Mégis hogyan működik ennyire precízen ez a találmány? Anélkül, hogy belemennénk a fizika mélyebb rejtelmeibe, lényeges kiemelnünk, hogy minden anyag bocsát ki infravörös sugárzást, ha hőmérséklete az abszolút 0 fok fölött (-273 C) van. Természetesen a sugárzás mértéke egyenesen arányosan függ a test hőmérsékletétől. A molekulák anyagon belüli mozgása váltja ki ezt, a karakterisztikusnak is nevezett sugárzást. Az adott objektum hőmérséklete befolyásolja a molekuláris mozgás intenzitását. Utóbbi jelenség töltéssel rendelkező részecskék elmozdulásával jár, azaz a test elektromágneses sugárzást bocsát ki. Ez az un. spektrális tartomány, a szabad szemmel is látható fény vörös tartományán kívül esik. Az elnevezés tehát innen származik, társítva a latin infra előtaggal. Az infra hőmérő a test hőmérsékletéből fakadó infravörös sugárzást képes felmérni. Pontosabban fogalmazva, ha a készülék megméri a sugárzást, abból ki tudja számítani az adott tárgy felületi hőmérsékletét. Az anyagok minősége, és mérete azért lényeges kitétel, mert ezek, az egyedi különbségek végül néhány fokos eltérésben is megmutatkozhatnak. Utóbbi az infra hőmérő használati utasításában részletesen ki van fejtve.