Curriculum mese

A tudást alkalmazhatósága minősíti!

Benczéné Csorba Margit

Bárczi Gusztáv Módszertani
Központ
2009.
 PISA 2000
néhány intő jel

A 15 éves tanulók 23 %-a nem érti az olvasott szöveget,

48 % nehezen/rosszul érti.
 A tudás újabb értelmezése

 az oktatási rendszer újraértékelése

 radikális gazdasági és demográfiai változások
 a társadalmi, gazdasági igények kielégítése
 munkaerő piaci versenyképesség növelése
 információ-bázisú csúcstechnológia
 EU irányelvek, harmonizáció
 esélyegyenlőtlenségi stratégia
 esélybiztosítás, hátránycsökkentés
 az egyén sikeres életútjának elősegítése
 a jövő iskolája
 Google-a jövő iskolája

 254.000 találat
 rendezvény,kiállítás,program,iskola,
konferencia,kötet,E-tananyag,projekt
 hívószavak: interaktív képzési
forma,intelligens iskola, informatika,
kompetencia,digitális
oktatás,eszközök,tananyagok,egyenlő
esélyek,korszerű pedagógiai műhely,
oktatóközpont, távoktatás, kooperatív
tanulás,XXI. század iskolája
 korszerű közoktatási intézmény
 Korszerű közoktatási intézmény

 alternatív pedagógiai módszerek

 modern eszközök,korszerű tanulási technika,
 játékos,kreatív tanulás
 megújulás és szemléletváltás
 vonzó tanterv
 modern iskolamódszertan
 diákcentrikusság,eredetiség
 virtualitás,interaktív képzés
 új pedagógiai és módszertani alapvetések
 Kulcskompetenciák
 anyanyelvi kommunikáció
 idegen nyelvi kommunikáció
 IKT (információs és kommunikációs
technológia)
 matematikai műveltség, valamint alapvető
természettudományi és technikai kompetenciák
 a tanulás tanulása
 személyközi és állampolgári kompetenciák
 vállalkozói képességek
 kulturális tudatosság
 Egzisztenciális jelentőségű kompetenciák

 Szociális (társas) kompetencia: a társas kölcsönhatások

szervezője, megvalósítója (az egyéni érdekek
érvényesítése a másik ember/csoport létérdekeivel
kölcsönhatásban)
 Személyes (perszonális) kompetencia: a személy túlélése,
létezése (testi-lelki egészség, a szervezet és a
személyiség stabilizálása, védelme, optimális működése,
a személyiség fejlődése, az életkörülmények javítása)
 Kognitív kompetencia: információfeldolgozás: információk
vétele, kódolása, átalakítása, létrehozása, közlése,
tárolása („értelem”, „megismerés”)
 Speciális kompetenciák: sajátos tevékenységek
eredményes, hatékony ellátása (pl. foglalkozás)
Szociális és érzelmi kompetenciák

Empátia - proszocialitás
 XXI. század-új kihívások

 az iskola van a diákért és nem

fordítva,mégpedig minden diákért,nem
csak a jelesekért……..
 Mit értünk a 21. század kihívásán?

 a megváltozott gyermeket
 megváltozott tanulási környezetet
 harcot az esélyegyenlőtlenség ellen
 a tanulók közötti különbségek figyelembe vételét
 új típusú pedagógust
 új eszközöket, módszereket, eljárásokat,
struktúrákat
 a szülőt, mint partnert
 új típusú vezetőt
 a másság tiszteletét
 Megváltozott gyermek,
megváltozott tanulási környezet,
esélyegyenlőség
 A 21. század gyermeke
CSALÁD ISKOLA

eltérő szociokulturális háttér, oktatási kudarcok

nyelvi kód
szocializációs probléma
negatív életélmények
családi , kapcsolati konfliktusok
( nukleáris és patchwork család)
alulmotivált tanulók
teljesítménykényszer
családi támogatottság hiánya
integráció
– inklúzió felerősödése

nevelési kudarcok
megváltozott kommunikáció
társas viszonyok kötődése, lazulása
megoldatlan konfliktusok
agresszió, erőszak
újabb szerepelvárások
információ - szelekció hiánya
anómia – értékvesztés
különböző szubkultúrák találkozása
 PRIORITÁSOK A SZEMLÉLETVÁLTÁSBAN

PEDAGÓGUS - ISKOLA SZÜLŐ - CSALÁD

facilitáló szerep mint „partner”

„híd” szerep
befogadó iskola
gyermekbarát környezet
individuális fejlesztés
hátránycsökkentő programok
együttműködés
közös gondolkodás
a sokféleség elfogadása
hatékony kommunikáció
társas támogatás

előítélet-mentes gondolkodás
 Az esélyegyenlőtlenséghez vezető
iskolai problémák
 nő a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő
gyerekek száma az iskolákban, ezek nehezen kezelhetőek
 az iskola elsősorban ismeretközpontú, a készség- és
képességfejlesztés háttérbe szorul.
 jellemző a hagyományos módszerek túlsúlya
 csökken és nehezen tartható fenn a tanulási motiváció

Következmény:
 rossz osztályzatok
 magatartásbeli problémák
 bukás, lemorzsolódás
Az esélyegyenlőtlenség kárvallottjai
(Dr. Csapó Benő)

Vannak az átlagtól felfele eltérők.

Vannak az átlagtól lefele eltérők.
Van egy olyan réteg, amelyik nem tartozik ebbe a 2 sávba, de
még mindig eltér az átlagtól:
 nem tudnak együtt haladni a többiekkel (10-20,néha 30%)
 más módszereket igényelnek (differenciálás, kooperatív
technikák)
 alacsonyabb képességekkel rendelkeznek
 nem profitálnak az oktatásból
 nem tanulnak meg elég jól olvasni, nem tudják feldolgozni,

értelmezni a tananyagot
 nem értik meg az összefüggéseket
 jelentős az otthoni tanulási környezeti különbség
Esélyegyenlőség?
 Lehetőségeink

 prevenciós programok
 kommunikációs gyakorlatok, a gyermek társas készségeinek
fejlesztése, az érzések kezelése
 új típusú pedagógus
 új típusú osztályfőnöki órák
 a ma gyermekéhez igazodó nevelés
 a szülő, mint partner
 megújult Nevelési Tanácsadó
 családterápia
 diák és pedagógustréningek (a csoport, mint gyógyító eszköz)
 az önvédelem elsajátítása, védekezési manőverek, gyakorlatok,
túlélési technikák
 viselkedéskutatás-profilalkotás
 iskolapszichológiai-hálózat

DIFFERENCIÁLIS SZEMLÉLET!
 Differenciálás

A létező különbségek ismerete, felismerése és

elismerése.
Tanulók közti különbségek

 fiúk – lányok
 általános értelmi képesség
 szocio – ökonómiai státus
 családi – iskolai hatások
Differenciálás az iskolarendszeren
belül

 szerkezetileg különböző iskolatípusok,

eltérő iskolakultúra
 alternatív iskolák
 alapítványi iskolák tömeges megjelenése
A tanítási-tanulási folyamat
differenciális megközelítése

 az utóbbi évtizedek jelentős változásai

 korrektív pedagógia korszaka
 a tanulói egyéniség figyelembevétele
 minden gyermek képezhető
 az egyéni különbségek sokfélesége
 individuális fejlesztés
 együttnevelés, integráció, inklúzió
 Differenciálás a tanulásszervezésben

 a tanulók egyéni különbségeinek sokfélesége és

mértéke
 osztályok és az iskolák közötti különbségek
 a tanulásszervezés három egymásra épülő
fokozata:
→ a tanításmódszertan kínálta lehetőségek
→ tanulócsoportok képzésének szempontjai
→ tanítási tartalom és idő rugalmas kezelése
 A differenciális tanulásszervezés
teljesen átalakítja egy hagyományos
iskola „rendjét”!

 osztályok helyett különböző funkciójú

csoportok
 osztálytermek helyett kis, közepes és nagy
helyiségek
 a tanulók évfolyamot ugranak,
vagy egyik - másik évfolyamot meghosszabbítják
(ismétlés)
 Sikeres tanulás
- Carrol és Bloom

Differenciális tanuláselmélet

 A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz,

 a tanulással kapcsolatos értékekhez,
érdekekhez, érdeklődéshez,
 a tanulói különbségekhez kell igazítani.
(Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)
 Carrol – féle modell: különböző
képességű és motivációjú tanulókra
aktív tanulási idő – a központi tényező

a tanulásra fordított idő

sikeres tanulás tanuláshoz szükséges idő

= a tanulás sikeres és gazdaságos

< sikeres, de nem gazdaságos
> sikertelen
 Sikeres tanulás
- Carrol és Bloom

Differenciális tanuláselmélet

• A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz,

• a tanulással kapcsolatos értékekhez,
érdekekhez, érdeklődéshez,
• a tanulói különbségekhez kell igazítani.
(Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)
 Bloom - elmélete

előzetes tudás + a tanuló egész egyéni

előtörténete

kognitív tudás affektív (érzelmi – akarati)

magatartás
 Általános tanulásszervezési
feladatok
• motiválás – hogyan vegyük rá a tanulót a tanulásra?
hogyan tartsuk ébren a tanulási kedvet?

• aktivizálás – a tanuló pszichikus részvétele a

tanulásban!
hogyan tartsuk ébren a figyelmét,
aktivitását?
• megerősítés – jutalom, büntetés, öröm, kudarc?!
hogyan értékeljünk, hogyan reagáljunk?
 Maslow motivációs elmélete
Maslow Önmegvalósítás
szükséglete Motiváció: a szükségletet csillapító
viselkedésre irányuló késztetés.
elérni a bennünk Segítő, proszociális viselkedés.
rejlő
lehetőségeket
Önértékelés szükséglete
Pszichológiai presztízs, hírnév, becsvágy
szükségletek
szociális interakciók
valahová tartozás, szeretettség

Alapvető biztonság, fizikai védettség

szükségletek

Fiziológiai szükségletek
élelem, ital, oxigén, hőmérséklet
 Következtetések

 különbségek a tanulók között rejtett tanterv

 az iskolák adottságai különbözőek, ebből következik az
iskolák különbözősége
 az esélyt az iskola minősége meghatározza
-Pygmalion-effektus
 kevés a pedagógiai eszköz az individuális fejlesztésre

Pedagógiai szemléletünk nem tiszteli a különbségeket!

 FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS

 folyamatra helyezi a hangsúlyt

 tanulót aktívan bevonja
 fejleszti az önértékeléshez és egymás
értékeléséhez szükséges készségeket
 a diák megérti saját tanulását
 megfelelő stratégia kialakítása a tanulás
tanulására
 A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉSBEN
REJLŐ LEHETŐSÉGEK
TANULÓ SZÜLŐ
• motiváció • információ
• saját tervezés • fejlődési kép
• reális énkép • szerep
• fejlesztés • partner
• önértékelés
LEHETŐSÉG
PEDAGÓGUS
•folyamatos visszacsatolás
•elvárások,célok, eredmények
•értékelési készlet
•tanuló megismerése
•elszámoltathatóság
Tanári szerep megváltozása

XXI. századi tanármodell – pedagógus,

kultúraközvetítő,másodszülő,pszichológus,
partner, facilitátor,információmenedzser
 A pedagógus

pedagógus-gyógypedagógus-
fejlesztőpedagógus-pszichológus-
pszichopedagógus-terapeuták
 Eltéréseket elfogadja,
kezeli

Empatikus,proszociális Kooperatív Rugalmasan

magatartású tanítás-tanulás szervezi a tanulást,
ismerője heterogén csoportokban

Szakértő
A pedagógus új szerepe Facilitátor

Motiváló,aktív Ismeri és használja a Megerősítő,

cselekedtető tanulást segítő új módszereket fejlesztő értékelő

Előítéletmentes, befogadó
„híd” szerep ,multikulturális szemléletű
A pedagógusok munkaköréből adódó
frusztráció kezelése, oldása

 egyre több a pedagógusokat érő folyamatos lelki

megterhelés
 sok a pedagógusokat érő konfliktus helyzet, ezen belül

a megoldatlan konfliktusok száma magas

 egyre gyakoribb a pályán a kiégés
 a pedagógusok több mint 60 %-a jelez pszichés
problémát
 erős a „tehetetlenség” érzése
 A gyakori és tartós frusztráció
következményei

 pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas

vérnyomás, emelkedett pulzus , légzésszám, koleszterin

és vércukor szint, remegés, verejtékezés, asztma,

fekélybetegségek, funkcionális fejfájás)
 indulatok levezetésének hiánya, állandó izgalom
 alvászavarok
 pszichés zavarok, szorongásos problémák, neurózis,
depresszió, pánik
 indokolatlan félelmek
 kiégés – „burn out”
 A szülő mint partner
„Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások

 szülői értekezletek aktuális

témából
 nyílt napok
 szülői klub
 családi délutánok, hétvégék
 eszköz -, szakkönyv – kölcsönzés
 módszertani kiadványok szülők
számára
 találkozási lehetőségek
biztosítása szakemberekkel:
védőnőkkel, orvosokkal,
pszichológusokkal, terapeutákkal

B.G.M.K.
 A szülő mint partner
„Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások

rendszeres szülői tájékoztatás

csoportfejlesztő tevékenységek
integrációs- terápiás tábor

szülői tanácsadás:telefonon,
személyesen

szülői konferencia: Gyermekbántalmazás

Más a gyermekem
XXI. sz. gyermeke

újabb módszertani kiadványok: e-tananyag,

integrációs kézikönyv
 Szülősegítő szolgáltatások a
jelenben

önálló szülői képzés: 1 napos felkészítő képzés

kompetencia alapú oktatás és az SDT
megismertetése, felkészítés a bevezetésére
szülői segélyszolgálat kiépítése:
- szülői közösség védő szerepe
- civil szervezetek fontossága
szülői képzések akkreditációja
( 30 és 60 óra )
 Gondolatok a szülő és iskola
kapcsolatáról
 Az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe beletartoznak a
szülők is.

 A lelkileg sérült pedagógustól és szülőtől nem várható el, hogy

egészséges lelkületű gyermeket neveljen.

 A kompetenciák tisztázása:
- Meddig terjed az intézmény szerepe a szülői
kapcsolatok építésében?

- Mennyire enged bepillantást a saját iskolai

világába?
 A gyermek személyiségének megerősítése, védése érdekében
a szülővel is el kell sajátíttatni a nevelési technikákat, a
megbirkózási stratégiákat!
 Tapasztalatok
a szülők nyitottá válnak egymás és a környezetük iránt
a megélt élmények alapján empatikussá, proszociálissá
válnak, kialakul a közös nyelvi kód
fontos, hogy a szülő belepillanthasson az iskola világába
megváltozik az iskolához, az új oktatási módszerekhez,
programokhoz való viszonyuk
átalakul a hagyományos tanár – szülő kapcsolat
csak felkészült trénerekkel lehet a képzéseket levezetni
 Szülőképzések a jövőben

 30 és 60 órás képzések
utókövetés: a tréningeket megerősítő tréningek követik
krízis-szolgálatok, nyilvános esetmegbeszélések
támogató, önsegítő csoportok
családterápia: nevelési tanácsadás, iskolapszichológiai hálózat
szülői – tanári – diákhálózatok létrehozásának segítése
továbbtanulási – pályaválasztási tanácsadás keretein belül
hatékonyabb szülői kommunikáció
Biztos Kezdet Program: a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek és családjaik társadalmi integrációjának segítésére
felnőttképzésen keresztül a szülők munkába állásának segítése
 A másság tisztelete
„Mindannyian mások vagyunk”
gyermekek, szülők, pedagógusok
 Multikulturalizmus

 multikulturális tartalmak megfelelő reprezentációja

a tanulási környezetben és a tananyagokban
 új típusú pedagógus szerep, előítéletek csökkentése
 minőségi oktatás mindenki számára

 gyermekközpontú pedagógia, segítő –támogató

intézményi és csoportlégkör
 folyamatos reflexió és értékelés
 a gyerek családi kultúrájához alkalmazkodó
kultúraazonos pedagógia
 Multikulturalizmus-
interkulturalizmus
Egymás kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása, koegzisztencia
 kultúrák közötti érintkezések
 többség –kisebbség (kisebbségi kérdés?)- segítségnyújtás,
jótékonykodás?
 többségi kultúra-szubkultúrák -tolerancia?
 kultúrák közötti kapcsolatok -mozgékonyság, sokféleség
élménye, gyarapodás
A probléma szűkebben
 iskolai teljesítmények különbségei (szülők iskola végzettsége,
foglalkozása, lakóhely, anyagi helyzet (vallási-etnikai csoport)
stb.)
 rövidebb iskolai pályák, lemorzsolódás
 zsákutcás képzésekben való részvétel
 végső soron szélsőségesen eltérő életpályák- esélyek
Az értelmezések és a megoldások
 hátrányos helyzet → hiány → kompenzáció,
felzárkóztatás
 Multikulturializmus az intézményekben
Hogyan váljunk kultúra-érzékeny, befogadó, multikulturális
intézménnyé?

Harc:
 az előítéletek, sztereotípiák ellen:„faji felsőbbrendűség”, meritokrácia,
szociáldarwinizmus
 a rejtett tanterv, Pygmalion effektus ellen
Segítség:
 a különböző kultúrák megismeréséhez
 a tanárok önismeretének, önreflexiós készségeinek fejlesztéséhez
 a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos
pozitív attitűdök megerősítéséhez, a konfliktuskezeléshez
 saját kulturális örökségek és a társadalmi
előítéletek tudatosításához

A multikulturális intézmény:

 támogatja a kisebbségi gyerekek negatív

önképének változását
(a helyzet megváltozhatatlan)
 nem támogatja a többségi nézőponttal
szembeni identitás következtében kialakuló
 saját csoporttal való szembekerülést
 Új típusú vezető
Az igazgató felelőssége

 változásra, megújulásra kész és képes

 pályázó és vállalkozó
 felelősséget vállaló
 kompromisszum kész és merész
 együttműködik szervezetekkel, intézményekkel
 jó kapcsolatot alakít a fenntartóval
 motiváló, aktivizáló, megerősítő
 konfliktus kezelő és tűrő
 karizmatikus személyiség
 szervezetfejlesztő,alakító
 Iskolai szervezetfejlesztés

 iskolai szervezet átalakítása

 szakszolgálatok kiépítése
(befogadás,elfogadás)
 szakmai szolgáltatások létrehozása
(pedagógusok önfejlesztése)
 hatékony módszertani eszközök,fejlesztő eszközök,
akadálymentesítés,szolgáltatások feltételeinek
megteremtése
Miért szükséges erről beszélni?

 mert a pedagógus ezt a problémát most tanulja

felismerni és kezelni
 mert nem tud mindig segíteni,de be kell látnia,
hogy a problémás gyerek létezik és nem tud tőle
megválni
 mert mások az interperszonális kapcsolatok
 mert az iskolai környezet tágult:a pedagógus és
gyermek mellett a szülő is szerepet kap
 mert a magányos pedagógus csoportban kell, hogy
gondolkodjon és dolgozzon
 az együttműködés igénye és képessége változtatja
a kommunikációt
 A holnap iskolája…..?
 a kulturális ismereteket kiszélesíti
 a multikulturális környezetet tudatosítja
multikulturális tanterv (pontosság, teljesség, perspektívaváltás,
eltérő tanulási stílusok )
 az intézményi környezetet megváltoztatja (a pedagógus kilép
az intézményből- pl. támogatás, segítő csoportok szervezése
 a gyerek-központú pedagógiát helyezi előtérbe
(élményközpontú tanulás, kritikai és kreatív gondolkodás,
rugalmasság- különböző tanulási stílusok stb.)
 segítő –támogató intézményi és csoportlégkör veszi körül
( diszkriminatív intézkedések elkerülése )
 az értékelés folyamatos (értékelési gyakorlat folyamatos
felülvizsgálása, új programokhoz mérési technikák kialakítása)
 a szülőkkel/ a családokkal való kapcsolat pozitív
 A holnap iskolája…..?

 rugalmas struktúrájú, mely változatos tanulási lehetőségeket

kínál
 ösztönzi az élethosszig tartó tanulás igényét
 a kulcskompetenciákat ,a kompetencia alapú oktatást
előtérbe helyezi
 a befogadást – elfogadást, együttnevelést természetesnek
tekinti
 esélyt teremt, alkalmazásképes tudást kínál
 tiszteli az egyéni különbségeket és azt vallja:

Minden gyermek tehetséges valamiben!

 „Nem az a faj a túlélő,
amelyik a legerősebb,
még csak nem is az,
amelyik a legintelligensebb,
hanem az,
amelyik képes reagálni a
változásokra.”

(Charles Darwin)
 Köszönöm a figyelmet!

Dr. Benczéné Csorba Margit

Elérhetőség:
 Kaposvár 7400 Bárczi Gusztáv u. 2.
Pf.14.
Tel./Fax: 82/316-218
Web: www.barcziiskola.hu
E-mail:benczecsmargit@barczi-kap.sulinet.hu