Beépített tűzvédelmi

berendezések
Tűzjelző rendszerek
Beépített tűzvédelmi berendezések
 Automatikus tűzoltó berendezések
◦ Gázzal oltó
◦ Vízzel oltó

 Automatikus tűzjelző berendezések

◦ Hagyományos
◦ Címezhető
◦ Analóg címezhető
Tűzjelző rendszerek felépítése

Főbb egységek:
 Tűzjelző központ
 Automatikus érzékelők
 Kézi jelzésadók
 Riasztás megjelenítés (hangjelző)
 Átjelzés
Tűzérzékelés a tűzjellemzők alapján

 Tűzjellemzők

◦ Anyagi jellegű
 Gáz
 füst
◦ Energia jellegű
 Fény
 Hő
 nyomás
Érzékelők rendszerezés
 Gázérzékelő
 Füstérzékelő
 Lángérzékelő
 Hőérzékelő
 Többfunkciós (kombinált)
Érzékelők csoportosítása
 Reagálás módja szerint
◦ Küszöbérték érzékelő
◦ Különbség érzékelő
◦ Változássebesség érzékelő
 Az érzékelő térbeli elhelyezkedése szerint
◦ Pontszerű
◦ Többpontszerű
◦ vonalszerű
Érzékelők csoportosítása
 A kiadott jel szerint

◦ Két állapotú érzékelők (normál és riasztás)

◦ Analóg érzékelők
(a kimeneti jel az észlelt tűzjellemző értékét
tükrözi.)
(A jel továbbítása a központba digitális jel
formájában történik.)
Automatikus érzékelők
jellemzői
Elektronikus hőérzékelő
Hőérzékelő
 Maximál hőérzékelő, küszöbérték érzékelő
 Hősebesség érzékelő

8-10-12 ºC /min hőmérséklet növekedésre jelez

Hőérzékelő
 Bimetálos
 Olvadó (wood) fémes
 Membrános táguló légkamra
 Elektronikus
 Hőérzékelő kábel

◦ Hőre olvadó szigetelésű („egyszer használatos”)

◦ Termisztor szigetelésű kábel (NTC, PTC)
Hőérzékelők alkalmazása
 Várhatóan nagy hőnövekedéssel járó tüzek
 Nagy páratartalom, gőz
 Korrozív, poros környezet
 Üzemszerűen 60 ºC-nál magasabb környezeti

hőmérséklet
 Ahol üzemszerűen a technológiából adódóan

füst, égéstermék van jelen

Hőérzékelő alkalmazásának korlátai

 Rosszul égő, parázsló, kis hőnövekedéssel

járó ún. „svél” tüzek
 Menekülési utak
 Nagy belmagasság
 Ha nem lehet a mennyezetre szerelni az

érzékelőt
 Klimatizált terek
Lángérzékelő
 Lángérzékelés az infra
(IR) és ultra ibolya (UV)
tartományban
lehetséges
Lángérzékelők alkalmazása
 Gyors, lángfázissal kezdődő tüzek (folyadék
tüzek, oldószeres technológiák, festő
alagutak)
 Kültéri tüzek észlelése (farakatok, folyadék

tartály tüzek)
 Ahol a jelzési késedelem nem megengedhető

(anyagszállító csatornák, hangárok, nagy

csarnokok)
Lángérzékelők alkalmazásának
korlátai
 Láng nélküli tüzek (svél tűz)
 Takart tűzforrás
 Sűrű füstképződés (pl.: PVC)
 Hegesztés, szikra, villámlás érzékenység (UV
érzékelőknél)
 Korrozív környezet
 Nagy páratartalom, gőz (főleg UV-nál)
 Magas környezeti hőmérséklet
füstérzékelő
 Ionizációs érzékelés
 Optikai érzékelés

◦ Fényelnyelés elvén működő érzékelő

◦ Fényszóródás elvén működő érzékelő
 Infra megvilágítás, lézeres megvilágítás
Füstszemcsék méretei
EN 54 szabvány szerinti teszt tüzek
tűzjelző érzékelők vizsgálatához
Ionizációs füstérzékelő érzékenysége
érzékenység

0,01 0,1 1 10 D (μm)

Füstszemcse átmérő
Ionizációs füstérzékelő alkalmazása

 Teljes füstsprektum, de elsősorban az apró

szemcséjű füstök észlelése
 Nyílt lángfázisú tüzek (szénhidrogén,

folyadék) korai észlelése

 Menekülési útvonalak
 Irodák
 Ajtó-, ablak-, füstcsappantyú vezérlések
Ionizációs füstérzékelő
alkalmazásának korlátai
 Érzékelési problémák
◦ Kültér
◦ Alkohol tűz
◦ Svéltűz, PVC tűz, induló tüzel nagyszemcsjéjű
füstje
 Zavaró környezeti hatások
◦ Poros és nedves helyiségek
◦ Nagy légsebességű helyek (>5m/s)
◦ Üzemszerűen füst és égéstermék jelenléte
◦ Oldószeres légterek
◦ Zsírgőzös légterek
◦ Üzemszerűen meleg helyiségek
◦ Hőpárna esetén
Optikai füstérzékelés
 Fényelnyelés elvén működő

 Fényszóródás elvén működő

◦ Infravörös megvilágítás
◦ Lézeres megvilágítás
◦ Kék fényes megvilágítás (Blue tech.)
Fényelnyelés elvén működő
füstérzékelő

10-100 m
Fényelnyelés elvén működő
füstérzékelő érzékenysége
érzékenység
ionizációs
fényelnyelés

0,01 0,1 1 10 D (μm)

Füstszemcse átmérő
Vonali füstérzékelő alkalmazása
 Magas belső terek, osztott mennyezet
 Tágas csarnokok, átriumok
 Műemlékek, szerelhetetlen mennyezet
 Korrozív, karbantarthatatlan, akadályokkal teli ipari

épület
 Látható füstképződés
Vonali füstérzékelő alkalmazás korlátai
 Érzékelési problémák
◦ Alkohol tüzek
◦ Kültér
◦ Nem látható füst esetén
 Zavaró környezeti hatások
◦ Poros, füstös közegben
◦ Páratartalom >90%
◦ Magas környezeti hőmérséklet
◦ Közvetlen meleg levegő befúvásnál
Fényszóródás elvén működő optikai
füstérzékelő
1. labirintus, terelő
2. Huzalháló
3. külső ház
4. foto dióda
5. infra LED
 Érzékenység
érzékenység
ionizációs
fényelnyelés
fényszóródás

0,01 0,1 1 10 D (μm)

Füstszemcse átmérő
Fényszóródásos optikai füstérzékelő
alkalmazása
 Parázsló tüzek
 Jól látható füstképződés
 Menekülési utak
 Légcsatorna érzékelők
 Iroda jellegű terek
 Nagyobb légáramlású helyek
Fényszóródásos optikai füstérzékelők
alkalmazásának korlátai
 Érzékelési problémák
◦ Alkohol tüzek
◦ Kis szemcséjű nem látható füst esetén
◦ Fekete füst esetén
 Zavaró környezeti hatások
◦ Poros, korrozív környezet
◦ Üzemszerű füst, égéstermék
◦ Nagy páratartalom > 90%, gőz
◦ Magas környezeti hőmérséklet
◦ Hőpárna esetén
Lézeres optikai füstérzékelő
Lézeres optika füstérzékelő
 Szintén szórt fény érzékelésen alapszik
 Rendkívül nagy érzékenység (0,01-1 %/m)
 Tiszta terek, stratégiai fontosságú helyek védelme

(bevetés irányítási központ, telefonközpont,

számítógéptermek, félvezető gyártás stb.)
 A lézeres megvilágítás miatt a kis szemcsékre

nagyobb az érzékenysége, mint az infrás optikai

füstérzékelőnek
Kék fényes optikai füstérzékelő
 Infravörös helyett kék fény
 Alkalmazása

◦ Teljes füstspektrum
 Apró szemcsés füstök
 Parázsló tüzek, svéltűz, nagy szemcsés füst
 Jól látható füstképződés
◦ Menekülési utak
◦ Légcsatorna érzékelők
◦ Iroda jellegű terek
◦ Nagyobb légáramlású helyek
Kék fényes optikai érzékelő
alkalmazásának korlátai
 Érzékelési problémák
◦ Alkohol tüzek
◦ Fekete füst esetén
 Zavaró környezeti hatások
◦ Poros korrozív környezet
◦ Üzemszerűen füst, égéstermék
◦ Nagy páratartalom >90%, gőz
◦ Magas környezeti hőmérséklet
◦ Hőpárna esetén
 Érzékenység
érzékenység ionizációs
fényelnyelés
fényszóródás
„Blue”

0,01 0,1 1 10 D (μm)

Füstszemcse átmérő
Kombinált pontszerű érzékelők
 A többféle érzékelés mód kombinálásának célja:
◦ A teljes érzékelési spektrum lefedése
◦ Téves jelzések kiszűrése
 Kombinációs lehetőségek:
◦ Optikai + hő
◦ Optikai + gázérzékelő
◦ Optikai + hő + „blue”
 Kombinált érzékelőben érzékelési mód váltás
lehet:
◦ és
◦ vagy
Aspirációs érzékelő alkalmazása
 Adatfeldolgozó-, számítógép- és telefonközpontok
 Magas és bonyolult belső terek védelme
 Állványos magas raktárak közbenső szintekre
kiterjedő védelme
 Ipari „tiszta terek” védelme
 Közmű alagutak
 Tokozott villamos berendezések
 Ahol az induló tüzek korai felismerése szükséges
 Műemlékek
 hűtőházak
Aspirációs füstérzékelés korlátai

 Érzékelési problémák
◦ Alkohol tüzek
◦ Kültér
◦ Nem látható füst
 Zavaró környezeti hatások
◦ Üzemszerűen poros, füstös, párás környezet
Kézi jelzésadók
Kézi jelzésadó
 Törőüveges, vagy műanyag (visszaállítható)
kivitelű lehet
 Mikrokapcsoló ad kontaktot
 Intelligens rendszerekben címezhető
 Hagyományos rendszerekben külön hurokra kell

kötni, mert ennek a jelzése másképp kezelendő,

mint az érzékelőé
hangjelzők
hangjelző
 A hangerő legalább 65 dB(A), vagy
 Nagyobb legyen 5 dB-el, mint a környezeti

zaj
 Szálláshelyeken a hangerő75 dB(A) az ágy fej

felőli részénél
 A hangerő nem lehet nagyobb, mint 120 dB
 Ferekvenciája 500 – 2.000 Hz
csillapítás
 Normál ajtó -20dB
 Tűzgátló ajtó -30dB
 Fokozott hangszigetelésű ajtó 30-40dB!

Csillapítás a távolság függvényében

Felügyelt hangjelző hurok
 A felügyelet miatt a hangjelző hurok is
folyamatosan feszültség alatt van, ezért áramköri
megvalósítása az alábbiak szerint történhet:
Tűzjelző rendszer
Tűzjelző rendszerek felosztása
működés szerint
 Hagyományos tűzjelző rendszer
 Hagyományos címezhető tűzjelző rendszer
 Analóg intelligens tűzjelző rendszerek

◦ Decentralizált, vagy osztott intelligenciájú tűzjelző

rendszerek
◦ Hagyományos hurok intelligens rendszerek
Tűzjelző rendszerek MSZ 54 szerint

érzékelő r.átj.

Tűzjelző
központ
h.átj.
Kézi jelz.

Vez.

Tápegys.
Hagyományos tűzjelző rendszerek
Hagyományos tűzjelző rendszerek
 Hurokszelektív
 Kétállapotú érzékelők használata
 Érzékelők táplálása és a jelzés azonos

vonalon történik
 Az eszközök működésképtelenségét a

központ nem képes jelezni

 Hurokállapot

◦ Nyugalmi
◦ Riasztási
◦ Szakadás
◦ rövidzár
Téves jelzések szűrése hagyományos
rendszerekben
 Elektromágneses zavarok szűrése passzív
elektronikai elemekkel

 Éjjel-nappal üzemmód

 Jelzés verifikálás
Hagyományos címezhető rendszerek

 Az érzékelők egyedileg azonosíthatóak

 A rendszer továbbra is kétállapotú érzékelőket

használ, a döntés az érzékelőben történik

 Érzékeléstechnikailag nem jelent többet a

hagyományos rendszernél
Analóg intelligens rendszerek
 A visszatérő érzékelő érpár hurkon digitális
kommunikáció zajlik
 A rendszer állandó teljes felügyelet alatt van
 Ellenőrzi az érzékelők állapotát,

működőképességét
 Az érzékelők mérőműszerként üzemelnek a

döntést a központ hozza

 A hurokelemek beazonosíthatóak, címezhetőek
Analóg intelligens rendszer felépítése
Új hurokelemek
 Monitor modul
 Hagyományos hurokillesztő modul
 Vezérlő modul
 Izolátor modul
 Címezhető hangjelző
 Hangjelző vezérlő modul
Monitor modul
 Huroktáplált eszköz

 Feszültség független kontaktus illesztése (kézi

jelzésadó, relé kimenetek, szelepindítás)

 A figyelt eszköz vezetékezése felügyelt

Hagyományos hurokillesztő modul
 Külső tápról, vagy néhány érzékelőig huroktáplált
 Hagyományos kétállapotú érzékelők illesztése
 A figyelt eszközök illesztése felügyelt
 Hurokállapotok
◦ Nyugalmi
◦ Riasztás
◦ Zárlat
◦ szakadás
 Az eszközök jelzései nem különböztethetőek meg
 Karbantartáskor nem lehet kiolvasni az eszközök
elszennyeződését
Vezérlő modul
 Kimeneti eszközök hurokról történő, helyi,
programozott működtetésére szolgál
(hang-, fény jelzés, szellőzés leállítás, hő- és
füstelvezető indítás, tűzgátló ajtó csukás, felvonó
vezérlés)

 Kétféle üzemmód
◦ Címzett relé
◦ Felügyelt kimenet
Izolátor (zárlatszakaszoló)
 Megszakítja a címzőhurok „+” ágát, ha a
feszültség 4V alá esik (automatikusan helyreállítja
a hurkot, ha a feszültség 7V fölé nő)
 A zárlat szakasz leválasztása a rendszer működő

részeiről
 Korábban a megszakítást relék, ma FET-ek végzik
 Hagyományos modul méretű és aljzatba szerelt

kivitelű lehet
 Elhelyezése legalább zóna, és tűzszakasz

határokon, 32 eszközönként
Az intelligens rendszer többlet
szolgáltatásai
 Jelzés verifikálás
 Automatikus szennyeződés kompenzálás (drift

kompenzáció)
 Előjelzési szintek
 Állítható érzékenység
 Időprogramozás (érzékenység, érzékelési mód)
 csoportdöntés
Jelzés verifikálás
Jelzés verifikálás
 Időszakos, főleg emberi tevékenységből
származó zavaró hatások elnyomása (dohányzás,
dízel targonca, huzat stb.)

 Korlátozott időtartam (max. 30 mp)

 Hagyományos rendszereknél is alkalmazzák

Automatikus szennyeződés
kompenzálás (drift kompenzáció)
 Intelligens rendszerekben a központ végzi
folyamatosan
 Újabban már az érzékelők végzik beépített

mikrokontroller segítségével Módosított

riasztási szint
Riasztási tartomány

Riasztási szint Mért érték

Karbantartási igény jelzés

Hibás válasz tartomány

idő
Csoportdöntés
Osztott intelligenciájú rendszerek
 A hurkon lévő eszközök nagy száma miatt egyre
zsúfoltabbá válik a kommunikáció, mely a jelzés
gyorsaságát is befolyásolhatja.
 A mérés kiértékelésében nagyobb szerepet kap

az érzékelő
 A téves jelzések szűréséhez kapcsolódó jelzés

verifikálást, drift kompenzációt stb. az érzékelő

végzi
Átjelzés
Jogszabályi alapok
 Ttv. 5. § (7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés
díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az
automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az
ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a
tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út
kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos
költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik.
 Ttv. 8. § (6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és
ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek
megtérítésére az, aki (…)
◦ c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés
keletkezett.
OTSZ előírásai
 138. § (1) A tűz- és hibaátjelző berendezés és rendszer feleljen meg a
vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű
biztonságot nyújtson.
 (2) Abban a helyiségben, ahol a tűz- és hibaátjelzést fogadó központot
elhelyezték, állandóan, a berendezés kezelésére kioktatott személyzetnek
kell tartózkodnia.
 (3) A tűz- és hibaátjelző rendszer meghibásodása esetére a szükséges
teendőket írásba kell foglalni, azokat a fogadó központ helyiségében
hozzáférhető helyen kell tartani.
 (4) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyílván kell tartani
◦ a) a tűzjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendeltetését, tűzveszélyességi
osztályát,
◦ b) a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület (föld felett, föld alatt) szintszámát,
◦ c) az oltást nehezítő körülményeket (különösen gázpalackok, éghető folyadék,
izotóp),
◦ d) a közműelzárók (különösen gáz, víz, elektromos, távhő) helyét,
◦ e) a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, medence) helyét,
◦ f) a tűzoltást segítő körülményeket (hő- és füstelvezetés indítása/leállítása,
beépített oltóberendezés, tűzoltósági beavatkozási központ helye),
◦ g) a kapcsolattartó nevét, telefonszámát.
OTSZ előírásai
 (5) A tűz- és hibaátjelzést fogadó berendezést
folyamatosan üzemkész állapotban kell tartani.
 (6) A tűzjelzést adó létesítmény, tulajdonosa, üzemeltetője,
kezelője, használója és a felügyeleti központ üzemeltetője
közötti szolgáltatói szerződés tartalmazza a téves
riasztásokból bekövetkező események (kivonulás,
vonulásból való visszahívás) elfogadható számát, és az
ezen felül történő eseményekből származó költségek
mértékét, megtérítésének felelősségét és módját.
 (7) A jelen jogszabály hatályba lépésekor már üzemelő tűz
és hibaátjelző rendszereket legkésőbb 2013. március 1-ig
kell a hatályos műszaki követelménynek megfelelően
átépíteni.
Közvetlen tűzoltósági átjelzés
 139. § (1) A beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés tűzjelzését, az állandó
felügyelet mellett, automatikus átjelzéssel kell továbbítani a működési terület szerinti
tűzoltóságot riasztó hírközpontba (a továbbiakban: tűzoltósági ügyelet)
◦ a) az 50 méter legfelső használati szint feletti lakóépületek,
◦ b) a magas közösségi épületek,
◦ c) a középmagas ipari/mezőgazdasági termelő/tároló épületek,
◦ d) a középmagas szálloda és szállásjellegű épületek,
◦ e) a fekvőbeteg ellátást szolgáló épületek,
◦ f) a speciális egészségügyi és szociális épületek,
◦ g) a többszintes és tömegtartózkodásra szolgáló kulturális és művelődési épületek,
◦ h) a 8 méternél magasabb színpaddal rendelkező színházak,
◦ i) az 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sportcsarnokok, és
◦ j) a 8000 m2-nél nagyobb alapterületű, vagy három szintnél magasabb kereskedelmi
építmény esetén.
 (2) A tűzoltósági ügyeleten kívül működtetett tűz- és hibaátjelzés fogadó berendezés
tűzoltósági ügyeletre történő tűzátjelzéseit automatikus és felügyelt kapcsolaton
keresztül kell megvalósítani.
 (3) A (1) bekezdésben előírt tűzátjelzést csak akkor kell kiépíteni, ha a tűzoltósági
ügyelet a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő módon képes azt fogadni.
Távfelügyeleti szolgáltatás
 A Ttv. 5. § (7) bekezdése alapján az automatikus
tűzátjelzés díjtalan!
 A kiépítés költsége a jelzést adó létesítményt

terheli.
 Amennyiben a tűzoltósági ügyeletre a tűzjelzésen

kívül a hibaátjelzés is be van kötve, úgy az

távfelügyeleti szolgáltatásnak minősül – díj
szedhető érte.
Vonatkozó műszaki követelmény
 Az átjelzésre vonatkozó műszaki követelmény az
MSZ EN 54-21és MSZ EN 50136
 A szabvány szerint az átjelzés követelményei

◦ Átjelzési idő: D0-D4

◦ Átjelzési idő max.: M0-M4
◦ Jelentési idő: T1-T6
◦ Rendelkezésre állási idő: A0-A4
◦ Helyettesítési biztonság: S0-S2
◦ Információs biztonság: I0-I3
követelmények
1. típus 2. típus
Primer átjelzési pálya Célorientált átjelzési Digitális komm. Nyilvános
pálya (X25, IP) telefon vonalon (ISDN,
POTS)
Szekunder átjelzési Nincs szükség, vagy B GSM
pálya csatorna
Átjelzési idő D4=10 sec D4=10 sec
Átjelzési idő max. M4=20 sec M4=60 sec
Jelentési idő T5=90 sec T2=25h/teljes pálya
T5=90 sec/hálózati hozzáférés
Rendelkezésre állás A4=99,8% A4=99,8%
Helyettesítési biztonság S0 S0
Információs biztonság I0 I0