ÉRZÉKELÉS ÉS

ÉSZLELÉS
Mit látunk?
Megismerési (kognitív) folyamatok
• Tanulás, emlékezés, gondolkodás, problémamegoldás
Ezek nem létezhetnének érzékelés és észlelés nélkül

Így lépünk kapcsolatba a körülöttünk lévő világgal

Érzékelés - Észlelés
Érzékelés (sensation)
• Érzékszerveink érzékelő sejtjei
(receptorsejtek) ingerlődnek  idegi
impulzusokat küldenek az agyba
• Egyes tulajdonságokat ragad meg
• Mit érzékelünk?
 vörös fény
Észlelés (perception)
• Az agy értelmezi a megérkezett
impulzusokat, jelentéssel ruházza fel
• Tárgyi egészet ragadja meg
• Mit észlelünk?
 paradicsom
Érzékelés
• Egyszerű ingerek felfogása
• Önálló, egyszintű folyamat
• Különböző receptorok különböző ingerek regisztrálására szolgálnak
Érzékelési küszöb
• Érzékszerveink csak meghatározott intenzitású ingerek felfogására képesek
• Abszolút alsó ingerküszöb: az a legkisebb inger, amit már érzékelni tudunk
• Abszolút felső ingerküszöb: az a legnagyobb erősségű inger, amit még képesek
vagyunk érzékelni
• Különbségi küszöb: két inger közötti legkisebb eltérés, ami az érzékletben
változást okoz  nem állandó! Minél nagyobb az adott inger intenzitása, annál
nagyobb változás kell ahhoz, hogy érzékelni tudjuk.
• Egy adott ingert csak akkor érzékelünk, ha megfelelő ideig hat
Ezt mind befolyásolja:
• Általános állapot
• Érzékszerv állapota
• Életkor
• Előzetes tapasztalat, ismeret
• Személyes elvárások
• Zavaró ingerek
• Pillanatnyi hangulat
• Pillanatnyi szükségletek
• Kulturális élettér
Észlelés (percepció)
• Az agyba érkező információt jelentéssel, értelemmel ruházza fel
• Összetett folyamat
• Egész személyiségünk részt vesz benne
• Korábbi tapasztalataink befolyásolják
Hogy jön létre az észlelet?
• Közvetlen percepció elmélete (Gibson):
Az észlelés az egyszerű ingerekből indul ki  „lentről felfelé” szerveződik
A részekből az agykéregben automatikusan strukturálódik a jelentéssel bíró egész

• Közvetett, konstruktív percepció elmélete (Gregory és Rock):

Az észlelés „fogalmilag vezérelt”  „felülről lefelé” szerveződik
Az ingerek nem egyszerűek, több értelműek is lehetnek  az észlelés egyfajta
problémamegoldás
Észlelés funkciói
• Felismerés: tárgyak kategóriába rendelése (pl. ez egy autó)
• Lokalizáció: tárgy helyzetének, távolságának, mozgásának észlelése (pl. ez az
autó balról közeledik)
• Konstancia: a tárgyi tulajdonságok állandóságának biztosítása a változó ingerek
között (pl. ha megfordul, attól még ugyanaz az autó marad)
Formaészlelés
• Gestalt-pszichológusok: az ember értelmes egészet akar látni
• Figura- háttér
• Zártság elve: egy adott alakzat hiányzó részeit hajlamosak vagyunk „kitölteni”
• Közelség elve: az egymáshoz közelebb lévő dolgokat összetartozónak érzékeljük
• Hasonlóság elve: az egymáshoz hasonló dolgokat egy csoportba tartozónak
érzékeljük
Térészlelés, térlátás
• Binokuláris diszparitás (a két szem távolságán alapszik)
• Mozgásparallaxis
• Relatív nagyság
• Horizonthoz való viszonylagos közelség
• Távlati rövidülés
• A felszín texturáltsága
• Fény-árnyék
Mozgásészlelés
• Látszólagos mozgás: a retinán állókép, mi mégis mozgóképet érzékelünk (1 mp
alatt 24 filmkocka)
• Valódi mozgás: elmozdul a kép a retinán
• Indukált mozgás: a tárgy képe a retinán nem mozdul el, a háttér elmozdulása
kelti a tárgy mozgásának látszatát

• https://www.youtube.com/watch?v=pDvhL3OOA58
Konstanciák
• Környezetünket nagyjából állandónak észleljük, bár az érzékszerveinket érő
ingerek folyton változnak!
• Világosság konstancia: pl. az alma napsütésben és félhomályos szobában is piros
• Alakkonstancia: pl. a sarkon beforduló autó ugyanaz marad
• Nagyságkonstancia: pl. a távolodó autó nem megy össze

A tárgyak tulajdonságait a környezethez viszonyítva érzékeljük.

Hibák az észlelésben
• Kontraszt jelenségek: ellentétes jelenségek torzíthatják egymást. Pl. jó tanuló
mellett a gyengébb tanuló
• Illúziók