Professional Documents
Culture Documents
Barokk Irodalom
Barokk Irodalom
KÉPZŐMŰVÉSZET
ÉPÍTÉSZET
• díszítő és szépítő elemek
gyakori különválása
• látványosságra való
törekvés
• görbe vonalak és körök
alkalmazása (ugyanakkor
megtörése is)
• belső dekoráció
(kagylódísz)
ZENE
• szenvedélyesség, érzelem
telítettség
• nagy számú énekes vagy
hangszer alkalmazása
• tömeghatásra való
törekvés
• az opera, a kantáta és az
oratórium keletkezése
• a hangszeres zene
műformái:
concerto, szvit, fúga
Irodalom
• A művekre a
hosszúság, a
körmondatos
bonyolult szerkesztés
a jellemző.
• A témáiban visszatér
az Isten elvárásainak
megfelelően élő ember
figurája.
• Ezekre a művekre a
képszerű megfogalmazások
bonyolult használata a
jellemző, gyakran alkalmaz
metaforákat.
• Gyakran alkalmaz:
- erős érzelmi tartalmú
kifejezéseket,
-ellentéteket.
• Hangvételére a fennkölt,
pátosz a jellemző.
Barokk irodalmi műfajok
• Epika:
Eposz, ez a műfaj nagyon
megfelel a barokk
stílusához, mert hosszú
terjedelmű, könnyen
bonyolítható a történet, és
valamilyen különleges
embert mutat be.
• Dráma: A fő műfajai a
komédia, a pásztorjáték
és a hitvitázó drámák.
Fő témái:
• Az idő, azaz az élet
mulandósága
• a földi ill. a túlvilági élet
összehasonlítása
• az életet az álmok
tükrében mutatja be
• az élet szeretete,
• a pompa szeretet
szembeállítása az
elragadtatott halálvággyal.
A kor alkotói
• Cervantes - Don Quiote
• Calderon - Élet álom,
• Lope de Vega – drámái
• Tasso - A megszabadított
Jeruzsálem
• Milton - Az elveszett
paradicsom
• Zrínyi Miklós: Szigeti
veszedelem
Magyar barokk
Periódusai:
• a/ a barokk kezdetei
(kb.1600—1640 között);
• b/ a hősi barokk
(kb. 1640—1690);
• c/ a kiteljesedés,a
"misztikus barokk" (1690
—1740);
• d/ a késő barokk: a rokokó
(1740—1770).
• a magyar barokk irodalom
első nagy képviselője
Pázmány Péter.
• a legnagyobbja
Zrínyi Miklós
• a legolvasottabb szerzője a
korban Gyöngyösi István.
• a népies barokkban, pl. a
kuruc kor verseiben
stíluskeveredés jön létre.
(Mikes Kelemen)
Műfajok
• Epika: a prédikáció és a
vitairat, ájtatossági
irodalom, memoárok.
• Líra: az anyanyelvű
katolikus egyházi énekek
jelennek meg
gyűjteményeik az
énekeskönyvek —
kéziratos vagy nyomtatott
könyvekben.
• Dráma: hitvitázó drámák
Pázmány, az író, a vallástérítő
Írói tehetségét, írásművészetét a hittérítés szolgálatába állította.
• Művei:
- Prédikációk
- Felelet Magyari Istvánnak
- Öt szép levél Alvinci Péterhez
- Keresztény imádságoskönyv
(az első magyar katolikus imakönyv)
- Az isteni igazságra vezérlő kalauz (Kalauz)
(A kor legjelentősebb teológiai összefoglalója)
- Kempis Tamás: Krisztus követése (fordítás)
(A kor legjelentősebb aszketikus műve)
Zrínyi Miklós (1620–1664)
• Segélykérés, invokáció
nem a Múzsához szól,
hanem Szűz Máriához
• Zrínyi Miklóst, Szigetvár
kapitányát a költő a
barokk eszmének
megfelelően, mint Isten
katonáját mutatja be, aki
tudatosan vállalja a harcot.
(Athleta Christi)
• Monumentális képek, pl.:
a hadsereg bemutatásában
• Alá- és fölérendeltség
ellenére érvényesülő
harmónia
• A cselekmény bonyolult
és mozgalmas
• Tapasztalatain alapuló
barokk realizmus,
naturalizmus, pl.:
halálnemek
• Leírásokban megjelenő
túldíszítettség /pl.: Zrínyi
ruhájának bemutatása /
• Az eposzban keresztény
világkép jelenik meg
• Az eposz monumentális
képei, hasonlatai, jelzői,
barokkosan gazdag, színes
nyelvhasználata (fegyveres
erdők, oroszlánok, sasok,
hihetetlen erők mozognak)
• Érzelmek nagy erejű ábrázolása:
barátság, szerelem hűség, hit,
hősiesség
• Tükörsorsok
• Csodás elemek állandó jelenléte
(látomások, túlvilági jelenetek)
• Költői túlzások, Zrínyi öli meg
Szulimánt
• Zrínyi Miklós nemcsak hazájáért,
hanem a kereszténységért is küzd
• Zrínyi és seregének
mennybemenetele tipikusan
barokk motívum
Halála
Véletlen?!