A VÉR

(sanguis)
OKJ – ápoló szak
Pápai Tibor
2007.
1
 A vér (sanguis)
folyékony kötőszövet

Sejteselemek
Sejtes elemek((44%)
44%) Sejtplazma((56%)
Sejtplazma 56%)

HEMATOKRIT 0,44 – 0,56

v.v.s. (erythhrocyta) Fehérjék, víz

Véralvadási faktorok
f.v.s. (leucocyta) Komplementkomponensek:
Cukor, bilirubin,
Thrombocyta maradéknitrogén
(vérlemez)

2
 A vér fő funkciói
Sejtek ellátása
 tápanyaggal (a béltraktus felől)
 oxigénnel (a tüdő felől)
 hatóanyagokkal (pl. hormonok)
Sejtekből elszállítja
 a CO2-ot (a tüdő felé)
 a bomlástermékeket a kiválasztószervekhez (emésztőrendszer és
vesék felé)
Védekezésben közreműködés ( pl. immunanyagok)
Hőszabályozásban vesz részt
Biztosítja a szervezet belső miliőjének állandóságát
3
 A vér (sanguis) anatómiája és élettana
• A vér általános – Vérplazma
• Víz
jellemzői, • Fehérjék
alkotóelemei • Véralvadási faktorok
– Vörösvérsejtek • Komplementkomponensek
(erythrocyta) • Cukor
– Vércsoportok (ABO, Rh) • Bilirubin
– Fehérvérsejtek (leucocyta) • Maradéknitrogén
• Granulocyták • A vér vegyhatása
• Agranulocyták
– Vérlemez (thrombocyta) • Véralvadás
(haemostasis)
4
 A vér szövettana
Speciális kötőszövet
1. Sejtes állománya: ún. alakos elemek 44 %
 Vörösvértestek (eritrociták)
 Fehérvérsejtek (leukociták)
 Szemcsés (granulociták)
 neutrofil
 eozinofil
 bazofil
 Nyiroksejtek (limfociták)
 Falósejtek (monociták)
 Vérlemezkék (trombociták)
2. Sejtközötti állománya:vérplazma 56 %
 Vérszérum (vérsavó)
 Fibrinogén

5
6
7
8
Mennyiségi vérkép

Vörösvérsejtek 4-5 T/l

Fehérvérsejtek 4-9 G/l

Thrombocyták 150-300 G/l

HEMATOKRIT 0,45-0,5

9
 Erythrocyta (v.v.s.)
Nagyság: 4 – 4,5 T/l (1012)
Származás: Myeloid (csontvelő)
Átmérő: 7 – 7,5 mikron
Morfológia: korong alakú
mag nélküli
képlékeny
Működés: O2 – CO2 transz. puffer
Élettartam: 120 nap (lép, RES, máj)

10
 Erythrocyta képzése, élettartama
 magzati élet kezdetén a szikhólyag falában
 2-7. hónapban májban, lépben
 7. hónaptól fokozatosan a vörös csontvelőbe
 Érési folyamat: csak emlősre jellemző!
 éretlen alakelemek még maggal rendelkeznek
 a mag fokozatosan zsugorodik, majd eltűnik
 a csontvelőből a keringésbe jutnak nem teljesen
érett vvs-ek = reticulocyta - arányuk 2-3%0

11
 Erythrocyta (v.v.s.)
Képzéséhez szükséges anyagok:
 B12, B1, C vitamin
 Vas (Fe)
 Aminosavak – a vvs fehérjéinek szintéziséhez
 Erythropoetin: vese termeli, hormon,
vérben pO2 tartósan csökken, a vesében
fokozódik az EPO termelése
ÉLETTARTAM:
 120 nap
 Károsodott, kiöregedett vvs-eket a lép szűri ki
 lép vagy a RES bontja le 12
 Felépítés és működés:

Hgb tartalom 145 g/l

• hem: két vegyértékű vasat tartalmazó
festékanyag, az O2 közvetlenül köti meg

• globin: fehérje, láncszerkezete befolyásolja a

Hgb molekula O2 kötő képességét.

13
BELSŐ GÁZCSERE: a nagyvérkör capillárisai és a
szövetek közt

a vvt eljut a tüdőbe, a Hgb-ban lévő vas O2 vesz fel azt

megköti
=== a Hgb 100% telítődik a tüdőben O2-vel és átalakul
élénkpiros oxihaemoglobinná.
=== a szövetekben az oxihaemoglobin leadja az O 2 egy
részét és átalakul sötétpiros redukált haemoglobinná,
így az O2 telítettsége 70%-os.

• Ha Hgb CO2-hoz kötődik === CO2 elfoglalja az O2

helyét == O2 hiány == CO2 mérgezés 14
 A transfusio alapjai
1900 – Landsteiner: 0, A, B, AB
1940 – Landsteiner és Wiener: Rh vércsoport
A vércsoportok: tulajdonságukat a vvs-ek hordozzák.
A B O rendszer:
Antigének: == agglutinogén lehet A vagy B vércsoport antigén
a vvs felszínén található, poliszaharidok és polipeptidek,
Más sejteken is megtalálhatók.
A magzati élet 3. hónapjára fejlődnek ki.
Antitestek: == agglutinin lehet anti A vagy anti B vércsoport antitest
A plazmában található immunglobulinok.
A vércsoport antigének hatására termelődnek.
- természetes antitestek: korábbi trafó, terhesség nélkül
alakult
IgM típusúak, 4C0 reagálnak.
- immun antitestek: trafóval, vagy transzplacentárisan jut be
IgG típusú, 37C0 reagál.
15
 Vércsoportok
Vörösvértestek felszíne kétféle — antigén
tulajdonságú — anyagot tartalmazhat :
– „A” agglutinogént
– „B” agglutinogént

Vérszérum kétféle ellenanyagot (antitest)

tartalmazhat:
– „anti-A” agglutinint
– „anti-B” agglutinint
16
 Vércsoportok
„A” vércsoport: Agglutináció:
– „A” agglutinogén antigén-antitest-reakció,
– anti-B agglutinin vagyis kicsapódás (pl.
„B” vércsoport: ”A” agglutinogén + ”anti-A”
– „B” agglutinogén agglutinin)
– anti-A agglutinin
Vércsoport A B AB 0
„AB” vércsoport:
– „A” és „B” agglutinogén v.v.s.
A B AB nincs
– agglutinin nincs agglitinin
„0” vércsoport: Anti
– agglutinogén nincs Plazma Anti Anti A
nincs
– anti-A és anti-B agglutinin B A Anti
agglutinin B
17
Landsteiner szabály: Minden egészséges egyén savója az anti-A
és Anti-B antitest közül soha nem tartalmazhatja azt az
antitestet, amely a saját vörösvérsejtjein lévő antigénnel reagál,
de mindig tartalmaznia kell azt, amelyiknek antigénje a saját
vörösvérsejtjein nem található.

Antigén a vvs-ben Antitest a savóban Vércsoport

A Anti-B A

B Anti-A B

Nincs Anti-A,B O

18
A és B nincs AB
19
20
 Rh-faktor
Megkülönböztetnek (Rh-antigén jelenléte
alapján):
 Rh-pozitív vércsoportot (a vörösvértesteken van Rh-
antigén)
Az emberek kb. 85 %-a Rh-pozitív.
 Rh-negatív vércsoportot (a vörösvértesteken nincs Rh-
antigén)
Jelentősége:
 Többszöri terhesség esetén, ha az embrió Rh-pozitív és a
mama Rh-negatív
 Rh-negatív egyén azonos vércsoportú, de Rh-pozitív vért
kap 21
Rh vércsoportrendszer:
Antigénjei: D,C,E, c, e,
legerősebb a D antigén
ez adja az Rh poz.
Antitestjei: anti-D, anti-C,
anti-E, anti-c, anti-e
Egyéb vércsoportok:
Kell-Cellano, Lewis,
Duffy, Kidd
TRANSFUSIO: a beteg
érrendszerébe történő
vér, vagy vérkészítmény
bevitele, folyékony
szövetátültetés.
Indikációi:
 vérveszteség pótlása
(trauma, műtét, vérzés)
 Véralvadási faktorok
pótlása (haemophilia)
 Vvs, pótlása, Hgb szint
emelése (anaemia)
22
 Transzfúzió
Alapelv:
– csak csoportazonost (azonos vércsoport)

Végszükség esetén:
a “0” vércsoportú vér — mivel agglutinogént nem
tartalmaz — minden vércsoportnak adható (univerzális
donor)
az “AB” vércsoportú — mivel nem tartalmaz agglutinint
— minden vércsoportból kaphat vért (univerzális
recipiens) 23
Fehérvérsejtek

Monocyta

Granulocyta

Lymphocyta
24
 Leucocyta (f. v. s.)
1. Granulocyták 2. Agranulocyták (nem
(szemcsés) szemcsés)
• Jugend (fatal) • T lymphocyta
• Stáb (pálcika) • B lymphocyta
• Segment (Neutrophyl • Monocyta
gr.)
• Eosinophil gr.
• Basophil gr.
25
Granulocyta Lymphocyta Monocyta
 Granulocyták

 vérben csak rövid ideig tartózkodnak, onnan

szövetekbe kerülve néhány napig még élnek
 nem teljesen érett granulocyták: Jugend és
pálcika alak
 érett granulocyták szemcsenagyság, festődés és
mag alakja szerint 3 csoportba sorolható
 Segment (Neutrophyl gr.)
 Eosinophil gr.
 Basophil gr

26
Neutrophyl granulocyta
Nagyság: 60 – 70 %
Származás: Myeloid (csvelő)
Átmérő: 10 – 12 mikron
Morfológia: 3 lebenyű mag
neutrophyl
szemcsék
Működés: Fagocitosis
mikroorganizm.
destructio
lysosomalis enzim
Élettartam: 1 – 2 hét

27
FAGOCITÓZIS

28
Eosinophil granulocyta
Nagyság: 2 – 4 %
Származás: Myeloid (csontvelő)
Átmérő: 12 - 15 mikron
Morfológia: 2 lebenyű mag
vörös, sárgás
szemcsék
Működés: Detoxicatio
parazitás fertőzés
allergiás állapotok
lysosomalis enzim
Élettartam: 1 – 2 hét

29
Basophil granulocyta
Nagyság: 0,5 - 1 %
Származás: Myeloid (csontvelő)
Átmérő: 9 - 10 mikron
Morfológia: Elmosódott mag
kékes, lilás szemcsék
Működés: Detoxicatio
parazitás fertőzés
allergiás állapotok
Heparin, szerotonin
histamin tartam
Élettartam: 1 – 2 hét

30
 Agranulocyták
 Nyiroksejt = lymphocyta
 nycsomókban, lépben, csecsemőmirigyben,
mandulában, belek falában lévő nyirok tüszőkben
képződnek.
 változó élettartam: rövid életű 1-2 hét
több évig = „memóriasejtek”
 nagyság szerint: kis lymphocyta 5-6um
nagy lymphocyta 8-9um
 eredet és működés szerint: T és B lymphocyta

31
 T lymphocyta
Származás: Lymphoid (ny.r.)
Morfológia: nagy kerek mag, cytoplasma alig látszik
Fejlődését érését a Thymus irányítja!
Működés: Cellularis vagy sejtes immunitás
 felismerik a szervezetben megjelenő idegen antigéneket
 különbséget tesznek saját és nem saját anyag közt
 az idegenként felismert ellen immunreakciót indítanak
 szerepük az egyed és faj fennmaradás állandóságában
 mutációk során keletkezett „idegen sejteket” elpusztítják
 fagocitózisra nem képesek,
 limfotoxinnal és sejt-sejt kölcsönhatással ölnek

32
T lymphocyta
feladata:
 szervezetbe került baktérium, gomba, vírusok
elleni védekezés
 tumorsejt felszínén lévő daganat antigének
felismerése
 transzplantált idegen szövet, szerv elleni
védekezés (nem előnyös!)

33
 B lymphocyta

Származás: Lymphoid: csontvelő, lép, nyirokcsomó

Morfológia: nagy kerek mag, több cytoplasma jól látszik
Működés: Humoralis (antitestes) immunitás
 Antigén hatására a B sejtek plazmasejtekké alakulnak és
immunglobulint (Ig) termelnek
 A termelődött ellenanyag megköti és semlegesíti azt az
antigént amely ellen termelődött
 Ellenanyagok a plazmában találhatók IgG, IgM, IgE, IgD, IgA
 IgA: könnyben, nyálban is lehet

34
Monocyta
Származás: Myeloid (csontvelő)
Működés: Vérből kijutva szövetekbe, hasüregbe,
mellüregbe kerülnek, itt macrophag sejtekké alakulnak
monocyta-macrophag rendszer
Fagocitosis
antigen prezentálás= antigéneket a T és B
lymphocyták számára felismerhetővé teszik

Morfológia: nagy C vagy patkó alakú mag

cytoplasma elmosódott
Élettartam: 1 – 2 hét

35
Minőségi (qualitatív) vérkép

Neutrophil granulocyták
Jugend (fiatal) 0-1 %
Stáb (pálcika) 0,3-1 %
Segment 60-65 %
Eosinophil gran. 1-5 %
Basophil gran. 0-1 %
Lymphocyták 20-25 %
Monocyták 2-5 %
36
 Minőségi (qualitatív) vérkép

 gyulladásos betegség: Ju, St, Se aránya emelkedik

 a fiatal sejtek számarányának jelentős emelkedése =
balratolt vérkép!
 allergiás betegségben: Eo és Ba sejtek %-os aránya
emelkedik
 vírusos betegségekben: Ly és Mo sejtek aránya
emelkedik

37
Thrombocyta (vérlemez)

Nagyság: 150 – 300 G/l

Származás: Myeloid (csontvelő)
Átmérő: 1 - 4 mikron
Morfológia: áttűnő „sejt”
törmelékek

Működés: véralvadás

Élettartam: 14 nap

38
A vérplazma összetétele

39
A vérplazma összetétele

40
 A VÉRALVADÁS
 résztvevői:
 vérlemezkék
 plazma alvadási faktorai
 Plazma alvadása két mechanizmus révén
zajlik:
 belső – intrinsic út

külső – extrinsic út nagy szövet

sérüléssel járó esetekben!
41
 a megsérült ér kollagén rostjai szabaddá válnak

Plazmában inaktív formában keringő

XII.
XII véralvadási faktor enzimmé alakul,
XII.
megindítja a többi alvadási faktor aktiválódását

XI. IX. VIII.

II. Prothrombin aktiválódik X.- V.- IV.

thrombinná alakul közös komplexe

thrombin hasítja
Fibrin - fibrinháló
a fibrinogént I.
42
 valamennyi sejt tartalmaz egy véralvadást
megindító faktort
szöveti thromboplastin III.

sejtek sérülésekor kiszabadul és

aktiválja a VII. faktort

II. Prothrombin aktiválódik X.- V.- IV.

thrombinná alakul közös komplexe

thrombin hasítja
Fibrin - fibrinháló
a fibrinogént I.
43