Hogyan bánjon és

kommunikáljon a
demenciában szenvedő
betegekkel/validáció
Vitéz Carmen Rita
trainer
Az időskor jellemzői
„Nem az a fontos, hogy mennyi év volt életedben, hanem, hogy
mennyi élet volt éveidben”
(Abraham Lincoln)

 Az öregedés fokozatosan és természetes módon

végbemenő folyamat, a születéssel kezdődik, és
minden életszakaszban megállás nélkül tart,
magában foglalva mind a fejlődés pozitív, mind a
hanyatlás negatív folyamatát.
Testi változások
Az időskorban bekövetkező testi változások
hatással vannak:
 az idős ember külső megjelenésére (bőr, haj,
szőrzet, testtartás, járás),
 az érzékszervek állapotára (látás, hallás,
szaglás, ízlelés),
 a belső szervek működésére (szívműködés,
légzés, emésztés, kiválasztás, mozgás).
Testtartás
Érzékszervek állapota
Látás
látás élessége és erőssége is megváltozik, de
változhat a fényérzékelés és a színlátás is
A hallászavar az életkor emelkedésével általában
fokozódik, bár a folyamat igen lassú.
Szaglás, ízlelés
A szaglóérzékelés az életkor
növekedésével általában csökken, bár
az egyéni eltérések igen nagyok.
 Ez a folyamat főleg az 50 év feletti
időszakra tehető, és még súlyosabb a
70 év feletti időszakban.
 Az idős emberek az édes ízeket jobban
érzékelik, és ezért kívánják többször is
a cukortartalmú ételeket.
Emésztés időskorban
 az érzékszervi ingerek hatása jóval gyengébb
 ez az összes emésztőnedv, így nyál
elválasztásának csökkenését okozza, ami
nehezebbé teszi az egyes falatok lenyelését
 emésztőnedv-elválasztás csökkenése az idősek
étvágycsökkenését idézi elő
 étvágycsökkenésben emellett közrejátszanak
egyes gyógyszerek (ha sok tablettát kell
bevenni), sőt lelki tényezők is (egyedüllét,
magány)
Lelki változások
 testi hanyatlással együtt jár a lelki (pszichés) tulajdonságok
megváltozása
 idős emberek figyelme, érdeklődése egyre inkább a múltra
irányul, kezdenek fontossá válni a gyermekkori események
és azok a családi hagyományok, amelyekbe beleszülettek
 csökken a szellemi érdeklődésük, bár sokan megőrzik
frissességüket oly módon, hogy:
 rendszeresen olvasnak,
 rádiót hallgatnak,
 televíziót néznek,
 színházba mennek.
Lelki változások
 Mindemellett nagyon nagy a
száma azoknak az idős
embereknek, akiknek érdeklődési
köre jelentősen beszűkül, szinte
érdektelenné válnak a körülöttük
zajló történésekkel szemben.
 Az öregkor súlyos lelki problémái:
 a magányosság
 és a feleslegessé válás érzése.
Az időskorra jellemző betegségtípusok
a következők:
 keringési, szív-és érrendszeri megbetegedések (magas vérnyomás,
érszűkület, agyi keringési zavarok, agyvérzés),
 daganatos megbetegedések (pl. az emlő, a tüdő, az
emésztőszervek, illetve a prosztata daganata),
 mozgásszervi, reumatológiai megbetegedések (csont, ízületi
kopások, gyulladásos reumás betegségek, csontritkulás),
 anyagcsere betegségek (cukorbetegség, kóros elhízás),
 idegrendszeri megbetegedések (mentális hanyatlás, demencia,
Alzheimer-kór).
Az idősödés mint demográfiai
jellenség
 2050-re a 65 év feletti európai polgárok száma várhatóan
70%-kal, a 80. életévüket betöltött uniós lakosoké pedig
170%-kal lesz magasabb a mainál. Ez a jelenség kihívások
elé állítja a 21. század Európáját: egyrészt eleget kell tennie
az egészségügyi ellátás iránt jelentkező megnövekedett
igényeknek, másrészt oly módon kell egy elöregedő
társadalom szükségleteihez igazítania az egészségügyi
rendszereket, hogy azok az aktív munkaerő létszámának
csökkenése ellenére megőrizzék fenntarthatóságukat. 
Dementia
A dementia lappangó epidémia, mely
várhatóan a XX. század utolsó és XXI.
század első évtizede legnagyobb
egészségügyi és szociális kihívása lesz.
Z. Lipowski, 1975
Meghatározás:
 Dementia tünetcsoport: a magasabb fokú kortikális
tevékenység károsodása: a memória,
gondolkodás,figyelem, orientáció zavara, amelyhez a
társadalmi és munkahelyi funkciók romlása társul.
 A demencia igen gyakori tünetegyüttes, amely igen
jelentős terheket ró a betegre, annak közvetlen
környezetére és az egész társadalomra.
 A demencia megállapítása kritikusan érinti a beteg
alapvető emberi szabadság- és polgári jogainak
gyakorlását,
Team

 Az időskori polimorbiditásba ágyazódó dementia

korszerű kezelése interdiszciplináris feladat.
 A team tagjai:
 beteg
 gondviselő(k)
 szociális és egészségügyi szakembereket
 kezelőorvos
 pszichiáter szakorvos
Epidemiológia

A jelenleg elérhető külföldi és hazai lakossági

felmérések egybehangzó eredményei szerint a
demencia az időskorúak között igen gyakori,
prevalenciájának nagyságrendje a 65 éves lakosság
között 5-10, a 75 évesi lakosságban 15-20% között
valószínűsíthető .
Kiváltó tényezők
 A demencia szindróma kiváltó tényezői a cukorbetegség
szövődményeitől a lassú vírusokon és az öröklött génhibákon át az
érelmeszesedésig, sokfélék lehetnek.
 a több, mint hetvenféle, demenciához vezető ok ismert
 gyakorlati jelentősége azon kiváltó tényezőknek van, melyeknek
ismerete terápiás következményekkel is jár.
 az összes demencia 50-60%-át adja az Alzheimer betegség,
 10-25%-a vaszkuláris típusú,
 a maradékon pedig, egyenként 5% alatti gyakorisággal osztoznak az
egyéb neurodegeneratív, alkoholos-toxikus és a más betegségek
szövődményeképp jelentkező formák
Kockázati tényezők

 A demencia szindróma legjelentősebb kockázati tényezője az

életkor.
 A magas kort megélő emberek abszolút és relatív számának
gyarapodásával a demencia prevalenciája és incidenciája is
exponenciálisan nő. 90-95 éves kor közé becsülhető az az életkor
(amerikai adatok!), mely után a demencia fennállása nagyobb
valószínűséggel állapítható meg, mint annak hiánya.
 Az egészségpolitika célja az lehet, hogy a demencia kialakulását
minél idősebb életkor felé tolja el.
Demencia gyanúja
 1. Memóriazavar: A memória zavara, vagyis
nehezítetté válik az új ismeretek megtanulása és a
régiek felidézése. A rövid távú memória
hanyatlása a leggyakoribb korai tünet, amit a
feledékenységtől az különböztet meg, hogy a
feledékeny ember emlékszik az elfejtett dolgokkal
kapcsolatos egyéb tényekre.
 2. Automatizmus megakadása: A demens betegek
gyakran nehezen tudják elvégezni azokat a
megszokott mindennapi tevékenységeket,
melyeket azelőtt gondolkodás anélkül, szinte
automatikusan megoldottak.
 3. A nyelvi kifejezőképesség zavarai:
Figyelemfelkeltő jelek lehetnek az alábbiak: a
spontán beszéd vagy fogalmazás nehézkes volta, a
szóismétlés stb. Bárkivel előfordul, hogy keresi a
megfelelő szót, a demens beteg azonban gyakran
az egyszerű szavakat is elfelejti, vagy más
szavakat használ helyettük, ettől írása és beszéde
érhetetlenné válik.
 4. Időbeli és térbeli dezorientáltság: demens beteg
ismerős környéken is eltéved,elfelejti, hogy éppen
hol van, hogyan került oda és hogyan kell
hazamennie. Időzavara odáig terjedhet, hogy
összekeveri a nappalt az éjszakával.
 5. Hibás vagy csökkent ítélőképesség:
Előfordulhat, hogy a demens beteg nem
megfelelően öltözik, hideg napokon kevés ruhát
ölt, míg nagy melegben feltűnően túlöltözik.
 6. A figyelem hanyatlása: A demens betegnek
nehézséget okoz egy egyszerű beszélgetés
követése, elfelejti, hogy a számlákat be kell
fizetni. Szintén bárkivel előfordul, hogy nem a
megszokott helyre teszi a dolgait, ám a
demenciában szenvedő betegek feltűnően
szokatlan helyre teheti a tárgyakat.
Demencia és pszeudodemencia
 PSZEUDODEMENCIA DEMENCIA
 Hirtelen kezdet Lassú, lépcsőzetes kezdet
 Korábbi pszichés betegség Nincs megelőző pszichés
betegség
 Vegetatív tünetek Nincs vegetatív tünet
 Kognitív tünetek felfedése A beteg titkolja ezeket
 Feladatot nem hajt végre Erőfeszítés a
végrehajtásra
 „Nem tudom” válaszok Téves, de közelítő
válaszok
 Fluktuáló kognitív funkciók Állandósult kognitív
zavar
 Rövid / hosszú távú memóriazavar Rövid távú memória
rosszabb
 Este / éjszaka nem rosszabb Este / éjszaka súlyosabb
A demencia súlyossága szerint lehet
 enyhe: Jelentős deficittünetek mellett az önellátás
képessége megtartott, a személyi higiéné megfelelő, az
ítéletalkotás képessége a szükségletekhez képest
megfelelő.
 középsúlyos: Az önálló életvitel részleges,
nehézkes és veszélyes. A beteg életviteléhez rendszeres
segítséget igényel, de az állandó felügyelet
nélkülözhető.
 súlyos: Állandó felügyeletet igényel. A személyes
higiénét elhanyagolja. A gondolkodás inkoherens.
A demens betegek ellátásának
szintjei
 háziorvosi ellenőrzés
 otthon gondozás/ápolás hozzátartozó által
 házi ápolás, szociális gondozás
 idősek napközi otthoni ellátása
 demensek napközi otthonai
 területi gondozási központok
 idősek otthonai (magán, egyházi, önkormányzati)
 elmeszociális otthonok
 kórházak akut osztályai
 kórházak krónikus és rehabilitációs részlegei
 pszichiátriai és neurológiai osztályok, általános szakrendelések
 specializált gerontopszichiátriai osztályok
 geriátriai szakrendelések
 demencia centrumok
Terápia

 A cél a demencia tüneteinek enyhítése, a betegség által

okozott szenvedés mérséklése. A reverzibilis, ill. megállítható
demenciák kezelése alapvető cél.
 Szakszerű ápolással, hatékony szociális munkával, és
palliatív orvosi beavatkozásokkal mindenfajta demencia
célszerűen kezelhető.
 Farmakoterápia
 Társuló vagy kauzatív betegségek belgyógyászati kezelése.
 Antidementivumok kipróbálása, a placebónál igazoltan
hatásosabb szereket ajánlva elsőként.
 A társuló pszichiátriai tünetek gyógyszeres kezelése.
 A gyógyszeres terápia módosítása az állapot, tapasztalatok,
szükségletek szerint
A nem-kognitív tünetek kezelése
 Az organikus szenzoros károsodásokat (szemüveg, nagyothalló
készülék) korrigálni szükséges.
 A deliriumot, akár demenciához társul, akár más betegséghez,
fekvőbetegellátó intézményben szükséges kezelni, az azt
előidéző kóroki tényező szerinti profilú osztályon.
 A demenciához társuló delirium okai között először a
kiszáradást és a lázat (pl. hugyuti infekció) kell kizárni, ill.
rendezni, majd a farmakogén tényezőket (túlzott
vérnyomáscsökkentés, szedatívumok, ) kiküszöbölni.
 A demens betegek depressziós tüneteit gyakran az alulstimuláló
környezet változtatásával látványosan lehet javítani
Általános intézkedések
 A demens beteg egészségügyi ellátásának, kezelésnek a
hozzátartozók, gondviselők és, lehetőség szerint, a beteg
irányában is edukatív jellegűnek kell lennie. A teherbíró terápiás
kapcsolatot segíti, ha a kezelőorvos egyszerű szavakkal,
tájékoztató brossúrákkal elmagyarázza a betegség és a kezelés
jellegét, és kellő időben utal a várható anyagi, jogi és gondozási
problémákra.
 Mindazonáltal a betegnek és a gondviselőjének joga van az
orvos (háziorvos, neurológus, pszichiáter, stb.) által ismert
összes, az állapotra vonatkozó információ megismerésére,
amennyiben ezt kérik.
 A demencia közepesen súlyos szakában viszont szükséges a
gondviselő figyelmét felhívni a jogi teendőkre (gondnokság alá
helyezés) és a várható tünetekre (elkóborlás, önálló életvitel
nehézségei, stb.)
Általános intézkedések
 A közvetlen gondozókkal rendszeresen meg kell beszélni a kezelés
aktuális célkitűzéseit, a kockázatokat, valamint az ő szerepüket a rövid
távú kezelési folyamatban.
 A betegnek az aktuális belátási szintje függvényében kell lehetőséget
adni a kezelési opciók, veszélyek megbeszélésére.
 Az enyhe fokban dementálódott egyének önálló életvitelét hathatósan
segíthetik az idős-gondozás szociális intézményei és szociális munkásai,
akik a háztartás vezetésében, a hivatalos ügyek intézésében segíthetik a
rászorulókat, és ezáltal tehermentesíthetik a hozzátartozókat.
 Az idősgondozás önkormányzati, egyházi és alapítványi üzemeltetésű
intézményei (idősek napközi otthonai, idősek otthonai) is segítséget
nyújthatnak a hozzátartozóknak, melyek működésétről a Demencia
Centrumok szociális munkásai a hozzátartozókat, betegeket
tájékoztatással látják el.
Speciális ápolási teendők
 A demens betegek ápolása a betegség kezdeti, enyhe és
középsúlyos stádiumában a betegek saját életterében
történik. A családtagok és a szociális gondozás eszközeit kell
alkalmazni, mindaddig a beteg saját állapotát fel tudja mérni,
veszélyeztető magatartást nem mutat, és az elérhető rokoni,
közösségi és orvosi segítséget elfogadja.
 A betegség progressziójából fakadóan az előrehaladottabban
dementálódott személy 24 órás felügyeletre szorul.
Speciális ápolási teendők
A demens beteg ápolása speciális felkészültséget
igényel, különösen, ha a demencia tüneteihez
delirium, téveszme vagy testi fogyaték is társul..
 A beteg állapotának, magatartási tüneteinek és a
gondviselők terhelhetőségének változásai
szükségessé tehetik a demens beteg
hospitalizációját.
Speciális ápolási
teendők: Delírium
 A delírium a tudat, a figyelem és a kognitív funkciók zavarával
jellemzett szindróma.
 Órák vagy napok alatt alakul ki
 Gyakori a napszaki fluktuáció
 Gyakori kórkép(belgyógyászat, neurológia, sebészet, ITO)
 Leginkább idős korban jelentkezik
 Rizikó faktorai: agyi organikus betegség, szívműtét, fennálló
dementia, szisztémás fertőzések, narkotikumok alkalmazása,
anyagcserezavarok, neuroleptikumok, alkohol megvonás,gyógyszer
intoxikáció vagy – megvonás, stb.
 Mortalitása nagy : a deliráló betegek 40 – 50%-a egy éven belül
meghal.
A delírium tünetei
 A kognitív funkciók gyors, globális hanyatlása, a
dezorientáltság és zavartság.
 Éberségi szint csökkenése, figyelmi funkciók zavara,
károsodott felismerés, a környezteti tényezők téves észlelése.
 Napszaki hullámzás: a beteg időnként rendezettnek tűnik,
később dezorientáltá válik, hallucinál.
 Alvászavar – a tünetek éjjel kifejezttebbek
 Tér és időbeli, auto- és allopszichés dezorientáció
 Inkoherencia
 Agitált állapot/ aluszékonyság
A delírium terápiája
 Alapbetegség kezelése
 Haloperidol adása orvosi utasításra
Ápolói teendők
 Szoros obszerváció
 Gyakori megnyugtatás, megismételt egyszerű
magyarázatok
 Szükség lehet rögzítésre
 Külső ingerek minimalizálása : csendes, jól
megvilágított szoba biztosítása
 Törekedni kell a személyzet állandóságára és
következetességére.
 Jól láthatóvá tenni az időre, szituációra, helyre
vonatkozó emlékeztetőket a beteg szobájában.
Ápolási problémák
delírium esetén
Hallucinációk és illúziók miatti
sérülésveszély
 Fokozott obszerváció
 Tudat monitorizálása
 Kóros észrevevések, érzékelések korai jeleinek
felismerése
 Ingerszegény és világos környezet
 Korlátozó intézkedések szükség esetén
 Menekülési reakciók megakadályozása
 Biztonságos környezet megteremtése, sérülést6
okozó tárgyak eltávolítása.
Állapotromlás veszélye
 Vitálisparaméterek rendszeres vizsgálata –
intenzív megfigyelő lap vezetése
Inkontinencia

A tudatzavar következtében
 Ágy védelem (gumilepedő, sz.sz. pelenka
használat)
 Rákérdezni, felajánlani a segítséget az ürítéshez.
 Az ágy és a ruházat gyakori ellenőrzése.
Alvás ébrenléti ciklus felcserélődése
 Napközbeni alvás csökkentése
 A beteg tájékoztatása a napszakról
 Rendszeres napirend, pl. azonos időben fürdés
 Alvás higiénés eljárások alkalmazása
Aluszékonyság kialakulása
 Ok:
 Szomatikus kimerülés
 Gyógyszer mellékhatás
 Alapbetegség romlása
 Tudat energetikai szintjének
ellenőrzése
 Somnolencia esetén orvos
értesítése
Agitatio
 Konfliktusok megelőzése, viták kerülése
 A beteg gondolkodását a realitások felé kell terelni-
elmondani hol vagyunk,mi történt, stb.
 Elkülönítés
 A környezet tájékoztatása arról, hogyan viselkedjenek a
beteggel
 Konfliktus esetén határozottan közbelépni
 Egyszerű magyarázatok
 A beteg jelenlétében ne beszélgessünk kollegával,
betegekkel.
Véna biztosítás

 Vénabiztosító eszköz gondos kiválasztása,

többszöri leragasztás
 Fokozott felügyelet
 Sz. sz. rögzítés
Szégyenérzet

A tudat feltisztulása után

 Elfogadó légkör biztosítása
 A kóros viselkedés okainak megbeszélése
 megnyugtatás
Speciális ápolási teendők:
Fizikai aktivitás
 A demens betegek fizikai aktivitása a kórlefolyás korai
szakaszában célszerűen irányítható és
ösztönzendő.Előrehaladottabb stádiumban a demens
betegek fizikai aktivitása gyakran céltalan (pakolászás,
elkóborlás, éjszakai zavart manőverek), ezért azok
visszaszorítása a gondozó pszichiáter és a gondviselő
személy(ek) közös feladata.
 Célzott gyógytorna feladatok társuló motoros
deficittünetek esetén (pl. stroke után) a beteg
kooperációja függvényében megkísérelhető
Diéta

A demens betegek számára állapotuk speciális

diétát nem indokol, ilyet csak a társuló, vagy
alapbetegsé(ek)re való tekintettel lehet indokolt
előírni.
A demens betegekkel való
foglalkozás alapszabályai
 A demens beteg belátása korlátozott, oktatását a követendő
viselkedésről a gondozóra szükséges bízni.
 A demens betegekkel való foglalkozás alapszabályai:
 egyszerűen, érthetően kommunikáljunk a beteggel, mondjuk el
százszor, ha kell.
 kerüljük a konfrontációs helyzeteket (elterelési manőverek)
 minden helyzetben őrizzük meg nyugalmunkat
 legyünk következetesek
 fokozatosan, egyszerre csak keveset változtassunk
 emlékeztetőkkel, jelekkel segítsük a beteg orientációját
 mindig a beteg teljesítményéhez igazítsuk a feladatokat és az
elvárásokat, és ezek függvényében biztosítsunk autonómiát a
betegnek.
 gyakoroltassuk a meglévő képességeket (sikerélmény a betegnek)
A gondozást végző személy
 A demens személyt gondozó hozzátartozó aktuális
pszichés állapotának a diagnosztikája és kezelése is a
kiemelt jelentőségű.
 lehet az aktuális problémákra irányuló,
 biztosíthat ventillációs lehetőséget,
 depresszió, kiégés felismerése és kezelése
 Előnyös lehet a hozzátartozók csoportjainak bevonása,
részben felvilágosítás céljából, részben az aktuális
problémára centrált, feszültségoldó és önsegítést erősítő
célból.
Rehabilitáció

 A demencia reverzibilis formáiban van remény a

tünetek részleges vagy teljes megszűnésére. Ezekben az
esetekben az elérhető egyéni vagy csoportos
rehabilitációs programokról, intézményekről és a
rehabilitáció hatásainak követéséről a komplex
neuropszichiátriai állapotfelmérést végző demencia
központ szakorvosai, vagy szakpszichológusai
nyújtanak tájékoztatást, illetve tesznek javaslatot
Rendszeres ellenőrzés
 Minden egyes kontroll alkalmával mérlegelni kell:
 a szuicidium veszélyét
 az agresszív viselkedést
 az elkóborlás lehetőségét
 az elesés, elszédülés veszélyét
 a delirium kialakulásának esélyét
 az ápolással kapcsolatos abúzus vagy elhanyagolás
lehetőségét
Megelőzés
 A rendszeres agytorna
 A társadalom iskolázottsági szintjének emelése,
 az élethosszig tanulás (life long learning),
 a nyugdíjasok egyetemei,
 a stimuláló szociális környezet (helyi kisközösségek)
felkarolása által, közvetve az aggkori szellemi hanyatlás
elodázását is szolgálja.
 kardiovaszkuláris kockázati tényezők- ezért valószínűsíthető,
hogy az egészséges életmód támogatása és a hatékony
alapellátás az időskori demenciák jelentkezését is elodázza.
Ápolási problémák

 Elkóborlás kockázata a térbeli tájékozódás zavara

miatt
 Konfliktus kialakulásának veszélye az időbeli
tájékozatlanság miatt
 Nem tud vigyázni a saját tulajdonára
 Higiénés igénytelenség
 Széklet és/vagy vizelet inkontinencia
Ápolási problémák

 Időszakos zavartság
 Konfliktus kialakulásának kockázata, mert nem tudja elkülöníteni saját és
mások tulajdonát
 Vitális paraméterek kóros változásai
 Kiszáradás veszélye
 A szükségletekhez képest alacsony kalória bevitel
Ápolási problémák

 Napszaki ritmus megfordulása

 Konfliktus és sérülésveszély az agitált állapot
miatt
 Sérülés veszély a gyógyszerek mellékhatása miatt
 Osztályos felvételt követő állapotrosszabbodás
kockázata
Ápolási problémák

A kognitív funkciók romlása az agyban

végbemenő leépülési folyamatok és a szellemi
tevékenység csökkent volta miatt
 A beteg terhelhetőségi szintjének csökkenése
 A beteg kirekesztődése a családból, társadalomból
 Konfliktusok a családtagok lelkiismeret furdalása
miatt
 Lakókörnyezet kialakítása a családban
 A lakásban biztonságos környezetet kell kialakítani a demens
családtag számára. Ki kell zárni a környezeti kockázatokat:
- A gyógyszerek, kések, gyufa, elektromos eszközök, vegyszerek,
tisztítószerek
biztonságba helyezése. Tűzjelző berendezés elhelyezése.
- Zsúfoltság elkerülése, akadálymentes közlekedés biztosítása.
- Megfelelő világítás kialakítása.
- Fürdőszobai eszközöket, folyékony szappan, tusfürdő biztonságos
helyen tárolása.Műanyag pohár használata.
- Csapok vízhőfok-szabályzóval való ellátása, forró radiátorhoz ne
férjen hozzá a demens beteg.
- Tűzhely biztonsági szabályozással való ellátása.
- Lépcsők, ablakok, erkélyek biztonságossá tétele, üvegfelületek
biztonsági fóliával való ellátása.
 Az Alzheimer betegek jogai
 1. Joguk van ismerni diagnózisukat.
 2. Joguk van a megfelel és folyamatos orvosi ellátáshoz.
 3. Joguk van tevékeny életet élni, ameddig csak lehet.
 4. Fontos, hogy felnőttként és ne gyerekként bánjanak velük.
 5. Joguk van ahhoz, hogy kifejezett érzéseiket komolyan vegyék.
 6. Ha lehetséges, pszichoszomatikus gyógyszerekkel ne kezeljék
őket.
 7. Biztonságos, strukturált és kiszámítható környezetben
élhessenek.
 8. Értelmes tevékenységgel foglalkozhassanak minden nap.
 9. Rendszeresen mehessenek szabad levegőre.
 10. Olyan emberek vegyék körül, akik ismerik őket, ismerik
életútjukat, beleértve vallási
 és kulturális tradíciójukat.
 11. Olyanok gondozzák őket, akik képzettek a demencia
ellátás területén.”
Terápiás foglalkozások lényege
a megmaradt emléknyomok felelevenítése és megerősítése,
 a megszégyenítés elkerülése,
 a lelki támogatás,
 a bátorítás a feledékenység miatt elvétett cselekedetekben,
 a tájékozódást gyakorló séták,
 a korábban kedvelt tevékenységek gyakorlása.
Mit kell tudatosítanunk magunkban egy demens ember
ápolásakor?
 Hinnünk kell abban, hogy minden ember értékes, akármilyen
demenciában szenved is.
 Mindig lesz körülöttünk, aki ezt tagadja. De ha értéktelenként
bánunk az emberrel, az visszaveti a gondozást.
 Társadalmunk túlértékeli az emlékezés fontosságát, holott az
értékbe vetett hit fontosabb. Az embernek nem kell mindent
tudnia, nem kell naprakésznek lennie ahhoz, hogy értékes legyen.
 Ha értékcsökkentként bánunk másokkal, azzal lealacsonyítjuk
magunkat.
 Mindenkinek van egy kedves megszólítása, kedvelt neve.
Ennek megtalálása nagyon fontos, amikor valaki kezdi
elveszíteni önmagát. Nem biztos, hogy a hagyomány, a
hivatalos megszólítás – uram, hölgyem – segít ezt megtalálni.
 Fontos a név tudatosulása, megvan a helyem a világban
azáltal, hogy meg vagyok nevezve.
A beteg a demenciában
„kikapcsolódik a világból”, és
nevének említése mintegy
„visszakapcsolja” őt. Ez sokszor
éppen a gyermekkorban használt név
említésére indul el.
 Az otthonban minden demens
betegnek tudnunk kell a kedvelt
nevét.
 Minden embernek van lelke. Test, elme és lélek – nem a szó
vallásos értelmében – együtt működik. A demencia a lélek
betegsége, és eszerint kell gyógyítani.
 Minden embernek vannak érzései. A demens ember
nem mindig tudja kifejezni az
érzéseit, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek s neki. Az
Alzheimer-kór lefolyását vizsgálva
sokáig hittük, hogy az, aki átéli, nincs tisztában azzal,
hogy mi történik vele. Magunk is
próbáljuk leplezni a rosszat. Nem észrevenni a változást,
ami lassú és alattomos. A változás –
a leépülés – ettől még valóság marad, lehetünk miatta
frusztráltak, dühösek, szoronghatunk –
akár velünk történik, akár szeretteinkkel – ez a normális
reakció a változásra.
A demens beteg rosszul tájékozódik. Nem tudja, hol van, nem tudja,
kicsoda. Olyan világban él, mint mikor mi egy idegen országban,
melynek nyelvét nem beszéljük, próbálunk kommunikálni. Ez a
demencia világa.
 Az érzésekkel kapcsolatban két mondat Alzheimer-kórban
szenved betegektől:

 „Megvan az emlék, csak nem vagyok vele kapcsolatban.

Tudom, hogy tudnom kéne, de nem tudom.”
 „Nehéz, amikor orvoshoz megyek – az orvosok mindig a
férjemhez beszélnek, nem hozzám.”
 Minden embernek van személyes
története.
 Valaki azt mondta, hogy demenciát
kezelni olyan, mintha csecsemőt
kezelnénk. Virginia Bell szerint ez
rossz analógia - a demens ember
felnőtt ember, egy életúttal a háta
mögött. Ezt figyelembe kell venni a
gondozásnál.
 Minden embernek van
személyisége.
 Nem igaz, hogy „ha egy
demens beteget láttál, mindet
láttad”. Az ember változik az
idővel, de minden változás
mögött/alatt, elfedve bár, de
ott van a személyisége.
 Minden embernek megvan a maga környezete, és az ezzel
kapcsolatos szokásai.
 Aki jó háziasszony volt, azt demensként is kiborítja a
rendetlenség. A régi szokásokat a gondozó személyzetnek
meg kell ismernie ahhoz, hogy érteni és segíteni tudja a
beteget.
Mire van szüksége egy Alzheimer-kórban
szenved embernek?

 Minden ember
érzelmekre
vágyik:érintés
 Minden ember vágyik a beszélgetésre. Meg kell találni
azokat a fontos dolgokat, amikről szeret beszélgetni a beteg.
Sokszor elfordul, hogy azt többször is elmondja, de
figyelmesen kell meghallgatnunk, a mélyére ásni a
történetnek, kell időt áldozni rá.
 Minden embernek fontos a humor.
 „Bármi történik is a demencia során,
az nem érinti a humorérzéket”- vallja
Virginia Bell.
 „A nevetés egy nyelv, melyben
nincsenek szavak – azzal az üzenettel,
hogy minden
rendben.”
 Minden embernek kell a tevékenység. „Ha nincs, akkor is
csinálni fogok valamit, de az nem biztos, hogy az lesz, amit
szeretnétek, hogy tegyek.” Az unalom veszélyes.
 „Mit kezdjek a kezemmel, ha egész életemben a kezemmel
dolgoztam?” – kérdezte egy Alzheimer-kórban szenved beteg.
 Minden embernek szüksége van társadalmi szokásai megtartására.
 Szükség van a régi ismeretek megtartására pl. egy titkárnő
betűkockákból szavakat rak ki…
 Szükség van gyermekekkel való találkozásra.
 Engedni kell, hogy állat kedvencet tarthassanak.
 Terápiás jellege van a táncnak és a hangszer megszólaltatásának.
 Érdekes, hogy aki korábban hangszeren játszott, a demenciában sem
felejti el.
 Ösztönözni kell a fizikai aktivitás megőrzését.
 Fontosak a szem-kéz koordináció megtartását célzó gyakorlatok.
 Fontos tudni, hogy a demencia sosem egyformán érinti mind az
öt érzékszervet.
 A megmaradt készségekkel élni kell.
 Olyan személy kell a gondozáshoz, aki meghallgatja a beteget,
interaktív kapcsolatra képes lépni vele, mély dolgokról beszélget,
nem csak a „jól van, mama?” szintjén.
Beszélgetés demensekkel
A beszélgetésre vonatkozóan is vannak
aranyszabályok: ne vitatkozzunk, ne tiltsuk, ne
rendszabályozzuk feleslegesen a demens személyt.
 És ha pl. a beteg így szól: „az anyukámhoz akarok
menni”- nem kell megmondanunk neki,
hogy nincs már édesanyja, mert ezt minden közléskor
veszteségként éli meg. Meséltetni kell
az édesanyjáról, beszélgetni vele. Ne lobogtassunk
piros zászlót, mert azzal ellentétes
eredményt érünk el.
 Ne tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyben túl sok az
emlékeznivaló, mert az frusztrálja őket.
 Beszélgetés során figyelnünk kell az érzésekre, melyek az
arcon tükröződnek. Fontos kikérnünk a véleményét, a
demens személynek van véleménye és szereti, ha
érdeklődőnek
felőle. Attól valós embernek érzi magát, méltóságot ad neki.
Tevékenység- az aktivitás megőrzése
 „Ismerj el engem.”
 - „Hallgass meg engem.”
 - „Nevess velem.
 - „Engedd, hogy tanítsalak.” jelnyelv
 - „Beszélgess velem jelents dolgokról.”
 - A meglévő fizikai adottságokat stimulálni kell.
 - El kell ismernünk az aktív életében végzett munkáját.
A demencia nem gyógyszeres
kezelése
 Emlékezettréning
Az emlékezettréning a beteg vagy a betegséget megelőzni
akaró egyén szellemi képességeinek szervezett és rendszeres
elmegyakorlata. Gyakorolják például az arcok felismerését
fényképeken és a tájékozódást a környéken. Az életben
betöltött hasznossága vitatott, mivel a betegnek
szembesülnie kell hanyatlásával, ami helyzetének további
romlásával járhat. Ezért csak a korai szakaszban és az
aktuális állapothoz igazodva végzik.
 Életrajzmunka

Az életrajzmunka az egyén életének mozzanatait, szokásait,

szertartásait, tulajdonságait elemzi. Mit jelent az, hogy M. úr nem
akar lefeküdni? Nem kapta meg az elalvás előtti italát, vagy
hiányzik a felesége. Minél alaposabb ez az elemzés, annál
könnyebben lehet megérteni a beteget. Alapos dokumentációt és a
beteg gondozását végző személyzet együttműködését igényli. A
Sigrid Hofmaier által kifejlesztett módszer olyan kérdésekkel kezd,
amiket az új barátok is fel szoktak tenni, például érdeklődnek a
kedvenc ételek, a kedvenc zenék és a hobbik iránt. Így a kérdező
megtudhatja, hogy mit szeret és mit nem szeret a beteg, ami akkor is
hasznos, ha a beteg elveszti a beszédét és külső segítségre szorul.
Így a személyzet a hozzátartozók megkérdezése nélkül is közel
kerülhet a beteghez.
 Jelenléti tematikus kíséret
Hans Thomae fejlődéspszichológus dinamikus
személyiségelmélete alapján Andreas Kruse egy
kutatásában demens betegeket vizsgált, hogy nyitott,
bizalmi kapcsolatokban személyes, az életük folyamán
őket érdeklő témákat kapcsolatonként táplálják.
A módszer konkrétan arról szól, hogy közösen megbeszélik
az adott témákat, átveszik a jellegzetes mintázatokat,
amelyek az embert élete folyamán jellemezték. Ezek még
akkor is megmaradnak, amikor a konkrét életrajzi
esemény már elfelejtődött. Például egyes kifejezésmódok,
nyelvismeretek vagy külföldi tanulmányok is sorra
kerülhetnek
 MAKS-terápia
A MAKS-terápia egy speciálisan a demens betegek igényeire szabott
nem gyógyszeres eljárás, amely négy komponensből áll: a mozgás, a
mindennapos tevékenységek elvégzésének képessége, a kognitív
képességek és a spirituális képességekmegmozgatásából.
Bajoroszágban a Neuendettelsau diakónia által üzemeltetett 5
otthon[40] 98 lakóját vizsgálva a MAKS-terápiába bevont lakók a 12
hónapos kezelés alatt megőrizték képességeiket, míg a többiek
hanyatlottak. A csoportos kezelést a bevontak pozitívan élik meg,
hangulatuk javul, mindennapos feladataik elvégzéseihez szükséges és
mentális képességeik megmaradnak. Legalább ugyanolyan hatásos
volt, mint az akkoriban használatos Alzheimer-kórra adott
gyógyszerek, sőt, a mindennapos képességekre még azoknál is jobb
hatása volt, és nem voltak mellékhatásai.
 ZiL-program

A ZiL német rövidítés, jelentése: vissza az életbe. A

demens betegek és hozzátartozóik számára
fejlesztették ki. Steffen Pekruhl a 21. század elején
a demencia okaival és fejlődésével foglalkozott, és
tesztkézikönyvet írt, és meghatározta a fejlesztési
irányelveket. Ezek mind a betegek, mind
hozzátartozóik részéről kedvező fogadtatásra
talált. Ez egy egységes program, amely képes
alkalmazkodni az egyéni jellegzetességekhez.
VALIDCIÓ
A validáció Carl Rogers kliensközpontú
beszélgetésvezetésén alapul. A módszert Naomi Feil
fejlesztette ki, hogy az idős, dezorientált emberek
haláluk előtt még igyekeznek feldolgozni az el nem
végzett feladataikat. Jelenlegi formájában nem az
elvégzetlenül maradt feladatokra, hanem a beteg
állapotára és maradék képességeire
összpontosítanak. Ezek elfogadására kell rávezetni
az idős beteget.
Naomi Feil
 Naomi Feil (2010)

…“A validáció egy olyan kommunikációs

metódus amely által az ember képes
megtanulni hogyan vegye fel és hogyen
maradjon kapcsolatban nagyon idős
emberekkel vagy Alzheimerben
szenvedőkkel...”
 Ez arról szól, hogy hogyan kommunikálok,
hogyan veszem fel a kapcsolatot azzal, aki nem
tud beszélni, nincs tudatában annak, hogy hol van,
ki ő.
 Ez a technika, amelyet a gondozók-ápolók
alkalmaznak, abban segít, hogy a demenciában
szenvedő újra érté-kesnek érezhesse magát.
 Összességében két dolog lényeges: egyrészt mit
tehet a segítő, másrészt mit tehet a környezet,
hogyan tudjuk a megfelelő kommunikációval és
tárgyi környezettel csökkenteni a zavaró
viselkedést.
A validáció alapelvei
A demenciában szenvedő betegeket el kell
fogadni olyanak amilyenek, anélkül hogy
elitélnénk őket, vagy megpróbálnánk
megváltoztatni őket.
 Az empátia és a meghalgatás növeli a
bízalmat, visszaadja az emberi méltóságot és
csökenti a szorongást.
A demenciában szenvedő betegek
viselkedésében mindig létezik egy ok amely
kiváltja az adott viselkedést.
 Az elfojtott vagy figyelmen kívül hagyott
fájdalom egyre nagyobbak lesznek, miközben
a kifejezett, elfogadott és egy megbizható
személy által validált fádalom egyre csökken.
 Ha az életszakaszoknak megfelelő
feladatokat az emberek nem végzik el,
pszihés megbetegedéseket okozhatnak.
 Amikor az érzékszervek már nem müködnek,
megjelenik a belső látás-belső érzékelés.
A validációs tehnikák
 1. Lazitó koncentrálás

 Lélegezzen be az orrán és lélegezzen ki a száján

 Figyeljen a köldök allati részre
 Engedje el a gondolatai, csak a légzésére figyeljen
 Ismételje meg nzolcszor a gyakorlatot, ami kb. 5 percig fog
tartanni.
 2. Ahhoz hogy a bizalmat erősítse fontos hogy ne
itélkezzen
 A kérdések elsősorban a cselekvésekre
vonatkozanak és kevésbé az érzelmekre, ami
visszahúzódást okozhat mivel gyakran nem értik
meg az érzelmeiket.
 A nyilt kérdések ajánlotak: Kicsoda? Mit? Mikor?
Viszont ne kérdezük hogy Miért?
 3. A preferált érzékszerv frlismerése és
használata
 Ha ismerjük a preferált érzékszervet (látás, hallás,
érintés, szaglás, izlelés) és ezt használjuk
kiemelkedően a beteggel való kommunikációban
egy újabb lépést tettünk bizalmának elnyeréséért.
 4. Újrafogalmazás
 Az újrafogalmazásban ugyanazokat a
kulcsszavakat alkalmazza az ápoló személyzet

 5. Külső felnagyitás
 Ha a beteg panaszkodik megkérdezük hogy ez
a panasz volt-e a legnagyobik életében, így
segitjük abban hogy feldogozza az érzelmeit a
jellen helyzettel kapcsolatban.
 6. Képzelje el az ellenkezőjét
 Sok esetben ez a tehnika segít felismerni egy
lehetséges megoldást ha a beteg-ápolt viszonya
bizalmi.
 7. Emlékezés
 Az 1 fázisban lévő betegek képesek a multat a
jelentől megkülömböztetni. Még ha elégedetlenek is
idős korban, ki tudják fejezni éezelmeiket a multra
emlékezve.
 Az emlékezetük romlik az idővel és mint a képoszta
levelei veszitik el emlékeik egy-egy részét.
 8. Öszintesség és szem kontaktus,
illetve a tiszta beszéd és szeretett
teljes hangsúly
 Még ha az idős emberek nem is látnak jól,
mindig megérzik ha a szemükbe néznek
mikor hozzájuk beszélnek.
 Fontos hogy tudatában legyünk hogy a
hangsúlyúnkal befolyásolyuk a beteg érzelmi
állapotát.
 10.Az érintés
 Az árintések kellemes gyerekori élményeket
idézhetnek elő:
 Egy könyű érintés az arcon felidézheti az anyával való
kapcsolatot.
 Egy kis érintés a fej hátsó rászén- az apával való
kapceolatot.
 A fűlcimpa és a az áll simitása-egy kedvessel való
kapcsolatot.
 A vállak és a hát simogatása- egy testvér, barát
kapcsolatot.
 11. A beteg mozgásának megfigyelése és az
érzelmek visszatükrözése
 A betegség 2-3 fázisában az emberek gátlás nélkül
fejezik ki érzéseiket. Ahoz hogy felvegyük velük a
kapcsolatot fontos ismerni a tipikus mozgásokat és
ahogy közlekednek.
 Sokat segít ha elfogadjuk és utánozuk ugyanzt a
hozzáálást és energiát amely a betegnek van.
Mindezt komolysággal és valós megértési szádékkal
kell tenni.
 12. Több értelmű szavak-olyan szavak használatát
feltételezi amelyek megoldási lehetőségehez vezetnek
 Főleg a 3fázisban lévő betegek olyan szavakat
használnak amelyeknek nincs értelme önmagukban
vagy abban a szövegszerkezetben
 Ha ezeket a szavakat kihelyetesítjük olyan szavakkal
mint ott, ők, valami, valaki az érintett személyek
folytathatják a beszélgetést és megelőzhető az
elszigetelődés.
  13. A zene használata
 Az erős demenciában szenvedők is képesek
felismerni azokat a dalokat amelyeket akár 50
évvel ezzelőt tanultak.
 Azok a személyek, illetve azok a csoportok
ahol használják a zenét és az éneklést
megmarad a kommunikáció és a bizalom.
 14. A mellékcselekvések elfogadása
 Minden mellékcselekvés, mint például a le-fel járás,
monoton ismétlődő mozgások, hangok, motoszkálás,
súrolás stb., egy kielégitetlen alapvető emberi
szükségletre mutat rá.
 Ilyen lehet a szeretett, az elfogadás, a hasznosság
(mikor egy munkával kapcsolatos mozdulatsort
ismétel) és a személyes érzelmek kinyilatkoztatása.
Validációs szabályok
 Ajánlott:
 Elfogadni a megnyilvánuló viselkedést
 Megkeresni a viselkedés mögöti érzelmeket.
 Az érzelmek és viselkedés közöti kapcsolatott végigjárni:
feltevés, megengedés, elfogadás, elismerés
 Nem ajánlott:
 A büntetés
 Az igazsággal való konfrontálás
 Úgy tenni mintha elhinéd
 Hazudni
A tudás akkor lesz igazán érték ha szerettel használják.