KORAI PREVENCIÓ AZ

ISKOLÁBAN
Dr.Aszmann Anna
Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság

Tanévnyitó-Iskola-Egészségügyi Konferencia 2009

 DROG/ SZERHASZNÁLAT GYERMEKKORBAN

Miért „szerhasználat”-ról beszélünk?

Központi idegrendszerre ható, hangulatot, gondolkodást, viselkedést
befolyásoló anyagok: dohányzás, alkohol, gyógyszerek, illegális
szerek (drogok=jogi fogalom)
Függőség alakulhat ki, a gyerekek sokkal sérülékenyebbek
Legális szerek: nagyságrendileg gyakoriabbak mint az illegális
szerek
Miért sorolhatók egy csoportba?
Közös a „gyökerük”, „hátterük”
Összefüggést mutatnak egymással („szerhasználat karrier”)
Az izolált megelőző programok nem hatásosak (csak dohányzás,
csak drog megelőzés)
 MEGELŐZÉS: MIÉRT KORÁN? MILYEN KORÁN?
Néhány adat
Dohányzás
Rágyújtás átlag életkora: 13 év, de a fiúk 17%-a <11 év
11 évf. fiúk 30%-a (szakmunkástanulók 45%-a) naponta
dohányzik
Intenzív növekedés a 7. És 9. évfolyam között, lányok utolérték a
fiúkat
Alkohol
11-12 éves életkorban már a gyerekek 2/3-a „kóstolgatja”
11. évf. fiúk 70%-a, lányok 50%-a >2x volt már részeg
Illegális drogok
9. és 11. évf. tanulók 1/5-e kipróbálta (marihuána,
gyógyszer+alkohol, disco drogok a sorrend). Kipróbálás átlag
életkora: 14,9 év
Mindhárom szer használatra jellemző az erős kortárs hatás (a
 ÉRINTETTSÉG

Van-e olyan iskola, amely biztos lehet abban, hogy nem érintett? Nincs!
De: illegális szerhasználat valószínűbb a nagyvárosokban (Budapest) és
a sűrűn lakott területeken
A tanulók többsége „kísérletezgető”, a valódi függők általában
kimaradnak
Az iskola feladata
•Az általános prevenció (probléma megelőzés)
•A nagyobb kockázatú tanulók és tanulói csoportok felé irányuló
célzott figyelem/ célzott megelőzés
•A probléma felismerése: beilleszkedési, tanulási, hangulatzavarok
Mikor kell kezdeni? Kisiskolás korban!
Miért? Ebben az életkorban még negatív a szerhasználat megítélése
és holisztikus az egészség értelmezése.
Cél: koherens egészségmagatartás kialakítása (sport, strukturált
szabadidő)
 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI
SZEMÉLYISÉG
Rizikó tényezők
Védő tényezők
Enyhébb, normatív (életkori jellemzők is)
Reális önismeret, saját hibák
Önismereti / önértékelési elfogadása is
problémák, külső kontroll
Értelem központú konfliktus/ stressz
Alacsony impulzus kontroll kezelés
Érzelem központú konfliktus/ stressz Belső kontroll
kezelés Rizikó észlelés
Személyiség (súlyosabb)
Probléma –viselkedés, antiszociális A hatékony prevenció a
magatartás, deviancia protektív tényezők erősítésére
helyezi a hangsúlyt
Mentális problémák, betegségek
(depresszió, szorongás) Ezek tanulhatók/taníthatók
Genetikus diszpozíció (neurobiológiai
folyamatok), önjutalmazás zavara
 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI
CSALÁD
Rizikó tényezők
Alacsony társadalmi státusz és
iskolázottság
Felbomlott család
Deviáns szülők
Jó státusz, de túl elfoglalt
szülők
Szülői bánásmód
Kevés szeretet és segítség
Alacsony monitor funkció
Iskolával gyenge kapcsolat
Túlkontrollálás, túlvédés
Védő tényezők
Normális szülői kontroll
(barátok ismerete, hol és mit
csinál a gyermek)
Rendszeres kapcsolat a
pedagógusokkal
Megfelelő önállóság
biztosítása, bizalom a
gyermekben
Szabadidő megszervezése,
szülői felügyelet
Beszélgetés, beszélgetés…..
 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI
ISKOLA

Rizikó tényezők Védő tényezők

Iskolai környezet el nem Pozitív iskolai viszonyulás

fogadása (rideg, Vélemény: demokratikus,
tekintélyelvű, személyközpontú iskola
teljesítménycentrikus
iskola) Segítőkés tanárok

Tanárok, osztálytársak Segítőkész, kedves

negatív megítélése osztálytársak

Kortárs bántalmazás és Jó iskolai teljesítmény

bántalmazottság Továbbtanulási szándék
Sikertelenség, alacsony Szabadidő irányított, az iskola
motiváció, lógás által szervezett
Hosszútávú tervek
hiánya
Korai segítségnyújtás

Elfogadás
 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI
TÁRSAK

Rizikó tényezők Védő tényezők

A kortárscsoport, ahová tartozik, vagy A kortárscsoport, ahová

tartozni szeretne (vonatkozási csoport): tartozik, vagy tartozni
szeretne:
Legtöbb tagjának pozitív elvárásai
vannak a szerhasználattal Legtöbb tagja elutasítja a
kapcsolatban szerhasználatot

Legtöbb tagja fogyaszt szert Szabadidejük strukturált

(sport, hobbi)
Szabadidejüket felnőtt kontrollja
nélkül szervezik (utca, pláza, Szabadidejüket felnőtt
diszko, kocsma) szervezi és /vagy kontrollálja

Alacsony tanulási motiváció Magas tanulási motiváció,

hosszútávú tervek
Serdülőkorban a kortársak nagyon
fontosak, a csoportban meg kell tanulni
„nemet mondani” úgy, hogy a csoport
általi elfogadottság is megmaradjon
 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI
TÁRSADALOM

Rizikó tényezők Védő tényezők

Mély egyenlőtlenségek,
perifériára kerülés
Társadalomba/ környezetbe való
Szerekhez való könnyű integráció (hasznos feladatok,
hozzáférés (dohányzás, világos életút)
alkohol politika)
Segítő szolgáltatások
Szerhasználattal kapcsolatos elérhetősége
kultúra (felnőttség szimbóluma) Kontrollált média
Szerhasználattal kapcsolatos
törvényi szabályozás
Média által közvetített
értékrend
A nem jómódú gyerekek
A pozitív iskolai környezet hatása
erősebb a hátrányos
helyzetű tanulók esetében!
(Reziliencia az alkalmazkodás
művészete kutatás)

Kevesebben érzik segítőkésznek:

•társaikat, tanáraikat
•igazságosnak,
személyközpontúnak tanáraikat
Nehezebben barátkoznak, kevésbé
népszerűek
 PRIMER PREVENCIÓ
Serdülőkori problémák előre jelezhetők, ezek többségében nem
serdülőkorban kezdődnek (iskola előtti és kisiskoláskor jelentősége)
Fejlődést és várhatóan a tanulást akadályozó problémák korai
felismerése, fejlesztés
Milyen mechanizmusokon keresztül lehet hatni?
Személyközpontú, elfogadó, segítő, támogató pedagógia (minden
gyereknek legyen valamiben sikerélménye!)
Ismeret mellett készség fejlesztés: reális önismeretre, énhatékony
viselkedésre (optimális döntések, nemet mondani tudás), rizikó
fogékonyságra nevelés
Szerepmodell hatás kihasználása: akihez kötődöm azt utánozom,
véleményét elfogadom
Közös, felnőtt által szervezett, kontrollált szabadídős programok
 „Reziliencia, az alkalmazkodás művészete”*

Jól alkalmazkodók aránya

Jó alkalmazkodás: nem teljes család + CSJS1 13,5

pozitív érzelmi állapot és nem teljes család + CSJS2,3 23,5

viselkedési minta
teljes család + CSJS1 22,2

Célkitűzés:
teljes család + CSJS2,3 34

védő tényezők 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0

azonosítása általában, és
hátrányos helyzetű Protektív tényezők
csoportokban
Észlelt
Hátrányos helyzet:
Szülői szeretet: +60% esély
nem teljes család
rossz anyagi helyzetű Szülői monitor (ellenőrzés): 2x esély
család Észlelt tanári segítség: +50% esély
Osztálytársak segítsége: + 60% esély
Iskola szeretete: 2x esély
Európai Bizottság Foglalkoztatásügyi, Szociális,
Esélyegyenlőségi Főigazgatósága által támogatott projekt, 2007.
AZ ISKOLAI PERVENCIÓHOZ
IDŐ KELL, EZ „KERTÉSZETI
TEVÉKENYSÉG”