VI.

tétel

Kölcsönhatások:
Együttélés:
Az együttélés (szimbiózis) mindkét fél számára
előnyös kapcsolat. A megfigyelések szerint a
növények mintegy 70%-a él szimbiózisban
gombákkal! Ilyen kölcsönhatás van például a
gyilkos galóca és a tölgy között. A gyilkos
galóca gombafonalai vizet és ásványi
anyagokat vesznek föl a talajból, amelynek
egy része bekerül a növény gyökerébe. A
gomba „cserébe” szerves anyagokhoz jut a
növénytől. Nagyon sok növény és gomba
között alakul ki ilyen gyökérkapcsolat,
amelyben a gombafonalak lényegében
helyettesítik a gyökérszőröket. Az együtt élő
népességek kölcsönösen segítik egymás
elterjedését.
 Versengés:

• A versengés mindkét népesség számára

hátrányos kapcsolat. Akkor alakul ki, ha a két
népesség környezeti igénye hasonló. Ezek a
népességek versengenek egymással a
környezet erőforrásaiért, és így kölcsönösen
gátolják egymás elterjedését. Az
erdőtársulásban élő fák például versengenek
a fényért, a talajban levő vízért és az ásványi
tápanyagokért. A rovarevő madarak között
versengés alakul ki a közös zsákmányért.
 Élősködés:
• A kölcsönhatások elterjedt típusa az élősködés, idegen
szóval parazitizmus is. Az élősködő élőlény egy
másikból, a gazdaszervezetből táplálkozik, de úgy,
hogy a károsított egyedek általában nem pusztulnak
el. A taplógombák egy része például a fák sérülésein
megtelepedve élősködő életmódot folytat. Élősködő a
szúnyog és a kullancs is. Mindkettő emlősállatok vagy
madarak vérét szívja. A legtöbb kórokozó élősködő,
azaz parazita életmódot folytat.
 Táplálkozási kapcsolat:

• A népességek közötti kölcsönhatások legelterjedtebb

formái a táplálkozási kapcsolatok (zsákmányszerzés).
A növények anyagaival táplálkoznak a növényevők,
például a gímszarvas vagy a nyúl. A ragadozók, mint a
róka vagy az egerészölyv, más állatokat ejtenek el. A
mindenevők növényi és állati eredetű táplálékokat is
fogyasztanak. Ilyen állat például a vaddisznó és az
ürge.
 Kölcsönhatások a társulásokban:

• Egy-egy élőhelyen, egy társuláson belül igen

sokféle népesség él együtt: növények, állatok,
gombák. Ezek egymásra is hatnak, így alakul ki
a népességek élő környezete. A társulásban
élő népességek között sokféle kölcsönhatás
létezik. A legfontosabbak a táplálkozási
kapcsolatok (zsákmányszerzés), együttélés,
versengés, élősködés és az asztalközösség.