Elemzés-Értékelés 2018 Rövid NBI.-ea. 2

NEMZETBIZTONSÁGI
INTÉZET
Az elemző-értékelő
munka alapjai
Nemzetbiztonsági Intézet
ELŐADÓ
Háber Péter ny. ezredes
a hadtudományi doktori iskola doktorandusza
a NKE nemzetbiztonsági intézet külső munkatársa
Az előadás fő kérdései:
 Az elemzés-értékelés meghatározása, helye és szerepe a

nemzetbiztonsági tevékenységben
 Az elemzés-értékeléssel szemben támasztott követelmények
 Az információforrások elemző-értékelő szempontú csoportosítása
 Az elemző-értékelő munka területei és annak kibontása

 Felhasznált irodalom:
 A nemeztbiztonság általános elmélete a közszolgálatban – NKE NBI jegyzet, 2018

(A STUDIA UNIVERSITATIS COMMUNIA sorozat keretében)
 A nemeztbiztonság általános elmélete – NKE NBI jegyzet, 2014
 Nemzetbiztonsági alapismeretek – NKE NBI jegyzet, 2018
 Dr. Kenedli Tamás: Az elemző-értékelő munka alapjai – Microsoft Office ppt.

előadás A nemzetbiztonság általános elmélete – NKE NBI jegyzet
 Dr. habil. Kis-Benedek József: Nemzetbiztonsági tevékenység értelmezése és
művelése, nemzetközi tapasztalatok – Microsoft Office ppt. előadás
 Dr. habil. Kis-Benedek József: Az információk feldolgozásának folyamata, az OSINT
jelentősége – Microsoft Office ppt. előadás
 Dr. habil. Kis-Benedek József: Az információ feldolgozásának folyamata II. –
Microsoft Office ppt. előadás
 Dr. Vida Csaba: Az elemző-értékelő munka alapjai
MOTTÓ
„Minden háború az első csata előtti utolsó pillanatban dől el.”
„...nem az az igazán ügyes, aki száz csatában győz,

hanem az, aki harc nélkül vesz erőt az ellenségen...”
Szun-ce (i. e. 544 – i. e. 496)

William Tecumseh Sherman altábornagy
(1820.–1891.)
Amerikai polgárháború (1861–1865)
1864-ben Ő lett a Mississippi katonai körzet parancsnoka, vagyis

lényegében a polgárháború nyugati hadszínterén lévő uniós erők
főparancsnoka. Ezután három hadsereggel (Army of the Cumberland, Army of the
Tennessee és Army of the Ohio), közel 100 000 fő élén benyomult Georgia állam
területére. Vezetésével az uniós seregek elfoglalták Atlanta városát, ami
jelentősen hozzájárult Abraham Lincoln újraválasztásához.
Sherman ezután délnek fordult és 62 000 fővel átvonult

Georgia maradékán és hadjáratot vezetett Észak- és Dél-
Karolina államokban ezzel jelentősen meggyengítette az
Amerikai Konföderációs Államok haderejét, és
lehetetlenné tette számukra a háború folytatását. Ő
fogadta 1865 áprilisában a konföderációs csapatok
megadását Észak-Karolina, Dél-Karolina, Georgia és
Florida államokban.
Georgiai hadjárat: Macon vagy Augusta,

később Augusta vagy Svannah
Dél- és Észak Carolinai hadjárat: Augusta vagy Charlston,
de a kettő között Columbia (D.-Car.főváros) lett a célpont,
majd Charlotte vagy Fayetteville és végül
Raleigh vagy Goldsborough, esetleg Wilmington
Adatok: hatékony ellenállásra

képes ellenséggel szemben
összesen kb. 700 km; négy- hat
hadoszlop; több, mint 100 millió
Sherman szerint a délieket dolláros kár; a konföderációs
stratégiai, gazdasági, ellenállás teljes megtörése.
pszichológiai és morális
szempontból is meg kell törni.
Az utókor ezt mint „totális háború” ismerte meg.
Ezt Ő „kemény háborúnak”
Követők: G.S. Patton, H. Guderian és E.Rommel.
(„hard war”) hívta,
Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló

1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 1. § szerint
2012. 01. 01.-től*
Katonai
Információs Alkotmányvédelmi Nemzetbiztonsági
Nemzetbiztonsági
Hivatal Hivatal Szakszolgálat
Szolgálat
POLGÁRI KATONAI
NEMZETBIZTONSÁGI NEMZETBIZTONSÁGI
SZOLGÁLATOK SZOLGÁLAT
* 2011. évi CLXXI. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
katonai nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásával kapcsolatos módosításáról, valamint
az azzal összefüggő további törvénymódosításokról.
Adatszerzés
Általában hat hírszerzési fajtát, hat információgyűjtési típust különböztetünk meg:

 humán hírszerzés (Human-Source Intelligence – HUMINT);
 nyílt forrású hírszerzés (Open-Source Intelligence – OSINT);
 technikai jel felderítés (Measurement – MASINT and Signature Intelligence)
metrikus adatok és azok változásai (akusztikus, színkép, nukleáris, kémiai, biológiai
stb.);
 képalkotó felderítés (Imagery Intelligence – IMINT);
 térinformatikai hírszerzés (Geospatial Intelligence – GEOINT);
 rádió-elektronikai felderítés (Signal Intelligence – SIGINT).
 A SIGINT a hírszerzés olyan formája, amely az információkat a távközlési rendszereken
sugárzott üzenetek lehallgatása, valamint az elektronikai és egyéb eszközök által
kibocsátott jelek elfogása révén gyűjti össze. Három fajtáját különböztethetjük meg:
• a távközlési felderítést (Communication Intelligence – COMINT),
• az elektronikai felderítést (Electronic Intelligence – ELINT) és
• a gépi kibocsátású jelek felderítését (Foreign Instrumentation Signals Intelligence –
FISINT) főleg az újonnan kifejlesztett fegyverrendszerek és űrjárművek működési
paramétereinek felderítésévei foglalkozik.
Hírszerző / felderítő
ciklus
Irányítás
feladatszabás a hírszerző
a hírszerzési / felderítési igények szervezetek
megfogalmazása és a felderítő
erők-eszközök részére
Adat és információszerzés -
gyűjtés Tájékoztatás
Információfeldolgozás
elemzés - értékelés jelentés, tájékoztatás elkészítése

Az elemzés
Definíciója
Egymással összefüggésben lévő információk részletes vizsgálata abból a szempontból,
hogy mennyire egészítik ki, erősítik meg vagy cáfolják egymást, a tények és viszonyaik
feltárása céljából...
Absztrakt gondolkodási folyamat, amelynek során a nyers kiinduló adatok jelentéssel bíró,
értelmes információvá alakulnak át
Fajtái
Leíró
Ki, hol, mikor, mit, hogyan
Osztályozás, kategorizálás, definíció
Magyarázó
Miért?
Oksági, cél-oksági, korrelációs, viszonylati
Előrejelző
Mi várható?
Az elemző-értékelő munka alapjai
Az elmélet egyik megalapítójának Sherman Kentet Az elemző-értékelő munka

(1903-1986, CIA egykori munkatársa) lehet tekinteni, egyidős a hírszerzéssel, de csak
aki a II. világháborút követően írja le a hírszerzés a XX. században önállósult és
elemző-értékelő doktrínáját. csak akkor alakult ki saját
elméleti rendszere.
A XX. századot megelőzően az
információk elemzése-
értékelése az adatszerzők vagy a
döntéshozók által történt.
Az információk számának
drasztikus növekedése miatt lett
szükség külön elemző-értékelő
szervezet létrehozására, amely
már minden egyes hírszerző ág
információit együtt elemezi.
Az elemzés-értékelés helye és szerepe a
nemzetbiztonsági tevékenységben
A nemzetbiztonsági tevékenységi rendszer meghatározó eleme.

A hírszerzési ciklus oldaláról vizsgálva annak központi eleme, mert célja és
rendeltetése megegyezik magával a hírszerzéssel.
Fogadja a döntéshozók információigényeit, irányítja az adatszerző szervezetek

információszerző tevékenységét, feldolgozza az adatszerzők által megszerzett
adatokat, elemzi-értékeli azokat, valamint a szükséges kérdésekben tájékoztatja a
döntéshozókat.
Végrehajtja a vezetők elemzett-értékelt információkkal történő támogatását,
valamint felfedi és meghatározza az államot érintő fenyegetéseket, kockázatokat
és kihívásokat.
Elemzés-értékelés nem működik adatszerzők által megszerzett információk nélkül és az

adatszerzők által megszerzett információk sem érhetik megfelelő eredményt a
döntéshozóknál, ha azok nincsenek elemezve és értékelve.
Hírszerzési ciklus működése
Az elemző-értékelő munka a hírszerző ciklus irányító és központi eleme, mert minden

szakaszban jelentős szerepet tölt be.
 fogadják a döntéshozók
információigényeit,
 megtervezik és megszervezik a szükséges
információk beszerzését,
 vezetik azokat az adattárakat, amelyekből
szükséges információkat kinyerik,
 visszacsatolással irányítják az adatszerzők
munkáját,
 részt vesznek az információk
feldolgozásában,
 elemzik-értékelik az információkat,
 elkészítik a döntéshozók számára a
tájékoztatókat,
 végrehajtják a döntéshozók tájékoztatását
(papíron vagy szóban).
Az elemző-értékelő munka területei
Az elemző-értékelő munkát
alapvetően öt tevékenységi körre lehet bontani
 információk elemzése-értékelése;
 hírszerzési ciklus működtetése;
 tájékoztatók készítése;
 tájékoztatórendszer működtetése;
 elemző-értékelő adattárak működtetése.

Az elemző-értékelő ciklus
A feladat meghatározása
Az információigények fajtái:
 felhasználók kérdésének kibontása

 utazáshoz (személyes részvételhez)
 egy esemény bekövetkezése után
 egy esemény bekövetkezése előtt
 egy konkrét témakört feltérképező kérdéskör
 irányba állító (orientáló) információigény
 aktualizáló információigény
 kiegészítő információigény
 pontosító információigény
A nemzetbiztonsági elemzés-értékelés
meghatározása
Az elemző-értékelő munka:
 komplex tevékenységi rendszer, amelynek központi eleme a

problémamegoldás;
 tudományos igényű gondolati tevékenység;
 alapvető funkciója az adatszerzők által összegyűjtött információk,
tudományos és szakmai ismereteken alapuló eljárások és módszerek
alkalmazásával történő feldolgozása;
 az információk elemzés-értékeléséből kapott eredmények alapján
következtetések, értékelések és előrejelzések meghatározása;
 az állami döntéshozók elemzett-értékelt információkkal történő ellátása;
 részvétel az állam értékeinek védelmében és érdekeinek érvényre
juttatásában;
 igénybe veszi más tudományágak elemző-értékelő módszereit.
Az elemző-értékelő munka tárgya
Az elemző-értékelő munka, mint a nemzetbiztonsági tevékenység része, a

biztonság elemeivel foglalkozik.
Az elemeket jellegük alapján három csoportra lehet osztani:
 a biztonságot gyengítő elemek (kihívások, kockázati tényezők és
fenyegetések);
 a biztonságot garantáló elemek (védelmi képességek összessége);
 a biztonság alakulását befolyásoló elemek (bel- és kül-, valamint
biztonságpolitika és azok eszközei).
Az elemek fajtája szerint meg lehet különböztetni:
 politikai;
 katonai;
 gazdasági;
 társadalmi;
 környezeti
Az elemzés-értékeléssel szemben
támasztott követelmények I.
A követelményrendszert alapvetően három csoportra lehet osztani

 az elemző-értékelő személlyel szembeni
követelményekre;
 az elemző-értékelő munkával szembeni
követelményekre;
 az elemző-értékelő munka
termékével szembeni
követelményekre.
támasztott követelmények II.
Az elemző-értékelő személlyel szembeni követelmények
 átlagon felüli, széles körű általános műveltség,

 alapos szakmai ismeretek,
 szakmai tapasztalat;
 etikai követelmények,
 írásbeli és szóbeli kifejezőképesség,
 kreativitás, logikus gondolkodás,
 előrelátás,
 szorgalom, munkabírás, lelkesedés, önképzési hajlandóság;
 helyzetfelismerés;
 együttműködési képesség.
támasztott követelmények III.
Az elemző-értékelő munkával szembeni követelmények
 minden információt elemeznie kell,

 minden elméleti módszert alkalmaznia kell, ki kell választani a megfelelő
eljárást,
 elsősorban a saját szaktudást kell felhasználni,
 objektivitással és tárgyilagos helyzetképpel kell vizsgálni,
 a pontosság és precizitás,
 következtetéseket kell megfogalmazni,
 előrejelzések készítésére kell törekedni,
 fel kell fedni a dezinformációs és propaganda törekvéseket.
támasztott követelmények IV.
Az elemző-értékelő munka termékével szembeni követelmények
 megbízható és időben rendelkezésre álló adatokat, információkat és hiteles

előrejelzéseket kell tartalmaznia,
 összegző jellegű, lényegi választ kell adni,
 objektív és tárgyilagos helyzetképet kell biztosítani,
 világosan és egyértelműen kell megfogalmazni,
 pontosság és egységesség összhangját kell mutatnia,
 logikus rendszerbe kell foglalni
 maximálisan törekedni kell arra, hogy a kész anyagban teljes egészében fel
legyen dolgozva annak tárgya az olvasóban nem merülhetnek fel
megválaszolatlan kérdések,
 de ha ez elkerülhetetlen, akkor jelezni kell, hogy a hiánypótlás folyamatban
van
 el kell különíteni az információt a következtetéstől.
Az információk forrásai
Az elemző-értékelők összforrású elemzés-értékelést folytatnak, így minden

adatszerző (hírszerzési) ág által megszerzett információ forrásnak minősül. Adott
esetben forrásnak lehet tekinteni az elemző-értékelő adattárak anyagait is.
Az információk forrásainak elemző-értékelő szempontú csoportosítása:
 LITINT (literal intelligence) – betűvel

kifejezhető információk (HUMINT, OSINT,
COMINT)
 NON-LITINT – betűvel nem kifejezhető

információk (ELINT, MASINT, IMINT,
CYBINT)
Az információforrások kezelése az elemzés-
értékelés során
Előnyök - hátrányok
 HUMINT – túl költséges, interaktív források, olyan információt biztosít, amit
mások nem, gyors reagálású,
 SIGINT – korlátozott képességek, nem interaktív, megbízható információkat
biztosít, egyes fajtáihoz feldolgozás szükséges,
 OSINT – túl nagy mennyiségben áll rendelkezésre, nem mindig megbízható,
ellenőrzésre szorul, nem interaktív,
 IMINT – megbízható információt tartalmaz, feldolgozás szükséges, csak utólag
nyújt információt,
 MASINT – feldolgozás szükséges, csak részinformációkat ad, csak utólag nyújt
információkat,
 CYBINT – új hírszerzési ág, korlátlan lehetőségek, túl nagy mennyiségű adatot
tartalmaz.
Adat, tény, információ I.
 Az adat: olyan nyers (még nem feldolgozott), látott, nyomtatott, kisugárzott, szóban
közölt vagy más formában megszerezett ismeret, amit az elsődleges források
szolgáltatnak. Ez lehet például dokumentum, fénykép, magnófelvétel, műhold által
készített kép, kisugárzott jel, vagy valakinek a személyes levele is. Másképpen
megfogalmazva: a nyomtatott, képi vagy jel formátumban megjelenő, új ismereteket
tartalmazó, esetleg ismétlődő, vagy megerősítő, de még nem értékelt anyag.
 A tény teljes bizonyossággal, vagy nagy valószínűséggel igaznak tekintett dolog

(történés, fejlemény, összefüggés, körülmény, esemény, adat, jellemző). A valóság
folyamatában lezárt szakaszt alkotó esemény, jelenség, mozzanat; olyan, ami a
valóságban előfordulhat vagy megtörtént.
o Tudományosan: A tény tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott
adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (időben, térben) is változik, milyen
állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a
jövőben sokszor kiderül, hogy mégsem az.
 Az információ a bizonytalanság csökkentésére alkalmas, a helyzetre vonatkozó
ismereteket bővítő értesülés (közlemény), amelynek valamilyen új, eddig ismeretlen
elemet kell tartalmaznia. Ez eredményezheti a várt következmények (esetek) számának
csökkenését (esetleg növekedését), illetve bekövetkezési valószínűségük becsült
értékének módosulását.
Adat, tény, információ II.
 A felderítési adat minden olyan termék, amely segít megismerni a

katonai művelet körzetét, a terepet, annak jellegét, az időjárást, az ellenség
tevékenységét, képességeit és lehetőségeit. De hasonló az értelmezés a
felderítés/elhárítás egyéb területein is.
 A felderítési információ tartalmazza mindazokat az adatokat és
tényeket, amelyeket a felderítő szervek (adatforrások) összegyűjtöttek,
valamint az ezek felhasználásával született következtetéseket és
értékeléseket.
A felderítési információk és adatok a már korábban létező vagy új felderítési
anyagokhoz kapcsolódnak és elősegítik a közöttük lévő kapcsolatrendszer(ek) feltárását.
Ezek az összegyűjtött adatok, tények és információk feldolgozásával állíthatók elő.
 A feldolgozott, értékelt, valamint összefüggésbe helyezett információk
összessége és egységes rendszere alkotja a tudást amely a döntések alapjául
szolgál .
Az információgyűjtés feladatai
 az információs követelmények és a más szervezetektől beérkező felderítési

igények vétele és feldolgozása;
 az adatforrás kiválasztása, képességeinek és lehetőségeinek meghatározása;
 feladatszabás az adatforrás részére;
 eredménytelen információforrás kizárása;
 megtévesztési rendszabályok felismerése;
 a beérkező felderítő jelentések értékelése;
 előrejelzések összevetése a kapott információkkal;
 az információgyűjtési terv folyamatos pontosítása, aktualizálása.
Információgyűjtés módszerei
A./ Passzív és aktív felderítés B./ Kihallgatás és a zsákmányolt

anyagok, dokumentumok vizsgálata,
• figyelés szabad szemmel, vagy műszerrel, elemzése
• radar megfigyelés, • hadifogoly kihallgatás,
• rádióadások, elektronikus kisugárzók • menekültek, disszidensek, őrizetbe vett
jeleinek észlelése, személyek kihallgatása,
• légi és földi felvételek készítése, • fegyverek, felszerelési tárgyak,
tartalmuk elemzése, harceszközök vizsgálata,
• akusztikus, szeizmikus vagy más • zsákmányolt dokumentumok
érzékelési elven működő rendszerek tanulmányozása.
alkalmazása.
C./ Hírszerzés
• kiképzett felderítők/hírszerzők küldése a célországba,
• a célországban beszervezett ügynökök útján.
Az információ feldolgozás folyamata
Az információk elemzése I.
 mi az, ami új, figyelemre méltó, lényeges elem benne;

 mi a jelentősége, hogyan érintheti a nemzetbiztonsági érdekeket;
 milyen okokra vezethető vissza;
 milyen háttér-információk magyarázzák meg, vagy egészítik ki;
 mi lehet a közvetlen, rövidtávú következménye és hosszú távon várható
hatása;
 hogyan változtatja meg a kialakult helyzet a várható események
feltételrendszerét;
 a felhasználók számára miért fontos;
Az információk elemzése II.
 milyen - a politikai döntések meghozatalánál figyelembe vehető – új

szempontokat vet fel;
 milyen fenyegetéseket, veszélyeket, kockázatokat, kihívásokat és lehetőségeket
jelez (ki? mikor? hol?....);
 mennyiben módosítja, egészíti ki, helyezi új megvilágításba eddigi
ismereteinket;
 mi következik ebből, milyen új feladatok származtathatók az újonnan
megismert tényekből és összefüggésekből;
 hogyan célszerű az új ismereteket és a kibővült tudást felhasználni a
„fogyasztók” tájékoztatására;
Az információkkal szemben támasztott
követelmények
Az elemző-értékelő szempontból szigorú követelményeknek kell megfelelniük

az információknak:
 Valósság
 pontosság
 teljesség
 időszerűség
 fontosság
 előrejelzés
 megbízhatóság
 hitelesség
 titkosság
 hasznosság
Értékelés
Forrás Információ
megbízhatósága hitelessége
A feldolgozási folyamat azon eleme,
mely során felbecsülésre kerül az A
Teljesen
1
Más forrás is
megbízható megerősítette
információt szolgáltató forrás
megbízhatósága, valamint az B
Rendszerint
2 Valószínűleg igaz
megbízható
információ hitelessége.
Feltételezhetően
C Eléggé megbízható 3
Az értékelés során minden igaz
egyes információ, illetve felderítési Rendszerint nem

D 4 Kétséges
adat egy olyan alfanumerikus megbízható
minősítést kap, mely megmutatja

E Megbízhatatlan 5 Valószínűtlen
annak megbízhatóságát.
Meghízhatósága
Hitelessége nem
F nem 6
megbecsülhető
értékelhető
EŐÉRTÉKELÉS
 Az előértékelés szerepe, hogy a fenti szempontok gyors

mérlegelésével, tapasztalati alapon, a szakismeretekre
támaszkodva orientálja a további feldolgozó munkát.
 Amennyiben szükséges tegyen javaslatot a további
ellenőrzésre, pontosításra, kiegészítő feladatszabásra.
 Jelezze az elemzőknek a feldolgozás és felhasználás
lehetséges formáit és jelentse az azonnali intézkedést
igénylő információkat.
 Hívja fel a feldolgozók figyelmét a lényegesnek tűnő, új,
vagy szokatlan információkra.
 Az előértékelés külön „szakma”, amelynek sajátossága, hogy
sok szempontot kell egyszerre és rövid idő alatt (szinte
azonnal) mérlegelni, majd annak alapján gyors döntéseket
hozni.
Az információk elemzése-értékelése I.
Az információk elemzése-értékelése során történik meg a rendelkezésre

álló információk komplex vizsgálata. Ennek keretében az információt elhelyezik
térben (helyben), időben és történésben (folyamatban), megállapítja az ok-
okozati összefüggések, valamint előrejelzéseket, következtetéseket és lehetséges
forgatókönyveket fogalmaz meg.
Ehhez különböző elemző-értékelő eljárásokat alkalmaznak, amelyeket
három csoportra lehet osztani:
 egyszerű formális logikai eljárások;
 kötött elemző-értékelő eljárások;
 komplex elemző-értékelő modellek és módszerek.

Az információk elemzése-értékelése II.
Az egyszerű logikai eljárások közé tartoznak a formál logikai eljárások, mint

deduktív (levezető, következtető), induktív (törvényszerűségre következtet,
általánosít) és abduktív (következtetés a tényekből, azok magyarázatra)
módszerek, de ide sorolható még a megfigyelés, a kísérlet; az analízis; a szintézis;
az absztrahálás; az általánosítás; az összehasonlítás; az analógia.
További egyszerű eljárások (160 féléből nyolc eljárás):
 az összehasonlító;
 a grafikonos modell;
 a minták alkalmazása;
 a felsorolásos modell;
 a kapcsolati háló;
 a folyamatmodell;
 a profilozás;
 a szimulációs modell.
Kockázatelemzés
Veszélykategóriák Következmények (Baleset) Hatások (Kár)

Árvíz, földrengés,
környezeti Társadalmi, környezeti és
Természeti
egyéni kár, haláleset
szennyezés
Ipari és közlekedési Társadalmi, könnyezeti és
Technológiai
balesetek egyéni kár, haláleset
Háború, terrorcselekmény, Társadalmi, környezeti és
Társadalmi
szabotázs egyéni kár, haláleset
Szcenárió analízis
Több alternatív jövővel számol és ennek alapján mond feltételes értékítéletet.

Fontosságát leginkább azért kell hangsúlyozni, mert a mai, gyors változásokkal, ennek
következtében bizonytalanságokkal teli világban nem elegendő olyan stratégiai terveket
készíteni, amelyek kizárólag a történésekre reagálnak, vagy különböző, rögzített
szabályok szerint készítenek előrejelzéseket.
Ezért olyan szemléletmódra, munkamódszerre is szükség van, amely lehetővé teszi a
bizonytalanságok felmérését és időben jelzi a lehetséges változásokat és azok
valószínűségének bekövetkezését.
Alapvető fontosságú, napjainkban főleg a terrorfelderítés kapcsán, hogy az események
elé menve döntési és reagálási lehetőséget biztosítsanak a nemzetbiztonsági szolgálatok
azoknak a vezetőknek, akik felelősséggel tartoznak a nemzet külső- és belső
biztonságáért.
Rendkívül fontos hangsúlyozni az életszerűség, realisztikusság és a hitelesség
jelentőségét. Gyakorlatilag nem érdemes szcenárió elemzést végezni akkor, ha az nem a
lehető leg teljesebb mértékben, minden befolyásoltságtól mentesen a valós helyzeten
alapul.
Mátrix elemzés
A mátrix elemzés során általában Egy mátrix elrendezése lehet például

egy táblázat bal szélső oszlopa és
 tevékenység / lehetséges következmények
felső sora mentén, vagyis
függőlegesen és vízszintes írjuk  jellemzők / lehetséges esemény - összegzés
fel az elemzés során vizsgált  előfordulás valószínűsége / a hatás mértéke
események és folyamatok
különböző jellemzőit, szakaszait, és más a feladat szerinti tetszőleges, de a leg
tulajdonságait stb. és az ezek jellemzőbb/fontosabb paraméterek felosztás
hatására bekövetkező szerint.
változásokat, történéseket, A B C D E F összegzés
1 X X 2
fejleményeket stb. 2 X X X X 4
3 X X X 3
A mátrix kitöltése történhet egy 4 X X X X X X 6
5 X 1
magadott színséma, jelek, 6 X X X 3
számok és szöveges formában is, 7 X X X X 5
8 X X 2
valamint ha szükséges 9 X X X 3
tartalmazhat összegzést is.
PEST Elemzés I.
A PEST elemzés során a „szervezetre”, folyamatra

ható hosszabb távú környezeti tendenciákat
vesszük számba és strukturáljuk, ezáltal
kiemelhetővé válnak azok a fontosabb tényezők,
amelyek befolyásolhatják a stratégiai döntéseket.
Cél megtalálni a jelen és jövő fontos környezeti

tényezőit, amelyek a vizsgált „szervezet”, folyamat
szempontjából meghatározóak.
A PEST elemzés négy dimenzió mentén vizsgálja a

környezeti hatásokat.
PEST Elemzés II.
Politikai elemek: a kormányzat stabilitása, politikai értékrendek változása, a

törvényhozás és a parlament működése, társadalompolitikai célkitűzések,
adópolitika, versenyjogi szabályok, környezetvédelmi szabályozás stb.
Gazdasági elemek: a gazdasági ciklusok, kamat szintek, a GDP és a GNP trendek,

infrastrukturális fejlesztések, infláció, munkanélküliség, családi jövedelmek
változása, tőkemozgások alakulása, globalizáció stb.
Társadalmi/kulturális elemek: demográfiai változások, a képzettségi szintek

alakulása, társadalmi mobilitás, életmódbeli változások, életstílus, munkához való
viszony, a fogyasztási szokások változása, vallási csoportok hatása stb.
Technológiai elemek: új felfedezések, találmányok és technológiák, kormányzati

fejlesztési politikák, K+F kiadási szintek, a technológia átvétel mértéke és
szabályozása, a technológiai infrastruktúra változása stb.
PEST Elemzés III.
A PESTEL elemzés a PEST elemzéshez hasonlóan szintén a hosszabb távú

környezeti tendenciákat veszi figyelembe, de nem négy, hanem hat paraméter
mentén vizsgálja az eseményekre, folyamatokra vagy „szervezetekre” ható, ezeket
befolyásoló jelen és jövőbeni, vagy várható tényezőket.
1. Politikai elemek
2. Gazdasági elemek
3. Társadalmi/kulturális elemek
4. Technológiai elemek
5. Természeti környezeti és klimatikus
viszonyok elemi
6. Törvényi és jogrendi elemek
SWOT Elemzés – I.
Jellemzői:
 könnyen alkalmazható,
 gyorsan lehet vele egy helyzetképet alkotni,
 az EU-s elvárások között szerepel a SWOT analízis használata,
 elterjedt a módszer, sokan ismerik,
 tiszta struktúrát ad a helyzetértékeléshez,
 az elkészített elemzés alapját képezi a jövőbeli terveknek.
Az erős és gyenge pontok a szervezet belső jellemzőire és képességeire

vonatkoznak, a változtatás lehetősége, felelőssége a szervezeté.
Míg a lehetőségek és a veszélyek a környezet értékelésére, megítélésére

szolgálnak. Ezekre a szervezetnek nincs közvetlen ráhatása.
Ezek együttesen különböző stratégiai irányok meghatározását segíthetik.

SWOT Elemzés – II.
SEGÍTIK GÁTOLJÁK
(a célok elérését) (a célok elérését)
BELSŐ (vagy jelen) ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
VESZÉLYEK
KÜLSŐ (vagy jövő) LEHETŐSÉGEK
FENYEGETÉSEK
SWOT Elemzés – III.
Kombinált elemzési módszer
A PEST / SWOT mátrix rendszere

(példa)
TECHNOLÓGIAI
POLITIKAI GAZDASÁGI TÁRSADALMI
KÖRNYEZETI
ADOTTSÁGOK
ERŐSSÉGEK P/B 1 G/B 1 T/B 1 T-K/B 1

BELSŐ
GYENGESÉGEK P/B 2 G/B 2 T/B 2 T-K/B 2

LEHETŐSÉGEK
LEHETŐSÉGEK P/K 1 G/K 1 T/K 1 T-K/K 1

KÜLSŐ
VESZÉLYEK P/K 2 G/K 2 T/K 2 T-K/K 2

Műveletek támogatása IV.
Béketámogató/válságkezelő/katonai műveletek elemző-értékelő támogatása
A művelettámogatás három szakasza:
 a béketámogató/válságkezelő műveletet megelőző időszak;
 a béketámogató/válságkezelő művelet időszakában;
 a béketámogató/válságkezelő művelet lezárását követően.

Tájékoztatók készítése
Az információk elemzés-értékelését követően kezdődik meg a döntéshozók számára a

tájékoztatók készítése, amely történhet közvetlen, valamint közvetett információigényére.
A tájékoztatók alapvetően írásbeliek vagy szóbeliek lehetnek. Az írásbeli tájékoztatók írott
jelentésekben, míg a szóbeli tájékoztatók előadásokban nyilvánulnak meg.
A nemzetbiztonsági tájékoztatóknak meghatározott alaki és formai követelményeknek kell
megfelelniük. A tartalmi követelmények a valósághoz történő teljes mértékű
alkalmazkodás, világos/érthető fogalmazás, a pontosság/precizitás, az egységesség, a
hiánytalanság, valamint a tények és a következtetések elválasztása, forrásmegjelölés.
A nemzetbiztonsági tájékoztatók számos fajtája létezik, amely a döntéshozók különböző

szintű tájékoztatását biztosítják.
 periodicitás szerint (folyamatos, rendszeres /napi, heti, havi, éves/, eseti);
 feldolgozottság mértéke szerint (rendszerezett nem értékelt, eseménykövető értékelt,
előrejelző értékelt);
 jellege szerint (hírszerző, elhárító, információs).
 témakör jellege szerint.
A jelentés fajtáját meghatározó tényezők
A hírszerzési és felderítési információk továbbításakor az alábbi tényezők

határozzák meg a megfelelő jelentésfajta kiválasztását:
 az információ sürgőssége;
 súlyossága;
 a felhasználó kiléte;
 a tájékoztatás jellege;
 az információ természete;
 a szerkesztő célja;
 az elemzés mélysége és minősége;
 a visszatekintés és az előrejelzés időtartama.
A felderítő jelentések fajtái
Értékelő jelentés
(Special Intelligence Report)
Riasztás Elemző jelentés
(Warning Report) (Intelligence Memorandum)
Változáskövető és Előrejelzés
válság-előrejelző jelentés (Intelligence Forecast)
(Indications and Warnings,
Warning Concerns)
Kutatási jelentés
(Intelligence Reasearch Report)
Napi jelentés
(Current Intelligence Report)
Háttér-jelentés
(Background Report)
Témaköri jelentések
(Estimative Reports) Alapozó jelentés
(Basic Report)
Tájékoztatórendszer működtetése
Az elemző-értékelők működtetik a tájékoztató rendszert, vagyis ők hajtják végre a

döntéshozók közvetlen tájékoztatását, amely vertikálisan és horizontálisan
differenciáltan kell lennie.
A nemzetbiztonsági szolgálatok felhasználói:
Politikai felhasználók – államfő, miniszterelnök,
a kormány tagjai, az országgyűlés tisztségviselői;
Katonai felhasználók – a haderő felső
vezetésétől az önálló egységparancsnokig terjed, de a törzsek vezetői is;
Nemzetbiztonsági és rendvédelmi felhasználók – a nemzetbiztonsági és
rendvédelmi szervek vezetői és szakmai irányítói (nemzetbiztonsági szolgálatok,
rendőrség, katasztrófavédelem, bevándorlási hivatalok, határrendőrség,
csendőrség);
Kormányzati intézmények vezetői – a kereskedelmet ellenőrző szervezetek, a
pénzügyi ellenőrző és irányító testületek, a gazdasági tevékenységet koordináló
szervezetek, a felső vezetés tanácsadó testületei.
Elemző-értékelő adattárak működtetése
Az adattárak nélkülözhetetlen részei az elemzésnek-értékelésnek, mert azok

tartalmaznak minden olyan információt, amelyek szükségesek az elemző-értékelő
munka támogatásához.
Az adattárak alapvetően több részből állnak
 az adatszerzők által összegyűjtött összes információkat tartalmazzák,
 a tematikus adattárak a célterületről,
a célszemélyekről, a céltárgyakról
állnak rendelkezésre;
 külső adattárak, amelyeket más
szervezetek kezelnek.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

Elemzés-Értékelés 2018 Rövid NBI.-ea. 2

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Elemzés-Értékelés 2018 Rövid NBI.-ea. 2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NEMZETBIZTONSÁGI

 Az elemzés-értékelés meghatározása, helye és szerepe a

 Az elemzés-értékeléssel szemben támasztott követelmények

 Az információforrások elemző-értékelő szempontú csoportosítása

 Az elemző-értékelő munka területei és annak kibontása

 A nemeztbiztonság általános elmélete a közszolgálatban – NKE NBI jegyzet, 2018

 Dr. Kenedli Tamás: Az elemző-értékelő munka alapjai – Microsoft Office ppt.

„Minden háború az első csata előtti utolsó pillanatban dől el.”

„...nem az az igazán ügyes, aki száz csatában győz,

Szun-ce (i. e. 544 – i. e. 496)

1864-ben Ő lett a Mississippi katonai körzet parancsnoka, vagyis

Sherman ezután délnek fordult és 62 000 fővel átvonult

Georgiai hadjárat: Macon vagy Augusta,

Adatok: hatékony ellenállásra

a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló

Általában hat hírszerzési fajtát, hat információgyűjtési típust különböztetünk meg:

elemzés - értékelés jelentés, tájékoztatás elkészítése

Az elmélet egyik megalapítójának Sherman Kentet Az elemző-értékelő munka

A nemzetbiztonsági tevékenységi rendszer meghatározó eleme.

Fogadja a döntéshozók információigényeit, irányítja az adatszerző szervezetek

Elemzés-értékelés nem működik adatszerzők által megszerzett információk nélkül és az

Az elemző-értékelő munka a hírszerző ciklus irányító és központi eleme, mert minden

 hírszerzési ciklus működtetése;

 elemző-értékelő adattárak működtetése.

 felhasználók kérdésének kibontása

 komplex tevékenységi rendszer, amelynek központi eleme a

Az elemző-értékelő munka, mint a nemzetbiztonsági tevékenység része, a

A követelményrendszert alapvetően három csoportra lehet osztani

Az elemző-értékelő személlyel szembeni követelmények

 átlagon felüli, széles körű általános műveltség,

Az elemző-értékelő munkával szembeni követelmények

 minden információt elemeznie kell,

Az elemző-értékelő munka termékével szembeni követelmények

 megbízható és időben rendelkezésre álló adatokat, információkat és hiteles

Az elemző-értékelők összforrású elemzés-értékelést folytatnak, így minden

Az információk forrásainak elemző-értékelő szempontú csoportosítása:

 LITINT (literal intelligence) – betűvel

 NON-LITINT – betűvel nem kifejezhető

 A tény teljes bizonyossággal, vagy nagy valószínűséggel igaznak tekintett dolog

 A felderítési adat minden olyan termék, amely segít megismerni a

 az információs követelmények és a más szervezetektől beérkező felderítési

A./ Passzív és aktív felderítés B./ Kihallgatás és a zsákmányolt

 mi az, ami új, figyelemre méltó, lényeges elem benne;

 milyen - a politikai döntések meghozatalánál figyelembe vehető – új

Az elemző-értékelő szempontból szigorú követelményeknek kell megfelelniük

egyes információ, illetve felderítési Rendszerint nem

minősítést kap, mely megmutatja

 Az előértékelés szerepe, hogy a fenti szempontok gyors

Az információk elemzése-értékelése során történik meg a rendelkezésre

 kötött elemző-értékelő eljárások;

 komplex elemző-értékelő modellek és módszerek.

Az egyszerű logikai eljárások közé tartoznak a formál logikai eljárások, mint

Veszélykategóriák Következmények (Baleset) Hatások (Kár)

Több alternatív jövővel számol és ennek alapján mond feltételes értékítéletet.

A mátrix elemzés során általában Egy mátrix elrendezése lehet például

A PEST elemzés során a „szervezetre”, folyamatra

Cél megtalálni a jelen és jövő fontos környezeti

A PEST elemzés négy dimenzió mentén vizsgálja a

Politikai elemek: a kormányzat stabilitása, politikai értékrendek változása, a

Gazdasági elemek: a gazdasági ciklusok, kamat szintek, a GDP és a GNP trendek,

Társadalmi/kulturális elemek: demográfiai változások, a képzettségi szintek

Technológiai elemek: új felfedezések, találmányok és technológiák, kormányzati

A PESTEL elemzés a PEST elemzéshez hasonlóan szintén a hosszabb távú

Az erős és gyenge pontok a szervezet belső jellemzőire és képességeire