BÉKESSÉG

ISTENTŐL!

REFORMÁTUS
JELKÉPEINK
MIT IS JELENTENEK EZEK?
KERESZT
MINDENKÉPPEN KERÜLENDŐ!
Magyarázat: Régen a katolikusok a KERESZT
nevében üldözték a reformátusokat. Innen ered
az idegenkedés annyira, hogy még sírokon
fejfákon vagy síremlékeken sem találkozunk
vele.
CSILLAG
MIÉRT CSILLAG?
A csillag a betlehemi csillagra,
Jézus születésére utal.

Aki keresi Jézust, mint annak

idején a napkeleti bölcsek is, ott
találja meg ahol a CSILLAG is
van, azaz a templomban.

A templom Isten háza.

KAKAS
 MIÉRT KAKAS?

A kakas az éberség jele.

A kakasszóra Jézust háromszor

megtagadó Péter apostolra
emlékeztet.

Péter tagadásának története alapján

jelentése: El ne áruld Jézust!
NÉHA CSILLAG ÉS
KAKAS EGYÜTT VAN
JELEN A TORONY
TETEJÉN
Egyéb ősi keresztyén
szimbólumok
A keresztyén szimbólumok nagy része
még az őskeresztyén időben alakult ki.
Arra használták ezeket a jelképeket,
hogy segítségükkel ábrázolt formában
is bizonyságot tegyenek a hitről, amit
szóban is megvallottak.
 A kereszt a keresztyénségnek a
K legfontosabb szimbóluma.
E R
Krisztus halálára, bűn feletti győzelmére
E
emlékeztet, és kifejezi a Krisztusba vetett
S hitet.
Z
T A vízszintes szár a földi életet ábrázolja,
a megnyújtott függőleges szár pedig azt
jelenti, hogy Jézus Krisztus a mennyből
a föld legmélyebb pontjáig szállott
alá,hogy megnyissa az utat az
üdvösségbe.
 A hal az őskeresztyének (titkos)
H jelképe volt. A görög IKhThÜSz
A szó halat jelent. A mondatszó –
Iészusz Khrisztosz Theu
L hÜiosz Szótér – jelentése:
Jézus Krisztus Isten Fia,
Megváltó.
 BÁRÁNY
Az Újszövetség Jézus Krisztust Isten Bárányának nevezi „akiben
van a mi váltságunk az Ő vére által, a bőnöknek bocsánatára.”
(Ef.1, 7.)

A mindig lépegető formában ábrázolt bárány keresztes zászlót tart

a lábával a halálon győzedelmeskedő Krisztus dicsőségét. A
bárány visszanéz azokra, akik követik őt, bárhova is megy. (Jel.
14, 4.)
 CSILLAG
A csillagot, mint keresztyén jelképet először a XII.
században az ortodox, majd a XIV. században a katolikus
egyházban kezdték használni. A csillag általános
használata a reformáció után terjedt el, mint Isten
dicsőségének szimbóluma. A „reformátusok csillaga”,
amelyet megtalálunk szinte minden templom tornyán, azt
hirdeti, hogy Krisztus „ama fényes és hajnali csillag”. (Jel.
22, 16)
 KAKAS
Mire való a templomok tetején a kakas?” – teszi fel a
kérdést Bod Péter „Szent Hilarius” című művében: „Hogy
midőn látják a bűnösök emlékezzenek – meg arról, hogy
a kakas szóra a Krisztust megtagadó Péter megtért; ők –
is térjenek meg s kegyelmet nyernek. A próféták és
apostolok írásában gyönyörűséges kakasszó ez: Serkenj
fel te, ki aluszol és kelj fel az halálból, és megvilágosodik
néked a Krisztus.
 KEHELY
Az előreformáció idején, az 1400-as
években, a cseh husziták a kelyhet
választották jelvényüknek, ezért őket
kelyheseknek is nevezték.

A reformáció után a reformátusok jelképe lett,

és az úrvacsorára, a Krisztus vére általi
közösségre utal.
 SZÍV
A Szentírás szerint a szív az ember életének
a központja, az érzelmek helye. Ezért is
olvassuk gyakran, hogy Isten a szívet
vizsgálja.

A református jelképek közé Kálvin János

címere révén került be, amely egy lángoló
szívet Isten felé nyújtó kezet ábrázol, ezzel a
jelmondattal kiegészítve: „Szívemet véres
áldozatul felajánlom az Úrnak.”
 PELIKÁN
A középkori keresztyén
szimbolikában vált a fiait saját
vérével tápláló pelikán Jézus Krisztus
jelképévé.
Az Erdélyi Református Egyházkerület
címerének megszerkesztésénél 1990
elején a pelikán jelképét vették
JELMONDATUNK
 CÍMEREINKBEN
A PELIKÁN ÉS A BÁRÁNY VISSZATÉRŐ JELKÉPEK ÉS A
JELMONDATUNKAT IS MEGTALÁLHATOD.
 IMA
ZÁRÁSUL EGY REFOMÁTUS
IMÁDSÁGOT MONDJUNK EL:

Református magyar vagyok,

Amíg élek az maradok.

Megígérem, megfogadom,

Hogy hitemet holtig vallom.

Ámen.