A PÉNZ TÖRTÉNETE 10.

évfolyam
HÁZI FELADAT!
1.Készítsd egy számegyenest, s írd be a pénz kialakulásához kapcsolódó
évszámokat, pénznemeket a számegyenesbe!
2. Készíts egy táblázatot, s írd be a pénz fajtáit a különböző korokhoz kapcsolódóan!
3. Mi a különbség az utánzat és a hamisítás között?
 ÓKORI GÖRÖGORSZÁG
Kr. e. 7. századtól 5. századig
legkorábbi érmek elektrumból készültek: arany és ezüst
ötvözetéből készültek,
Az aranypénz verés viszonylag ritka, főleg ezüst pénzt vertek,
váltó pénznek bronzot. A görög pénzek címletei súlyokon
alapultak. Alapegység a drachma, melynek többszöröseit (di-,
tetra-, okta- és néha deka- és dódekadrachma) és hányadait (obulus
a drachma 1/6-a, és ennek hányadai és többszörösei) verték.
ELEKTRUM
 RÓMAI BIRODALOM
(KÖZTÁRSASÁG)
A köztársasági kor Kr.e. 3. század – a görög súlyrendszer szerint
kezdtek pénzt verni, a Dél-Itáliában használatos görög
súlyrendszer szerint. Didrachma súlyba ezüst, és litra súlyban
bronz pénzeket.
A pénzek téglalap alakúak vagy kerek öntött bronz pénzek
voltak, melyeknek legnagyobb címlete az as, egy font (320 g)
súlynak felelt meg.
LITRA
DIDRACHMA
 RÓMAI BIRODALOM
Készültek az as kisebb címletei is (semis, triens,
quadrans, sextans, és uncia) és néha többszörösei
(tressis, dupondius).
A római ezüst pénz a dénár a második pun háború
idejében jelent meg, és ez lett több mint négyszáz éven át
a római pénzverés alapegysége.
A pénzkibocsátás a senatus joga, közvetlen felelősei a
triumviri monetales. Neveiket a pénzeken feltüntették.
CSÁSZÁRKOR (OCTAVIANUS,
AUGUSTUS CSÁSZÁR)
Először Octavianus, majd Augustus császár foglalkozott
pénzveréssel, ennek a Nyugat-Római Birodalom bukása vetett
véget. Ezután aranyból, ezüstből és bronzból vertek pénzt
Az érmek előlapján a uralkodó és egyik családtagjának portréja
látható, a hátlapi ábra és körirat propaganda célokat szolgált.
Rohamosan elértéktelenedett a pénz, ezért i.sz. 215-ben
megjelent egy új címlet, a dupla dénár.
Ez a pénzrendszer i. sz. 294-ig Diocletianus pénzreformjáig állt
fenn
DUPLA DÉNÁR
 NAGY CONSTANTINUS
ARANYPÉNZE
.
A pénzreformot Nagy Constantinus folytatta:
új aranypénzt (solidus)
és új ezüst pénzt (siliquat)
és kicsit nehezebb milliarenst veretett.

Ezután egyre több új bronz pénz került forgalomba a negyedik

század folyamán, melyeknek pontos címleteit nem ismerjük.
SOLIDUS
 KELTA BIRODALOM
Kr. e. 200-tól időszámításunk kezdetéig tartó korszak a barbár
népek pénzverésének időszaka.
(Barbár nép: a görög-római világ európai határain kívül élő népek,
akik etnikailag többfélék: dákok, germánok, géták, illírek, kelták,
trákok.
Ők főleg görög és római érem típusokat utánoztak és az idők
során saját ízlésük alapján egyénivé formálták, saját
éremfeliratokkal látták el.
 BIZÁNC
A pénzverés I. Anastasuis 498-as pénzreformjától kezdődik, és
1453-ig a Bizánci Birodalom végéig tart.
Bronz nummiák verése különböző címletekben
A pénzeken 538-tól a császárok uralkodási éveinek számával
jelzett keltezés található. A bizánci arany pénzverés a Nagy
Constantinus által bevezetett solidusokat készíti változatlan
formában a XI. századig. Ezután az aranypénzek szélesebbek,
laposabbak és könnyebbek lesznek. A XI. század végétől a tál
alakú skuphatosok válnak általánossá és a XII. századtól a tál
forma lesz jellemző az egész bizánci pénzverésre.
NUMMIA
 DÉNÁR PERIÓDUS 781-TŐL A
13. SZÁZADIG
Az európai középkori pénzverés születésnapja Nagy Károly volt (781
körül.)
Reformja: a 327,45 grammos római font helyébe a 408 grammos
fontot tette alap súllyá, és ebből 240 db dénárt rendelt kiverni.
csak ezüstből vertek, csak dénárt valamint ennek felét, az obulust.

Főleg az uralkodó, de néha a főurak is vertek pénzt.

.
OBULUS
 GARAS-PERIÓDUS (14-
16.SZÁZAD)
Károly Róbert aranypénzeit firenzei mintára verette (firenzei
fiorino d’oro-ból ered a magyar forint elnevezés )
tíz kamarára osztotta az országot, ekkor jelenik meg a pénzeken
a verdejel.
A garasok verése Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik. (1467-ben
készült el a pénzreformja, új éremkép jelent meg a pénzeken,
állandósította a garasverést, a Madonna 1939-ig állandó volt a
magyar pénzeken.)
GARAS MÁTYÁS KORÁBÓL
 TALLÉR PERIÓDUS (16-19.
SZÁZAD)
A XV. század végén a tiroli ezüstbányákra alapozva megkezdődött a
súlyos ezüstpénzek verése, melyeket guldinernek, vagy gulden
grosennek neveztek,
Magyarországon először II. Ulászló veretett guldinert. Ezen a pénzen
szerepelt először évszám – 1499, de ez nem forgalmi pénz volt.
Forgalmi pénzként I. Ferdinánd verette, 1553-54-ben. A tallérnak
voltak hányadosai (1/2, 1/4) illetve többszörösei (2, 3, 4, néha 5
szörös).
.
GULDINER
 TALLÉR-PERIÓDUS
A dénárverés Mária Teréziával (1740-80) szűnik meg
véglegesen.
II. Rákóczi Ferenc az arany és ezüst pénzei mellett, lengyel
mintára bronz polturákat vetetett, de ezek hamar
elértéktelenedtek.
Az 1848-49-es forradalom és szabadság harc alatt vert
pénzeken jelenik meg először a magyar nyelvű körirat. A
kiegyezés után (1867) a Monarchiában kettős pénzverés, de
már csak magyar nyelvű felirattal.
Korona, pengő (1926), forint (1946)
PENGŐ
KORONA
UTÁNZAT, UTÁNVERÉS,
HAMISÍTÁS
Utánzat Önálló pénzveréssel nem rendelkező nép leutánozza egy
pénzveréssel rendelkező nép pénzeit. (barbár veretek)
Utánverés Az utánzat célja egy jó minőségű pénz lemásolásával
saját verdejegyek ráütésével az eredetivel megegyező minőségű
pénz előállítása.
Hamisítás Megtévesztésre való törekvés, hamisítvány
rendszerint silányabb, az eredetinél értéktelenebb, anyagi
haszonnal jár az előállítás. Történeti korok pénzeinek mai
hamisítása műtárgyhamisítás.