Budapest

Józsefváros

HORVÁTH KRISZTINA MARGIT

W2K6F3
2019.04. 23
 Tartalom

1. Józsefváros történeti földrajza

2. Józsefváros beépítése
3. Józsefváros funkcionális
szerkezete
Kép jegyzék

Akármi
 A településfejlődésre ható tényezők I.
A város településfejlődését térbeli, időbeli változását a természeti környezet és a
társadalmi folyamatok kölcsönhatása alakítják ki.
A természetföldrajzi adottságok felhasználása a társadalom fejletségi szintjétől függ.

Helyzeti energiák: A földrajzi fekvésből származó

előnyök

- vásárvonal

- útvonalak, szárazföldi kereskedelem folyami útvonalak kereszteződése

 A településfejlődésre ható tényezők II.

Helyi energiák: helyben rendelkezésre álló adottságok

- topográfiai fekvés
- domborzat
- felszín alatti vizek ( hévíz, karsztvíz)
- építőanyagnak alkalmas kőzetek
- ásványkincsek
- nyersanyagok

A városfejlődés a többféle helyzeti energia és a sok fajta helyi energia együttes

hatására alakul aszerint, hogy a társadalom mely módón tudja hasznosítani .
VIII. kerület Józsefváros
Nevét II. Józsefről
kapta 1777-ben.

T: 6,85 km2

L: 75000 fő

Népsűrűség:
Beépítettség:63,5
%
Fővárosi Közgyűlés
2012. 12.12.
újraosztotta a kerülete
1.Corvin-negyed
V 2.Csarnoknegyed
3.Ganznegyed
á 4.Losoncinegyed
5.Kerepesdűlő
r 6.Magdolnanegyed
7.
o Népszínháznegyed
8.Orczynegyed
s 9.Palotanegyed
10.Századosnegyed
r 11.Tisztviselőtelep

é
s
 180000
Józsefváros lakosságának alakulása 1870-2018.
164255 165058
158765
160000 154485

141056 142783
139673 139000
140000

120000 110532

100000 94528 92386

81787
Fő

76250 76446
80000
65083

60000
42331
40000

20000
ÉVEK

0
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 2018
 A Józsefváros beépítése
A települések szerkezetére, alaprajzi fejlődésére és a településkép
kialakulására természeti és társadalmi tényezők egyaránt hatnak. Kezdetben a természeti
környezet majd a környezethet alkalmazkodó társadalom lesz a jelentékenyebb térformáló erő. a
természeti viszonyok és a„jogelőd” települések alaprajzi hagyatéka (Lenner T. 2013).

Józsefváros területi fejlődését befolyásoló földrajzi adottságok

-A Duna három teraszán helyezkedik el (110-122 tsz.f.m.)

- az országos kereskedelmi útvonal közelsége
- felszín alatt található agyagréteg
 A Józsefváros beépítése 1733-1910
A mai Józsefváros az 1720-as években kezdett benépesedni. Az uralkodó háztípust, a
földszintes vályogházak.

1785 állatvásár Józsefvárosba helyezik növekedés

az 1838-as árvíz elpusztította. Az árvíz után jelentős újjáépítés kezdődött, ekkor kezdtek
kialakulni a városias jellegű utcák és középületek.
A József körút kiépülése után a millennium évére a főbb utak bérházai is felépültek. Ezek
már többemeletes bérházak voltak. A betelepülés, a közlekedés (1866: lóvasút, 1899:
villamosvasút) és a gyáripar (főleg vasútépítés - pl. Ganz és MÁVAG - és bérkaszárnya-
építés) fejlődésével volt arányos,
Józsefváros lakosainak száma 1890-re 91 303 főre nőtt, ami a főváros lakosságának
18,8%-át jelentette.
Lakosság összetétele:
A Józsefváros beépítése 1910-
A Józsefváros beépítése 1733-1910
A Józsefváros beépítése 1733-1910
A Józsefváros funkcionális
szerkezet változásai 1733-1910