Professional Documents
Culture Documents
Munkaviszonyra Vonatkozó Szabályok - 1. Jogviszonyok - 2020
Munkaviszonyra Vonatkozó Szabályok - 1. Jogviszonyok - 2020
Munkaviszonyra Vonatkozó Szabályok - 1. Jogviszonyok - 2020
szervek
1
Jogalkotás
Jogforrás: a jogszabály megalkotására mely
szerv van felhatalmazva:
Országgyűlés: Magyarország alaptörvénye
törvények
országgyűlési határozatok
Kormány: Kormányrendeletek
miniszterelnöki rendelet
miniszteri rendelet
Helyi önkormányzatok:
Rendeletek
2
Legfontosabb, megjegyzendő
jogszabályok
A társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi
LXXX. tv.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. tv.
A kötelező egészségbiztosításról szóló 1997.
évi LXXXIII. tv.
1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről
2012. évi I. tv. a Munka Törvénykönyvéről
2013. évi V. tv. A Polgári Törvénykönyvről
3
Lex generalis – Lex specialis
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak
jogállásáról
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati
tisztviselőkről
2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról
4
Feladatok
1. Nevezze meg az alábbi jogforrások
kibocsátóit!
Magyarország Alaptörvénye
2012. évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről
108/2007. (VIII. 20.) Korm. rend.
53/2011. (XII. 29.) NGM rendelet
5
Kösse össze a leírt társadalmi viszonyt a megfelelő
jogággal!
Társadalmi viszony Jogág
1. Hitelfelvétel a) Államjog
2. Önkormányzati hivatal b) Büntetőeljárási
határidői jog
3. Elítéltek szabadságolása c) Munkajog
4. Szolgálati viszony d) Államigazgatási
jog
5. Munkához való jog e) Pénzügyi jog
6
Magyarország Alaptörvénye 1.
XII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a
foglalkozás szabad megválasztásához,
valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és
lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel
mindenki köteles hozzájárulni a közösség
gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni
annak feltételeit, hogy minden munkaképes
ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
7
Magyarország Alaptörvénye 2.
XV. cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden
ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat
mindenkinek bármely megkülönböztetés,
nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság,
nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni,
születési vagy egyéb helyzet szerinti
különbségtétel nélkül biztosítja.
8
Magyarország Alaptörvénye 3.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország az esélyegyenlőség és a
társadalmi felzárkózás megvalósulását külön
intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi
a családokat, a gyermekeket, a nőket, az
időseket és a fogyatékkal élőket.
9
Magyarország Alaptörvénye 4.
XVII. cikk
(1) A munkavállalók és a munkaadók - a munkahelyek
biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára
és más közösségi célokra is figyelemmel -
együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint a
munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint
szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással
tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív
szerződést kössenek, érdekeik védelmében
együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a
munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
10
Magyarország Alaptörvénye 5.
(3) Minden munkavállalónak joga van az
egészségét, biztonságát és méltóságát
tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi
és heti pihenőidőhöz, valamint az éves
fizetett szabadsághoz.
11
Magyarország Alaptörvénye 6.
XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának
szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság,
fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül
bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar
állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés
szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és
intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a
szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség
számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is
megállapíthatja.
12
Magyarország Alaptörvénye 7.
(4) Magyarország az időskori megélhetés
biztosítását a társadalmi szolidaritáson
alapuló egységes állami nyugdíjrendszer
fenntartásával és önkéntesen létrehozott
társadalmi intézmények működésének
lehetővé tételével segíti elő. Törvény az
állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a
nők fokozott védelmének követelményére
tekintettel is megállapíthatja.
13
Magyarország Alaptörvénye 8.
XX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését
Magyarország genetikailag módosított élőlényektől
mentes mezőgazdasággal, az egészséges
élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés
biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi
ellátás megszervezésével, a sportolás és a
rendszeres testedzés támogatásával, valamint a
környezet védelmének biztosításával segíti elő.
14
Munkajogi alapismeretek
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012.
évi I. törvény (Mt.)
A törvény hatálya:
személyi
tárgyi
területi
időbeli hatály
15
A jogviszonyok elhatárolásai
A jogviszony fogalma:
Jogilag szabályozott társadalmi viszony,
amelynek tárgya:
az emberi magatartás, amelyre a jogosultság
és a kötelezettség irányul.
16
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létrehozása
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony lehet:
munkaviszony
megbízási jogviszony
egyéni vállalkozás
társas vállalkozás tagi jogviszonya
bedolgozói jogviszony
tiszteletdíjas jogviszony
munkaerő-kölcsönzés
diákmunka
közalkalmazott, köztisztviselő, hivatásos
A foglalkoztatási jogviszony típusa meghatározza az
érvényesítendő díjazási, adózási és járulékfizetési
szabályokat.
17
Hogyan különböztethetjük meg a
jogviszonyokat
Elsődleges minősítő jegyek:
tevékenység jellege
munkakörként történő feladat-meghatározás
személyes munkavégzési kötelezettség
a munkáltató foglalkoztatási, a munkavállaló
rendelkezésre állási kötelezettsége
alá-fölé rendeltségi viszony
18
Másodlagos minősítő jegyek:
az irányítási, utasítási és ellenőrzési jog
a munkavégzés időtartamának, a munkaidő
beosztásának meghatározása
a munkavégzés helye
a munkáltató munkaeszközeinek és
nyersanyagainak felhasználása
a biztonságos, egészséget nem
veszélyeztető munkavégzés feltételeinek
biztosítása
írásbeliség
19
Új PTK - vállalkozás
Ptk. 6:238 §
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó
tevékenységgel elérhető eredmény (a
továbbiakban: mű) megvalósítására, a
megrendelő annak átvételére és a vállalkozói
díj megfizetésére köteles.
20
Vállalkozás jellemzői
vállalkozási szerződéssel jön létre
alanyai: megrendelő és a vállalkozó
a vállalkozó a munkát a megrendelő utasítására
végzi
a megrendelő által meghatározott helyen és időben
a vállalkozó a munkát a saját költségén végzi el
a vállalkozó felelőssége – alvállalkozót is igénybe
vehet, - a vállalt munka eredményességéért is ő felel
vállalkozói díj illeti meg a végzett tevékenységéért.
21
A megbízási jogviszony jellemzői
A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a reábízott
ügyet ellátni.
megbízási szerződéssel jön létre
alanyai: megbízó és megbízott
egymás mellé rendeltség a munka végzése során
a munkát a megbízott a megbízó iránymutatásai alapján és
érdekeinek megfelelően végzi el
a megbízó saját eszközeivel
megbízási díj – nem eredménykötelem
a költségek a megbízót terhelik
a felelősség a megbízóé
22
Megbízási szerződés
Megbízási szerződés alapján a megbízott a
megbízó által rábízott feladat ellátására, a
megbízó a megbízási díj megfizetésére
köteles.
23
A munkaviszony sajátosságai
1. a jogviszonyt a Mt. szabályozza
2. munkaszerződéssel jön létre
3. alanyai: munkáltató és a munkavállaló
4. alá-fölé rendeltségi viszony
5. a munkát a munkavállaló a munkáltató utasítására,
6. a munkáltató eszközeivel,
7. a munkáltató által meghatározott időben és helyen
8. a munkáltató felelősségére
9. a munkáltató által megállapított munkabérért végzi.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény (Mt.) szabályozza a munkaviszony
fogalmát.
24
A Munka Törvénykönyve alapelvei
1. általános magatartási követelmények
úgy kell eljárni, ahogyan az adott helyzetben általában
elvárható
jóhiszeműség és tisztesség elve
kölcsönös együttműködés
kölcsönös tájékoztatási kötelezettség
tilos a joggal való visszaélés (pl. zaklatás,
véleménynyilvánítás korlátozása)
a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást,
amellyel munkáltatója jogos gazdasági érekeit
veszélyezteti
munkáltató jó hírnevének megőrzése
üzleti titok, más adatok megőrzése
25
Személyiségi jogok védelme
2.– lex generalis – PTK (kivéve kártérítés)
akkor korlátozható, ha előre tájékoztatták, és a munkaviszony
rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a
cél elérésével arányos
a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése
kérhető,
csak írásban
amely személyiségi jogát nem sérti,
és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése
szempontjából lényeges
csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra
vonatkozó szabály ír elő
a munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak
kezeléséről
a munkavállalót a munkáltató ellenőrizheti - kivéve magánélet (közösségi
oldalak!)
előzetesen tájékoztatni kell a technikai eszközök alkalmazásáról
26
PTK – személyiségi jogok
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás
megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való
jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
h) Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme
i) Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)
j) Kegyeleti jog
27
Egyenlő bánásmód követelménye
3. munkaviszonnyal, különösen a díjazással
kapcsolatban
nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy
csorbításával
egyenlő munkáért egyenlő bért – minden pénzbeli és
természetbeni juttatás beleszámít
28
A jognyilatkozatok
azok a nyilatkozatok, amelyek valamely fél
számára jogot vagy kötelezettséget
állapítanak meg
Fajtái:
Megállapodás
Egyoldalú jognyilatkozat
Kötelezettségvállalás
munkáltatói szabályzat
tájékoztatás
29
A jognyilatkozat megtételének módja:
személyesen
képviselő, törvényes képviselő
meghatalmazott útján
Alaki kötöttség:
a jognyilatkozatok alaki kötöttség nélkül
megtehetők
kötelező írásbeliség esetei
30
Az érvénytelenség
Érvényes a munkaviszony alanyai között
létrejött megállapodás, ha:
a felek tényleges akaratának
munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak
megfelel
Az érvénytelenség: Érvénytelen a
szerződés, a munkáltató és a
munkavállaló közötti megállapodás
megtámadható
31
Érvénytelenség fajtái
1. Megtámadhatóság:
ha a fél a megkötéskor lényeges tényben,
vagy
körülményben tévedett,
feltéve, ha a tévedését a másik fél okozta
vagy azt felismerhette
mindkét fél ugyanabban a téves
feltevésben volt
Fenyegetés, megtévesztés.
32
A megtámadás határideje:
a tényhelyzet megismerésétől számított 30 nap
6 hónap jogvesztő
írásban kell megtenni
A munkavállaló a munkabérének és személyiségének
védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem
előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e
jogokat az ő hátrányára csorbítja.
Jogkövetkezménye:
az érvénytelenség megállapításától kezdve a
szerződés nem él (ex nunc).
33
Semmisség
Semmis az a megállapodás, amely
munkaviszonyra vonatkozó szabályba,
vagy egyébként jogszabályba ütközik.
vagy színlelt szerződés
Jogkövetkezménye:
a szerződés megkötésére visszaható
hatállyal érvénytelen (ex tunc)
34
A munkaviszony alanyai
1. Munkáltató:
az a jogképes személy, aki
munkaszerződés alapján munkavállalót
foglalkoztat.
Fajtái:
természetes személy
jogi személy
35
1. Munkavállaló:
az a természetes személy, aki munkaszerződés
alapján munkát végez.
Ki lehet munkavállaló?
aki 16. életévét betöltötte
iskolai szünet alatt 15. életévét betöltött tanuló,
aki nappalin végez tanulmányokat
gyámhatóság engedélye alapján:
jogszabályban meghatározott esetekben
kulturális, művészeti, sport- hirdetési tevékenység
keretében 16. évet be nem töltött tanuló
36
A munkaviszony létesítése
A munkaviszony munkaszerződéssel jön
létre.
A munkaszerződés alapján :
a munkavállaló köteles a munkáltató
irányítása alatt munkát végezni
a munkáltató köteles a munkavállalót
foglalkoztatni és munkabért fizetni.
37
Írásba foglalási kötelezettség:
1 nap után is
a munkavállaló az írásba foglalás hiánya miatti
érvénytelenségre csak 30 napig hivatkozhat.
A munkaszerződés tartalma:
szerződési szabadság
a munkaszerződésben a felek bármely
kérdésben megállapodhatnak.
38
Kötelező tartalmi elemek:
alapbér
munkakör
A munkaszerződés egyéb elemei:
munkavégzés helye már nem kötelező
munkaviszony tartama: ha nincs meghatározva,
határozatlan, teljes munkanapos foglalkoztatásra
vonatkozik
próbaidő: a szerződésben max. 3 hónapig szabható ki
ennél rövidebb próbaidő esetén – egyszer hosszabbítható,
max. 3 hónapra
tartama alatt bármely fél azonnali hatállyal megszüntetheti
munkaviszony kezdetének napját a szerződésben kell
meghatározni,
ha hiányzik - a szerződés aláírását követő nap
39
A munkáltató tájékoztatási
kötelezettsége
A munkáltató – legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15
napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót:
1. napi munkaidő
2. alapbéren kívüli munkabérről,
3. egyéb juttatásról
4. munkabér elszámolás módja, gyakorisága
5. kifizetés napja
6. munkakörbe tartozó feladatok
7. rendes szabadság mértéke, számítási módja
8. felmondási idő szabályai
9. Kollektív Szerződés
10. munkáltatói jogkör gyakorlója
40
Rövidebb munkaviszony esetén:
(1 hónap, vagy heti 4-6 óra)
kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójára terjed ki.
41
Feladatok
1. Sorolja fel a munkaszerződés lényeges
elemeit!
2. Hogyan köthető ki próbaidő a
munkaszerződésben? Ismertesse a
szabályait!
42
A munkáltató teendői a
munkaviszony létesítésekor
Új belépőtől a szükséges dokumentumok
bekérése:
A munkakör betöltésére való alkalmasság
igazolásához bekérhető dokumentumok:
szakképzettséget igazoló oklevél,
bizonyítvány
működési bizonyítvány
erkölcsi bizonyítvány
orvosi igazolás
43
Már munkaviszonyból érkező dolgozók esetén!
Munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről
Letiltásról szóló fizetési meghagyás, fizetési felszólítás,
letiltó végzés
adatlap a bírósági végzéssel meghatározott tartási
kötelezettségről
adatlap a munkáltatótól származó jövedelemről, az adó és
adóelőleg levonásáról, a munkaviszony megszűnésekor
(tagsági viszony)
igazolvány a biztosítási jogviszonyról, egészségbiztosítási
ellátásokról
jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás
megállapításához + pótlap a nem rendszeres kifizetésekről
egyéb igazolások
munkavállalási engedély külföldi munkavállaló esetén.
44
Bejelentési kötelezettség
NAV:
T1041 Bejelentő és változás bejelentő lap
– dolgozó munkába állása előtti nap kell a
NAV felé jelenteni a munkaviszony létrejöttét.
45
Jelentendő adatok
1. személyi adatok
2. állampolgárság
3. adóazonosító jel
4. Biztosítási jogviszony kezdete
5. kódja
6. biztosítási jogviszony szünetelése
7. heti munkaidő
8. FEOR szám
9. magánnyugdíjpénztári tagságról
46
Új belépő 1.
Új belépő munkába állításához
szükséges egyéb adatok bekérése
1. Nyugdíjas jogviszony tényének igazolása
2. nyilatkozat bekérése más biztosítotti
jogviszonyról
3. 36 órát meghaladó jogviszonyról
4. nyilatkozat az adójóváírásról
5. családi kedvezményről
47
Új belépő 2.
6. súlyos fogyatékosság kedvezményéről
7. magánnyugdíj pénztár saját kiegészítéséről
8. nyilatkozat az adóterhet nem viselő
járandóságokról
9. bankszámlaszáma bekérése
10. egyéb levonásokra vonatkozó információk:
- szakszervezeti tagdíj
- önkéntes nyugdíj, illetve
egészségbiztosítási pénztári befizetés stb.
48
A munkavégzés szabálya 1.
A munkáltató köteles:
1. a munkavállalót a munkaszerződés, a
munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve
az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni
2. az egészséges és biztonságos munkavégzés
feltételeit biztosítani
3. a munkát úgy megszervezni, hogy a
munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait
gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
4. a munkavállaló számára a munkavégzéshez
szükséges tájékoztatást és irányítást
megadni;
49
A munkavégzés szabálya 2.
5. a munkavégzéshez szükséges ismeretek
megszerzését biztosítani.
6. A munkáltató köteles a munkavállaló
számára a munkaviszonyra vonatkozó
szabályokban, illetve a munkaszerződésben
foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni.
7. köteles azt a költségét megtéríteni, amely a
munkavégzés teljesítésével indokoltan
merült fel
8. ingyenes orvosi vizsgálatot biztosítani
50
A munkavállaló kötelességei 1.
1. az előírt helyen és időben, munkára képes
állapotban megjelenni és a munkaidejét
munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés
céljából a munkáltató rendelkezésére állni;
2. munkáját az elvárható szakértelemmel és
gondossággal, a munkájára vonatkozó
szabályok, előírások és utasítások szerint
végezni;
3. munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy
végezni, valamint általában olyan magatartást
tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi
épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne
zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen
megítélését ne idézze elő; 51
A munkavállaló kötelességei 2.
4. munkáját személyesen ellátni.
5. munkakörének ellátásához szükséges
bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani
6. munkatársaival együttműködni
7. a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül
3. személytől díjazást a munkaviszonyban
végzett tevékenységére tekintettel nem
fogadhat el, és nem köthet ki
52
A munkaszerződéstől eltérő
foglalkoztatás
A munkáltató jogosult a munkavállalót
átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő
munkakörben, munkahelyen vagy más
munkáltatónál foglalkoztatni.
Időtartama:
naptári évenként összesen 44 beosztás
szerinti munkanap
vagy 352 óra
Tájékoztatási kötelezettség
53
A munkaszerződéstől eltérő
foglalkoztatás korlátai
A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem
kötelezhető más helyiségben végzendő
munkára:
várandósság megállapításától a gyerek 3 éves
koráig
hozzátartozó tartós és személyes gondozása
esetén
gyermek 16 éves koráig, ha egyedül neveli
legalább 50 %-os egészségkárosodást
megállapítottak nála.
54