Az ókori Kelet azon országokat foglalta magába melyek a
Földközi-tenger keleti partvidékétől a Csendes-óceán nyugati partjáig terjedő óriási területen léteztek az i.e.IV- III. évezredtől időszámításunk első századáig. Létrejötte:
A gazdasági gondolkodás kialakulása egybeesik az emberi
társadalom kialakulásával. A gazdasági gondolkodás történetének kezdete az első civilizációk megjelenésével jár. Miről szól? Az ókori Kelet gazdasági gondolata elsősorban vallásos formájú, és alárendelt társadalmi és politikai problémák megoldásához. Az akkori gazdasági munkákban a gazdaság egészének problémái nem váltak tudományos elemzés tárgyává. Ugyanakkor a gazdasági írások ajánlásokat tartalmaztak az állam irányítására és a polgárok gazdasági tevékenységeinek nyomon követésére. Főbb résztvevői: Az ókori Kína gazdasági gondolata
Az egyik első gazdasági mű az ókori kínai "Guang Tzu". A "Guang
Tzu" -ben ötlet alakult ki a piaci elem kiegyensúlyozása érdekében. Az uralkodónak meg kell őriznie a lakosság többletét jelentő árut, és forgalomba kell hoznia azokat, amelyek hiányosak. Az értekezés szerzői a bankok normalizált kibocsátásának, valamint az árak állami szabályozása mellett szóltak a gazdaság stabilizálása érdekében. Babilon gazdasági gondolata A babiloni társadalmi-gazdasági munka Hammurabi király törvénye, amely konkrét lépéseket határoz meg a gazdasági helyzet javítása érdekében. Nagy figyelmet fordítottak a polgárok, különösen a tisztviselők és a katonák tulajdonának védelmére. Hammurabi törvényei a népesség teljes körű, szabad állampolgárokra, részmunkaidőben ingyenes és rabszolgákra való felosztásán alapultak.A pénzgyűjtők tevékenysége szabályozott volt: a kamatláb egyértelmű meghatározása, az adósságszolgaság korlátozása három évre, növényi kudarc esetén az adósságot meghosszabbították, megállapították az adósok rossz bánásmódjának felelősségét. Nagy figyelmet fordítottak a bérbeadásra, de nem volt különbség az emberek vagy az ingatlan bérbeadása között. Az ókori India gazdasági gondolata
Az ókori India fő gazdasági munkája az "Arthashastra" című írás, amely 15
könyvből áll. Az értekezés az anyagi előnyökről szól, amelyeket új lakott területek meghódításával lehet elérni. Az új területekből származó jövedelem rovására a király további csapatokat gyűjthet és ennek eredményeként "a világ uralkodója" lehet. Az értekezés konkrét ajánlásokat tartalmaz a kincstár feltöltésére: a lehetséges maximális és különféle adókat, beleértve az alkoholtartalmú italokat, a zarándokoktól származó pénzgyűjtést, a bűnözők vagyonának végrehajtását és elkobzását. Az egyik fő feladat a korrupció elleni küzdelem, valamint a tisztviselők javasolt gyakori cseréje elleni küzdelem intézkedése, hogy ne legyen idejük megszokni a pozíciót, és pozíciójukat önző célokra használják fel. Az ókori Egyiptom gazdasági gondolata
Az ókori egyiptomi irodalom fő problémája a menedzsment
kérdése volt. A "Tanítások" a különféle szinteken alkalmazott kormányzási kérdéseket tükrözték, a Mericar tanításai a bürokrácia erősítésére összpontosítottak, a Piopi tanításai pedig a hivatalnok karrierjét dicsőítették. Az irodalomból következtethetünk az ókori Egyiptomban a kormányzás magas szintű centralizációjára. Köszönöm a figyelmet!