A Rákosi korszak

1948-53
 KORSZAKOLÁS

Nagy Imre Rákosi

A Rákosi-korszak
miniszterelnöksége másodszor

1848/49 1953 1955 1956

A kommunista Sztálin halála Nagy Imre A forradalom
hatalomátvétel ↓ leváltása kitörése
Hruscsov a SzU-ban
enyhülés
A Rákosi korszak jellemzői

I. Az államszervezet működése

II. Terror

III. Gazdaságpolitika

IV. Személyi kultusz

V. Társadalom és életmód
I. Az államszervezet működése
Kialakul az EGYPÁRTRENDSZER (1949) Rákényszerítik
őket a közös
listára

MKP MDP NPP (A többi pártot

(Magyar Dolgozók Pártja) betiltják)
SZDP 1948 FKgP

Magyar Függetlenségi Népfront = közös pártlista

Csak ezen lista jelöltjeire lehet szavazni

Az 1949-es választásoktól
↓
Gyakorlatilag megvalósul az
EGYPÁRTRENDSZER
 A párt válik az állam valódi irányítójává

MDP = Állampárt lesz

Gazdaság + társadalom + államigazgatás → a párt irányítása alá kerül

↓
PÁRTÁLLAM / ÁLLAMPÁRT
Alkotmány (1949) – szovjet mintára
Államforma = Népköztársaság → élén az Elnöki Tanács

Törvényerejű rendeletekkel kormányoz

(az OGY szerepe névlegessé válik)
A politikai döntések az MDP vezetésében
születnek
 II. Terror

A lakosságot erőszakkal kényszerítik az új rendszer elfogadására

+
Az állam elvárja a lakosságtól a rendszerrel való azonosulás nyilvános kifejezését
↓
Jelszó = „Aki nincs velünk az ellenünk van!”
 A terror eszközei:

1. ÁVH = Államvédelmi Hatóság

2. KONCEPCIÓS PEREK

3. BÜNTETŐ- ÉS MUNKATÁBOROK
1. ÁVH = Államvédelmi Hatóság

• Politikai rendőrség
• „Állam az államban” – teljes egészében a párt irányítása alatt áll → törvényeken felül állnak
• Eredeti célja = az állam ellenségeinek felkutatása → valójában a pártvezetés vélt valós összes ellenségét
üldözi („a párt ökle”)

ÁVH-s házkutatás vidéken

Kialakul a „félelem légköre” → éberséget várnak el mindenkitől (a kémek + ellenségek
lefülelése miatt)
Valójában bárki lehetett gyanús

Az ÁVH-nak titkos ügynökei és besúgói is voltak az országban – kb 1 millió emberről

vezetnek megfigyelési aktákat !!!

ÁVH székháza = Andrássy út 60.

Ma Terror Háza Múzeum
A letartóztatásokat általában éjszaka hajtják végre = „csengőfrász” időszaka
A kihallgatásoknál lelki és fizikai erőszakot alkalmaznak → nem az igazság kiderítése a
cél, hanem a beismerő vallomások kikényszerítése

Zárkasor Zárka belülről

2. KONCEPCIÓS PEREK

Kettős cél:
1. Megfélemlítés
2. A terror igazolása – „az ellenség köztünk van”

Mindszenty József esztergomi érsek pere Rajk László belügyminiszter a bíróság előtt
 A koncepciós perek „evolúciója”

A régi rend (Horthy rendszer + nyilasok) hívei elleni eljárások – arisztokraták,

egyházi személyek, gazdagpolgárság, gazdagparasztság (kulákok)

A kommunista párt tagjai elleni eljárások – „az ellenség köztünk van!”

Bárki
3. BÜNTETŐ- ÉS MUNKATÁBOROK

Cél – a vélt vagy valós ellenség fizikai eltávolítása a társadalomból

Szovjet mintára munkatáborokat hoznak létre – pl. Recsk

Internálás – az ellenségnek tekintett társadalmi rétegek kitelepítése pl. Hortobágy

Pl. arisztokraták, gazdapolgárság, értelmiségiek → vidékre telepítése, ahol fizikai
munkát kell végezniük

Kényszerlakhely kijelölés – a pesti gazdag ingatlanok tulajdonosait kiköltöztetik

kisebb értékű ingatlanokba (állandó rendőri ellenőrzés / zaklatás alatt állnak.

A recski munkatábor bejárata

Egy recski barakk – ma múzeum

 III. Gazdaságpolitika

TERVUTASÍTÁSOS RENDSZER = TERVGAZDASÁG

ÖTÉVES TERVEK

Fő cél – Nehézipar fejlesztése Fogyasztási cikkek gyártása háttérbe szorul

Áruhiány!
Ideológia Életszínvonal csökkenése!
Közeledik a 3. világháború ezért
erős hadiipar + önellátás kell
+
A kommunista társadalom ipari
társadalom (munkásság)
 Tervek irreálisak = teljesíthetetlenek
EZÉRT

Csak papíron teljesítik őket

A minőség elmarad a követelményektől

A dolgozóktól elvárják a túlteljesítést

(következményei: egészségügyi gondok,
balesetek, alkoholizmus…)

A nőket is tömegesen állítják munkába

A női munkát népszerűsítő plakátok
Kiemelt ipari projekt – Sztálinváros (Dunaújváros) felépítése

Propagandakép a Sztálin Vasmű (Dunaújváros) építéséről

Lakótelep Sztálinvárosban
 Mezőgazdaságban

SZÖVETKEZETESÍTÉS
(magánparaszti birtokokat termelői
szövetkezetekbe kényszerítik)

Sokszor erőszakkal megy végbe

A szövetkezetekben az egyéni érdekeltség Csökkenő termelékenység

megszűnik (élelmiszerhiány)

A szövetkezetekben kevesebb munkaerőre A felesleges munkaerő a

volt szükség városokba (ipar) áramlik
A vidéki lakosság számára kötelezővé teszik a beszolgáltatási rendszert → a megtermelt
termények meghatározott részét be kellett az államnak szolgáltatni

Az ÁVH rendszeresen ellenőrzi (padlássöprés, házkutatás)

Aki nem teljesítette vagy eldugta → letartóztatás → bíróság → börtön / munkatábor

Rendőrök kutatnak elrejtett élelmiszerek után vidéken

 IV. Személyi kultusz

Sztálin Rákosi Mátyás

Ezt is szovjet mintára szervezik meg

Célja:
1. A vezető tévedhetetlenségébe vetett hit erősítése
2. A vezető állandó jelenlétét biztosítja (mindent tud, mindent lát,
mindenütt jelen van…)
 Eszközei

Képek, szobrok, színdarabok, könyvek, versek… a vezetőről

Beszédeinek hallgatása kötelező + kötelező a hangos tetszésnyilvánítás (taps, éljenzés)

Gyakran ábrázolják az egyszerű emberek társaságában (látszólag egy az egyszerű emberek

között DE valójában megközelíthetetlen)

Személyi kultusz tetőpontja

1952 = Rákosi Mátyás 60 éves születésnapja

V. Társadalom és életmód

Társadalom átalakítása

Az egyenlők társadalma, ahol a vagyoni

Cél = kommunista társadalom különbségek megszűntetésre kerülnek

Elv
Egyenlőség (vagyoni) megvalósítása
+ Egyenlősítés gyakorlatban nem a
A társadalmi igazságtalanságok
megszűntetése
Gyakorlat
Erőszakkal felrúgják a
hagyományokat, szokásokat
(pl. egyházi ünnepek helyett
kommunista ünnepek)
szegény rétegek felemelkedését
hozza, hanem a jobb anyagi
helyzetűek lesüllyedését jelenti

Mindenkinek munkát biztosítanak, de

a béreket alacsonyan tartják
A régi társadalmi rétegeket igyekeznek eltörölni (nemesség, papság, parasztság)

A régi társadalmi szervezeteket felváltják újakkal (pl. cserkészmozgalom helyett

kisdobosok és úttörők)

Vallásellenesség jellemző
A nők szerepe megváltozik – munkaerőként kezdenek gondolni rájuk

Elvárják azonban a gyerekvállalást is – 1950-es évek Ratkó-korszak – születésszám gyors

emelkedése (Ratkó Anna családügyi miniszter után)

A társadalmat uniformizálják – öltözködésben + magatartásban alkalmazkodni kellett → az

ettől való eltérésnek komoly személyi következményei lehettek

És másik feladata a munka

A kommunista nők egyik feladata - gyermekvállalás
A lakosságtól elvárják a politikai aktivitást – részt kellett venni a politikai eseményeken
(pl. május 1. = felvonulás, szakszervezeti gyűlések, politikai gyűlések, választások…), de
ez nem jelentette azt, hogy a rendszert kritizálni lehetett volna

A társadalom egészét áthatja a félelem légköre (lásd. Terror) – a társadalom egészét

áthálózza az ÁVH ügynökhálózata (mindenkinek tisztában kellett lennie azzal, hogy
megfigyelhetik = a hétköznapokban is figyelni kellett arra, hogy kinek és mit mond az
ember.
Az életszínvonal csökkent DE ez az egész társadalmat érinti
Pl. áruhiány, jegyrendszer bevezetése békeidőben

A pártvezetés és a magasabb beosztású pártagság (nómenkaltúra) viszont komoly luxust

élvezett = hivatali autó, villa, telefonvonal)

Az egykori Rákosi villa és a hatalom másik jelképe a szolgálati autó

Az állam kiemelt szerepet szán a kultúra és szórakozás támogatására

Célok:

A kultúra az állami propagandát szolgálja – népnevelési eszköz

Sportesemények:
Segítenek a társadalmi feszültségek csökkentésében

A propaganda is felhasználja → sportsikerek a bizonyítékai a kommunista rednszer

felsőbbrendűségének a nyugati kapitalista rendszerekkel szemben

Kiemelt események:

ARANYCSAPAT

OLIMPIA (Helsinki 1954)