Newton

http://hps.elte.hu/oktaeder/KuSzeZe/newton.htm
 Tematika
1. A tudományos forradalom 1.
2. A tudományos forradalom 2.
3. Korai optikai írások
4. Korai filozófiai-teológiai kérdések
5. Korai matematikai eredmények
6. Késői optikai írások 1.
7. Késői optikai írások 2.
 Tematika folytatás
8. Alkímia, közgazdaság és teológia
9. A Principia 1.
10. A Principia 2.
11. Newton hatása 1.
12. Newton hatása 2.
13. Vizsgazárthelyi
(már a vizsgaidőszakban)
 Eredeti irodalom
 Newton: A Principiából és az Optikából.
Levelek Bentleyhez (Kriterion, Bukarest
1981)
 Newton: A világ rendszeréről (Magyar
Helikon, Budapest 1977)
 Newton: Válogatott írásai (Typotex,
Budapest 2003) - válogatás az előző két
kötetből
 Másodlagos irodalom
 Sz. I. Vavilov: Newton (Szikra, Budapest
1948)
 Vekerdi L.: Így élt Newton (Móra,
Budapest 1977)
 P. Strathern: Newton (Elektra, Budapest
2001)
 J. Gleick: Isaac Newton (Pantheon, New
York 2003)
 Korai filozófiai-teológiai
kérdések
I. Newton élete és munkássága –
áttekintés
II. A Newton-kéziratok
III. Newton kora – történeti kronológia
IV. Vallási mozgalmak Newton korában
V. Newton teológiai nézetei
VI. Newton filozófiai feljegyzései
I. Newton élete és munkássága
II.1. Egy késői kéziratlap

 közegellenállásos
mozgás (a Principia
2. kiadásához?)

 feljegyzés valutákról

 teológiai
megjegyzések a
Logoszról (Λόγος)
II.2.a. A kéziratlapok sorsa 1785-ig
 1717 – Newton unokahúga, Catherine
Barton férjhez megy John Conduitthoz (aki
Newtont követi a Pénzverde élén, és aki
őrzi a kéziratokat Newton halála után)
 1740 – egyetlen lányuk, Catherine férjhez
megy John Wallophoz (a későbbi Earl of
Portsmouth)
 1779-85 – Samuel Horsley megvizsgálja
az iratokat (miközben Newton munkáit
sajtó alá készíti)
II.2.b. A kéziratlapok sorsa 1855-88

 1855 – David Brewster betekinthet a

kéziratokba (miközben könyvet ír
Newtonról)
 1872-1888 – Portsmouth grófja átadja a
kéziratokat katalogizálásra a Cambridge-i
Egyetemnek (a matematikai, kémiai,
csillagászati tárgyúak és a levelezés egy
része ott is marad, a többi visszakerül)
II.2.c. A kéziratlapok sorsa 1936-tól
 1936 – a Sotheby’s aukcióra bocsátja a
maradék alkímiai, teológiai, pénzverdei és
személyes feljegyzést
 Wiscount Wakefield a Pénzverdének adja az
adminisztratív feljegyzéseket
 John Maynard Keynes a Cambridge-i
Egyetemnek adja az alkímiai iratokat
 Abraham Yahuda a Zsidó Nemzeti és
Egyetemi Könyvtárnak (Jeruzsálem) adja a
teológiai írások egy részét
 III.1. Newton kora 1642-1649
 1642 – polgárháború a király
és a parlament között
 1646 – I. Károly megadja
magát a skótoknak, az első
polgárháború vége
 1648 – presbiteriánus
képviselőket (140)
távolítanak el a parlamentből
 1649 – I. Károlyt lefejezik; a
köztársaság
 III.1. Newton kora 1651-61
 1651 – a skótok megtámadják Angliát, de
vereséget szenvednek; Hobbes: Leviathan
 1652-4 – az első angol-holland háború
 1653- – Cromwell diktatúrája
 1658 – Cromwell halála
 1660 – II. Károly király
 1661 – Boyle: The
Sceptical Chemist
 III.2. Newton kora 1661-65
 1662 – a Royal Society megalapítása
 1665 – pestisjárvány (London 460.000
lakosából 75.000 hal bele); Hooke:
Micrographia
 1665-7 – a második
angol-holland
háború
 1666 – a nagy
londoni tűzvész
 1667 – Milton:
Elveszett paradicsom
 III.3. Newton kora 1666-85
 1672-4 – a harmadik angol-holland háború
 1673 – intézkedések a katolikusok és a
protestáns másként gondolkodók ellen
 1675 – a Greenwich-i Obszervatórium
 1679 – a Habeas Corpus törvény; Papin
 1680 körül – Barbon létrehozza a tűzkár
elleni biztosítást
 1685 – II. Károly
halála; II. Jakab király;
sikertelen lázadás
DNy-Angliában
III.4. Newton kora 1687-
1702
 1687 – Newton: Principia
Mathematica
 1688 – a dicsőséges
forradalom; Vilmos és Mária
 1689 – türelmi rendelet
 1694 – Mária halála; a Bank of
England alapítása
 1698 – Savery első eladott gőzgépe
 1701 – Jetro Tull sorvetőgépe
 1702 – Vilmos meghal; Anna királynő
 III.5. Newton kora 1704-15
 1704-9 –
csatanyerések a
franciák ellen;
Gibraltár
elfoglalása;
Newton: Optika
 1707 – Anglia és
Skócia egyesülése
 1708-9 – Abraham
Darby kokszot
használ
vasolvasztáshoz
 III. 6. Newton kora
1719-
 1712 – Newcomen gőzgépe
 1714 – Anna halála; I. György
király
 1715 – az első jakobita felkelés
 1719 – Defoe: Robinson Crusoe
 1723 – Wren halála
 1726 – Swift: Gulliver utazásai
 1727 – I. György halála; II. György király;
Newton halála
 1733 – John Kay feltalálja a repülő vetélőt
 IV.1.a. Vallási mozgalmak 1.
 Az anglikán egyház
 1534 – szakítás Rómával (VIII.
Henrik)
 az anglikán egyház feje Anglia
uralkodója
 a kolostorok visszaszorítása

 protestáns reformok (VI. Edward)

 1553 – rekatolicizálási kísérlet (Mária)
 1558 – a függetlenség visszaállítása
(I. Erzsébet)
 A puritán mozgalom
 1642-51 – polgárháborúk
 1649-60 – a köztársaság
 IV.1.b. Vallási mozgalmak 2.
 A presbiteriánus mozgalom
 1640- – befolyásuk
csúcspontja
 1648 – vereséget szenvednek
Cromwelltől
 1658 – a párt újjáalakul, de
hatalmát sosem nyeri vissza
 A kongregacionalisták
(függetlenek)
 befolyásuk csúcspontja a
köztársaság idején (Cromwell)
 IV.2. A puritán erkölcs
 Isten dicsőségének
hirdetése
 A közjó szolgálata
 Rendszeres,
módszeres,
szorgalmas munka
 A tétlenség kerülése
(bűnös gondolatok
stb. ellen)
IV.3. A tudósok és a puritán erkölcs
 F. Bacon: a tudományos tevékenység
célja „a Teremtő dicsősége és az emberi
sors könnyítése”.
 Boyle: a tudomány „a Természetet Isten
nagyobb dicsőségére és az Emberiség
Javára tanulmányozza”.
 Ray: „ha a természet az Ő hatalmának
kinyilvánítása, akkor a természetben
semmi sem lehet túl alantas a
tanulmányozáshoz”.
 V.1. Newton teológiai nézetei
 1656- – Dániel könyve (a próféciák),
Jelenések könyve
 1662- – Istennel és Krisztussal
kapcsolatos nézetei
 A kereszténység Jézus eredeti tanításaiból
származik
 a Szentháromság tagadása
 1675 – II. Károly felmenti a papi szentség
felvétele alól
 V.2.a. A Szentháromság
 A Szentháromság-tan
 „Tehát hárman tanúskodnak: a
mennyben: az Atya, az Ige és a
Szentlélek; és ez a három egy. És
hárman vannak, akik bizonyságot
tesznek a földön a Lélek, a víz és
a vér, és ez a három egy.” (János
1. levele 5:7-8)
 A Fiú maradéktalanul emberi és
maradéktalanul isteni egy
személyben, egylényegű
(homoúsziosz) az Atyával. Egy
Isten: Atya, Fiú, Szentlélek.
 V.2.b. Az arianizmus
 318, Alexandria – Areiosz (Arius)
 Órigenész (185-254) – Isten fia (a Logosz)
Isten és a világ között foglal helyett
 A Fiú az Atya (habár isteni) teremtménye, nem
egylényegű vele (homoiúsziosz)
 Mária nem istenanya
 Krisztus nem megváltó (és tulajdonképpen
nincs is emberi lelke, mert ő a Logosz)
 325 – nikaiai (niceai) zsinat; utána Areioszt
kiközösítik, száműzik
 Szent Atanáz (kb. 295-373) kemény fellépése
Alexandriában
 381 – konstantinápolyi zsinat
 V.3.a. Newton Istene 1.
 Isten az örök és végtelen, abszolút
tökéletes, mindenható és mindentudó, élő
és hatalmas Úr(alkodó); a Teremtő
 mindig és mindenütt jelen van (a
testekben is, és kitölti az űrt) → gravitáció
 „Az Atya mozdulatlan, mivel a természet
örök szükségszerűségéből semmilyen
helyen nem lehet kevésbé vagy jobban,
mint ahogy van: minden más dolog helyről
helyre mozoghat.” → abszolút tér
 V.3.b. Newton Istene 2.
 Isten hozta létre a világegyetem törvényeit
 A Szentháromság-tan a Biblia
meghamisítása, istenkáromlás és
bálványimádás
VI.1. „Némely filozófiai kérdések” 1.
 Egyetemi olvasmányai: Arisztotelész
(Organon, Nikomakhoszi etika, Fizika?),
Descartes (latin válogatás), Galilei
(másodkézből), Charleton (Physiologia
Epicuro-Gassendo-Charltoniana), More
(The Immortality of the Soul), Boyle
 Questiones quædam philosophicæ
 az anyag oszthatóságáról
 az atomokról
VI.2. „Némely filozófiai kérdések” 2.
 reális tulajdonságok
 Galilei:határ, alak, nagyság, tér- és időbeli hely,
mozgásállapot, érintkezés, szám (de nem a szín,
íz, szag stb.) – matematikailag kezelhető
 Descartes: alak (vagy inkább kiterjedés), méret,
mozgás (de nem a szín, súly, keménység stb.) – a
változatlan tulajdonságok
 Boyle: mozgásállapot, terjedelem, alak, helyzet,
állag – tapasztalati kérdés
 Locke: szilárdság, kiterjedés, alak, mozgásállapot,
szám – a (nem megfigyelhető) atomok
tulajdonságai = a megfigyelhető testeknek a
változások (különösen osztás) során megmaradó
tulajdonságai
VI.3. „Némely filozófiai kérdések” 3.
 Newton: kiterjedés, keménység, áthatolhatatlanság,
mozgás, tehetetlenség – „A testek azon tulajdonságai,
amelyek nem mutatnak fokozati növekedést [intension]
vagy csökkenést [remission], és amelyek a
tapasztalataink körébe eső minden dologhoz
hozzátartozni látszanak, mindennemű test univerzális
tulajdonságainak tekintendők. Minthogy ugyanis a
testek tulajdonságait csakis a tapasztalatból ismerjük,
mindazt univerzálisnak kell tartanunk, ami általánosan
tapasztalható; és ami nem csökkenhet, az nem is
tűnhet el teljesen. Természetesen nem mondhatunk le
a tapasztalati evidenciákról álmok vagy hiú ábrándok
kedvéért; és nem adhatjuk fel a Természet analógiáját,
mert a Természet mindig egyszerű és összhangban
van magával.”
VI.4. „Némely filozófiai kérdések” 4.
 vákuum
 mennyiség, hely
 idő és örökkévalóság
 mozgás, égi anyag és pályák, Nap, csillagok,
bolygók, üstökösök
 gravitáció és levitáció
 kényszermozgás
 mágneses és elektromos vonzás
 növények, ásványok
VI.5. „Némely filozófiai kérdések” 5.
 érzékelés, fény, látás, színek, hangok
 emlékezés, képzelet, fantázia
 a tenger áramlása és visszaáramlása
 a teremtés,
a lélek
 alvás és
álom