A gyermekek játékában

megjelenő pedagógusmodell
Kovácsné dr. Bakosi Éva
Szakanyagán felhasználásával

Farkasné Egyed Zsuzsa

 Az óvodapedagógus szerepe a
játékban
 a beavatkozás, melyet korábban minden
differenciálás nélkül használtak az óvónői
ötletadás, segítségnyújtás, s akár a
konfliktusmegoldás helyzeteire. Ma már ez
az óvodapedagógusnak azt a játékbeli
megnyilvánulását jelenti, amikor meg kell
állítania a játékot, mert az nem megfelelő
irányba halad, balesetveszélyes,
kedvezőtlen hatású a többi gyermek
játékára
 Az óvodapedagógus szerepe a
játékban
 ma már nem használatos a játékvezetés
megnevezés, melyen az óvodapedagógus
tudatos játékalakító, játékfejlesztő
tevékenységét értettük. Ez azonban nem
fejezte ki kellően a játék legfőbb
jellemzőjét, a játék önkéntességét, sőt a
gyakorlatban gyakran ellentétesen hatott a
játékra.
 Az óvodapedagógus szerepe a
játékban
 Ennek feloldására honosodott meg a
játékirányítás, mint amely az
óvodapedagógusnak a játék
továbbfejlesztése érdekében kifejtett
tevékenységét jelentette.
 A 90-es évektől az a felfogás
a játékirányítás az óvodapedagógusnak a
játékfolyamat kibontakozása elősegítését
szolgáló játékra ható tevékenysége.
 kívánatos , hogy kiemelt jelentőséget
tulajdonítsunk a játék szabadságának,
amely a gyermek saját elhatározására
épülő szabad képzettársítások alkotta
játékvilágban jut kifejezésre.
 Mi is a játék?
Nehéz volt összehangolni:
 a játék nevelési funkcióját
 a játék önkéntes jellegével.
Nehéz annak gyakorlati kezelése:
 hogy a gyermeki játékvilág ugyan a
valóság talaján épül,
 de az a felnőtti racionalitás kereteit nem
tűri.
A „játékirányítás” tagadása, helyette
megjelenő fogalom
 "csendesen szemlélődő” óvodapedagógus
 az "aktív figyelő" nevelői magatartás
kifejezéseinek alkalmazása az
óvodapedagógus játékbeli szerepének
megjelölésére.
Az óvodapedagógus szerepének
helyes megközelítése a játékban
 megkülönböztetünk a gyermekek
óvodai játékának két formáját
 szabad játékát
 kezdeményezett vagy ajánlott
játékokat,
(különösen azokat a
játékkezdeményezéseket, amelyek
közelebb állnak a szervezett tanuláshoz,
mint a szabad játékhoz)
 Az óvodapedagógus játékbeli
szerepe
 azon hatások összessége, amellyel a
gyermekek játékának kibontakozását
segíti elő feltételteremtő
tevékenységével és játékával. Az
óvodapedagógus tehát a játék
kibontakozása (tehát nem fejlesztése)
céljából hat a játékra, amely közvetlen
vagy közvetett megnyilvánulásokban
realizálódik.
A szabad játék kereteiben megjelenő
indirekt hatásokat
Az óvodapedagógusnak a játékra gyakorolt
hatásával kapcsolatos ismereteinket több
ponton is ki kell egészíteni, illetve újra kell
gondolni.
Az óvodák nevelési felfogása, pedagógiai
légköre is megváltozott a módosított
alapprogram szellemében.
Megváltozott játék helye az óvodai
élet egészében
 a gyermek autonómiája,
 a gyermek tisztelete, ami magában foglalja a
gyermeki vágyak, szükségletek fokozottabb
figyelembevételét,
 az önállóság prioritása,
 az egyéni fejlődési ütem és különbözőségek
figyelembevétele,
 tolerancia és szolidaritás,
 a kooperáció, s benne az egyén önmegvalósítása,
 integratív pedagógiai stílus stb.
 A programok jellemzői
MEGFOGALMAZÓDOTT a játék modern
pedagógiai felfogások közös vonása:

 a szociálisan hasznos
 az individuum számára is előnyös cél
elérésére törekvés.
Megváltozott az óvodásgyermek
kép
 több olyan képességgel is rendelkeznek a gyermekek,
amelyeket eddig a kisiskolás korúak sajátjának
véltünk,
 az eddigi ismereteinkhez viszonyítva a gondolkodási
műveletekben is előrébb járnak az óvodások,
 tisztulni látszik a szocializációval kapcsolatos
differenciáció, affibiáció, az utánzás és a kognitív
sémák kialakulásának folyamata,
 a környezeti hatásokban jelentkező új ellentmondások
miatt a fejlődés veszített lendületéből. Különösen igaz
ez a gyermekek érzelmi életének kibontakozására.
Márpedig a szocializáció fejlődésének döntő eleme az
érzelem óvodáskori differenciálódása.
Az óvodapedagógus megbízható
szakismerete
 Az óvodás gyermek képességei (kognitív,
szociális, motoros, verbális) és szocializációja
(utánzás, azonosulás, identifikáció, társas
hatóképesség stb.).
 A modern pedagógia paradigmái, értékei.
 A gyermeki környezet sajátosságainak
ismerete.
 A játék legfőbb pszichológiai-pedagógiai
kérdései, különös tekintettel az
óvodapedagógus játékfeltétel
megteremtésének és együttjátszásának
pedagógiai vonatkozásaira.
 A feltételek megteremtése

 A játék legfőbb jellemzői

 interaktív, szabad és nem korlátoz
 örömszerző,
 többféle megoldást tesz lehetővé,
 ötletgazdag,
 alkotó stb
A játék szerves, örömteli része, s egyben
játékfejlődésének mutatója is
 A támogató, igazodó, illeszkedő
játékkapcsolat kialakítására
törekvő óvodapedagógus
további jellemzője
 a közvetlen, nyugodt hangvétel, a
megengedő attitűd, a kölcsönösség, a
kongruens kommunikáció, az empátia, a
személyes bánásmód, készség az
együttműködésre, pozitív beállítódás, a
gyermekek játékérdeklődéséhez,
játékigényéhez való alkalmazkodás.
Óvodapedagógus készenléti állapota

Minden esetben a gyermekek aktuális játéka

dönti el, hogy az óvodapedagógus játékra
ható megnyilvánulásának melyik formája
lesz kedvező a játék alakulására!
Időbeliség
Beállítódás
Lehetőség
Felkészültség
 Óvó feladata
 Van, amikor szemlélni kell a játékot.
 Van, amikor hagyni kell a gyermekeket
problémáik megoldásában.
 Van, amikor segíteni kell.
 Van, amikor együttes játékunk jelenti a
legnagyobb örömet.
 Van, amikor közbe kell avatkoznunk.
 Máskor az óvó feladata
 Van, amikor nem lehet csak szemlélni a játékot, a
gyermekek számára megoldhatatlan helyzeteket.
 Van, amikor nem szabad mindjárt segítségükre sietni,
mert éppen a játék keretében tapasztalhatják meg a
különböző problémahelyzetek megoldását.
 Van, amikor nincs ránk szükség.
 Van, amikor nélkülünk, társaikkal vagy egyedül akarnak
játszani, szemlélődni, valamit cselekedni.
 Van, amikor a gyermekek önállóan is képesek kiállni
igazukért, nélkülünk is megoldják konfliktusaikat.
Az óvodapedagógus játékhelyzetben
való döntése
A döntések meghozatalát segíti:
 sokoldalú gyermekismerete,
 a játék lényegének szem előtt tartása,
 a gyermekek játékának megértése,
elfogadása,
 az óvodapedagógus játékszeretete
 játékos beállítódása.
 A játékban megjelenő
pedagógusmodell
 az óvodapedagógus milyen mértékben
tud eleget tenni a helyi nevelési
programban megfogalmazott játékbeli
szerepének,
 milyen összhang van a külső és a belső
értékelése (verbális, nonverbális)
 pedagógiai intelligencia
 Az óvodapedagógus mérhető
értékének megjelenő formái
 az óvodapedagógus feltételteremtő
tevékenysége
 az óvodapedagógusnak a játék
kibontakozását támogató közvetlen
megnyilvánulásai
 az óvodapedagógus játszóképességei
 az óvodapedagógus játéktanácsadó
tevékenysége a szülőknek.
 Az óvodapedagógus
játékmagatartása
 Beszéde
 Kapcsolata a gyermekekkel
 Figyelem megosztása
 Egyénisége, stílusa
 A játék folyamatosságának érvényesülése
 A gyermeki önállóság biztosítása
 Biztosította-e a játék szabadsága
 A játék közben megjelenő kulturált magatartás
normáinak érvényesülése, megerősítése
 Konfliktusok kezelése
 A gyermekek közötti játékkapcsolatok
alakulásának segítése
 Köszönöm
 a türelmet
 a figyelmet
 az azonosulást
 empátiát
 érzelmi biztonságot
 kooperációs képességet
 gyors reagáló képességet
 lelkesedést
 jókedvet,
 derűt,
 vidámságot ,