Az izomműködés élettana

Tartalom

w Áttekintjük a vázizomban előforduló különböző

rosttípusokat.

w Megbeszéljük az izomrostok fizikai

teljesítőképességben betöltött szerepét.

w Megnézzük hogyan fejtenek ki erőt az izmok,

és hogyan mozgatják a csontokat.
Izombiopszia
w Ezzel a technikával egy kis darab izomszövet
laboratóriumi vizsgálata végezhető el.
w A mintavételezés után a szövetdarabot lefagyasztják,
majd vékony metszeteket készítve, és megfestve
mikroszkóp alatt tanulmányozzák.
w Az izombiopszia segítségével megállapítható, hogyan
változik az izomrostok összetétele pl. gyors fizikai
terhelés, vagy különböző edzésformák hatására.
Az izomrostok típusai

w A vázizmokat alkotó rostok morfológiai, mechanikai,

biokémiai, stb. tulajdonságaikban eltérnek egymástól.
w Az izmokat külső megjelenésük alapján vörös, illetve
fehér izmokra bonthatjuk.
w Az izom összehúzódásának és elernyedésének a
sebessége eltér a különböző típusok esetén.

w A fehér izmok gyors összehúzódásra és elernyedésre

képesek.
w A vörös izmok egy részénél a kontrakció sebessége
hasonló a fehérekéhez, másik részük viszont lassúbb
működésre képes.
Az izomrostok típusai

Gyors rostok Lassú rostok

Fehér izmok Vörös izmok Vörös izmok

w A gyors rostok hirtelen, nagy erőkifejtésre, a lassú

rostok tartósabb izommunkára képesek.
w Ezek a rostok egy izmon belül genetikailag
meghatározott arányban, keverten helyezkednek el.
w Ez az arány befolyásolja az izom tulajdonságait, pl. a
gyorsaságot, robbanékonyságot, kitartó aktivitást.
Lassú izomrostok

w Magas aerob kapacitás és fáradtságtűrő képesség.

w Alacsony anaerob kapacitás és kis erejű motoros

egységek.

w Lassú összehúzódási sebesség

w 10 - 180 izomrost motoneurononként.

w Gyengén fejlett szarkoplazmatikus retikulum.

Gyors izomrostok

w Alacsony aerob kapacitás és fáradtságtűrő képesség.

w Nagy anaerob kapacitás és erős motoros egységek.

w Gyors izom-összehúzódási sebesség

w 300 - 800 izomrost motoneurononként.

w Fejlett szarkoplazmatikus retikulum.

Az izomrostok típusai
Gyors, fehér Gyors, vörös Lassú
Lassú és gyors izomrostok fénymikroszkópos
képe egy izom keresztmetszetén

Az ábrán jól látható,

hogy az izom különböző
típusú rostok keverékét
tartalmazza.

fekete: lassú

fehér: gyors, (oxidatív)

szürke: gyors, (glikolitikus)

Tudtad…?

gerincvelő

motoros motoros A gyors és a lassú motoros

egységek közötti izomerő
egység egység
1. 2.

különbségnek az az oka,
ideg
hogy egy lassú és egy gyors
motoneuron axon motoneuron különböző
számú izomrostot idegez be
és nagyobb a gyors
izom izomrostok izomrostok átmérője.
Mitől függ a rost típusa?

w Genetikailag meghatározott, hogy milyen típusú

motoneuron idegzi be az egyes izomrostokat.
w Az izomrost az őt beidegző motoneuron szerint
specializálódik.
w Állóképességi edzés, erőedzés és az izominaktivitás
mind kis változásokat idézhet elő a gyors és lassú
rostok arányában (kevesebb mint 10%).
w Az állóképességi edzés csökkenti a gyors fehér és
növeli a lassú vörös rostok arányát.
w Az öregedés változásokat okoz a lassú és gyors
rostok arányában.
Összegzés
Lassú és gyors izomrostok

w A vázizomzat lassú és gyors rostokat is

tartalmaz.
w A gyors rostokban az
ATP-áz aktívabb, így
gyorsabban szolgáltat
energiát az
izomműködéshez, mint
a lassú rostokban.
w A gyors rostokban
fejlettebb a
szarkoplazmatikus
retikulum, amely Ca2+
forrásként szolgál.
Összegzés
Lassú és gyors rostok
w A gyors rostok motoros egységei
nagyobbak, mint a lassú rostoké, így
szükség esetén több rost lép
működésbe.

w A lassú rostoknak nagy a tartós aerob

munkavégző képessége, és így
alkalmasak alacsony és közepes
intenzitású állóképességi aktivitásra.
w A gyors rostok alkalmasabbak anaerob
vagy hirtelen, gyors aktivitásra.
A minden vagy semmi törvénye

w Ahhoz, hogy egy motoros

egység aktiválódjon, az idegi
impulzusnak el kell érnie,
vagy meg kell haladnia egy
küszöbértéket.

w Ha ez bekövetkezik, a
motoros egység összes
rostja maximálisan
összehúzódik.

w Ha az inger nem éri el a küszöböt, egyetlen rost sem

lép működésbe.
Motoros egységek aktiválódási sorrendje

w A motoros egységek meghatározott sorrendben aktiválódnak.

w A lassú rostok, melyeknek kisebb motoneuronjaik vannak
előbb aktiválódnak, mint a gyors rostok.
 A rostok fokozatosan növekvő számban történő
bekapcsolódása a kontrakcióba
Gyors

A különböző rostok hozzájárulása az erőkifejtéshez

glikolitikus
Gyenge erőkifejtéskor
túlnyomó részben a Gyors
lassú rostok oxidatív
aktiválódnak. Az erő
növekedésével
Lassú
párhuzamosan, egyre
nagyobb számban
kerülnek ingerületbe a
gyors rostok is.

Gyenge Maximális
Erőkifejtés
 Az izmok funkcionális csoportosítása

• Szinergisták: együtt működők. Egy mozdulat kivitelezésénél azonos

mozgást végeznek. Pl. hajlítók, feszítők
• Antagonisták: ellentétesen működők. Egy mozdulat kivitelezésénél
ellentétes mozgást végeznek. Pl. hajlító-feszítő.
• Mivel egy izom csak egy irányba tud erőt kifejteni, ezért az izmok
(általában) párban helyezkednek el, hogy a mozdulatot oda-vissza
végbe tudjuk vinni. Így egy izom lehet agonista is, és lehet
antagonista is, de egyszerre a kettő soha.
• Jó példa erre a kar behajlítása: mikor a kinyújtott karunkat
behajlítjuk, a bicepszünk összezsugorodik, ez végzi a mozgást, ő
lesz az agonista izom. Vele szemben van a tricepszünk, ami ekkor
megnyúlik, így ő az antagonista. Mikor újra kinyújtjuk a karunkat, a
bicepszünk elernyed, a tricepsz megfeszül, munkát végez, így ő lesz
az agonista izom.
 Az izomkontrakció típusai
Agonista, antagonista és szinergista izmok karhajlításnál

m. biceps Koncentrikus izomaktivitás:

brachii Izomrövidülés (dinamikus)
(agonista)

Statikus
izomaktivitás:
az izomhossz
nem változik
m. brachialis
(agonista)

m. triceps brachii Excentrikus

(antagonista) izomaktivitás:
Nő az izomhossz
m. brachioradialis (dinamikus)
(szinergista)
Az izomerőt befolyásoló tényezők

w Az ingerületbe került motoros egységek száma.

w Az aktiválódott motoros egységek típusa (gyors vagy
lassú).
w Az izom mérete.
w Az izom összehúzódás előtti hossza.
w Az ízület szöge.
w A hosszváltozás sebessége.
Összegzés
Az izmok működése

wA mozgásban közreműködő izmok

lehetnek agonisták, antagonisták és
szinergisták.
w Az izomműködés lehet koncentrikus,
statikus és excentrikus.
w Az erőkifejtés nő az ingerületbe került
motoros egységek számával.
(folyt. köv.)
Összegzés
Az izmok működése

w Minden ízületnek van egy optimális

szöge, amelynél az őket átívelő izmok a
legnagyobb erőt tudják kifejteni.
w A maximális erő szöge függ az izomnak
a csonton való tapadási helyétől és az
izom terhelésétől.
w A hosszváltozás sebessége befolyásolja
az izomerőt.
Az izomkontrakció típusai
Izometriás kontrakció: az izom hossza nem változik, csak a feszülése.

Izotóniás kontrakció: az izom feszülése nem változik, csak a hossza.

Auxotóniás kontrakció: az izom hossza és feszülése is változik.

Izometriás kontrakció Izotóniás kontrakció

Az izomrost hossz/feszülés kapcsolata

w Az izom kontrakciója egyaránt jelentheti a hossz

és/vagy a feszülés változását.
w A vázizom feszülése a rostokban lévő rugalmas
elemekkel magyarázható.
w A nyugalmi állapotban
is különböző mértékben
nyújtott vázizomnak ún.
passzív feszülése van.

w Az összehúzódással
összefüggő feszülés
növekedés az aktív
feszülés.
Az izomműködés energiaforrása

w Az izomkontrakció közvetlen energiaforrása az ATP.

trifoszfát
nagy energiájú kötések

adenozin

w Az izomrostok energiatartaléka a kreatin-foszfát,

melyből a felhasznált ATP pótolható.

kreatin-foszfokináz

Kreatin-P + ADP Kreatin + ATP

Az izomműködés energiaforrása

w További energia az izomban tárolt glikogénből

képződik anaerob glikolízis útján. Ekkor
energetikailag gazdaságtalan az ATP-termelés.

w A folyamat során az izomban felhalmozódott tejsavat

a vér a májba szállítja, ahol visszaalakul glükózzá, s
így újrahasznosulhat - Cori-kör.

w Könnyű munkavégzés esetén a vörös izomrostok

aerob úton bontják a glükózt, mely lehetővé teszi az
izom tartós működését.
w A vázizomzat fáradásában az ATP készlet
csökkenése, valamint a tejsav felhalmozódása is
szerepet játszik.
 Az izom energiaszolgáltató folyamatainak
időbeli lefutása
1.

2. 3.
3.

1. 2.

1. ATP és kreatin-P 2. Anaerob glikolízis (tejsavképződés) 3. Aerob lebontás

 Különböző erősségű fizikai terhelés
alatt a képződött tejsav mennyisége is
eltérő edzetlen és edzett egyének
esetén.

A munkavégzés időtartama
alatt az aerob és anaerob úton
nyert energia aránya jelentős
mértékben megváltozik.
Az oxigénadósság
w Az izom összehúzódása következtében az erek
összenyomása miatt a vérellátás minimális lesz.
w A felhalmozódott tejsav a májba kerülve arra vár, hogy
glikogén képződjön belőle.
w Az ehhez szükséges oxigént a szervezet már csak a
munkavégzés után képes biztosítani, így oxigénadósság
alakul ki.
w Egy felnőtt ember maximális oxigénadóssága 12-15
liter lehet.
 Izomműködés alatt megnő
a szervezet oxigénigénye.
Edzett egyén gyorsabban
tudja az oxigént felvenni,
kisebb az oxigénhiány.

A munkavégzés során fellépő

oxigénigény teljes kielégítése
az izomműködés befejezése
után történik meg.
Az izom hőtermelése

w Az izom működése során a kémiai energia mechanikai

munkává történő átalakulása jelentős hőtermeléssel jár.

w A munkavégzés
mértékétől
függően az
energia akár 50%-
a is hővé
alakulhat.

w A felszabadult hő
fontos szerepet játszik
a szervezet
hőszabályozásában.
Köszönöm a figyelmet....