Cornell-módszer

• Felgyorsult világunkban egyre nagyobb szerepet kap és teret hódít a

fejlődés. Fejlődésnek tekinthetjük, hogy egy új okos Tv-t vásárlunk az
áruházban és annak minden előnyét és képességét szeretnénk
kihasználni. Miért is ne tennénk hiszen azért kuporgatjuk össze rá a az
anyagi javakat, hogy utána élvezhessük. Ahhoz, hogy ezt tudjuk
kezelni meg kell tanulnunk, hogy melyik gomb mire is való. Egy
tizenéves kamasznak aki már az informatika korában szocializálódott
szinte semmiségnek tünhet, míg egy idősebb embernek egy komoly
feladattá válhat míg beüzemeli a készüléket. A világ változásával egyre
több és több új dolgot kell megtanulnia a már felnőtt társadalomnak.
Megkell tanulni mert az élet rákényszeríti és vannak dolgok amiket
meg is akar tanulni. A jobbik eset az amikor valaki saját magátó belső
indíttatásból dönti el hogy a tanulás útjára lép ismételten jópár
kihagyott év után ismételten kisdiák lesz.
 
• Ha az alap oktatási rendszerben sikeresen megtanulta az órai odafigyelés mellett a
jegyzetelés technikáját akkor könnyebben hozzányúlhat a múltban már elsajátitott
képességhez és könnyebben visszarázódik a tanulás körforgásába.
• A tanulás fejlesztehő. rengeteg féle fajta tanulásfejlesztő program található meg
nyomtatott vagy elektronikus formában. Szinte már külön üzletág nyitott teret az agy
serkentésére a tanulás elősegítésére irányuló kurzusok, tanfolyamok terén.
• Eggyik példája az IPOO tanulási modell.
•  
• Mező Ferenc és Mező Katalin 2007-ben tette közzé a tanulásfejlesztés kutatása alapján
• kidolgozott IPOO (input – process - output – organizáció) tanulási modellt (Mező, 2007).
• Az elmélet megfogalmazói a tanulást információfeldolgozásként értelmezik, ezért
összetevőit is az információkezelés folyamata alapján határozzák meg. Ha a tanulást
információkkal való
• műveleteknek tekintjük, akkor az alábbi fázisokat kell végigjárni, esetenként visszatérve
egy-
• egy korábbi fázishoz:
• 1) információgyűjtés (input);
• 2) információfeldolgozás (process);
• 3) információalkalmazás, felhasználás (output)
és
• 4) tanulásszervezés (organizáció), amely az
előzőek eredményességét meghatározza
(Mező, 2007).
• 1) információgyűjtés (input)
• A tanulás első fázisában megtörténik az információ begyüjtése.
• A diákoknak a legtöbb információt a tanórai anyag leadása közben adja át az
oktató. Nem mindenre jut idő egy intézményesitett tanóra keretében belül.
Ilyenkor jön elő az otthoni tanulás és kiegészitő információ gyüjtése.
Mostanság a legkézenfekvőbb és legegyszerübb információ halmazt az
interneten találhatjuk meg. Háttérbe szorul már a könyvtári kutatás,
szakirodalmak magvásárlása stb. Különösen igaz lehet ez a felnötkori
tanulásra.
•  
• A tanuló és itt a felnőtt tanulóra gondolok, álltalában munka mellett teljesíti
a követelményeket. Megfelelni a munkahelyen, megfelelni a családi
szerepben, és az elvárásoknak megfelelően teljesíteni a választott iskolában
nem egy egyszerű dolog. Ehhez mindenképpen nagyon de nagyon jól be kell
tudni osztani az időt. Ha sikerül időt szakítani az összevonásokon való
részvételre, akkor ott pedig a lehető leghatékonyabban ki kell tudni használni
a tanórákon leadott anyagok elsajátítását, megjegyzését, jegyzetelését.
• 2) információfeldolgozás (process)
• Process fázisában az információk feldolgozása zajlik.
• Az, hogy ki hogyan tudja feldolgozni az információt az mindenkinél egyéni.
Végeredményként 3 csoportba sorolhatjuk a begyüjtött információk
feldolgozási stratégiáit.
• Ha a tanulás során az információ visszaadása kisebb, mint a befogadott
információ, akkor improduktív, deficites tanulásról beszélünk.
• Ha a tanuló ugyanannyi információt ad vissza, mint amennyit megkapott,
akkor reproduktív a tanulás.
• Ha a diák több információt ad vissza, mint amennyi rendelkezésére állt, akkor
produktív, kreatív (Mező 2007).
•  
• Ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tanuljon és tudjon majd visszaadni
információt az elsajátitott anyagról a rengeteg információt egy átlátható
rendszerbe kell tudja rendezni, szerkeszteni. A vázlat különböző
összefüggéseket is egybeépíthet mint például időrend, folyamatok, fontosabb
dolgok kiemelése (szövegkiemelővel), összefoglaló lábjegyzetek készítése, stb.
• 3) információalkalmazás, felhasználás (output)
• A tanulási folyamat eggyik sarkalatos eleme mindig
a számonkérés. Itt mutatkozok meg a diák által
felállitott tanulási, jegyzetelési, elsajátítási
folyamat sikeressége. Minden vizsgán a megtanult
anyagot nemcsak visszakell adni de azt jól kell
tudni vissza adni. Az előadói képesség ugyanúgy
megtanulható mint bármely más tananyag, viszont
sokkal több gyakorlás kell hozzá.
• 4) tanulásszervezés (organizáció)
• A tanulásszervezés tudatos tervezésére hívja fel a figyelmet az
előző három rész hatékony működése érdekében.

• A négy rész áttekintéséből tisztán látszik, hogy a tanulásnak

egy fontos kritériuma a megefelelő, lényegretörő jegyzetelés.
Mint már emlitettem, rengetegen foglakoznak a tanulást
elősegitő tanfolyamok szervezésével, tartásával. Mindemellett
elég sok olyan jegyzetelési technika is megtalálható a piacon
amik hatékonnyá teszik a felkészülését a diáknak.
Az eggyik ilyen módszer a CORNELL-
módszer, ami az órai előadásokon leadott
tananyag jegyzetelési és tanulási módszere.
Leginkább egyetemi és felnőttoktatási
rendszerekben alkalmazzák a diákok mivel
itt már általában nem pár oldalas
anyagokból, hanem időnként több száz
oldalas könyvekből, több honlapról gyüjtik
össze a tananyagot.

A Cornell módszer Walter Pauk professzor nevéhez fűződik. A módszert

a Cornell egyetemen fejlesztette ki az 1950-es években és használata
napjainkban igen elterjedt.
A Cornell módszer sikere abban rejlik, hogy már órán a jegyzetelésnél
előkészíti a tananyag feldolgozását. Célszerű mindenképpen A4-es
nagyságú lapra írni, mert ennél kisebb felületen nem lesz jól
áttekinthető. Az első lépés az, hogy három részre osztjuk a papírt. A bal
oldalra húzzunk egy 6 cm-es margót, ami a felidézési oszlop lesz. A
maradék rész lesz a jegyzetoszlop. Végül a lap aljára is húzzunk egy 4
cm-es margót, ide kerül majd az oldal összegzése.
• Bármelyik fajta jegyzetelést is válasszuk alapelveket mindegyiknél feltudunk állítani.
• Gyakorlat teszi a mestert.
• Próbáljunk a lényegre koncetrálni.
• Koncentráljunk.
• Sose veszítsük el a fonalat.
• Szedjük pontokba a leadott anyagot.
• Készítsünk ábrákat.
• Soha ne feledkezzünk meg a példákról!
• Használjunk színes kihúzófilceket.
• Használjunk lapszámozást és keltezést minden oldalon.
• Az egyes témák között hagyjunk ki néhány sort.
• Használjunk vázlatos elrendezést.
• Hagyjunk ki elegendő helyet a későbbi kiegészítésekhez.
• Ha valamiről lemaradtunk, írjunk róla címszavakat, és hagyjunk ki üres helyet a
későbbi pótlásra.
• Az álltalam választott téma amit megszeretnék
osztani veletek melyen gyakorolhatjuk az
előbb említett jegyzetelési módszert az nem
más mint a
Beton.
Az első vasbeton
Beton fogalma
Betonok csoportosítása
 ÖSSZETÉTEL
• Cement
• Víz Cement pép Cement kő
• Adalékanyag (pld. homokos kavics- szemmegoszlás)
• Egyebek
– Adalékszerek (képlékenyítők, fagyásgátlók,
kötésgyorsítók)
– Szálak (betonacél, szénszál, üvegszövet erősítés)
 Cement

• V/C
• Többletvíz adagolása
szigorúan tilos!
Adalékanyagok
A beton jele
A betonok megnevezése és jelölése
Szilárdsági
jelek
A beton összetételének megadása
 A friss beton tulajdonsága
• Fogalmak
– Betonkeverék
• Kötés nem észlelhető
• A zsaluzatba még nem dolgozták be
– Bedolgozott friss beton
• Zsaluzatba bedolgoztak
• A beton testsűrűségével jellemezhető
 – Alkotók általában egységnyi tömegű
cementre vonatkoztatva jellemezhetőek
• v:c:a; v a
:1:
c c
pld. : 0,5 : 1 : 6,16

• Konzisztencia
– A friss beton alakváltozással, vagy folyással
szembeni ellenálló képessége
• Bedolgozhatóság
– Meghatározza az adott beton, vasbeton,
feszített beton elem tömörítésének könnyű
vagy nehéz voltát
Adalékszerek
Utókezelés
Utókezelés
módszerei
Beton utókezelési módszerek
Természetesen szilárduló betonok kockaszilárdsága, a beton korának függvényében, 20 C hőmérsékleten
Betonból lehet készíteni
-Mi a beton Részei: Kötőanyag+Adalékanyag+Víz+Adalékszer ebből lesz miután megköt a beton. Zsaluzat kell hozzá, hogy ne folyón szét.

anyaga? Csop.:
- Csoportosítása? Sűrűsége: Normál 2000-2800 kg/M3, Nehéz nagyobb mint 2800 kg/m3 Könnyűbeton kisebb mint 2000kg/m3
- Sűrűsége? Készítés helye szerint: Helyszíni, Odaszállított
- Mindig védjük a
Felhasználás helye szerint: Helyszíni, Előre gyártott
külső behatástól!!!
Felhasználás típusa szerint: Szivattyúzott, Lövellt beton
-
Adalék jell.:
-
1, szem szerkezet jell.: szemelosztás, szemalak

2, víztart. jell.: víztartalom, vízfelvétel

-
3, szennyeződések: agyag- iszap, vegyi szenny, szerves szenny,

A homokos kavicsot osztályozni kell!

Konzisztencia: A friss beton alakváltozással szembeni ellenálló képessége

Bedolgozhatóság:

Betonozás közben a cél, hogy zavartalanul kiszáradjon, és közben védeni kell a kimosódástól, a gyors lehűlés ellen, fagy ellen, túlmelegedés

ellen, rázkódástól.

Folyamatosan locsolni kell, vagy nedvesen tartani

A beton Kötőanyagbólés adalékanyagból és vízből áll. Sűrűség

szerint 3 csoportba osszuk. Felhasználni lehet a helyszínen. …