A levegő hőmérséklete

A légkör a napfényt átengedi, saját elnyelése csak csekély melegedést

okoz. Alapvetően a napsugárzást elnyelő felszín melegíti a légkört
alulról. Ez a melegedés főként függőleges, felfelé irányuló
légáramlásokkal történik. A troposzférában a légkör alulról történő
melegedése okozza, hogy a hőmérséklet a magassággal csökken. Az
átlagos hőmérséklet-csökkenés 100 méterenként a száraz levegőben
1°C, a nedves levegőben 0,65°C.

Az "alulról" történő felmelegedést bizonyítja az a tény is, hogy a

legerősebb besugárzást mindig 1-2 órával követi a napi hőmérsékleti
maximum. A 0°C magassága a felszíntől a földrajzi szélesség, az évszak
és az időjárási helyzet függvénye, nyáron az Alpok, Kárpátok térségében
2000-4000 méter magasságban van. A troposzférában is előfordul olyan
eset, amikor a hőmérséklet a magassággal növekszik, ez a hőmérsékleti
inverzió. A hőmérsékleti értékeket a meteorológusok 2 méteres
magasságban mérik
A légnyomás és a hőmérséklet
A felszínen mérhető légnyomás az adott légoszlopban az egymás fölötti gázmolekulák súlya.
Mivel a levegő sűrűsége fizikai hatások, elsősorban a hőmérséklet-változás következtében
változik, a légnyomás értéke sem állandó. A nyomásváltozás pedig mozgató rugója a légkör
hullámzásainak, áramlásainak.

A légnyomás mértékegysége a hPa (hektopascal). Az átlagos légnyomás a földfelszínen 1013

hPa. A légkörben felfelé haladva csökken,10 km magasságban a légnyomás már csak 225 hPa,
azaz a felszíni légnyomás 1/4 része, 80 km magasságban pedig mindössze0,01 hPa, azaz a
felszíni nyomás tízezred része.

A tengerszintre átszámított légnyomás megadja, hogy mekkora lenne a légnyomás az észlelési

pont alatt a tenger szintjében, méteren, ha a közbeeső teret levegő töltené ki. Ez egy
megállapodáson alapuló fiktív érték, alkalmazására azért van szükség, mert a meteorológiai
állomások különböző magasságokban mérnek, és az összehasonlíthatóság érdekében a
légnyomás értékét 0°C-ra és tengerszintre számítják át. A szakemberek a légnyomás
tengerszintre történő átszámításához és a barométeres magasságmérésekhez táblázatot
készítenek, amely megmutatja, hogy a normál állapotú légkör légnyomásának és
hőmérsékletének a magasság szerinti átlagos tapasztalt értékei miként alakulnak