I éves egyetemi hallgatók számára

Botanika
II. Félév
5. Előadás
Domokos Erzsébet

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Marosvásárhelyi Kar, Kertészmérnöki Tanszék
 3) Alapszövet-rendszer

• működés szerint osztályozzuk:

a) valódi alapszövetek vagy parenchimaszövetek;
b) mechanikai vagy szilárdító szövetek;
c) kiválasztó vagy szekréciós szövetek;

2
• elsődleges alapszövetek-a periblémából
(alapmerisztémából) vagy a korpuszból alakulnak ki:
elsődleges kéreg, bélszövet, mezofillum, a virágrészek
parenchimája;
• másodlagos alapszövetek-a kambiumból (pl. bélsugár-
parenchima, faparenchima, háncsparenchima) vagy a
fellogénből (pl. paraalapszövet) alakulnak ki.

3
 a) Parenchimatikus vagy valódi alapszövetek
• “par” = hasonló, egyenlő; “enchyma” = töltet, szövedék;
• izodiametrikus élő sejtek;
• a sejtek formája: kocka, oktaéder , 14 lapú
poliéder;
• vékony sejtfalúak;
• kevésbé szakosodott (differenciált) sejtek;
• osztódóképességüket sokáig megtartják;
• dedifferenciálódásra képesek (elveszthetik
szakosodásukat és újra osztódhatnak);
• megjelenhetnek tömegesen vagy más típusú sejtekkel
keveredve is.
4
 Parenchimából epül fel:
– szár, gyökér elsődleges kérge és bélszövete;
– a levelek asszimilációs szövete;
– a gyümölcsök terméshúsa;
– a magvak belső tápláló szövete.
Parenchima van a szállítószövetekben is: fa- és
háncsparenchima-sejtek és bélsugár-
parenchimasejtek.

• Vannak sejtközötti járataik:

– az alapszövet szomszédos sejtjei könnyen
elválnak egymástól a pektintartalmú középlemez
miatt.
5
Sejtközötti járatok lehetnek:
i. Hasadásos vagy schizogén járatok: “szkidzó” = hasítani, vízi
növények levélnyelében, szárában a pektintartalmú középlemez
meghasad, a sejtek elválnak egymástól pl. intercelluláris
járatrendszer, amely a gázcserenyílással van kapcsolatban;
átszellőztető-alapszövet vagy aerenchima; epithél (egy sejtsoros)
réteg borítja a hasadásos járatot pl. a gyantajáratok (fenyőfélék)
esetében; illóolaj-járatok (ernyősvirágzatúak) és nyálkajáratok.
ii. Oldásos vagy lysigén járatok: “lysis” = oldás, pl. fészekvirágzatúak,
kutyatejek, kaucsukfa tejcsövei is oldódással keletkeznek.
iii. Szkizolizigén járatok: több sejtsorban levő szekréciós sejtek
(antiklinális és periklinális sejtosztódás) pl. citrusfélék termésfalában
levő illóolaj-tartók.
iv. Szakadásos vagy rhexigén járatok: “rhéxis” = szakítás, pl. így
keletkezik a bélüreg.

6
 Sejtközötti járatok (intercelluláris járatok):

1. hasadásos sejtközötti járat a bodza ágbelében, 2. epitél sejtes gyantajárat a

feketefenyő levelében, 3. hasadásos-oldásos illóolaj-tartó több sejtsorban levő
szekréciós sejtekkel a citrom termésfalában, 4. szakadásos sejtközötti járat a szobasás
szárában
(Haraszty 2004)

7
a) Parenchimatikus vagy valódi alapszövetek

 Felszívó alapszövet;
 Asszimiláló alapszövet (chlorenchima);
 Raktározó alapszövet;
 Víztartó alapszövet;
 Átszellőztető alapszövet (aerenchyma);

8
  Felszívó alapszövet
• a vizet felszívja és a központi hengerben levő szállítószövethez jutattja;
• felszívás ozmózissal történik;
• a gyökér felszívó övében levő gyökérszőrök és az alatta levő
parenchimasejtjek képviselik.

(Răvăruț ésTurenschi 1973)

A gyökér felszívó
alapszövete:
fsz-felszívó szőr
rh-rizodermisz
x-farész v. xilém
fl.-háncsrész v. floém
p-periciklus

9
  Felszívó alapszövet
• Hausztóriumok:
- szemiparazita növényeknél pl. fehér fagyöngy (Viscum album)
- parazita növényeknél pl. aranka (Cuscuta sp.)

10
Felszívó alapszövet

11
• A levegőben lógó gyökérfonalakat kívülről speciális 
többsejtsoros módosult rizodermisz, a velamen
radicum, borítja.
• Ennek segítségével képes a gyökér vizet megkötni a
légköri párából és tápanyagokat abszorbeálni a
lecsapódó  víz-cseppekből pl. trópusi fán lakó
orchideák.

12
  Asszimiláló alapszövet (chlorenchima, chloros=zöld,
enchyma=töltet)

i. Oszlopos (paliszád-, palus=oszlop) parenchima:

http://botit.botany.wisc.edu/Re
sources/Botany/Shoot/Leaf/Sy
ringa/Cross
%20Section/Palisade
%20parenchyma.jpg.html

13
– a vízszintesen álló levél felső vagy dorzális
(adaxiális) oldalán, a felső epidermisz alatt
helyezkedik el; ezen az oldalon a levelet erősebb
fény éri;
– erős fényben keletkezik;
– antiklinálisan osztódó sejtjei vannak;
– sejtjei sok kloroplasztiszt tartamaznak-sötét
zöldek-a fotoszintézis fő színhelye.

14
ii. Szivacsos parenchima:
(Haraszty 2004)

fe-felső epidermisz
o-oszlopos parenchima
sz-szivacsos parenchima
ae-alsó epidermisz

Dorziventrális levél keresztmetszete (retek, Raphanus sp.) 15

– a vízszintesen álló levél alsó vagy ventrális
(abaxiális) oldalán van; itt a levelet kevés fény éri;
– gyenge fényben keletkezik;
– világosabb zöld;
– gazdag intercelulláris járatrendszerrel rendelkezik-
a párologtatás fő színhelye.

16
iii. Osztott (szeptumos) parenchima:

1. epidermisz
2. hipodermisz
3. osztott parenchima

(Radu 1974)

A tűlevél keresztmetszete (Pinus sylvestris) 17

– a tűlevélre jellemző-alkalmazkodás (a levél
felszíne lecsökkent, de az asszimiláló szövet
felszíne megnövekedett);
– a sejtfalak behatolnak a sejtbe mint részleges
válaszfalak-megnövelik a belső sejtfelületet, amely
mentén sok kloroplasztisz rendeződhet el.

18
  Raktározó alapszövetek
• fénytől elzárt növényrészekben vannak (magvakban, föld
alatti szárakban, gyökerekben) de termésekben is.
• Sejtjeik tartalmaznak:
– plasztisz zárványokat: leukoplasztiszok-tápanyagokat
halmoznak fel (keményítő, cukor, olaj, protein-testek);
– citoplazma zárványokat (vakuólumok): aleuronszemcsék,
kristályzárványok, inulin;
• raktározó alapszövetek: a fa- és háncsparenchimasejtek, a
gyökér és szár kéregparenchimája és bélparenchimája;
• csersavat is raktározhanak.

19
  Víztartó alapszövetek
• lágyszárúaknál-a turgornyomást biztosítja;
• a szárazságtűrő növényeknél és a sótűrő növényeknél (Salicornia)
van jelen;
• vékony, nyálkás sejtfalú, nagy vakuólumú sejtek, koncentrált
sejtnedvvel, nincs kloroplasztiszuk pl. Agave, Aloë, kaktusz,
kövirózsa (Sempervivum) fajok.

Víztartó szövet a
Peperomia
levelében

20
• Víztartó alapszövet az Aloë levelében

1. Epidermisz
2. Oszlopos parenchima
3. Szivacsos parenchima
4. Ráfid
5. Aloifer sejtek
6. Szállító szövet
7. Víztartó alapszövet

21
 Átszellőztető alapszövetek (aerenchyma,
aer=levegő, enchyma=töltet)

22
http://www.flickr.com/photos/plantdi
versity/sets/72157627758427024/d
etail/?page=4

23
• hasadásos és szakadásos sejtközi járatokkal
(lakunákkal) vannak teli;
• vizben alámerült szervekben vannak;
• vízi és mocsári növényekre jellemző;
• légkamra-rendszer, amely a levegőt a sejtközötti
járatokban raktározza;
• biztosítja a vízben (vagy vizen) való lebegést és az
oxigénellátást;
• pl. Nymphaea levélnyelében, hínárnövények
szárában, nád (Phragmites communis) rizómájában,
gyökér kérgében, a békaszittyó (Juncus effusus)
szárában.

24
 b) Mechanikai vagy szilárdító alapszövetek

i. Kollenchimaszövetek: élő!, olyan sejtek alkotják,

amelyeknek csak bizonyos falai vastagodnak meg
egyenletesen;
ii. Szklerenchimaszövetek: elhalt!, egyenletesen
megvastagodott vagy egyenlőtlenül, nagyobb
részen vastagodott falú sejtek alkotják;

25
 i. A kollenchima (kolla=enyv, enchyma=töltet)

• származhat a szállítószövetekkel együtt a

prokambiumból (pleróma) vagy az
alapmerisztémából (peribléma);
• rugalmasság (10-12 kg / mm)
• plaszticitás
• A növekedő növényrészekben található;
• sarkos-, hézagos (gyűrűs)- és lemezes kollenchima;

26
 Hézagos kollenchima
(Grințescu 1985)

Kollenchimasszövetek:
A.Lemezes kollenchima
B.Sarkos kollenchima
C.Sarkos kollenchima-
hosszanti metszet

(Răvăruț ésTurenschi 1973)

27
• sarkos kollenchima: a sejtfalak a sarkokon
vastagodnak meg pl. ajakosok (árvacsalán), szőlő,
répa, sóska, kender szárában;
• hézagos (gyűrűs) kollenchima: a sarkokon
megvastagodott sejtfal széthasad pl.
fészekvirágzatúak, mályvafélék;
• lemezes kollenchima: a periklinális (vagy
tangenciális) sejtfalak vastagodnak meg minden
sejtsorban, következetesen pl. bodza, csabaíre
(Sanguisorba), rebarbara szárában, levélnyelében.

28
 Sarkos kollenchima közönséges tök
(Cucurbita pepo, Cucurbitaceae) szárának hipodermájában 29
Lemezes kollenchima a bodza (Sambucus nigra)
fiatal ágában 30
• a megvastagodott sejtfalban pektin és cellulóz
rétegek váltakoznak egymással;
• tartalmaznak kloroplasztiszokat;
• az epidermisz alatt az elsődleges kéregben
helyezkednek el;
• vízben gazdag szövetek (pektin miatt).

31
 ii. A szklerenchima (szklerosz=kemény, enchyma=töltet)
• A teljesen kifejlődött növényrészekben található meg.
• A vastagodás ligninnel történik (elfásodhat-lignifikálódik).
• A kifejlett sejtek nem élők, protoplasztjuk elhalt.
• Jelentkezhet a következő formákban:
– Prozenchimatikus sejtek:
– Szklerenchimarostok-az elsődleges kéregben.
– farost-Xiláris rostok-a másodlagos farészben.
– háncsrost-Extraxiláris rostok (pl. háncsrostok)-a
másodlagos háncsrészben.
– Parenchimatikus és változó alakú sejtek-szklereidák:
brachiszklereidák, makro-, oszteo- és aszteroszklereidák.
32
• Brachiszklereidák: kősejtek
– csatornás vastagodású sejtek
– elsődleges kéregben
– háncsban
– bélszövetben http://botit.botany.wisc.edu/Resources/Botany/Cells%20and
%20Tissues/Stone%20cells.jpg.html
– gyümölcshúsokban
– termésfalban.

Kősejtek a körte termésfalában

33
 • Makroszklereidák: bot vagy oszlop alakú sejtek.
– hüvelyesek maghéj-epidermiszében.

• Oszteoszklereidák: súlyzó, lábszárcsont alakú sejtek.

– levelekben, maghéjakban.

Makroszklereidák a bab (Phaseolus) maghéjában

Oszteoszklereidák

http://www.plantbiology.siu.edu/PLB400/LecturesDLN/Lecture6_Sc
lerenchyma.html 34
Makroszklereidák és
oszteoszklereidák
a borsó (Pisum
sativum)
maghéjában 35
• Aszteroszklereidák (csillag alakúak):

Aszteroszklereidák a
Nymphaea levelében

36
 c) Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek
• Szerepük: a növény számára nem szükséges anyagok
eltávolítása, védekezés, megporzást végző élőlények
csalogatása, táplálkozás stb.
• Növények kiválasztása:
– Gázcserenyílásokon
– Lenticellákon (paraszemölcsökön)
– Speciális kiválasztó struktúrákon
• Az eltávolított anyagok:
– Szekrétumok-hasznos anyagok
– Exkrétumok-felesleges anyagok
• Az eltávolítás folyamata:
– Extracelluláris
– Intracelluláris 37
 Külső kiválasztású (extracelluláris)
berendezések

• A külső környezetbe jutattják a

kiválasztott váladékukat (pl. illóolajat,
gyantát stb.).
1) Szekréciós papillák:
– pl. az árvácska sziromlevelein
• kúp alakú epidermiszsejtek,
amelyek illóolajat választanak ki
és bársonyossá teszik a
Szekréciós papilla az árvácska
sziromleveleket szirmain (Viola x wittrockiana)

38
2) Szekréciós trichomák vagy
mirigyszőrök:
– pl. a muskátli (Pelargonium
zonale) mirigyszőrei
• egy alapi sejt
• 2-4 tartósejt
• a fejecskében egy gömb alakú
szekréciós sejt
• az illóolaj a kutikula alatt
halmozódik fel, majd a
kutikula felszakad és az illóolaj Mirigyszőr a muskátli (Pelargonium
elpárolog zonale) levelén

39
3) Többsejtes kiválasztó mirigyek:
• pl. a borsos menta (Mentha x
piperita) kiválasztó mirigye
– egy alapi sejt
– egy tartósejt
– a fejecskében 8 szekréciós
sejt egy közös kutikulával
• pl. a komló (Humulus lupulus) Kiválasztó mirigy a borsos menta (Mentha x
piperita) levelén
mirigypikkelye
– 2-4 alapi sejt
– 1-4 tartósejt
– a fejecskében sok szekréciós
sejt egy közös kutikulával
Mirigypikkely a komló (Humulus lupulus)40női
virágzatának fellevelein
• pl. a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
rügypikkelyén levő mirigygomolyok, amelyek gyantát
termelnek

41
4) Emergenciák
•pl. a harmatfű (Drosera sp.) rovarfogó tentákuluma
 fehérjebontó enzimeket termel

42
• pl. a florális nektáriumok szintén emergenciák
– a virágon vannak vagy azon kívül (levélen, levélnyélen,
murvalevelen)
– nektárt termelnek (Haraszty, 2004)

43
44
5) Ozmofórák

• Illatkiválasztó képződmények.
• Lemez, fonál, kefe alakúak.

6) Hidatódák
• Vizet kiválasztó képződmények (guttáció).

45
 Belső szekréciós (intra- és intercelluláris)
berendezések
• Kiválasztósejtek:
– olajtartó, balzsamtartó, csersavtartó, nyálkatartó,
kristálytartó sejtek
– idioblasztoknak nevezzük őket
• Illóolaj-tartók:
– citrusfélék termésfalában (szkizolizigén úton keletkeznek)
• gömbölyded vagy ovális illóolaj-tartó
• több sorban elhelyezkedő szekréciós sejt a sejközötti
járatban
– a lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum)
levelében, az eukaliptuszok leveleiben (szkizogén úton
keletkeznek)
46
Szkizolizigén illóolaj-tartók a citrom termésfalában

47
• Szekréciós csatornák
– pl. fenyőfélék levelében levő gyantajáratok (hasadásos
járatok)
• megnyúlt (prozenchimatikus) sejtközötti járatok
• egysejtoros epitél réteg béleli, amelyet a szekréciós
sejtek hoznak létre
– pl. az ernyősökre és fészkesekre jellemző nyálkajáratok

Gyantajárat az erdei fenyő ( Pinus sylvestris) levelében 48

• Tejcsövek:
– Tagolatlan tejcsövek: egysejtű képződmények
• kutyatej fajok (Euphorbia sp.), fikuszok
– Tagolt tejcsövek (tejedények): több sejtből állnak
• pl. pittypang (Taraxacum officinale), vérehulló fecskefű
(Chelidonium majus)

Euphorbia sp. Chelidonium majus

49