III.

CENTRIFUGÁLIS MŰKÖDÉSEK
ZAVARAI
összeállította: Pék Győző
egyszerű mozgásformáktól az összetettebbek felé

1.MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK ZAVARAI

2.KIFEJEZŐ MOZGÁSOK ZAVARAI

3.BESZÉD ZAVARAI

4. ÍRÁS-ZAVAROK

5.CSELEKVÉS- ÉS REAKCIÓZAVAROK
Az irányított (belülről kifelé irányuló) viselkedés:

reaktív (válaszcselekvés)
és proaktív (kezdeményező cselekvés) jellegű.

Mindkét viselkedés erősen függ a cselekvő személyiségétől és

tapasztataitól, tudatos és nem tudatos pszichikus programjaitól (pl:
sztereotípiák, sémák).

Az emberi viselkedésnek nagy a variabilitása, sokféle normálvariáns

létezik.
Általános jellemzők:

Mindegyik mozgásos (motoros) jellegű, ezen belül lehetnek:

- egyszerű - összetett
- tudatos - tudattalan
- akaratlagos - akaratlan (automatikus)

- motivált - motiválatlan

- eredményes - eredménytelen

- személyközeli - távoli mozgásformák

→Mindegyik irányul valamire

- egyszerű - cselekvések (pl. leülök)

- összetettebb műveletek (pl. dolgozom)

<<<<<<<<<<< - hosszabb, tartós tevékenységek (sportolok)

Mindegyik időhöz kötött

A kivitelezett mozgásformák hierarchiája: egyre távolibb cél, egyre több

ráfordított idő, egyre fontosabb belső irányítás-késztetés.

 A hierarchia csúcsán

viselkedés, magatartás, ami egyrészt a személyiségre jellemző (tehát

megfigyelésével, elemzésével a személyiség megismerhető), másrészt tükrözi
a személy erkölcsi (érték-) rendjét (a magatartás ui. önreflektált viselkedés.

A viselkedés inkább pszichológiai, a magatartás inkább etikai fogalom

Kommunikáció és szociális viszonyulás

A kommunikáció lehet tudatos és önreflektált (kontrollálható,

manipulálható), vagy nem tudatos és nem önreflektált (nem
kontrollálható, nem manipulálható).
1.MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK ZAVARAI
Összefoglaló: Vontatott-töredezett
mozgás
a. Anatómiai okok miatt
b. Idegrendszeri károsodás miatt
c. Pszichikus zavarai miatt
Motoros izgalmi állapot
- Meglassúbbodottság
- Inadekvát, nem tudatos
- Szokáscselekvések
- Bizarr, autista
MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK
Gyakori, de egyszerű mozgásainkat szokás alakítja ki, amely szokásokat
a társadalmi elvárásokhoz igazítjuk (illemszabályok).
Ilyen mozgásaink tehát szocializáltak, konformisak és a gyakorlat
következtében csiszoltak, "dallamosak", harmonikusak.
Ezek a mozgás-sztereotípiáink azonban konvencionálisak, azaz valamely
szűkebb társadalmi körön belül érvényesek.
A sztereotípiákat rugalmasan kell gyakorolni, helyzetről-helyzetre
változtatni. E mozgásautomatizmusoknak azonban éppen e
rugalmasság a legkevésbé jellemző tulajdonsága
A klinikai értelemben vett zavarok
1. Vontatott-töredezett mozgások. Elvész a mozgás „dallamossága",
célszerűsége, felesleges mozgások zavarhatják meg a kivitelezést
Okaik szerint csoportosítva:
a) Anatómiai okok (pl. sérülés, ízületi/izom gyulladás, fájdalom
következtében kialakult kényszer/védő mozgás v. deformitás stb.)
b) Idegrendszeri károsodás (pl. koordinációs zavar a kisagy károsodása
következtében; agytörzsi vagy szubkortikális mozgatóközpont
károsodása→izomtónus fokozódása v. csökkenés: rigiditás,
hiper/hipotónia, hiper/hipokinézis, tick, stb.

c) Pszichikus zavar (kóros pszichés állapot)

MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK ZAVARAI

• Motoros izgalmi állapot (szorongásos nyugtalanság, "hisztizés",

maniform (mániás állapotok) állapot, delirium, katalepszia, stb.),
amelyre túlmozgások, célszerűtlen és összerendezetlen mozgások
jellemzőek.
• Meglassúbbodottság, vontatottság, mozgáselakadás (pl. depresszív
állapotok, szórakozott állapotokban, alkohol, drog hatására, kataton
állapotban mint "flexibilitás cerea" és "fogaskerék" mozgás
MOZGÁSAUTOMATIZMUSOK ZAVARAI

Formailag ép - inadekvát mozgások (pl. lázas, kimerült állapotban,

indulati "rövidzárlati" cselekvésben) Figyelem! Ez a viselkedési-
cselekvési zavar organikus okok miatt is előfordulhat (pl. temporális
epilepszia) pl. társaságban levetkőzik, lefekszik aludni, mintha otthon
lenne. Nem tudatos!
Szokáson alapuló - inadakevát jellegű - tudatos cselekvések: pl. a
babonás "lekopogás", a talált pénz megköpködése.
Bizarr, autista mozgásformák (inadekvát, érthetetlen)
2. KIFEJEZŐ MOZGÁSOK ZAVARAI
egyezményes jelek illetve konvenciók.
nonverbális metakommunikáció eszközei
"ösztönközeliek", gyakran nem tudatosak, nem kontrolláltak.

Ezekre az "árulkodó" információkra rendszerint ösztönösen,

impresszionisztikus módon reagálunk

A zavar lehet mennyiségi (pl. Hy-ban túl sok, sch-ban túl kevés) és
minőségi (pl. obszcén, drasztikus, stb)
3. BESZÉD ZAVARAI

1. Beszédképtelenség, hallgatás

2. Szegényes (túl kevés) beszéd

3. Hangképzés és motoros beszédzavar

4. Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar

a) Sztereotípia
b) Logoklónia
c) Echolália
d) Páralogizmus
e) Neologlizma
f) Agrammatizmus
5. Afázia

a. Expresszív (motoros)

b. Receptív (szenzoros)
A beszéd és gondolkodás szoros összefüggése miatt beszédzavarok
esetén gyakori a gondolkodászavar és viszont.

Szavak, beszéd nélkül az élmények tudatosítása és a tudatos

információk szándékolt kommunikálása nem lehetséges.
A beszéd megérthetőségéhez (optimális kommunikációs értékéhez)
redundáns közlésre van szükség. (Az élőbeszéd akkor érthető,
követhető jól, ha kb. 20% "tiszta" információt tartalmaz (a többi
"töltelékszöveg", redundancia).

A beszéd elemzésénél fontos szempont még: tempó, hangszín, hangerő,

artikuláció, folyamatosság, a nemverbális metakommunikatív elemek
aránya és mindezek viszonya a közlés tartalmához.
1. Beszédképtelenség, hallgatás
fáradtság következtében
"nehezére esik" a beszéd
- feszültség, szorongás miatt
"elakad a szava" "összeszorul a
torka"
- szórakozottság (vagy
"elmerültség") miatt nem hallja,
nem fogja fel a hozzáintézett
szavakat, ezért nem válaszol;
elhallgat valamit
- hangulatzavara miatt nem
motivált (pl. depresszióban);
pszichikus zavara, tudatzavara
miatt elzárkózik (pl. szkizoform-
autisztikus pszichózis)
- gátlás miatt nem tud beszélni (pl.
negativizmus, mutizmus vagy Hy);
- (szándékos) opponens-agresszív
elzárkózás miatt stb.
Mindez lehet elektív (csak
bizonyos helyzetekben, bizonyos
személyekkel) és általános
(mindenütt, mindenkivel).
2. Szegényes (túl kevés) beszéd
Előfordul személyiségre (introvertált állapot), kultúrára jellemző szokásként
(pl. székely vicc!) aktuális állapot (betegség) következményeként (pl.
depresszió, szorongás, paranoiditás, kisebbrendűség); szocializációs deficit,
fogalomszegénység következtében (pl. debilitás, vagy Hy- elfojtás miatti
"kiürülés").

Gyakori még: demenciák, szkizofréniák és fogyatékosságok esetén

3. Hangképzés- és motoros beszédzavar
afónia, rekedtség (gége-és garatbetegség, szorongás, félelem, Hy, sch,
dementia esetén pl.)
monotónia (organikus megbetegedések pl.: demencia, Parkinson -kór)
színtelenség (pl. depresszió, sch),
artikulációs zavar (pl. szigmatizmus, rotacizmus, hadarás, dadogás,
skandálás, elkent beszéd, raccsolás),
tempóhiba (bradifémia: lassú →pl fáradt, depr., org.;
tachifémia: gyors→feszült,türelmetlen, mániás pl)
4. Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar
- Sztereotípia: szótagok, szavak, szóösszetételek, mondatrészek
értelmetlen funkciótlan (nem kommunikáció!) ismételgetése, vagy
"töltelékként" való gyakori, szöveghelyzettől független ismétlése.
Normál variáns az un. "szavajárása" valakinek, pl. "olyat főzök
vacsorára, azt megmondom aranyoskám, hogy csak na, azt
megmondom aranyoskám) betegnél pl. "Rossebb bakancs, rossebb
bakancs"… stb.
Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar

Logoklonia mondatrészek, szavak., szórészek ismétlése (pl. a híres

karinthyáda" kétszer mond, kétszer mond… vagy "szeretlekleklek.." A
sztereotípiától az különbözeti meg, hogy ezek a jelenségek
kommunikációs céllal mondott szövegekben jelennek meg.
Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar

Echolalia: beszédrészek, vagy bármely hangok "papagájszerű" (tükröző)

megismétlése. (pl. Hol voltál? Kérdésre válasz: Hol voltál?) Általában
súlyos organikus károsodás következménye, de hasonló előfordul Hy-
ban is, sajátos infantilis formában (pl. ugat a kutya, a beteg- mint egy
csecsemő - azt mondja: "vau-vau")
Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar

Paralogizmus: valamely szónak alakilag helyes, de tartalmilag inadekvát

használata. (pl. "Ez nagyon kabát / (zsír)" jelentése "ez nagyon jó")

Neologizma: saját képzésű szó, amely gyakran sűrítéssel jön létre

(értelmes szótagok lehetnek benne), de jelentésnélküli betűhalmazok is
lehetnek (pl.: lemárdia, kbki) Sajátos (autisztikus) jelentésük néha
sejthető, ilyenkor kifejező, vagy akár kommunikatív szándék is
feltételezhető).
Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar
Glosszolalia (=értelmetlen szósaláta): folyamatosan produkált,
jelentésnélküli (v. ismeretlen jelentésű?) "szavak" (neologizmák)
értelmes, ép alakú szavak (esetleg 22
inadekvát jelentéssel) keverékeként létrejövő, nyelvtanilag is
szabálytalan "beszéd":

szkizofázia
Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar

5. Afázia (domináns félteke Broca (motoros)- és Wernicke (szenzoros)-

mezőinek sérülése. Mindig összefüggésben, de gyakran az egyik
túlsúlyával.

- Expresszív (motoros)-kifejezés: a beteg nem tudja megnevezni a

dolgokat, keresi a szavakat, esetleg körülírja, de a keresett szót nem
tudja mondani (anomia).
Gondolkodási hibán alapuló beszédzavar

Receptív (szenzoros)- értés: a beteg nem érti mit mondanak neki,

„válasza" ezért nem odaillő (parafázia), ennek következtében elveszíti
szociális kapcsolatait, elmagányosodik.