Ellenőrzés

5. e-learning
A számviteli bizonylati rend ellenőrzése
A belső szabályzatokkal kapcsolatos
ellenőrzési feladatok
 Alapelvek
– A működésről szóló beszámolót a Sztv-ben meghatározott
szerkezetben és előírt részletezésben, bizonylatokkal
alátámasztott, szabályszerűen vezetett könyvvitel alapján, világos,
áttekinthető formában kell elkészíteni.
– A Szvt előírja, hogy a gazdasági műveletekről, eseményekről
bizonylatot kell kiállítani, ezek adatait a nyilvántartásokban
rögzíteni kell.
– A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított
bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.
– A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események
bizonylatainak adatait késedelem nélkül, kp forgalom esetén a
pénzmozgással egyidejűleg, banki fogalom esetén a kivonat
megérkezésekor, egyéb pénzeszközöket legkésőbb tárgyhót követő
hónap 15-ig köteles a vállalkozás a könyveiben rögzíteni.
 A bizonylat
• „Számviteli bizonylat minden olyan gazdálkodó által
kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy
egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy
más gazdálkodó által kiállított okmány (számla,
szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti
bizonylat, banki kivonat, jogszabályi rendelkezés,
egyéb ilyennek minősülő irat) – függetlenül annak
nyomdai vagy egyéb előállítási módjától – amely a
gazdasági esemény számviteli elszámolását
támasztja alá.”
A számviteli bizonylat alaki követelményei

• Alakilag és tartalminak hitelesnek, megbíz-

hatónak és helytállónak kell lennie
• Szerkesztéskor a világosság elvét szem előtt
kell tartani
• A gazdasági művelet megtörténtének időpont-
jában, magyar nyelven kell kiállítani
• Ha indokolt, akkor idegen nyelven is ki lehet
állítani
 A bizonylat kiállításának módja

• Kézírással, írógéppel, számítógéppel, vagy

bármilyen technikai eszközzel
• Automatikus adatrögzítés útján vagy az
adatfeldolgozás eredményeként kapott adat-
hordozók, kimutatások, jegyzékek formájában
(ha a programok szavatolják a helyes és teljes
adatrögzítést és feldolgozást)
 Bizonylatok köre
• Pénzkezelési bizonylat
• Banki bizonylatok
• Készletmozgások bizonylatai
• Bejövő és kimenő számlák (nyugták), szállítólevelek
• Leltározások bizonylatai
• Selejtezések, leértékelések, értékvesztések, visszaírások bizonylatai
• A termelés alapbizonylatai
• A minőség-ellenőrzés bizonylatai
• Az árképzés, önköltségszámítás bizonylatai
• A létszám- és bérelszámolás bizonylatai
• Az adók kiszámításának, elszámolásának és bevallásának bizonylatai
• Egyeztető levelek, jegyzőkönyvek, analitikus és főkönyvi feladások, kivonatok
• Vegyes és rendező tételek bizonylatai
 A bizonylatok alaki és tartalmi
követelményeinek ellenőrzése I.
• Az ellenőrzés során meg kell győződni a bizonylatok
alaki és tartalmi követelményeinek meglétéről:
– A bizonylat megnevezése és sorszáma
– A bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése
– A gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet
megnevezése, az utalványozó és a rendelkezés
végrehajtását igazoló személy, ellenőr aláírása, a
készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési
bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető
aláírása
 A bizonylatok alaki és tartalmi
követelményeinek ellenőrzése II.
– A bizonylat kiállításának dátuma, illetve annak az
időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait
vonatkoztatni kell.
– A gazdasági művelet leírása, a művelet okozta változások
mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai
– Külső bizonylat esetén u.ezek
– A könyvelés módjára, az érintett főkönyvi számlákra
történő hivatkozást
– A könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés
időpontját, igazolását
– Minden olyan adatot, amelyet jogszabály előír
 Egyéb szabályok
• A bizonylatokon az adatok időtállóságát
biztosítani kell:
– A rögzítés biztosítja-e a megőrzési időn belül az
olvashatóságot?
– Az esetlegesen szükségessé váló utólagos
változtatások felismerhetők?
•Javítás esetén vizsgálni kell, hogy a régi adok
jól olvashatók maradjanak, a változást a javító a
kézjegyével az időpont megjelölésével látja el
 A szigorú számadási kötelezettség és
ellenőrzése I.
• A készpénz kezeléséhez kapcsolódó
bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség
alá kell vonni
• Erről nyilvántartást kell vezetni
• A visszaélések és szabálytalanságok megaka-
dályozása érdekében kiemelten kell ellenőrizni
a szigorú számadású nyomtatványok kezelését
és felhasználását!
 A szigorú számadási kötelezettség és
ellenőrzése II.
• Olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből
megállapítható:
– A beszerzett, előállított mennyiség (sorozatszám)
– A mindenkori készlet
– A felhasználó szervezeti egység vagy személy
– A felhasznált mennyiség sorszámmal azonosítva
– A felhasználás időpontja
 A bizonylatok megőrzése
• Legalább nyolc évig olvasható formában kell
megőrizni:
– Az üzleti évről készített beszámolót
– A beszámolót alátámasztó leltárt
– Értékelést
– Főkönyvi kivonatot
– Naplófőkönyvet vagy más, a tv követelményeinek
megfelelő nyilvántartást
 A számlakibocsájtási kötelezettség
ellenőrzése
• A vállalkozás köteles termékértékesítéseiről,
szolgáltatásnyújtásairól a termék beszerzője, vagy a
szolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról
gondoskodni.
• Előleg fizetés esetén is!
• A számlakibocsájtási kötelezettségének a kötelezett saját
maga, vagy az általa írásban meghatalmazott is eleget
tehet
• A számla kibocsátásban meghatalmazottként akár a termék
beszerzője, szolg. igénybevevője (!), vagy harmadik személy
is eljárhat.
 Nyugtakibocsájtási kötelezettség
• Ha a vállalkozás a jogszabály szerint mentesül a
számlakibocsájtási kötelezettség alól, köteles a
termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője
részére nyugta kibocsátásról gondoskodni.
• Menteség a nyugtakibocsátás alól:
– Sajtótermék értékesítése esetén
– A szerencsejáték tv. hatálya alá tartozó szerencsejáték
szolgáltatás esetén
– Kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján
értékesítés (termék és szolgáltatás) esetén
 A számla és adattartalma
Számla minden, ami a következők szerint meghatározott feltételeknek megfelel:
• A számla kibocsátásának kelte
• A számla sorszáma
• A termék vagy szolg. értékesítőjének adószáma
• A termék vagy szolg. beszerzőjének adószáma
• Az ügyletben mindkét fél neve és címe
• A termék vagy szolg. megnevezése, jelölése, mennyiség jelölése
• Az adó alapja, termék vagy szolg. adó nélküli egységára, alkalmazott árengedmény
• Adó mértéke
• Adómentesség vagy különös szabályok esetén jogszabályi hivatkozás
• Pénzügyi képviselő alkalmazása esetén a pénzügyi képviselő neve, címe és
adószáma
 A számlával egy tekintet alá eső okirat
tartalma
• Az okirat kibocsátásának kelte
• Az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget
kizáróan azonosítja
• Hivatkozás arra a számlára, amelynek
adattartalmát az okirat módosítja
• A számla adatának megnevezése, amelyet a
módosítás érint, valamint a módosítás
természete, annak számszerű hatása, ha ilyen
van
 A nyugta adattartalma
• A nyugta kibocsátásának kelte
• A nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget
kizáróan azonosítja
• A nyugta kibocsátójának adószáma, neve,
címe
• A termék értékesítésének, szolg. nyújtásának
adót is tartalmazó ellenértéke
 A kibocsátás formája

• A számla papíron vagy elektronikus úton

egyaránt kibocsátható
• A nyugta kizárólag papíros alapon bocsátható
ki
 Az elektronikus úton kibocsátott számlára
vonatkozó szabályok
• Számlát elektronikus úton kibocsátani kizárólag abban
az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt
adattartalom sértetlensége és eredetiségének
hitelesége biztosított.
• Az így kibocsátott számlát:
– Az elektronikus aláírásról szóló tv rendelkezései szerint,
legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és
minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell
ellátni, vagy
– Az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus
adatként kell létrehozni és továbbítani
 A számlák ellenőrzésének módszerei-bejövő
számlák és nyugták
• A beérkező számlákat, nyugtákat a beérkezés
napján, a beérkezés napjával kell iktatni a
vállalkozás nyilvántartási rendjében
• Ellenőrzés során különös gondot kell fordítani a
beérkezés pontos dátumára és számbavételére
• A beérkező számlákat a nyilvántartásba vétel
után, de még a kiegyenlítés előtt át kell adni
felülvizsgálatra és elfogadásra az illetékes
szervezeti egységnek vagy személynek
 A beérkező számla ellenőrzési szempontjai
Ellenőrizni kell:

• A számlanyilvántartásba való iktatás tényét

• A beérkező számla házi sorszámát (házi nyilvántartásba vételi számát)
• Beérkezés dátumát
• A számla kibocsátójának nevét, címét
• A számla keltét, sorszámát
• A számla tartalmát
• A teljesítés keltét
• A fizetési határidejét
• A számla végösszegét
• A számla adótartalmát(forintban)
• Az adó százalékos mértékét
• A számla elfogadására (ellenőrzésére) jogosult szerv vagy személy megnevezését
• A számla kiegyenlítésének tényleges dátumát
 A beérkező számlákkal kapcsolatos további
ellenőrzési feladatok I.
• Az ellenőrzés keretein belül meg kell győződni:
– Az áru vagy a szolg. mennyiségi és minőségi átvételére
feljogosított szervezeti egység vagy személy a
legnagyobb gonddal és előírásszerűen megvizsgálta-e
a kiszámlázott anyag, áru vagy szolg. mennyiségének
meglétét, hibátlanságát, minőségét
– A vizsgálat eredményét egyértelmű szöveggel a számlán
igazolták-e
• Hibák:
– Félreérthető szöveg (pl. „átvettem)
– Az átvevő szerv csak aláír és nem hagy záradékot a számlán
 A beérkező számlákkal kapcsolatos további
ellenőrzési feladatok II.
• Elsőként a számlaellenőrzés szervezettségét,
szabályosságát célszerű vizsgálat alá vonni:
– A kialakított rendszer kellően biztosítja valamennyi
beérkező számla kielégítő felülvizsgálatát?
• A befogadott és igazolt számlákat megfelelően
dokumentáltan adják-e át a pénzügyi szervezetnek, a
kifizetésre (utalásra) jogosultnak
• A számlákat alaki és számolási szempontokat is
figyelembe véve összevetik-e a megrendelésekkel és
szerződésekkel
 A kimenő számlák ellenőrzése
• A vállalkozás minden áruértékesítésről és szolg. nyújtásról a
teljesítés napjával az előírásoknak megfelelően kibocsátotta-e a
számlát
• A számlát a tényleges teljesítések és az igazoló okmányok
alapján állították-e ki
• A számlák sorszáma hézagmentes-e
• A számlák megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek
• A számlákat előírásszerűen aláírták-e
• Megtörtént-e valamennyi számla elszámolása, lekönyvelése
• A rontott példányok érvénytelenítése és megőrzése
előírásszerű-e
 Az anyagkészlet-változás bizonylatainak
ellenőrzése I.
• A bevételezési bizonylattal kapcsolatban vizsgálandó:
– A bizonylat sorszáma
– A szállító megnevezése
– A rendelés sorszáma
– Az igénylő belső szervezeti egység megnevezése
– A bevételezett készlet megnevezése, mennyisége, mérete,
minősítése és egyéb műszaki jellemzői
– A beszállított készlet egységára, értéke
– A bizonylat kiállításának kelte és kiállítója neve, az átvevő
raktáros aláírása
– Az érvényes mellékletek megnevezése, száma
 Az anyagkészlet-változás bizonylatainak
ellenőrzése II.
• A kivételezési bizonylatokkal kapcsolatban vizsgálandó:
– A kivételezési bizonylat sorszáma
– A költségviselő (gyártmány, feladat) megnevezése
– A munkahely (költséghely, osztály) megjelölése
– A ténylegesen kivételezett anyag mennyisége, egységára,
értéke
– A kiállító, utalványozó, a kiadó, az átvevő, a könyvelő, az
ellenőr aláírása
– A raktári nyilvántartási szám
– A keltezés
 Az anyagkészlet-változás bizonylatainak
ellenőrzése III.
• A visszavételezési bizonylat tartalma értelemszerűen
azonos a bevételi bizonylattal
• Az anyagkészletek változásának bizonylatolása függ a
vállalkozás:
– nagyságától
– tevékenységi körétől
– szervezettségétől
– gépesítettségétől
Az anyagkészlet változás bizonylatainak ellenőrzését
érdemes egy zárt időszakra teljes körűen elvégezni.
 A saját termelésű készletek bizonylatainak
ellenőrzése I.
• STK a Szvt. szerint:
– A befejezetlen termelés, a félkész termékek
– A késztermékek
– A növendék, hízó és egyéb állatok

A befejezetlen termelés a termelő vállalkozásoknál

a megmunkálás alatt levő, a vállalkozás termelő
egységein belül tovább megmunkálásra váró
termékek összessége.
 A saját termelésű készletek bizonylatainak
ellenőrzése II.
• A beflen termelést a vállalkozás belső rendjétől
függően általában csak mérlegforduló napon
vételezik készletre
• A készletre vétel bizonylata a leltár
• Az ellenőrzés irányul:
– A felvett leltár teljes körű és megbízható-e
– Az árazás, az érték megállapítása a Sztv, az
értékelési szabályzat, az önköltség-számítási
szabályzat előírásainak megfelel-e
 A félkész és késztermékek
• Félkész az a termék, amely a vállalkozásnál egy
teljes megmunkálási folyamaton keresztül ment
és félkész termékként raktárra vették, de
készterméknek még nem minősíthető.
• Késztermék az a termék, amely a vállalkozásnál
valamennyi megmunkálási folyamaton átment,
és megfelel a rá vonatkozó műszaki
feltételeknek és amelyet a megfelelő minőségi
átvétel után raktárra vettek.
 A félkész és késztermékek bizonylatainak
ellenőrzése I.
• Vizsgálni kell a bevételezési bizonylaton:
– A termék megnevezését, azonosító számát,
mennyiségét
– A bevételezéssel kapcsolatos információkat
– A kiállító, bevételező, a raktári nyilvántartásba
vevő aláírását
– keltezést
 A félkész és késztermékek bizonylatainak
ellenőrzése II.
• Vizsgálni kell a kiadási bizonylaton:
– A szervezeti egység megnevezését
– Az utalványozott termék megnevezését, azonosító
számát, mennyiségét
– A kiadott termék megnevezését, számát,
mennyiségét, egységárát, értékét
– A kiállító, az utalványozó, az átadó, átvevő
aláírását
– A keltezést
 A félkész és késztermékek mozgásának
bizonylati rendje
• A félkész és a késztermékek pontos
előírásait/definiálását a vállalkozás belső
szabályai tartalmazzák, ellenőrzés esetén ezt
követelményként kell kezelni
• A kapcsolódó bizonylati rendet a vállalkozás
alakítja ki
• Ez a munka döntően már számítógéppel
történik
Az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzése
I.
• A tárgyi eszközök
– beszerzése,
– létesítése (beruházások),
– a meglevő tárgyi eszközök értéknövelő
beruházásai,
– a felújítások aktiválásának
bizonylatait a belső ellenőrzés rendszerében fontos
ellenőrizni, mert a vagyont és az eredményt érintik.
 Az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzése
II.
• A tárgyi eszközök
– beszerzése,
– létesítése (beruházások),
– a meglevő tárgyi eszközök értéknövelő beruházásai,
– a felújításokat
elsődlegesen a beruházások között kell nyilvántartás-ba
venni, ott nyilvántartani mindaddig, amíg nem történik
meg az üzembe helyezés, használatba vétel.
Használatba vételig terv szerinti écs nem számolható el!
Az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzése
III.
• Vizsgálni kell, hogy az üzembe helyezést bizonylat alapján
számolták-e el, amelyen legalább a következő adatok
szerepelnek:
– A tárgyi eszköz megnevezése és azonosító adatai
– Az üzembe helyezés időpontja
– A tárgyi eszköz aktiválandó (bruttó) értéke
– A tárgyi eszköz maradványértéke
– A használatba vétel helye
– A tárgyi eszköz várható élettartama
– Tartozékok, egyéb adatok
– Keltezés, aláírások
Az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzése
IV.
• Az azonnal használatba vett eszközök esetén a
beszerzési okmány (számla) is elfogadható, ha
azon, vagy a hozzá csatolt bizonylaton
szükséges adatok szerepelnek (ld előző dia)
• Meg kell győződni arról, hogy:
– az üzembe helyezési bizonylat alapján nyitották-e
meg a könyvelésben a tárgyi eszköz egyedi
(analitikus) nyilvántartását és az tartalmazza-e a
szükséges adatokat.
Az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzése
V.
• További kapcsolódó ellenőrzési feladatok:
– Megvizsgálni, hogy az üzembe helyezési okmányon szereplő
időpont a tényleges használatba vételi időt tükrözi-e
– A tárgyi eszköz értékében elszámoltak-e minden olyan tételt,
amelynek a tárgyi eszköz értékébe történő elszámolását a
Szvt előírja
– A bizonylatot az illetékes vezető írta-e alá
– A várható élettartam és maradványérték megállapítsa
helyes-e
A vizsgálat során a tételes ellenőrzés módszerét indokolt
alkalmazni.
A selejtezés bizonylatainak ellenőrzése I.

• Rendszeres és életszerű esemény a selejtezés

• Az eszközök, készletek valamilyen esemény
kapcsán megrongálódhatnak, állapotromlás
következhet be
• A rendeltetésüknek ennél fogva már nem
tudnak eleget tenni, vagy nem használhatók
fel → selejtezés
A selejtezés bizonylatainak ellenőrzése II.

• A selejtezésről hitelt érdemlő bizonylatot

(selejtezési jegyzőkönyvet) kell készíteni
• Ehhez a feladathoz szabványosított
nyomtatványokat célszerű használni
• Elfogadható a „házilag” készített nyomtatvány
is, de az alakiságra és a kötelező elemek
meglétére ügyelni kell
 A selejtezés bizonylatainak ellenőrzése III.
• A bizonylat tartalmának ellenőrzése keretében vizsgálni kell,
hogy a selejtezési jegyzőkönyv legalább az alábbiakat
tartalmazza-e:
– A selejtezési okirat nyilvántartási számát
– A vállalkozás megnevezését, címét
– A telephely, raktár, üzlet, üzem megnevezését, címét
– A kiselejtezett tárgyi eszköz/készlet megnevezését, azonosító adatait
– A selejtté válás okát (részletesen meghatározva)
– A kiselejtezett eszköz/készlet mennyiségét és nyilvántartás szerinti
egységárát
– A kiselejtezett eszköz nyilvántartás szerinti értékét
– Tárgyi eszköznél a bruttó értéket, az elszámolt écs-t és a nettó értéket
– A kiszerelhető, használható alkatrészeket és azok piaci értékét
 A selejtezés bizonylatainak ellenőrzése IV.

– A keletkezett hulladék piaci értékét

– A hulladék hasznosításának módját
– A selejtezési bizottság jelen levő tagjainak nevét,
beosztását és aláírását
– Megsemmisítés esetén a megsemmisítést végzők nevét,
beosztását és aláírását
– A selejtezést jóváhagyó vezető aláírását
– Keltezést
A selejtezési jegyzőkönyv elkészítésére is érvényesek a
jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi követelmények.
 A selejtezés bizonylatainak ellenőrzése V.

• Ellenőrizni kell:
– A selejtezési jegyzőkönyvet kitöltés után szigorú számadás alá
vonták-e
– Az elkészített okmány megfelel-e a bizonylatokkal szembeni alaki
és tartalmi követelményeknek
– A selejtezési bizottság tagjainál nincs-e összeférhetetlenség
– A bizottság tagjai ténylegesen jelen voltak-e a selejtezésnél
– A bizonylatban szereplő tételek léteztek-e ténylegesen
– A maradvány, hulladék hasznosításáról intézkedtek-e
– A keletkezett hulladék nem környezetszennyező-e
– A kiselejtezett eszközöket a könyvekből kivezették-e
A selejtezési okmányok ellenőrzését a tételes ellenőrzés
módszerével indokolt végrehajtani.
 Egyéb bizonylatok ellenőrzése
• Kiküldetési (belföldi-külföldi) bizonylatok ellenőrzése
• Útnyilvántartás bizonylatainak ellenőrzése
• Egyéb vegyes bizonylatok, mint pl.
– összesítő bizonylatok
– helyesbítő bizonylatok
– feladások
– átvezetési bizonylatok
– céltartalék képzés bizonylatai
– értékvesztés elszámolásának bizonylatai
– leértékelések bizonylatai
– hitelezési veszteségek leírásának bizonylatai
– terven felüli leírások bizonylatai
– visszaírások bizonylatai
ellenőrzése
A bizonylatok feldolgozásának ellenőrzése I.

• Amit ellenőrizni kell:

– A feldolgozás keretében megjelölték-e azokat a
könyvviteli számlákat és nyilvántartásokat,
amelyekben az adatokat rögzíteni kell
– A bizonylatokat ellátták-e a feldolgozást végző
személy aláírásával
– Megjelölték-e a feldolgozás megtörténtét,
időpontját, az egyeztetést és a visszakeresést
segítő hivatkozásokkal
A bizonylatok feldolgozásának ellenőrzése II.

• A feldolgozás során ellenőrizni kell legalább:

– Az aláírások jogosultságát, valódiságát
– A bizonylatok alaki, tartalmi, számszaki
helyességét
– A feldolgozáshoz minden bizonylat időben
megérkezett-e
– Az adatok feldolgozása teljes körűen megtörtént-e
– A bizonylatokkal kapcsolatos folyamatokba épített
ellenőrzés teljes körűen végrehajtásra került-e
A bizonylatok feldolgozásának ellenőrzése III.

• Vizsgálni kell, hogy szabályszerű-e a bizonylaton helytelenül

feltüntetett adatok javítása
• Az egyes pénztári és banki bizonylatok nem javíthatók → újat kell
kiállítani
• A rontott bizonylat minden példánya (érvénytelenítve)
megőrzendő!
• A hibás beérkező bizonylat esetén a bizonylat kiállítóját értesíteni
kell és fel kell szólítani a hiba helyesbítésére.
• A bizonylatok feldolgozásának belső összefüggéseit, az ellenőrzés
rendszerét, a beépített ellenőrzési pontokat írásban célszerű
szabályozni.
• A kapcsolatos vizsgálatoknál az írásban rögzített módszert mint
követelményt lehet felhasználni.
 A bizonylatok őrzésének ellenőrzése I.
• A bizonylatok megőrzéséről a Sztv előírásainak megfelelően
gondoskodni kell.
• Legalább 8 évig meg kell őrizni:
– Üzleti évről készített beszámolót
– A beszámolót alátámasztó leltárt, értékelést
– Főkönyvi kivonatot, naplót
– Az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban
tárolt számítógépes programot
– A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó
számviteli bizonylatot* olvasható formában

*főkönyvi számlák, analitikus és részletező nyilvántartások is ide

értendők
 A bizonylatok őrzésének ellenőrzése II.
• A kapcsolatos ellenőrzés keretében vizsgálandó:
– A bizonylatok megőrzésének rendszerét úgy alakították-e ki, hogy
azok a könyvelési hivatkozások alapján könnyen visszakereshetők
legyenek.
– A hatósági intézkedésre kiadott eredeti bizonylatokról hiteles
másolatot készítettek-e és azt bizonylatként megőrzik-e
– Szállítás közben illetéktelenek nem tudták-e megtekinteni
– A bizonylatokat külső károsodás nem érte-e
– Nem cserélték-e ki a bizonylatokat
– Megfelelő-e az irattározás szabályozottsága

A kapcsolatos ellenőrzéseket szúrópróbaszerű módszerrel

indokolt elvégezni.
 A számviteli politika ellenőrzése I.
A SZP keretében rögzíteni kell azokat a vállalkozásra
jellemző
• szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel
maghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás
az értékelés szempontjából lényegesnek
• ill meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított
választási, minősítési lehetőségek közül melyeket és
• milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, ezen túl
• az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell
megváltoztatni.
 A számviteli politika ellenőrzése II.
• Vizsgálni kell, hogy szabályozták-e a Sztv előírásaival összhangban:
– A beszámolásé és a könyvvezetés formáját
– Az alapítás-átszervezés költségei aktiválásának rendjét
– A kísérleti kutatás, fejlesztés költségeinek aktiválásának rendjét
– Az értékpapírok forgóeszközként, ill. p.ügyi befektetésként történő elszámolásának
feltételrendszerét
– Az értékelési módokat és eljárásokat
– Az eszközök minősítését
– A kockázatok becslésének, számításának rendjét
– A terv szerinti amortizáció elszámolási módját
– A maradványérték megállapításának rendjét
– A terven felüli amortizáció elszámolási rendjét
– A kis értékű eszközök elszámolását
– Az értékvesztések elszámolási rendjét
– Az időbeli elhatárolások rendjét
– A céltartalék-képzés szabályait
– A beruházás, felújítás és a karbantartás tartalmának és elszámolási rendjének
kialakítását
A számviteli politika ellenőrzése III.

– Az értékhelyesbítés elszámolásának rendjét

– A visszaírások elszámolását
– Az eredménykimutatás formájának megválasztását
– A számviteli elszámolás szempontjából mit minősít
jelentősnek, lényegesnek, nem jelentősnek, nem
lényegesnek
– A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendjét
– A beszámoló elkészítésének időpontját
– A kiegészítő melléklet tartalmának meghatározását
A számviteli politika ellenőrzése IV.
Vizsgálni kell továbbá, hogy a számviteli politika
keretében megfelelően kidolgozta-e a vállalkozás:
– Az eszköz és források leltárkészítési és leltározási
szabályzatát
– Az eszközök és források értékelési szabályzatát
– A pénzkezelési szabályzatot
– Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső
szabályzatot
A kapcsolatos vizsgálatokat a SZP tartalmának tételes,
teljes körű áttekintésével indokolt elvégezni.
A leltározási szabályzat átfogó ellenőrzése

• Az ellenőrzés első lépéseként meg kell

vizsgálni, hogy a szabályozás kiterjed-e
valamennyi eszközre és forrásra
• Vizsgálandó, hogy e leltározásra és a leltárakra
előírt szabályozás összhangban van-e a Sztv
előírásaival
Az értékelési szabályzat ellenőrzése
• Vizsgálni kell, hogy megfelelően szabályozták-e:

– Az eszközök és források bekerülési értékének tartalmát

– A megállapított érték nyilvántartását, a változásokra ható tényezőket, az érték
alakulásának megfigyelését
– A mérlegbeli érték meghatározásának módját
– Az állományból kivezetéskori érték megállapítását
– A vonatkozó számvitel-politikai döntéseket
– Az egyedi értékelés elve sajátos érvényre juttatásának területeit
– A piaci értékelésbe bevont eszközök körét
– Az egyes részadatokért és az adott eszköz és forrás értékének helyességéért
felelősöket
– A kapcsolatos határidőket
– Az értékeket alátámasztó bizonylatokat
– Az értékváltozás okát, indokát végrehajtásának módját
 Pénzkezelési szabályzat
• A vállalkozásoknak a 2000. évi Sztv. előírásai szerint
rendelkezniük kell pénzkezelési szabályzattal (NAV
ellenőrzés ennek meglétét), ebben rendelkezni kell:
– A pénzforgalom lebonyolításának rendjéről
– A pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről
– A pénzkezelés felelősségi szabályairól
– A napi készpénz záró állomány maximális mértékéről
– A kp állomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az
ellenőrzés gyakoriságáról
– A pénzszállításról
– A pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről, stb.
 A pénzkezelési szabályzat ellenőrzése I.
• Az ellenőrzés során vizsgálni kell:
– A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok megfelelő szabá-lyozottságát
– A pénzár működésének rendjét
– A pénztárban tartható pénz nagyságát
– Az utalványozás, az ellenjegyzés és az ellenőrzésrendjét
– A pénzári pénzmegőrzés és tárolás rendjét
– A pénzfelvétel és a pénzszállítás biztonságos szabályait
– A készpénz (forint és valuta) kezelését
– A pénztári nyilvántartások rendjét
– A pénztári zárlatot
– A használandó bizonylatokat
– A bizonylatkezelést
– A pénzkifizetések előírásait
A pénzkezelési szabályzat ellenőrzése II.

– Az elszámolásra kiadott pénzek nyilvántartását

– A szigorú számadás alá vont pénztári nyomtatványok
kezelésének rendjét
– A valuták kezelésének rendjét
– A letétek kezelését
– Az idegen pénzek, értékek kezelésének rendjét
– A bizonylatok őrzősének, irattározásának rendjét
– A pénztár őrzésének szabályait
A szabályzat átfogó ellenőrzését az év e
lején indokolt elvégezni.
 Az önköltségszámítási szabályzat ellenőrzése
I.

• Az ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy:

– Kidolgozták-e a Sztv. előírása esetén az
önköltségszámítás rendjét tartalmazó szabályzatot
– A kidolgozott szabályzat összhangban van-e a Sztv.
értékelési előírásaival és kellően figyelembe vette-
e a vállalkozás tevékenységét, sajátosságait,
adottságait
Az önköltségszámítási szabályzat ellenőrzése
II.

• Vizsgálni kell, hogy megfelelően:

– Megállapították-e az önköltségszámítás tárgyát, a
kalkulációs egységeket, a termékek, szolgáltatások
kalkulációs rendjét
– Szabályozták-e a kalkuláció formáját és
költségtartalmát
– Kidolgozták-e a kalkulációs sémát és a kapcsolódó
információs rendszert
– Megállapították-e a közvetlen költségek tartalmát és
elszámolási rendjét
Az önköltségszámítási szabályzat ellenőrzése
III.

– Szabályozták-e az önköltségszámítás módszerét, a

költségek elszámolásának módszerét
– Meghatározták-e az értékesítés közvetlen önköltségét
– Kidolgozásra került-e az önköltségszámítással
kapcsolatos kódszámrendszer
– Megállapították-e az utókalkuláció rendjét
– A szabályzat tartalmazza-e a kapcsolatos bizonylatokat,
az utalványozás rendjét és a szükséges egyezőségeket
A kapcsolatos vizsgálatokat az év elején teljes körűen
indokolt elvégezni.
 A számlarend vizsgálata I.
• Az ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a
számlarend tartalmazza-e:
– Minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és
megnevezését
– A számla tartalmát
– A számla növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a
számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal
való kapcsolatát
– A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát
– A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet
 A számlarend vizsgálata II.
• Vizsgálni kell:
– A számlarendben rögzítették-e a beszámoló
elkészítésekor érvényesítendő értékelés
könyvviteli elszámolását
– az analitika és a főkönyv kapcsolatát
– az értékadatok számszerű egyeztetésének
lehetőségét
 A számlarend vizsgálata III.
• Év elején szükséges meggyőződni arról, hogy a
Sztv. előírásai és módosításai alapján a vállalkozás
határidőre elkészíti-e a számlarendjét, és az adott
évre annak alapján nyitja és vezeti könyveit.
• Vizsgálati feladat, hogy az elkészített számlarend
tartalmazza-e mindazon előírásokat, amelyek
nélkülözhetetlenek a valós vagyoni, pénzügyi
helyzetet és jövedelmezőséget tükröző beszámoló
elkészítéséhez