A turizmus és civilizáció

történetéből
-görögök, Római birodalom: kereskedelmi és vallásos
utak + Kr. e. 776-tól az olimpiai játékokra is érkeztek
látogatók + római gladiátorjátékok
-az ókorban először a gazdag rómaiak szerveztek
utakat a meghódított területeken kulturális célzattal,
majd a középkori zarándokutak tartalmaztak
történelmi, kulturális, szakrális motívumokat is.
-korábban a kínaiak, föníciaiak: az üzleti vagy
hivatásos utakon kívül (felfedezések) ugyancsak a
zarándokutak voltak jellemzőek
 segítette a turizmus térhódítását a rómaiak fejlett
úthálózata – ekkor jelentek meg a kifejezetten
üdülő célzatú utak, különösképp a volt Görög
Birodalom területére
 a görög Pauszaniasz Kr. e. 170-ben már
útikönyvet írt Görögországról az utazó
rómaiaknak, ebben részletesen bemutatja a
nevezetes épületeket, szobrokat, azok eredetét, a
kapcsolódó legendákat
 a rómaiak már villákat is építettek a tengerparton,
a hegyekben és a gyógyvízlelőhelyek forrásai
mellett
 a középkorban jelentős visszaesés következett be
– a Római Birodalom összeomlása után a barbár
népek feldúlták a korábbi birodalmi utakat és az
akkori turisztikai infrastruktúra egyéb elemeit is
megrongálták
 a primitív termelési módnak és
munkamegosztásnak köszönhetően hanyatlott a
gazdaság – egyre kevesebben engedhették meg
maguknak az utazást
 a 11. századtól jobbára csak a keresztes
hadjáratok jelentették az egyetlen
népességmozgást Európában – résztvevők:
katonák, papok, kereskedők
 a reneszánsz kora, a városiasodás, a kereskedelmi
és kulturális fejlődés a turizmusra is kedvezőbben
hatott (itáliai és Hanza városok, híres egyetemi
városok), de az utazók száma még ekkor is nagyon
kevés
 az újkor, a nagy földrajzi felfedezések sem hoztak
még jó ideig érzékelhető változást
 a protestantizmus európai térhódítása kifejezetten
visszavetette a Szent Földre induló zarándoklatot
 gyakorta járhatatlan földutak, primitív
szállítóeszközök (lovas kocsi) fékezték az útikedvet
 a postakocsi megjelenése, majd az útvonal mentén
szálláshelyekkel is kiépülő fogadók tovább javították
a turisztikai infrastruktúrát
 minőségi ugrást jelentett a turizmus európai
fejlődésében a 16-17. század (I. Erzsébet kora óta)
új utazási motivációja a Grand Tour
 – fiatal férfiak tanulásának szerves részévé váltak
az 1-3 évig tartó európai utazások (feljegyzések
szerint évente kb. 20000-en vettek részt ilyen
utazásban)
 az első állomás Franciaország volt, ahol táncolni,
vívni, lovagolni és rajzolni tanultak
 majd Olaszország következett, ahol különböző
művészeteket tanulmányoztak
 visszafelé Svájcban, Németországban és
Németalföldön töltöttek el bizonyos időt
 a Grand Tour népszerűsége a 17-18. században
tovább növekedett – az angol arisztokrácia mellett
a skandinávok és az oroszok is követték ezt a
gyakorlatot
 a Grand Tour hanyatlását a francia forradalom és
a napóleoni háborúk idézték elő
 a 17-18. században épültek ki az első és
legnevezetesebb tengerparti üdülők és
gyógyfürdők is Európában
 az ipari forradalom újabb lökést ad a turizmusnak:
a gőzgép felfedezése forradalmasítja a szállítási
technológiát és az innovációk az első
világkiállításon is éreztették jótékony hatásukat
(1851. London, 6 millió látogató)
 az skót Mac Adam újításának köszönhetően
korszerűsödik az úthálózat („makadám”-utak)
 ezzel egyidejűleg jelenik meg a gyalogos turizmus
(de még mindig kisebb csoportok utazásaként) – fő
színtere az Alpok vidéke: érintetlen természet,
történelmi emlékek, kaland, szórakozás
 a szállítási infrastruktúra fejlődése szükséges, de
nem elégséges feltétel volt a tömegturizmus
beindulásához
 ehhez kellettek még a mélyrehatóbb társadalmi
változások:
- mezőgazdaság háttérbe szorulása
- városiasodás
- polgárosodás (középosztályosodás)
 keresleti oldalon megjelenik a szabadidővel,
szabad rendelkezésű jövedelemmel és valamilyen
utazási szándékkal, motivációval rendelkező
ember – A TURISTA
 kínálati oldalon az utazás és tartózkodás tárgyi
feltételei és a szükséges szolgáltatások
biztosíthatják a szándék realizálását (közlekedés,
szállás, étkezés, szórakozás, biztonság)
 a turizmus formáit a motiváció-vonzerő páros
határozta meg:
pl. vallásos hit→kegyhelyek, zarándokok
kereskedelem→beszerzési piacok, kereskedők
ismeretszerzés→egyetemek, fiatalok
gyógyulás→gyógyhelyek, betegek stb.
 amikor javulnak a feltételek újabb, színesebb
formák is megjelennek, kevésbé fontos hajtóerők is
szerephez jutnak:

- kikapcsolódás → szórakozás
- a művelődést a szórakozással összekapcsoló
körutazások
- tengerparti üdülés
- vonaton megtett rövidebb kirándulások

A 19. század közepétől alakulnak ki ezek a

feltételek, melyek embrionális állapotban
magukban hordozzák a mai tömegturizmus főbb
vonásait
 A 19. században csak a polgárság és az
arisztokrácia utazott – a parasztok és az ipari
munkásság (a népesség túlnyomó része) nem
vette ki ebből a részét
 a polgárság elegáns idegenforgalmi központjai:
- tengerparti turizmus a Cote d`Azuron, a Riviérán
- fürdőhelyi turizmus: Wiesbaden, Karlsbad,
Aquinqum, Aquae Aurelia (Baden-Baden), Aquae
Meri (Neris-les-Bains), Aque Sulis (Bath)

- szerencsejátékok, szórakozás – Monte Carlo

- hegyvidéki turizmus – Alpok

Megjelennek az első utazási irodák – Thomas Cook

(1845)
 20. század – a tömegturizmus kibontakozásának
korszaka
 már nem egyfajta polgári kulturális élmény, hanem
elsősorban a test, a munkaerő regenerálódására szolgál
 tag-ok: napbarnított bőr, fiatalos frissesség, bizonyos
mérvű kontrollált egzotikum
 az iparosodott világtól való menekülés mozgalma maga
is iparrá szerveződött, az elutazás a fogyasztói
társadalomból, az áruk világából a menekülés maga is
áru lett
 a 20. század elején újabb technikai újítások segítették a
tömegturizmust – kerékpár, fényképezőgép, gépkocsi
 rövidesen megjelenik a repülőgép és nyomában az első
menetrendszerinti járat az USA-n belül
 az utazás technikai hátterének egyéb változásai:
- Európában a vasút virágkora 1830-tól száz évig
tartott, majd helyét fokozatosan átvette a
személygépkocsi
- Európában a turistautak 75%-a, Észak-Amerikában
90%-a személygépkocsival történik
- főként a transzkontinentális utakban (de nemcsak)
a hajót a múlt század 50-es éveitől felváltja a
repülő és mára a gépkocsi után a második
legfontosabb távolsági tömegközlekedési eszköz
- időközben ugrásszerűen megnőtt a Föld
népessége, nőtt a lakosság jövedelme és
szabadideje
 a két világháború között a kormányok már kezdtek
felfigyelni a turizmus gazdasági jelentőségére
 ezzel együtt a turizmus világszervezete csak 1975-
ben jött létre – UNWTO (Madrid székhellyel)
 azóta a turisztikai szolgáltatások szinte
követhetetlen ütemben bővülnek úgy mennyiségi,
mint minőségi téren – különösen a szervezett
turizmus fejlődik és módszereiben tökéletesedik
(charter járatok) + az utazási irodák és
szálláshelyek is korszerűsödnek
 Európa részesedése a nemzetközi turizmusból
ugyan enyhén csökken, de még így is 55%-al
részesedik, Észak-Amerikával együtt pedig
kétharmad az arányuk
• Az előadás anyaga az alábbi
bibliográfia alapján készült:
• Horváth A. (1999), Turizmus a
kultúrában – kultúra a turizmusban,
Magyar Művelődési Intézet, Budapest.