Professional Documents
Culture Documents
Joseph Pulitzer
Joseph Pulitzer
Joseph Pulitzer
legjelentősebb alakja
Makón született 1847-ben, zsidó
származású családban
Jómódú családja az apja 1858-as
halála után elszegényedett
Bár kereskedelmi magániskolában
tanult, Pulitzer már fiatalon
eldöntötte, a meggazdagodás
helyett a katonaságot választja
Kalandvágya több sorozásra
elvitte, de rossz látása és
gyenge tüdeje miatt egy
kivétellel mindenhonnan
visszautasították
Szerencséjére azokban az
években volt elég katonai
konfliktus a világban, és
1864 nyarán egy hamburgi
sorozáson az amerikai
hadsereg felvette
Pulitzer mindössze tizenhét éves volt, amikor 1864
nyarán egy zsúfolt hajón Bostonba utazott
Az I. New York-i lovasezredbe sorozták be, és az
északiak oldalán részt vett a polgárháborúban
Tízhónapos katonáskodása alatt egy csatában sem
harcolt
Miután az elsők közt leszerelték béresként,
kubikusként, temetőgondnokként és kocsisként is
megpróbált megélni
Jól beszélt németül, ezért az amerikai németek akkori
fővárosában, St. Louisban telepedett le
Itt a német nyelvű Westliche Post napilapnál kezdte
újságíró karrierjét
A még mindig nagyon fiatal Pulitzer színes, szatirikus írásait
kedvelték a Westliche Post olvasói
Sikerének oka az volt, hogy a híreket, riportokat gyorsan és
szórakoztató stílusban tálalta
Ennél is jelentősebb újítása volt, hogy az objektivitást tette meg
vezérelvének, pedig azokban az években a pártfüggetlen politikai
sajtó fogalma még ismeretlen volt
Nagyjából ekkoriban lett belőle politikus is: ’69-ben a
Republikánus Párt tagjaként Missouri állam közgyűlésébe
választották
Pulitzer újításaira nem volt kellő
fogékonyság a laptulajdonosok
részéről, ám jó befektetéseinek
köszönhetően ’72-ben meg tudta
venni a Westliche Postot, hat évvel
később pedig St. Louis másik
napilapja, a St. Louis Dispatch is az
övé lett
Az újságvásárlásai idején
újságíróból és republikánus
politikusból demokrata
üzletember és sajtómágnás lett
Következő éveiben befolyása és
vagyona folyamatosan
gyarapodott, életének nagy
dobása pedig 1883-ban jött el,
amikor 346 ezer dollárért
megvette a New York World című
újságot
A New Yorkba települt
Pulitzer itt lett kora
legnagyobb médiamogulja
Alapjaiban reformálta meg
a lapot, amit még korábbi
tulajdonosa is unalmasnak
és száraznak tartott
Nagy kockázat volt egy évi
negyvenezer dolláros
veszteséget termelő újság
megvétele, de
egyszemélyes forradalma
sikeres volt: a World
példányszáma tíz év alatt 15
ezerről 600 ezerre
emelkedett, és az USA
legnépszerűbb napilapja
lett
A New York Worlddel Pulitzer
meghonosította az amerikai
újságírásban a tényfeltáró
riportokat, képillusztrációkat,
valamint a sportoldalt
Politikai botrányok, korrupciós
ügyek, visszaélések sorát íratta
meg szerzőivel
Sikerének fontos eszköze volt
még a botrány- és
szenzációkeltés (1887-ben
Pulitzer szerződtette a híres
tényfeltáró újságírónőt, Nellie
Blyt, aki óriási sikerű
cikksorozatot írt a Worldnek,
miután elmeháborodottnak
színlelve magát bejutott a
Blackwell-szigeti (mai Roosevelt-
sziget) női elmegyógyintézetbe
és tanúja lett az ott alkalmazott
erőszaknak)
Ebbe a bulvárújságírás
elődjeként is tekinthető stílusba
a New York Journallal folytatott
példányszámverseny hajszolta
A World másik nagy újítása a
tömegnyomtatású színes
képregény volt. A világelsőt,
Richard F. Otcault Sárga kölyök
című sorozatát 1895-ben közölte
az újság. (A sárga kölyökről kapta
nevét aztán a "sárga újságírás.)
Pulitzer nehéz természetű,
betegeskedő ember volt.
Vegyes megítélésének jót tett,
hogy több jó ügyet is felkarolt, sok
pénzt szánt adományokra
egy általa írt vezércikknek például
döntő szerepe volt abban, hogy
New York polgárai összeadakozták
a Szabadság-szobor talapzatához
szükséges anyagi keretet
Emiatt Liberty Island
múzeumában máig tábla őrzi a
nevét, valamint saját szobra van a
szigeten
Az 1880-as évek második felére a
város egyik legbefolyásosabb
embere lett, ám sikerei csúcsán
kénytelen volt visszavonulni
Súlyosbodó szembetegsége és
idegrendszeri problémái miatt
1887-re felhagyott újságai
frontvonalbeli szerkesztésével, és
csak a háttérből irányított
Élete hátralevő éveit
luxusjachtján töltötte, szinte
teljesen vakon, depressziótól
gyötörve
1911. október 29-én, hatvannégy
évesen érte a halál
Bronxban, a Woodlawn
temetőben nyugszik
Hagyatéka máig nagyon erős,
az amerikai független, modern
hírlapírás atyjaként emlékszik
rá az utókor
Már visszavonultan élt, amikor
1892-ben jelentős adománnyal
támogatta a Columbia
Egyetem újságírói karának
létrehozását
Az iskola csak halála után jött
létre, de 1917 óta máig ez az
intézmény ítéli oda
Amerikában a Pulitzer-díjakat,
ami az újságírók legnagyobb
elismerésének számít
Pulitzer már 1892-ben felajánlotta anyagi
segítségét Seth Low-nak, a Columbia
Egyetem akkori elnökének a világ első
újságíróiskolája megalapításához, Lowt
azonban eltántorította Pulitzer akkori
rossz hírneve
1902-ben az új elnök, Nicholas Murray
Butler már nagyobb fogadókészséget
mutatott, de az iskola Pulitzer haláláig
nem jött létre
Pulitzer 2 millió dollárt hagyott az
egyetemre és 1912-ben megalapították a
Columbia Egyetem Újságíró Felsőiskoláját
(Columbia University Graduate School of
Journalism)
Máig ez az egyik legnagyobb presztízsű
újságíróiskola a világon, amely kiadja a
Pulitzer-díjat és a DuPont-Columbia-díjat
Pulitzer kulcsszerepet játszott
Munkácsy Mihály 1886-os amerikai
látogatásának megszervezésében,
megérkezésekor újságja az "Éljen
Munkácsy Mihály" magyar felirattal
köszöntötte a festőt
Pulitzer otthonában is vendégül látta
Munkácsyt és felkérte, hogy fesse
meg felesége, Kate Davis képét
A festmény 1891-ben Párizsban
fénykép alapján el is készült
az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése,
ami csakis az amerikai napilapok és hetilapok újságíróinak
adható az egyesült államokbeli újságok vagy hírügynökségek
által megjelentetett fényképekért, jelentésekért és cikkekért.
Az irodalom, dráma és zene területén is osztanak Pulitzer-
díjakat, ezek pedig csak amerikai állampolgároknak adhatóak.
A legelső Pulitzer-díjat 1917. június 4-én adták át, mostanában
pedig minden év áprilisában jelentik be a nyerteseket.
Nevét a díj anyagi alapjait a 19. század végén megteremtő
Pulitzer Józsefről, magyar származású amerikai újságíróról,
kiadóról és sajtómágnásról kapta.