„Aiászom, jer a holt Patrokloszt védeni vélem

gyorsan, visszaragadjuk tán Akhileusznak a

testet, bár csupaszon, hisz a fegyvereit Hektór
elorozta.”

Homérosz: Íliász 17. ének

 

MENELAOSZ ÉS PATROKOLOSZ
AZ ÓKORI GÖRÖG MŰVÉSZET KORSZAKAI

 Kr. e. 2. évezred késő bronzkor:

Kréta és Mükéné
 Kr. e. 1100 – Kr. e. 700 geometrikus kor

 Kr. e. 700 – Kr. e. 480 archaikus művészet

 Kr. e. 480 – Kr. e. 323 klasszikus művészet

 Kr. e. IV. sz. végétől hellenisztikus kor

HELLENIZMUS NAGY SÁNDOR HALÁLÁTÓL, KR.E. 323-TÓL KR.E. 146-IG

A klasszikus korban megjelenő jegyeket továbbvitték:

 Az ember minden dolog legfőbb mércéje és végső célja

 A görög szobrászatot a test tökéletes ábrázolása és a mozgás különböző fázisainak érzékeltetése

foglalkoztatta. Legfőbb témája az élettel teli emberi test.
 Az alakok mindinkább valósághűek lettek, amit többek között azzal érték el, hogy a mozdulatok
közötti pillanatnyi nyugalmi helyzetet rögzítették - a korábbi mozdulat lendülete még, az induló
mozdulat feszültsége már érzékelhető.
 Kontraposzt: ellentétes irányú tengelyek, ellentétes tömegek- természetes mozgás, természetes
látvány

A hellenisztikus kor jegyei:

 Az korábbi archaikus mosoly szenvedélyes mozgássá fejlődik
Rugalmasságot, magabiztosságot sugárzó testtartás.
 Személyes – szenvedélyes érzelmek
Már nem csak a szép érzések, hanem a szenvedés, fájdalom is megjelenik.
 A szenvedélyesen mozgalmas stílus elterjedt Nagy Sándor Birodalmaiban
HELLENIZMUS NAGY SÁNDOR HALÁLÁTÓL, KR.E. 323-TÓL KR.E. 146-IG

 A háborúk kora
 A görög kultúra és művészet elterjedése

 Új eszmények: katonai erények, a csatában való

helytállás, a hősiesség, bajtársi hűség
 Harcias ábrázolások – harcias
jellemű, erős csontozatú
izomkolosszusok
MENELAOSZ ÉS PATROKOLOSZ SZOBRA
Nem maradott az Arész-kedvelt Meneláosz előtt sem
rejtve, hogy elhullott Patroklosz a trójai kéztől: tört az
elősoron át, ragyogó ércmezbe takartan;
s járt védőn körülötte, miként kis borju körül jár
bőgve az anyja, ha most ellett s ezelőtt sohasem még:
Patroklosz körül így járt szőkehajú Meneláosz.
Homérosz: Íliász 17. ének
MENELAOSZ ÉS PATROKOLOSZ SZOBRA

 Eredetije bronzból készült, mintegy hét márványmásolat

maradt ránk
 Szabályos mértani gúla

 Egyszerű, nyugalmas
körvonalak
 A háromszög szerkezeten
belül szenvedélyes erők
küzdenek egymással
MENELAOSZ ÉS PATROKOLOSZ SZOBRA
 Élethű emberalakok
 Tökéletes arányok

 Tökéletes, izmos test

 Erős mozgás

 A gyász, a szenvedés,
a fájdalom, a harag
ábrázolása
MENELAOSZ ÉS PATROKOLOSZ SZOBRA
„Menelaosz erőteljesen kilépve,
fejét hirtelen mozdulattal
oldalra fordította a közelgő
ellenség felé, készen arra,
hogy a bal térdére fektetett
holttestet óvatosan földre
helyezve, újólag megküzdjön
érte. Teste a láb ujjától a sisak
taréjáig egyetlen lendületes
ívben tör magasba. Izmai
pattanásig feszülnek, erei,
inai kidudorodnak.” (Artner, 1965)
MENELAOSZ ÉS PATROKOLOSZ SZOBRA
A felfokozott életerő és a lesújtó halál ellentéte

A Melenaosz alakjából sugárzó az életerő

megnövekszik a tehetetlenül aláhulló élettelen
test mellett. Patrokolosz halott volta még
szembetűnőbb a minden erejét megfeszítő
óriás mellett. A holttest lefelé hajlik el,
mint egy derékba tört fatörzs. Feje
magatehetetlenül aláhanyatlik, ernyedt izmai
kisimultak. Ellentéte Melenaosz lendületesen
föltornyosuló csupa izom teste, vadul fölszegett
feje és erős karja, mellyel, terhét tartja.
(Artner, 1965)
FORRÁS
 Homérosz: Íliász – Fordító: Devecseri Gábor Európa
Könyvkiadó Kft.,2005
 Bergendi Rita:
Művészettörténet a kezdetektől az ókor végéig
http://aktivitas-
tiszk.hu/elearning/Bergendi_Rita/Okor.pdf
 Artner Tivadar: Évezredek művészete Gondolat kiadó
Budapest, 1968