is

megemelkedett. Nagytestű állatok nem a befagyott tengeren keltek át.
Klímaváltozások és kultúrák kapcsolata:

Egyiptomi Ó-birodalom, Sumér és Akkád – klímaoptimum

Első átmeneti kor (sötét kor) Kr.e. 2263-2025 (ill. Kr.e. 2181-2055)
„Átok Agade fölött” (Kr.e. 2217-2193) az Akkád birodalom összeomlása
Minoszi klíma optimum, (Egyiptomi középbirodalom, sumér reneszánsz)
Bronzkori összeomlás (Kr.e. 1206-1150), görög sötétkor (Kr.e. 1200-800)
Római klíma optimum (ab urbe condita – Kr.u. V.sz.)
Sötét középkor, népvándorlás
Középkori klíma optimum (első ezredforduló – XIV. sz.)
Kis jégkorszak (XIV.sz. közepe-XIX.sz. közepe), pestisjárvány, boszorkányégetés
Jelenlegi „globális felmelegedés” (Ipari forradalom)

“Hová vezet ez az őrült industrialismus és commercialismus?”

(1903 Balbi Adorján Egyetemes Földrajza)”
 Lehűlés:

• Kis-jégkorszak kb. 1250-1850 között kis felmelegedéssel 1550 körül.(Török

hódítás)
A kezdetét szokás kötni:
- a „Grote Mandrenke” néven ismert vihardagályhoz (1362 jan.16)
- a nagy pestisjárványhoz (1347-1351) ( a pestis különben a hideg ciklusokhoz
kötött, ennek oka az emberek és rágcsálók életformájában van)
- „De Sint Elisabethsvloed” 1404 november 19-én Erzsébet napi vihardagály-
- Újabban Dzsingisz kán pusztítását is felhozzák okként!
(40 millió áldozat, erdősödés, CO2 lekötés !!)

Volt egy kultúra, amit éppen ez a „kis jégkorszak” fejezett le, a viking Grönland.
Fontos tudni, hogy a viking történelem így is hosszabb, mint az angolszász Amerika
történelme.

A kis jégkorszak a csúcsát a XIX. század elején érte el

és drámai gyorsasággal ért véget (a nagy jégkorszakokhoz hasonlóan)

• A népvándorlások egyik oka: a művelési mód – és a népesség - igazodott az új

adottságokhoz.
 Pestisjárványok:
• Ehhez a korhoz kapcsolódik az 1347-1353 közötti Európát végigsöprő
pestisjávány is. Egyébként a lehűlési időszakok gyakran a
pestisjárványokkal esnek egybe. Ennek magyarázata a rágcsálók
viselkedése és az emberek összeszorulása lehet. Mezőgazdasági
területen ma is megfigyelhető, hogy az őszi fagyok idején a környék
rágcsálói a fűtött épületekbe sereglenek, különösen ha még ennivalót
is találnak.

• Egy későbbi télről Hajdúhadház története kapcsán is vannak adatok,

részben mert egybeesett a pestisjárvánnyal (mirigyes halál 1739 okt. 3-
tól 1740 március 2, külön kiemelve, hogy március 3-a haláleset nélkül
múlt el. Tehát egyetlen nap elég volt a járvány végének a
felismeréséhez.) A nótárius feljegyzése: „Itt szüntette meg az Úr Isten
Hadházon a pestist. Itten oly iszonyú tél volt, hogy 23 hétig mindenütt
hó volt öreg marhának és juhnak nagy veszedelmével.”
Ha meggondoljuk, 23 hét majdnem fél év!
Kb. 800 lakos és 691 bejelentett(!) haláleset.
 A felmelegedés kezdete:
Magyarországon a kis jégkorszak végét
1863 kivételesen forró és aszályos nyarához lehet kötni
• Az aszály mértékére:
1862-63-ban 13 hónapon át tartó folyamatos csapadékhiány Nagykunságon:
a marha- és juhállomány 80%-a,
a sertések 73%-a
a lovak 44%-a hullott el.
a döglött nyájakat a porviharok temették be.
• A lakosság egy része elmenekült, a skorbut és a fertőzött kútvíz okozta
„rothasztó láz” (tífusz) is tizedelte a lakosságot.
a talajvíz süllyedése miatt sok kút kiszáradt.
• A kiegyezés utáni években a Velencei-tó annyira kiszáradt,
hogy Gárdony és Sukoró között poros úton lehetett a tómedren át szekérrel közlekedni.
• A Fertő –tó:
1855-ben vették észre, hogy a tó visszahúzódik.
Eleinte igen lassan, majd szemmel láthatóan beljebb húzódott,
1866 júliusában teljesen eltűnt. (de az iszapban veszélyes volt járni)
1869-ig teljesen száraz volt a medre

A Hortobágy vízszabályzás előtti tőzegrétege kiégett (szószerint!)

Ezzel szemben: 1863-ban Cherrapunji-ban

22 990 mm eső esett (a szokásos 11 633 mm-rel szemben).
Ebből júliusra esett 9300 mm.
 Ricardo Cascioli – Antonio Gaspari: “2012 Itt a
világvége” p.179-180
• “Banglades olyan ország, amelyet mindig is értek természeti csapások:
• ciklonok, trópusi viharok, áradások. (1582, 1876 Great Backerganji-ciklon )
• . Az 1970-es híres Bhola-ciklon ötszázezer áldozatot követelt, és az érintett lakosság
számához arányaiban még mindig csekélyebb hatású volt, mint az 1876-os Great
Backerganji-ciklon, amely miatt kétszázezer ember halt meg.
• (Közbevetett megjegyzés: a Bhola-ciklon után egy segélyezésben résztvevő mesélte, hogy
az európai újságok azzal kezdték, hogy “a közlekedés és hírközlés megbénult”. Az igazság
az, hogy egyszerúen nem volt minek megbénulnia. Nem is hallottak ilyesmiról. A halottak
számát meg úgy becsülték meg, hogy helikopterről lefényképeztek egy területet, és a
megszámolt hullákat beszorozták a vízfelülettel.)
• “1991-ben a Bangladesh-ciklon elérte a 240 km/órás sebességet, és ezzel meghaladta a
Bhola 222 km/órás sebesssségét, és a húsz évvel előttihez képest jelentősen népesebb
ország tágabb területeit érintette, mégis “alig” százötvenezer halálát okozta”.
• 1997-ben is érkezett egy 225 km/órás ciklon, de “csak” százhuszonhat embert ölt meg.
• 2007-ben Sidr „szuperciklon”, (260 km/óra egy percen át) - kétezer áldozat.
• Miért? Azért, mert az évek során a kormány igyekezett kialakítani egy riasztási rendszert, és
létrehozni egy menedékhely hálózatot, hogy biztonságos helyre tudják menekíteni a
lakosságot.
• A Sidr esetében időben tudtak evakuálni hatszázezer embert a ciklon által leginkább
veszélyeztetett területekról. A régió menedékhelyein és középületekben kevéssel több, mint
három és fél millió ember talál menedéket, de még további tizenegymillió ember számára
lenne szükség menedékhelyekre.
• Konklúzió, hogy a morális pánik és nemzetközi nyomás hatására a program elől elszívja
az anyagi forrásokat a szén-dioxid kibocsátás elleni mozgalom.
Vulkánok:
A hamu szilárd szilikátásványokból áll,
de a felemeléséhez és lebegtetéséhez gáz,
túlnyomórészt CO2 gázáram kell.
Eyjafjallajökull 2010 április
 Eyjafjallajökull:
Vulkáni gázok a sajtóban:
95 000 törölt járat, kb. 1,3-2,8 millió tonnával kevesebb szén-dioxid !!
Az Eyjafjallajökull CO2 kibocsátását a repülőjáratok korlátozásának az idejére 150*10 6 kg/nap-ra becsülték,
miközben a légijáratok 344*106 kg/nap CO2-t emittáltak volna. Így jött ki a kedvező egyenleg!
Akkor számoljunk: a 150 ezer tonna/nap az 1.7 tonna/s avagy 900 Nm 3/s, ami 300 m/s kiáramlással
(hangsebesség 100 °C-on) 3 m2 kiáramlási felületet jelent.
A képek alapján mintha nagyobb lett volna a hamufelhő alja.
(A hangerőt megmérhették volna, abból jól lehet következtetni a teljesítményre akár nagy távolságból is)
Ugyancsak a kitörés második, explozív szakaszában a kilövellt hamu mennyiségét 200 tonna/másodpercre becsülték
(több forrásban is szerepel, és miután három Európányi területet érintett a hamufelhő,
ami tizedmilliméter összesített porvastagsággal számolva is 6 milliárd tonna hamut jelent.
Márpedig, ha a légiközlekedést zavarta, akkor ez a minimális becslés.
(Az csak színezi a történetet, hogy a repülési tilalom a sport vitorlázógépekre is kiterjedt!)
A 200 tonna/s szilárdanyaghoz az 1.7 tonna/s gáz (még ha egyéb gázokkal megduplázzuk is) nagyon kevés.
Poranyagok szállításából tudhatjuk, hogy az 1/120 arányú gázáram a poranyagok „folyósításához” is kevés,
nemhogy a megemeléséhez. Ehhez minimum két nagyságrenddel több gáz kell,
mivel a por és a hajtógáz együtt
de a sztratoszféráig emelni valószínűleg még több,
az adott hőmérsékleten kisebb sűrűségű kell, hogy legyen, mint a levegő.
Ellenkező esetben lefele áramló piroklaszt lenne (meleg lahar, mint a Mont Pelée vagy Saint Helens).
Ismét egyik információ a vulkáni hamu mennyiségét összesen 0.25 km3-re teszi. Ez pedig kb. félmilliárd tonna.
Ezt nyugodtan beszorozhatjuk százzal, hogy becslésünk legyen a gázkibocsátásról.
Ez pedig túlnyomórészt CO2. A vízpára ugyanis viszonylag közel kicsapódott volna,
cementtejhez hasonló sárlavinákat létrehozva (hideg lahar).Ilyen jelenség kétségtelenül volt,
hiszen százas nagyságrendű villámlást észleltek.
Azaz: 50 milliárd tonna többlet szén-dioxidban megalkudhatunk!
(kiegészító adat: összesen 100 millió m 3 tefra , 3000 t/nap SO2)
Skálára vigyázni! A maximum helye (μm ):
Hullámhossz szerint: λmax = 2897.8/T
Frekvencia szerint: λmax = 5099.4/T
lin-log skálán: λmax = 3663.9/T

<=Víz!
 A CO2 két fő elnyelési sávja

• (Knut Ångström , "Ueber die Bedeutung des Wasserdampfes und der Kohlensäure
bei der Absorption der Erdatmosphäre", Annalen der Physik Bd 3. 1900 )
• A 4,25 μm és 14,98 μm centrumú sávok hatása
• a fekete test eloszlásra (100°C , 8°C és -72°C esetén)
Mi lenne „üvegházhatás” nélkül?
(Heinz Thieme)
 Milutin Milanković (Милутин Миланковић)
1879-be született Dályán (Horvátország),
Középiskolát Eszéken végezte.
Bécsben a Technische Hochschule építészmérnöki karán végzett 1902-ben,
majd ugyaitt doktorátust 1904-ben.
1909-ben a Belgrádi egyetem Matematika tanszékének tanára lett,
(mechanika, égi mechanika,elméleti fizika.)
Lemondott az osztrák-magyar állampolgárságról.
A világháború kitörése idején itt tartózkodott és automatikusan internálták,
mint szerb állampolgárt.
1914 decemberig Nezsiderben ( Neusiedl) volt internálva egy
csendőrlaktanyában. (A szerb wikipédia tévesen a Balaton mellé teszi)
Felesége kérte meg Emanuel Czuber matamatikust, a Technische
Hochshule rektorát, hogy járjon közbe az érdekében.
Ezután Budapestre került, ahol Szily Kálmán volt akadémiai főtitkár, majd
könytáros támogatásával bejárhatott az akadémia könyvtárába és a
következő négy évben itt Budapesten dolgozta ki az elméletét.
1920-ban franciául (háború utáni hangulat miatt) jelent meg a könyve:
"Théorie mathématique des phénomènes thermiques produits par la
radiation solaire" (Gauthier-Villars, Paris )
 Példák a megújulókkal való
rablógazdálkodásra
• Indiában a Ruhr vidéki széntermeléssel egyenértékű szárított
marhatrágyát tüzeltek el egészen a 60-as évekig, az eredmény a
talaj kizsarolása,rossz években éhínség
• Brazíliában USA pénzügyi támogatással indított bio-etanol
program hatására erdőket égettek fel, mert kellett a terület az
„üzemanyagcélú cukornádnak”.
• Nálunk a Mecsekben szinte tarvágást végeztek, és kiváló
minőségű faanyagot égettek el „fosszilis szén” helyett.
• Borneóban erdőégetéssel (hagyomány!) nyertek termőterületet
olajpálma telepítésre. A cél „bio-dízel”
• Egy liter „bio-etilalkoholban” a termelés során már 7 dl benzin
„benne van”. Akkor…???
 Beszéljünk a vízről
A vízmolekula eleve dipol
Mindhárom rezgése IR aktív
két tengely körüli forgása is.
Levegő páratartalma százalékos nagyságrendű
A Földfelszín 70 %-a vízfelület.
A víz hőkapacitása, fázisátalakulási hője akkora hőforgalmat jelent, amihez képest
az összes többi csak korrekciós tényező
A felhők és a hóborítás az albedót lényegesen befolyásolja
A tengeráramok hatása az éghajlatra (Panamai-földszöros hatása?)
(Brit szk.,Hollandia – Kamcsatka, Marseille – Vlagyivosztok 43°É.sz.)
Upwelling, El Niño la Niña ciklusok
Az elnyelt ill. kisugárzott hő többszázéves ciklusokat is megmagyaráz
Főn jelenség
 2000 I.30.-II.11.
A ciánkatasztófáról:
„a később találóan Noé bárkájának is nevezett vízkormányzási
intézkedések, közöttük a Kiskörei Duzzasztómű rendkívüli
üzeme, a Tisza-tavi öblítő csatornák és ártéri fokok lezárása
lehetővé tették, hogy a Közép-Tisza vidékén a mérgező anyagot
a folyó medrében lehetett levezetni. Ennek köszönhetően a
gátak közötti hullámtér, a biológiai sokszínűséggel rendelkező
holtágak, és ami roppant lényeges, a Tisza-tó öblözeteinek
páratlanul gazdag élővilága – a Tisza-tó vízfelületének 93
százaléka – gyakorlatilag nem károsodott. Szintén fontos
eredmény, hogy a Kiskörén elindított mesterséges árhullám
nem okozott gondot a folyó alsó szakaszán, a cianidos víz nem
öntötte el a hullámtereket. A rendkívüli vízkormányzás
hatásaként a toxikus anyagok Tiszafürednél mért 5,2
milligramm/literes koncentrációja Kiskörénél 3,8-ra csökkent,
Szolnoknál pedig „csak” 8 órán haladta meg a kritikus 2
milligramm/liter értéket.”
(Kötivizig – megemlékezés)
Ethnographisch-geographische Statistik des Königreiches Ungarn und dessen Nebenländer.
(Nach neuesten und zuverlässigsten Quellen bearbeitet und herausgegeben) – von-
Ladislaus von Bielek
Wien, 1837, Gedruckt bei Anton Benko.
(86 oldal) Tehát: Balla Antal 1791

86. old.
 Mérnökújság, 2018 május

Paksi hűtővíz:
Tanulság:
A Paks-II-höz
vízlépcső kell!
 Köszönöm a figyelmet
Az elővigyázatosság elvéhez (Precautionary principle)