Karácsony Sándor

pedagógiája
“A nagyhírű professzor”
A “mágnesember” – így nevezte
Karácsony Sándort Németh László
 Karácsony Sándor fiatal kora
 1891. január 10-én Földesen született
 Édesapja rendkívül művelt ember, jómódú birtokos ember
 Édesanyja a református lelkész lánya
 Két húga volt
 Az iskolában kitűnt éles eszével és élénk fantáziájával
 A gimnáziumot a debreceni Református Kollégiumban végezte
 Már diák évei alatt ráeszmélt, hogy őt az Isten tanárnak teremtette,
ettől fogva készült erre a pályára
 Édesapja mezőgazdasági szakmát képzelt neki, de ő ragaszkodott a
tanári pályához, érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem
bölcsészetkarának hallgatója lett
 Tanulmányi évei
 Egy évet Tirolban töltött
 A görög, francia, latin, német nyelvek mellett megismerkedett az
olasszal, kapcsolatba került a cseh és román nyelvekkel
 1911-1914-ig a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem
magyar-német szakán tanult
 Vendéghallgató volt Münchenben, Bécsben, Grazban és Genfben
 Megismeri William James, John Dewey és Wilhelm Wundt lélektanát
 Részt vett a I. Világháborúban, ahol annyira megsérült, hogy egész
életében mankóval kellett járjon
 Iskolán kívüli tevékenysége
 1919-ben megismerkedett Megyercsy Bélával, aki által
belépett a Keresztény Ifjúsági Egyesületbe, innen indult
ki a magyarországi cserkészet
 Hamar híres cserkészvezető lett, nyolc évig Sík Sándor,
majd Vitz Béla mellett társelnöki pozíciót töltött be a
Magyar Cserkészszövetségben
 Mindezek mellett előadásokat tartott, lapszerkesztőként
is dolgozott, valamit táborokat szervezett
 Tanítói pályájának kezdette
 1918-ban kapta meg a tanítói oklevelet
 Józsefvárosba, a Tavaszmező utcai Zrínyi
Miklós Gimnáziumba helyeztette magát(8
évet töltött ott) – itt mindenféle
munkakörben kipróbálta magát:
osztályfőnök, könyvtárőr,
igazgatóhelyettes
 Tanított és dolgozott
 A Zrínyi Miklós Reálgimnáziumban
 A Magyar Tudományos Akadémián
 Debrecenben magántanár
 Az Országos Köznevelési Tanács elnökségi tagja
 A középiskolai szakosztály elnöke
 A Magyar Népművelők Tudományos Társaságában a Pedagógiai
Szakosztály vezetője
 A Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli elnöke
 A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség elnöke
 A debreceni Tanárképző Bizottság elnöke
 A Magyar Demokratikus Ifjúság Szövetség elnöke
 Pedagógiai elvei
 A tanulót szeretni kell, akiknek növekedniük kell, s pedagógusnak
alábbszállnia.
 A pedagógus igyekezzen belülről is megismerni tanítványait.
 A diák legyen tevékeny társa a tanárnak, nem baj ha kételkedik, lázad,
gyanakszik.
 Mindenek előtt szeretni kell a gyerekeket.
 Először játékosan viszonyulni hozzuk, majd megdolgoztatni őket.
 A katedráról csak tanítani lehet.
 A nevelés főtárgya a személyiség.
 A nevelés közösségi jellegű.
 Megtanította, hogy önmagában az ember, nem is ember. Örömünk,
boldogságunk, jólétünk forrása a másik ember.
 A diák is ember, akihez a pedagógusnak úgy kell viszonyulnia, hogy
kiegészítsék egymást.
 Pedagógiai elvei
 A nevelés folyamatában a nevelő is nevelődik
 A hit egy lélektani megnyilvánulás, tehát oktatni, tanná tenni nem
szabadna
 A vallás két személyt feltételez, egyet aki vall, a másik akinek vall
 Az oktató szót helyteleníti
 A diák merjen vitatkozni, legyen saját véleményük

“Azt sem fogom elfelejteni soha, s igen nagy bóknak tartom mai napig,
amikor egy elsőosztályos tanítványom megkérdezte tőlem: mikor
játszunk megint nyelvtant, tanár úr, kérem szépen?”
Didaktikai elvei / munkamódszerek
 A tanítási óra a nevelés klasszikus helyszíne, de hangsúlyozza az iskolán
túl történő munka jelentőségét- kulturális rendezvények, ifjúsági
szervezetek fontossága
 Tanár szóbeli és vizuális ismeretközlő eljárásai(magyarázat, bemutatás)
 A tanár és tanulók közös tevékenységei- megbeszélés, vita
 A tanulók önálló munkaformái
 A nevelő felmérje a diákok fejlettségi szintjét, motiváltságát – ennek
tudatában válassza ki a megfelelő módszert
 Ami az egyik osztályban hatékony, a másik osztályban lehet nem hozza
meg a várt sikert
 Legfontosabb az érdeklődés felkeltése
 Humoros, vicces történetek elmondása a megfelelő helyen
 Az ő értelmezésében a tanulók tesznek fel kérdést, a tanító pedig válaszol
Didaktikai elvei / munkamódszerek
 A tananyag eredményes elsajátításának legmegfelelőbb formája a vita, ami
egy igazi eszmecsere – közös munkával születik egy lehetséges megoldás
 Szemléltetés fontossága - kirándulások,órák utáni foglalkozások,nyári
táborok, cserkészet- lehetőséget nyújt a természet megfigyelésére
 Szorgalmazza az önálló megfigyelést,gyakorlati munkáit
 Munkára, kutatásra buzdítja a gyerekeket
 A tananyag gyakorlatban alkalmazása
 Az ismétlés kiemelt jelentőséggel bír
 Az értékelés módját ellen felemelte a szavát- nagyobb kárt okoz, mint
hasznot, a tanulás ellen közönyt válthat ki
 A pozitív minősítés mellett érvel, amely a teljesítmény fokozására, nagyobb
hatékonyságra ösztönöz és a gyermek magatartását is jó irányba
befolyásolja
 Az ideális nevelő Karácsony
Sándor szerint
 Gondolkodó, jól felkészült
 Kitartó – arra törekszik, hogy a maximumot hozza ki a diákságból és
magából
 A tananyag korrekt átadása
 A tanítás-tanulás folyamatának demokratikus voltát hangsúlyozza
 Bölcs, közlékeny, a problémákra nyitott, tájékozott
 A pedagógus egész személyiségével és valójával oktasson és neveljen
 Ugyanúgy viselkedjen a tanórákon, mint a tanórán kívül
 Helyes irányba tereljen, közben érezhető legyen feléjük a szeretet és
igazság
 Őszintén vállalják jó és rossz lelkiállapotukat

“Négy praktikus tanács. Ne muszájból és ne vakon! Felaprózva, ne elaprózva!

Összefüggésben az életükkel. A maguk egyéni módszere szerint. “
 1950-ben nyugdíjba küldik az egyetemről,
majd 1952. február 23-án eltávozott az
élők sorából.
Révész Imre, püspök szerint
“Karácsony Sándor hatalmas és eredeti
tudománya és terhes tanári állása mellett
a Keresztyén Ifjúsági Egyesület és a
cserkészet munkájának egyik legbölcsebb
és megbuzgóbb magyar apostola.”
 Főbb művei
 A csucsai front
 Hegyi beszéd
 Barátság és szerelem
 A könyvek lelke, irodalmi nevelés
 Magyar ifjúság
 Holdbeli diákélet
 Magyar béke
 Ocsúdó magyarság
 A magyar észjárás a közoktatás ügyében
 101 magyar népdal
 Cserkészet és kultúra
 Leckék a leckékről
 És még számos mű
 “A pedagógus nem lehet elkeseredett,
megtorpant ember, mert a pedagógusnak
egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit
optimizmusa.”
(Karácsony Sándor)
Köszönöm szépen a
figyelmet!