Nemzetközi jog I.

7. szeminárium

A terület és tér használata a nemzetközi jogban:

ÁLLAMHATÁROK. TERÜLETSZERZÉSI JOGCÍMEK
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 1/
KIINDULÓPONT
• A szuverenitásból eredően: az állami hatalom a saját felségterület felett.
• Ezt erősíti a status quo következtében a jelenlegi államhatárok
állandósítására törekvés.
• A nemzetközi jogban garantálja: a területi sérthetetlenség elve:
„A Szervezet (t.i.: az ENSZ) összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során
más állam területi épsége [… ellen irányuló […
erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell.”
(ENSZ Alapokmány 2. cikk (4) bekezdésben)

ALAPFOGALMAK
• Államhatár: „a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok
összessége.” (2007. évi LXXXIX. tv. – az államhatárról, 1. § (1)
bekezdésben)
• Határvonal: „az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala.”
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 2/
Egy állam területét behatároló államhatárok fő típusai
1. szárazföldi; 2. vízi; 3. légi határok.
 
Államhatárok kialakításának módjai

1. Az uti possidetis iuris elv alapján

• Jelentése: ahogyan a területre vonatkozó előző jogi helyzet fennáll, röviden: ahogy
birtokoltátok
• Jelentősége elsősorban, de nem kizárólagosan a gyarmatok függetlenedése során volt.
• Eszerint az utódállam az elődállam határait örökli.
• A status quo védelmére hivatott elv.
• DE: ez az elv nem ius cogens, így ettől az érintett államok eltérhetnek.

2. Nemzetközi szerződésben rendezéssel

• Ennek része a delimitáció, tehát a határmegállapító szerződés térképészeti rögzítése.
• A térkép ilyen esetekben a határmegállapító szerződés mellékletét képezi.

3. Demarkáló bizottság általi megállapítással

• Demarkáció: a határvonal terepen történő kimérése.
• Ezt követi a láthatóvá, felismerhetővé tétel: zászló- vagy oszlopelhelyezéssel.
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 3/

A PREAH-VIHEAR TEMPLOM ÜGYE – A SZÁRAZFÖLDI HATÁRVITA

PÉLDÁJA
(Kambodzsa kontra Thaiföld, hágai Nemzetközi Bíróság, 1962. június 15.)

A jogvitában a döntéshozatalkor (!) (1962) érintett felek:

Kambodzsa
• 20. század elején: francia gyarmat,
• 1953: függetlenedés Franciaországtól.

Thaiföld (amely több alkalommal is Sziám néven volt a nemzetközi közösség

tagja)
• az egyetlen délkelet-ázsiai ország, amely sosem vált nyugat-európai
nagyhatalmak gyarmatává.
• (13. századi) megalakulásától - 1939. (jún. 24.)-ig: Sziám,
• 1939-1945: Thaiföld,
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 4/
A SZÁRAZFÖLDI HATÁR MEGHATÁROZÁSÁNAK SZAKASZAI

1. 1904: bilaterális szerződés Sziám és Franciaország között.

•Tartalma: Sziám és Kambodzsa természetes határának megállapítása.
•A szerződés szövege szerint a határt egy vízválasztó képezi.
•Vízválasztó: az a vonal, amely két folyó vagy patak vízgyűjtő medencéjét határolja.
•Ennek közvetlen közelében található a híres Preah-Vihear templom (Siva szentélyként funkcionáló, 9-12.
század között készült épületcsoport).
•Az érintett felek egyetértettek abban, hogy a határvonal a vízválasztó mentén húzódik, a kérdéses közöttük
kizárólag az volt, hogy a helyi földrajzi jellegzetességek következtében ténylegesen hol található az említett
vonal.
 
2. 1904-1908: a határ delimitációja: a határmegállapító szerződés térképészeti rögzítése.
 
3. 1909-1919: a delimitáció alapján a határ demarkációja: határvonal terepen történő kimérése.
•A demarkációt a franciák végezték el.
– Oka: Sziám nem rendelkezett az ehhez szükséges műszaki felszereléssel.
•A franciák a művelet során jelentős területeket vontak el Sziámtól.
•Habár ezek az eltérések a franciák által elkészített térképeken szintén kirajzolódtak, a határvonal
kétségbe vonására Sziám részéről sokáig nem került sor.
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 5/
4. 1953: Kambodzsa függetlenedése Franciaországtól.
• 1954: a franciák kivonulnak Kambodzsából.
• Thaiföld ekkor – kihasználva Kambodzsa „kiszolgáltatott” helyzetét – elfoglalta a
Preah-Vihear templomot és annak környező területeit.
 
5. 1954-1959: kísérlet a helyzet rendezésére.
• Több éven át tartó kétoldalú tárgyalások a felek között.
• Ennek eredménytelensége miatt Kambodzsa a hágai Nemzetközi Bírósághoz
fordult.
 
6. 1959-1962: a hágai Nemzetközi Bíróság eljárása. Döntés:
•A határvonalat a franciák valóban nem a vízválasztó mentén jelölték ki, tehát
eltértek az 1904-ben kötött bilaterális megállapodásban foglaltaktól.
• DE: Kambodzsa a döntés meghozatalának idejére jogszerűen elbirtokolta a
vitatott területet.
• Indoka: az eltelt mintegy fél évszázad alatt Sziám - és később Thaiföld - nem
vitatta a kérdéses határt.
• A döntés alapjául szolgáló dokumentum: az 1904-es bilaterális megállapodás
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 6/

A határmegállapító szerződés alapján készült térkép (1909)

 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 7/
A határmegállapító szerződés alapján készült térkép (1909) részlete
A Preah Vihear templom és környéke
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 8/

A HATÁRVITA LEZÁRÁSA (2013)

• A Preah-Vihear templom 2008 óta a világörökség része - az UNESCO

emberiség különleges kulturális és természeti értékeit tartalmazó listáján
szerepel.

• 2011. február elején: a határvita újra eszkalálódott, amely áprilisban újabb

összetűzésekkel folytatódott.
• 2011. május 2.: Kambodzsa a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul az
1962-es ítéletében foglaltak értelmezése kérdésében.
• 2013 november 11.: a hágai Nemzetközi Bíróság a korábbi ítéletében
foglaltak értelmezése kapcsán megerősítette, hogy Kambodzsa teljes
szuverenitással rendelkezik nem csak a Preah-Vihear templom, hanem az
azt környékező területeken is. Ezért Thaiföldnek vissza kell vonnia az ezen
területek tartózkodó katonai-, rendőr-, és egyéb alakulatait.
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 9/

 AZ ANGOL-NORVÉG HALÁSZATI VITA ÜGYE – A VÍZI HATÁRVITA PÉLDÁJA

(Egyesült Királyság v. Norvégia, hágai Nemzetközi Bíróság, 1951. december 18.)

 
• A határvitában érintett felek: Egyesült Királyság kontra Norvégia.
• Előzmények: az Egyesült Királyság és Norvégia között a 20. század eleje óta vitatott volt,
hogy az angol halászok mely, a norvég partokhoz közel eső vizeken gyakorolhatják halászati
jogukat.
• Egyesült Királyság álláspontja: parti tenger külső határát az apályvonaltól kell számítani.
• Norvégia érvelése: földrajzi sajátosságaira tekintettel kezdetektől hivatkozott arra, hogy
esetében az egyenes alapvonal alkalmazása szükséges.
• Norvégia végül belső jogszabályban - rendeletben - határozta meg saját parti tengere
kiterjedését, amely a szárazföld legkülső pontjait összekötő egyenes alapvonalak alapján lett
kijelölve.
• Következménye: olyan területek is Norvégia részévé váltak, melyek egyébként – az
apályvonal szerinti számítás alkalmazásával - nyílt tengernek minősültek volna.
• Az Egyesült Királyság a jogvita rendezése érdekében a hágai Nemzetközi Bírósághoz
fordult.
• Döntéshozatal: 1951.
– (V.ö.: a bíróság nem az 1982. évi tengerjogi egyezmény szabályira alapozta ítéletét.)
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 10/

AZ ÁLLAMTERÜLET-SZERZÉSI JOGCÍMEK
és megítélésük napjaink nemzetközi jogában

• 1. Jogszerű területszerzési jogcímek

1.1. Területfoglalás
1.2. Terület-átruházás
1.3. Területnövekedés
1.4. Elbirtoklás

• 2. Jogellenes területszerzési jogcím

2.1. Hódítás (amely annexióval válik teljessé).
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 11/
ÁLLAMTERÜLET-SZERZÉS
EGY NAGYHATALOM KIALAKULÁSÁNAK PÉLDÁJÁN

• 1492: Amerika kolonizációjának kezdete.

• 17. sz. eleje: első brit gyarmatok az észak-amerikai kontinensen:
– Virginia (1606), Új-Anglia (1620).
• 1776: a tizenhárom észak-amerikai brit
• gyarmat Függetlenségi Nyilatkozata.
• 1776-1783: függetlenségi háború.
• 1783. (szept. 3.): párizsi egyezmény:
– a függetlenségi háború lezárása,
– a függetlenedés elismerése az Egyesült
Királyság részéről,
– Észak-Amerika határainak megvonása.
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 12/

• 1803: Louisiana megvásárlása

Franciaországtól.

• 1819-1845: az északnyugati expanzió.

 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 13/

• 1845: Texas állam annektálása.

• 1848: a mexikói-amerikai háborút lezáró

Guadalupe-Hidalgo egyezmény.
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 14/

• 1867: Alaszka megvásárlása

Oroszországtól.

• 1911: Chamizal-ügy (Mexikó v. Egyesült

Államok): a Rio Grande folyó
mederváltozásaiból következő
határváltozások.
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 15/

ÁLLAMTERÜLET-SZERZÉS EGY KISÁLLAM PÉLDÁJÁN

Magyarország és a Szlovák Köztársaság között az államhatárról szóló szerződés

TERÜLET-ÁTRUHÁZÁS KÖLCSÖNÖS ENGEDMÉNYEZÉSSEL

Előzmény
Magyarország jelenlegi államhatárait meghatározó nemzetközi dokumentumok:
• trianoni békeszerződés (1920. június 4.)
• párizsi békeszerződés (1947. február 10.), valamint
• annak alapulvételével történt határrendezések:
– a magyar és a csehszlovák kormány képviselőiből alakított Határrendező Bizottság munkálatairól szóló
zárójegyzőkönyv (Pozsony, 1947.)
– az előbbi zárójegyzőkönyv I. számú pótjegyzőkönyve (Pozsony, 1948.)
– a magyar–csehszlovák határ kisebb hibáinak rendezése tárgyában folytatott tárgyalások zárójegyzőkönyve
és mellékletei (Pozsony, 1952.)
– az Ipoly, a Sajó és a Ronyva határfolyók vízgazdálkodási szabályozása következtében a magyar-szlovák
államhatár megváltoztatásáról szóló szerződés (Pozsony, 1997.)
– legújabban: 2016. január 25-én, Amszterdamban elfogadott szerződés 
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 16/

Magyarország és a Szlovák Köztársaság között az államhatárról szóló szerződés

kihirdetéséről szóló 2018. évi LI. tv.

[Magyar Közlöny 123. száma szerint, Bp. 2018. július 31. kedd]
 
• Jelentősége: a 2018-as törvény egy Magyarországot érintő és államhatár-változásról
rendelkező, bilaterális szerződést hirdetett ki.

• Az ebben foglalt határmódosítások:

– a változások következtében a Szlovák Köztársaság mintegy 177 802 m 2 méretű területe
Magyarországhoz kerül, az ott található építményekkel, berendezésekkel, növényzettel.
– Szlovákia területe 177 802 m2 –nyi, korábban Magyarországhoz tartozó területtel gyarapodik.
 
• A szerződésben foglaltak végrehajtására létrehozandó határbizottság feladata:
– a két ország küldöttségeiből álló magyar-szlovák határbizottság a terepen végrehajtja az államhatár
változásainak megjelölését, valamint
– ezeknek a hatályos határokmányokban átvezetését. 
 A terület és tér használata a nemzetközi jogban 17/

Képek forrásai

A Preah Vihear templom ügye

Az 1904-es határmegállapító szerződés térképe
https://www.icj-cij.org/public/files/case-related/45/9249.pdf (2020.10.19.)
Az Egyesült Államok területszerzései
Térképek: wikipedia (2020.10.19.).