A világgazdaság kialakulása és

jelenlegi térszerkezete
dr. Jeney László
egyetemi docens
jeney@elte.hu

Gazdaságföldrajz
I. alapszakok (BSc/BA)
2018/2019, I. félév
BCE Geo Intézet
 Gazdaságföldrajz

 C nagyea., szerda 9.50–11.20

 Összesen 13 alkalom
– 1 óra elmarad: október 31. (őszi szünet)
 Számonkérés: írásbeli vizsga
– Elméleti tesztkérdések az órák anyagából (70p)
– Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország
(30p)
 A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott
 Felhasználható irodalom
– JENEY L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: JENEY L. – KULCSÁR D. – TÓZSA I.
(szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és
Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. –
http://jeney.web.elte.hu/15kulturregiokgazdfoldrajza.pdf
2 – TÓTH J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–
Pécs pp. 45–93.
 A világgazdaság meghatározása, főbb
jellegzetességei

3
 A világgazdaság kialakulása, szereplői

 Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre

 Modern vilgazd. megjelenése vitatott:
1. Vagy: XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések
2. Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus
nemzetgazdaságának kialakulásakor
 Több szereplős rendszer
1. Nemzetgazdaságok
2. Transznacionális vállalatok (tnc)
3. Integrációs szervezetek

4
 Világgazdaság fogalma

 Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége

– Erőforrások hatékonyabb felhasználása
– Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten
kezelendő kérdés merül fel)
– Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat
 Világgazdaság > világpiac: utóbbi nemzetgazdaságok közötti külgazdasági
kapcsolatok
 Világgazdaság < világrendszer: utóbbi etnikai, kulturális, katonai
kapcsolatrendszer is

5
 Egyetemesség, de sokszínűség

 Egyetemesség
– Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor
is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a
vérkeringésbe)
– Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac 
A Föld országainak GDP-je
hamis
(vásárlóerőparitáson), 2015.
 Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség Forrás: WORLDMAPPER
– Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $
– Országok 10%-a: GNP/fő > 20000 $
 Információs társadalom (internet) 
karavánutak
 (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista
szerkezetek
6
 Békés együttélés helyett konfliktusok
 A világgazdasági centrum–periféra
viszony főbb jellemzői

7
 Wallerstein: centrum–periféria elmélet

 Vilgazd: szerves egészet alkot 

meghatározott struktúra
– Wallerstein: centrum–periféria viszonyrendszer
– A társadalmi–gazdasági struktúra szélső
alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony
– Szélső pólusai: centrum és periféria
– Több dimenzióban: gazdasági és politikai 
meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát
 Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági
térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu,
USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata
– Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési
pólus, hegemón országgal az élén
8 – Félperiféria: belső peremen
– Periféria: külső peremen
 Centrum–Periféria

 Nem predesztináció
– Újratermelődő, de történelmileg változó formájú
– Már a vilgazd (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett
– De: viszonyrendszer kiteljesedése csak később
– Történelem során több centrum süllyedt el (Egyiptom, Mezopotámia)
– Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia)
– Vilgazd-i erőterek viszonya egymáshoz, a vilgazd térszerk-e: változó
 Leszakadás koronként más és más következményekkel
– Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó:
azóta nagy jelentőségű
– Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök 
nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás
 kölcsönös függőség (interdependencia)
9 – De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő 
aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség
 Világ gazdaságföldrajzi tagolódása

 Klasszikus: 5 kontinens
– Európa, Ázsia, Amerika, Afrika,
Ausztrália-Óceánia
 Világgazdasági helyzet: 2 (Brandt-
vonal) vagy 3 egység
– 2: Észak és Dél vagy 3: Centrum,
Félperiféria és Periféria
 Világgazdasági erőterek: 3 egység
– Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet
 10 kultúrrégió
Világgazdasági erőterek
Világgazdasági
helyzet Amerika Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet
10
Centrum Észak-Amerika Európa Ausztrália  Kelet-Ázsia
Félperiféria Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia